Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : ort. pap. – Aradon szentelték pappá (1797). Újfaluban ort. pap (1802–). Irod.: Dobozi

Bözöd, 1926. júl. 11., † ? : tanár. – Tanult Székelykeresztúron (–1945), majd a kv.-i BTE-en tanári oklevelet szerzett (1950). Buk. –ben a Sajtófőigazgatóság szerk.-je (1950–51); katona (1951–54). Tanított: Egeresen (1954–59); Kibéden (1959–61); Erdőszentgyörgyön (1961–88), ott iskola igazgató is (1965–88); az RMDSZ erdőszentgyörgyi alelnöke (1990–); a Bodor Péter Művelődési Egyesület alapítója

? † ? : gyáriparos. – Szászrégenben Fr. Hausleitner&Co Bőrgyár, betéti társaság volt (1919–). Tagja volt a szásszrégeni Letéti Pénztár R. T. igazgatótanácsának. Irod.: EMKL; Pană

? † ? : orvos. – Királyi kitüntetéssel egészségügyi érdemrend-meritul sanitar jutalmazták a mv.-i közegészség terén végzett 18 éves kitartó munkájáért (1939). Irod.: Időtár 2.

Erdőszentgyörgy, 1916., † Szovjetunió, Kuty, 1945. febr. 1.: tartalékos őrvezető a mv.-i 57 / III zászlóalj 9. századával került a keleti hadszíntére. Kytynál esett szovjet hadifogságba (1944. máj. 15.). Vérhasban hunyt el. Irod.: Berekméri 2015

? † ? : tanító. – Szászvároson subscribált (1718). Erzsébetvároson (1720–22), Héderfáján (1723–27), Haranglábon (1740–41) és Nagykenden (1742- 45–48) tanított. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

? † ?: ref. lelkész. – Lelkész Sövényfalván (1680–1681), Boldogfalván (1685–89, 1694–98), Küküllőalmáson (1690–92) és Csáváson (1701–1702). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.

? † ?: tanító. – Haranglábon (1716), Héderfáján (1721–22), Sövényfalván (1724–31), Magyarherepén (1731–35) volt tanító. Mester volt Nagyernyében (1737–41) és Sóváradon (1743–45). Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.

? † ? : építőmester. – részére épített mv.-i házat (Nap u., ma Sebesului, 1923.), valamint ugyanabban az utcában Czirják József tulajdonos részére is egyet (a 17. sz.; 1924). Irod.: Man, 3.

Ratosnya, 1914. jan. 13., † Balatonföldvár, 1983. júl. 7.: filozófus, könyvkiadó. – A párizsi Conservatoire National des Arts et Métiers-en textilmérnöki oklevelet szerzett (1935), a filozófiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). Bp.-en textilgyári gépmester, technikus és szervező (1935–41). A II. vh.-ban munkaszolgálatos (1941–44). A Mérnökök Szakszervezete titkára és a Műszaki Élet

? † Mv., ?: osztrolenkai harcos. – Az 1848/49 magyar szabadságharcban halt meg. Irod.: Pálmay József

Arad, 1854., † Szászrégen, 1917. ápr. 7 : színész, színházigazgató. Irod.: MSZL

Beszterce, 1892. nov. 12 † Bp., 1979. febr. 3.: orvos. – Besztercén az ev. iskoláiban tault, majd a kv.-i FJTE Orvosi Karán végzett (1915). Az I. vh.-ban (1915–18) mint katonaorvos teljesített szolgálatot az orosz, olasz és albán fronton, megsebesült az isonzói csatában. Orvosi tevékenységét Bp.-en kezdte, az I. sz Kórbonctani

Mv., 1913. júl. 17., † Koppenhága, 1996. dec. 21.: vízilabdázó, úszó, edző. – Henszelmann Gyula és Erkel Sarolta fia, Erkel Ferenc dédunokája. Felesége: Thiermayer Margit. – Középiskolát Mv.-en, közgazdasági tanulmányokat Bp.-en végzett. Az MTK (1926–39), a BSE úszója, vízilabdá­zója (1940–44). Svédo.-ban telepedett le (1945–), majd Dániában élt (1960–), mindkét helyen

