KOZMA László
Szentgerice, 1810. márc. 6. † Kv., 1874. dec. 4.: ügyvéd. – K. Gergely, lelkész (†1849) és Pataki Anna fia. – A kir. Guberniumnál szolgált. Honvéd hadbíróként vett részt a szabadságharcban. Aradon fogságba esett és besorozták az osztrák hadseregbe. Olaszo.-ban katona 2 évig, Wüttenberg herceg szabadította ki. Ügyvéd (1861–) újra Kv.-on
KOZMA Lőrinc
? † ? : unit. lelkész. – A kv.-i Unit. Koll.-ban tanult (1834–40. Szőkefalván működött (1840–45). Irod.: Nagy László
KOZMA Margit
1912.?, † Mv., 1997. nov. 9.: tanárnő, 85 évesen halt meg. – Irod : [Nekrológ] (Nú., 1997. nov. 11.)
KOZMA Mária Margit; Texe Mária;
Somkerék (Kolozs), 1930. okt. 18., † ? : mezőgazdász. – Kolozsváron érettségizett (1949), majd a Mezőgazdasági Főiskolán oklevelet szerzett (1953). A mv.-i Vetőmagvizsgáló Laboratórium alkalmazottja (1953–78). Irod.: KKACs
KOZMA Mátyás, §
Mv., 1929. júl. 23., † Tölgyes, 1994. szept. 26., Mv.-en temették el: zeneszerző, orgonaművész, tanár, K. Géza zeneszerző fia. – Felesége: Jászberényi Emese. – Mv.-en a r. k. gimn. tanulója (1936–48), érettségizett a Ref. Gimn.-ban (1948); zenei tanulmányait a városi Zeneiskolában kezdte, nagy érdeklődést mutatott az orgona iránt, Zsizsmann Jenő
KOZMA Mihály, Gálfalvi Kozma Mihály, nyárádgálfalvi
? † ?: mennyezetfestő- asztalos-, ácsmester. – Családja Nyárádgálfalván törzsökös székely lófő familia. Közülük János Bethlen Gábor alatt a lófőszékelyek között lustrált (1614). Mihály falubíró (1636), valószínűleg apja volt a festőnek. Életéről semmi biztosat nem tudunk. Nyárádgálfalváról költözött Székesre (1665). Kazettás, 60 táblából álló mennyezetet és új karzatot épített a
KOZMA Mihály, kézdiszentléleki
Torockószentgyörgy, 1723. aug. 5 v. 6., † Szentgerice, 1798. szept. 3. v. 8.: unit. esperes- lelkész, egyháztörténetíró. – Fiai: Mihály, tordai rektor, majd bágyoni pap; József, kv.-i ügyvéd; János, csókfalvi pap. K. Gergely apja. A család a protestánsok üldözése következtében költözött Erdélybe, nemességet nyert (1646). Tanulmányait a szülői házon kivül
KOZMA Ödön
Gyergyóalfalu, 1930. febr. 8., † ? : mezőgazdász. – Mv.-en a Mezőgazdasági Iskolában érettségizett (1948), majd a kv.-i Mezőgazdasági Főiskolán szerzett oklevelet (1952). A Maros MAT Mezőgazdasági osztályán mérnök (1952–54); a Vörös Zászló újságírója (1954–62); főmérnök a nyárádgálfalvi (1962–67), az ernyei MgTSz –nél (1967–90). A mv.-i Kisállattenyésztők Egyesületének alapítója és
KOZMA Pál
? † ? : tanító. – Iskolamester volt Ravában (1806–18). Az eklézsia orgonát vásárolt a templomba, s mivel ő nem tudta kezelni, kérte az elhelyezését (1818). Irod.: Rava
