Szerző: Fülöp Mária
SZŐCS Sándor
? †?: jegyző. – Jegyző volt Mezőpanitban (1881–1907), ekkor a közjegyzőséget Harcóra helyezték. Irod.: Mezőpanit.
SZŐCS Sándor
Kolozsbós, 1924. máj. 31., † Mv., 1997. márc. 18.: rajztanár, festőművész. – Felesége Márk Melánia tanítónő. Bánffyhunyadon (1931–34) és Kv.-on (1934–35) járt elemi iskolába, Tordán gimnáziumba (1935–36), Naszódon a G. Coşbuc Líc. (1936–39), Zilahon a Wesselényi Koll. (1940–42), Szilágysomlyón az Áll. Gimn. tanulója volt (1942–44), majd magánúton érettségizett (1945). A
SZŐCS Sándorné, Márk Melánia
Mv., 1928. júl. 17., †? Csíkszeredában: tanító. – Meggyesfalván a ref. elemi iskola (1935–36), Mv.-en a Ref. Leánygimnázium (1936–44) és a Tanítóképző tanulója, a Művészeti Népiskolában szabadkézi rajzot tanult (1961–63). Tanított Széplakon (1947–48), Kibéden (1948–50), helyettes tanár Mv.-en az 1. sz. (1950–52), a 4. sz. általános iskolában (1952–58) és ismét
SZŐCS, Szöts, nagyernyei család
Marosszéki székely család Nemességét 1675-ből eredezteti, Sz. László assessor Mv.-en (1750), fia Albert (* 1772. † Mv, 1831.) előbb kolozsmegyei főbíró, utóbb ítélőmester. A másik ág, mely Torda megyébe költözött: Mihályt (1794-ben) Torda megyének alszolgabíráját, Sámuelt ugyan akkor és ott adórovó biztost. Ezek utódai Mihály ugyan ott (1837. körül) aljegyző,
SZŐCS Zsigmond, Szűcs
? †?: szűcs, főbíró. – A Szűcs céh tagja (1657), Mv.-en esküdt polgár (1647, 1651, 1654, 1657, 1667), főbíró (1672). Irod.: Időtár 1; Marosszéki krónikák 1; Pál-Antal 2006; Sebestyén Mihály 1995.
SZÓFER Manó-Menáchem, §
1880., †?: rabbi. – Fia: Szófer Sámuel, két leánya is volt. – A mv.-i ortodox hitközség utolsó főrabbija (1918–44). Az ort. Talmud-Tora Iskola igazgatója (1921) megszervezte a gyermekek tanításának új rendjét, fejlődésnek indult a talmudisztikus nevelés. Szorgalmazta a Knöpfler Vilmos utcai ortodox zsidó templom építését (1927–28). A mv.-i zsidótanács tagja
SZÓFER Sámuel
1880., †?: rabbi. – Sz. Manó-Menachem fia. – Okleveles rabbi, megválasztották a mv.-i hitközség alrabbinusi állására, az apja mellé segítőnek, az Iskola u. Régi templom élére. Irod.: Sebestyén Mihály – Diamanstein György: Egy elsüllyedt világ ébresztése = Emlékk. Szabó Miklós.
SZŐKE, magyarósi
a családból Sz. Péter és György, mint primipilusok lustráltak (1614); Sz. Ferenc és a családja kapott címeres nemeslevelet (1699. júl. 13.). Közülük Márton 1848. előtt az erdélyi kir. tábla levéltárnoka. Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
SZŐKE Ambrus, gelencei
? †?: régi székely poéta. – A székely táborral Héjjasfalván (Segesvár mellett) Kemény János fejedelem hadait várva, tábori éneket írt (1662. jan. 18) 71 éves korában egy Szászszentlászlói pap bibliájának belső táblájára, honnét a verset gr. Kemény József közli a Tud. Gyűjteményben 1830. VI. 126–127. – F. m.: antológ.: Kuruc
SZŐKE András
Csíkszentkirály, 1816. nov. 22. v. dec? † Csíkszentmárton, 1892. márc. 20.: r.k. pap. – Pappá szentelték (1840. aug. 4.). Tanár volt Székelyudvarhelyen. Bordoson szolgált (1843), küküllői főesperes (1860). Szőkefalván működött (1865–70 v. 77), Csíkmindszenten (1877), nyugdíjas Csíkszentmártonban (1880). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László.
