Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: főintéző. – A mv.-i Cukorgyár főintézője (1935. febr.). Irod.: Ferenczi

Nagyvárad, 1875. máj. 1., † Bp., 1938. márc. 18.: színész, színigazgató, író. – A színészi pályára lépett Polgár Béla társulatában (1897) ; Szerepelt : Pécsett, Győrben, Kv.-on, Bp.-en (Modern Színház Cabaret, Nagy Endre Modern Színpada, Hidvéghy Ernő Stagione Társ.) lépett fel ; Erdélyben játszott (1911–) Kv.-on, majd a mv.-i és

? † ?: vármegyei főjegyző helyettes. – Az Árvaszék ülnöke volt, majd vűrmegyei főjegyző helyettes (1941). Irod.: Időtár 3

? † ? : ref. lelkész. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1706). A Lázár családnál volt nevelő, majd Magyarigenben rektor. Lelkész Magyarkirályfalván (1716–22, 1725–39), Nagykenden (1739–1746). Irod.: Kend és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.

?, † 1596.: hadnagy. – Báthori Zsigmond a nemesség követelésére visszavonta a székelység szeptemberben kelt szabadságlevelét (1595). Vezetésével a marosszéki székelyek fegyveresen fellázadtak és megtagadták az engedelmességet. A felkelést leverték őt lófarkához kötve végigvontatták a városon, majd fejjel lefelé karóba húzták, Nagy Szabó Ferenc emlékirata szerint. – F. m.: Lugubres

?, † ?: plébános. – K. István öccse. – Kidei plébános

? † 1906 : parlamenti képviselő. – A magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom kezdeményezője és irányítója. Az első hitelszövetkezet Mezősámsondon alakult meg. (1891), majd Gernyeszegen, Mezőpaniton és Mezőmadarason (1892). Irod.: Bethlen István : Emlékbeszéd gr. K. S. felett (Mv., 1906), Időtár 2-

1570 évek végén v. 1580 elején, † ?: …. Apja Károlyi István, a gyalogpuskások kapitánya, főkapitánya, a vajdai testőrgyalogok kapitánya, udvari gyalogok kapitánya, gyalui vár gyalogosainak kapitánya, vajdai főkapitány, gazdag földesúr. (†1591. febr. 26?). Anyja, Buni Bethlen Sára, apjának második felesége. Testvérei: Katalin és István. Férje: 1. nemzetes Királyfalvi /Zágori

?, † ? : Felesége: Lájú. Fiaik. Izsák, Leopold (aki Refol) szobafestők, Mihály, cipész. és Icu. Mv.-en laktak.

?, † ? : A növére: Lájú. – A gyergyói fűrésztelepen dolgozott. Auschwitzban négy-öt hetet volt a cigánylágerben, a cigányokat elégették. Irod.: Király Kinga J.

? † ? : tanár. – A mv.-i R. K. Gimnázumban és Tanítóképzőben tnított. Irod.: Szabó K. Attila

K. Mihály, mint kölpényi hős kapta a bocsoki birtokot (1606). Irod.: Pálmay

? † ? : birtokos, jegyző. – Seprődön birtokos és jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Nyárádszereda, 1855., † Mv., 1911.: orvos. – A bp.-i orvosi egyetemen szerezte diplomáját (1891/92). Gyimesi körzeti és pályaorvos volt. Mv.-en körzeti orvos. Irod.: Högyes; Kiss-P. – P; Kiss Cs. M 4.

→ KASSAY

Mv., ? † ? : városi jegyző, vitéz. – Tartalékos hadnagy. Vitézi avatási időpont: 1944. máj. 25. Irod.: Berekméri–Nemes

? † Mv., 1998, aug. 13.: zenész. Irod.: MMK

? † ?: csizmadia, esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1765). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en végzett a Ref. Koll. -ban. Lelkészként Székelykövesden, majd Székelykakasdon szolgált (1718–1719). Irod.: Imreh Barna; Székelykakasd

? 1747 † Mv., 1822 : consistor. Irod.: Pálmay József

Mv., 1905., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta önálló lett Kézdimártonfalván (1933). Irod.: Székelyföld í. k

Kassa, 1870. okt. 22., † Debrecen, 1937. nov. 21.: színész. – Tanítói oklevelet szerzett, majd színészi pályára lépett (1888). Erdélyben először Kv.-on játszott (1896–), ahol 20 évig volt. Az első vh. után Nagyváradon játszott, azután Mv.-en (1919–23), itt ünnepelte működése 35. évfordulóját.; Aradon, Temesváron szerepelt (1924–25), ott vonult nyugdíjba (1928).

Pusztakeresztúr, 1914. dec. 15., † Mv., 2010. febr. 10.: orvos, egyetemi tanár. – Érettségizett Temesváron a Kegyesrendi Főgimn.-ban (1932), az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1939); doktorált (1960). Kv.-on a Kórtünettani klinikán gyakornok (1941), tanársegéd (43); A II. vh.-ban tart. orvos zászlósi rangban vett részt. A SzU –ban teljesített frontszolgálatot és

1938., † Bp., 1986. dec. 24. Eltemették Mv. (1987. ápr. 4.) : főgyógyszerész. Irod.: Kiss-P. – P; [Nekrológ] (V. Z., 1987. ápr. 2.)

→ Csutak Kálmán

? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1863–93), majd Mészkőre ment. Irod.: Nyárádszentlászló

1932 + Kecskemét, 2001 dec.?, elektromérnök,

? 1934., † Mv., 1992. szept. 22.: mérnök. – A Maros Megyei Posta és Távközlési Igazgatóság főmérnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. szept. 23.)

