BÜRGER György
? † ? : gyárigazgató, sörgyár tulajdonos. – B. Albert fia. B. Dezső öccse.- A boroskrakkói gazdaságot vezette. Állítólag teherautóból ráeső hordó ütötte agyon. Az Aragonit művek rt. igazgatósági tagja. Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). Fellebbezési pert indított Emil Dandea ellen (1940). Irod.: EBKL; Helikon 1924–1944; Időtár 3;
BÜRGER Johann
? † ?: kőművespallér. – Részt vett a Kir. Tábla első székházának építési, renoválási, javítási munkálataiban (1808–). Kidolgozott egy tervet és költségvetést az épületben elvégzendő munkálatokról (1812). Irod.: Orbán János: A Királyi Tábla első két mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek
BURGER Lajos, §
? † ? : gyáros. – Mv.-en famegmunkáló üzeme volt, amit államosítottak (1948). Irod.: Gyászjelentő; Mv. tört. 2
BÜRGER Márton
1829.? † Gyulafehérvár, 1916. máj. 10.: nagybirtokos, törvényhatósági bizottsági tag. – Felesége: Nuszbaum Johanna. 7 leányuk és 2 fiúk volt: boroskrakkói B. Albert, felesége Tischler Júlia; B. Lipót, felesége Ádler Frida. Irod.: Gyászjelentő.
BURGHARDT Arthur Hans
Szászrégen, 1896. márc. 25. † Temesvár, ?: katonatiszt. – Gimn.-ot szülővárosában, majd Segesváron a Bischof Teutsch Gimn.-ban végzett. Érettségi vizsgát Medgyesen a Stefan Ludwig Roth Lic.-ban tett (1914). Brassóban és Nagydisznódon tűzériskolát végzett (1914–15). Hadnagyként aktív tagja lett a román hadseregnek (1915. szept. 1), azután főhadnagy (1917). Részt vett az
BURIAN Ioan, Burján János
1916., † Mv., 1999. márc. 8.: ökölvívó, ökölvívóedző. – Mv. élsportolója (1934–40-es években), az M. S. E, M. T. E. klubban boxolt. Erdély bajnoka félnehéz súlyban a Mv.-en rendezett bajnokságon (1937, 1938). Edző a mv.-i CFR Sport egyesületnél (1946), majd a Lemnarulnál (1958–82), ahol gyermekek százait tanította boxolni és ért
BURJÁN Blasius, Burján Balázs
? † ? : lófő. – Nyárádszentlászlói lakós. A katonai összeíráskor felesküdött Mv.-en a cs. kir.-i hűségre (1603. febr. 7.). Irod.: Nyárádszentlászló
BURJÁN József, Burián Josef
Mv., 1822.?, † Abrudbánya, 1849.?: gyógyszerész. – Pesten gyógyszerészeten vizsgázott (1848. jún. 14.). Részt vett a forradalomban, egy a forradalom áldozatairól Mv.-en összeállított kimutatás (1850. febr. 25.) szerint a 28 éves gyógyszerész elesett Abrudbányán. Irod.: Szabó Miklós 2005; Péter H. M. 2013
BURSAN Aurel
? † ? : jogász. – Az Ítélőtábla elnöke volt (1920-as évek). A mv.-i ortodox nagykatedrális építésének felügyeletésre megválasztott parokiális bizottság tagjává választották (1925. máj. 10). – Irod. Mv. műv. vár.
BURSAN Romulus; Burszán Romulus
? † ? : malomtulajdonos. – Tanulmányait a mv.-i fémipari szakiskolában végezte és mint géplakatos a kv.-i vasúti javítóműhelyben müködött. Katonaéveinek letöltése után a szülő háznál a családi birtokot művelte majd megvásárolta (1930-ban) Marosszentkirályon az 1921-től fenálló malmot, amelyben kereskedelmi és vámörlést végzett. Volt községi bíró is. Irod.: Székelyföld í. k.
BÜRST György
? † ? : orvos. – A segesvári polgári kórház első orvosa (1867). Irod.: Pataki Dániel: Erdélyország kórházai az 1867-ik évben (klny.; Kv., 1868)
BURSZÁN József
Backamadaras, 1891., † ?: sütőmester. – Iskolái elvégzése után a sütőipart sajátította el, a segédévek eltöltése után Nyárádszeredában létesített pékséget (1928). Az első vh.-ban az orosz, olasz és román fronton harcolt. A bronz v. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Irod.: Székelyföld í. k
BUSA
? † ? : r. k. pap. – Kisszentlőrinc plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332), majd Barta pap fizette (1334) és utána Lukács (1334–35). Irod.: Beke 1894; Léstyán – templomok 1.
