JOHANNES
? † ?: r. k. pap. – A fehéregyházi ferences kolostortemplom gvárdiánja (1448). Irod.: Léstyán–templomok 2.
JOHANNES Cibienensis
? † ?: harangöntő. – A Gogánváralja harangját öntötte (1640). Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.)
JOHANNES Han de Transsilvania
? † ?: diák. – Apoldi származázú diák, a bécsi egyetem beiratkozott hallgatója (1517–1518). Irod.: Tonk 1979
JÓKAI Mór
Komárom, 1825. febr. 18., † Bp., 1904. máj. 5.: író. – Erdélyi körutazást tett (1853. máj.), az Egy az Isten c. regénye megírásához adatokat és benyomásokat, élményeket gyűjtött. Gyulafehérváron és Nagyenyeden keresztül érkezett Mv. -re (1853. máj. 18.). Erdélyi útjáról hat levélben számolt be, a negyedikeben Kelementelkéről keltezve, leírta mv.-i
JOKSMAN Nándor, Joksmann Nándor
? † ? : földbirtokos. – Felesége: diódvárlajai Wass Irma (1850 – Mv., 1924. ápr. 16). Fiaik: dr. nagyváradi Inczédy -Joksman Nándor; dr. I. -J. Ödön. Irod.: Gyászjelentő
JÓNÁS György
? † ?: képzőművész. –Kv.-i Képzőműv. Főiskolán végzett. Grafikus és festő, kivándorolt Izraelbe. Irod.: Molnár; Szabó–Kállai
JÓNÁS Zsigmond
Ákosfalva, 1898., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után mint kereskedő dolgozott, önálló lett Nyárádszeredán (1926), üzlete Jónás és Társa néven lett híres. Az első vh.-ban az orosz, román és olasz fronton harcolt, A bronz érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Mv. -ről deportálták feleségével együtt (1944. máj. 29.). Irod.:
JOÓ Imre
Nagyenyed, 1909. okt. 25. † ?: hordókészítő mester, igazgató. – A mv.-i Keresztessy János Hordókészítő Gyárban szakmunkásként dolgozott (1945–), jó szakemberként köztiszteletnek örvendett. A RKP illegális harcosa (1939–), majd a RMP tagja (1945). A gyár államosításakor kinevezték igazgatónak (1948. jún. 11.). Irod.: Bartos Zoltán
JOÓ István
? † ?: mérnök. – Kir. segédmérnök, az Országos Vízépítési Hivatal képviselője. Mv. város csatornahálózata épült az általa készített tervek szerint (1907–11). Irod.: Bernády; Kelemen Árpád: A csatornázási munkálatok márványtáblái (Nú. évk., 2009)
JOÓ Mihály
? † ? : bíró. – Székelybere falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
JOÓ Sándor
Nagysolymos, 1941. márc. 20., † Mv., 2000. máj. 15.: munkás, szerelő. – A székelykeresztúri gimnáziumban volt karbantartó. Letartóztatták (1961. jan. 13.) és a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete feljelentésének elmulasztásáért 4 évre ítélték. Jilaváról szabadult (1963. jan. 15.), Mv.-en telepedett le, a cukorgyárban (–1965), az Electromuresben (1967), majd a Bőr- és Kessztyűgyárban
JOÓS Andor
? † ? : dr., építész, főispán. – Mv.-i építész, ő tervezte a szovátai Fő- út menti ref. templomot (1937–39). Az OMP intézőbizottsági tagja (1935), alelnöke. A M. Rendfenntartó Bizottság tagja (1940. aug.). MT vm. főispánja lett (1944. ápr. 26. -jún.), Mikó László utóda. Részt vett a Maros-Torda vm.-i zsidóság deportálásában
JORDÁKY Lajos, id.
? † ? : nyomdász, szocdem. szakszervezeti vezető. – A választásokon jelöltnek állították Mv.-en (1920. máj. 24.), habár a szoc. párt nem vett részt a választásokon. Irod.: Időtár 3.
