Maros megyei életrajzi lexikon

1882., † 1920.: ref. lelekész. – Két évtizedet szolgálhatott csupán. Búzásbesenyőn, majd Mezőfelében. Irod.: Csáky

? † ?: festő, rajztanár. Irod.: Pelin

? † Mv., 1864. ápr. 11.: főhadnagy. Irod.: Gyászjelentő

Bp., 1905. ápr. 17., † Debrecen, 1983. aug. 19.: orvos, anatómus, biológus, egyetemi tanár, akad. -kus. – Szilárd, országos főállatorvos, miniszteri főtanácsos és Günther Erzsébet fia. Testvérei: László (1903–2000) és Ilonka (1907–1924). Felesége Pénzes Magdolna (Szolnok, 1914. jún. 9. -Bp., 1989. okt. 26.), elváltak 1945. 2. Igaly Amália (Kula /

Bártfa, 1854, † Mv., 1900. márc. 25.: könyvkötő. – A Sáros vármegyéből egy 15 gyerekes családból származó művelődésre vágyó fiatalember előbb Debrecenbe ment Dávidházy Imre ismert könyvkötőhöz tanulni, majd Kv.-on tökéletesítette tudását a Kisfaludy Testvéreknél. A könyvkötő mesterség elsajátítása után Mv.-en beállt Spielenbergékhez, majd néhány év után megvette a a

női kalapszalonja volt Mv.-en Irod.: Székely Naptár (hirdetései; 1945)

? † ?: ovos. – Az I. vh. idején Mv.-en a katonai kórház parancsnoka. Irod.: Koszta

Turóc vm., 1756. ápr. 3., † ?: gyógyszerész. – Budán tett gyógyszermesteri vizsgát (1784. aug. 7.). Mv.-en rövid ideig gondnoka volt az Arany Szarvas gyógyszertárnak. Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

? † ?: iparművész. – A segesvári üveg- és fajanszgyár tervezője. Eduárd és Ottó fiával együtt dolgozott a gyárban. Több mint nyolcszáz alkotást tervezett és gyártottak az üzemben. Irod.: Dános Miklós: Egy művész és családja (Új Élet, 21. sz., 1963);

? † Mv., 2010. jún. 23.: hadnagy, jogtanácsos. – A kv.-i egyetemen jogot végzett. A mv.-i securitate alkalmazottja, mint vallató hadnagy (1954. júl. 15. – 1955–56), de elégedettlenek voltak a munkájával, elbocsájtották (1955–56 ?). Majd jogtanácsos Mv.-en). Irod.: Bartos 2012; Nekrológ (Nú., 2010. jún. 23.)

? † ?: ?. – F. m.: Abigail históriája (Bártfa Debrecen XVI sz.). Irod.: Fülöp–Ferencz; RMK; Szarvas Gábor: Magyar történeti szótár a legrégibb időktől a nyelvújításig (Bp., 1890–83)

? † ?: ref. lelkipásztor. – Bonyhán szolgált (1648–50). Neve valószínüleg származási helyére utal. Bonyhai papsága idejéből három vizitációs jegyzőkönyv maradt fenn (1648. dec. 12; 1650. febr. 12; 1650. dec. 1). Egyik legkiválóbb lelkésze volt a gyülekezetnek, akit előbb kerületi főjegyzőnek, majd püspöknek választottak meg. Irod.: Bonyha és egyháza; Küküllői

? † ?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1691). Lelkész Gogánban (1713–16). Felesége Szőke Anna. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2

? † ?: ref. lelkész. – Nyárádselye lelkésze (1722). Irod.: Imreh Barna

Szárhegy, 1793. szept. 28., † Mikháza, 1861. jún. 28.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1813. aug. 22.). Felszentelték (1817. dec. 18.). A nyárádselyei ferences rendház vezetője Irod.: György: A ferencrendiek; Maros megyei m. tört. 5.

Gernyeszeg, 1897., † ?: gazdálkodó. – A szülői házban tanult gazdálkodni, önálló Gernyeszegen (1922–). Az első vh.-ban a 16. k. tűzérezr.-ben az olasz fronton harcolt, fogságba került. A ref. egyház presbitere volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Gernyeszeg (Maros), 1877., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után edesapja mellett gazdálkodni tanult, majd önálló lett Gernyeszegen. Volt kisbíró, községi képviselőtestületi tag, községi pénztáros és községi bíró. Az első vh.-ban az 5. hidász században az orosz fronton harcolt. A Hitelszövetkezet és a Hangya ügyv. ig., a ref. egyház

Mv., 1909. aug. 16., † ?: kádármester. – Letartóztatták (1956. nov. 4.) és bíróság elé állították. A vád szerint nyilvános helyen a m. forradalom mellett agitált. Irod.: 1956 Erdélyben

? † Mv., 1999. ápr. 14.: matematika-fizika tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. ápr. 15.)