KOZMA Simon
Futásfalva, 1809. febr. 22., † 1879. ápr. 5.: r. k. pap. – A bécsi Pázmáneumban tanult. pappá szentelték (1832. ápr. 27.). Káplán Zalatnán, Nagyszebenben (1833). Plébános Szőkefalván és Abosfalván (1834–37), Kadicsfalván, Nyújtódon, Ákosfalván (1853–63). Oroszhegyen (1863) Désaknán, Verestoronyban, Futásfalván volt plébános (1864–76). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László; Szolnok-Dobola vármegye
KOZMA Tamás
1753, † Sáromberke, 1814. febr. 14.: tanító. – Mv.-en subsscribált (1768). Sáromberkén tanított 43 éven át (1771–1814). Ellátta a »notáriusi« teendőket is. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Ősz, Sáromberke
KOZMA Tamás
Szentgerice, 1825. júl. 29. † ? : lelkész. – Apja: Gergely (†1849), anyja Pataki Anna. – Szolgálati helyei: Sárd, Recsenye, Csehétfalva. Irod.: Kelemen
KOZMA, kelementelki
K. János K. Tamás nyert primipilárist (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KOZOCSA Sándor
Dicsőszentmárton, 1904. szept. 25., † Bp., 1991. jún. 6.: bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros. – Erdélyben., majd szülei áttelepülése után (1922–) Bp.-en tanult, ahol az egyetemen bölcsész doktorrá avatták (1926). Az OSZK-ban dolgozott nyugdíjazásáig (1926–64) mint künyvtáros, utóbb főkönyvtáros, a bibliográfiai osztály vezetője (1931–48). Könyvtártudományi ösztöndíjas Németo.-ban (1929–30); a MTA II. o.
KRAFFT Károly
? † Mv., 1885. dec. 15.: gyáros. – Felesége: Roth Lujza (1848 – Mv., 1877. aug. 6.). Gyermekeik: Ödön és Heléne. – Szeszgyárában munkába állt a második vásárhelyi gőzgép (1875); Mv.-en volt sörgyára (1880-as évek elején), amelyet nagy költséggel gözüzemmé alakított át, jéggel hűthető pincéket épített, megnövelte a termelést. A
KRAFFT Károly Sámuel
Segesvár, 1839. febr. 8., † Mv., 1885. dec. 15.: gyógyszerész. – Apja: Krafft Frigyes. Testvérei: K. Vilmos; K. Lotti; K. Fridrika Fürstné. Felesége: Dinstl Milla. Gyermekei: Ödön, Helén, Károly, Rudolf. -Bécsben szerzett gyógyszerész diplomát (1861). Segesváron volt munkahelye (1862–74). Irod.: Gyászjelentő; Péter H. M.
KRAFFT László, § Kraft László
Barót, 1930. márc 18., † Mv., 1976. márc. 2.: grafikus, festőművész. – Tanult Kv.-on a Ion Andreescu Intézetben végzett (1955). Ösztőndíjjal. Székelyudvarhelyen élt, festett, rajzolt, karikatúrákat készített. Átköltözött Mv. -re. Először Mv.-en szerepelt kiállításon (1955). A Művészet c. lap képzőművészeti pályázatán III. grafikai dijat nyert (1958) Tömbház építése c. vízfestményével.