SZŐKE Ferenc
1826. okt. 4., † 1873. okt.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1855. júl. 22.). Káplán Kézdiszentléleken. Plébános Eheden (1857), Bordoson (1866), Dobrán (1870), majd Mezőszengyelen. Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZŐKE József
Nyárádmagyarós, †?: tanár. – Tanult Mv.-en (1802), Marburgban (1819). Tanár Székelyudvarhelyen, lektor. Irod.: Szabó–Szögi.
SZŐKE József, § magyarósi, Magyarósi Szőke József
Csejd, 1793. ápr. 19., † Székelyudvarhely, 1866. szept. 29.: tanár. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban (1802–) végezte, két évet a marburgi egyetemen bölcseleti és teológiai tanulmányokat végzett (1819–20). Kisbúnon gr. Bethlen Sándornál házi nevelő, majd ugyanott pap lett. Onnan hívták tanárnak Székelyudvarhelyre a Ref. Koll.-ba (1832–66), ahol bölcseletet, lélektant,
SZŐKE Károly, magyarosi
1835., † Mv., 1861. dec. 11.: tanító. – Apja: magyarósi Sz. Sámuel. Testvérei: József, Károlina, Katalin, Domokos. A mv.-i ref. főtanoda osztálytanítója, papjelölt. Irod.: Gyászjelentő.
SZŐKE László
Mv., 1924. nov. 23., † Mv., 1997. dec. 21.: ref. lelkész. – Teológiát végzett, és ref. lelkész Ludvégen. Letartóztatták mint evangelistát azaz laikus igehirdetőt (1958. máj. 29.), azzal vádolták, hogy a CE-szövetség tagja. 15 év börtönbüntetésre, kényszermunkára ítélték (1958. aug. 5.). Mv.-ről Szamosújvárra, 1960-tól a Brăilai Nagyszigetre, Stroenești, Salcia, Luciu-Giurgeni
SZŐKE Márton
? †?: prezideális protocollista. – A mv.-i Kir Táblánál dolgozott (1819). Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálatai irányításában. Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek.
SZŐKE Mihály
? †?: tanító. – Iskolaigazgató Mezőpanitban, a Gazdakör tanfolyamának vezetője, az állattenyésztés előadója. Irod.: Mezőpanit.
SZŐKE Péter
? †?: falualapító. – Szőkefalva nyerte nevét, arról a férfiről, aki házat épített azon helyen, ahol a későbbiekben Szőkefalva néven alakult falu, Szőkefalva nyerte nevét. Itt született utóbb a törvénytudós Verbőczi István (1485. k.–1541). Irod.: Pesty 2014.
SZŐKE Péter, Szoke, Szöke
? †?: varga, esküdt polgár. – A mv.-i varga céh mestere (1657), esküdt polgár (1658, 1667). Irod.: SzOkl, 6; Pál-Antal 2006; Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007).
SZŐKE Sámuel
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1737). Marosbogáton tanított (1741 után). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
SZŐKE Sándor
Bihardiószeg, 1913., †?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után mint kereskedő szabadult fel, önálló lett Mv.-en (1937–). Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐKE Zoltán, zabolai
Páncélcseh, 1894., †?: ig. tanító. – Tanulmányait Kv.-on végezte (1913). Az első vh.-ban az orosz fronton fogságba került, ahonnan csak 1921-ben szabadult. A II. o. ezüst v. é. tulajdonosa. Marosoroszfalun ig. tanító (1940–). Minden kulturális és szociális egyesület működésében részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐKEFALVI Antal deák
? †?: birtokos. – Szőkefalván templomot épített (Szent Anna kőegyház). Birtokát Rédei János alvajdának adta (1468). Irod.: Nagy László, Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában.
SZŐKEFALVI NAGY György
Szőkefalva, 1828, † Szőkefalva, 1901. aug. 28.: honvéd az 1848–49-es szabadságharcban. Irod.: Nagy László.
SZOKOL András
? †?: bíró. – Mezőuraly község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZOKOLYAI Albert
? †?: tanító. – Az első deák, aki tanított a nyárádszentbenedeki ref. felekezeti iskolában (1610). Irod.: Nyárádszentbenedek.
SZOKOLYAI ANDERKÓ István, Szokolyai István, Sokola,
17. sz. utolsó negyede, † Mv., 1720. aug. 10.: ref. lelkész, esperes. – Odera Frankfurtban, Hollandiában tanult. A verséből kitűnik, hogy Pápai Páriz Ferenc tanítványa volt Nagyenyeden. Nagybaconból ill. Udvarhelyről jött Mv.-re és ott prédikátor és marosszéki esperes haláláig (1716. júl. 27–1720.). Irod.: Farczády; Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.; A
SZOKOLYAI György
? †?: ref. lelkész. – Mezősámsondon szolgált (1701). Irod.: Mezősámsond.
SZOLGA György
? †?: jegyző. – Kiskend községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZOLGA János, vargyasi
? † Mv., 1844: kir. táblai ügyvéd, jogtudós. – Felesége: nyárádgálfalvi Kádár Klára (? – Mv., 1829. márc. 28.). – Mv.-en kir. táblai ügyvéd (1815–44). – F. m.: Az Erdélyi Nagyfejedelemség-béli székbeli katonák között, viszont ezek és provincialisták között előforduló perek; úgy a fekvő székely jószágok megbecsülése modja eránt állandóul,
SZOLGA Miklós
1820? † Mv., 1882. febr. 9: bíró. – Gyermekei: Sz. Vilma Szász Dénesné; Sz. Irén dr. Nagy Sámuelné, ifj. Sz. Miklós; Sz. Kálmán ügyvédjelölt (1851? – Mv., 1876. nov. 11.). – Mv.-en kir. táblai rendes bíró. Irod.: Gyászjelentő.
SZOLGA Miklós
? †?: tanító. – Igazgatótanító Mezőtóhátban (1904–14) az állami m. iskolában, amelynek épületét akkor adták át (1909). Az iskola akkor lett két tanerős. Irod.: Tăureni.
SZÖLLŐSI Árpád
Marossárpatak, 1924. dec. 18., †?: orvos. – Felesége: Pápay Zsuzsánna, könyvtáros. – A középiskolát Mv.-en a Bolyai Farkas Líc.-ban (1950), az egyetemet a MOGYI-n (1956) végezte Általános orvosi szakon; doktorált (1972). Orvosi pályáját Mv.-en kezdte (1956–57), majd Vulcan-ra került (1957–60); a MOGYI-n gyakornok (1960–64), tanársegéd a Közegészségügyi Tanszéken (1964–85); főorvos,
SZÖLLŐSI Ferenc, Szöllősi Franciscus
Mv., 1808., †?: egyetemi hallgató. – Sz. Petrus, adószedő fia. – I. éves bölcsészhallgató Debrecenben (1823–24), III. éves (1825–26) bölcsész- és I. éves joghallgat. Irod.: Szabó Miklós 2005.
SZÖLLŐSI Gábor
? †?: ref. lelkész. – Küküllőszéplakon szolgált (1648). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
SZÖLLŐSI István
? †?: ref. lelkész. – Nyárádkarácsonyfalván mester (1703). Mv.-en szolgált, nyugdíjas korában választották pártelnöknek. Irod.: Imreh Barna.
SZÖLLŐSI János
? †?: kőműves. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban (1799). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek.
SZÖLLŐSI János
A fia: Antal † Mv., 1764. Mv.-en az egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények.