Székelyudvarhely, 1940. okt. 27., † Mv., 2017. ápr. 18.: orvos dr., egyetemi tanár. – Felesége: Gagyi Enikő, közgazdász (1971). Gyermekeik: Enikő Krisztina (1972), tanárnő; László (1974) újságíró. – Székelyderzsen körorvos (1969–1972), általános orvos Székelyudvarhelyen (1972–1973), alorvos a MOGYI Korbonctani tanszékén (1973–1977), korboncnok Székelyudvarhelyen (1977–1979). A mv.-i Törvényszéki Orvostani Intézet munkatársa

székely ispán (1454. febr. 3 –).Irod.: Székelyföld tört. 1

Pozsony, 1888. febr. 14., † Bp., 1957. dec. 3.: turista, turiszti­kai író. – A bp.-i egy.-en m. -német szakos tanári okleve­let szerzett (1911). A Bp.-i Egy. Turista Egyesület, titkára (1909–10), főtitkára (1911–13). A bp.-i Középisk. Tanárképző Int. gyakorlógimn. -ában gyakorló tanár (1911–12), a késmárki áll. felső keres­kedelemi isk.-ban helyettes (1912–),

Mv., 1824.? † ?: orvos. – Grammatika oszt.-ban végzett és sebésztanuló volt. Pesten sebészhallgató 26 éves korában (1844–46). Mv.-en tiszti főorvos Ziegler Károly volt és két sebésze Herberth Sámuel és H. D. (1849), alorvos, 58 éves domidoctus (1882), városi főorvos helyettese (1884). Irod.: Időtár 5 /1.; Szabó Miklós 2005

Temesvár, 1922. okt. 7., † Mv., 1959. júl. 20. rendőralezredes, munkásmozgalmi harcos. – Nyomdász inasként, majd ifjúmunkásként a Vörös Segély keretében részt vett a temesvári munkásmozgalomban. Az illegalitásban műkődő kommunista harcosokhoz csatlakozott. Eleinte a nyomdászok szakszervezetében kapott agitációs feladatokat, majd a KISZ keretében tevékenykedett. Az IMSZ Temesvár megyei szervezetének titkára,

Mv., 1821. okt. 24., † Nagyenyed, 1894. ápr. 24.: tanár. – H. Lajos mv.-i ref. lelkész és Antall Mária fia. Felesége: bágyoni Szabó Katalin (1849. – Nagyenyed, 1881. aug. 8.). Gyermekeik: Ilona dr. Kovács Ödönné; Gyula, sopronmegyei m. kir. államépítészeti hivatal főnöke, felesége Winkler Mária; gyermekeik: Klára Kovács Gyuláné; Katinka

Torda, 1788. aug. 24., † Mv., 1864. szept. 25.: ref. lelkész. – H. György (†1801) és Fodor Zsuzsánna (1763.? – Mv., 1844. jan. 30.) fia. Testvére: H. Sámuel. Felesége: 1. Antal Mária (1799–1844. jan. 25.), 5 gyermek anyja. 2. Pápai Mária és gyermekei: János nagyenyedi hittantanár; Lajos gerendi ref. pap;

? † ? : ref. lelkész. – Tagja volt annak a városi küldöttségnek, amelyik a bevonuló cári csapatoknak behódolt Marosszentgyörgy határában (1849. aug. 3). Irod.: Időtár 2

? † ?: jegyző. – Mv.-en esküdt, községi jegyző (1791, 1800). Irod.: Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009

Debrecen, 1861. márc. 17., † Szilágysomlyó, 1925. jam. 31.: városi aljegyző. – Tanult a zilahi Ev. Ref. Főiskolában, majd Kv. -on, családi okokból félbeszakította tanulmányait és dolgozni kezdett; elvégezte a zilahi tanítóképzőt (1877), ahol elbeszélésekkel jelentkezett az iskola irodalmi körébe. A KZST tagja (1877). Nagyváradon katona; Szilágysomlyón a város aljegyzője

Magyarrégen, ? † 1828.: testőr, földbirtokos. – Felsége: Szilvási lány, aki korán elhalt, sok birtokot kapott hozományba. – Magyarrégenben lakott. Fiatal korában a m. testőrségnél szolgált. Torda megye főbírája volt huzamosabb ideig. Irod.: MTN; Pálffy

