Maros megyei életrajzi lexikon

Hátszeg, 1891, † ? : kisbirtokos Marossárpatakon, tizedes – A vh. kitörésekor bevonult a 2. k. gy. e. -hez mint szanitéc. (1914–), az orosz fronton teljesített harci szolgálatot az összeomlásig. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt, Vöröskereszt kitüntetés. Irod.: Berekméri–Gálfi

Szentegyházasfalu, 1922., † Mv., 1975. jún. 2.: edző. – A román férfi tornasport egyik képviselője. Mv.-en tagja az Avantul-Simó Géza sportegyesületnek. tornászedző, a városi sportélet egyik meghatározó egyénisége. Irod.: Időtár 4; Oláh; Szabó–Kállai

? † ? : pixidárius. – A családból György, Péter, Pál és Máté nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay

Kadicsfalva, 1853. máj. 20. † Görgényüvegcsűr, 1923. jan. 9.: r. k. plébános. – Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1879. júl. 25.). Kézdiszentkereszten kezdte a szolgálatát, káplán Gyergyóalfaluban, Tordán, Székelyudvarhelyen. Plébános Apanagyfaluban, Verestoronyban, Hodoson (1891), Deményházán (1909–1920). Tevékenysége alatt több épület készült el: az iskola kántori lakása (1898–99), új papi lak

? † ? : szobrász. – Még szobrásznövendékként nyitott műtermet Mv.-en. Elkészítette családi megrendelésre dr. Antal László volt városi főorvos és dr. Knöpfler Vilmos szobrát (1885. aug.). A Székelyudvarhelyi Fa – és Fémipari Szakiskola tanáraként készítette el Baross Gábor mellszobrát, ami a Székelyföldi Iparmúzeum birtokába került (1893. júl.). Kossuth Lajos mellszobrát

? † ? : színésznő. – A Mv.-i Állami Színház román tagozatán játszott (1966–1976) nyugdíjazásáig. – F. sz.: Ana (Camil Petrescu: Mitică Popescu); Doamna Marcopol (Petre Luscalov-Jagua Păteanu: Accidentul ); Lidia Etrusova (Pavel Kohout: O asemenea dragoste); Hera (Radu Stanca: Critis sau Gâlceava zeilor); Doamna Hitchcok (John Arden: Dansul sergentului Musgrave);

? † ? : unit. lelkész. – Tanító Szentgericén (1776–81). Ravában lelkész (1793–1801), majd Alsó-Siménfalvára rendelték. Irod.: Rava; Szentgerice

Mv., 1895. ápr. 17., † Bp., 1980. dec. 22.: sakkozó, jogász. – A kv.-i Ferenc József TE tanult, Bp.-en a Pázmány Péter TE-en szerzett jogtud. oklevelet és doktorátust (1920-as évek eleje). A bp.-i Hajózási Rt. (1920–40-es évek eleje), a Közellátási Hivatal (1940–44), a Közellátási Minisztérium tisztviselője (1945–195 ? ). A

Póka, 1894. febr. 5., † Szeged, 1967. okt. 6.: orvos, egyetemi tanár. – A kv.-i, majd a szegedi egy.-en tanult, oklevelét Szegeden kapta (1921). Szegeden dolgozott (1921–67) mint tanársegéd, adjunktus, a tájbonctan tanára, prof., az orvosi kar dékánja; doktorált (1952). A bonctani, szövet – és fejlődéstani int. igazgatója (1936–5l); az

Csekelaka, ? † 1935.: tanító. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte. Mint tanító Mezőbándon működött, 35 évi szolgálat után nyugalomba vonult (1934). Kiváló pedagógus volt, sokat tett a népnevelés és népművelés terén, fölöttesei többször kitüntették. Irod.: Székelyföld í. k.

Beszterce, 1852. okt. 22., † Görgényszentimre, 1930. nov. 30.: gyógyszerész. – Apja szűcsmester. – Szülővárosában végzett öt gimn.-i oszt. -t, Erzsébetvárosban gyógyszerész gyakornok (1867. júl. –), segéd Medgyesen, Szebenben. Gyógyszerészmesteri oklevelet nyert a bécsi egyetemen Bölcs. Karán (1875–77). Visszatérte után Besztercén és Nagyszebenben dolgozott. Görgényben nyitotta meg saját Korona gyógyszertárát (1885–1930).

? † ? : ref. lelkész. – Magyarón szolgált (1807–13). – Irod: Böjthe Andor; Kim

1838. júl. 16., † ? : r. k. pap. – Pappá szentelték (1861. okt. 17.). Tanár Mv.-en, koll. – és gimn.-i igazgató. Tekén lelkipásztor (1873–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † Mikháza, 1659. jan. 11.: ferences szerzetes. – Orvos volt, Lengyelo. -ból származott, a nagyobb lengyel Provinciából. Irod.: György: A ferencrendiek

? † Mv., 1971. jan. 3.: tanárnő. – A mv.-i Unirea Líc. igazgatónője volt, az iskolát igyekezett távoltartani a napi politikától. Irod.: Időtár 4; Maria I. Georgescu [Nekrológ] (V. Z., 1971. jan. 5.)

Brăila, 1888. † ? : orvos. – Orvosi egyetemet Buk.-ben végzett, uo. lett előadótanár és gyakorlatvezető. Elnöke volt az Orvosi Egyetemisták Egyesületének, alelnöke az egyetemisták Nemzetközi Konferenciájának (1919). Mv. liberális szenátora volt (1933). – F. m.: Omagiu profesorului V. Babeş (Buc., 1915); Meningocel degenerat în sarcom (1919); Practica moşitului (1923); Memoriu

Mv., 1952., † Mv., 2013. orvos. – Szülei a mv.-i zsidó temetőben nyugszanak. – A MOGYI végzettje az orvosi karon (1977). Tanszékvezető egyetemi tanár és a Balneológián működött. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Zănoaga (Dolj megye), 1883. dec. 25., †1956 : tábornok, helyőrségparancsnok. – Mv.-en a helyőrség parancsnoka (1938–39). Irod.: Bernády; Időtár 3

Marosdég, 1878. szept. 8., † ? : jogász. – Kv.-on a FJTE jogi karán végzett (1898–1901), jogtudományi doktorátus tett (1905. dec. 9.). Irod.: Sigmirean

Csíkszentlélék, 1912. dec. 13., † Marosludas, 1991. máj. 8.: r. k. pap. – Tanulmányait Mv.-en és Székelyudvarhelyen, a hittudományi főiskolát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (Gyulafehérvár, 1935. szept. 15.). Mint segédlelkész Gelencén (1935–), Csíkszentmiklóson, Gyergyócsomafalván és Székelyudvarhelyen működött (1935–39), majd Székelykál plébánosa lett (1939–43), Hodoson (1943). Deményháza plébánosa (1943–44. szept.), elmenekült az

Bözödújfalu, 1902. ápr. 27., † ? : ref. lelkész. – Székely nemesi család leszármazottja, nemességüket Mária Teréziától kapták. Elemi iskolát a szülőfaluban, középiskolát Mv.-en és Székelykeresztúron végezte, ahol érettségizett (1918). Azután a szülői háznál gazdálkodott, katonai szolgálatot teljesített, majd Kobátfalván és Nagysolymosban a körjegyzői irodában dolgozott. Szabó Károly nagysolymosi lelkész hatására

? † ? : Aranka György örököse. – Aranka György hatalmas kézirat – és könyvgyűjteményét örökölte, majd eladta a Magyar Tudós Társaságnak (1856). Irod.: Pál-Antal 2009

Mv., 1914. nov. 9. † Kuty, 1944. ápr. 28.: honvéd. – Oltyán Mária fia. – Az 57/III. zászlóalj nehézfegyverszázadban honvéd. Holtteste az ellenség kezében maradt. Irod.: Berekméri 2015

1856. máj. 16., A sírkövön 1855., † Mv., 1911. jún. 12.: tanácsi írnok, rendőrkapitány. – Testvére: G. János. Felesége: Bernády Margit (Bethlen, 1868. dec. 18. – 1903. okt. 1.), esk. 1889. márc. 26. Gyermekeik: árapataki G. László; Márta dr. Telegdy Istvánné; Magdolna színésznő (Mv., 1895–1974), dr. Nagy József alispán felesége;

? † ? : földbirtokos. – Felesége: Tolnay Róza. – Balázstelkén, Sövényfalván volt birtoka. Balázstelkén 41 hold szőlőbirtokkal is rendelkezett. Gazdasági tudósító (1881–). Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). Irod.: Csávossy; Gulyás, Sándor

? † ? : tanár. – Nagybányai iskolában tanított, ahol megírta és befejezte matematika könyvét, a m. nyelvű Aritmetikáját (1626). A könyv száz év múlva került radnótfáji Csernátoni Ferenc tulajdonába (1726). Valószínű azonos azzal a Csernátoni M. Ferenccel, aki praeceptor mester volt a mv.-i Ref. koll.-ban (1700 után) és a könyv

? † ?: r. k. pap. – Udvarfalva plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332) és Miklós pap is (1334). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ?: r. k. pap. – Uralyi pap, fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : r. k. pap. – Segesd plébániatemplomának plébánosa (1511). Irod.: Léstyán – templomok 2.

? † ? : tanító. – Backamadarason tanított (1787–1833). Irod.: Backamadaras

Mv., 1957. † ?: : festő. –A Képzőművészeti Főiskolán végzett Kv.-on. Erdélyi tárlatokon szerepelt-−Irod.: Szabó–Kállai

Mv., 1899., † ?: elektrotechnikus. – Tanulmányait szülővárosában végezte és a bp.-i Technológián, majd a Ganz gyárban kiváló szaktudásra tett szert. Önálló vállalkozó lett (1933–) Mv.-en. Irod.: Székelyföld í. k

1690 k. †1751 után: lelkész. – Szolgálati helyei: Dicsőszentmárton, Széplak, Szőkefalva, Torda, Mészkő. – F. m.: Magyar Diakritis; Szent ABC; Kronológiai tábla; Próbakő. Irod.: Kelemen

? † ? : ort. pap. – Szovátán szolgált a Szent Miklósnak ajálott templomban. Abban az időben építették a rom. ort. templomot (1894–96). Mivel nagyon kevés román nemzetiségű híve volt, nem tudtak csak fenyőgerendákból, alap nélküli imaházat emelni, később erősítették meg alappal és renoválták (1954). Irod.: Şincan 2006.

?† ? : tanító. – Kölpényben volt tanító (1846–93). Irod.: Mezőkölpény; Nagy Pál: Falu a Korhány alatt (Székelyföld, 5. sz., 2006.)

Marosnémeti, 1889, † Mv., 1944. máj. 26.: orvos, börgyógyász, bakteriológus. – Bp.-en végezte az orvosi egyetemet (1913). Részt vett az I. vh.-ban (1914. nov. – 1919. márc.) mint tartalékos főorvos, az orosz harctéren tábori bakteorológiai laboratóriumot vezetett mint főorvos. Kitüntetései: Ferenc József-rend lovagkeresztje; Signum Laudis kardokkal, A. é. k. a

? † ?: ref. lelkipásztor. – Nagysármásban szolgált (1921–50). Irod.: Sărmaşu 670

? † ? : tanár. – A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc.-ban tanított (1943–44). Irod.: Szabó K. Attila

? † ? : bíró. – Süketfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Uzon, 1900., † Mv., 1991. jan. 7.: tanító. – Nagyenyeden szerezte tanítói oklevelét (1918). Uzonban kezdte meg pedagógiai munkásságát, onnan Oltszemre, Mezőzáhra majd Teremiújfaluba (1929–) került. A gazdakör jegyzője, dalárdát alapított. Az első vh.-ban a 24. gy. e-ben az olasz fronton harcolt. A község minden kultúrintézményének munkájában részt vett. Irod.:

1929.? † Pécs, 2008. febr. 21. a temetés napja: tanárnő. – A marosszentkirályi iskola, a mv.-i Áll. M. Tanítóképző magyartanára. Szakcikkeket közölt a V. Z.-ban. – F. m.: Magyar nyelvtani feladatlapok a VIII. osztály számára (Buk., 1977). Irod.: Derzsi; Kiss Székely Zoltán: Anyja és leánya = Kirsch

? † Lukafalva, 1883: tanító. – Teológiát végzett, nagytudású ember. Tizenegy gyermekéből nyolc ért felnőttkort. Fiai közül: Lajos ref. lelkész, Sámuel egy. tanár. – Élete legnagyobb részét Lukafalván élte le mint tanító (1841–80). Irod.: Kelemen Lajos 2009

Csíkszentimre, 1716., † Segesvár, 1763. febr. 28.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1734. júl. 19.), felszentelték (1741. febr. 24.). Irod.: György: A ferencrendiek

Mv., 1890. márc. 7., † Bp., 1970. márc. 15. : rendőrtanácsos, zeneszerző, szövegíró. – A kv.-i és a bp.-i egy.-en jogot tanult, doktorált. Különböző pályákon kisérletezett míg végül a rendőrségnél maradt. Diákkorában színész akart lenni. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Írói működése közvetlenül az I. vh. után kezdődött. A gyerek c.

? † Magyarpéterlaka, 1785. márc. 30.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1735), a magyarigeni zsinaton szentelték pappá (1747). A görgényi egyházmegyében szolgált: Nagyercsében (1747–1752), Dedrádszéplakon (1753–1758), Magyarpéterlakán (1759–1785. márc. 30.). Itt templom épült (1782–86) Palatkai József főszolgabíró támogatásával. Irod.: Böjthe Andor; Ősz

? † ?: ref. lelkész. – Vajdaszentiványon volt lelkész (1786–98). Irod.: Ősz

Kibéd, 1810. † Kibéd, ?: földbirtokos, jegyző, főhadnagy. – Földbirtokos Jedden, Sóváradi jegyző. Sellyei járásbeli dúlóbiztos. Gyalogos, puskás nemzetőr (1848), majd a székely huszárezred főhadnagya. Harcolt Kökösnél, Segesvárnál és Vizaknánál (1848–49). Irod.: 1848–1849 Marosszék; Kibéd; Pesty 2014

? † ? : sebész. – Diplomás chirurgus chirurgus Mv.-en, feltehetően hadsebész (1784). Irod.: Időtár 5 /1.; Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 15.)

Tatárlaka, ? † ? : ref. lelkész. – Szászrégenben szolgált. – F. m.: Disputatio de Justificatione hominis coram Deo adversus errores Papisticos. (Regiomonti, 1641). Irod.: Szinnyei

Gábod, 1890. ápr. 18., † Faragó?, 1954. febr. 18.: g. kat. pap, martir. – Elemi iskolát a szülőfaluban, Mv.-en a Bolyai Líc.-ban érettségizett, teológiát Balázsfalván végzett, ahol pappá is szentelték (1933). Hadaróba helyezték, ahol egy évig szolgált, majd Faragó papja lett. Amikor betiltották a g. kat. egyházat (1948), az ort.