KRAFFT, Johann Wilhelm, §
Segesvár, 1833. aug. 5., † Nagyszeben, 1908. dec. 10.: nyomdász. – Brassóban Johann Göttnél tanulta a könyvnyomtatás mesterségét; vándorévek után visszatért és Samuel Filtsch könyvnyomdájában, kiadójában és könyvkereskedésében dolgozott. Házassága révén a nyomda társtulajdonosa lett, W. Krafft néven működött (1879-től), az erdélyi nyomdászok vezéregyéniségeként. Segesváriként megvásárolta a Jördens nyomdát és
KRAFT Gertrude
? † ? : földbirtokos. – Zágorban a földosztás alkalmával birtokaiból kisajátítottak 150 nö. beltelket iskola építése céljából (1923. júl. 27). Irod.: Prozan
KRAFT Károly
? † ? : iparos. – Mv. -re sörfőzdét telepített a Szentgyörgy utcába, amit gőzüzeműre alakított (1860). Irod.: Orbán János – Oniga
KRAFT testvérek
? † ? : műszerészek. – Orvosi műszereket gyártottak és javítottak Segesváron (1922–). Irod.: Pană
KRAJLA József
Hosszúmező, 1925., † 2012 : orvos. – Felesége: Papp Oláh Mária (1931–2011). – A máramarosi Hosszúmezőn született. A MOGYI orvosi karán végzett (1952). Sebész főorvos, Mv.-en nyugszik. Irod.: Kiss-P. – P
KRAJNIK ilona
Hódos, 1930. † ? : festő. A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett. Dolgozott Nagybányán,., Nagyváradon. Tájképeket, portrékat festett. Irod.: Szabó–Kállai
KRAJNIK Miklós
? † ? : mérnök. – Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). Irod.: Marosi-KZST
KRAJTOR János
1911., † ? : fodrász. – Iskolái elvégzése után a borbélyipart tanulta és a kötelező segédévek eltöltése után önállú lett Palotailván (1937). Irod.: Székelyföld í. k.
KRAKKAI György
? † ? : bíró. –falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KRAKKAI Sándor
Székelysárd, 1924. okt. 12., † Cserépváralja, 1944. nov. 17.: honvéd. – Anyja: Kiss Krisztina. – A 70. gyalogezred zászlóalj ban honvéd. Irod.: Berekméri 2015
KRAMER Jenő
Bp., 1894 1881., † 1967. jan. 1í0. igazgató. – Tanulmányait külföldön végezte. A dicsőszentmártoni Nitrogén Rt. igazgatója lett, kiváló szakember volt. Irod.: EBKL; Mv.-i zsidó temető dok.
KRAMER Sándor
Nyitramegye, 1893., † ? : A Mv. és Vidéke Cukorgyár rt igazgatója. Irod.: Ki kicsoda?
KRAMER, Michael
Dálya, ? † ? : lelkész. – Tanult Bécsben a prot. teológián (1822–23). Irod.: Szabó–Szögi
KRANER, Friedrich
? † ?: kiadó, nyomdász. –Kiadásában adták ki az első segesvári hetilapot Schäsische Volksblat címűt, és nyomták a Friedrich Kraner & Friederich Jördens nyomdában (1869) összesen 10 hónapig. A kapcsolat elromlott a nyomdatulajdonosok között és egyedüli tuladonosként vette át a nyomdát és a lapot Friederich Jördens (1872). Irod.: Teşculă, Nicolae:
KRASZNAY Ernő
Bp., 1880. nov. 22., † Bp., 1953. máj. 3.: színész, színigazgató. – A Színművészeti Akadémián végzett (1900). Kv.-ra szerződött (1901). A hatalomváltás után Oravicabányán játszott (1920). A VII. kerület igazgatója lett (1921) : Belényes, Segesvár, Medgyes Hátszeg, Resicabánya, Karánsebes, Máriaradna. Lippa, Oravicabánya, Stájerlak, Anina, Dicsőszentmárton, Nagyszalonta, Orsova településeken. – F.