JÖRDENS Friederich
? † ?: nyomdász. – A családjával Szebenből telepedett Segesvárra (1868). Friedrich Kraner kiadásában adták ki az első segesvári hetilapot Schäsische Volksblat címűt, és nyomták a Friedrich Kraner & Friederich Jördens nyomdában (1869) összesen 10 hónapig. A kapcsolat elromlott a nyomdatulajdonosok között és egyedüli tuladonosként jelenteti meg a második segesvári lapot
JORGA Ferenc
Szászrégen, 1923. jún. 10. † Szászrégen, 2018: szept. 21. tanár, szobafestő, reklámfestő, műkedvelő képzőművész. – Építészeti szakiskolát végzett szülővárosában, majd reklámgrafikusként az Építészeti Szövetkezetben dolgozott (1949–57). Az ILEFOR bútorgyárban a finiszáló részleg mestere (1953–). Az abafáji Speciális Építőipari Szakiskolában tanított anyagismeretet és technikai rajzot nyugdíjazásáig (1960- 82). Sokoldalú tehetség volt:
JÓSA Mihály
? † ? : jegyző. – Székelyberében jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
JOSEFFI Imre
Erzsébetváros, 1844. júl. 19., † 1891. márc. 10.: r. k. pap. – Erzsébetvároson és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1867. aug. 15.). Káplán Baróton, Segesváron (1868–71). Tanár és káplán haláláig Brassóban (1871–91). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
JOSEFOVITS Samu
Marosugra, 1893., † ? : kereskedő. – Bp.-en végezte el iskoláit, u. o. tanulta a szakmát is. Fogarason lett önálló (1924), azután Mv.-en nyitott üzletet. Az első vh.-ban az olasz fronton harcolt és mint őrmester szerelt le, Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Irod.: Székelyföld í. k.
JÓSIKA Ágnes, branyicskai br., Bethlen Sámuelné
? † ?: Férje: bethleni Bethlen Sámuel, akinnek 2. felesége (esk. 1735). Fiúk Sámuel (1736–1751), anyja halála után gr. Bethlen Kata nevelte. Adománya a bonyhai ref. gyülekezetnek: aranyozott ezüst lábas pohár, serleg (17. sz.-i), serleg (1736), gyolcsabrosz (1749). Irod.: Árva Bethlen K.; Küküllői Ref. Egyházm. 1.; Lukinich
JOSIKA Beatrix, branyicskai br.; Bethlen Balázsné
Tiszaroff, 1877. jún. 21. † Mv., 1963. ápr. 16. (br. Jósika 1893-tól.). Nagysarlói Magyary-Kossa Sámuel (1849. aug. 20. – 1921. ápr. 2.) és gr. Waldeck Valéria (1858. aug. 26. – 1888. ápr. 19.) leánya. Örökbefogdó mostohaapja: branyicsai br. Jósika Gábor (1854. febr. 13. – 1930. dec. 23.). Férje: bethleni gr
JÓSIKA Gábor, branyicskai br., id.
? † ? : erdélyi k. táblai ülnök. – Gábor (1598–1668) és nagymegyeri Keresztes Zsuzsanna fia. Felesége csicsókeresztúri Thorma Anna. Gyermekei: Gábor, Sámuel. – Marosszék főkirálybírója (1704). Kurucság gyanúja miatt fogoly volt Szebenben (1708), II. Rákóczi Ferenc ellenzéke, s mint ilyen kormánytag (1709), később tartományi főhadbiztos (1714), guberniumi tanácsos. Irod.: Krón. Füz.
JÓSIKA Gábor, branyicskai br., ifj.
? † ? : politikus. – J. Gábor és Thorma Anna fia. Apjával ellentétben II. Rákóczi Ferenc híve. Tagja annak az ötös tanácsnak, amelyet a fejedelem nevezett ki Erdély vezetésére. A forradalom bukása után Moldovába bújdosott (1710-ig). Irod.: Krón. Füz. (1940. 4/10); Trócsányi 1988
JÓSIKA Imre, branyicskai br.
? † ? : főispán. – J. István (1648–1696) és szenttamási Szalánczi Erzsébet v. Anna fia. Torda vm. főispánja (1711). Felesége galgói Rátz Krisztina († 1715. nov. 24. temetése). Fia Mózes. – Törvényszéki ülnökké választották (1717. okt. 25.). Irod.: Gudenus; Halotti beszédek; Nádudvari Péter: Hermon kis hegye. Halotti beszéd Rápolton, 1715. nov.
JÓSIKA József, branyicskai, br.