BUSTYA Albert
1924, † Magyarsáros, 1985. aug. 17.: unit. lelkész. – Magyarsároson volt unit. lelkész, a község papilakját (ami 1895-ben épült), modernizálta. Vadadon lelkész (1949–51). A mv.-i ref. temetőben nyugszik. – Irod: Csíkfalva; [Nekrológ] (V. Z., 1985. aug. 18.); Gaál 2001; Kelemen Imre
BUSTYA Béla, § Bustaga Béla
Mv., 1883., † ? : építész, építkezési vállalkozó. – Apja szintén építész vállalkozó volt. A középiskolát és építőipari szakiskolát Mv.-en végezte (1901). Pályáját Mv.-en kezdte mint építész rajzoló és építészeti vezető (–1914). Részt vett az I. vh.-ban az orosz frontra került, kétszer sebesült és mint őrmester szerelt le (1914–18). Az I.
BUSTYA Endre, § álnevei: Jászai Andor; Gombos Károly
Mv., 1927. jún. 29., † Kv., 1996. dec. 23.: tanár, irodalomtörténész, műfordító, bibliográfus. – Felesége: vadadi Filep Anna (1920–1995). – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1946). Itt egy tanácskozáson Szabó Zoltánnal felvetették az erdélyi m. cserkészmozgalom újjászervezésének ötletét (1946. jan. 5.), A kv.-i BTE m.-latin esztétika szakos hallgatója volt (1946–48),
BUSTYA János
1821, † 1849.: adományozó. – Harangot adományozott a mv.-i unit. templomna. Irod.: Mv.-i Unit. Ek.
BUSTYA Lajos, §
Mv., 1868., † Mv., 1933. máj. 11.: ács, kőműves, építőmester, építkezési vállalkozó, épület és asztalosárú gyáros és gőzfűrészgyár tulajdonos, ipartársulati elnök. – B. Sándor ácsmester fia. Felesége: Timár Nina. Gyermekeik: Auguszta dr. Máthé Jánosné; Ilona Szabadi Albertné; Nina König Károlyné; B. Béla. – Alapmestersége az ácsmesterség volt, katonaság idején Leibachban
BUSTYA Sándor
1839.?, † Mv., 1928. jan. 2.: ácsmester. – Felesége Kopacz Borbála (1843.?- Mv., 1914. aug. 22.). Gyermekeik: B. Lajos, felesége: Timár Nina; B. Albert, felesége Riha Ilona; B. Ilona, Szabady Albertné; B. Nina, Kőnig Károlyné; B. Béla, felesége Sófalvi Mária. – Mv.-en volt ácsmester. Irod.: Gyászjelentő
BUSZEK László-Jenő
Brassó, 1914. ápr. 2., † Sepsiszentgyörgy, 1994. ápr. 15.: r. k. pap. – A gimn.-ot Csíkszeredában és teológiai tanulmányait Nagyváradon végezte. Pappá szentelték Csíkszeredában (1939. jún. 29.). Káplán volt Gyergyócsomafalván (1939), Dicsőszentmártonban (1940–46), majd plébános Zágonban (1946), Zernyesten (1962–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
BÜSZKE KOCSIS Miklós Barabás
1888, † Magyaró, 1967: mesemondó, énekes. – A mesemondók közül emlékezőtehetségével és nyelvi megformálóképességével tűnt ki; elsősorban megtörtént eseteket adott elő, s több mint 700 népmesét és történetet mondott, ill. népdalt énekelt hangszalagra. Élőszóval elmondott meséi sokkal kifejezőbbek mint a papírra vetettek. Irod.: MNL; ÚMÉL
BUTA Lázár
? † ? : főldbirtokos. – Cikmántorban több mint 100 hold birtokkal rendelkezett, amelyből a földosztás éveiben (1921–23) több holdat sajátítottak ki ugyanúgy, mint más nyolc falustársától és a főbirtokos Luth. Ev. Egyháztól. A kisajátított földekből házhelyeknek, az állami iskolának, a csendőrségnek, nyolc földnélkülinek juttattak területet, nagyították a közbirtokossági erdőt, új
BUTAK István, lemhényi
1854.?, † Mv., 1926. márc. 17.: igazgató. – Felesége: szentistváni Nemes Szándrin. Fiúk: B. István. – A mv.-i kir. tábla főigazgatója. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja, pénztárosa (1919). Irod.: Biás István; Gyászjelentő
BUTEANU Ioan, Buteanu István Ioan
1821, † 1849. máj. 23.: Zaránd főispánja, forradalmár.- 3 évig kancellista a mv.-i Kir. Táblán, ahol ügyvédi diplomát szerzett. Prefektus 1848–49-ben. Abrudbányán dolgozott. Mv.-en utca viseli a nevét. Irod.: Dragomir, Silviu: Ioan Buteanu prefectul Zarandului în anii 1848–49 (Buc., 1928); Dragomir, Silviu: Studii şi documente privitoare la revoluţia românilor din
BUTEANU Simion
? † ? : bíró. – Mv.-en kinevezték a Büntetőtábla elnökének (1939). Irod.: Időtár 3
BUŢIU Maria
? † Mv., 1987. máj. 13.: orvos. – Bőrgyógyász szakorvos a mv.-i Börgyógyászati Klinikán. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. máj. 14.) † Mv., 2001.: közgazdász, tanár. – Elemi iskolába Palotailván Pál-Antal; Pál-Antal 2002 Bényei József: Ecset és toll (Debrecen, 2003); EMKK2010; MNL; Moldovan, Iuliu: Artă plastică târnăveană: repere culturale (Tg.
