Szerző: Fülöp Mária
LÉCZFALVI Mihály György
? † ?: tanító. – Felesége Dálnoki Mária. – Nagyenyeden subscribált (1731). Lévita volt Magyarherepén (1739–45) és Küküllőpócsfalván (1746–58). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
LÉDERER Adolf Bumi
Nyárádselye, 1894, † Mv., 1984. febr. 28.: orvos. – Apja , Léderer Gergely falusi kereskedő, majd földbirtokot vásárolt. Mv.-en a ref. gimnáziumban végzett (1913). Kv.-on végezte az orvosi egyetemet (1920). Kezdetben Mv.-en, majd Maroshévízen dolgozott. Irod.: Almanah Tg.M.; Kiss Cs. M ; [Nekrológ] (V. Z., 1984. márc. 1.); Mv.-i zsidó
LÉDERER Dezső
? † ?: főtitkár. – Az Avoda zsidó kulturális és jótékonysági szervezet főtitkára (1939), a mv.-i Zsidó Tanács tagja (1944). Irod.: Időtár 3; Sebestyén Mihály 2000
LÉDERER Sándor
Kiskunfélegyháza, 1852. jún. 18, † Bp., 1927. nov. 28. : közgazdász. min. titkár., a pesti izraelita hitközség elnöke (1921–27). – Nyugdíjazása (1891) után megalapította a mv.-i Cukorgyárat. Irod.: Gulyás
LEGIANU, Vasile
Cătina, 1931. szept. 29.. † ?: kapitány. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága – A mv.-i securitate-n alhadnagy (1952), főhadnagy (1957), kapitány (1959), eltávlították (1960). Irod.: Bartos 2012
LEHEL Adalbert
? † ?: iparos. – Különleges famegmunkáló üzem tulajdonosa Régenben (1926). Irod.: Pană
LEIB Áron, §
? † ?: kereskedő. – Szászrégenben volt kereskedő. Az I. vh.-ban (1917.–18. nov.) részt vett a 62. gy.-e.-ben gyalogosként az olasz és francia harctéren teljesített arcvonalszolgálatot. Kitüntetése: Károly cs. k. Irod.: M. hadviselt zsidók
LEIB ben Ábrahám
? † ?: tanító. – A náznánfalvi zsidó hitközség első ismert tanítója (1760–1800 k.). Irod.: Mv. zsidósága
LEIB ben Mose
? † ?: rabbi. – A náznánfalvi hitközség első ismert rabbija (1760 k.). Irod.: Mv. zsidósága
LEIBER József
? † ?: kir. segédtanfelügyelő. – A Függetlenségi Párt megyei titkára (1910). Irod.: Időtár 2
LEICHT, Hans; János
Segesvár, 1886. júl, 8, † Bp., 1937. szept. 29 : ügyvéd, Nagyküküllővármegye tb. főügyésze, költő, műfordító. A kv.-i református kollégiumban már gyermekkorában megtanult magyarul. A kv.-i, berlini és müncheni egyetemen tanult jogot. Az első világháborúig ügyvédként dolgozott Segesváron. A Károlyi-kormány alatt ő volt a szász kisebbség referense. A trianoni békeszerződést
LEITMAN Zsolt
Székelydvarhely,1980.† Mv., 2007. ápr. 11.: hegedűművész. – Székelyudvarhelyen a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola elvégzése után, a kv.-i Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta tanulmányait. A mv.-i Filharmónia keretében működő Tiberius kvartett alapító tagja volt, amellyel fellépett itthon és Európa sok országában, valamint Japánban is. Irod.: Koncert prospektus ( Mv., 2003. ápr.
LEITNER Herman Antal
? † ?: építészmester. – Eklektikus stílusú házakat tervezett és épített Mv.en ( 20. sz elején). Ő építette a mai Avram Iancu u. 9–11 sz alatti ikerházakat (1900), tulajdonos Csernátoni Alajos; a Forrás u.-ban a Barabás István házát (1897); úgyszintén a Simon Gyula U alakú házát a Régi Kórház u.-ban (1901.máj.).