? † ? : földbirtokos. – Mezőpagocsán birtokos és udvarház tulajdonos (1739). Az udvarház utolsó tulajdonosa érdszentkirályi Szentkirályi Gyula (1880–) cs. k. huszárhadnagy. Az államosítás után az udvarház mezőgazdasági vállalat lett. Irod.: B Nagy Margit 1970; Keresztes Gyula: Örökségünk 59.: A mezőség udvarházai (Nú., 1994. júl. 15.)
JÓSIKA Miklós, branyicskai br.
? † Kv., 1824.: birtokos. – J. Imre és kászonimpérfalvi br. Bornemisza Anna Mária († 1804) fia. Felesége szárhegyi gr. Lázár Eleonora (Meggyesfalva, 1771- Meggyesfalva, 1799. szept. 29., Temetve a mv.-i Ferencrendi templom alatti sírboltban). Fiúk: Jósika Miklós az író (1794. – 1865). A nemesi felkelés lovassági őrnagya (1809), könyvgyűjtő volt
JÓSIKA Sámuel, branyicskai br.
? † ? : főkapitány, földbirtokos nemes. – Id. J. Gábor és csicsókeresztúri Torma Anna fia. Felesége marosjárai Baranyai Mária. Fiúk László, Hunyad vm. főispánja( 1751). – Marosszéki főkapitány, háza volt a mv.-i várban, ide fogadta be a jezsuitákat (1704). Támogatta a mv.-i Keresztelő Szent János templom építését. A város megegyezett
JÓSIKA Zsuzsanna, branyicskai br., Naláczy Györgyné, Damokos Antalné
? † Mv. 1799.: nemes, vásárhelyi polgár. – Férje: 1. naláczy br. Naláczy György († 1739). Fia Naláczi István (1722–1760), 2. alsócsernátoni br. Damokos Antal (1698–1773), marosszéki főkirálybíró. Mv.-en polgári esküt tett (1773. dec. 20, akkor már özvegy volt.). Főtéri ház volt a tulajdonában (54. sz. alatti, még 1798-ban is), az
JOVÁNOVICS Iván
1888., † ?: bordélyháztulajdonos. – Iskoláit Óbecsén végezte majd kereskedő lett Mv.-en. Az első vh. -bn az orosz, olasz, román fronton harcolt, mint őrmester szerelt le. A II. o. ezüst, koronás vaskereszt, a Károly Csapatkereszt és a bronz vit. érem kitüntetéssel. Irod.: Mv. tört. 2.; Székelyföld í. k.
JÖVEDÉCSI András
? † Kv., 1710. szept. 11.: unit. pap. – Fiai: Kolozsvári Pál és Kolozsvári András. – Kv.-on tanult, majd külföldi akadémiákra küldték négy évre (1675. máj. 21. –). A kv.-i iskola lektora (1679. aug. 26. –), majd igazgatója (1680. jan. 27. – 1690. jan. 27.). Jövedics község, szász lutheránus eklézsiájából került
JÖVEDICSI Pető
? † ?: birtokos. – Apja J. Jakab. – Részjószgot kapott Besenyőben (1349. júl. 7.). Irod.: Búzásbesenyő
JOVMIR Teodor, §
Cotigenii Mari (Soroca), 1910. szept. 2., † ? : matematika tanár. – Iasiban matematikatanári okl. -t szerzett (1937). Iasiban az Al. cel Bun Líc.-ban kezdett tanítani, azután Piatra Neamţban és Romanban tanított. A II. vh. ban a szovjetellenes fronton harcolt, fogságba esett. Kiszabadulása után önkéntesként a Tudor Vladimirescu Divizióba iratkozott (1943–).
JOZEFOVICS ÁVÉD Nóra, dr.
Mv., 1930. † Mv., 2020.: orvos. – Férje Dr. Jozefovics Ferenc. volt. Két lánya, három unokája és három dédunokája van. Középiskolába a. sz. leányközépiskolában tanult és érettségizett (1949), a MOGYI orvos karán végzett (1955). A mv.-i Szemészeti Klinikán dolgozott szemész szakorvosként kezdetektől nyugdíjazásáig. Közölte dolgozatát a szaruhártya virusos gyulladásáról. Irod.:
JOZEFOVITS Ferenc
Borosjenő, 1923. júl. 19., † Mv., 1997. jún. 22.: orvos, tüdőgyógyász. – Középiskolai tanulmányait Aradon és Temesvárt végezte, orvosi oklevelét a mv.-i OGYI-n szerezte (1949). A mv.-i Tüdőklinikán főorvos, egyetemi adjunktus; az orvostudományok doktora (1971). Kutatási területe: a tuberkulozis oltásos és gyógyszeres kezelése, a tüdőtuberkulozis korszerű gyógyítása. Szakdolgozatai: Orvosi Szemle,
JOZEFOVITS Hermann, §
kereskedő. – Petelén volt kereskedő. Az I. vh.-ban (1912–18. nov.) az 50. gy. e. -del törzsőrmesterként az orosz harctéren teljestett arcvonalszolgálatot, megsebesült. Kitüntetései: Badeni nagy ezüst érem, O1, Ob, Károly cs. k. ig. a. – Irod: M. hadviselt zsidók
JÓZSA András
† Szováta, 2015. júl. 1.: helytörténész, idegenvezető. – Történészi és helytörténeti alpismereteit felhasználta a turisták kalauzálásában Szovátán és környékén, sőt az egész Székelyföldön. F. m.: A sóvidáki lázadás 1919 tavaszán = Maros megyei m. 2..; Az ősmagyar vallás emlékei a székelyföldön. Mv. -Szováta, 2011. Irod.: Maros megyei m. 3;. Nemes
JÓZSA Béla
Hodgya, 1898. dec. 4. † Szamosfalva, 1943. nov. 29.: a munkásmozgalom vértanúja, székely építőmunkás, faszobrász, költő. – Egész élete összeforrt a munkásság sorsával. A M. Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként harcolt, menekülnie kellet. Visszatérte után bekapcsolódott a romániai munkásmozgalomba. A Mv.-en megjelent Új Szó-t szerkesztette (1936). Letartóztatták (1943) és a börtönben meggyilkolták.
JÓZSA Ernő, bodosi
Nyárádszentbenedek, 1841., †? : orvos. – Apja gazdálkodó Fehéregyházán. Tanult a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1864–69). Kraszna- vm.-i alorvos (1872–76), Szilágy –vm.-i járási orvos (1876–). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
JÓZSA Gerő
Szamosudvarhely, 1913. dec. 15., † Mv., 1987. dec. 21.: tanár. – Felesége Nemes Irén festőművész. Az általános iskolát Kutyfalván és Torboszlón, a középiskolát Mv.-en végezte (1920–33), a kv.-i és jászvárosi TE hallgatója (1933–39). Gyakornok a kv.-i TE-n, tanár Nagyenyeden, majd a zilahi Wesselényi Koll.-ban (1939–49). A mv.-i építészeti szakiskola tanára,
JÓZSA Gyula
1875., † ?: tanár. – Helyettes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1898–1900). Irod.: Mv. tört. 2
JÓZSA István
? † ? : ref. lelkész. – Maroscsapón lelkész (1780–87), majd Boldogfalván szolgált haláláig (1788–89). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
JÓZSA István
Septér, 1878., † ? : kisbirtokos. – Mv.-en végezte a r. k. Főgimn. 4 osztályát. Majd gazdálkodott szülőfalujában. A 62. gy. ezredhez vonult be Mv.-en (1910), ahol 3 évig szolgált. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, fogságba esett, mint őrmester szerelt le (1918), az I. o. ezüstérem, a bronz v.
JÓZSA István, agyagfalvi
Mezőújlak, 1889., † ? : kovácsmester. – Besztercén tanulta a kovácsmesterséget, többhelyen dolgozott mint segéd, majd gépészvizsgát is tett, ezután Meggyesfalvára került. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, mindkét lábára megsebesült. Kitüntették a bronz v. é.; – O1, OB, Kcsk. Irod.: Berekméri–Nemes; Székelyföld í. k.
JÓZSA János
Kadicsfalva, 1780. jan. 12., † 1847. júl. 4.: r. k. pap. – Bécsben a Pázmaneumban tanult. Pappá szentelték (1803. szept. 2.). Mv.-en szolgált káplánként (1803–06). Szentszéki ülnök Szentháromságon (1806), Borbándon (1810). Plébános és kerületi jegyző Székelyhodoson (1815–41), Mikházán (1841), Székelyhodoson nyugdíjas (1846–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Pál-Antal 2009
JÓZSA József
? † ?: honvéd. – Felesége: Elekes Mária (1821–1849). – Gazdag birtokos. Kőháza volt Nagyernyében (1860), mint egyedülinek a Bálintitt családon kívül. Önkéntes honvéd (1848). Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon
JÓZSA NEMES Irén, § Nemes Irén
Bede, 1918. okt. 11., † Mv., 2003. okt. 30.: festőművész. – Férje J. Gerő tanár. – Mv.-en a Ref. Leánygimn.-ban tanult (1925–33); szaktanulmányait a mv.-i Városi Szabad Festőiskolában végezte (1936–40), ahol tanára volt Aurel Ciupe, Bordi András (1940–43). Az iskola növendékeinek kiállításán szerepelt (1939. jún.). Zilahon, Mv.-en (1941. dec), Kezdivásárhelyen önálló,
JÓZSA Pál
Küküllővár, 1893, † ?: jegyző. – Tanulmányait Mv.-en végezte, u. o. hallgatta a jegyzői tanfolyamot. Körjegyzőként működött (1918–) Siménfalván, majd több községben a Székelyföldön majd Székelykálra került (1940–). Az I. vh.-ban (1914–19) az 51. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, mint főhadnagy szerelt le, a Sig. Laud, az I. o. ezüst,
JÓZSA Sándor
? † Mo., 2001. márc. 11: sportrepülő, oktató pilóta. – A Constructorul szövetkezet technikusa. Mv.-en az első sárkányrepülő szakosztály a Prodcomplex sportegyesületnél, a Viitorulnál alakult meg. Vitorlázó repülő, a mv.-i Aeroklub parancsnoka. Sportrepülésben országos eredményei voltak. Tagja lett a vitorlázó repülők válogatott keretének (1965–). Sportmesteri cím birtokosa (1967). A Román Repülőszövetség
JÓZSA Tibor
1943., † Mv., 2007. máj. 11.: technikus, vízipolós. – A mv.-i az IRUMCO hűtőtechnikusa, vizipolós. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. máj. 12.)
JÓZSA Zsigmond
Kóródszentmárton, 1863. febr. 5. † Nagyenyed, 1893. aug. 14.: ref. tanár. – Nagyenyeden tanult, gimn. -ot (1871–82) és teológiát végzett (1886). Két évig az utrechti egyetem Hittud. Karán folytatta tanulmányait (1886–87), közben néhány hónapot Marburgban (1886–88) is töltött. Majd teol. magántanári képesítést szerzett Nagyenyeden (1888), ahol ettől fogva helyettes, majd
JÓZSEF Emil
1868., † ?: kereskedő. – Mv.-en a cipőboltot alapított (1899), amelyet aztán veje Sajovits I. (1896–) vett át (1926). Egyik legrégebb szakmai üzlete a városnak átlagosan 4 alkalmazottat foglalkoztatott. Mv. -ről deportálták feleségével (1881–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.
JÓZSEF Ferenc
? † ?: ref. lelkész. – Maroskeresztúron szolgált (1835–50). Irod.: Cristeşti – Mureş
JÓZSEF Ferenc
? † ? : királyi herceg. – Többször járt Mv.-en, itt lakott (1916–17). Mv.-en megalakult a Baross Szövetség helyi tagozata (1942. márc. 8.), és itt zajlott az Idegenforgalmi és fürdőügyi országos kongresszus (1942. márc. 22–24). Mint az Országos Baross Szövetség díszelnöke, és a mo.-i Fürdőszövetség elnöke, részt mind a két
JÓZSEF II. József II. császár, II. József Habsburg-Lotharingiai
1741., † 1790.: m. király, német-római császár (1765–90), m. és cseh kir (1780–90). – Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc fia. -Anyja, Mária Terézia császárnő mellett volt a német-római birodalom régense / uralkodótársa és m. király (1780–90). Erdélyi körútat tett (1773. máj. 24. -júl. 10.), melynek során a parajdi és szovátai sóvidék
JÓZSEF Károly Lajos, Joseph Franz
1833. márc. 2. † Fiume, 1905. jún. 13.: kir. főherceg. – József nádor és Mária Dorottya würtenbergi hercegnő fia. – A honvédségi főparancsnok (1869–), lovassági tábornok. Nyelvtudósként sokat foglalkozott a cigány nyelvvel és nyelvkönyvet adott ki a MTA. -: F. m.: Romane Sziklaribe Csibákéro c ; Czigány nyelvtan (1888), A
JÓZSI Dezső
1924. jún. 9., † : labdarúgó. – Gyermekkorától játszott a Monopol és a Dermagant együttes törpe csapatában. Felnött csapatban Mv.-en a C majd B díviziós együttesekben (1945–), majd a brassói Metromnál. Visszatért Mv. -re a Lokomotív színeiben játszott A-díviziós mérközéseken (1951–63). Visszavonult, de edzette a mv.-i Lemnul (1963–67), a nyárádszeredai
JUDECAN Vasile
Mezőrücs, Néma, 1898. júl. 20. † Majszín, 1944. okt. 14.: áldozat. – Egyike a horthysták által Felsővisóra kényszermunkára hurcolt, majd Majszínnál 35 társával együtt agyonlőtt áldozatoknak Irod.: Fărăgău
JUHÁSZ András
1941. nov. 28., † Bp., 1993. jan. 5. Mv.-en nyugszik a ref. temetőben: ref. lelkész, esperes. – Felesége: Molnár Annamária (*1945 † 2019. febr. 14.), tiszteletesasszony, kántora a gyülekezletnek 28 évig. – Detrehemben szolgált, innen hívták meg a mv.-i Szabadi utcai ref. egyházközség lelkészének (1974. jún. 29. –), a Maros-Mezőségi
JUHÁSZ Antal
Jegenye, 1912. máj. 30., † Csíkszereda, 1990. nov. 24.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1940. jún. 29.). Káplán Ditróban, Csíkszentsimonon, Altorján, Csíkszeredában, Gyergyószentmiiklóson, Mv.-en (1946. aug–). Államellenes összeesküvéssel vádolták, bebörtönözték, Szamosújváron volt politikai fogoly (1947. jún. –48. ápr.). Plébános Pálpatakán (1948), Gyergyókilyénfalván (1950–). Újra letartóztatták, Mv.-en állították bíróság elé, mert
JUHÁSZ József
Erdőszentgyörgy, 1894., † ?: zenei író. – M. dalszövegeket, táncdarabokat és operetteket írt pl. Daloló szívek 2. k. (Pápa, 1935). Irod.: Gulyás; Molnár Imre: A m. muzsika könyve (Bp., 1936)
JUHOS Márton
? † ?: tanító. – A nagysármási ref. templom toronygombjában elhelyezett irat említi, mint igazgató-tanítót az állami iskolában (1902). Irod.: Keszeg
JUNG CSEKE Lajos
Radnót, 1845. febr. 16., † 1906. nov. 13.: r. k. pap. – A gimn. -ot Mv.-en, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen, teológiát Gyulafehérváron végzett. Pappá szentelték (1868. ápr. 14.). Gyergyószentmiklóson káplán és Kv.-on (1870). Plébános Mócson (1872), Bordoson (1875), Szőkefalván működött (1880–84), Székelyudvarhelyen plébános és főesperes (1884), apát (1888). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy
JUNGER Márton
Szászpatak, 1894., † : kereskedő. – Mv.-en volt kereskedő. Részt vett az első vh.-ban (1915–1918), az orosz fronton harcolt, hadnagyi rangban kitüntetésekkel szerelt le. Mv. -ről deportálták feleségével (1902–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. zsidósága
JÜNGLING Georgius
? † ?: polgármester. – Segesvári polgár, esküdt (1617), királybíró (1621), polgármester (1622, 1627, 1629). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
JURÁCSEK Mihály János
Mv., 1718., † Fogaras, 1771. jan. 25.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1739. szept. 1.), felszentelték (1743. aug. 12.). Irod.: György: A ferencrendiek
JURIAN Alexandru
Szászrégen, 1920. máj. 3., † ?: közgazdász, tanár. – Végzett a buk.-i Közgazdasági Akad. Hadnagy a 3. hegyi divizióban, a román hadsereggel részt vett a nyugati hadműveletekben (1944. aug. 24. –45. ápr. 24.). Mociorschi generális szárnysegéde volt. Kitüntetései : Coroana României cu spade, cl. a V-a; Steaua României, cl. a V-a.
JURKOVICS József
1881.?, † Mv., 1939. okt. 29: tanár. – J. Mátyás (1859- Mv., 1919. aug. 11.) és Teitler Magdolna fia. Testvérei: J. Magda, Demeter Sándorné; J. Mátyás, felesége Buckur Mariczi; J. János; J. Miczi, Remler Józsefné. Felesége: aldobai Babarics Dobolyi Irén († Mv., 1930. jan. 8.). – Mv.-en r. k. főgimn.-i tanár. Irod.: