Maros megyei életrajzi lexikon

Kv., 1887. † Bp., 1968. tanár, író, dr. – KZST tag (1934). A Pásztortűz szerkesztője, íróinak első szereplésén Mv.-en lépett fel : Erdélyiség c. tanulmányát olvasta fel (1932. nov. 20.). Székfoglalója: Anyai örökség (1935. nov. 23.). Irod.: Marosi-KZST

1916. † ? : kereskedő, alelnök. – A securitate jelentéséből ismert, hogy kispolgári származású, a m. hadsereg tisztje volt, a M. Megújúlás Párt tagja, antidemokratikus megnyilvánulásokkal. Nagy kereskedői múltal rendelkezett, két ház tulajdonosa Kv.-on és Marosújváron. A marosludasi Szövetkezetek Szövetsége (Uniunea Cooperativelor) alelnöke (1950–51 k.). Irod.: Bartos 2012

Mv., 1908., † ?: műbútorasztalos. – Cs. Károly és Müncher Viktória († Mv., 1889. márc. 26.) fia. Testvérei: Ákos, Irén – Önálló, jónevű iparosa lett szülővárosának (1934–), az Ipartársulat választmányi tagja és jegyzője volt. Megrendelésre dolgozott. Irod.: Gyászjelentő; Székelyföld í. k

1805.?, † Mv., 1862. jan. 23. Mezőszakáli sírkertbe temették: birtokos. – Gyermekei: Endre; Árpád; Ilona Pásztohi Gáborné. – Mezőszakáli birtokos, Torda megyei hivatalnok. Irod.: Gyászjelentő

Torda, 1930. márc. 8., † Mv., 1997. nov. 18.: gyógyszerész, egyetemi adjunktus – Vasutas apja révén a családja Gödemesterházára került. Tanulmányait a mv.-i Unirea Líc.-ban (1948), és a MOGYI gyógyszerészeti karán végezte (1953). A gyógyszerészeti tudományok doktora (tézise: Studiul unor noi tehnologii pentru imbunătăţirea calităţii emulsiilor farmaceutice cu ajutorul tensidelor,

Holtmaros, 1882., † Holtmaros, 1971.: tartalékos tizedes. – Alakulata: magyar királyi 22. honvéd gyalogezred, 2. tábori menetszázada. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, a vitézi avatási időpont: 1942. márc. 1. Irod.: Berekméri–Nemes

Holtmaros, 1911., † ? : gazdasági intéző. – Gazdasági szakiskolában tanult (1925–28), majd Csíkszeredában egy román állami mintagazdaságban szerzett szaktudást. A román állami dohányjövedék alkalmazottja (–1932). Gernyeszegen gr. Teleki Mihály gazdaságának ispánja (1934–), intézője. Irod.: Székelyföld í. k.

Székelyvaja, 1889., † ? : gazdálkodó. – Édesapja utmutatása mellett a családi föld megmunkálását tanulta majd önálló gazda lett. Gabonát és tengerit termesztett, állatokat tartott. Az első v. h.-ban a 12. cs. és k. tűzérezredben az orosz és a román fronton harcolt, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje.

? † ?: jogügyigazgató. – Mv polgárává esküdt (1806. dec 19), taxa nélkül. Irod.: Pál-Antal 2006

Csíkszentimre, 1845. okt. 9., † 1925. febr. 7.: r. k. pap. – A gimn. -ot Székelyudvarhelyen, teológiát Bp.-en és a bécsi Augustineum Hittud. Karán végezte (1868–69). Felszentelése után Gyulafehérváron gimn.-i tanár. Káplán és gimn.-i tanár volt Mv.-en (1870–74.). Tövisen plébános (1874), nyugdíjas (1901–), majd plébános Csíkszentléleken (1901), Bálványosváralján, Türkösön (1903) és

Csatószeg, 1818. márc. 14., † Csíkszentimre, 1870. jún. 23.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1841. aug. 8.). Mv.-en tanár és püspökhelyettes titkár (1848). Plébános Baróton (1849), Nagykászonban (1854), Csíkszentgyörgyön (1854), Székelyudvarhelyen (1858). Alcsíki és kászoni esperes (1854–59), tb. kanonok és pápai prelátus (1868–70). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros megyei m.

Kovászna megye, 1910. aug. † Mv., 1969. okt. 4.: pártaktívista. – Inas volt, majd lakatos különböző magánvállalatoknál (1928–), fűtő majd mozdonyvezető lett (1941–53), ekkor kiemelték a termelésből és beválasztották a mv.-i szakszervezek helyi tanácsába. A tartományi Szakszervezetek Városi majd Tartományi Bizottság Tanácsának elnöke (1954–64), majd a mv.-i Cukorgyár igazgatója haláláig

1794.? † Mv., 1846. márc. 5.: táblabíró. – Felesége: Tolnai Mária. Gyermekeik: József, Nina, Josefa, Gyula. – Hunyad megyei táblabíró 28 évig. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : tanító, ref. lelkész. – Tanított Magyarkirályfalván (1640–42) és Marosbogáton (1643). Nagymedvésen lelkész (1657, 1669–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.

? † ? : tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1659). Gógánban tanított (1685). Dányánban (1692–1715) és Kutyfalván (1717) volt lelkipásztor. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ? : ref. lelkész. – Radnóton lelkész (1618) és esperes (1618–23). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Galambód, 1826., † 1897. febr. 26.: gör. kat. pap. – Balázsfalván végezte a teológiát (1848), pappá szentelték (1853). Vajdaszentiványon szolgált (1856–97). Nevét mindig a politikai viszonyoknak megfelelően használta. Irod.: Dobozi

1773., † 1858. márc. 25.: g. kat. pap. – A balázsfalvi teológia rövid, hat hetes „moralis” tanfolyamát végezte, Ioan Bob Vajdaszentiványba helyezte, a körzet intendánsa volt (1800. júl. 29. –). Marossárpatakon szolgált (1848–50). Irod.: Berekméri–Gálfi; Dobozi

? † ? : ref. lelkész. – Gógánban rektor (1685). Lelkész volt Dányánban (1692–1715, 1718), Kutyfalván (1717). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.

1666, † Magyarherepe, 1746.: ref. lelkész. – Felesége: Panta Anna. – Kutyfalván (1711–15, 1724–32), Kerelőszentpálon (1717–23), Mezőbodonban (1733–38–41), majd haláláig Magyarherepén (1745–46) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.

? † ? : bazédi nemes székely, lovas puskás harcos. – II. Rákóczi György a Havasalföldön folytatott győzelmes hadjáratban szerzett érdemeiért lófőségre emelte (1656. jún. 28.). Irod.: Kelemen Lajos, SzOKL 6

1850.? † Mv., 1889. okt. 14.: levéltáros. – Cs. József és Miriszlai Emma fia. Felesége: Olajos Anna. – Mv. sz. kir. város levéltárnoka. Irod.: Gyászjelent.

Mv., 1904. aug. 4. † ? : huszárzászlós, dr. – Tart. huszárzászlósnak léptették elő (1943. jan. 1. –). Irod.: Bene–Szabó

Csíkszentgyörgy, ? † 1741.: rom. kat. pap – Kv.-on és Nagyszombaton tanult. Plébános Székelyhodoson (1716). Marosi főesperes (1718–29). Plébános Csíknagyboldogasszonyon (1729). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Pál-Antal 2004

? † ? : Irod.: EMKK 2000; Magy. prof.; Acad. Trans.

? † ? : igazgató. – A Concordia Hitelszövetkezet igazgatója Mv.-en (1940). Irod.: Időtár 3

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1664). Tanított Küküllőváron, Boldogfalván (1669), Szőkefalván szolgált mint lelkész (1700). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.

Marosludas, 1895. szept. 12., † Kerkhoflaan (Hollandia), 1979. márc. 9.: r. k. lelkész, eszperantó nyelvész. – Teol. tanulmányainak elvégzése után erdélyi egyházmegyés pappá szen­telték (1919). Nagyszebenben r. k. pap (1919–24), itt dolgozta ki saját eszperantó nyelvtani rendszerét (1920), megújítva Zamenhof nemzetközi nyelvét. Nyelv­tanítási rendszerével, a később róla elnevezett nyelvoktatási módszerrel

? † Mv., 1992. febr. 17.: könyvtáros. – A MOGYI könyvtárosa. – Irod: [Nekrológ] (Nú., 1992. febr. 19.)

? † ? : kántor. – Nyomátban volt unit. kántor. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mv., 1930., † Mv., 2020: orvos. – Mv.-en a Ref. koll.-ban és MOGYI orvos karán tanult és végzett (1958). Alorvos, majd szülész nőgyógyász szakorvos, majd főorvos. Csíkszeredában működött. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Héjjasfalva, 1858 † ?: orvos. – Apja birtokos. -Érettségizett a székelyudvarhelyi ref. gimn.-ban (1877). A Kv.-i egy. Orvosi Karán tanult (1877–81), a Bécsi Egyetemen is volt (1881–82). Vajdahunyad járás főorvosa (1909). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

Kv., 1930. márc. 27., † Tatabánya, 2006. febr. 22., Mv.-en a ref. temetőben nyugszik: orvos, adjunktus. – Felesége: dr. Bíró Felicia (1929–2012), gyermekorvos, műkedvelő festőművész. Az OGYI Gyermekgyógyász karán végzett (1954) és a Gyermekklinikán dolgozott. – A középiskolát kv-i. Ref. Koll.-ban (1948), az orvosit a MOGYI Általános Orvosi Karán végezte

1775?, † Mv., 1831. máj. 16.: bíró. – A Kir. Tábla egyik számfeletti bírája. – Irod: Gyászjelentő

Mv., 1652, † Mv., 1676.: jezsuita tanár. – Tanulmányainak elvégzése után Mv-en lépett a jezsuita rendbe, több évig volt a latin nyelv tanára és egyházi beszédeket tartott. Ludovico de Ponte elmélkedéseit fordította magyarra, de betegeskedése és halála megakadályozta befejezését, később Wenner Jakab fejezte be és adta ki (1717). – F.

? † Mv., 1983. márc. 20.: jósnő, grafológus. – Mv. híres jósnője. Irod.: Időtár 4.

1902, † Mv., 1988. júl. 4.: ref. lelkész. – 2. felesége (Nagy Mária, védőnő), : Nagy Ödön Segédlelkész Kv.-on, Dézsen (1922). A franciaországi Societe Centrale Evangélique=Központi Evangéliumi Egyesület, az országban élő magyarok lelki gondozására alkalmazták a Párizsban teológiai tanuló Csekme Ádámot alkalmazták. Lelkésztársa segítségével a társadalmi munkájuk eredményével megalakult a franciaországi

Gernyeszeg, 1898., † ? : katonatiszt, cégvezető. – Iskoláit Mv.-en, Kismartonban majd a wienerneustadt-i katonai akadémián végezte. Mint aktív tiszt a 62. gyalog ezredben szolgált, majd a székelyhadosztályban és a nemzeti hadseregben harcolt az első v. h.-ban. Leszerelés után először a Foresta Rt. -nél működött (–1924), azután az OFA kötelékében mint

1897., † Nyárádszentbenedek, 1978.: fényképész, író, festő. – Apja Cs. Ferenc ref. lelkész, görgényi esperes. Férje: Kiss István, a Toldalagi Mihály gr. intézője volt Nyárádszentbenedeken. – Kv.-on a Dunky fivérek fényképészeti iskolájában tanult. A II. vh. idején gyakran vállalt lelkigondozói szolgálatot, több esetben prédikált, temetéseken, de még a templomban is.

Mv., 1911. júl. 16., † Bp., 2000. febr. történész, : egyetemi tanár, hamvait Mv.-en temették (febr. 12). – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1928), az egyetemet Kv.-on történelem szakon végezte (1933). Történelemtanár (1933–). A négyév hadifogságot kivéve tanított Mv.-en, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredán, Kv-on (1933–49); egyetemi tanár a BTE-n (1948–1976). Kutatási területe

Marosfelfalu, 1889., † ? : vízimalomtulajdonos. – Székely községalapító családból ered. – Iskoláit elvégezve Szászrégenben a molnár mesterséget tanulta és mint segéd az ország több malmában fejlesztette szaktudását. Volt a sáromberki és a szászrégeni városi malom vezetője. Önálló vízimalomtulajdonos mester (1913–) Marosvécsen. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : ref. lelkész. – Görgényszentimrén szolgált (1619, 1636 előtt). Irod.: Ősz

? † ? : előljáró. – A mv.-i zsidótanács tagja (1944). Irod.: Sebestyén Mihály 2000

? † 1664 kivégezték: török pasa. – Csapataival több hónapot tartozkodott Mv.-en (1661), Kemény Jánost elúzte, ő ültette a fejedelmi székbe I. Appafi Mihályt. Irod.: Benkő K.: Mv.; Pál-Antal 2004

Dicsőszentmárton, ? † ? : könyvelő. – Cs. Henrik (1868 – Szeged, 1932. febr. 17.) vasúti mérnök fia. Felesége: Felszeghy Magda. – Kereskedelmi iskolát végzett. A dicsői Ardeleana Üveggyárban az eladási osztályon dolgozott (1928–), majd annak vezetője lett (1930–). A gyár több mint ezer munkást foglalkoztatott három váltásban (1937–). Az

? † Mv., 1819?: ítélőmester. – Felesége: gr. Bey Claudia (1781- Mv., 1831. szept. 18.). Gyermekeik: Lajos, István, Rozália, Katalin. – Az Erdélyi Nagy Fejedelemség egyik ítélőmestere. Kazinczy Ferenc megrendelte Ehrlacher festőművésztől és elkészítette maga számára Cserei portréját, amit Cserey kiválónak talált. Irod.: Gyászjelentő; Szabó–Kállai

Mv., 1875., † 1901. (valószínű): tanfelügyelőségi irnok. – A tanítóképzőt Kv.-on végezte. R. kat. tanító Szentágotán, majd Breznóbányán (1897–) tanfelügyelőségi irnok (1901). Cikke a Polgári Iskolai Közl. – ben jelent meg (1899). Irod.: Gulyás

Torda, 1752. † Gyulafehérvár, 1815. márc. 6. A plébániatemplom alatti sírboltaba temették testvérbátyja mellé: főesperes, tanár. – Testvérei: Cs. József, apát és c. kanonok, Farkas és Mihály. – Papi tanulmányait Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. -án (1764–68), Nagyszombaton (1769) és Bécsben a Pázmáneumban végezte (1769–70, 1773–75). Szebenben tanár (1779);

? † ? : apátfőesperes. – Mv.-en r. k. plébános (1797–) Irod.: Benkő K.: Mv.

Alsójára, 1754. jan. 1., † Mv., 1809. okt. 22. A plébániatemplom alatti sírboltban van eltemetve.: rom. kat. pap-tanár, plébános, esperes. – Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. -án tanult (1767–70), Trencsénben a jezsuita rendbe lépett (1770); Győrött tanult tovább; a rend feloszlatása (1773) után, Budán végezte a teológiát (1779). Világi