LEITNER, Lázár
Erdőszentgyörgy, 1863 † ? : gyáriparos. – Megalapította a nagyváradi Triumph cipőgyárat, amely a legelsők egyike Romániában. Elnöke volt a váradi zsidó Szentegyletnek, alatta bővítették ki a zsidó kórházat, mely Erdély egyik legkiválóbb zsidó gyógyintézete volt. Irod.: Újvári
LEITTER, Josephus
Szászrégen, 1783. † ?: gyógyszerész. – Apja Josephus sebész Szászrégenben. – 27 évesen Pesten volt gyógyszerészhallgató (1810–12). Vizsgázott, mesterré avatták, esküt tett, átvette az oklevelét (1812. ápr. 3.). Irod.: Szabó Miklós 2005
LEIZER Márton
Mv., 1927. dec. 13. † ? : szobrász. – A Képzőművészeti Szövetség buk.-i fiókjának tagja (1955); áttelepült Mo.-ra. Irod.: Molnár
LEKINTZÁN Szimyon
? † ? : bíró. – Oláhkocsárd falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
LELESZI János
Beregszász v Lelesz, 1548 † Loretto.1595. febr. 26: jezsuita. – Az első jezsuita Erdélyben (1579–) Nagyváradon, Kv.-on, majd Gyulafehérváron volt misszionárius, Báthori Zsigmond nevelője. Bázhoti Kristüf gyontatója, szemtanúja halálának, temetésén beszédet mondott. Vásárhelyt a székelyek fővárosának nevezte (1581). Irod.: Időtár 1; MKL
LÉNÁRD Fábián András, Fr.
Nagyernye, 1884. márc. 20., † Mv., 1903. febr. 21.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1900. szept. 8.). Irod.: György: A ferencrendiek
LENARDUZZI János
? † ?: építész.- Olasz származású épitkezési vállalkozó számos gátat, hidat és víztornyot tervezett a Monarchiában. Bp.-i cége Bernády György meghívására és megbízásából a a Maros szabályozása céljából, marosi fagát helyére betongátat épített (1912), 60 m. széles ás 10 m.–es zsilipekkel és tutajáteresztővel épült meg; valamint elkészítették a műcsatorna turbinaárkot, amely
LÉNÁRT Dániel, kaáli
1800, † Mv., 1864. aug. 8.: ügyvéd, városi tanácsos. – Felesége: Kovács Rozália. Gyermekeik: Lilla Vass Tamásné; Lotti Vajna Gáspárné; József; Zefi és Gizella (1863 – Mv., 1884. máj. 6.). – Ügyvédi vizsgát tett (1825), a kir. táblán szolgált (1838-ig), Mv. oratora (tanácsos, gazda), mint notárius érte a forradalom, a
LÉNÁRT Domokos
1829.? † Mv., 1881. dec. 21.: orvos. – Felesége: Farkas Juliánna. Gyermekeik: Géza, József, Nelli, Juli és Domokos. – Mv. szabad kir. város alorvosa. Irod.: Gyászjelentő
LÉNÁRT Imre
1826.? † Mv., 1914. nov. 22.: ügyész. – Testvére: L. Ágnes Mészáros Jánosné. Felesége: Adorján Borbála. Gyermekeik: Jolán, Keresztesi Gyuláné; Gizella; Borbála; Eszter, Kovács Pálné; Emma, Imre és Ákos (1869 ? – Mv., 1878. okt. 21.). – 1848-as honvéd hadnagy. Mv.-en kir. ügyész, táblabíró (1877–78) az ún. „székely puccs” idején,Irod.:
LÉNÁRT János
? 1800, † 1864, L. József nagyapja. – Irod. : Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]
LÉNÁRT József, kaáli
Mv., 1849. júl. 25., † Kv., 1917. jan. 16.: ref. lelkész, tanár. – L. Dániel, ügyvéd, városi tanácsos és Kovács Rozália fia, komolyan foglalkozott a fia nevelésével: m., német és latin nyelvre tanította, olyan sikeresen hogy egyenesen a német gimn.–ba vették, Mv.-en végezett, itt érettségizett (1866), 2 évet jogot, 2
LÉNÁRT József; Lenard Josephus
Mv., 1796. † ?: sebész. – Apja, István /Stephanus csizmadia Mv.-en. Neje Görög Karolina (meghalt 28 éves korában, tíz és félévi házasság után, négy gyermeket eltemettek, egy fiú maradt utána). Pesten volt sebészhallgató (1816–18). Irod.: Csekme; Pálmay József; Szabó Miklós 2005
LÉNÁRT Károly
?, † 1869–70 dec.k.: borárus, vendéglős. – Mv.-en volt vendéglője (1869–), a ”Fürdő utca és a Vár tér sarkán” (ahol a fizetéses poliklina működött 1990 előtt). Voltak ebédlő és vacsora szobái, bálterme és nyári mulatókertje. Termében színielőadásokat is tartott az udvaron épült nyári színkörben: a Fehérváry Antal társulata; majd felesége
LENCSÉS György, váradi
1530., † Gyualfeférvár (?), 1593. máj. 6.: orvos. – Gyulafehérvárt Báthory Kristóf és Zsigmond udvari embere, majd erdélyi kincstári számvevő volt. A neve alatt maradt fenn az első m. nyelvű orvosi könyv, a talán általa összeállított Ars medica kézirata, amelyet Gulyás Károly fedezett fel és ismertetett (1913) majd Varjas Béla
LENDARUZZI János
? † ? : építész. – Olasz betonépítési vállalkozót bízta meg, Bernády György javaslatára a mv.-i városi tanács, az árvízvédelmi művek újjáépítési terveitnek elkészítéssével (1912. júl. 5.). Végül a gátak helyreállítása (az 1912. jún. 3. árvíz után), a vasbeton duzzasztó, a vízierőmű terveinek elkészítése után a kivitelezési jogot is megkapta, a jelenlegi
LENDLER Andor
Sóskút, 1898.,† ?: üzemvezető. – Tanulmányait Székesfehérváron végezte és mint bányatisztviselő több üzemben működött, Erdélyben élt Gyergyósalamáson (1920–26), ezután Dédabisztrán dolgozott. Az első vh.-ban részt vett, az I. és II. o. ezüst és a bronz v. é. valamint a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Irod.: Székelyföld í.k
LENDVAY Rezső, alsólendvai
Algyógy, 1819, † Segesvár, 1892: testőr, katonatiszt. – A hadseregben (1834–41), majd a testőrségben szolgált (1841–46). A szabadságharcban előbb kapitányi, majd őrnagyi rangban vett részt. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, halálra, majd várfogságra ítélték, kiszabadult (1852). Az újonnan felállított honvédségben őrnagy, alezredes, ezredes (1869–1892). A mv.-i m.k. honvéd huszárezred
LENDVAY Sándor
? † ?: jegyző. – Vármegyei aljegyző. t.b. főjegyző Segesvárt. Az EMKE alapító és örökös tagja és és választott választmányi tagja (1885.–1900). Irod.: EMKE 120;
LENGYEL Alfréd, §
Turnu Severin, 1895, † Auschwitz, 1944: textil kereskedő, inggyáros – Részt vett az I. vh.-ban (1915. jan.–18. nov.), az olasz és orosz fronton harcolt, megsebesült, áthelyezték a hadügyminisztériumba, mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: az Arany érdemkereszt a v. é. sz., és a Károly cs. k. ig. a. Tanulmányai elvégzése után Bécsben
LENGYEL Dénes
Szováta, 1905., † ?: autófuvarozó. – Iskolái elvégzése után gr. Haller Jenőnél tevékenykedett, majd kitanulta az ácsmesterséget, letette a gépkocsivezetői vizsgát (1929), és önálló autófuvarozó lett (1930–) Szovátán. Irod.: Székelyföld í.k
LENGYEL Gerő
1875.? † Mv.,1929. okt. 9.: pénzügyi főtanácsos. gondnok. – Testvérei: L. József; L. Mariska Mártonffy Gyuláné; Felesége: kaáli Nagy Irén. Fiúk: L. József. – Mv.-en pénzügyi főtanácsos és a mv.-i Szanatórium gondnoka. Irod.: Gyászjelentő.
LENGYEL Géza
1920.,† Mv., 2008. aug. 9.: földbirtokos, agrámérnök. – Az államosítás után Mv.-en az állami gazdaságnál dolgozott. Irod.: Mikó; [Nekrológ] (Nú., 2008 aug. 11.)