? † ? : rendőr. – Kv.-i rendőr. Dörnhauban, a lágerben a gettórendőrség tagja volt. Kimentett néhány rabot a lágerből részben pénzért, de jeles személyeket anélkül is, akiket fontosnak tartott a zsidó jövő érdekében, pl.: Kovács György színészt, Birek Annát, a mv.-i filharmónia hegedűse, hangversenymester- helyettesét. Hazatérve leírta a gettót

Görgényszentimre (, 1906., † ? : aljegyző. – Erdészcsaládból származott, Balázsfalván érettségizett (1924), majd Fogarason jegyzői vizsgát tett (1935). Több helyen dolgozott, majd Libánfalvára (1941 ) nevezték ki aljegyzőnek. Irod.: Székelyföld í. k

Kátay alias Kendei Márton Apaffi Mihálytól nyert nemeslevelet (1681. jún. 10.). Irod.: Pálmay

Valószínű e család tagja az a Kátay, aki Bocskay kancellárja volt és a fejedelmet megmérgezte. Irod.: Pálmay

→PETRI Vilma

1856. márc. 3., † ?: szolgabíró (1879–1895), helyettes főszolgabíró, kir. állami anyakönyvi kerületi főfelügyelő, Mv. miniszteri biztosa. Irod.: Pálmay

1796, † Mv., 1865. okt. 13.: orvos. – K. József és Magyari Teréz fia. Felesége: Lénárt Eszter. Gyermekeik: Károly, Gyula, Eszter, Nelli, Katinka és mostoha fia. K. István. – Marosszék és Mv. város alorvosa 30 éven át. Vizsgálta, kezelte Bolyai Jánost (1846–50 k.). Mv. sz. k. városi képviselőtag volt. A

a családból K. Mihály címeres nemeslevelet nyert Rudolf királytól (1593), Báthory Zsigmondtól Tóhátra, Széplakra kapott donációt (1593), majd Kérőt nyerte (1599). A pókafalvi előnév a 17. sz. óta használatos, a család egyik tagja Pókafalvára költözött, közülük K. István tatár rabságot szenvedett (1667 előtt), egy másik István Felső-Fejér megye viceszolgabírája volt,

? † ?. tanító. – Mester Somosdon (1741–1747, 1752–1759) Nagyernyében (1769–1777). Irod.: Imreh Barna

? † ?: ?. – A nyárádszeredai fiókpénztár alapítótagja, elnöke. Irod.: Hipper Sándor : A Mo.-i Munkások Rokkant és Nyugdíjegyletének huszonötéves története (Bp., 1918)

Nyárádremete (Maros), 1898., † Nyárádremete, 1980.: műkedvelő énekes. – A falu kántortanítójától tanult énekelni. A templomban, a temetéseken, virrasztásokon, határkerüléseken énekelt. Nyárádremete műkedvelő színjátszó csoportjának tagja. Irod.: Nyárádremete

Rava, 1841. † 1924. júl. 19.: tanító, énekvezér. Tanult Torockón, Székelykeresztúron, Tordán és Kv. -on. Székelykeresztúron 50 évig tanított. Irod.: Kelemen

Kézdivásárhely, 1922. nov. 10., † Gödöllő, 2013. febr. 6: író, újságíró. – Szülővárosában kezdett tanulni, majd a mv.-i Ref. Koll. ban érettségizett (1942) ; a BTE közgazdasági karán diplomát szerzett (1947), mint egyetemi hallgató a Móricz Zsigmond Kollégium diákigazgatója (1945–47) és a Világosság riportere. Tanár Bánffyhunyadon a gimnáziumban; a Falvak

Marosdátos (Maros), 1891. márc. 14., † ? : jogász. – Jogot Kv.-on tanult (1911–14). Irod.: Sigmirean

? † ?. orvos. – Marosszék kirurgusa. Csókában először járt (1825) és beoltott 22 személyt, a névsort a lelkészi hivatalban vezetett anyakönyv őrzi. Irod.: Szigeti Mihály

1765, † Marosbogát, 1826. Irod.: Kiss S. – Herepei Károly : Két halotti beszédek (Kv., 1826)

? † ? : mester. – Tanítómester Nyárádszentimrén (1758–1759). Irod.: Imreh Barna –

? † ? : falusbíró. – Falusbíró. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), Csejd és Nyárádselye helyneveit közolte. Irod.: Pesty 2014

Glecsána, 1908., † ? : kereskedő. – Elemi iskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett és mint segéd különböző helyeken volt, majd Kisfülpösön nyitott üzletet. Katona volt a 27. tűzérezrednél. Irod.: Székelyföld í. k

Mv., 1899, † ?: fogorvos. – Mv.-en fogorvos, dr. Részt vett az I. vh.-ban (1917–18), a tiszti iskola elvégzése után a román fronton harcolt, majd az orosz és az olasz frontra vezényelték. Zászlósi rangban szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek

?, † ?: tanárnő. – Apja nagy kizsákmányoló. – Huszár Ilona nevezte ki a mv. – kereskedelmi leányiskola igazgatójának (1951 k.). Irod.: Bartos 2012

Bp., 1903., † ?: hentes és mészáros. – Mv.-en végezte iskoláit, utána a húsipart tanulta, segédéveit a legjobb nevű szakemberek mellett töltötte, Mv.-en lett önálló (1930), magas színvonalú üzletében elsőrendű húst tartott és saját készítésű hentesárút. Az MTE elnöke (1945–), a sportegyesület új neve Dermagan. Irod.: Mv.-i labdarúgás; Székelyföld í.