Maros megyei életrajzi lexikon

Marossárpatak, 1895., † ?: kereskedő, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodást tanult, majd kereskedő lett Marossárpatakon a Hangya üzletvezetője (1920–). Az első vh.-ban a 62. k. gy. ezredben az olasz és az orosz fronton harcolt, a bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. A Hangyának megalapítása óta tagja,

? † ?: ref. lp. – Bede (1941) Irod.: Ref. egyetemes névtár

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:

Mv., 1913. nov. 23.,. – A második. vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. Irod.: Berekméri

Mv., 1846., † Mv., 1912. júl. 23.: ügyvéd, főügyész, szerk. – Testvérei: N. Lidia Hollenberg Józsefné; N. Teréz Márton Zsigmondné. Felesége: Sombory Matild. (1856 – Mv., 1938. jan. 27). Gyermekeik: N. Gizella dr. Kálnoki Bedő Sándorné; N. Matild bozzai Bozzay Rezsőné; N. Sándor, felesége Ágh Ella. – A mv. –

1875., † Mv., 1920. ápr. 19.: szobafestő. – Testvére: Dezső. – A mv.-i Városháza építésénél a szobefestő munkálatokat végezte testvérével, Nagy Dezsővel (1906–08). Testvérével gyártelepe volt a Sándor János utcában (1920), építkezésbe kezdtek. Tűz ütött ki a gyártelepen (1920). Irod.: Időtár 3.; Kereszetes Gyula: Szecesszió Mv.-en 4.: A Városháza (Nú.,

Segesvár, 1917. dec. 12., † Torda, 1981. ápr. 19.: zenetanár, kórusvezető. – A kv.-i Unitárius Koll.-ban érettségizett (1939), majd zenetanári képesítést szerzett. Kozárváron kezdte pályáját. A II. vh.-ból súlyos rokkantként féllábbal került haza, Ádámoson tanított, majd Tordán (1947–74), ott az országos hírű Tordai Dalárdát vezette. Almási Gyula szövegére bányászindulót szerzett

Mv., 1922. ápr. 2., † Mv., 1974. márc. 24.: gyógyszerész. – Apja: Nagy Jenő (1891–1980) gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1946. júl. 13.), Mv.-en apja Szent György gyógyszertárában dolgozott az államosításig (1946–49). Szászrégenbe helyezték a 25. sz. gyógyszertárba, ahol betegnyugdíjazásáig dolgozott (1962. ápr. 3.). Közben a MOGYI

Nyárádszereda, v Szászrégen 1897. jún. 28., † Törökbálint, 1980. nov. 8: csendőr ezredes. – Nagy Elemér vajdaszentiványi, főszolgabíró és Lantzky Mária fia. – Kismartonban járta a cs. kir. katonai főreáliskolát (1912–15), Bécsújhelyen a Theresianumban cs. kir. katonai akad.-át (1915–16) és ugyan itt csendőr tiszti tanfolyamot végzett (1920). Hadnagy (1916–), főhadnagy

1909 ?., † Mv., 1991. aug. 2.: gyógyszerész. Irod.:[Nekrológ] (Nú., 1991. aug. 3.)

? † ?: tanító. – Marosjárán volt mester (1740). Irod.: Ősz

? † ?: tanító. – Magyarszentbenedeken tanított a ref. iskolában (1780–1813), Nyárádszentsimonban (1844–1848). Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ?: gazdatiszt. – N. György és Gyéresi Zsuzsa fia. Testvérei: N. Ferenc, János, Ágnes. – Mv.-en okleveles gazdatiszt. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: tanító. – Somosdban mester (1838–1850), Rigmában lévita (1850). Székelycsókán tanított (1872). Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka

? † ?: ref. lelkész Küküllődombón. Irod.: Szathmáry P. Károly : A m. kisdedóvás és nevelés rővid története (Bp., 1887)

Kereszvár, 1880., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott, majd a 24. gy. ezredben szolgálta le katonaéveit, mely után a csendőrséghez került Máramarosszigeten, Kassán, Nyírbátorban, Nyíregyházán a Székelyföldön teljesített szolgálatot (–1919), örsparancsniki rangot ért el. Vajdaszentiványon gazdálkodott.. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: r. k. pap. – Plébános volt a magyarzsákodi egyházközségben (1979–84). Irod.: Maros-küküllői főesp.

1934, † Mv., 2009. júl.15.: sporttanár, – Kézilabdázó, testnevelőtanár a marosszentgyörgyi Ált. Iskolában. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009 júl. 17.)