BUTNAR Dumitru
? † ? : ort. pap Görgényszentimrén (1867 –72). Irod.: Reghin, Protopopiat
BUTNARIU Alexandru
1842., † Péntekpataka, 1876. ápr. 3.: ort. pap. – Miután elvégezte a teológiát, Şuliţiu mitropolita Görgénybe helyezte (1852, 1867–1872). Péntekpatakán is szolgált. Irod.: Dobozi
BUTNARIU Ion, Butnariu Ioan
? † ? : tanár, folklorista. – Mv.-en, tagja a Maros Megyei Tanítók Egyesületének, amely létrehozta a Progres şi cultură c. folyóiratot (1933–38). Ennek főszek.-je, ebben épköltészeti gyűjtemésit is közölte (1933). Petelén tanított az elemi iskolában (1939–40). Irod.: Bosoancă–Opriş; Netea: Folclorul; Pusztai-Popovits József: Román kultúrélet a m. Erdélyben (Pécs, 1942)
BUTUREANU Vasile
? † ?: táblai elnök. – A Mv.-i Tábla elnöke (1939), majd a Legfelső Semmitőszék tanácsosává nevezték ki Buk.-ben. Irod.: Időtár 3
BUTYKA János
? † ? : orgonajavító. – A marosbogáti ref. templom orgonáját javította meg (1965). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
BUZAN Ştefan
? † ? : küldött. – Mv. hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen 1918. dec. 1. Irod.: Bosoancă
BUZAN Teodor
? † ? : főhadnagy. – A mv.-i Kaztonai Ügyészségen katonai ügyész helyettes, főhadnagy (1957), kapitány (1957). Irod.: Bartos 2012
BÚZÁS Endre
? † ? : tanító. – Kántortanító Szovátán (1940-es évek), a II. vh.-ban katona, visszatérése után folytatta tevékenységét. Irod.: Szováta
BUZÁS János P.
? † ? : jezsuirta szerzetes, tanár. – A r. k. gimn.-ban a syntaxis tanára (1749). Irod.: Pál-Antal; Pál-Antal 2009
BUZOGÁNY Béla
1934, † Mv., 1998. dec. 2.: jogász, ezredes. – Felesége: B. Márta, aligazgató a mv.-i 20. sz. Általános iskolában. – Mv-en a MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán bűnügyi vizsgáló főhadnagy (1963), Százados (1968). Gábos József hadnagy vádaskodására azonnal nyugdíjazták. Irod.: Bartos 2012; [Nekrológ] (Nú., 1998. dec. 3.); Kisadorján
BUZOGÁNY Dezső
1927.?, † Mv., 1997. aug. 6.: ezredes. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. aug. 8.)
BUZOGÁNY Márton
?, † ? : Szállodatulajdonos. – Mv.-en a főtéren volt a Központi Száloda és Étterme (1912. k.). Irod.: Szentgyörgyi
CADAR Andrei
Gödemesterháza, 1860. okt. 10., † Gödemesterháza, 1930. okt. 11.: földbirtokos, politikus. – Szülőfaluja, Gödemesterháza, polgármestere volt (1908–16). Letartóztatták és Észak-Mo.-ra deportálták (–1918 őszéig). Gödemesterháza hivatalos küldötte a gyulafehérvári nemzeti nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Maros-Torda megye állandó bizottságának tagja (1923–25), a gazdasági és a népművelési bizottságban tevékenykedett, a RNP és a
CADAR Ioan, Kádár János
Gödemesterháza, 1892., † Gödemesterháza, 1966.: jegyző. – Jegyző és adatközlő, Gödemesterházáról közölt történeténeteket. Irod.: Reghin, Protopopiat
CADAR Petru
? † ? : ort. pap. – Palotailván szolgált (1914–34). Az ASTRA aktív tagja (1920). Irod.: Reghin, Protopopiat; Transilvania (1921, nr, 7–8)
CADAR Toader, Cadar Tódor
? † ? : katona. – Cs. k. altiszt a mv.-i 51. gyalogezredben. – F. m.: Doine şi strigături culese din gura soldaţilor (Szamosújvár, 1911, 1913, 1916.). Irod.: Gulyás
CAIAN Demetriu, Caian, Demetrius senior; Caian, Dumitru
1754., † 1831.: gör. kat. pap. – Elemi és középiskoláit Kv.-on végezte, teológiát és filozófiát Bécsben a Szt. Barbara Koll.-ban hallgatott. Visszatért Balázsfalvára, ahol pappá szentelték (1779). Verespatakon kezdte szolgálatát, később Mv.-re nevezték ki plébánosnak, majd esperesnek Bob püspök helyére a kőtemplomba (1782–85. nov.). Sokat tett a gör. kat vallás
CALIANI ?
Tófalva, ? † ? : gör. kat. pap. – Az 1848-as forradalom idején bekapcsolódott a politikai harcokba, ezért üldözték. Kozma faluba menekült, de négy hét után visszament falujába, Tófalvára, majd rövid szolgálat után Szélkúton telepedett le (1850. júl. 28. –). Irod.: Sălcud
CALIANI Augustin
Lompérd, 1879. szept. 20., † Buc., 1969. szept. 24.: tanár, gör. kat. pap, tiszteletbeli esperes, konzisztoriumi ülnök – Középiskolai tanulmányait Mv.-en, Balázsfalván, Nagyszebenben, az egyetemet Kv.-on a Filológia Kar latin-m. -román szakán végezte. Tanulmányúton járt Olaszo.-ban (1902), ahol művészettörténetet és régészetet tanult. Pappá szentelték (1911). Tagja az ASTRA balázsfalvi tagozatának (1911).
CALIANI David
? † ? : gör. kat. pap. – Kozmatelkén szolgált (1834–95). Irod.: Reghin, Protopopiat
CALIANI Silvestru
Mezőszentmárton, ? † ? : gör. kat. szerzetes, kolostori prépost. – A Collegium De Propaganda Fide Intézet (A Hitterjesztés Szent Kongregációja) hallgatója Rómában (1743–47). A munkácsi kolostorban lépett be a szerzetes rendbe, majd Balázsfalván szerzetes a Szentháromság kolostorban (1747); őt is jelőlték püspöknek, de P. P. Aront választották meg (1751). Aron
CĂLIMAN Dumitru
? † ? : ort. pap. – Mezőcsáváson szolgált (1872–1905), majd Mezőkirályfalván volt pap. Irod.: Şincan 2006
CĂLIMAN Dumitru
Marosszentanna, 1913. szept. 19., † Komárom, 1944. dec. 20.: katonatiszt, őrnagy (post. mortem). – Mezőszabadban élt, majd Mv.-en dolgozott, ahonnan a bécsi döntéskor Szebenbe menekült (1940. aug. 20). Részt vett a 2. vh. harcaiban: Századparancsnok volt a 82 gyalogos-kiképző ezred 20. hadosztályában, részt vett a marosorbói súlyos harcokban, majd a
CĂLIN Gheorghe
Ciocăneşti, 1909. jún. 27., † Maroscsapó, 1944. szept. 22.: katona, kapitány. – A marosszentgyörgyi 36. gyalogezred kapitánya, hősi halált halt Maroscsapónál. Irod.: MMK
CĂLINESCU Dumitru
? † ? : vállalkozó. – A Kultúrpalota nagytermében működő mozi bérlője (1937), amit a várostól vett át félmillió lejért. Irod.: Időtár 3
CĂLUGĂR Dumitru, §
Szászkézd, 1907. dec. 8., † Nagyszeben, 1988. okt. 25.: ort. pap, esperes, egyetemi teológia tanár, író. – Elemi iskolát a szülőhelyén, tanítóképzőt Szebenben az Andrei Şaguna Iskolában végzett (1920–27), uo. az Andreiana Teológiai Akad. -án érettségizett (1928–32). Pappá szentelték (1934), pap (1939), plébános, esperes (1950). A jénai egyetemen hallgatta a
CĂLUGĂRU Cornel
Mezőceked, 1951. jan. 2., † Radnót, 2008. máj. 27.: agrármérnök, író, költő, szerk. – Szülőfalujában kezdte tanulmányait, Marosludason érettségizett (1968) és a kv.-i Agronomiai Intézetben szerzett oklevelet (1973). Agrármérnökként dolgozott Kozmatelke, Mezőkapus, Kisikland kollektív gazdaságaiban. Radnóton élt (1991–). A radnóti városi tanács tagja, az Aquaserv radnóti fiókjának igazgatója volt. A
CĂLUGĂRU Teodor
? † ? : gör. kat. pap. – Mv.-en a kőtemplomban szolgált (1831–33). Irod.: Şincan 2006
CĂLUŢIU Marcian
Mv., 1883. febr. 26., † Kv., 1940. júl. 8.: jogász,. – Gör. kat. líc. -ot Balázsfalván végzett, majd Şuluţiu és Ramoncai gör. kat. alapítványi ösztöndíjjal tanult a bp.-i M. K Egyetem Jogi és Politikatudományok Karán (1901–6), közben a kv.-i FJTE előadásait hallgatta (1902–03); jogi doktorátust szerzett (1910). Az ASTRA tagja
CĂLUŢIU Simon
