Maros megyei életrajzi lexikon

Marosfelfalu, 1911., † Magyaró, 1978.: tanító. – Balázsfalván szerzett tanítói okl. -et, és miután több faluban tanított, Magyarón telepedett meg (1937–78), ahol tanító, több évig igazgatótanító is volt nyugdíjazásáig. Alelnöke a Néptanács VB-nak (19 évig) és kultúrigazgató. Tevékeny részt vállalt a falu gazdasági, társadalmi és népművelődési problémáinak megoldásában. Eredményes munkáját

1908., † Ratosnya, 1948. jún.: közgazdász. – Antikommunista harcos. Letartóztatták Ratosnyán (1948), a kihallgatója lőtte le. Irod.: Balint; Ioniţoiu

Erdőszakál, ? † ? : tábornok. – A Román hadseregben szolgált Kv.-on mint tábornok. –Irod.: Săcalu de Pădure

? † ? : tanár. – A mv.-i kereskedelmi iskolában tanított (1936–41). Irod.: Înv. comercial econ.

Déda, 1908. máj. 23. † Mv., 1985. okt., Dédán temették: tanító. – Felesége: Hortenzia, tanítónő. – Tanítói okl. -t Kv.-on szerzett (1925). Dédára (1926–30), onnan Mezőbándra helyezték, ahol iskolaigazgató is volt (1930–40). Tiszti rangban vett részt a II. vh.-ban, szovjet fogságba esett (1941–). Kiszabadulása után hazatért (1946). Mv.-en a pártiskola

Déda, 1846. aug. 10., † Arad, 1906. dec. 28.: matematika-fizika tanár. – Apja birtokos. Felesége: Rea Silvia Bocșan. Gyermekei: Emil, Minerva, Felicia. – A tanítóképzőt Szászrégenben, a főgimn. -ot Balázsfalván a gör. kat. gimn.-ban végezte. Olasz nyelvet tanult (1869–70), majd a szebeni ortodox püspökség ösztöndíjával a gráci (1870–73) és bécsi (1873–74)

? † ? : gör. kat. pap. – Szélkút-on szolgált (1931–46). Az állam és hívek adományaiból vezetésével és Vasile Popa gondnok segítségével építették a gör. kat. templomot (1937). A toronyban harang és tóka van. A templomot Ioan Domşa, radnóti plébános szentelte fel (1937. máj. 9.). Papsága ideje alatt építették a parókiát

? † ? : ort. pap. – Alsórépán szolgált (1966–76). Renováltatta a régi templomot (1969), plébánia épületet és papi lakást építtetett (1968), majd befejezte a pirosban maradt a tetőig felépített új templomot (Alapozták 1938; a tetőig építették 1970, majd befejezték 1976.). Irod.: Reghin, Protopopiat

Niculitei, 1919. márc. 8., † Alsóköhér, 1944. szept. 27.: káplár. – A bakói határőr ezrednél volt katona (1941–). Önkéntesen belépett a román hegyivadász hadosztályba, részt vett a szovjet csapatokkal együtt az Északnyugat-Erdély felszabadításáért vívott harcokban Görgénynádas, Görgénykakucs, Alsóbölkény, Alsó- és Felsőköhér helységekben. Ezekben a harcokban esett el. Alsóköhér határában temették el

? † ? : igazgatótanár. – Tanított Mezőbanyicán (1975–87). Mivel a régi isk. szűknek bizonyult, új iskolát építtetett, négy tanteremmel, laboratóriummal, könyvtárral és más helyiségekkel (1978–79). Irod.: Lunca

? † ? 1341 előtt: r. k. pap. – Tamásnak fia. -Károly király tanácsosa, budai prépost. 22. János pápának ajánlották (1320 k.), valamelyik erdélyi kanonoki székre. Küküllői főesperes (1328–1349) és több beneficiumot is kapott, a pápai tizedgyűjtés idejében tevékenykedett. A Küküllői főesperesség mellett váradi, pécsi, győri, esztergomi, zágrábi kanonok és óbudai

1906., † ? : ort. lelkész – Gerendkeresztúron volt pap, letartoztatták (1948), Brassó, Ocnele Mari, Jilava, Nagyenyed börtöneiben szenvedett 6 éven át Irod.: Iloaie

? † ? : tanító. – Gyuláson tanított (1871–76). Iskola épület nem létezett, de 40 tanulót tanított a gör. kat. templom épületében. Szolgálata utolsó évében építették gerendákból a gör. kat. iskolát (1876). Irod.: Giuluş