SZÖLLŐSI János
? †?: ügyész, fiscalis procurator. – Mv.-en polgári esküt tett (1764. máj. 22.). Kir. rendkívüli ügyész (évi fizetése / jövedelme (560 Rhfl.). Irod.: Bozac–Pavel; Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által…
SZÖLLŐSI József
Mezősámsond, 1875., †?: gyalogos, középbirtokos. – Mozgósításkor vonult be Mv.-en a 62. közös gyalogezredhez. Az I. vh.-ban géppuskásként az orosz, olasz és francia hadszíntereken küzdött. Ezrede számos nagy csatájában kitüntette magát. Egyszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapat – kereszt és háborús emlékérem.
SZŐLLŐSI Klári
Mv.? 1919. márc. 13 †?: színésznő. – Iskoláit Mv.-en végezte. Tóth Elek volt szakmai mentora. Kv.-on játszott (1937–38). – F. sz.: Judit (Matolcsy: Az utolsó fórum); Jeanne (Alfred Ghery: Hatodik emelet). Irod.: Kötő.
SZÖLLÖSI Lajos Máté
Koródszentmárton, 1936., †?: tanár, képzőművész. – Történelem–irod. szakos tanár. a maga erejéből és avatott mesterek irányításával (Csorvássy István, Bandi Dezső) talált önmagára. Vezetett faragókört, tanított rajzot, míg egy hangszalagműtét következtében kénytelen volt megválni a pedagógusi pályától. Nyugdíjasként tárult igazán ki számára a világ. Munkái végre eljuthattak a szélesebb közönség elé
SZÖLLŐSI Mózes
Mezősámsond, 1890 †?: honvéd, hadirokkant. – Az I. vh. alatt vonult be katonának Mv.-en a 22.honvéd gyalogezredhez. Kivitték az orosz frontra (1915. ápr.–). Ezrede minden nagy csatájában harcolt. Súlyosan megsebesült (1915. szept.). Hadirokkantként szerelt le (1918). Irod.: Mezősámsond.
SZÖLLÖSI Péter, nagyernyei
? †?: ügyvéd. – a Mv.-ien polgárjogot nyert (1798). Irod.: Pál-Antal 2006.
SZÖLLŐSSY, nagyszöllősi család
Kémerről való, innen származott át Mv.-re. Az élő nemzedék leszármazása visszavezethetően kémeri születésű Sz. Péterig, akinek özvegye, Csillag Zsuzsánna kérelmére a mv.-i tábla 1848. febr. 10. átírja a II. Ferdinánd által Nagyszőllősi Péter s fiai: Péter, Ferenc és Sámuel részére 1636. márc. 13. kelt s 1638. nov. 25. Bihar m.-ben
SZÖLLŐSSY Attila
? †?: orvos. – Az I. vh.-ban a mv.-i honvéd csapatkórháznál működött mint főtörzsorvos. Irod.: Mv. és a háború 1.
SZÖLLŐSSY János
? †?: labdarúgó. – A MSE labdarúgó szakosztályának főintézője (1921). Irod.: Illyés.
SZÖLLŐSY Árpád, §
Mv., 1918. máj. 19., † Felsőőrs, 2006. jan. 16.: jogász, egyesületvezető. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban (1924–36); Kv.-on Kemény János és Máriaffy Lajos segítségével jogot hallgatott (1936–40), közben a mv.-i Leszámítoló és Pénzbankban dolgozott; jogi doktorátust szerzett (1941); élénk közéleti tevékenységet folytatott: sportolt, létrehozta a mv.-i Főiskolások és Középiskolások
SZÖLLŐSY István
1830., † Mv., 1898: ref. lelkész. – Mv.-en a Ref. Koll. tanulója (1846–).1848/49 a függetlenségi párt elnöke. Jedden volt parókiája, majd Székesre került (1857–66). Nevéhez fűződik a napjainkban is használatban levő papi lak építése (1861–67). Özvegye, férje halála után, annak hagyatékából, a Mv.-i Ref. Koll.-nak adományozott 23 művet 60 kötetben és
SZŐLLŐSY Péter
Krémer, 1771. jan. 26 † Mv., 1848. jan. 19: kincstári ügyvéd. – Mv.-en kebli ügyész (1825) a városi tanács tagja. Irod.: Nagy Iván, Pál-Antal 2009.
SZÖLLŐSY Róza
Mv., 1841. márc., † Rákospalota, 1875. szept. 26.: táncosnő. – Szöllősy Szabó Lajos (1803–1882) táncos, koreográfus lánya. – Édesapjától tanult táncolni. Pályafutását vidéken kezdte, m. táncok bemutatásával lépett fel családjával együtt. A Budai Népszínházban, húgával, Piroskával mutatták be az édesapjuk által koreografált Vasmegyei csárdást (1861), amely óriási népszerűséget szerzett számukra.
SZŐLLŐSY Sámuel, Szöllősi Sámuel
1822., † Mv., 1898. márc. 15.: földbirtokos. – Testvére: Szöllősi Anna. Felesége: Demeter Rozália (1825? – Mv., 1878. okt. 7.). – 1848/49. szabadságharcban honvéd tüzérőrmester. A mv.-i városi képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, egyházi tanácsos. Az EMKE alapító és örökös tagja. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József; Sándor.
SZOLOKMAI János
? †?: tanító. – Felesége Zágoni Zsófia. – Tanított Nagykenden (1716), Kerelőszentpálon (1720) és Dányánban (1720–23), Csáváson (–1733). Felesége Zágoni Zsófia. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 4.
SZŐLŐSI István
? †?: kántortanító. – Az első ismert ref. tanító Somosdon (1693–1694). Irod.: Imreh Barna; Somosd.
SZŐLŐSI János
1935., † Mv., 2023. szept. 11.: A Székely Népi együttes volt szólótáncosa. – A mv.-i Ludas utcai ref. templomban volt a gyászszertartása. A gyergyószentmiklósi r.k. temetőben temetik. Irod.: Nú., 2023. okt. 2.
SZŐLŐSI Mihály, Szölösi, Szőleősi, Szolosi, Szolössi
? †?: prédikátor. – Teleki Mihály udvari prédikátoraként szolgált (1675. ápr. 15-ig). Irod.: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007).
SZŐLŐSI Sándor
Mv., 1877.? †?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Bp.-en kapott 21 éves korában (1898). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013.
SZOMBAT Béla
Marosludas, 1910. † Bp., 1987.: festőművész. –Pályafutását a ludasi volt Glück József-féle könyvnyomdában kezdte. Bp.-en képzőművészeti akad. végzett. Sok éven át dolgozott a Kós Károlyról elnevezett művésztelepen, mint restaurátor. Munkácsy-díjas. Irod.: Tolokán Jenő: Korai magvetők Európa mezsgyéin (Nú., 1997. dec. 10.); Nők Lapja (1982. máj. 15.)
SZOMBAT Márton
Mezőmadaras, 1919. máj. 4., † Tállya, 1944. nov. 22.: honvéd. – Anyja Sipos Anna. – A 27. gyalogezred honvédje. Tüdőlövés miatt halt meg. Irod.: Berekméri 2015.
SZOMBATFALVY József
Bözödújfalu, 1876., †?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1900–), 60 hold földjén gazdálkodott és állattenyésztéssel is foglalkozott. Az első vh.-ban a 24. h. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült és mint rokkant szerelt le. Irod.: Székelyföld í. k.
SZOMBATH Béla
Marosludas, 1910., † Bp., 1987.: festő. – A bp.-i képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Burghárdt Rezső tanítványa, majd tanársegédje. Munkácsy-díjas. Portréfestő, majd restaurátorként számos oltárképet hozott rendbe. Irod.: Szabó–Kállai.
SZOMBATH Monika dr., szül. Kováts
Mv., 1959., † 2004: orvos. – Az Unirea Líc.-ban tanult és érettségizett (1979). Súlyos fejlődési rendellenességgel született. A MOGYI gyermekorvosi karán végzett (1985). A moldvai kihelyezését nem fogadta el, Mv.-en a Szülészeti, majd a Sebészeti klinikán dolgozott. Édesanyjával kitelepedett Németországba. Egészségi állapota romlott, Münchenben műtötték (2004), de nem élte túl.
SZOMBATH Péter
Szabéd, 1908, † Mv., 1979. okt. 4.: ? – Ifjúkorában bekapcsolódott a munkásmozgalomba, tagja a RKP-nak (1932–). Forradalmi tevékenységének elismeréseként a RSZK érdemrendjével és több érdemérmével tüntette ki. Irod.: Sz. P. [Nekrológ] (V. Z., 1979. okt. 6.).
SZOMBATHELYI László
1917., † Mv., 1992. jan. 29.: orvos. – Felesége dr. Szalay Anna, fogorvos. – A Mv.-i 1. sz.Sebészeti Klinikán dolgozott, sebész-főorvos. Egyetemi oktató is volt, egyetemi jegyzetek társszerzője. – F. m.: társsz.: Sebészeti jegyzet. 1–2 köt. (Mv., 1953), Sebészet 3.köt. (Mv., 1956). Irod.: Genersich; [Nekrológ] (Nú., 1992. jan. 31) Kiss–Péterffy–Péterffy;
SZOMBATHELYI SZALAY Anna
1923 † Mv., 2001. szept. 23: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1950). Egyetemi oktató: gyakornok, tanársegéd (3 évig). Fogorvos Mv.-en, majd Kv.-on. Műkedvelő festő is volt. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SZOMBATHFALVI László
? †?: ítélőmester. – A mv.-i Királyi Tábla ítélőmestere (1766 k.). Irod.: Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által…
SZONCA Joanne
? †?: jegyző. – Mezőszabad jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), románul küldte be jelentését. Irod.: Pesty 2014.
SZONDI Oszvald
? †?: ferences szerzetes. – Toldalagi András a kolozsmonostori konvent előtt a marosszentkirályi Pálos kolostorra testálta javait azzal a kikötéssel, hogy a halastó javaiból a ferences barátoknak és nővéreknek is juttatnak. A hitelesítők között szerepel mint obszerváns szerzetes (1471). Irod.: Időtár 1.
SZONDY László
1939., † Mv., 1998. dec. 31.: alezredes. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. jan. 5.).
SZONGOTT Kristóf, §
Marosbogát, 1843. márc. 21.,v.29.† Szamosújvár, 1907. jan. 24. a szamosújvári örmény katolikus katedrális kriptájában nyugszik.: tanár; örménységkutató (armenológus). – Középiskoláit Gyulafehérváron végezte (1863). A szamosújvári örmény algimnázium tanára nyugdíjazásáig (1863–1904). Az Ipari Középiskola első igazgatója (1884–). A város képviselő-testületének tagja (1877–1907). Kezdeményezte az Örmény Múzeum megalapítását (1904), de megnyitását már
SZŐNYI Béla
? † 1971. jan. 28.: főiskolai tanár, dr. Kv.-on temették el. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1971. jan. 31.).
SZŐNYI Éva
? †?: fűszer- és csemegekereskedő. – Édesapja Sz. Géza lelkész volt. Tanulmányai elvégzése után a kereskedelemben helyezkedett el. Holbach Ede csemege üzlete Magyar Gazdák Szövetkezeteként (MAGASZÓ) működött tovább, vezetője Sz. É. volt (1938–) az államosításig. A kulturális és szociális intézmények támogatója volt. Irod.: Sipos; Székelyföld í. k.
SZŐNYI Géza
1887., † 1967: ref. lelkész. – Segédlelkész Tövis, Zsibó, Radnót gyülekezetekben (1910–11), Küküllőalmás (1912), Dánya (1913) és Küküllővár (1916) következett szolgálatában (1949-ig), majd elhagyta hivatását. Irod.: Csáky.
SZŐNYI Zoltán-Zsombor
1941. † Mv., 2018. júl. 22.: tanár. – A mv.-i Művészeti Líc. zeneművész tanára. Irod.: –
SZÖRCSEI Lajos
? †?: ügyvéd. – A mv.-i ügyvédi kamara választmányi tagja (1939). –Irod.: Időtár 3.
SZÖRCSEY József
? †?: vállalkozó. – Felszámolták Mv.-en az Erdélyrészi Parcellázó Bankot, amelynek tulajdonosa volt (1913), szászrégeni tőkével működött, gépekkel és irodai berendezésekkel is kereskedett. Irod.: Időtár 2.
SZORGEL György
1834? † Mv., 1880. ápr. 28.: ?. A mv.-i Iparos Polgári Dalegylet „több éven át volt derék zászlótartója”, a dalegylet kitartó, áldozatkész tagja. Irod.: Gyászjelentő.
SZÖRTSEI Andor, Endre
? †?: dr. pénzügyi tanácsos. – Mv.-en pénzügyi tanácsos volt (1941), a város meghatározó személyisége. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1947) Irod.: Deé Nagy Anikó 2007; Időtár 3.
SZÖRTSEY Ádám, szörcsei
? †?: ? – Felesége: kááli Nagy Teréz. Gyermekeik: Gáspár, Gábor, József tanuló (1851. – Mv., 1864. aug. 9.). Irod.: Gyászjelentő.
SZÖRTSEY Endre, szörcsei
? †?: ? – Felesége: Wenger Emma (1880. – Mv., 1924. febr. 24.). Irod.: Gyászjelentő.
SZÖRTSEY Gábor, § Gágá, Szörcsei, Szörtsei
Székelyudvarhely, 1951. dec. 24., † Bp., 2004. máj. 8.: festő. – Felesége Chilf Mária képzőművész. – Fiatal korát Mv.-en és Kv.-on töltötte. Mv.-en a Művészeti Líc.-ban, majd Kv.-on a Ion Andreescu Főiskolán, kerámia szakon végzett (1974–79). A főiskolán Bretter György filozófus tanítványa volt és Lupas Ana irányította szakmai tájékozódását. Az
SZŐTS Alexander
? †?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Marostelekbe helyezte szolgálni (1827. aug. 31. – 1842-ben még ott volt).). – F. m.: anatológ. Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli ifiúságának egy kedves attya halálán [Gr. Kemény Miklós]. (Mv., 1829) Irod.: Fülöp–Ferencz; Dobozi.
SZŐTS Dániel
Mv., 1925. jan. 31. †?: orvos. – Mv.-en végzett a MOGYI-n (1951). Irod.: RMKK.
SZŐTS Dávid
? †?: bíró. – Kisgörgény falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZŐTS Farkas, Álnevei: Jeddi F., Krónikás, marosi, Rusticus dr., Váradi R, Váradi Ferenc.
Jedd, 1851. nov. 23, † Bp., 1918. máj. 13.: ref. teológus, tanár. – Apja pap volt. Középiskoláit a mv.-i Ref. Koll.-ban (1870) végezte. A bp.-i ref.teol. akad.-n (1870–74), a marburgi (1874–75), az utrechti egy.-en tanult (1875–76), a szünidőket Nemeto, Franciao.-ban utazásokkal töltötte. Gr. Lónyai Menyhért házánál nevelősködött (1876–77). Hazatérve tanárnak
SZÖTS István, VIDOMBÁKI Szőcs István
? †?: főbíró. – Mv főbírója (1651). Irod.: Időtár 1.
SZŐTS Júlia
? †?: házvezető. – Bolyai János háztartásának vezetését vállalta (1853–60). Bolyai halálakor értesítette levélben Bolyai Gergelyt, az öccsét. 33 évvel később (1893) Schmidt Ferencnek megmutatta Bolyai János jeltelen sírjának a helyét. Irod.: Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: Bolyai Farkas gyógyászati munkássága; Vofkori József: Bolyai János betegségei kordokumentumok
SZŐTS Lajos
Ratosnya, 1923. jún. 29. †?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1946). Irod.: Péter H. M. 2013.
SZŐTS Lorentz,
? †?: segesvári polgár. – Meghívottja volt és részt vett az I. Rákóczi György vezetése alatt (1638. júl. 7.) Désen tartott ogy.-en (1638. júl. 7.–). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.