Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: műépítész. – Szászrégenben működött, több tamplom építészeti tervét készítette: a g. kat.ill. ma ort. templomot Görgénykakucsban (1914–23); a soropházi g. kat.- ma ort. templomot (1924). Irod.: Reghin, Protopopiat

Mezőpetri, 1876. júl. 19.,† 1923. ápr. 15.: r. k. pap, szerzetes. – Pappá szentelték (1901. márc. 24.). Káplán Gyergyóalfaluban, Nagyszebenben, Mv.-en (1904), segédlelkész, szerzetes atya. A megalakult legényegylet (1903), amelynek vezetője volt Jaross Béla plébánossal együtt. Helyettes plébános Györgyfalván, Csíksomlyón. Gimnáziumi tanár Székelyudvarhelyen (1918). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

Görgényszentimre, ? † ?: festő. – Tanult Bécsben (1821). Irod.: Szabó-Szögi

Görgényszentimre, ? † ?: szobrász. – Tanult Bécsben (1820–25). Irod.: Szabó-Szögi

Nyírbátor, 1907. † ?: páter. – Mv.-en a minorita rendház élére nevezték ki (1943–). Irod.: Maros megyei tört.

A családból R. Mihály lustrált (1614) ; R. János primipilárist nyert (1655). Irod.: Pálmay

Erdőcsinád, 1840. jan. 3., † ?: kir. tanfelügyelő. – 11 éves korában Mv.-en a II. Gimn.-i osztályba vették föl, érettségi vizsgát tett (1857); azután még két évig maradt a kollegiumban, hol a bölcseleti tanfolyamot végezte, azután apja kivánságára a papi pályára lépett Kv-on teologiáit végzett (1859–61). Ezután egy évig gimnáziumi tanító

Balavásár, 1812. máj. 19., † 1864. márc. 29.: ref. lelkipásztor. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]

Kv., 1939., † ?: színész. – Mv.-en végzett (1964) és a Mv.-i Állami Színház szerződtette (1964–88). – F. sz.: Mr. Healey (A. Wesker: Gyökerek); Törvényszéki orvos (Dürrenmatt: A fizikusok); Vicki Miculescu (P. Everescu: Véletlen találkozás); Vendég (L. Tolsztoj: A sötétség hatalma); Szövetkezeti tag (Csávossy –Komzsik:A fül); Altiszt (R. Rose: 12 dühös

1864.? † Nagyvárad, 1895. febr. 15. Nagyváradon temették: közgazdász. – Mv.-en a székelyföldi kereskedelmi és iparkamarai titkár (1892. febr. 15–), fiatalon bekövetkezett haláláig, öngyilkos lett Nagyváradon. Újjászervezte a mv.-i iparkamarát. Memorandumot terjesztett elő a székelyföldi vasutak kiépítése és az erdélyi műegyetemnek felállítása érdekében. – F. m.: Mo. a Balkán piacain : Statisztikai

Gernyeszeg, 1909., † ?: gazdasági intéző. – Szakiskolái elvégzése után mint gyakornok 3 évig a Regátben működött és 8 évig volt Nagyenyeden uradalmi intéző,majd Vargyason báró Dániel Ferenc uradalmának intézője lett. Az EMGE rendes tagja, számos hazafias és kulturális intézmény támogatója volt.Irod.: Székelyföld í.k.

1821.?., † Mv., 1879. szept. Erdőcsinádon temették: földbirtokos, ülnök. – Földbirtokos Erdőcsinádon. Az egyesült Maros-Tordavármegye köponti árvaszékének ülnöke. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Gyászjelentő; Pesty 2014

A családból R. Mihály és Pál primipilárist nyertek (1655). Irod.: Pálmay

Kv., 1882., † Buk., 1954.: bútorgyáros, igazgató. – Fiaik: György és Tibor. – Társult Székely Ferenccel (1910), megvásárolták Farkas Mendel gőzfűrészmalmát és asztalos műhelyt nyitottak az akkor Sándor János utca és Deák Ferenc utca sarkán (ma Dózsa Gy és Forradalom tere, a Maros mall épólt a helyére). A Székely § Réti

Csongrád, 1849. júl. 17.,† Kv., 1910. aug. 26.: mezőgazdász. – Kecskeméten, Székesfehérváron és Szegeden végezte isk.-it, majd két évig gr. Károlyi Sán­dor uradalmaiban gazd. gyakornok, ezután a debreceni, keszthelyi és magyaróvári felsőbb gazd. tanint.-ben tanult, Magyaróváron végbi­zonyítványt szerzett. Áll. ösz­töndíjjal a hallei egy.-en (1872. nov.–), a hohenheimi mezőg. főisk.-n (1873.

? † ?: tanító. – Bordoson tanító.(1940–45). Irod.: Maros-küküllői főesp.

Erdély legrégibb családainak egyike, ősi lakhelyük Retteg volt (Belső-Szolnok vármegyében), ahonnan Kis-Budakra származtak (ma : Beszterce-Naszód). R. István, az első ismert ős (15. sz. elejéről). Irod.: Pálmay

Kézdiszentkereszt, 1859. dec. 30., † 1925. dec. 7.: tanár, igazgató. – Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron tanult és Bp.-en végzett tológiai tanulmányokat. Pappá szentelték (1883. júl. 16.). Gimnáziumi tanár Gyulafehérváron, Gyergyószentmiklóson. A mv.-i r. k. gim. tanára (1899), első igazgatója (1899–1922) az új épületben (300.000 korona költséggel épült) (1905). A gimn. a jezsuita

Mv., 1932. márc. 29., † Mv., 1996. aug. 7. : ortopéd orvos. – Felesége: Fodor Sára (1934–). – A mv.-i Bolyai Líc.-ban érettségizett. A MOGYI általánosorvosi karán végzett (–1958). Körorvos Várhegyen Előadótanár a MOGYI Anatómia tanszékén (1960–71); ortopéd-traumatológus szakorvosi vizsgát tett, a 2. számú Poliklinika vezetője (10 évig), majd a Megyei

? † ?: földbirtokos. – Rettegi Klárával Pipében voltak birtokaik, amiből a földosztáskor kisajátítottak 249 nö.-t közút építése céljából (1922). Irod.: Prozan

? † ?: lelkész. – Szentgerice ref. papja (1785–1802). Irod.: Imreh Barna

? † Székes, 1859.: ref. lelkész.- A vásárhelyi koll. diákja (1803–). Vadasdon lelkész (1811–1831); Székesen lelkész (1831–51). Papsága idejében a székesi templomot kipádimentumozták, a templom tornyóráját és orgonáját Bod Péterrel kijavíttatták (1839), újrazsindelyezték a templomot (1840), a fölöslegben levő klenodiumokat Búzaházának adományozták Irod.: Székes, Vadasdi krónika

Kányád, 1860., † Nyárádszentbenedek, 1930.: tanítónő. Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ?:. Irod.: Hegyaljai Kiss Géza : Nagyasszonyok a magyar reformációban (Bp., 1924–25

Mv., 1912. okt. 27., † ?: szobrászművész. – R. Béla fia, R. Imre öccse. – Középiskolát a szászrégeni német, a temesvári zsidó és a mv.-i román kereskedelmi líc.-ban végzett; Bp.-en Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész, majd a párizsi École Nationale des Beaux-Arts-ban Landowski tanítványa, Despiau tanársegéde. Mv.-en sok fényképe jelent meg képeslevelezólapokon

? † ?: nyomdatulajdonos, kereskedő , R. Béla öccse. – Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), tűzér tizedes. Könyvkereskedést nyitott a főtéren: könyv, papír, zenemű és gramafonkereskedéssel foglalkozott (alapítási év 1924), nyomdája is volt, kölcsönkönyvtárat tartott fenn. Elő lehetett nála fizetni külföldi lapokra. Erdélyi Könyvbarátok Társasága néven kiadóvállalat és könyvsorozat indult

Székelyudvarhely, 1879, † ?: bankár. – Volt magántisztviselő 16 évig, szeszgyárbérlő 5 évig, és azután alapította és vezérigazgatója volt a dicsőszentmártoni Általános Hitelkanknak a Credit-nek (1917–), elnöke a Hercules cserép és téglagyárnak és az Általános Ipari és Kereskedelmi RT-nek, a dicsőszentmártoni Kereskedők Egyesületének és a zsidó hitközségnek.Választott tagja volt a városi

Dés, 1889, † 1944.: ügyvéd. – R. Béla öccse. Középiskoláit Mv.-en, a jogi egyetemet Kv.-on végezte. Mv.-en volt ügyvéd. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a 22. h. gy. e.-el az orosz fronton harcolt mint honvéd hadapród, fogságba esett, szökve jött haza. Hadnagyi rangban szerelt le, Kitüntetései: kis ezüst érem, Károly

1839.? † Hosszúaszó, 1884. márc. 11.Maroscsapón temették:földbirtokos. – Testvére: R. Farkas, felesége: Damokos Teréz; R. Anna Gyárfás Lajosné. Felesége: Sándor Berta. Gyermekeik: Miska és Margit. – Maroscsapói földbirtokos, hosszúaszói szolgabíró. Irod.: Gyászjelentő

Maroscsapó, 1878. szept. 16., † Genf, 1921. máj. 26.: jogász., egyetemi tanár – Apja füldbirtokos. Tanult Mv.-en Nagyszebenben, az egyetemen Kv.-on, a Bp.-en és félévig Berlinben (1897), majd a bp.-i egy.-en jogtud. doktori oklevelet szerzett (1899), Dicsőszentmártonban szolgabíró (1901–), az eperjesi ev. jogakad, tanára (1907–). Egyetemi magántanári képesítést szerzett (1910),

→RHÉDEY

Aba nemzetségébõl (genus) ered. A ~ család volt Mezősámsond első nagybirtokosa. Irod.: Léstyán – templomok 1.

1680, † 1726.: birtokos Disznajón. – R. István és Ajtoni Kata fia. Feleségül vette (1704) gr. bethleni Bethlen Annát (?-†Disznajó, 1724. ápr. 30. Márvány sírköve a disznajói ref. templom portikusában van elhelyezve), B. Elek és veresegyházi Borsai Nagy Klára leánya. Gyermekeik: Druzsina Kemény Ádámné († 1753), Pál, Mária, Anna, Éva

→BETHLEN Anna

Erdőszentgyörgy, 1812. szept. 21., † Pettau, 1841. okt. 1, temetve Erdőszentgyörgy. ref. templom kriptájába.: birtokos gr., Würtenbergi Sándor herceg (1804–1885) hitvese, II.Erzsébet, angol királynő ükanyja. Esküvő: 1835. Házasságukból három gyermek született: Amelie-Jozefina; Ferenc-Pál (1837- ?), felesége Mária Etelka, angol Teck hercegné (esküvő 1866); Claudia-Henriette. – Apja kisrédei R. László (1775–1834) gr.,

Disznajó, ? † ?, temetve a marosvécsi ref. templomban: birtokos gr.- R. Ádám (1680–1726) és Bethlen Anna lánya. Férje magyargyerőmonostori Kemény Ádám. Kv.-on éltek. Fiai K. István és Simon, mellettük nevelte árván maradt Éva húgát (1726–50) is. Emléktáblája van a marosvécsi ref. templomban. Irod.: Rhédeyek és Fráterek; Szekeres Attila István: Címerek

? † ?: birtokos, gr. – R. János († 1686) és Macskási Erzsébet fia. Felesége br. Daniel Mária, János és nagybarcsai Barcsay Judit lánya. Fia: Zsigmond (1722–1758). Azon erdélyi főurak közé tartozott akiket az osztrák hatóságok Rákóczi Józseffel fenntartott állítólagos kapcsolatuk és összeesküvés vádjával Szebenben fogva tartottak (1738–40 k) és rabságba

Gernyeszeg, 1777. aug. 19., † Mezõsámsond, 1848. máj. 13. sírköve a cinteremben van elhelyezve: földbirtokos. – Szülei: R. Mihály (ki 1744-ben gr. lett) és br. Bánffy Teréz. Felesége: 1. hilibi Gaál Ágnes, fiaik: István, Gábor; Lajos; 2.Toldalagi Krisztina Zsuzsanna (1790.? – Mv.,1835. dec. 23., Mosonban temették); gyermekeik: Rudolf, Lajos (1835–1890),

1822., † Mv., 1887. aug. 3.: birtokos, parlamenti képviselő. – Ferenc (1776–1848) és Tholdalagi Krisztina Zsuzsanna fia. Mostohaapja teleki Édám. Mezősámsondon új templomot építetett (1845). Marosszék megválasztott parlamenti képviselője (1863). Irod.: Bojthor Endre: Az 1869 évi ápr. 20-ra összehívott ogy. képviselőháza tagjainak betűsoros név- és lakjegyzéke (Bp., 1872); Hőke Lajos: Mo

? † ?: birtokos gr. – Lajos(1798–1880) és nagyajtai Cerei Ilona lánya. Férje Bárdossy György, kir. táblai biró (sz. 1817., megh. 1873. nov. 14. Marosvásárhely). Esküvõ: 1855. – Irod. : MNZS

? † 1686 v. 1687, v. 1695: birtokos. – János († 1658) és Kornis Margit fia. Felesége: 1. Ibrányi Margit; 2.Macskási Erzsébet. Gyermekeik: László, Sándor, Ferenc és Mihály. – A deputáció tagja (1685–90) a császári seregek által okozott kár felmérésére Doboka vm.-be kiküldött biztos volt (1686). Irod.: Koncz 1905; Rhédeyek

1713, † Bécs, 1768. jún.10.: katonatiszt, testőr, cs. k. kamarás. – R. László († 1722) és Thoroczkay Mária fia. Felesége: bethleni gr. Bethlen Klára (1751–), akit korán elvesztett (1757). Kv.-on a ref. iskolában tanult. A gr. Gyulai, később a Haller ezredben õrnagy (1758), cs. k. kamarás (1758), altábornagy, a nemesi

? † 1758. k. vagy előtt.?: kir. táblai bíró, földbirtokos.- R: Pál és Boros Bora fia. Felesége: Bíró Kata (özv. 1758).Fiúk:Farkas. – Földbirtokos Erdőszentgyörgyön (1731–?), birtokai voltak még Malomfalván, Mezőszengyelen, Méhkeréken, Oláhpénteken, Magyarkályán és más falvakban. Birtokaikat egy felügyelő és egy udvarbíró vezette és kezelte, írnokot is tartottak. Az erdőszetgyörgyi

1669., † 1716.: adományozó. – Rhédey István, kisrédei, gr. (?–1686) és osztopáni Perneszy Mária/Zsófia leánya. Férje: gr. bethleni Bethlen Miklós (1642–1716), erdély kormányzója, (2. felesége).- A nagymedvési és a tordai ref. egyházközségnek abroszt és keszkenőt adományozott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ?: földbirtokos gr.- Ádám (1768–1849) és széki Teleki Mária lánya.Férje magyarbényei Radák István. Lánya Anna, Teleki Domokosné (1836–1864). Irod.: Kelemen Lajos 2006 ; Mémoire de la Ligue pour la protection des minorités nationales au sujet de la réforme agraire de Roumanie (Bp., 1921)

→RHÉDEY Claudia

1798, † Debrecen, 1880. márc.18.: földbirtokos. – Szülei:R. Ferenc és Toldalaghy Zsuzsa. Örökölte a disznajói kúriát, ahova beköltözött (1830 k.). Felesége Cserey Ilona-Heléna, Cserey Mihály történetíró családjából Gyermekei: Lajos, Mihály, Júlia, Janka. Ők az utolsó a disznajói R. udvarház történetében. Unokája Fráter Béla. A halála után megvette a kastélyt Reichel

?, † 1721, 1722, 1724 után: földbirtokos. – Szülei R. János és Macskási Erzsébet. Felesége Thoroczkai Mária. Gyermekeik: László, János katona († 1768), Krisztina, Mihály (1720–1791). E három fiú és unokatestvérük Zsigmond és József (1744. nov. 13-án) grófságra emelkedtek. Az erdőszentgyörgyi kastély és uradalom birtokosa. Irod.: Bicsok-Orbán; Koncz 1905; Maroszék;

→1775, † 1835. nov. 22.: földbirtokos. – Szülei R. Mihály (1720–1791) és Bánffy Terézia. Felesége: nagyváradi br. Inczédy Ágnes. Lánya Claudia Susanna. – Göttingenben folytatott tanulmányokat Bolyai Farkassal, Fogarasi Sámuellel és másokkal egyidőben (1796–97). Egyetlen felnőttkort megért leányuk Claudia (1812- Bécs, 1841) híres szépség würtembergi Alexander / Sándor uralkodó herceg

? † 1766 v. 1768.: földbirtokos.- R. László († 1721) és gr. Toroczkai Mária fia. Felesége gr. Radák Erzsébet. Gyermekeik: Ádám, Ferenc. Azon erdélyi főurak közé tartozott akiket az osztrák hatóságok Rákóczi Józseffel fenntartott állítólagos kapcsolatuk és összeesküvés vádjával Szebenben fogva tartottak (1738–40 k) és rabságba hurcoltak ( gr. Bethlen Sámuelt,