Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : gör. kat. pap. – Balázsfalván végezte a teológiát (1830–34). Segédpapnak nevezték ki Ioan Simonetti esperes mellé a szászrégeni parókiára (1835–42). Irod.: Dobozi

? † ? : gör. kat. pap. – Aradon szentelték pappá (1785). Szolgált a Nyárádkarácsonyfalvához tartozó Miklósfalván, ahol 14 ort. család élt (366 személy) (1805). Volt Szt. Miklósnak ajálott templomuk (1846–), hívők hiányában, jelenleg az épületet más célokra használják. Irod.: Şincan 2006

Bedellő, 1813., † Szászrégen, 1884. febr. 26.: gör. kat. pap, esperes. – A teológiát Balázsfalván végezte, pappá szentelték (1837). Magyarón lelkész, majd esperes, beválasztották a protopresbiteri vezetőségbe (1843–). Szászrégenben (1848 k.), a szászrégeni román iskola igazgatója. Bekapcsolódott a forradalomba (1848), elnöke volt a szászrégeni népgyűlésnek (1848. ápr. 8.), amely előfutára

Mezőszentmihály, 1943. febr. 19., † Szászrégen, 1988. nov. 1: tanár. – Elemi iskolát és líc-ot Szászégenben, egyetemet Kv.-on a BBTE Mat. -fizika szakán végzett. A dédai líc-ba helyezték fizikatanárnak, majd a feleségével együtt Szászrégenbe helyezték lic.-i tanárnak (1969). Sokat tett az új líc., ma Lucian Blaga nevét viseli, fizikalaboratóriumának a

Tótháza, 1856. febr. 21. † Csehtelke, 1934. júl. 25 : kántor. – Hét osztályt végzett a szülőfalujában. Csehtelke gör. kat. kántora. Tagja volt a RNP-nak. A csehtelki Nemzeti Tanács küldötteként, fiával, Ioan pappal együtt, részt vett a gyulafehérvári nemzeti nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Az egyesülés után egyházi gondnok és kántor

Nagygoroszló, 1949. jan. 1., † Segesvár, 1997. márc.: alezredes. – A segesvári rendőrség közlekedési osztályának fönöke, a Katonai Érdemrend kitüntetettje. Irod.: MMK

Somostelke, 1904. júl. 6., † Balázsfalva, 1984. ápr. 17.: tanár, gör. kat. pap. – Az elemi iskolát Somostelkén, a középiskolát Balázsfalván a Sf. Vasile Líc.-ban végezte (1924). Rómában a „De Propaganda Fide” Intézetben teológiát és filozófiát tanult, pappá szentelték (1927). A teologia és filozófia doktora. Balázsfalván vallástanár az elméleti leánylíc.-ban

Somosd, 1912. okt. 20., † Kv., 1992. nov. 3.: tanító. – Az elemi iskolát Somosdon, a középiskolát Mv.-en végezte (1926), Craiovan szerzett tanítói oklevelet (1935). Tanítóskodni szülőfalujában, majd Radnóton kezdett, Balázsfalván tanított nyugdíjazásáig (1937–1968). Irod.: Comşa–Seiceanu

? † ?: ort. pap. – Csűdőtelkén szolgált (1787–1811). Irod.: Târnăveni, cult. – ist.

? † ? : tanító. — Mezőszentandrásban a Román Nemzeti Gárda parancsnoka volt (1920–40 k.). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : tanító és újságíró. – F. m.: Muncă românească: activitatea Consiliului Comunal al Primăriei Sighişoara 1934–37 (Sighişoara, 1937)

? † ? : rom. kat. pap. – A szászrégeni plébániatemplom papja (1332). Irod.: Léstyán – templomok 1.

Blagojevgrad, 1917, szept 19. † ? : erdőmérnök. – Szászrégenben volt erdőmérnök. A Faipari Kitermelő és Szállítási Vállalat (IFET) beruházási osztályának volt a fönöke (1960–62). Két alkalommal volt elítélve köztörvényesként. Letartóztatták (1962. febr. 12) társadalmi rend elleni tevékenység és fegyverrejtegetés vádjával. Irod.: Áldozatok

? † ? : gör. kat. pap. – Görgényadorjánban szolgált. Az ő idejében épült téglából és kőből a ma is álló Szentháromság ort. templom (1914). Irod.: Reghin, Protopopiat

Susleni, 1914. aug. 3., † Buk., 1995. dec. 31.: lelkész, író, publicista. – Teológiai Szeminárium (1928–36) és Teológiai Egyetem Chişinău-ban végzett (1936–40). Menekültként Buk.-ben, Nichifor Crainic tanár támogatásával, a Propaganda Minisztériumban dolgozott (1940–41). Lelkész Soldăneşi-en (Orhei; 1942–44), a Dolj megyei Panaghia faluban (1945–47), Alsóidecsen (1948–52), Lövéren (1959 –71), Buk.-ben a

? † ? : prefektus. – MM prefektusa (1931. ápr. 24. –). Irod.: GOJM (nr. 9., 1931. ápr. 30.)

Faragó, ? † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a hothysták által kényszermunkára Felsővisóba hurcolt, majd Majszínban agyonlőtt faragóinak, ahol még 35 román és 3 zsidó ártatlant is kivégeztek. Irod.: Fărăgău

Faragó, 1898., † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a horthysták által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt faragóinak (1944. máj.), akit többedmagával kivégeztek. Irod.: Fărăgău

Rozsnyó, 1866. okt. 19., † Nagybánya, 1932. jan. 26.: r. k. pap, házfőnök. – Szülővárosában és Kassán végezte tanulmányait, itt a teológiai főiskolán tanult, a minoritarenbe kérte felvételét, Egerben lett szerzetes (1886. szept. 6.), Rómában a Propaganda Fide egyetemen szerzett hittudori oklevelet és pappá szentelték (1890). Egerben a rendtartomány növendékeit

Szatmárnémeti, 1865., † ? : gyógyszerész. – Diplomáját Bp.-en szerezte (1892). Gyógyszerész volt Dédán. Közölt a Gyógyszerészeti Értesítő, Gyógyszerészeti Hetilap, Gyógyszerészeti Közlöny-ben. – F. m.: Emlékkönyv a Bp.-i Kir. M. Tudomány Egyetem Gyógyszerész-hallgatóinak Segély és Önképző Egyesületének 25. évi fönnállására (Bp., 1888). Irod.: Matolcsi; Péter H. M.; Todea–Fülöp–Avram

1856.? † Mv., 1881. ápr. 26. Mezőkövesd /Székelykövesd családi sírkert: tanár. – Cz. József és Antal Polixéna fia. Tanár volt Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő; Marosi-KZST

1944.? †, Mv., 1922. jan. 10. labdarúgó. –Marosludason kezdett futballozni (1962). Mv.-en a Lemnarul csapatnál folytatta. Az AS Armata csapatnál Mv.-en folytatta tevékenységét (1963–1975), az alakulata az A osztály tagja. Visszavonulása után a klub gyermekközpontjában dolgozott öt évig. A felnőtt csapatot irányította (1982–1988). Az Elektromaros csapatánál dolgozott (1988–1993). Irod.: Elhunyt

1855, † 1900.: jogász, földbirtokos. – Felesége: Korbuly Erzsébet. – Székelykövesdi földbirtokos. Petelei István jó barátja, sogora volt. Írásai jelentek meg hírlapokban. A székelykövesdi ref. templomban a papi pad fölött áll a bekeretezett címeres emléklapja. EMKE alapító és örökös tagja feleségével együtt. A Marosi Ref. Egyházmegye algondnokaként részt vett az

1820. † 1847.: színész, drámaíró. – Kovács József és Pergő Celesztin társulatával Mv.-en szerepelt (1841). Irod.: Időtár 1 ; Kemény Zs.

1890.? † Mv., 1984.: földbirtokos. – Birtokaik az Arad megyei Seprősön voltak. Mv.-re kényszerlakhelyre 59 éves korában hurcolták, a testvéreivel együtt (1949). Az államosítás után csuhétalpkészítő Mv.-en. Emlékeinek töredékét írta meg Emlékkeresőben Seprős határában c. írásában, jegyzetekkel kiegészítette dr. Pappszász Károlyné. Irod.: Mikó; (Nú., Múzsa, 385. sz., 1999. márc. 13.)

Seprős, 1893. okt. 22. † ? : földbirtokos, építőmunkás. – Cz. Márton és Margit fia. – Kereskedelmi akad. -át végzett. Seprősi (Arad) földbirtokos, az államosítás után kényszerlakhelye Mv.-en volt, építőmunkás. A securitate mefigyeltette, mint a többi Mv.-en kényszerlakhelyen élő, volt m. földbirtokost, akik két nagyobb csoportba tömörültek és heti gyakorisággal találkoztak.

Segesvár, 1797. júl. 13., † Bécs, 1841. okt. 8.: m. k. udvari fogalmazó. – A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kv.-on végezte. Szülővárosa tb. titkára (1817), az erdélyi kir. udvari Kancellária gyakornoka (1818–), udvari fogalmazó (1833–). Geognosiai és geogoniai cikkei német szaklapokban jelentek meg. – F. m.: Erdély történeteinek rövid rajza.

1766.?, † Mv., 1867. szept. 5.: szamosújvári tanácsos. – Felesége: Keresztes Rebeka. Gyermekei: Cz. István, Márton, Miklós, Katalin, ügyvéd Szentgyörgyi Györgyné. Irod.: Gyászjelentő

Mv., 1874. szept. 4., † ?: író. – Tanulmányait magánúton végezte. Kv.-on élt rokona, Gidófalvi Pál házánál mint családtag s közjegyzői alkalmazott (1912–21). Versei, tárcái és egyébb cikkei a Szilágyság, Fehértemplom és Vid., Kv.-i Hirlap, Magyar Lányok, Orsz. Közp. Hitelszövetkezet Értesítője, Prot. Árvaházi Naptár, Új Idők, Székely Nép, Déva és Vidéke,

? † ? : tanár. – A szászrégeni m. tannyelvű pedagógiai iskolában tanított (1948–56). Irod.: Csernátoni

? † ? : tanító. – Nagyenyeden tanító. Megbízták a dicsőszentmártoni Felső Gazdasági Népfőiskola tanítói állásának betöltésére (1874), a magyar nyelv, történelem és földrajz tanítását végezte. Irod.: Évfordulónkra

Dicsőszentmárton, 1876. febr. 19., † ? : ügyvéd. – A középiskolát Nagyszebenben, Nagyenyeden, a jogot Kv.-on, Bp.-en végezte. Ügyvédként dolgozott Sepsiszentgyörgyön, Bp.-en, Nagyváradon. Az első vh.-ban a 2. gyalogezred kötelékében katonáskodott, 2 évet a belgrádi katonai kormányzóságnál volt. A kovásznai kerületben 15 évig a 48-as Párt elnöke, a MP tagja. Ügyésze

Nagyszeben, 1845. jan. 9. † Szeben, 1902. jan. 23.: szászrégeni tanár. – Apja főmérnök. -Nagyszebenben végezte a középiskolát, majd a bécsi Prot. Teol. Int. Hittud. Karán (1862–63), a Jénai egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1863–) teológiát történelmet és földrajzot tanult. Hazatérve a szászrégeni reálgimn.-ban, a nagydisznódi főelemi iskolában (1870–71), Szebenben egy

? † Szászkézd, 1666. szept. 16.: tanár, ev. lelkész. – Strassburgban végezte egyetemi tanulmányait. Tanár Segesváron (1677–), majd rektor. Rádoson (1679–), majd Szászkézden lelkész (1683–1706). Irod.: Saschiz

Segesvár, ? † ?, 1736. okt. 29.: tanár, lelkész. – Tanult Szebenben (1711–13), Wittenbergben (1714). Tanár Segesváron; lelkipásztor Nagyenyeden, Alcinan. Irod.: Szabó–Szögi

? † ? : sörgyáros. – Czell Frigyes és fiai néven működött sörfőzdéje Segesváron (1898). Irod.: Popa; Szterényi

Orosháza, 1770. táján † ?: könyvjegy metsző. – Egyike volt a legjobb 18. sz.-i metszőknek. Ő készítette Teleki Sámuelné Bethlen Zsuzsánna ex libriszét. Főként Bécsben dolgozott. Ott metszette rézbe Teleki Sámuelnek azt az arcképét, amely a gr. könyvjegyzékének első részében jelent meg. Irod.: Siklóssy László

? † ? : őrnagy, a mv.-i vár parancsnoka. Irod.: Benkő K.: Mv.

? † ? : Mv. főbírája (1764). Irod.: Benkő K.: Mv.; Fogarasi

Nagyszeben, 1884. febr. 11., † Freilassing, 1965. aug. 2.: tanár. – Apja kereskedő. – A szebeni ev. gimn.-ban érettségizett. Egyetemen tanult Berlinben a Hittud. Karon (1904–06), a zürichi egy. Bölcs. Karán (195–06) és Halléban. Tanított a szebeni ev. gimn.-ban ill. reáliskolában (1906–07), helyettesítő tanár az ev. polgári leányiskolában (–1912). Tanár: a

Gyergyószárhegy, 1872. márc. 12., † 1929. márc. 12.: lelkész, tanár. – A gimn. -ot Mv.-en és Székelyudvarhelyen, a teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1895. júl. 14.). Kv.-on tovább tanult. Tanár Gyulafehérváron (1898). A mv.-i R. K. Gimn. matematika-fizika szakos tanára (1900–). 30 éves tanári pályafutását megünnepelték, a püspök címzetes főgimn.-i

Gyergyószárhegy, 1899., † ? : műszaki tisztviselő. – Tartalékos zászlós a m. királyi 22. honvéd gyalogezredben. Kitüntetései: O1, OB, KcsK. Vitézi avatása (1942. dec. 15.). Irod.: Berekméri–Nemes

Mezőmadaras, 1922. dec. 25., † Mezőmadaras, ?: gzdálkodó. – Letartóztatták (1959. jún. 11.). A MAT Katonai Ügyészsége egy 21 tagu jehovista csoporttal állította bíróság elé, itélete 18 év volt, szabadult (1964. jún. 22.). Visszatért Mezőmadarasra. –Irod.: 1956 Erdélyben

1932., † Mv., 1987. febr. 14.: korrektor. – A mv.-i V. Z. napilap főkorrektora volt (1953. szept. –). A RSZK érdem- és emlékérmeivel tüntették ki. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. febr. 17.)

Mezősámsond, 1881, † ? : tisztviselő. – Kereskedelmi ügynökség vezető Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1915–17). A 22. h. népfelkelő gy. -ezreddel az orrosz frontol Lembergnél harcol, súlyosan megsebesült. Mint hadnagy szerelt le kitüntetéssel. Irod.: Er­délyi ezredek

Cikmántor, 1885., † Mv., 1979. dec. 25.: ügyvéd. – Kereskedői családból származott. – A mv.-i Ref. Koll. – ban érettségizett, a jogot Kv.-on végezte, doktorált (1908), majd ügyvédi vizsgát tett (1910). Mv.-en önálló ügyvéd (1910–). Részt vett az I. vh.-ban (1915. febr. – 18. nov.), az orosz, szerb, olasz és román

Mv., 1887., † ? : ügyvéd. – Mv.-en nyitott ügyvédi irodát (1913). Részt vett az I. vh.-ban (1915–18) a 22. h. gy. ezred és a cs. k. 9 huszárezredben mint főhadnagy az orosz fronton harcolt. Megsebesült, kitüntetéssekkel szerelt le. Egyik vezetője volt a helyi cionista szervezetnek, a zsidó hitközségnek alelnöke. Cikkeket

Erdőcsinád, 1888., † Mv., 1922. márc. 11.: körjegyző. – Katona lett az 50. közös gy. ezredben (1910), majd az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt Isonzo és a Monte San Gabriele mellett. Kitüntették. Az összeomláskor megszervezte Sóvárad és Kibéd községekben a nemzetörséget. Irod.: Erdélyi ezredek; Mv.-i zsidó temető

Naszód, 1924. febr. 15., † Mv., 1994. szept. 12.: gyógyszerész. – Cz. Lajos és Scholtz Anna leánya. Férje: Căreian Augustin állatorvos. – A MOGYI-n kapott gyógyszrész diplomát (1950). Maroshévízen kórházi gyógyszerész, majd családjával Mv.-re tértek vissza, az 1. sz. Gyógyszertárban dolgozott nyugdíjazásáig (1953–1979. okt. 1.). Irod.: Péter H. M.; Péter

Szászrégen, 1847. jan. 2., † Szászrégen, 1895. júl. 12.: gyógyszerész, ornitológus. – Gyógyszerészinas a brassói Carl Hornungnál (1863–66), majd asszisztens (1866–67). Gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott Bécsben (1867–70). Szászrégenben átvette apjától az Aesculap-patikát (1872), a későbbi Adler-patikát, amelyet vezetett (1895-ig). C. Hornung felkeltette érdeklődését a természettudományok iránt, több gyűjteményt hozott létre. Hátrahagyott