? † ? : szabómester Mv.-en. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd részt vett az első vh.-ban (1914–15), mint rokkant elbocsárották. Rövid vasútas szolgálat után a szakmájában önállósította magát, szabó műhelyt nyitott (1925–). Araby éremmel tüntették ki szakmai hozzáértését értékelve (1931). Argentinában is járt ahol szintén kapott kitüntetést. A MP., az

? † ?: kereskedő, sportember. – Mv.-en kereskedő. Részt vett az I. vh.-ban (1914. júl. – 18. nov.), mint őrmester, I. oszt. számvívő. A MSE labdarúgó szakosztályának vezetője (1928). Irod.: Időtár 3; M. hadviselt zsidók

? † ?: főkirálybíró Marosszéken. – A főnépnél volt számontartva (1571), amikor pert veszített az iklandi György családdal szemben. A kerelőszentpáli csatában (1575) Báthori István erdélyi fejedelem oldalán volt és királybíróvá tette. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay, Székelykál 800 éves történetéből, SzOkl Ús 4

? † ?: székelykáli földbirtokos. – Férjévev görgényszentimrei Berzenczey István marosszéki főkirálybíróval felújították a székelykáli r. kat. templomot. (1725), majd új templomot építettek (1752), amely főoltárának megrendelői is. Síremlékük a templomban van. Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Kelemen Lajos, 1977,

1652 † 1685. dec. 3: földbirtokos. – István († 1690) főispán és zabolai Basa Ilona († 1671) leánya. Férje Bethlen Miklós kancellár (esk. 1667). Gyermekei: Zsófia, Miklós, Mihály (1673–1706), Borbála (1678–1712). Ők építették a betlenszentmiklósi kastélyt (1668–83), tovább építették a keresdi kastélyt (1670–80 k.), címerük is ismeretes (1682). Irod.: Bicsok-Orbán;

? † Zernyest, 1690. aug. 21: főispán. – István és Sulyok Sára fia. Felesége zabolai Basa Ilona († 1671). Lánya: Ilona, Bethlen Miklósné (1652–1685). – A Fejedelmi Tábla ülnöke (1663–89), Hunyad (1666) és Kisüküllő vm. (1667–70), majd Küküllő vm főispánja (1678–81), kv.-i főkapitány (1674). Barcsai, majd I. Apafi híve, utóbb

? † ? : Lehet, h. az ő gyermekei: K. Amália Ugron Istvánné, K. Gergely és K. Gotthárd. – Küküllőmegye főispánja (1776). Irod.: Gyászjelentő, Horányi

? † ?: kereskedő. – A kv.-i haditörvényszék elé állították hazaárulás vádjával (1922). Azzal is vádolták hogy pénzt kapott Siménfalvi alezredestől a magyar nemzeti hadsereg hírszerzési osztályának főnökétől, hogy az Erdélyben élő hivatalnokokat vagy katonatiszteket segélyezze. Felmentették a vád alól. Irod.: Időtár 3; Recueil des griefs de la minorité hongrois

? † ?: ítélőmester, főinspektor. – A Gubernium által kinevezett főfelügyelő (1731), akinek a feladata a rend és törvényesség betartatása. Jelenlétében választották meg a mv.-i tanácsot és főbírót. Irod.: Időtár 1

1816.? † Vajdaszentiván, 1854. szept. 29. Gerenden temették : földbirtokos. – Testvérei: gr. Kun Kata, br. Löventhal Sámuelné; gr. Kun Josefina gr. Klebelsberg Vilmosné. Irod.: Gyászjelentő

Ozsdola, 1761. szept. 12., † Ozsdola, 1840. márc. 28: földbirtokos. – Férje losonci Bánffy József (Magyarkirályfalva, 1742. márc. 16- Magyarkirályfalva, 1794 márc 21). Fia István (Magyarkirályfalva, 1780–1830). Magyarkirályfalván éltek. Csejden voltak birtokai és jobbágyai, az úrbéri összeíráskor (1820). Irod.: Csejd-Tófalva; Gudenus.

Nyirbátor, 1909., † ?: páter. –Házgondnoki adminisztrátor, segédmagiszter is volt a mv.-i Minorita rendházban (1942–44). Irod.: Maros megyei tört.

? † ?: főkirálybíró. – K. Mátyás és Zakariás Zsuzsa fia. Felesége: zabolai Mikes Ilona. Fia: István. A marosszéki hadköteles nemesek és lófők összeírásakor (1685. jún. 19.) főhadnagy. Főkirálybíró Marosszéken. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay; SzOkl Ús 8.

? † ?: alkirálybíró Marosszéken. – Az országgyülésen panasz volt ellene, hogy Marosszékben káli birtokában a helv. hitvallásúak egyházát önhatalmúlag elfoglalta (1720). Felesége Zakariás Zsuzsa. Főkirálybíró volt Marosszéken. Irod.: Ferenczi Sándor 2012; Kempelen; Nagy Iván; Pálmay, Székelykál 800 éves történetéből

? † ? : főkirálybíró Marosszékben (1547), katolikus nemes Irod.: Nagy Iván

? † ? : földbirtokos, országbíró. – Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), említést tett K. Zs. birtokában lévő disznajói nyári mulató kastélyáról, Magyarrégenben volt protonotarius (1745), Várhegyen a vár templomának egyik harangja aző adománya (1754). Irod.: Pesty 2014

? † ? 1744.: ítélőmester, kormánybiztos. – Felesége nyárádtői Maksay Zsuzsannna. – Nagyernyében lakott és a kat. egyház első kurátora (1729–). Guberniumi titkár, a kir. tábla ítélőmestere katolikus részről (1730–). Részt vett Mv. város tisztújító gyűlésén (1731. okt. 27), majd Mv. város királyi felügyelőjévé nevezték ki (1739), feladata a pestis

1748., † 1817. febr. 8.: adományozó. – A magyarkirályfalvi ref. egyháznak két úrvacsorai keszkenőt adományozott (1749 után). Irod.: Gudenus; Küküllői Ref. Egyházm. 3

1931? † Mv., 2006. nov. 21. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2006. nov. 20.)

Ismert törzse Mátyás 1547-ben él, neje gáldtői Toldalaghi Magdolna volt. I. Mátyásnak unokája II. Benedek Marosszékben – a család főfészkében – fő királybiró volt., II. Mihálynak fia László Enyed pusztításakor a Rákóczi forradalomban veszett el 1704-ben. Ugyan ez időtájban III. Mátyás marosszéki al-királybiró volt ; II. Istvánnak borosjenői Keserü Zsófiától

A XVI sz.-ban tüntek fel a Székelyföldön a század közepén már Dál-Erdély egyik legjelentődebb családja. Magyar erdélyi grófi címet nyertek Mária Teréziától (Bécs, 1762. máj. 17) László, és fiai István és fiai. László az algyógyi ág, István az osdolai ág megalapítója. Az István ágbeli Zsigmond (1920–2005) leszármazottai Mv.-en élnek- Birtokai,

? † ?: szocdem politikus. – A szocdemek parlamenti képviselőjelöltje A Mv.-i I. Választó kerületben (1910). Irod.: Időtár 2

Dicsőszentmárton, 1910. júl. 26., † Dicsőszentmárton, 1938. jún. vagy jan. 6.: festőművész. – Tanult Désen, Nagybányán (1931); Bp.-en a Képzőművészeti Főiskolán Aba Novák Vilmos és Vaszary János tanítványa volt. A kubizmus és a német expresszionizmus híve. Irod.: Banner; Molnár; Murádin Jenő : Nagybánya (Miskolc, 1994)

? † ?: őrnagy, iskolaparancsnok. – A katonai alreál iskola parancsnoka volt, előbb őrnagy majd alezredessé léptették elő (1913)Királyi engedállyel viselhette a pápától kapott Pro Pontifice et Ecclesia kitüntetést is. Irod.: Időtár 2

? † ?: tanár, igazgató. – Makfalván iskola igazgató (1955–59). Kiemelték a tanügy kötelékéből. Szovátára helyezték, városi kultúrigazgatónak nevezték ki. Irod.: Makfalvi okt. tört.

? † ?: vállalkozó, gyáralapító. – Megvásárolta a mv.-i kocsikenőcs- és lámpaolaj üzemet (1881) és Kupferstick és Társa néven utóbb kóolajfinomítóvá fejleszteték. Leégett (1886), megvette Baruch Adolf. Az első 25 magán távbeszélő előfizető egyike volt Mv.-en Wallerstein Bernáttal közös vállalkozásukban (1893). Irod.: Időtár 2; Kuszálik–Zalányi

Magyaró, 1897., † Magyaró, 1971 : mesemondó. – Erdei munkás volt a Marosvölgyében. – F. m.: Faragó József : Kurcsi Minya havasi mesemondó (Buk., 1969). Irod.: MÉL

Nagykend, 1898., † ? : gazdálkodó. – A szülő háznál tanult gazdálkodni, önálló (1934–) Nagykenden 14 hold földjén. Az első vh.-ban mint irányító főtűzér az orosz és olasz fronton harcolt. A MP titkára, a község pénztárosa, a közügyek lelkes támogatója és résztvevője volt. Irod.: Székelyföld í. k.

→ KÁSZONI Anna

Kibéd, 1883. jún. 8., † Kibéd, 1965.: kir.-i testőr; gazdálkodó, községi bíró. – Márton földműves gazdálkodó és Júlia fia. Felesége: a kibédi Dósa Eszter, szülésznő (esküvő: Bp., 1913. febr. 9.). Leányuk: Irén. – Iskolái elvégzése után apjától tanult gazdálkodni, majd 21 holdas földjén önálló lett Kibéden. Katona (1902–04), majd m.

? † ?: bíró. – Segesvári polgár, osztóbíró (1645–47), majd kőhalmi székbíró. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika