Szerző: Fülöp Mária
MAN, Ioan
Görgényhodák, 1899. dec. 16., † ? : kereskedő. –Szászrégenben kerekedő. Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952), a pénzbeváltással kapcsolatos negatív hírkeltés miatt. Irod.: Bartos 2012
MAN, Iuliu; Mán Gyula
Marosbárdos, 1906., † ?: g. kat. pap. – Középiskoláit Mv.-en, a teológiát Kv.-on végezte, de jogot és bölcsészetet is hallgatott 3 évig; pappá szentelték (1930). Feketén kezdte lelkészi működését, Mezőmadarasra, majd Görgényszentimrére (1936–44) és Szászrégenbe került. Ortodox pap lett Mv.-en (1948–), a Kőtemplomban szolgált és Mv. ortodox esperese (1949–57). Felszámolták
MÁN János
? † ? : bíró. – Hidvég falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MAN, Leonte Nicolae, §
Marosludas, 1967 okt. 2., † Buk., 1989. dec..23., eltemetve Marosgezsezsén: munkás, a forradalom hőse. -: Elemi iskoát Gezsében (1974–1982), lic.-ot Ludason (1982–1986) végzett. Katonai szolgálat után Kudzsiron dolgozott. 1989 dec. 22.-én Marosgezsében ő húzta meg a harangokat, hírdetve a szabadság kivívását. 23.-án Buk.-be utazott, h. a forradalmárok mellé álljon. A
MAN, Octavian
? † ?: tanító. – Faragóban tanított (1900), 65 tanulót oktatott. Irod.: Fărăgău
MAN, Vasile
Mezőszabad, 1934. szept. 9., † Rücs, 1997. okt. 27.: tanár. – Az elemi iskolát a szülőfaluban, V-VII. oszt.-t (1945–48), Mv.-en Kereskedelmi Középiskolában (1948–52), és Kv.-on Victor Babeş Egyetem, történelemtanári szakán végzett (1952–56). Iskolaigazgató Mezőgerebenesen, Rücsön (1962–73), haláláig uo. történelemtanár volt (1973–97). Minden tanügyi fokozati vizsgát letett: véglegesítő (1961); II. fokozat
MANCHEN György
Szásznádas, 1844. jan. 29., † Segesvár, 1905. máj. 7.: ev. lelkész, tanár. – Szemináriumot, ev. tanítóképzőt végzett Segesváron (1863). Tanított a segesvári elemi fiúiskolában (1863–), majd az elemi leányiskolában (1878–); gyulafehérváron lelkész volt (1888–). – F. m.: Bilder aus der Geschichte… (Brassó, 1889); Die ev. Kirchengemeinde A. B. zu Karlsburg.
MANCHEN Michael; Manchen Mihály
1838., † 1916.: harangöntő. – Segesváron öntött 19 harangot (1864–1901). A mv.-i Minorita templom harangjának körirata a következő: “A marosvásárhelyi T. Minorita Atyák által újra öntetett Szent Antal tiszteletére 1878 májusban, segesvári Manchen Mihály által.” Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.); Minoriták
MÁNCZ János
Mezőfény, 1893. febr. 5., † Mezőfény, 1970. aug. 29. : tanár, gimnáziumi igazgató, karnagy. – Tanulmányait Halmiban a gazdasági iskolában kezdte, Szatmárnémetiben végezte, majd Bp.-en tanult a Pedagógiumban, sz-mtan-fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1918). A szatmárnémeti tanítóképzőnek volt számtan tanára (1917–22), az intézet bezárásakor Szászrégenbe került, ahol a polg. isk.
MANDEL Mór, Mandl Mór, Mandl Mauriciu, §
Medgyes, 1880., † ?: bíró, hitközségi elnök. – Éveken keresztül csatázott Hirsch Jenővel az elnöki székért. A mv.-i zsidó ortodox hitközség elnöke (1924–40). Felesége az ortodox izraelita nőszövetség elnöke (1920). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály-Diamanstein György: Egy elsülyedt világ ébresztése =Emlékk. Szabó Miklós
MANDEL Vilmos, §
Medgyes, 1871., † Mv., 1921. aug. 2: elnök. – A mv.-i zsidó ortodox hitközség alelnöke (1920), elnöke (1928–32–). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága
MANDELBAUM Armin, Mose Aharon Mandelbaum
? † Mv., 1916.: rabbi. – A szatmári ortodox rabbi fia. – A mv.-i ortodox hitközség rabbija haláláig (1887. szept. 6.–1916). Tevékenységének 29 éve alatt a mv.-i hitközségnek sokirányú fejlődése volt, megszaporodtak hívei, szellemi intézményei. Viták voltak az ortodox és status-quo közösségeiben, ekkor kezdödött a cionista mozgalom kialakulása, sikerült fenntartania
MÁNDOKY Sándor, alfalvi
Mv, 1864. szept. 7., † ? : m. kir. honvéd segédlelkész-tanár. – M. Béla, a debreceni országos színház tagja és Bukaresty Rózsa (1843.? – Mv., 1865. okt. 4.) fia. – Középiskolai tanulmányait a zirc-ciszterciek székesfehérvári főgimnázumában végezte; innen a budapesti egyetem orvosi fakultására iratkozott be; majd a nagyváradi latin szert.