KRAUS Johann; János
Segesvár, ? † 1781.: ev. lelkész. – A Jénai egyetem hallgatója volt (1732). Prázsmáron lelkész. – F. m.: Das himmlisch gesinnte Herz vom zukünftigen Leben oder glaubensvolle, heilige, nothwendige Gedanken, ewig selig zu werden in Frag und Antwort kürzlich abgefasst und mit Approbation Sr. Hochw. Des H. Jesaiä Friedrich Weissenborn’s,
KRAUS, Fritz
Segesvár, 1878. máj. 20., † Nagyszeben, 1961. nov. 14.: A Transilvani Biztosítótársaság igazgatója (1915–40). Irod.: LSS
KRAUS, Georg
Segesvár, 1650., † 1712.: lelkész, püspök. – Ev. lelkész Szászdányán (1711–12); a szász ev. egyház püspöke. Irod.: Apold
KRAUS, Georg, § Krauss Georgius, Krauss György, Krausz György
Nagyszeben, 1607. szept. 17., † Segesvár, 1679. jan. 26.: városi jegyző, krónikás. – Adam Kraus szebeni kereskedő és Agnetha Löw fia. Felesége: 1. Katharina Seraphin (1631. dec. 1. – elhunyt leányuk születésekor, 1633. febr. 16.), 2. Margaretha Schincker (1634. febr. 24. -Segesvár, 1646. szept. 26., pestisben hunyt el), 3. Martin
KRAUS, Martin, Krausz Márton
?, † ? : földbirtokos. – Gyuláson voltak birtokai. Amikor az osztr. -magyar adminisztráció a faluban megszüntette a tevékenységét, mert már készültek az egyesülésre, földbirtokait Oprişor Anania a lui Tunarura bízta, és Mv. -re költözött, ahol többek között cukorkagyára volt. A faluban hombárjaiban néhány vagon gabonát tárolt, pincéi tele voltak
KRAUS, Paulinus Paulus
Apold (Maros), ? † Hégen (Szeben), 1773. dec. 8.: tanár, pap. – Jénában tanu, Andreas ; lt (1740(; lektor Segesváron majd pap. Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSS Andreas
Segesvár, A jénai egyetemen tanult. (1696). Irod.: Révész Imre: A jénai egyetemen tanult magyarok s erdélyiek névsora 1550–1850. = M. tört. tár 9.
KRAUSS Andreas
Segesvár, ? † ? : pap, tanár. – Tanult Jénában (1721). Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSS Andreas; Krausz András
Segesvár, ? † Apold, 1729. nov. 25.: ev. lelkész. – Jénában tanult (1696–). Rektor Segesváron (1699–); lelkész Segesden (1705–06), majd Apoldon haláláig (1715–29). – F. m.: Logica Memorialis Dichotomica, Methodo gaudens planissima et hoc novitatis involvente, ut illae Logices Doctrinae, quae propter alias ejusdem doctrinas sunt, ad illas, propter quas
KRAUSS, Emil
Segesvár, 1840. jún. 1., † Hamburg, 1889. szept. 1.: operaénekes. – Első szerződése a bécsi udvari operában volt (1871–75), azután Zürichben és Chemnitzben, majd Kölnben (1878–81), végül Hamburgban az Állami operában énekelt, ahol haláláig működött. Vendégművészként fellépett Szebenbn és Segesváron (1875 és 1876-ban). Irod.: LSS
KRAUSS, Fritz
? † ? : orvos, sebész. – Megyei főorvos Segesváron, az első bonyolultabb műtéteket hajtotta végre a vidéken (1890-es évek vége k.)Csak utalást kaptam rá. Irod.: Dr. Josef Bacon (V. Z., 1968. jún. 30.)
