Maros megyei életrajzi lexikon

? †?: unit. pap Szabédon. Irod.: Kénosi–Uzoni 1.

Küküllődombó, 1805., † Kv., 1862. aug. 11.: bölcsészettan tanár, unit. püspökhelyettes, filozófiai író. – Sz Mózes szabédi pap fia. A kv.-i Unit. Kollégiumban tanult, tógás diákká avatták (1824). A mv.-i kir. Táblánál gyakornok (1824–29); a bécsi, a göttingeni (1830–), a jénai egy.-en tanult (1831–32), Londonba is eljutott. A kv.-i Unit.

Kézdikővár? † 1784. febr.: r. k. pap. – Kv.-on (1759–60) és Nagyszombaton tanult (1762–64). Plébános Egrestőn (1766), Abosfalván (1769–78) és Zetelakán (1779). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Verespatak, 1924 márc. 24., †Mv., 2016. orvos. – Felesége: Udvari Sára, (1930 – Mv., 2004. júl. 14.). – Érettségizett Kv.-on az Unit. Koll.-ban (1945); orvosi diplomáját a MOGYI-n szerezte az Ált. Orvosi Karon (1951); majd a MOGYI Járványtani Tanszékén (1951–53). Főkutató a Közegészségtani Intézet Járványtani részlegén (1953–56); tanársegéd a Fertőző

Mv., 1875. jan. 5., † Bp., 1939. aug. 5.: színésznő. – Énekesnőként kezdte pályáját Zomborban (1899), majd komikaként szerepelt. Több mint három és fél évtizedig volt színpadon. Baghy Gyula (1900–), Micskey F. György (1903–04), P. Polgár Béla (1904–), Mezei Kálmán (1906–), Szabó Ferenc (1910–), Fodor Oszkár (1917) társulatánál működött. Férjhez

? †?: ref. lelkész. – Mezősámsondon szolgált (1765–72). Irod.: Mezősámsond.

Székelykál, 1797. szept. 13., † Marosszentkirály, 1852. jan. 22.: költő, unit. lelkész, püspök, pedagógus. – Apja: Székely István unit. lelkész volt Székelykálban. Felesége. Fodor Sára. – A család Aranyosrákosra költözött, az elemi iskolát itt végezte. Székelykeresztúron az unit. gimn.-ban tanult (1808–14), Kv.-on tógás diák (1814–20); az etimologisták köztanítója (1818–19); a

1847?, † Marosszentkirály, 1939. dec. 9.: ref. lelkész. – Testvére Szöllősi József. Felesége: nagyváradi és teleki Horváth Zsuzsánna. Gyermekeik: Sz. Anna, Zsuzsika, Endre. – Küküllőváron kezdte tevékenységét, Mezőbergenye papja, majd Marosszentkirályon volt lelkész (32 évig.). Irod.: Gyászjelentő.

1946? † Mv., 2005. febr. 13.: zenetanár. – A mv.-i Művészeti Líc.-ban érettségizett (1966). Buk.-i konzervatóriumban klarinét főszakot végzett. Klarinétos volt és a mv.-i Népi Művészeti iskolában tanított klarinétot és szaxofont. Hangszeresként főleg dzsesszmuzsikát játszott. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2005. febr. 16.); inf. Elekes Márta, Kovács Zsuzsa zenetanárnőktől.

Gyergyóalfalu, 1892. jan. 18., † 1945. aug. 20.: r. k. pap. – Tanulmányait Gyulafehérváron, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen és újra Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1914. jún. 27.). Zenét is tanult. Lelkipásztor Kudzsiron, ének-zene- és rajztanár Csíkszeredában. Plébános Görgényszentimrén (1929–31), Magyarfenesen (1931), Petrillán (1933). Közel 200 zeneművet írt: egyházi orgona, vegyes és férfikari darabokat,

Dombó, 1855, † Kálnok., 1917: tanító, lelkész – Felesége Farkas Rozália, hét gyermekük volt. – Kv.-on tanult. Székelykeresztúron köztanító (1883–85); Pipén lelkész (1885–89) innen Kálnokra ment. Irod.: Kelemen; A Pipei Egyházközség történetéből;

? †?: r. k. pap. – Marosszentkirályon a Boldogságos Szűz monostorban fráter perjel (1526). Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.).

? †?: nemes, jegyző. – Testvérei: István, Péter, Dániel, János. – A mv.-i ítélőszék hites jegyzőjeként szolgálataiért Báthori Kristóftól testvéreivel nemességet kapott (1579. jún. 6.). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. Irod.: Kempelen; Pál-Antal 2009; Sándor Imre

? †?: mv.-i nemes. – Báthori Kristóftól kapta a nemességet (1579). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. Irod.: Pál-Antal 2009; Sándor Imre.

? †?: ferences szerzetes. – Toldalagi András a kolozsmonostori konvent előtt a marosszentkirályi Pálos kolostorra testálta javait azzal a kikötéssel, hogy a halastó javaiból a ferences barátoknak és nővéreknek is juttatnak. A hitelesítők között szerepel mint obszerváns szerzetes (1471). Irod.: Időtár 1.

? †?: nemes. – Báthori Kristóftól kapta a nemességet (1579). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. – Irod: Pál-Antal 2009; Sándor Imre S.

? †?: tanító. – Kerelőszentpálon tanított (1701). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

Mv., 1961. aug. 31., † Mezőbánd, 2001. márc. 22.: állattenyésztési mérnök. – Kv.-on végzett az Agronómiai Intézetben (1985); doktorált. A Bándi Sertéstenyésztő Telepének mérnöke (1985–), majd vezetője (1986–99); A Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal igazgatója (1999–). Kutatási területe: állatszaporítás és nemesítés. Tanulmányai jelentek meg: Pig International, Revista de Zootehnie şi Medicina Veterinară,

? †?: nemes. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1782). Irod.: Mezőmadaras.

Mezőbánd, 1909., †?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta, 7 évig mint segéd fejlesztette tudását, önálló lett Mezőmadarason (1933). A MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Mezőmadaras? †?: főhadnagy. – A Sz. család őse, Rákóczi Zsigmond fejedelemtől nyert nemeslevelet (1607. okt. 29.). A marosszéki nemesek és lófők katonai összeírásakor (Apahida, 1677. jún. 16) főhadnagy, „feö száz ductor dominus“. Irod.: Maros megye; Mezőmadaras; Szekeres Attila István: 400 év történelem (Nú., 2007. nov. 7.); SzOkl, új s. 7.

Mezőbánd, 1875, †?: tanító. – Kelementelkén volt áll. tanító. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) az orosz fronton harcolt, majd a székely hadosztályban szolgált, egyszer megsebesült. Hadnagyi rangban szerelt le a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Irod.: Erdélyi ezredek.

Ploieşti, 1931. máj. 30. † Mv., 2005. aug. 1.: közgazdász. – Felesége: Filep Erzsébet Katalin (1939. máj. 30.–). Leányuk: Sz.Ágnes Katalin (1966. ápr. 11.) Pálffy Elődné, vegyészmérnök. –Tanulmányait Buk.-ben a Színművészeti intézetben (1962–68) és Kv.-on a közgazdasági egyetemen (1962–68), majd Buk.-ben a Ştefan Gheorghiu főiskolán (1978–81) végezte. Mv.-en a Beruházási

?, †?: Marosszék alkirálybírója volt (1656 k.). Irod.: Mezőmadaras; Pál-Antal 2002.

? †?: tanító, tanár. – A mv.-i Ref. Koll. felügyelő tanító nyugdíjazásáig (1898–1940. aug. 31.). Helyettes tanító (1941–42). M. Társtud. Egyesület alapító tagja (1907). A Koll. elemi iskolájának igazgatója, letartóztatták a román katonai hatóságok fegyverrejtegetés vádjával (1919). A városi internálótábor halottas kamrájába zárták. Az elsőfokú bíróság Déván halálra ítélte, majd

? †?: tanító. – Szőkefalván tanított a ref. Iskolában (1929–31). Irod.: Nagy László.

? †?: malomtulajdonos Mezőmadarasban (1926). Irod.: Pană.

Csíknagyboldogasszony, 1870. jún. 10. † Csíknagyboldogasszony, 1950. dec. 16.: r. k. pap. – Tanulmányait Csíksomlyón, Gyulafehérváron és Bécsben a Pázmáneumban (1890–93) végezte. Gyulafehérváron szentelték pappá (1893. júl. 16.). Káplán Brassóban, Kv.-on hitoktató, plébános. Csíkszeredában, Erzsébetvároson plébános. Radnóton lelkész (1926–49), küküllői főesperes (1945), dr. szentszéki tanácsos. Az Egységes M. Gimn.-ban vallást is

? †?: földbirtokos. – Testvérei: mezőmadarasi Szekeres László és Poli. Leányai: Fanni, nagyváradi Körösy Albert; Róza, haracskereki Farkas Lajos; Adél, Kovács Sándorné. – A mv.-i Kir Tábla kancellistája. Magyarrégenben birtokos főszékelyek. A mv.-i kaszinó megalakulásakor részletes leltárt készített a bérelt épület helyiségeiről (Főtér 24. sz.). Az egykor Bethlen László által

? †?: r. k. pap., ferences szerzetes. A rend felosztása után még megtűrték őket (1950. aug. 20.-ig), majd elszállították tévedésből Esztelnekre, onnan Máriaradnára. Irod.: Léstyán Ferenc: Mv. katolikus egyháza a kommunista elnyomás idején (Kv., 2007); Maros-küküllői főesp.

Mv.? †?: pap?. – Tanult Mv.-en (1747), Marburgban (1749). Irod.: Szabó–Szögi.

Mv.? †?: orvos. – Tanult Mv, Bécsben (1801–08). Irod.: Szabó–Szögi.

A családból Sz. Ferenc nyert nemesi igazolványt (1786. jún. 19.). Irod.: Pálmay.

Szél Jakabnak a fia Simon, Marosszéken főszékely (1461). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay.