Gyulás, 1900. aug. 23., † Gyulás, 1996. ápr.: kántor. – E. Nistor, monográfiaíró anyai nagyapja. – Gör. kat. kántor a szülőfalujában. Önerőből csendőriskolát végzett, azután közjegyzői- és kántor iskolát Balázsfalván. Önkéntesként részt vett a gyulafehérvári egyesülési naggyűlésen (1918. dec. 1.). Ezután haláláig a szülőfaluja kántoraként szolgált (1920–96). Balázsfalván kényszerrel íratták

Kv., 1932 okt. 19. , † Mv., 2016. febr. 15.: színháztörténész, műfordító, színész. – Férje: Chereji Ion, egyetemi tanár. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on végezte, majd a mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett és szerzett színészi oklevelet. A Mv.-i Állami Székely Színház tagja (1955. aug. 1. – 1959. ápr. 1). Főbb szerepei:

Szaniszló, 1918. szept. 26., † Mv., 1986. jún. 15., Kv.-on a házsongárdi temetőben nyugszik : filogus, költő, színháztörténész- és kritikus, egyetemi tanár. – Szülőfalujában az elemi iskolában, Nagyváradon a E. Gojdu Líc.-ban tanult (1938) és ott gör. kat. teológiát végzett (1942); majd francia-román szakon végzett a kv.-i egyetemen (1950); a BBTE-en

? † ?: ort. pap. – Bábahalmán szolgált (1890–1942). A balázsfalvi összeírások (sematizmus) szerint a faluban először szerepelnek román ajkú lakosok, számszerint 860-an (1900–). Irod.: Târnăveni, cult. – ist.

Mv., 1914. márc. 10., † Mv., 1997. dec.: tanár. – Elemi iskolát a szülővárosában, kereskedelmi középiskolát Nagyváradon (érettségi vizsga 1934), Buk.-ben kereskedelmi akad. -t végzett (1934–38), ezzel párhuzamosan végezte a pedagógiai szemináriumot is. Katonaság után Buk.-ben a Külkereskedelmi Gyapot Társaságnál dolgozott, de a pedagógusi pálya jobban vonzotta. Buzăban a kereskedelmi líc.-ban

? † ? : földbirtokos. – Kórod faluban a legtöbb földdel (42, 1 hold) rendelkezett. A földosztáskor azonban nem vették el földjeit (1921). A rászorulók az ev. egyház birtokaiból kaptak. Irod.: Prozan

Nagyercse, 1860., † 1921.: ügyvéd. – Tanult Mv-en, jogot végzett Kv.-on, ahol doktorrá avatták (1890. nov. 15.). Ügyvéd Szászrégenben. Tagja az Astra-nak (1892–), majd örököstagja (1912–), alaptó és örökös tagja a román színház létesítésére létrehozott alapnak (1912–), alapítótagja a Román Tanítók Egyesületének. A Nemzeti Liberális Párt tagja. Elnöke a Román

? † ? : ort. pap. – Mezőbergenyében szolgálata idejében építették fel a hívek közadakozásából és egyes földterületek eladási árából a ma is létező ort. templomot, egy 115 négyzetméteres területre (1927). Mv. esperese, Ştefan Rusu, szentelte fel (1927. nov. 8). Irod.: Şincan 2006

? † ? : gör. kat. pap. – Kozmatelkén szolgált (1896–1939). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † Mv., 1905.: fényképész, kiadó. – Mv. első ismert fényképésze, aki Apor Károly pártfogoltja volt. Házépítési engedélyt kért és kapott a várostól (1860 k.). Műtermet nyitott a Hajós köz 303. alatt (ma Horea), itt tevékenykedett (1865–74), majd körutra indult. Létrehozták a Chiehulski és Wargha fényképészeti és festészeti műtermet (1874–80),

? † ? : ort. pap. – Mezőújlakon szolgált, ahonnan Kerelőbe helyezték (1951–76. szept. 1.). Kimeszeltette a templomot kívül és belül, kerítést tettek a paróchia köré, szentek képét szerezte be az ikonosztázra. Irod.: Şincan 2006

1869.? † Mv., 1934. máj. 10.: okl. gépészmérnök. Felesége: Farkas Gizella. Fiaik: Miklós, Zoltán és Osváld. – A mv.-i állami ipari szakiskola tanára, igazgatója. Irod.: Gyászjelentő.; Mv.-i zsidó temető dok.