MÂNDRAŞCU, Ioan
Magyarpete, 1910., † Uzdiszentpéter, ?: jegyző. – Uzdiszentpéter lakója (1934–), ahol jegyző volt (1938–48). A rendszerváltás után kulákká nyilvánították, és eltávolították funkciójából (1949), mert a feleségének 23 ha földje volt. Ezután, nyugdíjazásáig tisztviselőként dolgozott a környező falvakban (1965), majd Uzdiszentpéterben földjeit művelte, sok új terményt honosított meg a faluban, ahol
MÂNDRESCU, Simion C., §
Alsórépa (Maros), 1868. júl. 18., † Buk., 1947. szept. 30. a Belu Temetőben van eltemetve : egyetemi tanár, irodalomtörténész, nyelvész, folklorista, politikus. – Tanult Alsórépán (1875–76), Monorban, Szászrégenben Német Gimnáziumba (1875–81), Evangélikus Líc.–ot Szebenben és Naszódon (1988); filológiai tanulmányokat végzett Buk.-ben (1888–91), tanárai voltak: B. P. Haşdeu, Al. Odobescu, Titu
MANDULA Miklós
? † ? : szűcs. – Mv.-i szűcsmester, a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on jó munkáért kapott kiáll.-i nagy érmet (1885). Ismert egy érdemérem, amelynek 62 mm átmérőjű előlapján körfelírata: Országos Általános Kiállítás Bp.-en, a hátlapján: Mandula Miklósnak Mv. Irod.: 1885 évi kiáll.; Keresztes Gyula: Érdemérmek mv.-i iparosoknak (Nú., Színes Világ, 2011.
MANDULA Mór Ferenc
Marosludas, 1901. jan. 4., † Bp., 1973. dec. 2.: vegyész, immunológus – A bp.-i műegy. gépészmérnöki osztályán két félévet hallgatott (1918–). Belépett a KMP-be (1919), a proletárdiktatúra leverése után visszatért Marosludasra, majd Ausztriába ment. A bécsi egy.-en kémiát tanult (1921–), ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1927). A bécsi egy. orvoskémiai int.-ben
MANDULA Ödön
Marosludas, 1908., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett, a fűszerszakmában szabadult fel. Apja mellett volt Marosújváron üzlervezető, majd átvette apósa üzletét Mezőürményesen (1933), mely 80 éve van a család birtokában. Irod.: Székelyföld í.k.
MANEGUŢIU, Nicolae
Csúcsmező, 1854., † Nagyszeben, 1924. nov. 24.: ortodox pap, közíró. – A családi hagyományt követve Nagyszebenben teológiát végzett. Lelkész szülőfalujában. Itt lett népe szellemi vezetője és kezdett el írni. Mv.-en volt ortodox esperes, P. Trombiţaşt követte (1889–1902.).Tevékenyen részt vett a románság kulturális életében mint az ASTRA tagja, a mv.-i szakosztály
MANFI Iosif
Teke, 1790., † 1872.: tanító, tanár, számvevő. –A középiskolát Balázsfalván és Mv.-en végezte (1813).Tanítóként működött (1813–1814). Asachi és Veniamin hívására Moldovába ment (1814); tanár Mezőszokolon (1820–22), házitanító Splény báró családjánál Panádon (1822–32); Lemény püspök számvevője (1832–50); tanító (1860–65).-Irod.: Comşa
MANGESIUS, Jacobus
Marosludas, ?, † Nagyselyk, 1787. nov. 26.: tanár, prédikátor. – Jénában tanult (1747). A medgyesi gimnázium tanára, rektora (1757–63); Pap Mártonhegyen; Nagyselyken (1779–). Irod.: Szabó-Szögi
MANIAT (?)
? † ?: szerzetes. – A kolostori templomot építette Nyomáton, a vidék legrégebbi temploma, ma az unitáriusok székhelye. Orbán Balázs is foglalkozott vele. Irod.: Şincan 2006
MANIU, Iosif
? † ? : mezőszakálli gyűjtő. Irod.: Netea, Vasile : Murăş. Murăş, apă lină (Reghin, 1936)
MANKOS Anna
? † ? : polgár. – A város boszorkánysági pert folytatott ellen (1676). Irod.: Pál-Antal 2009
MANN Daniele,
? † ? : pap, jegyző. – Marosbárdos községi pap és jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében, román nyelven közölte az adatokat (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MANN Salamon, §
? † ?: bádogos. – Bátyja: M. Hermann, hősi halált halt (†1917). – Mv.-en volt bádogos. Az I. vh.-ban önkéntesként vonult be a 32. h. gy. e. (1914. okt.–18. nov.). Géppuskás volt az orosz harctéren. Megsebesült, két évet volt hadifogságban. Kitüntetései: O 2 , Ob, Károly cs. k. ig. a. Irod.:
MANN, Stephanus
1590., † ? 1647.: ötvösmester, tanácsos, polgármester. – Segesvári polgár, ötvösmester. Székbíró (1627–31), segesvári tanácsos, mint ilyen részt vett az I. Rákóczi György vezetése alatt Désen tartott ogy.-en (1638. júl. 7.–). Királybíró és polgármester (1633, 1637–38, 1640–47). Egykori lakóháza az ún. Velencei ház volt, amely ma is a Szarvas házzal együtt,
MANN, Stephanus, ifj.
† ?: szabómester. – Segesvári polgár, szabómester, székbíró (1644–45), királybíró (1650–53), polgármester (1647–), a szászok követeként a Portán járt (1652). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
MANNER Sophia
Mv., 1804.?, † ?: szülész. – Özvegyasszony. – 36 éves korában Pesten szülész egyetemi hallgató (1840–41). Irod.: Szabó Miklós 2005
MANNSBERG Erzsébet; Béldi Gergelyné
Kv., 1896. jún. 2 † Mv., 1957. júl. 27 : földbirtokos. – Férhezment Báldi Gergely cs, kir konzul hoz (Kv. 1920. okt. 7). Irod.: Gudenus
MĂNOIU, Gheorghe
Rasova, 1895., † Dicsőszentmárton, 1944. okt. 5.: kapitány. – A dicsőszentmártoni 15. hadikórházban halt meg. Irod.: MMK
MANOLACHE, Octavian
? † ?: fogorvos. – A fogászati poliklinika vezetője. – Irod. : Genersich
MANOLE, Mihai
Bivolari, (Iasi), 1910. okt. 2 † ? : katonatiszt, üzletvezető. – Mv.-en üzletvezető volt A Faliboga –féle összeesküvés IV. csoportjának tagja. Részt vett a Jenica vezette Katonai Bizottság alakuló ülésén (1956. nov. 1), feladata tagok szervezése volt Irod.: Áldozatok
MANTA Miklós, Manta, Nicolae
Segesvár, 1886. júl. 31., † ?: gyógyszerész. – Székelyudvarhelyen tanult a Ref. Gimn.-ban, Kv.-on a FJTE, gyógyszerész karán (1909–11). A Târneveană Institut de Credit şi Economii S.A. igazgatótanácsának a tagja volt. Irod.: Pană; Sigmirean
MÁNTZ János; Máncz János
? † ?: szászrégeni tanár. – Mint pedagógus felismerte, hogy a tehetségeket segíteni kell. Szászrégenben Darvas Ignác, volt tisztelt tanára emlékére, létrehozta a Máncz János alapítványt. Irod.: Fábián András : Kiosztották a Máncz János Alapítvány díjait (Vásárhelyi Hírlap, 2010. júl. 16.); Háborús nevelés (Mv., 1943)
MANU, Octavian
Mezőszentmárton, 1875. febr. 13 † Ludas, 1966. okt. 1.: tanító. – Balázsfalván végezte a g. kat. tanítóképzőt. Mezőszentmártonban, Faragón, Kisnyulason tanított. Kisnyulas hivatalos küldöttje a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). A G. Kat. Tanítók Egyesülete faragói részlegének, az ASTRA tekei részlegének örökös tagja, a megyei bizottság küldöttje. Csatlakozott a Román
MANU, Valentin, Man
? † ?: megyei tiszti orvos, képviselő, polgármester. – Mv. tiszti orvosa (1930–), képviselő jelőlt a Vaida-féle parasztpárt részéről (1937). Kinevezett polgármester (1937), a Maros tartományi NÚF egyik titkára (1939). Irod.: Időtár 3
MÁNUS Márton
? † ?: építészmérnök. – Mv.-en tevékenykedett a 19.sz. végén, 20. sz elején. Nevéhez fűződik több korabeli markáns épület : Horea u.5.(tulajdonos Obert Frigyes) és 41 sz.(tulajdonos Veres Menyhárt), Vársétány 23 – 25. sz (tulajdonos dr.Marosi Kálmán); Köztársaság tér 48 (Izmáel Márton tulajdona); Eminescu u.13 (tulajdonos Bitai János); Kossuth u.