? † ? : ügyvéd. – Dicsőszentmártonban ügyvéd (–1917). A vm.-i közigazgatási bizottság tagja. Cikkeket közölt a Gazeta Transilvaniei-ben (1899). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca; Gulyás; Szabó Ferenc: Erdély és a román kérdés (Mv., 1910)
CÂMPEAN Ilie
? † ? : őrmester, polgármester. – Az osztr. -m. hadseregben volt őrmester, Erdőszakál polgármestere (1910–15). Irod.: Săcalu de Pădure
CÂMPEAN Ioan
Szancsal, 1929., † Mv., 1980. szept. 15.: orvos. – A kv.-i OGYI Közegészségtani fakultásán szerzett orvosi diplomát (1955). Orvosi tevékenységét a MOGYI Közegészségtani tanszékén kezdte tanársegédként. A mv.-i Közegészség- és Járványtani központban dolgozott, mint felügyelő osztályfőnök (1968–), Maros megye járványügyi főorvosa (1973–). A megye járvány-megelőzési tevékenységét irányította. Érdemeiért az RSZK érdemérmeivel
CÂMPEAN Mihail M.
Dedrádszéplak, 1917. jún. 6., † Dedrádszéplak, 1975. mátc. 24.: tanító, tanár, archeologus, műgyűjtő. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte (1923–28), Szászrégenben folytatta a gimn.-ban (1828–32), majd a besztercenaszódi tanítóképzőt végezte (1932–36). Tanított Alsórépa, Bátos, Hétbükk, Mv., Nyárádszentlászló, Bezéd, Lúdvég, Dedrádszéplak iskoláiban. Tanár és iskolaigazgató Dedrádon. A kultúra támogatója. Történelmi kutatásainak a célja bebizonyítani
CÂMPEAN Teodor
Lövér, ? † ? : tanító, polgármester. – Naszódon végezte a George Coşbuc Preparandiát (tanítóképző). Lövéren polgármester és tanító (1885–97, 1901–2). Átvette Iacob Stavilatól a vegyes bolt vezetését is, amely a lakosság ellátását célozta (1891–1918). Irod.: Lueriu
CÂMPEAN Victor, §
? † ? : ort. pap. – Marosfelfaluban szolgált (1920–39). Az Astra égisze alatt működő falusi művelődési kör elnöke. Régenben a városi Művelődési Ház felavatásakor kulturális tevékenységéért kitüntették. Szolgálata idejében épült a felfalusi kultúrotthon. Irod.: Lueriu; Netea: Astra
CÂMPEANU Elie, § Cîmpianu Elie, Câmpianu Ilie
Dedrádszéplak, 1859. júl. 12., † Mv., 1937. jan. 24.: gör. kat. pap, esperes, városi tanácsos, prefektus. – Nagyapja: Câmpianu Elie (kivégezték, Kolozsnagyida, 1849), apja Câmpianu Ioan, aki 18 évesen vett részt az 1848–49-es forradalomban Constantin-Romanu-Vivu oldalán és sikerült megszöknie a kivégzés elől. – Tanulmányait Szászégenben kezdte a román elemi iskolában
CÂMPEANU George
1908 † ? : ort. pap. – Boziás papja (1948–90), de több éven keresztül ellátta a dicsőszentmártoni kisszámú ort. híveket is. Szolgált Gyergyóbékásban (1939–40), ahol kőtemplomot építtetett, majd a bécsi diktátum idején Velc-re menekült, ahol szintén templomépítésbe akart kezdeni, a kom. hatóságok azonban azt nem engedélyezték. Az összegyűjtött anyagból istállókat
CÂMPEANU Ion
? † ? : tanító. – Doktorátusa volt. A dedrádszéplaki művelődési kör elnöke (1930-as évek vége). Valószínű a mv. i kereskedelmi iskolában tanított (1945–46). Irod.: Înv. comercial econ.; Netea: Astra
CÂMPEANU Teodor
Lövér, ? † ? : tanító. – A tanítóképzőt Naszódon a George Coşbuc Lic.-ban végezte. Lövéren tanított (1885–97; majd 1901–1902). Irod.: Lueriu
CÂMPEANU Victor
? † ? : gör. kat. pap. – Dedrádszéplakon szolgálata idejében (1948–55) épült a Szt. Görgy-nek ajálott gör. kat. templom, amelyet a régi fatemplom (épült 1700) helyére állítottak. A régi templomból megmentettek ikonokat, az ikonosztász egy részét, ajtókat és a tornyon álló keresztet, amelyeket ma is őriznek. A gör. kat. híveket
CÂMPIAN Constantin
Szélkút, 1908, † ? : cipész, szakszervezeti vezető. – Cipésztanonc Mv.-en (1923–), tagja lett a szakszervezeteknek (1927–), a RKP-nak (1934–), bebörtönözték (1943), a második vh.-ban munkaszolgálatos (1944). A bör-, ruházati- és textilipari szakszervezetek titkára (1944 ősz–), a Maros megyei Szakszervezeti Tanács alelnöke (1946–), elnöke (1947–). A mv.-i Unitatea szövetkezet megszervezője. A
CÂNDEA Nicolae
? † ? : kapitány. – Mv.-en lakott. A Szászrégenben felállított Román Nemzeti Gárdának katonai parancsnoka kapitányi rangban (1918. nov. 19.). Irod.: Abafája; Időtár 2; Sebestyén M.: Antalffy Endre avagy Mv. színeváltozása = Mv. Történetéből; Popa, Traian: Tg. M.
CÂNTAR T. Dumitru, §
Izvorul Aneştilor, 1915. jan. 7., † Alsóköhér, 1944. szept. 22.: hadnagy. – A lugosi 17. gyalogsági ezred harcosaként a moldovai harcok résztvevője (1944), átállt az antifasiszta 103-as hegyi hadosztályhoz, amellyel Erdélyben harcolt, elesett Alsóköhérnél, ahol tömegsírban nyugszik még 46 bajtársával együtt. Irod.: Chiheru; MMK
CĂPÂLNĂ Emil, §
Nagyborszó / Felsőberekszó, 1939. ápr. 13., † Mv., 2000. ápr. 24.: orvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1961). Doktorált; szülész-nőgyógyász szakorvos (1963), osztályvezető Mv.-en a Megyei Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Klinikán. Az OGYI-n tanársegéd, adjunktus Közölt hazai és külföldi szaklapokban. Több diploma és kitüntetés birtokosa: Meritul sanitar, Evidenţiat în munca medico-sanitară.
CAPESIUS Bartolomeus
? † Zágor, 1733.: ev. lelkész – Apja Georg, szénaverősi evang. lelkész. – Wittenbergben tanult (1692). A segesvári gimn. igazgatója (1698–1700); lelkész Keménynagyszölősön (1705–14), majd Zágorban (1714–33). Az ő szolgálata alatt készült a zágori ev. templom oltára, amely ma is megvan. – F. m.: Dissertatio ex historia sacrorum rituum de diptychis
CAPESIUS Bernard
Fogaras, 1840. okt. 29., † Szeben, 1881. ápr. 19.: tanár. – Apja pap Morgondán. – A középiskolai tanulmányait Szebenben végezte. Köztatnító volt Szentágotán (1859–61). – Külföldi tanulmányokat folytatott a Bécsi Prot. Teológiai Int. Prot. Hittud. Karán (1861–63), teológiát, mat. és fizikát tanult, Bernard Julius néven a Jénai Egy. Hittud. és Bölcs.
CAPESIUS Ernst
1858., † 1915.: gyógyszerész. – Segesvári gyógyszerész. Irod.: Dörnyei 2005
CAPESIUS Karl, Carl
Nagysink, 1844. jún. 27., † Mártonhegy, 1874. ápr. 7.: tanár. – Apja lelkész. A gimn. -ot Segesváron végezte (1863), a bécsi Prot. Teologiai Intézet Hittud. Karán (1864–65), majd a Berlini Egy. Hittud. Karán (1865–66, 1867–68) teologiát, mat. -át és fizikát hallgatott. Szászrégenben alreálgimn.-i tanár volt (1871. aug. 20. –). Betegségben
CAPESIUS Victor
Szerdahely, 1907. febr. 7., † Göppingen, 1985. márc. 20.: gyógyszerész. – Három gyermeke volt. – SS hadnagy, a dachaui és auschwitzi koncentrációs táborok gyógyszerésze – Segesváron (az 1820-ban alapított) gyógyszertár tulajdonosa volt (1940-ben). A Bayer cégnek volt a vezérképviselője a Székelyföldön a Bayer Aspirinnel. Saját neve alatt patikát vezetett és bejáratos
CĂPUCIAN Ioan
Mezőkirályfalva, 1809., † Sólyomtelke, 1892.: gör. kat. pap. – A középiskolát és teológiát Balázsfalván végezte. Tanított Balázsfalván (1834–35); több faluban volt plébános, majd Elekesen a főesperesség ügyigazgatója (1856–68), plébános, majd esperes Sólyomtelkén. Irod.: Comşa–Seiceanu
CARAFFA Antonio, gr.
1642., Karaffa Antal, 1646, † 1693: hadvezér. – Olasz hadvezér, tábornok, a bécsi udvar szolgálatában állt (1665–). Erdély katonai parancsnoka (1688–1690). Vezető szerepe volt Magyarországnak a törököktől való visszafoglalásában. Híres volt kegyetlenkedéseiről. Apafi Mihály fejedelmet és az erdélyi országgyülést ő kényszerítette a Habsburg birodalomhoz való csatlakozásra. Irod.: Benkő K.: Mv.;
CÂRCOVNICU
? † ? : ort. pap. – Neve a székelyvajai templom gerendájába vésve maradt fenn. Bánffy György kormányzósága idején szolgált (1695). Irod.: Şincan 2006
CARDAN Alexandru
? † ? : néptanácselnök. – MAT néptanácsa VB elnöke (1952), Bugyi Pál helyettese (1952. júl. 22. –). Irod.: Autonóm magyarok; Crişan
CÂRDAN Alexandru
? † ? : néptanácselnök. – A Maros tartományi néptanács elnöke, helyettes elnöke (1952. ápr. 18.). Irod.: Bottoni 2008; Időtár 4.
CARG Ioan, br.
? † ? : földbirtokos. – Jövedicsben birtoka 319 holdból állott (1921). Irod.: Prozan
CARIADI Gheorghe
? † ? : rendőrfőnök. – Az első vh.-ban huszár alezredes volt. Az ókirályságban volt rendőr, majd siguranca ügynök, Mv.-re nevezték ki és itt tevékenykedett két ízben is (1922–26; 1927–28). Kétnyelvű címtár jelent meg előszavával (1924) és szerkesztésében (1928). – F. m.: Almanahul oraşului municipal Tg. –Mureş = Tvh. joggal felruházott
CÂRJA Lazăr
Nyágra, 1897. márc. 16., † Lepus, 1987.: gör. pap, esperes, alezredes. – A mv.-i garnizon gyóntatópapja (1925), ő szolgáltatta a misét a Legionárius Egyetemisták Kongresszusán (1936. ápr.). A háboru után részt vett az antikommunista mozgalomban. Letartóztatták és 6 év börtönre itélték (1959. aug. 22), Aradon raboskodott amig kegyelmet nem kapott
CAROL al II-lea, rege, II. Károly, Románia királya
1893. okt. 15., † 1953. ápr. 4.: Románia királya (1930. jún. 8. – 1940. szept. 6.). – Trónörökös korában járt Mv.-en (1922, –23, –24) mint autóversenyző. Megvette Kincsesfőről azt a fatemplomot (épült 1773), amely mellett vadászat közben haladt el és nagyon megtetszett neki (1937. jún. 24.). Később a templomot Laposnyára költöztették,
CÂRSTEA, popa
? † ? : gör. kat. pap. – Gyuláson szolgált. Klein püspök összeírásából (1733) kitűnik, h. a gör. kat. egyház Gyuláson templomot, paróchiát, 9, 5 négyszögöl kaszálót birtokolt, tagjainak száma 140 volt. Irod.: Giuluş
CASPAR Aurifaber
? † ? : ötvös, , aranyműves. – Összeírások említették Mv.-en (1602). A Giorgio Basta által a császári hűségre felesketett marosszéki nemesek, lófők, puskás gyalogok és szabad székelyek katonai összeírásában Mv.-en-szerepel a neve (1603. febr. 7). Irod.: Időtár 1; SzOKT Új s. 4.
CASTILLION , gr.