Magyarrégen, 1775., † Nagyszeben, 1845. jún. 7.: vármegyei aljegyző, testőr, katonatiszt. – Vármegyei aljegyző volt, belépett a testőrségbe (1795–1800), majd átlépett a hadseregbe, s ezredesi rangban ment nyugdíjba (1845). Irod.: MTN

? † ? : gyalogos. – Pixidáriusi levelet kapott (gyalogosságot) (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen;

Mv., 1902. aug. 3., † Auschwitz, 1944. dec.: író, újságíró. – Apja, mv.-i ügyvéd, korán meghalt, anyja trafikusként tanítatta. Férje: 1. dr. Metz István orvos, 2. Révész Imre költő. – Érettségi után felesége lett Metz István orvosnak, akinek az orvosi diplomáját még nem nosztrfifikálták, ezért perzsaszönyegszövő műhelyt nyitott. Majd megírta

? † ? : ref. lelkész. – Dicsőszentmártonban működött, a küküllői egyházmegye esperese volt (1912–22). Irod.: Nagy László; Zoványi

Nyárádremete, ?, † Nyárádremete, 1995.: földműves. – Leánya: H. Mária Delimánné. – Élete utolsó éveiben megírta visszaemlékezéseit. Ennek alapján leánya regényt írt: Megveszekedett élet: Nyárádremetei mozaik c. (Csíkszereda, 1996). Irod.: Nyárádremete

? † ? : ref. lelkész. – Homoródszentmártonban (1899), később Petelén lelkész; az udvarhelyi egyházmegye főjegyzője és az erdélyi egyházkerület tanácsbírája volt (1918–). Cikkei: Erd. Protestáns Lap, Ref. Szemle. Irod.: Gulyás

Siklód, 1887., † ? : tejüzem tulajdonos, gazdálkodó. – Gazdasági szakiskolát Csákváron, majd Sárváron vajmesteri szakiskolát végezett. Nagybaconban, Mv.-en és Berectelkén gyarapította tudását. Berectelkén tejüzemet létesített (1912). Gőzerőre berendezett szaküzeme, a vh. alatt szünetelt de újra indította (1918), üzemében tejtermékeket készített, amelyeket Erdélyben, Szegeden és Bp.-en is értékesített. Több helyen tartott

1841., † 1909.: ev. lelkész. – A szászkézdi iskola rektora. Nevéhez fűződik az új német iskolaépület felépítése (1908), és a mezőgazdasági órák bevezetése a tanrendbe. Irod.: Saschiz

Baráthely, 1890., † ?: ügyvéd. – Mv.-en ügyvéd. Részt vett az első vh.-ban (1916–18), az olasz fronton a 64 h. hadosztály tábori bíróságához vezényelték ott volt az összeomlásig. Mv. -ről deportálták feleségével (1896–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. zsidósága.

Magaré, 1852. febr. 23., † ? : ev. lelkész. – A gimn. -ot Medgyesen végezte, a lipcsei, Jénai, heidelbergi egyetemeken tanulta az ev. teológiát és a német filológiát. (1870–74). A szászrégeni Ev. Algimn. tanára (1874). Medgyesi városi lelkész; majd az újegyházi lelkész (1892–). Értekezése a Szászrégeni Ev. Algimn. Programjában (1880. Agrarische Sitten

Alsóbölkény, 1915. szept. 20. † ? : molnár. – Az alsóbölkényi Lateş és Heinrich Malom (alapították 1870) társtulajdonosa. Az Ekés Front (1946–), a RKP majd RMP tagja (1947–). A Szekuritaté iratai szerint Németo. -ból új alkatrészeket szerzett, és új malmot épített magának, amely a falu lakosságának megelégedésére műkődött az államositásig

? † ? : képeslapkiadó. – Mv.-en Heinz és Tröster néven adott ki képeslapot (1907). – Irod: Csepreghy 2010

Mv., 1900., † ? : kereskedő, gyáros. – Testvére: Manó. – Középiskoláit Szamosújváron végezte, majd a kereskedői pályán, édesapja mellett, mint terménykereskedő dolgozott. Fivérével társas alapon létesítették üzemüket Mv.-en (1936) kazein és növényi olaj gyárat, ahol kazein és ebből készült hideg enyv és napraforgóolajat készítettek, 6 állandó munkást foglalkoztattak. Mv. -ről