LENGYEL István, § przemyslei
Malomvíz (Belső Szolnok vm., ma Hunyad), 1776. nov. 28. † Kv., 1833. szept. 5.: tanár. – Lengyel eredetű, I. Rákóczi Györgytől nemességet kapott ref. papi családban született. L. István ref. pap és Tályai Ráchel fia. Felesége: Nagybaconi Intze Krisztina, Incze Mihály orvos leánya. Fia Dániel orvos.- A kv.-i és nagyenyedi koll.-ban
LENGYEL János
?, † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1742). Héderfáján (1744–52), Mezőpanitban tanított (1760–72). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.; Mezőpanit
LENGYEL János
? † ?: földbirtokos. – Seprődön birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
LENGYEL János
? † ? : bíró. – Marosfelfaluban volt falusbíró. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
LENGYEL János
Marosfelfalu, 1887., † ? : tanító. – Iskoláit Mv.-en, a tanítóképzőt Kv.-on végezte, szakipariskolai vizsgát is tett. Tanított Unoka községben (1912–), Hódmezővásárhelyen (1919–) és több állomáshelye után Székelymosonban, ahol igazgató tanító volt (1941). Az első vh,.ban a 22. h. gy. e.-ben 3 évig az orosz fronton volt, megsebesült. Irod.: Ref. egyetemes névtár;
LENGYEL József
1844., † 1879.: orvos.- Járási orvos Mv.-en. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
LENGYEL József, felei
Mv., 1821. jan. 19., † Székelykeresztúr, 1895. aug. 29.: orvos. – A gimn.-ot Mv.-en végezte, a medico-chirurgiai kurzust Kv. hallgatta és nyert sebész-doktori oklevelet (1842). A kv.-i katonai kórházban gyakornokoskodott. Az akkori Udvarhelyszék markalis gyűlése megválasztotta a keresztúri fiókszék orvosává (1842. nov.). Sebész-orvosi teendői mellett Udvarhelyszék alorvosaként rendszeresen végezte gyógyszertári vizitációit
LENGYEL Kristóf
? † ?: mv.-i vállalkozó. Irod.: Dorn, Alexander: Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
LENGYEL Lajos
1907., † Mv.,1987. nov. 22.: jogtanácsos, dr. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. nov. 25.)
LENGYEL László
Máramarossziget, 1898, † ? : mérnök. – Cukorgyári főmérnök volt Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1916–19), az albán és az olasz fronton küzdött, olasz fogságba esett (–1919. szept.). Hadnagyi rangban szerelt le kitűntetésekkel. – Irod. : Erdélyi ezredek
LENGYEL László Béla
Pécs, 1891. feb. 6., † Mv., 1957. dec. 12.: zeneszerző, népzenekutató, pedagógus. – Pályáját tanítóként kezdte, feljáró hallgatóként Kacsóh Pongrác tanítványa volt a bp-i Zeneakadémián. Mint hadifogoly került Brassóba (1919), ahol a M. Dalárda (1925) a Törekvés Munkásdalárda (1926) karnagya lett, majd a mv.-i M. Népi Együttes kórusát vezette. Dalokat
LENGYEL Márton
? † ?: esküdt polgár. – Mv. polgára, erszényes (1657), a mv.-i esküdt közönség tagja (1657, 1665, 1666, 1668, 1674). Irod.: Pál-Antal 2006
LENGYEL Márton, ebesfalvi
1844.? † Mv., 1913. ápr. 6.: honvédszázados, polgármester.Felesége: Hints Ilona. Leányuk: Constancia. – M. kir. hovédszázados, Erzsébetváros polgármestere. Irod.: Gyászjelentő
LENGYEL Simon, marosfelei
? † ?: orvos. – Felesége: Ölyvesi Csiszár Karolina. Fiúk: József, járásorvos (sz. 1821). -Mv.-en volt sebész (chirurgus) (–1831), majd Koronkán. Marosszék tisztségétől nemesi bizonyitványt kapott (1831). Irod.: Krón. Füz. (1939.4/6); Pálmay
LEO, Martinus, Löw
? † ?: királybíró. – Segesvári polgár, esküdt, substitutus királybíró (1638), királybíró (1639–40). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
LEONHARD Augustin
Segesvár, 1867. jún. 16., † Segesvár, ?: polgármester. – Az egyetemet Kv.-on, Debrecenben és Berlinben végezte, azután ügyvéd lett, majd Segesvár polgármestere (1910-től haláláig). A város az ő polgármestersége ideje alatt indult jelentős fejlődésnek. A Leonhard-ház épült a 18.–20.sz.-ban, az “A” kategóriába tartozó műemlék (Cojocarilor u.1.). Irod.: Dandea Emil: Dare se
LEONHARDT, Johann
? † ?: gyáriparos. – Rum és likőrgyárat alapított Segesváron (1846). Irod.: Pană
LEONHARDT, Johann, Leonhárdt János
Segesvár, 1859. júl. 29., † ?: ev. lelkész. – A gimn.-ot Segesváron (1878-ban), a teológiát Lipcsében, Heidelbergben és Berlinben (1878–82) végezte. Lelkész volt Szászszentlászlón (Gross-Lasslen) (1890. febr. 4.–), majd Daróczon és Feketehalmon. Több évig szerkesztette a Grosskokler Bote-t, elbeszélései és cikkei közölte a: Deutsche Zeitag, Sächsische Hausfreund, Kalender d. Siebenbürger
LEONHÁRDT József
? † ?: segesvári vállakozó. Irod.: Dorn, Alexander: Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892)
LEONHARDT, Wilhelm
Segesvár, 1865. aug. 6., † Segesvár, 1935. máj. 22.: kémikus, gyáros. – Vadász és természetkutatós. Madártani megfigyeléseit, főleg a madarak vándorlásával kapcsolatos észrevételeit rögzítette naplójában (1899–1935), megalapozta Segesvár és környéke madárfajainak jegyzékét. Madárgyűjteményét és könyvtárát a segesvári Bischof-Teutsch Gimn.-ra hagyta. Tanulmánya Verzeichnis der Vögel Schäschburgs nebst biologischen Skizzen a Verhandlungen
LEONHARDUS, Meister
15. sz. eleje, † ?: mester a nemes fémek feldolgozásában, bronz és harangöntő Segesváron, Segesden, Szászdályán. Irod.: LSS
LÉPES György, Johannes dictus Lepes de Gurgen
1375 k., † Marosszentimre, 1442. márc. 18.: prépost, kat. püspök. – L. Loránd fia, testvére II. Loránd. – Görgényi vár egykori ura, amit egy korabeli dokumentum igazol, amelyet Erdély vajdája, Dénes, adott ki (1364. júl.16.). Az iratban a vajda Déva, Hunyad és Csicsó várurai mellett Lépest, a görgényi várurat is felsorolja.
LEPRICH Tamás
? † ?: ev. lelkész. – Magyarrégenben volt az ev. templom lelkésze. A reformáció után A m. kálvinista hívek elkergették, és az addigi ev. templomot reformátussá alakították át (1773). Irod.: Bíró Donát; Regh. Cult. (10., 2010).
LESENYI Ferenc
Geletnek, 1887. ápr. 28.,† Sopron, 1962. szept. 6.: erdőmérnök, egyetemi tanár. – A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanult (1905–09), Selmecbánya környékén (1909–), Kv. –on erdész gyakornok (1911–), majd elvégezte a bp.-i műegyetem. közgazdászmérnöki szakát. Selmecbányán erdőmérnöki oklevelet szerzett (1912). A görgényszentimrei állami erdészet alkalmazottja (1912–), segédmérnöke (1913–). A besztercei
LÉSTYÁN Ferenc, § Lestyán Ferenc
Csíkszentkirály, 1913. febr. 12., † Székelyudvarhely, 2008.júl.14., Csikszentkirályon temették el: r. k. lelkész, protonotárius, pápai prelátus, vikárius, egyházi író, egyháztörténész, teológus. – Csíkszeredában a R. K. Főgimn.–ban tanult, egy rendelet folytán Brassóban egy román gimn.-ban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait Gyulafehérváron a Hittudományi Főiskolában végezte (1937), dr. Vorbuchner Adolf erdélyi püpök
LESTYÁN József
Szováta, 1886. szept. 21., † Beszterce, 1952. jún. 27.: r. k. pap, művészettörténész. – Gyulafehérváron a r. kat. főgimn.-ban érettségizett (1904), majd elvégezte a hittudományi főiskolát (1906), pappá szentelték (1909. jan. 26.). Désen a Hatfaludi családnál nevelő, Nagyszebenben káplán; Gyulafehérvárt püspöki udavari káplán, levéltáros, vallástanár, káplán majd a Batthány könyvtár
LÉSZAI Ferenc, § Lészay Ferenc
Kv., 1913. jún. 24. † Mv., 1993. nov. 11. : t. földbirtokos, agronómus, huszárzászlós,. – A kv.-i ref. gimn.-ban érettségizett (1930), a debreceni Gazdasági Akad.-án szerzett okl.-t (1933). A kv.-i egyetemen jogi tanulmányokat folytatott (1934–39), mezőgazdasági tudományok doktori képzésén vett részt (1943–44). Gorbón gazdálkodott (1933–49). Közben katonai szolgálatot Nagyenyeden teljesített
LÉTA Áron
Bölön,1931. jan 26.,† Havadtő, 2009. júl.15.,eltemeték Bölönben: unit. lelkész. – Zoltánban szolgált. A magyaro.-i forradalom után elrettentő példaként meghurcolták, bíróság elé állították, 10 évre itélték (1956 után). A petrozsényi egyházközségből Pipén lelkész (1994–95), innen ment nyugdíjba. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009 júl. 17.); Pál-Antal 2013; A Pipei Egyházközség történetéből
LÉTAI
? † ?: festő. – Erdélyben működött (1800-as évek első felében). Döbrentei támogatta anyagilag. Arcképeket festett krétarajzzal. Irod.:. Szabó – Kállai
LÉTAI Antal; Lupina
? † ?: tanító. – Marosludason tanított. Cikkeit közölte: tordai Tantestületi Értesítő (1906), a lugosi Népoktatás (1911/12). Irod.: Gulyás
LÉTAY Ferenc, § Létai Ferenc
1907, † Mv., 1973. jan. 8.: kőműves, iskola igazgató. – Fiatal kora óta aktív tagja volt az építők szakszervezetének, a felszabadulás a háború után bekapcsolódott az ország újjáépítésébe, több felelős beosztást kapott, a mv.-i Építészeti Iskolaközpont igazgatója volt. Irod.: Fodor Sándor (S): Constantin Brâncuşi Építészeti Iskolaközpont (Központ, 9. sz., 2010. márc.
LETZ, Franz
Segesvár, 1900. ápr. 11.,† Solln, 1978. jún. 8.: műépítész. – Jelentős a műemlékvédelmi munkássága, többek között ő restaurálta a Bergkirche-t Segesváron. Több dokumentációs rajza jelent meg: Siebenbürgens Städte (München, 1972); Siebenbürgens Kirchenburgen (München, 1973); Schässburg: Monographie einer Stadtban (München, 1976). Irod.: LSS
LETZ, Hans
Segesvár,1873. okt.19., † Segesvár, ?, :műépítész, téglagyáros. – Műszaki egyetemet Bécsben, Münchenben végzett. Három évig Münchenben dolgozott, azután Segesváron átvette apja építészeti irodáját és téglagyárát, ahol lyukas téglagyártást honosított meg. Városi tanácsos, az ev. egyház presbitere. Tűzoltó parancsnokként városi fúvós zenekart létesített. Több éremmel tüntették ki. Irod.: Lexiconul vieţii publice
LETZ I
? † ?: gyáros. – Segesváron fagyáros. Irod.: Popa Valeriu: Transilvania, Banatul Crişana, Maranureş (Buc., 1915)
LÉTZFALVI Sámuel
? † ?: tanító. – Nyárádszentannán ref. tanítómester (1727). Irod.: Imreh Barna
LEUCA, Ioan
? † ?: ort. pap. – Marosszentkirályon szolgált (1923–33). Irod.: Şincan 2006
LEUSTACHIUS
? † ?: r. k. pap. – A székelykáli plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
LÉVAY Ilonka. M.; dr. Mátyás Mátyásné
Kv., 1892. aug. 7., † Kv., 1974. aug. 9.: énekesnő. – Pályáját szülővárosában kezdte az első vh. idején. Rövid idő alatt vezető énekesnő lett, külföldön is sikereket aratott. Férjhezmenése után (1923) visszavonult, és csak alkalmakként, közkivánatra lépett fel. – F. sz.: Masenyka (Smetana: Eladott menyasszony); Margit (Gounod: Faust); Leonora (Verdi:
LÉVAY Tibor
1928., † Mv., 2007. dec.12,: ezredes. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. dec. 14.)