Székelykál, 1911. jan. 10., † Mv., 1985. dec. 9.: szobrászművész. – A temesvári Belle-Arte iskolát végezte (1939). Romulus Ladea, majd Bp.-en Pátzay Pál és Medgyessy Ferenc tanítványa. A mv.-i Városi rajz – és festőiskola (1942–46), a Művészeti Szakközépiskola majd líc. tanára nyugdíjazásáig. A Képzőművészeti Szövetség mv.-i fiókjának tagja (1951–). –

? † ?: unit. gondnok, alkirálybíró. – Nagy Zsigmond halála után a megürült unitárius marosköri gondnoki tisztségbe választották (1787), Marosszék ogy.-i követe (1791), jegyző (1807); alkirálybíró (1813). Irod.: Kőváry László 1899; Krón Füz. (1939.4/9); Pálmay

1931., † Mv., 2022. aug. 7.: az Elektromaros volt alkalmazottja. Irod.: Nekrológ (Nú., 2022. aug. 12.)

? † ?: szolgabíró, volt joszágigazgató, birtokos Nyárádkarácsonyfalván és Szentmiklóson. Irod.: Pálmay

? † ? – F. m.: Az öröklét (Mv., 1921). Irod.: Fülöp–Ferencz; György 1926

1774.? † Mv., 1859. szept. 6.: órásművész. – Felesége: szatmári Pap Zsuzsánna. Leányaik: Anna Dobolyi Sándorné; N. Zsuzsánna dr. Engel Józsefné. – Háztulajdonos, marosszentkirályi földbirtokos, ezermester. Irod.: Gyászjelentő; Genersichek

? † ?: dr., alispán. – Felesége: Geréb Magdolna, színművész (1895–1974). – Ogy.-i képviselő (lemondott (1917).A M. Társadalomtudományi Egyesület tagja (1907). Irod.: Bernády; Fülöp–Ferencz; A Magyar Társadalomtudományi Egyesület alakulása (Bp., 1907)

1909–1992.: ref. lelkész, tanár. – Lelkész Feldobolyban (1936), Kisiklódon (1939-ig), később Magyarfodorházán (1940–45), majd Válaszút, Bádok, Kolozspata (1949-ig). Tanárként dolgozott tovább. Irod.: Csáky

? † Mv., 1897. máj. 27.: tanító. Irod.: Gyászjelent.

? † ?: ?. – F. m.: Házi állatok gondozása és vész ellen való védekezés (Dicsőszentmárton, 1934), szerk.: A mezőgazdák kincsesháza (Dicsőszentmárton, 1934; Kv. , 1937). Irod.: Gulyás; Valentiny 1935

Segesvár, 1906. máj. 17., † Brassó, 1933. febr. 27.: író, újságíró. – Sze­gény családban született, szűkös körülmények között nőtt fel, korán Brassóba került nevelő szülőkhöz, ott a R.k. Leánygimnázium és a Zárda növendéke. Tisztviselő és bolti elárusító volt. Férjével Buk.-ben és Medgyesen élt majd visszakerült Brassóba. A Brassói Lapok (1930–).,

1879., † ?: birtokos. – Felesége: Boér Zsuzsanna. – Göcs-Udvarfalván volt birtokos. A község bírája 8 éven át. Irod.: Erdélyi vármegyék

Szászrégen, 1871. febr. 8., † Mv., 1934. aug. 18.: díszmű-bádogos, vízvezeték szerelő mester. – N. Károly és Nagy Anna fia. Felesége Petri Matild brassói szász lány. Leányaik: Matild, Kornélia és Friderika. – Pesten tanulta a díszmű-bádogos mesterséget (1880-as években). Inasévei és felszabadulása után bekerült a bádogosok céhébe és önálló műhelyt

1839.? † Mv., 1885. febr. 26. Csibai temetőben nyugszik: szolgabíró. – N. András és Zilahi Terézia fia. Testvérei: N. József; N. Katalin Kinizsi Istvánné; N. Zsuzsánna Balla Dénesné. – A Marostordamegye marosi alsójárás szolgabírója és törvényhatósági bizottsági tag. Irod.: Gyászjelentő

Déva, 1929. dec. 24. † ?: bábszínész. –A középiskolát Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Liceumban végezte (1948). A mv.-i Bábszínház művésze (1953–8?). A Mv.-i Rádió gyermekadásában évekig a Postás Jankó szerepét játszotta. – F. sz.: Császárné (Hári János); Imeraldina (Gozzi: Szarvaskirály); Gonosz mostoha (János Vitéz); Nicole (Moliere: Úrhatnám polgár); Királynő (Grimm:

? † 1778.: ref. lelkész. – Nagyenyeden tanult. Lázár Jánosnál volt házitanító. Nyárádszentbenedeken (1761–1773), majd Lukafalván volt lelékész. Irod.: Imreh Barna; Kovásznai

Mv., 1838 † Székelyudvarhely, 1893. febr. 13.: bíró. – Apja mészáros. A bécsi egy. Jogi Karán járt (1857–), akkor 19 éves volt.Törvényszéki bíró Mv.-en. Imre Sándorral és Fogarassi Rudolffal együtt nyomdát vásárolt (1865). Az udvarhelyi ref. koll.gondnoka. Irod.: Gyászjelent.; Időtár 2, Szabó-Simon; Szögi ha ez u.a

1840.? † Mv., 1908. márc. 27. Szövérden temették: tanár. – Felesége: 1. Madaras Nina (1853.? – Mv., 1882. jan. 10. A szövérdi sírkertbe temették). Gyermekeik: N. Béla, N. Endre, felesége Paál Mária; 2. zilahi Sebess Izabella (1867.?, † Mv., 1938. ápr. 8. Káposztásszentmiklóson a családi sírkertben temették). Gyermekeik: N. Elvira;

Márkod, 1877., † ?: vasutas. – A MÁV-nál Mv.-en vasúti főfűtő volt (1908) és 18 évi szolgálat után nyugalomba volnult (1926). Irod.: Székelyföld í.k.

Mezőtúr, 1877., † ?: kalauz. – Iskolái elvégzése után a vasúthoz került (1907–) Mv.-en és 25 évi kalauzi szolgálat után nyugalomba volnult (1938). Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: tanító. – Szentmártoni Bálint, P. búzaházi tanítóval közösen kis könyvet írt Búzaháza történetéről (1897) a helybeli Dilemont Gyula fanyomdájában jelent meg (1902). – F. m.: társsz.: Szentmártoni Bálinttal: Búzaháza kisközség a legrégibb időktől máig (Búzaháza, 1902). Irod.: Csíkfalva; Sepsiszéki

? † ?: hírlapíró és szerkesztő. – Népies költeményeket írt a Magyar Figaróban Bekecsalji álnéven. Szerkesztette a Havasalja c. hetilapot (1886–1887) Szászrégenben, összesen 8 számát. Irod.: Szinnyei

Bonyha, 1911., † ?: kereskedő. – Tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte, majd kereskedést tanult, önálló lett Gernyeszegen (1940–). A magyar kulturális és hazafias egyesületek támogatója volt. – Irod : Székelyföld í.k.

Mv., 1911. aug. 7., † Bp., 1986. ápr. 2.: jogász, bibliográfus. – Szülővárosa Ref. Koll.-ban érettségizett majd a kv.-i egy.-en jogtud, doktori oklevelet szerzett (1932). Mv.-en ügyvédjelölt (1932–), majd vizsgái letétele után ügyvédi gyakorlatot folytatott. Bp.-en egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett (1942), Mv.-en ügyész (1942–), majd Kv.-ott törvényszéki bíró, egyúttal az

1936., † Mv., 1993. aug. 4.: műszaki szakember. – A Mv.-i Rádió munkatársa. Irod.: [Nekrológ](Nú., 1993. aug. 6.)

Mv., 1956., † Erdélyi grafikus. Tanulmányait a kv.-i képzőművészeti Főiskolán végezte. Kiáll1tűson mutatta be műveit.Irod.: Szabó – Kállai

Nyárádgálfalva, 1828. júl. 6., †Kv., 1910. máj.19. a Házsongárdi temetőben nyugszik: unitárius teológiai tanár, népköltészeti gyűjtő, szerkesztő. – Apja: N. Sándor székely nemes, földműves. Felesége: Gálffy Nella, G. Sándor népköltő leánya. – Szülőfalujában majd a székelykeresztúri gimn.-ban tanult (1839–). Mv.-en honvédnek állt (1848. szept.); először a Mátyás-huszároknál, utóbb a 87.

Marosjára, 1887., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Marosjárán (1913–). Az első vh.-ban a 22. gy. ezreddel az orosz fronton harcolt, több ízben megsebesült.. Irod.: Székelyföld í.k.

? † Mv., 2008. jan. 31.: volt politikai fogoly. – Felesége: Máté Irén, kémia-fizika szakos tanárnő († Mv., 1990. nov. 3.).Irod.: [Megemlékezés M. I.] (Nú., 1998. nov. 3); [Nekrológ] (Nú., 2008. febr. 1.)

? † ?: görgényi alvárnagy (1470). Irod.:SzOkl, 1 – Kállai

? † ?: polgár. – Szerelemféltésből megölte Csipkés Boldizsár ügyvédet (Mv., 1830). Irod.: Időtár 1

? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek