Maros megyei életrajzi lexikon

Törökkanizsa, 1859. febr. 18., † Nagyernye, 1925. jún. 15.: politikus. – A Selmecbányái bányászati és erdészeti akad. -n erdész oklevelet szerzett. A máramarosszigeti jószágigazgató­ságnál erdőgyakornok (1879–), a Föld­müvelésügyi Min. szolgálatába lépett (1883–), egyide­jűleg a bp.-i erdőkerületben erdész­jelölt, majd III., II. osztályú alerdőfelügyelő (1885–). I. oszt. alerdőfelügyelőként a kv.-i erdőfelügyelőség vezetője (1890–),

? † ? : r. k. pap. – Ferencredni szerzetes, r. k. plébános Szőkefalván (1794–95). Irod.: Nagy László

Ülke, 1936. nov. 10. † Mv., 2020. aug. 28. tanár, Karnagy. – F. Dénes és Bongárt Katalin tanítók fia. – A kv.-i Gh. Dima Zeneakad. végzett (1963). A mv.-i zeneművészeti szakközép iskola tanára, zeneelméletet, szolfézs, összhangzattan, ellenponttan-tanára, tanított kamarazenét és zongorát. Az Állami Ének- és Táncegyüttes művészeti titkára (1964–70), a

Csíkszépvíz, 1848. febr. 17., † Sepsiszentgyörgy, 1910. okt. 17.: r. k. pap. – F. István és Antalfy Katalin fia. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron végezte teológiai tanulmányait. Papá szentelték (1872. ápr. 8.). Káplán volt Sepsiszentgyörgyön, Mv.-en és Kv.-on. Plébános (1881–) Csícsókeresztúron, Szentkatolnán és Csíkszenttamáson, Sepsiszentgyörgyön (1888). Tiszteletbeli kanonokká nevezték ki (1908). Irod.:

Gyergyóalfalu, 1891., † Mv., ?: tisztviselő. – Kápálb Gergely (1826–1857) és Ficzus Katalin fia (1834-?). Felesége: Stich Irén. – Jegyzőnek tanult. Mint önkéntes vonult be az 51. gy. e. -hez (1913), részt vett az I. vh.-ban (1914–) az orosz és az olasz fronton harcolt. Kitüntetéssel mint főhadnagy szerelt le. Tartalékos főhadnagy,

? † ?: színész. – Apjuk F. Ferenc († Torda, 1780). Testvérei: István, Sándor, Rozália Kotsi Patkó Jánosné (1777–1811). – A fiúk a kv.-i ref. koll.-ban tanultak. Színészek lettek (1790 k.). János Nagyenyeden, István Mo. ról. toborzott színészeket. A megalakult társaságuk Kv.-on mutatkozott be a közönségnek (1792 nov. 11). F. J. volt

Fogaras, 1897., † ? : intéző és kisbirtokos. – Debrecenben végezte el a gazdasági akad. -át. Intéző Tancson, amellett saját kisbirtokát is művelte. Az első vh.-ban a 22. gy. e. kerétáben az orosz, olasz fronton harcolt, mint tartalékos hadnagyként szerelt le, kitüntetésekkel. Irod.: Székelyföld í. k

? † Mv., 1990. aug. 8.: ref. lelkész. – A melegföldvári, galambodi, havadi, frátai ref. -ok lelkipásztora volt. Irod.: [Nekrológ](Nú., 1990. aug. 9.)

Mv., 1892., † ? : szövőde tulajdonos. – Iskolái elvégzése után a szövőipart tanulta Nagydisznódon. Önálló lett (1924), Kovásznán majd Mv.-en létesített szövődét, ahonnan tiszta gyapjúból szőtt abroszok, lepedők, székely szőttesek kerültek ki. 5 szövőszéke volt, 15 alkalmazottat foglalkoztatott. Az első vh.-ban szakaszvezetői rangban harcolt, a bronz v. érem és a

Aranyospolyán, 1878. jan. 9., † ? : ref. lelkész, vallástanár. – A Küküllői Ref. Egyházmegye számvevője, esperese (1922–), Radnóton lelkész (1927. ápr. –48. nov.). Mv.-en vallástanár a Ref. Iskolában és az Egységes M. Gimn.-ban (? – 1946). A mv.-i Ref. Koll. előljárója. Irod.: Iernut; Szabad Szó (1946. dec. 18.; 1946. dec.

? † ?: lófő. – Paniti család tagja. Lófőséget II. Rákóczy Györgytől nyert (1655. jun. 28). Irod.: Kempelen

? † ? : fényképész. – Fekete és Társa néven Mv.-en fényképész műterme volt (1896). Irod.: Miklósi-Sikes

? † ? : ref. lelkész. – Székelybőben lelkész (1916–17), majd beszolgáló Tompáról (1918). Irod.: Nyárádszereda községei; Papp-Szente

Pankota, 1922. ápr. 1 † ? : keramikus. – Bp.-en végezte a Szépművészeti Akad. -át (1846). A segesvári üveg és csempe gyárban dolgozott a tervező részlegen mint keramikus. Alkotásaival számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Művei fellelhetők hazai múzeumokban és magángyűjteményekben, valamint külföldön is. A Képzőművészek Szövetsége Maros megyei

? † ? : primipiláris. – A nyárádgálfalvi Nagy családból szakadtak ki és Fekete Péterrel Bocskai Istvántól primipiláris levelet nyertek (1605. szept. 15–16.). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay

Lőrincfalva, 1862., † Hosszúfalu, 1905. ápr. 28.: tanító, író. – Pályáját mint néptanító kezdte (1884). Tanított Szakadáton (1895–), Nagyszebenben (1895–), Hosszúfaluban (1898–). Cikkeit közölte: a Polgári Iskolai Közlöny, a Hosszúfalusi Állami Polgári iskola Értesítőjé. – F. m.: Tanítók és gyermekek: Rajzok és elbeszélések (1894); Gyermekek az iskolában, Csángó históriák, A

Szászrégen, 1920., † Mv., 1986. dec. 26.: tanár, tanító. – Tanulmányait Mv.-en végezte. Mezősámsondon tanított (1940–). Minden idejét a m. kultúra terjesztésére fordította. A mv.-i. 7. sz. iskola aligazgatója. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1986. dec. 27.); Székelyföld í. k.

Mv., 1845. okt. 2., † Kv., 1917. jún. 18. a Házsongárdi temetőben nyugszik: ügyvéd, kir. táblai bíró, itélőtáblai elnök. – Felesége: Fótosi Balogh Anna. Gyermekeik: Annuska Gajzágó Vilmosné; Katinka Almay Saliné; Sándor, orvos. – Iskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban kezdte, Segesvárt az Ev. Gimn.-ban folytatta, a jogot Kv.-on hallgatta (1865–69), ott

Csókfalva, 1893. szept. 6. † ? : ügyvéd, dr. – Ügyvéd Mv. –en. Az unit. egyházi életben játszott szerepet, a templomépítő bizottság elnöke volt, a templomot felszentelték (1929. júl. 20.). A felszentelés alkalmával Emlékfüzet készült, amelyben szerepel az ő építésbiztosi megnyiró beszéde, az építkezés történetéről, majd az alapkőletételi beszéde. Az OMP

? † ? : kereskedő, szállásmester. – A mv.-i tanácsban mint szállásmester működött (1825). Bérelte a Kir. Tábla első székhelyét (1816–19). Irod.: Orbán János: A Királyi Tábla első két mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek; Pál-Antal 2009

Mv., 1873., † ? : kereskedő, földbirtokos, rt. ügyvezető igazgató, szakíró. – F. Izsó, F. Izsó Imre, F. Imre néven szerepel a bp.-i lakásjegyzékben és telefonkönyvekben (1922–). – F. m.: A drágaságról (Mv., 1911); A heremagvak kérdésének rendezése (Bp., 1918). Irod.: Gulyás

? † Balavásárhely, 1796.: tanító. – Mv.-en subscribált (1755). Balavásárhelyen tanított haláláig (1763–96). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

? † ? : nagykereskedő. – A Mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara Igazgatótanácsának tagja (1947). A Zsidó Demokrata bizottság, több társával együtt, kizárta soraiból mint cionista ügynököt (1950. máj. 12. után). Irod.: Időtár 4.; Nan: Camera de comerţ

Nyárádkarácson, 1929. márc. 6., † ? : Letartóztatták (1957. márc. 10) és 15 évre ítélték (szabadult: 1964. júl. 31.). Meghalt. – Irod: 1956 Erdélyben

? † ? : bíró. – Balavásár falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1838.? † Mv., 1886. febr. 1.: kereskdő. – F. József és Müncher Borbála fia. Felesége Szirovi Mária. Testvérei: Antonia, díjnok Kaintzel Jánosné; Ágnes, tanár Száva Farkasné; Luiza, kereskedő Holczer Gyuláné; Gyula; József; Géiza, vasúti hivatalnok, felesége Máthé Luiza; Miklós cs. kir. főhadnagy. – Mv.-en kereskedelmi ügynök. Irod.: Gyászjelentő

Mezősámsond, 1913., † Mezősámsond, 1997. aug. 6.: földműves. – A II. vh.-ban behívták a Székely Határőrséghez (1944). Kv. környékén harcolt, orosz fogságba esett, és a magnitogorszki lágerbe hurcolták Nehéz munkát végeztettek velük, kevés élelemmel. Később 80 – 100 rubel fizetést kaptak. Hazakerült Sámsondra (1949). Irod.: Mezősámsond

Lőrincfalva, 1948., † Lőrincfalva, 2004. júl. 2.: igazgatótanító a szülőfalujában. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. júl.?.)

? † ? : esküdt polgár. – A Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006

1815.? † Mv., 1870. ápr. 22.: főbíró, polgármester, ogy.-i követ. – Testvére: Krisztina. Felesége: Müncher Borbála. Gyermekeik: János, felesége Szirovi Mária; Antonia Keintzel Jánosné; Katalin, m. kir. honvédszázados Erős Tuschovszki Gyuláné; Károly; Ágnes, tanár Száva Farkasné; Luiza, kereskedő Holczer Gyuláné; Gyula; József; Géiza, vasúti hivatalnok, felesége Máthé Luiza; Miklós cs.

Szentábrahám, 1882., † ?: unit. lelkész, lévita tanító. – A középiskolát Székelykeresztúron, a képzőt u. o. végezte el. Tanító működését Kis- és Nagykedén kezdte meg, majd Kisadorjánba tanított nyugdíjazásáig (1905–39), ezután mint lelkész teljesített szolgálatot, majd újból tanított (1940–47). Az EMGE helyi elnöke, a Dávid Ferenc Egylet ifjúsági elnöke. Az új

Szárhegy v. Lázárfalva, 1885. márc. 4., † ?, 1938. okt. 19.: r. k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1909. jún. 27.). Káplán Kézdiszentkereszten, Ditróban. Plébános Egrestőn (1915–26), majd Bordoson (1926–). Szentdemeteren plébános (1926. okt. –), Csöbbön is misézet vasárnapokon. Megjavíttatta a gyulakutai kápolnát (1927–28). Irod.: Ferenczi Sándor 2009;

Dicsőszentmárton, 1926., † Dicsőszentmárton, 2001. júl. 18.: orvos. – Tanult a MOGYI-n; Désfalván orvos (1953–59); a dicsőszentmártoni kórház röntgen-osztályának vezetője (1959–). Irod.: [Nekrológ] (Nú 2001. júl 19); RMKK

Mv., 1866. márc. 23., † Bp., 1940. júl. 6.: gépészmérnök. – Műegyetemi tanulmányait Bp.-en és Zürichben végezte, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett (1888), a zürichi műegy.-en tanársegéd, Németo.-ban mérnök volt (1890–), hazatért (1892–). Megalapította Mv.-en az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolát (1894), ennek igazgatójává nevezték ki (1894–1908). Az iskola Értesítője-t szerk.

Berekeresztúr, 1912., † ? : tanító. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, a középiskolát Petrozsényban, Hátszegen, a tanítóképzőt Nagyenyeden végezte. Berekeresztúron indult tanítói pályája (1935–), ahol a dalárda vezetője és karnagya, a Vasárnapi Iskola és a vallásos egyesületek vezetésében vett részt. Bedében tanított (1941–). Irod.: Omagiu; Ref. egyetemes névtár; Székelyföld í. k

Nyárádgálfalva, 1958., † Mv., 2003. ápr. 17. Nyárádgálfalván temették: színművész. – Középiskolát Nyárádszeredában végzett (1976), főiskolát Mv.-en a Színi Akad. -án. Irod.: Nekrológ (Nú., 2003. ápr. 19.)

Mv. 1880., † Kv., 1910. máj. 3 : ügyvéd. – Apja ítélőbíró a kir. táblánál. Külföldi tanulmányai: Berlini Egy Jogtud. Kar (1900-01), Göttingeni Egy. Jogtud. Kar (1901). Hazatérve Kv.-on ügyvéd (1906–10), az ügyvédi kamara tagja. Halála előtt nemsokkal kir. alügyésszé nevezték ki. Irod.: Szabó–Simon–Szögi

? † 1686.: birtokos. – Fricsi F. Lőrinc (1600 előtt–1662) és somogyomi Thordai Erzsébet leánya. Férje: 1. Pekry Ferenc, Küküllő vm.-i főispán; 2. Bethlen János, bethleni gr. (1613–1678), kancellár második felesége. Gyermekeik: bethleni Bethlen Zsófia (1654–1668); gr. bethleni Bethlen Sámuel (1663–1708), Küküllő vm. főispánja. – Férje halála után fiával, Bethlen

? † ? : nemes. – Mv.-en polgári esküt tett (1768. szept. 5.). Irod.: Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által

? † ?: a szabó céh notáriusa (1822-ben). Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből

1946. márc. 21., † Mezősámsond, 2009. aug. 1.: tanítónő. – Mezősámsondon tanított az Általános Iskolában, a körzet módszertani körének vezetője. Iskolán kívül is foglakozott a falu kultúrájával: színdarabot tanított, citeracsoportot szerveztek (1976–), tánccsoportot, részt vettek a Baján a Kisebbségiek Fesztiválján (1996), Gyöngykoszorú-találkozókon szerepeltek. Irod.: Bölöni Domokos: Emlékezés egy tanítóra: Teljes életet

? † ? : adótárnok. –A mv.-i esküdt közönség tagja, adótárnok (1742). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : jegyző. – Csittszentivánban volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : gazdatiszt, szőlészeti vándortanár, felügyelő – Tanár Szőkefalván (–1893); Dicsőszentmártonban (1893–97) szőlészeti és borászati felügyelő. Erdélyben a szőlőbeni vízvezető utak kezdeményezője és főmestere, az itt művelt szőlőfajták ismerője, a szőlőültetés és művelés szakembere volt. Gazdasági és különösen szőlészeti tanulmányait, cikkeit az Erdélyi Gazda, a Borászati Füzetek-ben. Kötete az

? † ? : katona. – A nyárádgálfalvi Nagy családból szakadtak ki Fekete Martinussal, mint lovas székelyek esküdtek fel Básta rendeletére a cs. és k. hűségére (1602). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay

? † ?: birtokos, főbíró. – F. Péter fejedelmi követ és homoródszentpáli Szentpáli Zsuzsánna fia. Felesége: 1. Kollatovich Borbála, 2. Ajtoni Borbála. – Küküllő vármegye főbírája volt. Anyja hozományaként kapta meg a család a sövényfalvi jószágot. Első felesége birtokain alapították meg a család sajóudvarhelyi ágát. A vámosgálfalvi egyházközségnek aranyozott ezüst kupát

Nyárádtő, 1880., † ? : főerdész. – Iskolái befejezése után erdész lett Ratosnyán (1901–). Irod.: Székelyföld í. k

1816.?, † Dicsőszentmárton, 1892. jan. 24.: ügyvéd. – Felesége: kissárosi Sinay Krisztina. – Ügyvéd és Kisküküllővármegye tiszti ügyésze. Irod.: Gyászjelentő

Oroszfalu, 1925., † Mv., 2014.: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1951). Bánffyhunyadon bőr- és nemibetegek orvosa (1951–56). Laboratóriumi szakorvos Mv.-en a Vérközpontban (1956–68), a Központi Laboratóriumban (1968–1980). Az immunológiai megbetegedések kutatója. Román, magyar és nemzetközi Hematológiai Társaságok tagja. Irod.: Kiss-P.-P.

Pécs, 1894. nov. 2., † Segesvár, 1940. nov. 4.: újságíró, novellista, műfordító. – Iskoláit szülővárosában végezte, Bp.-en elkezdett jogi tanulmányait félbeszakítva újságíró lett. A Pécsi Naplónál (1912–16) és a Szegedi Híradónál (1914) dolgozott, majd Aradon telepedett le, ahol a két vh. között számos erdélyi lap munkatársává vált. Szerk. -tte és