? † 1773 : meghalt a várparancsnok gyereke Mv.-en. A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
CASTROSCHES, Andreas de
? † ? : Aurifabri De Schesburg néven a magyar nemzet tagja (1460–1462). Irod.: Tonk 1979
CĂTANĂ Ioan
Vajdaszentivány, 1856. aug. 18., † ? : tanító, gör. kat. lelkész. – Balázsfalván szerzett tanítói olkevelet (1874), majd papi végzettséget. Lelkész volt Toldalagon (1879–98), majd Vajdaszentiványon (1898–1901). Irod.: Vajdaszentivány
CĂTĂRIG Aurelia-Maria
Libánfalva, 1935. szept. 1., † Mv., 2001. nov. 28.: tanár. – Elemi iskolát a szülőhelyen, tanítóképzőt Szászrégenben végzett (1956). Kv.-on a ped. főisk. -án romántanári okl. -t szerzett (1965), majd a BBTE-en letette a tanári fokozati vizsgákat (II. /1976 és I. /1981).). Tanított Görgényoroszfaluban (1953–58), Bátoson (1958–66), a mv.-i Papiu
CĂTĂRIG Emil
Görgényszentimre, 1903. ápr. 15. † ? : gör. kat. pap. – A Nemzeti Parasztpárt tagja volt (–1946). Az ort. vallásra való áttérést megtagadta (1948), inkább elhagyta papi hivatását és Görgényszentimrére költözött. Ott kapcsolatot tartott Belea Augustin, gör. kat. pappal, akit szintén elítéltek úgymond ellenforradalmi tevékenységéért. Letartóztatták. A vád ellene: becsmérelte a
CĂTĂRIG Ioan
? † ? : közrendőr. – A sinaiai rendőrség közrendőre (1931. dec. 1. – 1933. ápr. 30.). Ebben az időszakban Buk.-ben végezte a tud. -os rendőriskola III. tagozatát (1932. nov. 30. – 1933. ápr. 30). Mv.-en a rendőrkapitányság biztosa (1933. máj. 1-júl. 1.), majd a szászrégeni komiszáriátusnál volt (1933. júl.
CĂTĂRIG Ioan
? † Mv., 2000. jan. 29.: dr., mezőgazdasági mérnök. – Tevékenységét Bátoson kezdte az Állami Gazdaságban mint mérnök, ahol kezdeményezője volt a gyümölcsfa ültetvények telepítésének Bátos-Regen vidékén; a Maros megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság főmérnöke, majd igazgatója. 20 éven át irányította egész Maros megye mezőgazdaságát mint vezérigazgató. Irod.: [Nekrológ] (Nú.
CĂTĂRIG Romul
Görgényszentimre, 1885. márc. 29., † Mv., 1934. máj. 15.: tanító. – Elemi iskolát szülőfalujában, gimn. -ot és 3 éves pedagógiai tanulmányokat Balázsfalván végzett (1905). Görgényszentimrén tanított (1904–), ahol a gör. kat. egyház gondnoka is volt. A görgényi Román Nemzeti Tanács elnöke (1918). Önkéntesként részt vett a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen. Tanügyi
CATONE Ioan
1856., † Toldalag, 1901 ápr. 13.: gör. kat. pap. – Pappá szentelték Balázsfalván (1879). Segédpapként szolgált Toldalagon (1879–98), majd lelkész Vajdaszentiványon (1898–1901). Irod.: Dobozi
CĂZAN George
? † ? : ort. tanító. – Füleházán tanított. A tanügyminiszter kétszer kérte leváltását a m. nyelv ismeretének hiánya miatt (1898–). A falu ort. esperese védelmébe vette, mert teológiai és pedagógiai végzettsége volt. Irod.: Dobozi
CĂZAN George
Füleháza, ? † ? : ort. pap. – Füleházán, szülőfalujában lelkész, esperes (1900–49). Kifestette és templomkárpittal bevonatta a C. Fulea által (1891) épített templomot, felszentelte Nicolae Ivan kv.-i és Nechita Duma, argesi püspök (1923). A község művelődési körének elnöke (1930-as évek vége). Dédabisztratelepen is ellátta a papi teendőket (1924–34), ahol az
CAZAN, Vasile
Mv., 1952. máj. 12., † Mv., 2020. okt. 8.: karnagy, igazgató. – Mv.-en hegedülni, brácsázni és zongorázni tanult 8 éves korától. Kv.-on zeneszerzés, muzikológia és zenepedagógia szakon végzett a Gh. Dima Zene Konzervatóriumban (1973–1978). Tanáraitól, Dorin Pop és Florentin Mihăescu-tól, kórus vezetést tanult és Kozma Mátyás, majd Csíki Boldizsár irányításával
CEAUŞESCU Nicolae
1918., † Buc., 1989. dec. 25.: politikus. – A RKP elsőtitkára (1965. márc. 22.), főtitkára (1969–99). A nemzetiségpolitikájának részeként az RKP legfelsőbb vezetése élén a főtitkárral ellátogatott a MMAT-ba, Mv.-re: 1960. júl. 15.; 1964. jan. 16–19.; 1966. aug. 12–14.; 1967. szept. 28. (Todor Zsivkov, Bolgár K. P. első titikárával és másodszor