MÁNYA Antal
Gyimesfelsőlok, 1912., † Mv., 1975.: hentes, mészáros. – Mánya Rafael és Nadeczki Rozália fia. Felesége: Kuthy Mária (1919–1995). Gyermekeik: Antal (1942–), Mv.-en nősült (1967), felesége Simon Róza (1944–). Gyermekeik: Zoltán (1968–), Levente (1970–) nősek és Béla (1943–2006), matematika tanár, felesége Dájbukát Ilona (1943–). Irod.: Száva 2012
MÁNYA Béla
Gyimesfelsőlok, 1943. szept. 12. † Mv., 2006. júl. 21.: matematikatanár. – M. Antal és Kuthy Mária fia. Felesége: Dájbukát Ilona (1943–). – A középiskolát Mv.-en a Bolyai Farkas Líc.-ban (1964) az egyetemet Kv.-on a BBTE matematika-fizika szakán végezte (1970). Tanított Csibaszentmiklóson (1964–66), Sáromberkén (1966–70) és Mv.-en a 14. sz. Általános
MARA, Aurel
Alsószolcsva, 1913. † 1994.: g. kat. lelkész. – Elemi isk.-t a szülőfalujában, líc.-t Buk.-ben a Sf. Sava Lic.-ban, teológiát Kv.-on végzett (1936). Lelkész volt a szülőfalujában, Bábolnában, Apahidán, és Uzdiszentpéterben (1949 – 1959). Nevéhez több g. kat. templom építése fűződik : a szülőfalujában háborús időszakban és csak közadakozásból, (1938 –
MARA Dezső
Szászrégen., 1907., † ?: bőrgyáros. –. – Kereskedelmi akadémiát végzett Mv.-en, majd a freibergi világhírű timáriskolát végezte el. Es Németo.-ban képezte tovább magát. Édespaja halála urán (1935) átvette a bőrgyárat Szászrégenben. Átlagosan 80–100 embert foglalkoztatott, gyártmányai a távolabbi vidékekere is eljutottak. A MP és a Népközösség, valamint az összes kulturális és
MARA József, Mara, Iosif
? † ?: gyáros. – Feketebőr-tímárműhelye volt Szászrégenben (1909–), ez bőrgyárrá alakult, működött (1926-ban is), vezetője fia, M. Dezső lett (1935–). Irod.: Bíró Donát; Pană
MARA Lőrinc, felsőszálláspataki
1748. máj. 17., † Mv., 1814. dec. 14., tem. Székelyföldváron dec. 18. : kir. hivatalos, kir. táblai ülnök. – M. László, Doboka vármegye főbirája fia. 1790-ben kir. hivatalos (1790), kir. táblai ülnök volt (1798–). Felesége: vargyasi Daniel Kata, Danie Péter és losonczi Bánffy Druzsina lánya, († 1795. jan. 3, temetve Kv.-on.)
MĂRĂNDICI, Al. Ioan
Ciocâlteni (Orheiu, Beszarábia), 1907. nov. 20. † Marosbogács, 1985. dec. 18.: tanító. – Tanítóképzőt Chişinăuban végzett kitűnő eredménnyel. Marosbogátra került, ahol iskola igazgató is lett nyugdíjba vonulásáig (1950–1970. szept. 1.). Tevékenysége fellendítette az iskola és a falu életét. Însemnările despre Băgaciu c.-mel megírta az emlékeit, amely írás értékes kordokumentum. Irod.:
MARC, Ferdinand Ionuţ
? † ?: építkezési vállalkozó. – Maroskövesden a g.kat templomot tervezte és építette (1879–81). A kupola négy freskóját Zinzaler festette (1903), amikor fel is szentelték. Irod.: Reghin, Protopopiat
MARCHIŞ, Marian
? † ?: A KISZ KB tagja (1985. máj. 18.–1989. dec. 22.), a KISZ Maros megyei Bizottságának első titkára (1987). Irod.: Crişan Valószínű még él!