? †?: nyárádtői malomtulajdonos (1461). Irod.: SzOkl, 1.

Nemessége 1569-ből kelt. Irod.: Kempelen.

1763?, † 1835. ápr. 12.: r. k. pap. – Gyulafehérváron tanult, pappá szentelték (1788. márc. 8.). Káplán Mv.-en (1788–94), plébános Szentegyházasfaluban, Zetelakán, alesperes (1819–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

17?, † 17?: jegyző. – Mv.-i jegyző a minoritáknak adományozott telket templom építésére. (1741). Irod.: Maros megyei m. tört. 5.

Matisfalva, 1874., †?: ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen érettségizett, majd a teológiát Kv.-on végezte. Szőkefalván kezdte meg lelkészi pályafutását (1899–1902), onnan Somosdra (1902. febr. 6.–1907. máj. 20.), majd Vajdaszentiványra (1907–) került. A vármegye törv. hat. tagja, a Gazdakör alapítója és díszelnöke, a Hangya újjászervezője, igazgatója és elnöke volt. A Gazdakör megalapításakor vezette

Dicsőszentmárton, 1902., †?: körjegyző. – Sz Jakab fia. Középiskoláit Mv.-en, a közig. Tanfolyamot Fogarason végezte (1927), u. o. kezdte pályafutását mint s. jegyző, majd járási titkár lett és Alsóidecsen volt jegyző (–1938), két évet Órománáiban volt, majd Marosvécsen körjegyző (1940–). A Szociális Munkaközösség tagja, a Hangya felügyelőbiz. elnöke, minden kultúrintézmény résztvevője

? †?: városi nótárius. – Mv.-en tanácsos (1736), városi jegyző (1735–40), malomfelügyelő (1735), akinek hatalmas telkét a minoriták megvásárolták (1740), ahová templomukat és kolostorukat építették (1741–67). Irod.: Fodor Sándor (S.): A Minorita és a Ferenc-rendi templomok emléktáblái (Nú., Színes Világ, 2008. ápr. 12.); Krón. Füz. (1940. 4/10); Maros megye; Pál-Antal

Mv., 1931. nov. 28., † Mv., 2018. nov.16.: sportoló, tekéző. – Mv.-en végezte a középiskolát. Férje unszolására kezdett tekézni (1950). Többszörös országos, Európa- és világbajnok, tagja az országos, Európa- és világbajnok csapatnak, világrekordot döntött (1966, 68). Maros megye legjobb sportólója (1966, 68). Irod.: Botezan Gheorghe: Sz. Tibor és Margit (Nú.,

Székesfehérvár, 1871. nov. 24., † Brassó, 1938. márc. 18.: író, műfordító. Szemlér Ferenc (1906–1978) költő, író apja. – Székesfehérváron és Esztergomban végezte a gimn.-ot, papnövendékként az esztergomi papnevelő int.-ben teológiát tanult (1891–94), a bp.-i Alkotmány c. lap belső munkatársa (1895–98). A kv.-i egy.-en m.-német szakos tanári oklevelet szerzett (1898). Az

Körtvélyfája, 1921. aug. 6., A II. vh.-ban hadapród őrmesteri rangban vett részt. Irod.: Berekméri.

?, †?: ref. lelkész. – Mezőköbölkúton volt lelkész (1678). Irod.: Ősz.

? 1897, † Marosszentgyörgy, 1985. febr. 13.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (V.Z., 1985. febr.15.).

? †?: ref. lelkész. – Nagykenden subscribált (1787). Bethlen Pál unokáinak volt a nevelője. Göttingenben peregrinált (1791), a gr. Bethlen család segítségével tanult külföldön, majd visszatért nevelőnek (1794–98). Statisztikai tanulmányát közölték Bécsben. A kézdivásárhelyi zsinaton ordinálták (1798).Vámosgálfalván volt lelkész (1798–1815). – F. m.: A statistika tárgyainak és tanítása módjának megesmertetésére

? †?: r. k. pap. – Gyulafehérvári dékán-kanonok (1548–49, 1553) és szatmári (1543, 1545), ózdi (1548–51), küküllői főesperes (1553–55), Kükülői főesperes-kanonok, erdélyi egyházmegyei vikárius (1556. szept.) Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Makkfalva, 1847, † Gyergyószentmiklós, 1911.: kereskedő. – Sz. Antal fia. Felesége: Keresztes Mária (1853–1920). Hat gyermeke közül Gyula (1875–1906) szovátai tanár. – Makkfalvi és parajdi kereskedő volt. Irod.: Száva 2012.

Korond, 1880., † Szováta, 1963.: kereskedő. – Sz. Márton és és Szálasi Erzsébet fia. Felesége: 1. Zárug Katalin (1888–1921); 2. Keszler Irma (1922–). Gyermekeik: Emma, szovátai kereskedő; Dezső, felesége Forschpecher Rezsin; Ilona Ambrus Sándorné; Kata, Bogdán Béláné; Erzsébet, Fazakas Gyuláné. – Szovátai kereskedő. Irod.: Száva 2012.