Szászrégen, 1877. dec. 12. † Galicia, 1914. dec. 20.: csapatvezető a 23. honvédgyalogezredben. Irod.: Reghin, militari

Székelypetőfalva, 1899. szept. 14., † Bordos, 1968. jan. 16.: r. k. pap. – A gimn. -ot Kézdivásárhelyen és Késmárkon, teol. tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték Gyulafehérváron (1928. jún. 24.). Káplán Csíkszentgyörgyön (1928), Kv.-on (1930), Székelyudvarhelyen (1931). Plébános Székelyvarságon, Kv.-on a Báthory-Apor szeminárium prefektusa és egyetemi hitszónok (1935). Plébános Aranyosbányán, Kézdikőváron. Radnóton

Mv., 1942. márc. 14., † Pécs, 1996. okt. 31.: színművész. A mv.-i ref. temetőben nyugszik. – Felesége: Sebők Klára színművész. – A mv.-i Szentgyörgyi István Színműv. Int. -ben szerzett oklevelet (1965). Kv.-i Állami M. Színház tagja (1965–88), átte­lepült Mo.-ra (1988), a Pécsi Nemzeti Színház tagja lett. Klasszikus művekben és kortárs

? † ?: nyomdász, kiadó-tulajdonos. – Vezetésével létrehozták a R. K. Leányiskola nyomdáját Mv.-en. Itt jelent meg a Székelyföld (1873–74), melynek kiadó-tulajdonosa; a Marosvidék (1877–96) Kerekes Sámuel pedagógus szerk. -ésében. Később Szabó Gyula vette át a nyomdát (1883. k.). Irod.: Erőss; Fülöp–Ferencz; Poptămaş–Mózes

? † ? : síremléke a segesvári nagytemplomban Nicolai Illés műve (aki 1660. halt meg). Irod.: Éber

Debrecen, 1904., † ?: kereskedő. – Iskoláit Nagyváradon végezte, majd a rövidáru szakmát tanulta ki, segéd, majd nálló lett Mv.-en (1904). Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1895. okt. 30. † Monte Pasubio, 1916. jún. 1. Temetése Szászrégenben: tűzérhadnagy a m. hadseregben. – Részt vett az I. vh. olaszo.-i hadjáratban, ahol gránát érte. Hazaszállították, és Szászrégenben katonai pompával temették el Artz Adolf Joseffel együtt. Irod.: Reghin, militari

1817.? † Mv., 1857. júl. 24.: kereskedő. – H. József és Schuller Zsuzsánna fia. Felesége: Lutsch Trésia. Gyermekeik: Bertha, Frigyes, Eduárd. – Kereskedő volt Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : egyetemi hallgató. – Gyámja: Josephus Helvig szászrégeni ev. luth. lelkész. –. Sebészhallgató volt Pesten (1825–26). Irod.: Szabó Miklós 2005

Szászrégen, 1832. dec. 21., † Szászrégen, 1924. jan. 11.: tanár, publicista, történetíró. – A gimn. -ot Segesváron végezte (1854); teológiát és természettudományokat hallgatott a tübingeni és a berlini egyetemen (1854–56). Tanító volt Szászrégenben az ev. felsőbb leánysikolában (1856–). Mv.-en, a Szentgyörgy u. -ban, bérelt iskolában tanította a lutheránus tanulókat és

1890., † ? : bankigazgató. – A mv.-i Zsidó Bank igazgatója hosszú évekig, a helyi cionista mozgalom tagja (20. sz.). A mv.-i zsidótanács tagja (1944). Mv. -ről deportálták feleségével (1905–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály 2000

Mv., 1892.? † Buk., 1975. máj. 18.: operaénekesnő, előadóművész, tanár. – A mv.-i városi zeneiskola növendéke volt (1916–), később a bp.-i ZAK-on folytatta tanulmányait, már a bp.-i operaház tagja (1919). Négy év után külföldre szerződött. A buk. Operaház tagja (1923–24), rövid ideig Bécsben is szerepelt (1924), majd a berlini, charlottenburgi Deutsches