MARCOCI, Ioan
? † ?: ort. lelkész. – Mezőbanyicában szolgált (20.sz első felében). Restauráltatta a hegyen levő régi kis fatemplomot, amelyet a 18.sz első felében építettek a g. kat. hívek, valamint a paróchia épületét is (1958). Ezen kívül kaput, kereszteket és kerítést állított a templomhoz, amelyet történelmi műemlékké és múzeummá nyilvánítottak (1995). Irod.:
MARCOCI, Ioan
? † Dédabisztratelep, 1987.: ort. pap. Dédabisztratelepen (1975–87). Az ő és a Vlasa házaspár kezdeményezésére és anyagi támogatásával építették (1986 – 2000) az ort. templomot, amelyet a néhai Teoctist pátriárka a Maros Völgye Katedrálisának nevezett. Irod.: Reghin, Protopopiat
MARCONI Sándorné; Markoni Sarolta, Magyari Sarolta
Zalatna, ? † ?: tanítónő.- Tanulmányait Nagyszebenben a Ferencrendi Zárdában, majd Szatmárnémetiben az Irgalmasoknál végezte. Ratosnyán tanított. A hazafias, kulturális, szociális egyesületek munkájában vett részt. Irod.: Székelyföld í.k.
MARCU din Sântandrei, Marcu Zugravul, popa; Marcu Zugravul ot Andraşfalău; Marco Zugravul Vlaşcovici, popa Marcol; Marcu Vlaşcovici
Nyárádandrásfalva, ? † ?: g. kat. pap, ikon- és templomfestő. – A Nyárádmentén, a Maros felsőfolyásánál, a Görgény völgyében tevékenykedett (1740–90). Feljegyzéseiből és felirataiból következtethetünk arra hogy hol működött mint g. kat pap. A következő templomokban találhatóak alkotásai : a mezőbanyicai fatemplom oltára, a mezőszentmártoni tempomban (1740), Nyárádandrásfalva fatemplom (1751–52); a
MARCU Moldovan, Eleonora Natalia
Mv., 1935.jún.1., † ? : orvos. – Férje: Marcu Cristian Antoniu, főorvos a mv.-i klinika mentőosztályán. – Temesváron és Mv.-en érettségizett az Unirea 1.sz.lánylíc.-ban, az OGYI-n végzett (1953–59). Élesden üzemorvos, Marosludason körzeti orvos (1960.nov.1.–1962.nov.1.), majd a mv.-i bőr- és kesztyűgyárban (1962.nov.1.–1989.máj.1.) és nyugdíjazásáig (1992. szept.1.) üzemorvos. Irod.: Nagy L
MARCU, Oliviu, §
Magyarcsesztve, 1930. aug. 8., † Mv., 1997. máj. 27.: tanár. – Elemi öt osztályt a szülőfalujában, középiskolát Balázsfalván, az utolsó líceumi évet Gyulafehérváron a Mihai Viteazul Fiú Líc.-ban végezte. Szülei földtulajdonosok voltak, ezért munkaszolgálatra sorozták be. Katonaság után az egyetermet Kv.-on a Biológia-Földrajz szakon végezte (1958). Borsaújfaluban (1958–59), a 7
MARCU, Traian
Déda-Bisztra, 1908., † Kv., 1989.: filológus, dialektológus, tanár. – Tanulmányait Dédán, Régenben. lic.-ot Mv.-en végzett. Már diákkorában jelentek meg versei és folklórgyűjteményei az Îndemnul c. diáklapban, amelynek szerkesztője is volt (1925–26). Kv.-on folytatta tanulmányait, ahol a Patria, majd később a Ţara nouă c. lapokkal működött együtt (1939 – 1940). A
MARCU, Vasile
? † ?: igazgató. – A Maros Megyei Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagja és a Megyei ellenséges javak kezeléséért felelős Közigazgatási Igazgatóság főnöke.A Szovjet Katonai Parancsnokság Mv.-ről való távozása alkalmával (1945.okt.28.) megyei bizottságot hoztak létre, amely számba vette és felleltározta és visszavette a mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara ingatlan és ingó
MĂRCULESCU, Eustatiu
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban volt tanár (1930–33). Irod.: Mv. tört. 2
MĂRCULEŢ, Ioan
Ceangăul Mare, v. Ceanu Mare Mezőcsán, 1844 † Mezőgerebenes, 1895 : tanár. – A középiskolát Balázsfalván a teológiát Bécsben és Balázsfalván végezte. Matematika és német görög nyelv tanára volt uo. (1869–78); Bârladon tanított; Mezőgerebesen pap. Munkatársa volt a Foaia scolastică şi bisericească din Blaj, Revista catolică c. lapoknak. – F.
MĂRCUŞ, Ioan, §
Szentmihály, Alsóbölkény, 1916. ápr. 26., † ?: szerelőmunkás, pártpolitikus. – Párttag lett (1944. okt.). A középiskola befejezése után, a Ştefan Gheorghiu pártiskolát végezte (1949. szept.–1950. jún.), majd a SZU KP KB melletti páriskola tanulója (1955–58). A Muscel megyei pártbizottság gazdasági ügyosztály főnöke (1947), a közigazgatási oszt. főnöke (1948. febr.), a
MARCUS, Ştefan
Egerpatak (Kov.), 1929. szept. 19., † ?: agrár- kutató. – A mv.-i Zootechnikao Kutatóállomáson dolgozott 27 évig, először (1954–58) mint geobotanikus a legelőket tanulmányozta, majd a cukorrépa termesztését (1959–). Több mint 70 tudományos dolgozata közül 45 megjelent szaklapokban. Irod.: MMK; Pers. Mureşene
MĂRCUŞ, Ştefan
Aninoszabányatelep (Hunyad), 1929. szept. 29., † ?: mezőgazdász, tudományos kutató. – A mv.-i Állattenyésztési Kisérleti Állomáson dolgozott. Irod.: Pers. mureşene
MARCZINYÁK Alex
? † ?: mérnök. – A Metalotehnica-ban dolgozott az automatikus kötőgépek kutatásával foglalkozott. Irod.: MMK; Pers. Mureşene
MARCZINYÁK Sándor
1872.? † Mv., 1923. aug. 26.: : postai felügyelő. – M. Károly fia. Testvérei: M. Paula, Szerelemhegyi Béláné; M. Antal, felesége Sipos Erzsébet; M. Vilmos. Felesége: Csiszár Berta. Gyermekeik: M. Lajos, Margit, Sándor, Károly, Zoltán, Magda. – Mv.-en a kir. posta és távirda felügyelője volt. Irod.: Gyászjelentő
MARESCH Béla
Arad, 1923. júl 15., † ?: színész. – A mv.-i Székely Színház tagja (1948–50). Ezután átszerződött Kv.-ra (1950–76). Előkelőségek, főúri figurák, vagányok és ingyenélők ironikus hangvételű megelevenítésével érte el sikereit. F. sz.: Timár János (Gergely Sándor : Vitézek és hősök); Corvino, kereskedő (Ben Jonson : Volpone); Mátyás (Hermann Heyermans :
MĂRGINEAN, Alexandru (Dumitru?)
? † ?: igazgatótanító. – Radnóton a g. kat. román tannyelvű iskolában tanított (1931–41). Igazgatása idején épült fel egy új állami román elemi iskola, amelynek már könyvtára és mezőgazdasági gyakorlókertje is volt (1938) Tanítói lakás is épült (1934–1938). Irod.: Iernut
MĂRGINEAN, Simion
ort. pap Lövérben (Maros, 1972 – 2003). Szolgálata idejében épült a parochia épülete (1978). Irod.: Reghin, Protopopiat
MĂRGINEAN, Valeriu
Marosszentjakab, 1864. nov. 30., † ?: g. kat. pap. – Apja földműves volt. – Balázsfalván végezte a gimn.-ot és a teológiát is (1891–93). Szabó J. szentelte pappá (1893. okt. 1.). Irod.: Aţintiş
MĂRGINEANU, Ioan
? † ?: ?.-Irod.: Păcăţian, Teodor : Cartea de aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub coroana ungară (Sibiu, 1904)
MĂRGINEANU, Ion
? † ? : mezőcekedi munkás. – A kommunista rendszer elítéltje. – Irod : Ioniţoiu
MĂRGINEANU, Mihai
? † ?: ort. pap. – Szolgált Nagyölyvesben (1969–73). Irod.: Şincan 2006
MĂRGINEANU, Teodor
Kásva, 1932. jan. 11. † Szamosújvár, 1957. jún. 26.: hadnagy, antikommunista harcos, a kommmunista rendszer elítéltje. – Apját korán elvesztette, ezért erdőmunkásként dolgozott, majd a Bumbeşti- Livezeni vasútvonalnál teljesített szolgálatot. A görgényi Erdészeti Szakiskola diákja volt (1950–52). Szilágysomlyón tiszti isk.-ba került, amelynek elvégzése után hadnagyként Borgóprundra, a 255-ös regimenthez helyezték. A
MARGITAI Jonatán
? † ?: ref. lelkész. – Peregrinált Franekerben (1740–41). Lelkész volt Csáváson (1744–45), Bonyhán (1746) és Kv.-on (1746–64). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
MARGITAY Gábor, margitfalvi, Margithay Gábor
Hajdúhadház, 1810, † Mv., 1889. szept. 21.: építészmérnök, honvédmérnökkari őrnagy (1848–49). – Felesége: Geiger Veronika. – A debreceni Ref. Koll.-ban tanult (1824–33), a pesti Institutum Geometricum hallgatója (1833–), ahol mérnöki oklevelet szerzett. A nagyváradi (1841–), utóbb az aradi Ker. Államépítészeti Igazgatóságon rajzolómérnök. A m. kormány szolgálatába állt, az aradi ostromseregnél
MARGITAY Stephanus, Marditar Stephanus
Mv., 1797., † ?: egyetemi hallgató. – Árva. Hints Dánielnél inaskodott, aki a gyámja volt. – 26 éves korában Pesten sebészhallgató (1823–26). Irod.: Szabó Miklós 2005
MARIA, § Regina, Marie Alexandra Victoria
1875. okt. 29., † 1938. júl. 18.: román királyné. – Ferdinand király felesége. II. Károly román király édesanyja. – Gyakran járt Szovátán. A Sándor János villájában nyaralt (1922). Szovátai üdülésből érkezett látogatóba Mv.-re. A város kormányzata, katonai vezetői a Városházára, a Kultúrpalotába, a katonai líc.-ba, a hadiárvák otthonába kísérték, majd
MÁRIAFFY Albert, maksai
Marosszentgyörgy, Nagyernye Gudenus szerint, 1895. dec. 2., † Bp., 1955. febr. 7.: földbirtokos, zászlós. – M. Lajos (1868–1915) és nagyercsei és gelencei gr. Toldalaghi Rozália (1866–1943) fia. Felesége: gr Bethlen Erzsébet Louise (Torda, 1907. nov. 19.- Bp., 1985. ápr. 26. Tem.Bp., Farkasrét, 1985. máj. 23.), megesküdek Tordán (1927. máj. 4), elvált
MÁRIAFFY Albert, Máriaffi Albert, maksai, gr.
Marosszentgyörgy, 1823. júl. 23., † Marosszentgyörgy, 1889. febr. 10., temetve a családi kápolnába: marosszentgyörgyi földbirtokos. – M. Dávid és királyhalmi Petki Mária († 1895) fia. Felesége: 1. losonci br. Bánffy Rozália (1827–1866); 2. gr. Bethlen Lujza (1834-Mv., 1900), B. Gábor és B. Klára leánya, (esküvő: 1866. dec. 15.). Gyermekeik: M. Dávid
MÁRIAFFY Dávid, maksai
Kv., 1859. aug. 15., † Marosszentgyörgy, 1907. jún. 31.: cs. és kir. kamarás, miniszteri titkár, marosszentgyörgyi földbirtokos. – M. Albert (1823–1889) és Bánffy Rózália (1827–1865) fia. Felesége: 1. Bayerl Teréz; 2.. Böttger Izabella (1866.? – Bp., 1889. jún. 4.). – Cs. kir. kamarás, miniszteri fogalmazó, honvéd huszárhadnagy,. – A jogot a
MÁRIAFFY Dávid I, maksai, Maksai Dávid, Máriaffi de Maxa, nyárádtői
? † 1762.: marosszentgyörgyi birtokos, guberniumi titkár, főkormányszéki titoknok. – Maksai Balázs (†1714) és Daczó Kata fia. Felesége Száva Éva Krisztina. Gyermekeik: József, szamosújvári várnagy, a fegyintézet igazgatója (1797–1810); László, Zaránd vm. főispánja († 1783); Lajos, kincstári tanácsos († 1819); Antal, dobokai főispán. – Főkormányszéki titoknok (1730. márc. 23.–) A
MÁRIAFFY Dávid III, maksai
?., † ?: földbirtokos. – I. Dávid (†. 1762) unokája. Felesége: királyfalvi gr. Petki Mária, volt br. Bálintitt Györgyné. – A marosszentgyörgyi birtokot házassága révén szerezte (1820). Az összes későbbi Máriaffy a kettőjük leszármazottja. Fiaik: Albert (1823–1889), a kastély építtetője, Lajos (1868–1915) a mintagazdaság létesítője. Irod.: Bicsok-Orbán; Kálmán Attila: A Máriaffi
MÁRIAFFY Gábor, maksai