LÉWI Andor
1900., † ?: építési anyagkereskedő. – Iskolái elvégzése után fatelepi tisztviselő dolgozott, majd Ring Sándorral társas alapon önálló lett Mv.-en (1927–). Mint önkéntes részt vett az első vh.-ban. Irod.: Székelyföld í.k
LIBEG, Vasile
? † ?: Küküllősolymos hivatalos küldöttje a Gyulafehérvári nagygyűlésre (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă
LIEBHART Mihail
? † ?: Dr. egyetemi docens, sebészorvos, szív- és érgyógyász..Tanár, városi tanácsos is volt. A Maros megyei Orvosi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnöke, szakmailag feddhetetlen, a mv.-i szív- és érrendszeri sebészet úttörője. Igazgatója a megyei Sürgőségi Klinikai Kórháznak. Irod.: Nú.,2023.okt.10.
LIEDEMANN Márton, Liedemann Herrn Martin
Igló, 1767. nov. 6., † Mv., 1837. ápr. 14. a ref. temetőben nyugszik: tanár, ev. lelkész. – Apja Sámuel iglói nagykereskedő, városbíró.Tanult Lőcsén és Pozsonyban, a jénai (1788–), a göttingeni egyetemen (1791–), ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1793). Lőcsén ig.-tanár (1793–), itt magán-nevelőint.-et is alapított 12 nemesifjú részére (1803–). A mezőgazdasági,
LIFSCHITZ Hermann, Cvi Aharon Lifschitz
? † ?: rabbi. – Fürszt Mózes mv.-i rabbi halála után hívták meg Mv.-re Újszántóról (1870–). A mv.-i gyülekezeten kívül a bözödújfalusi és erdőszentgyörgyi hívek lelki gondozását is végezte. Gondozásba vette a székely szombatosokat is, akik 1867 után tértek izraelita vallásra. Az ortodoxia erős ellenállásába ütközött, ami miatt kénytelen volt
LIGETI György, §
Dicsőszentmárton, 1923. máj. 28.,† Bécs, 2006. jún. 12.: zeneszerző, zenetudós, tanár. – Szülei: Auer (Ligeti) Sándor bankigazgató és Somogyi Ilona szemész orvos. Hét éves koráig Dicsőszentmártonban laktak, a nagynéni zongoráján kalimpált, zenei érdeklődését a gramafon, a rádió hangja, a városból beszivárgó cigányzene keltette fel. Kv.-on hétéves korában látott operaelőadást, operetteket,
LIGETI Herta
Bécs, 1920. nov. 11., † Izrael, 1990.: írónő, osztrák származású. – Fuchs Simon felesége (1945–). – Bécsben kommunista tevékrnységéért már 1937 ben letartóztatták mert röpcédulákat terjesztett. Sikerült Belgiumba menekülnie, ott tovább folytatta tevékenységét. Belépett az osztrák kommunista pártba (1942). Letartóztatték Bruxellesben (1943), megjárta az auschwitzi haláltábort, mint kápó egy fegyvergyárban
LIGETI Sándor, Auer (–1904)
Kaposvár, 1890. nov. 5., † ? : szociológus, bankigazgató. – Auer Soma és Lázár Janka fia, felesége Somogyi Ilona orvos, L. Ernő apja.- A bp.-i egyetemen jogot hallgatott, államtudományi doktorátust szerzett, majd a bankszakmában dolgozott. Részt vett az I. vh.-ban, nagy ezüst vitézségi érem kitüntetettje (1914–17). Dicsőszentmártonban telepedett le (1917), ahol az
LINDER Antal
? † ?: alezredes, városparancsnok. – Mv. katonai parancsnoka (1848. nov.). Parancsnoksága alá rendelték a város valamennyi közhatalmát. Irod.: Időtár 2
LINGNER, Albert, id.
? † Segesvár, 1923.: gyáros, malomtulajdonos. – Gyermekei: ifj. L. Albert, L. Matild Leonhardtné és L. Walter. – A Linger Albert Műmalom, Mechanikai Szövőde és Gőzfestőde tulajdonosa, alapítója, építettője és vezetője Segesváron (1896). Tagja volt a szászrégeni Ipar és Jelzálog Banknak. Halála után a vállalatot gyermekei vették át. Irod.: EBKL;
LINGNER, Andreas Wolfgang, András
? † ?: gyógyszerész- A segesvári Sas (Ádler) patika tulajdonosa (1899). A segesvári patika múzeum (alapítva 1899) számára adományozott fából, üvegből, porcelánból és fajanszból készült patikai edényeket, tárgyakat, bútorokat, mérlegeket, laboratóriumi eszközöket a 18–19. Századbó. Az erdélyi Megyék Gyógyszerész Testületének küküllő megyei elnöke (1920)..-Irod.: Péter H. Mária. http://www.gyogyszeresztortenet.hu/patikamuzeum
LINGNER, Helmuth
? † ?: gyógyszerész. – Segesváron a Sas gyógystertár tulajdonosa (1931). A mv.-i Sasahoz címzett patika (alapítva 1745) tulajdonosa.(1940). Irod.: Pan; Péter H. Mária
LINGNER Walter
? † ?: gyáros, mérnök. – L. Albert fia. – Textilfőiskolát külföldön végzett. Édesapja üzemét annak halála után vette át (1923). Az örökölt műmalom, mechanikai szövőde és gőzfestőde tulajdonos Segesváron. Kezdeményezésére a vállalatot pamutszövődével és gőzfestődével bővítették. Külföldön szerzett szakismeretével és szorgalommal vezette a fél vagonos műmalom, az egy vagonos vámörlő
LINKER Sámuel, § Liincer Samuel
Hajdunánás, 1883.,† ? : gondnok. – A mv.-i zsidó ortodox hitközség előljárója (1939), jótevője. Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága
LIPOVAN, Ioan
Kistárnok (Szerbia) Toracul Mic (Jugoszlávia), 1895. nov. 2., † Arad,1963. jan. 31.: zeneszerző, karmester, tanár. – Tanítóképzőt Aradon (1919–20), zenekonzervatóriumot Kv.-on végzett. Tanító Nagyszentmiklós mellett Sárafán (1915–16). Mv.-en a Katonai Líc.-ban (1919–20), a Papiu Ilarian Lic.-ban zenetanár (1920–21). A következő években különböző líceumokban tanitott Kv.-on és Aradon, ahol megalapította az
LISZI András
Deáki 1739. nov. 13., † Mv.,1793. szept. 2. A plébániatemplom alatti lezárt kriptában nyugszik: jezsuita hitszónok, r. k. pap, tanár. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1759–). Jezsuita hitszónok, majd tanár és igazgató a mv.-i r.k. tanodában (1774–93), régens a neveldében és plébános az egyházközségben. A jezsuita rend eltörlése
LISZKA Edit
1923 † Mv, 1988.: tanár. – A mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban tanított. Irod.: Skóla
LISZKA Gedeon
Szászrégen, 1895., † ? : tanító. – Erdélybe telepedett lengyel főnemesi csládból származott. Közéopiskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban, a tanítóképzőt Nagyenyeden végezte. Pályafutását Mezőbergenyében kezdte, azután Mv.-en a tanfelügyelőségen dolgozott. Intenziv közéleti tevékenységet folytatott a Gazdakör, a Hangya, EMGE, Tejszövetkezet szervezése terén (1920–40 k.). Irod.: Székelyföld í.k
LISZKA Pál
Bergenye, 1924., † Mv., 1984. márc. 17.: orvos. Gyermekgyógyász főorvos. – Felesége: Lovász Edit (1923.- Mv.,1988. szept. 11.), tanár. –.Az egyetemet Bp.-en kezdte, Kv.-on fejezte be (1948). Gyakornok a mv.-i Gyermekklinikán (1948–49); a MOGYI –n egyetemi tanársegéd (1950–63), főorvos. Húsz éven át vezette a Maros-megyei Gyermekpoliklinikát (1964–84). Az Orvostudományi Társaság