Mv., 1966. † -† ? : festő. – A bp.-i képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1959). Irod.: Szabó–Kállai

1915., † Szászrégen, 1961. júl. 7.: zenetenár. – Zeneakadémiát és drámaművészetet Kv.-on végzett (1932–36). Tanárai többek között: Marţian Negrea és Béna Ágoston voltak, akiktől zenelméletet, zenetörténetet, és hangszertant, egyetemes zenetöténetet, kórusvezetést, zongorát stb. tanult. Régenben lett zenetanár (1937–40), azután nevelő az Inasotthonban. Fiatalon elfogadta a légionáriusok tanait, néhány hónapig részt

? † ? : tanító. – A mv.-i 6. sz. remeteszegi iskola igazgatója-tanítója (1952–53; 1954–57). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg

Marosszentanna, 1894. aug. 15., † Buk., 1966. dec. 10., a Belu temetőben nyugszik: tanár, irodalomkritikus, újságíró, műfordító. – Tanult a mv.-i R. K. Gimn.-ban (1905–13); Balázsfalván a Teológián (1916), a bp.-i egyetemen Filológia Karán (1918); a buk.-i egyetem román és filozófia szakán (1920); doktorátust román-m. irodalomból Kv.-on szerzett Az erdélyi m.

Marosszentanna, 1926. okt. 7., † Mv., 1994. nov. 27: tanár. – Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban tanult (–1940), amikor elmenekült Balázsfalvára, a Sf. Vasile Líc.-ban folytatta tanulmányait, majd ismét Mv.-en a Papiu Líc.-ban tanult és érettségizett (1947). Történelmet és jogot Kv.-on a Regele Ferdinand Egyetemen végzett. Tanár volt Csapón (1951–55),

Görgényoroszfalu, 1912. jan. 12. † ? : zeneszerző, karmester. – Buk.-ben zenekonzervatóriumban (1936–40, 1945–46), tanárai voltak Faust Nicolescu, M. Jora, Dimitrie Cuclin, Paul Jelescu. Titu Maiorescu egyetemen pedagógiai szemináriumot végzett (1948). Katonatiszt zenei vezető különbőző katonai egységeknél. Borosjenőn (1940–44) és Buk.-ben (1944, 1950–51) működött. Buk.-ben a kadettiskolában karvezető tanár (1946–49),

Kv., 1934. okt. 4., † 2004. okt.?: orvos. – Középiskolát (1944–52), a BBTE egyetem biológia szakát (1952–57); és a Iuliu Haţieganu orv. tud egyetem orvosi szakát Kv.-on (1957–63) végezte; az orvostudományok doktora (1977). A MOGYI-n gyakornok, tanársegéd, adjunktus, egyetemi előadótanár, prof. (1964–94). Tudományos cikkei a Medicina et pharmacoologia experimentalis (1967);

Mezőméhes, 1922. aug. 23., † Marosorbó, 1944. szept. 30.: őrmester. – Résztvett a 2. vh.-ban Radnót, Maroscsapó, Marosorbónál harcolt mint a gyulafehérvári 6. ezred csoportparancsnoka, itt is esett el. Mezőméhesen temették el katonai tiszteletadással a falu felszabadulása után (1944. nov. 9.). Irod.: MMK; Suciu

? † ? : polgármester. – Erdőszakál polgármestere (1934–35). Az osztr. -m. hadsereg katonájaként részt vett a galiciai harcokban, orosz fogságba esett. Amikor önkéntes csapatokat kezdtek szervezni Románia felszabadításáért, az elsők között jelentkezett. Így vett részt a román hadseregben a mărăşeşti harcokban (1944. júl. – aug.), ahol egy közvetlenül mellette

Mezőpete (Szatmár), 1893. márc. 28., † Mv., 1930. nov. 8.: orvos. – Részt vett az Erdélyi Román Nemzeti Gárda megalapításában (Dézs, Beszterce), propaganda tiszt (1918); a román egészségügyi misszió tagja, amely a tifusz leküzdésére alakult az itáliai fogolytáborokban. Mv.-en telepedett le és itt dolgozott mint szemész. A helyi járóbeteg-rendelés megszervezésében

Mv., 1923. okt. 16., † Kv., 1991. nov. 3.: orvos, prof. – Szászrégenben, Mv.-en, Kv.-on, Buk.-ben (menekültként) és Nagyenyeden tanult (1942), az orvosi tanulmányait Szebenben és Kv.-on végezte (1948), az orvostudomány doktora (1960). Tanulmányuton volt Prágában (1973), Freiburgban és Ludwigsburgban (1978). Sebész Kv.-on (1948–49), a Papilian – féle anatómiai iskola

? † ? : ort. tanító. – Tanulmányai: 4 pedagógiai oszt., 2 gimn. – i oszt. és pedagógiai tanfolyam. -Libánfalván tanított (1868–), majd felfüggesztették fegyelmi okokból. Erdőlibánfalván tanított (1883–). Az erdőlibánfalvi ort. templom építése céljából, Romániába kapott pénzgyűjtési megbízatást (1898–99), visszatértekor eredményeiről nem tudott beszámolni. Emiatt az esperes kérte felmentését.

Libánfalva, 1911. ápr. 25., † Buk., 1967: tanító. – Felesége: Victoria Baba, Corneliu Baba festő unokahúga. – Piatra Neamţon végezte a tanítóképzőt (1933). Erdőlibánfalvára helyezték. Sorokházára, onnan Köszvényesre, majd Ernyébe helyezték (1938), két év múlva Holtmarosra. A 2. vh.-ban tisztként vett részt a harcokban, családja Felsőorosziba költözött, ahol a felesége

Bécs, 1883. márc. 13., † 1964.: zongoraművész, tanár, zeneszerző, zeneiskolai igazgató. – Felesége: 1. vagy fordítva: Metz Piroska; 2. Szilágyi Erzsébet. – A középiskolát és a zeneakad. -át Bp.-en végezte, tanárai közt volt apja Chovan Kálmán, Koessler János. Zenetanári diplomát szerzett (1907), majd a Fodor Zenakadémián tanított (1907–09). A mv.-i

Pozsonyszentgyörgy, 1886. † Róma, 1947.: magister novitiorum et professorum. – A Mv.-i Minorita Rendházban a Seminarium novitiorum professora (1916–). Irod.: Maros megyei tört.

? † ? : gör. kat. pap. – Marosugrán volt lelkész (1865–87). Szolgálata idejében építették a szent arkangyolok tiszteletére a kis fatemplomot, amely később a tűz martaléka lett. Fából épített papilak és iskola is létezett. Irod.: Ogra

Székelykocsárd, 1912., † Maroslekence, 2008. dec. 5.: tanítónő. – M. nyelvű elemi isk. -t a szülőfalujában, gimn. -ot Marosújváron, Buk.-ben az Elena Doamnă Tanítókpézőben végezett. Mezőköbölkútra került gör. -kat. lelkész férjével együtt, aki nem akart ort. vallásra áttérni, ezért állandóan más faluban kellett szolgálnia, ahova felesége is követte. Így Mezőszentgyörgyön,

Kérő, 1879., † ? : tanár. – Tanulmányait Szamosújváron kezdte, ahol érettségizett (1908). Tanár Mv.-en a Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban (1927–31), ismeretlen helyen tevékenykedett (–1939), amikor nyugalomba vonult. Irod.: Înv. comercial econ.; Székelyföld í. k.

? † ? : ort. pap. – Palotailván pap és az első tanító is, aki a román elemi iskolában tanított, amely egy kétszobás lakásban volt berendezve (1850). Irod.: Lunca Bradului

? † ?: tanár. – A Mv.-i Ipari Múzeum gondnoka (1940). Jelentésben beszámolt be a szélviharról (1940. máj. 29.), amely megrongálta a múzeum épületének egyik falát és a tárlóra omolva a benne levő tárgyakat megjavíthatatlanná zúzta. Irod.: Nan: Camera de comerţ

? † ? : gör. kat. pap. – Búzásbesenyőben volt pap és tanító (1875–1900). A templomban anyakönyvet is vezettek (1812–), folytatta ezt a nyilvántartást. Irod.: Şincan 2006

Ciobă Irimie *1807., † 1870. máj. 28.: gör. kat. pap. – Görgénynádasban szolgált (1838–70). Családjából évtizedeken keresztül kerültek ki a papok, akik ott is szolgáltak. Irod.: Dobozi

? † Mv., 1995. máj.: színész. – A Mv. Állami Színház román tagozatának tagja haláláig (1976–95). – F. sz.: Pahomov (Suhovo-Kobalin: A murit Tarlekin); Străinul cronicar (Romulus Guga: Evul mediu întâmplător); Îngrijitorul parcului (Tudor Popescu: Un suflet romantic), Cehov: Livada de vişini, Hinz (Sütő András: Floriile unui geambaş; Jovan (Sterija

Sauca, 1911., † Szászrégen, 1981.: gr. kat esperes, ort. pap. – Mezőrücsön volt esperes (1948– ), amikor felszámolták a g. kat. esperességet és átadta a levéltárat és az ügyvezetést Iuliu Man mv.-i ortodox esperesnek (1951. jan. 26–27.). Szászrégenben lett ort. esperes (1948–78), megjavíttatta a parochia épületét. A kommunizmus éveiben sok

Nagysármás, 1936. ápr. 19., † Kv., 1985. márc.: orvos, urológus. – Kv.-on tevékenykedett (1959–), tanársegéd, adjunktus az anatómia katedrán. Irod.: MMK