Marosszentgyörgy, 1896. szept. 6., † Maroskeresztúr, 1938. aug. 6.: földbirtokos, hadnagy. – M. Lajos (1868–1915) és gr. Tholdalagi Rozália (1866–1943) fia. Esküvő: 1919. szept. 6. Felesége: tövisi br. Bálintitt Mária Magdolna, B. József András György és Béldi Georgina lánya (Nagyernye, 1888. nov. 8.-Bp., 1966. dec. 1. Öngyilkos lett). Gyermekei: Méda, Lili,
MÁRIAFFY Lajos, maksai
? † 1819: kincstári tanácsos. – Parajdi és Tordai kamaraispán, kincstári tanácsos. Dávid († 1762) és Száva Éva Krisztina fia. Felesége: szentháromsági Szeredai Anna. Gyermekeik: Antal († 1855), Dávid, József, Amália, Alojza, Anna. Irod.: Gudenus; Pálmay
MÁRIAFFY Lajos, maksai
Marosszentgyörgy, 1894.szept.21. †1916: földbirtokos. – Besorozták (1914). A harctéren volt (1915.jún.17. – eltűnt 1916.júl.6.). Irod.: Koszta
MÁRIAFFY Lajos, maksai, Máriaffi Lajos
Kv., 1868. ápr. 5., † Gyulatelke, 1915. jún. 21, Marosszentgyörgyön temették 1915. jún. 23.: földbirtokos, kamarás. – M. Albert (1815–1889) és Bethlen Lujza (1835-Mv., 1900) fia. Felesége nagyercsei Tholdalagi Rózália (1866–1943) csillagkeresztes hölgy (Esk.: Radnótfája, 1892. nov. 5. v.). Gyermekeik: Lajos (1894–1971), Albert (1895–1955) és Gábor (1896–1938). – Hosszabb külföldi útat
MÁRIAFFY Lajos, maksai, Máriaffi, Máriaffy Louis
Marosszentgyörgy, 1894. szept. 21., † Igls Ausztria, 1971.dec. 13.: vitéz, tartalékos hadnagy, földbirtokos, a MSE és a Vörös Kereszt elnöke. – Lajos (1868–1915) és Tholdalagi Rozália (1866–1943) fia. Felesége hadadi Wesselényi Erzsébet (1902- Igls, 1975). – A középiskolát Tatán, Bp.-en a piaristáknál (1912), a jogot a bécsi Theresianum egyetemen folytatta. Nemesi
MÁRIAFFY László, maksai, Máriaffi
? † 1783.: zarándi főispán.- Dávid († 1762) és Száva Éva Krisztina fia. Felesége: 1. csicsókeresztúri Torma Teréz, 2. görgényszentimrei Berzenczei Ágnes, 3. nagybarcsai Barcsai Krisztina. Mv.-en polgári esküt tett (1771.). Irod.: Bicsok-Orbán; Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754]
MÁRIAFFY Mária, maksai, Máriaffi Mária, özv. Knöpfler Elekné, Inczédy Joksman Nándorné
1865. † Mv., 1924. jan. 11.: földbirtokos. – Albert (1823–1889) és Bánffy Rozália (1827–1865) lánya. Férje: 1. zarándi Knöpfler Elek (1863–1903). Gyermekük: Albert (1890–). 2. Inczédy Joksman Nándor (esk. 1908). – Az EMKE alapító és választott választmányi örökös tagja (1885. ápr.12–). A maroskeresztúri ref. templom építésekor 1200 forintos adománnyal segítette
MÁRIAFFY, maxai, maksai család
A székely eredetű nyárádtői Maksai családból veszi eredetét. Balázs deák fejedelmi táblai ülnök (1647), aki első felesége Pán Dorottya révén kapott birtokot Nyárádtőn (1628), ettől kezdve használta a nyárádtői előnevet. Dédunokája volt Maksai Dávid guberniumi titkár († 1762), akit főkormányszéki titoknokká neveztek ki (1730. márc. 23.), ős magyar nevét mint
MARIAN, Mircea Gh.
1941., † 1999. okt. : mérnök. – Tehnikai igazgató a RAGCL és a R.A. Energomur-nál. Irod.: [Nekrológ] (C. L. , 1999. okt.12)
MARIAN, popa
1759., † Felsőköhér, 1826. aug. 15.: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Felsőköhérbe helyezte szolgálni (1793.febr. 2.–).-Irod.: Dobozi
MARIAN Sangiorzan, Sangiorzan Marian
? † ? : bíró. –Marosbárdos kisbírója.Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014