KRAUSS, Georg Theodor
Segesvár ? † ?: tanár, lelkész. – Tanult Jénában (1749). Lelkész Netuson (Szeben, 1768–). Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSS, Georg Theodor
Segesvár ?† Netus (Szeben), 1773. dec. 16.: tanár. – Tanult Székelyudvarhelyen, Mv., Segesváron, Jénábamn (1721–); tanított a segesvári gimnáziumban (1724–). Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSS, Georg, Gregorius
Segesvár, 1650. jan. 25., † Berethalom (Szeben), 1712. aug. 5.: ev. lelkész, püspök, Kraus G. előbbinek fia, – Akadémiai pályáját Pozsonyban kezdte (1668 körül) ; a lipcsei egyetem hallgatója volt (1669); segesdi lelkész lett (1678–84); a segesváriak választották meg lelkészüknek (1684), szuperintendensnek (1711. jan. 19–1712). Erdély történetére vonatkozó iratai családja
KRAUSS, Johann Georg
Segesvár ? † Prázsmár (Brassó), 1781.: ev. lelkész. – Hazai tanulmányai befejeztével külföldre ment, Jénában fejlesztette tudását mint egyetemi hallgató (1732). Hazatérve lelőbb másidpap Segesvárt, majd lelkész Prázsmáron, Nagysinken. Pietista hatásra készült műve. – F. m.: Das himmlisch gesinnte Herz vom zukünftigen Leben oder glaubensvolle, heilige, nothwendige Gedanken, ewig selig
KRAUSS, Josephus
Apold, 1711., † Homoródbene, 1776. aug. 4.: lektor, prédikátor. – Tanult Jénában (1733), prédikátor, lektor Segesváron; pap Volkányban, Homoródbenén. Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSZ Dávid, §
Szászvessződ (Szeben), 1890., † ?: bőrkereskedő. – A Krausz család ősei hosszú évszázadok óta éltek Erdélyben és mint földbirtokosok és kereskedők tevékenykedtek. Iskolái elvégzése után kereskedést tanult. Az első vh.-ban (1914. aug. – 16. aug.) az orosz fronton megsebesült, jobb karját elvesztette. Kitüntetései: O1, O 2., Károly cs. k. ig.
KRAUSZ Erzsébet
? † ? : bábkészítő. – Részt vett a mv.-i Bábszínház szervezésében. Irod.: Ariel
KRAUSZ Gábor, §
Erzsébetváros 1899., † ? : fűszerkereskedő. – Iskoláit Dicsőszentmártonban végezte, a fűszerszakmát Medgyesen és édesapja üzletében sajátította el. Az első vh.-ban az 50. gy. ezr.-ben az olasz fronton teljesített szolgálatot mint gyalogos, telefonos. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Önálló lett Mv.-en (1927–). Mv.-ről deportálták feleségével (1909–) együtt (1944. máj.
KRAUSZ Georgius
Szászrégen, 1807.? † ? : egyetemi hallgató. – Apja K. Georg szászrégeni céhmester. – Pesten volt sebészhallgató (1827–30). Irod.: Szabó Miklós 2005
KRAUSZ György
? † ? : fazekas. – Kv.-on tevékenykedett (1798–22). Héderfáján a Bethlen Sámuel kastélyába készített zöld és fehér kályhákat (1804). Irod.: B. Nagy Margit 1970
KRAUSZ János
? † ?: gyáros. – Ipari szeszgyáros Szászrégenben (1902). Irod.: Barabás Endre; Bíró Donát
KRAUSZ Márton, §
Erzsébetváros, 1897., † ? : kereskedő. – Iskoláit Dicsőszentmártonban, Medgyesen és Tapolcán végezte. Az I. vh.-ban a 21. h. gy. e., majd a 4. h. gy. e.-ben honvéd (1916. okt. – 18. nov.), az orosz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot. Kitüntetései: Károly cs. k., Ob ig. a. Mv.-en nyitott üzletet (1918). Mint
KRAUSZ Mór, Krausz Móricz
? † ?: dr. ügyvéd, vállalkozó, igazgató. – Cionista meggyőződésű volt, az Erdélyi Zsidó Választási Blokk vezére (1928). A mv.-i Cukorgyár főigazgatója (1940–45. márc.). Irod.: Ferenczi ; Időtár 3.
KRAUSZ Sámuel
1905., † ? : kereskedő. – Iskoláit Mv.-en végezte, mint kereskedő Mv.-en lett önálló, majd Nyárádtőn nyitott üzletet (1933). Az Iparkamara tagja, kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í. k.
KRAUSZ Testvérek
Mv.-en. – A Krausz család ősei hosszú évszázadok óta élnek Erdélyben és mint földbirtokosok és kereskedők tevékenykedtek. A Krausz Testvérek cége Mv.-en 1903 óta működött, árúcikkeivel az egész Székelyföldet és környékét elláta. Jó hírnévnek örvendő cégük 48 alkalmazottat foglalkoztatott. Konyak-, likör- rum- és bor raktárat létesítettek (1920). K. Dávid, Vilmos,
KRÄUTNER Samuel
Petele (Maros), 1750. jan. 22., † Szeben, 1797. máj. 14.: gyógyszerész. – Elemi iskoláit elvégezve gyógyszerészsegéd Besztercén (1765–71), Kv.-on a T. Mauksch gyógyszertárban gyakornok (1771–77); Bécsben végzett gyógyszerészeti, orvosi, kémiai és botanikai tanulmányokat (1777–) Tanulmányai befejezése után (1780) Szebenben átvette a Theiss patikát, majd megvásárolta a Zum Schwarzen Bären patikát
KRÄUTNER, Traugott
Ludvég (Maros), ? † Kékesújfalu (Szászújfalu) (Beszterce), 1879. márc. 22.: tanár, lelkész. – Tanult Bécsben a műegyetem mérnöki karán. Lelkész Szászújfalun (1847–79). Irod.: Szabó–Szögi
KRECSÁK Gyula, §
Zilah, 1891, † ?: tisztviselő, főszámvevő. – Irodaigazgató volt Mv.-en. Részt vett az első vh.-ban (1914–19), az orosz, román, és olasz fronton harcolt, majd olasz fogságba esett. Mint főhadnagy szerlet le kitüntetésekkel. A vártemplom presbiter (1938). Az atlétika, szertorna és vívó-sportban tevékenykedett Bp.-en és Zilahon (1909–11); a MSE választmányi tagja
KRECSUN János
Lackod (Maros), 1905., † ? : g. kat. lelkész. – Tanulmányait Balázsfalván végezte. Pap volt Szentjakabon, Haranglábon majd Várhegyen (1939–). Irod.: Székelyföld í. k.
KREISZ Sándor
? 1909. okt. 24., † ? : géplakatos, munkásigazgató. – Régenben a Foresta Transilvăneană Fűrészáru és Ládagyár főgéplakatosa (1945–). Tagja a RMP. -nak (1947–). A gyár államosítási bizottságának egyik vezetője, és műszaki igazgatónak nevezték ki (1948. jún. 11). Irod.: Bartos Zoltán
KREITNER, Georgius
Bátos, ? † Bátos, 1758: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1728). Lelkész volt Felsőidecsen, Petelén, Bátoson. Irod.: Szabó–Szögi
KRÉMER Jenő
Mv., 1903. febr. 22., † ?: színész. – Fellépett : Szászrégenben Fehér Imre társulatával (1921) ; Szamosújvár, Beszterce, Dés, Gyulafehérvár Gáspár Jenő társulatával (1922) ; Oravica, Lupény, Petrozsény (1923–249 ; Szamosújvár, Nagykároly, Nagyenyed, Szilágysomlyó, Petrozsény, Lupény, Szászrégen, Dicsőszentmárton, Sepsiszentgyörgy, Dés, Zilah, Medgyes, Torda, Orsova, Gyergyószentmiklós, Zsibó, Bánffyhunyad, Segesvár Sümegi Ödön
KRÉMER Manci, Margit, gr. Teleki Ádámné
Nagykároly, 1907. szept. 28., † Bp. szept. 21.: színművész. – Színészcsaládból származott. Pályáját alig 12 évesen kezdte nevelőapja Szabadkay József társulatában. Vándortársulatokkal bejárta Erdélyt. Huzamosabb ideig játszott Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Nagybányán, Mv., Kv.-on, Brassóban, Nagyváradon, Aradon, Temesváron, Segesváron, Désen (1919–38); Kv- színház operett primadonnája (1938–49), de vendégként fellépett Mv.-en, a délvidéki
KREMPES, Johann
? 1628., † ? 1692.: jegyző. – Segesváron a városi jegyzőségben követte George Kraust. Folytatta M. Moses krónikáját, Nagy krónikájában leírta az erdélyi és részben európai eseményeket, a segesvári eseményeket beillesztette Erdély általános történetébe (1606–1660). Kis krónikájában feljegyezte a segesvári eseményeket (1668–1684) és leírta a nagy segesvári tűzvészt (1676). Irod.:
KRENNER Miklós, Spectator
Garamberzence, 1875. † Bp., 1968: újságíró, politikus. – Tanár Aradon, tanulmányíró, szerkesztő, publicista, az Erdélyi Hírlap szerkesztője. Bernády híve, az OMP reformcsoportjának tagja (1927), voltak gondolatai, hívei, de nem volt jó szervező. Tagja a KZST-nek (1926–). Cikkei jelentek meg a Székely Naplóban (1927). – F. m.: 48-as Erdély: Zsebkönyv /
KREPSZ Iván, §
Temesvár, 1912. szept. 18., † Koblenz (Németo), 1993. v. 92 nov.: orvos. – Szülővárosában végezte a gimnáziumot (1929), majd Kv.-on szerzett orvosi diplomát (1837). Az orvostudományok doktora. Pályáját Kv.-on kezdte a központi Röntgenintézetben mint tanársegéd (1940–45), majd a mv.-i OGYI Radiológiai Intézetben adjunktus (1945–48), előadótanár (1948–53), egyetemi előadótanár ás a
KRESZTA Károly
? † 1879.?: nyerges mester. – Felesége: Hámorszky Károlina (1821 † Mv., 1888. nov. 13.). – A nyerges céh mestere Mv.-en (1860–70-es években). Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből; Gyászjelentő
KRÉTAI Miklós
?† ? : festő Mihai Viteazul udvarában. – Dolgozott Mv.-en, Gyulafehérváron (1600). Irod.: Molnár
KREUTZER Ervin
? † ? : zenész. – A mv.-i Filharmónia zenekarában szólamvezető (1958. k. –), vidéki hangversenyeken kiszállások alkalmával gyakran dirigált. Irod.: Filarmonica 50
KRISTÓ Béla, dr.
1920. – † 2005 : orvos. – Felesége: Nalászi Ilona (1922–2018). – Nagyváradon vagy Szatmárnémetiben született és középiskoláit is ott végezte. A MOGYI-ban kapott orvosi diplomát (1971). Irod.: Kiss Cs. M 4.
KRISTÓ M. Gábor, §
? † ? : páter. – Mv.-ről tábori lelkészként vett részt az I. vh. -ban. Irod.: Mv. és a háború 1. 1.
KRISTÓF Domokos
Sáromberke, 1886. júl. 20., † ?: baptista teol. tanár. – A középiskokát Nagyenyeden végezte (1905), a kv.-i egyetem történelem-fölfrajz szakán tanult (1905–09); a szegedi DMKE nevelőintézet tanulmányi felügyelője (1909–11); magánnevelő Szilágymegyében (1911–13); a Good Templár Rend főtitkátává választották (1913), és egyúttal az íalkoholellenes Egyesületek Orsz. Ligája előadóul hívta meg; az
KRISTÓF Ferenc
Sáromberke, 1903., † ?: körjegyzői irnok. – Mv.-en érettségizett, azután körjegyzői írnok Marossárpatakon (1923–). A község minden hazafias és kulturális egyesületének tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KRISTÓF György
Marossárpatak, 1885., † ? : gazdálkodó. – Őnálló gazda (1911–). Az első vh.-ban a 62. k. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült és mint kiképző őrmester szerelt le. A Hangya és a Hitelszövetkezet ig. tagja, a ref. egyház presbitere, gazdaköri tag, a falu kulturális és szociális egyesületeinek támogatója volt. Irod.:
KRISTÓF György
? † ? : ref. lelkész. – Marosludasi ref. egyház lelkésze (1946–1957). Irod.: Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.)
KRISTÓF György, § Álneve: Tófalvi György, Apor Péter
Sáromberke v. Tófalva, 1878. okt. 2., † Kv., 1965. okt. 15.: egyetemi tanár, a filozófia doktora, irodalomtörténész. – A középiskolát a mv.-i és a nagyenyedi Ref. Koll.-ban végezte (1889), azután egyetemi hallgató Kv.-on, ahol m. -latin szakos tanári (1904) és Bp.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett A magyar mythologia classicus eposainkban c.
KRISTÓF Gyula
Sáromberke, 1885., † ? : kereskedő. – Sáromberkén üzletvezető. Önnálló (1926–). Részt vett az I. vh.-ban, több kitüntetést kapott. Irod.: Erdélyi vármegyék
KRISTÓF István
Sáromberke, 1904. márc. 26. † ? : földműves. – Kulákká nyilvánították, mert 10, 3 ha földdel rendelkezett és földjét idegen munkaerővel művelte meg (1949–59). Köztörvényesként többször elítélték (1951–57). Ellenezte a mezőgazdaság szocialista átalakítását, becsmérelte a párt és állami vezetőket, megjósolta a rendszer bukását. Társadalmi rend elleni tevékenység vádjával letartóztatták (1961.
KRISTÓF Péter
Sáromberke, 1884., † ? : gazdálkodó. – A szülői háznál tanult gazdálkodni, önálló gazda Sáromberkén (1919–). Az első vh.-ban a 12-es train divisionban szolgált, az orosz és olasz fronton volt. A Hitelszövetkezet és a Tejszövetkezet alelnöke, a Hangya felügyelőbiz.-i tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KRISZBAY Georgius
Udvarfalva, 1789.? † ? : egyetemi hallgató. – Árva. – 29 évesen Pesten volt sebészhallgató (1818–19). Irod.: Szabó Miklós 2005
KRISZTA IVANOV OLDVAKOV
Bulgária, 1811., † ? : bolgárkertész. – Édespaja mellett tanult kertészkedni, Mv. -re jött (1908). Az első vh.-ban a 82. székely ezr.-ben harcolt. Irod.: Székelyföld í. k.
KRISZTOVICS Keresztély (Krisztián)
Mv., 1911. dec. 1. † Rivna, 1944. jún. 27.: honvéd. – Anyja: : Nyárádi Zsuzsanna. –57. gyalogezred, árkászszakasz. Német érintőaknától roncslódott. Irod.: Berekméri 2015
KRISZTYE Margit
Csöb, 1925. szept. 1., † ? : kosárlabdázó. – Dolgozott a kv.-i Dermata gyárban (1940–52); szakszervezeti sportaktivista (1952–53); a mv.-i Beruházási Bank (1953054), a Közétkeztetési Vállalat ügyvezetője (1955–80). Irod.: RMKK
KRIZBAI György
? † ?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1694). A Bethlen családnál volt nevelő. Vámosgálfalván volt lelkész (1671–1709). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4
KRIZBAI István, Krizbai Dezső István, Krizbai D. István
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1752). Erdőszengyelben volt lévita. Lelkész: Kolozsnagyidán (1767), Nagyercsén (1769–71), Görgényszentimrén (1772–1773), Udvarfalván (1775–1785), Csikfalván (1788–1792), itt vásárolt egy volt katonaszállási épületet (1790), amelyet templommá alakítottak. Gegesben (1793–1802) volt lelkész. Irod.: Csíkfalva; Ősz
KRIZBAI János
? † ?: ref. lekész. – Kolozsnagyidán (1767), tanító Ákosfalván (1769–1773), Görgényszentimrén szolgált (1772–73). Irod.: Ősz; Sipos Gábor