Szerző: Fülöp Mária
SARTORIUS, Johann, ifj., Schneider,
Nagyszeben, 1712. márc. 22., † Segesvár, 1787. aug.: zeneszerző. – Szebenben, Jénában és Mo.-on tanult (1732–35). Szebenben Otto von Holstein herceg udvarában tanácsos és az evangélikus egyház orgonistája és énekese (1735–59). Dolmányon lelkész és orgonista (1759–62), haláláig Segesváron kántor és orgonista (1762–1787). Szerzeményei vokális, zenekari- és kórusművek. – F. m.:
SARTORIUS, Johann Georg
? †?: orvos, erdélyi származású szász. – F. m.: Hungarorum magyar betegség hoc. est: de morbo militari Hungarico dicto. (Bamberg, 1684). Irod.: Győry; Szinnyei; Szinnyei J.–Sz.J.
SARTORIUS, Paul
? †?: erdélyi festő (aus Keisd, Szászkézd) – 1520-ban festette a schweischeri Sövénység (Szászföldi) templom szárnyasoltárát. Irod.: Éber
SARUDI László
? †?: gyógyszerész. – A Centrofarm Gyógyszerkereskedelmi Vállalat mv.-i központjának igazgatója (1950–57). A Mv.-en megjelenő korabeli egyetlen m. nyelvű gyógyszerészeti szaklap, az Értesítő (1956–57) szerkesztőbizottsági tagja. Irod.: Péter H. M. 2013.
SARUDI Lili
? †?: tanársegéd. – a MOGYI-n a Gyógyszerészeti Kémia Katedra munkatársa az 50-es években. Irod.: Facultate de Farmacie; Genersich.
SAS, Dragoş Andrei, Dragoş Sas, Andrei
Dicsőszentmárton vagy Segesvár környékén, 1912., † Fresnes (Franciao.), 1943. márc. 13.: antifasiszta harcos. – Apja a Zichy gr.-i birtokokon szolga, korán meghalt, anyja buk.-i cseléd és szintén szolga. Nagyapja gondoskodott tanulásáról. Az elemi iskolát Héderfáján és Bonyhán végezte, azután szabóinas volt Dicsőszentmártonban, szakmunkás könyvet szerzett (1928). Buk.-ben szabóműhelyekben dolgozott, megismerkedett
SASA János, karácsonfalvi
? †?: A család birtoka Karácsonfalván volt. Zápolya harcosa volt (1567), majd Báthori Zsigmond, István és Kristóf fejedelmek belső embere, udvari gyalogsági kapitánya (1567–73).Felesége: 1?; 2. Tamásfalvy Anna. Árvái: Mihály és Farkas. Végrendeletében (Gyulafehérvár, 1585. febr. 5.), Tamásfalvy Annára és három gyermekére hagyta lakhelyül Karácsonyfalvát és a hozzá tartozó birtokot
SASA Lucian
? † 1993.: festőművész. – Mv.-en élt a 80-as években, munkatársa a Vatra c. folyóiratnak. Irod.: MMK.
SĂSĂREAN, Ioan, Ion
Zazár, 1933. nov. 25., † Mv., 2009. aug. 20.: színész. – Tanult Lugoson, Szatmáron, Nagybányán (1952). Buk.-ben végezte a színművészeti akad. (1952–1956). Színész Nagybányán (1956–88), majd Mv.-en a Nemzeti Színház tagja (1988–91), majd munkatársa (1991–2008), Nagybányán szerződtetett színész (2002–2008), játszott a Kv.-i Nemzeti Színházban is. Mv.-en a Scena Alapítvány és a
SĂSĂREANU, Constantin
Kászonjakabfalva, 1927. júl. 18., † Mv., 1999. aug. 9.: színész, rendez. – Brassóban kezdte pályáját a népszínháznál (1948–); a mv.-i Nemzeti Színház művésze (1970–99). Post mortem érdemdiplomát kapott életművéért (2000). – F.sz .: Jackie (R.E.Sherwood: Pădurea împietrită); Aleksa (Regele mincinoşilor), William Harison (Margaret Mayo: Napoleon era fată), Ian de Waprowski (Paul Anghel:
SASICS Feodor, K.
1877.? † Mv., 1919. jan. 21.: százados. – Felesége: Klainik leány. Fiúk: K. S. István. – Mv.-en honvéd százados. Irod.: Gyászjelentő.
SÁSKA András, zágoni
? †?: erdőszentgyörgyi, majd nyárádszentimrei pap. Irod.: Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése (Kv., 1933).
SÁSKA Farkas
? †?: jegyző. – Oláhkocsárd községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SÁSKA Irén
? † Marosszentgyörgy, 1984. máj. 14.: tanítónő. – Tanítói okl.-t szerzett Nagyenyeden. Marosszentgyörgyön volt tanítónő, a r. k. iskolában tanított (1946–47). Távoznia kellett a tanügyből, mert megtagadta az ateista nevelést. Magánórákat adott, kisegítő kántor. Mind iskolai, mind iskolán kívüli tevékenységében magas fokú minőségre törekedett. Állandó zaklatásnak volt kitéve. Irod.: Lestyán Ferenc:
SÁSKA Kristóf
Ditró, 1887., † Marosszentgyörgy, 1951.: igazgató-tanító. – Felesége: Cernáld Róza (1887–1938). – Csíksomlyón végezte a tanítóképzőt. Tanított Ditróban (1908–). Marosszentgyörgyön lett igazgató (1929–47). Népművelési gondnok. Az I. vh.-ban fogságba esett. Nagy- és kisezüst v. E.-e és Kcsk.-je volt. Irod.: Erdélyi vármegyék; Nemes Gyula: Szakrális emlékek… = Pál-Antal–Simon; Sângeorgiu de Mureş –
SASS Antal
Barót, 1885. jan. 15., † Székelyudvarhely, 1968. jún. 4.: r. k. pap. – Baróton, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1909. jún. 27.). Káplán Nagykászonban, Csíkszentgyörgyön, Kv.-on. Plébános Szentegyházasfaluban, Csíknagyboldogasszonyon, Székelyudvarhelyen (1939). Megfosztották a székelyudvarhelyi főesperességtől, kényszerlakhelyre a mv.-i minoriták kolostorába került, ott misézhetett. (1951–). Plébános Székelyudvarhelyen (1955), főesperes (1959).
SASS Gyula
Segesvár, 1924. márc. 2.† 2016: orvos, belgyógyász. – Felesége: Bardosán Olga. (1934–), statisztikus (1952). Fiaik: István Gyula (1954) orvos; Imre János (1958) sebészorvos. – Segesváron a német líc.-ban érettségizett. Tanult Brassóban a Honterus Líc.-ban (–1943), a MOGYI általános orvosi karán (–1951). Pályáját a mv.-i 1. sz. Belgyógyászati Klinikán kezdte mint
SASU, Onoriu
Balázstelke, 1879. nov. 14., † Mv., 1959. jún. 1.: ortodox pap, politikus – Sasu I. Zacheiu ort. pap és Ţilea Emilia (Mv., 1927. szept. 24.) fia. – Az elemi iskolát Medgyesen a német iskolában, a középiskolát Balázsfalván, a határőr gimnáziumot Naszódon végezte, ahol érettségizett, a teológiát Nagyszebenben végezte (1902). Pap Dánoson
SASZET Győző
Havadtő, 1901. máj. 17., † Nagyvárad, 1981. máj. 30: népművelő, költő. – Tanítói oklevelét Nagyenyeden szerezte, majd Kv.-on kántor és lévitalelkészi vizsgát tett (1920). Szórványlelkészi és lévitalelkészi pályáját Aranyosgerenden kezdte, majd Érhatvanban, Kisnyégerfalván és Biharpüspökiben folytatta. Egész életpályáját missziós feladatnak tekintette, az anyanyelvi kultúra ápálására kötelezte el magát. Alkalmi és ünnepi
SÁTÁN Imre
Erdőszentgyörgy, 1914. júl. 3., † Izrael, 1997. máj. 25.: iparművész, grafikus. – A mv.-i Művészeti Iskola grafikatanára (1950); a Vörös Zászló c. napilap munkatársa; a Képzőművészek Szövetsége mv.-i Fiókjának tagja. Irod.: Molnár; [Nekrológ] (Nú., 1997. máj. 27.).
SAUBER Bernát, § Aharon-Dof
Magyarlápos, 1920. nov. 19. † Mv., 2005. okt. 6.: főügyész; hitközségi elnök. – Rabinikus nevelésben részesült, két és fél év teológiai tanulmány után a háború és üldözés miatt megszakította tanulmányait. Anyanyelve magyar, de ismerte a román, német és jiddis nyelvet. Székelyhídon (1933–37), Kv.-on élt. Bp.-en raboskodott, majd munkaszolgálaton volt Disznajón,
SAUSKA, sáromberki család
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Baranya megyében Ferenc vétetett fel az igazolt nemesek közé. Irod.: Kempelen.
SAVA, Flore
Maroskövesd, 1787., † Maroskövesd, 1854. ápr.: ort. pap. – Vasile Moga, ort. püspök szentelte pappá. Maroslakán lett ort. pap (1817–), kinevezési okmánya azt is sugallja, h. faluja támogatásával tudta elvégezni a teológiát. Irod.: Dobozi.
SAVA, Gheorghe
? †?: ort. pap. – Maroshévízen szolgált. Egy illegálisan megkötött házasság miatt a szebeni konzisztórium felfüggesztette állásából (1854–). Irod.: Dobozi.
SAVA, Vasile
Idecspatak, 1888, †?: egyetemi tanár. – A szebeni Andrei Şaguna Teológiai Intézetben végzett, a jogtudományok doktora. Az egyházjog tanára Kv.-on az Ortodox Teológiai Akadémián. Függetlenként Görgény körzetet képviselte (1919, 1931). Irod.: Glasul Muresului (1997. okt. 30.); Predescu.
SĂVEANU, Nichifor
Tudora (Moldova), 1911., †?: tanító. – Tanított Dánoson (1951–72). Éltanítói diplomát kapott. Irod.: Omagiu.
SĂVESCU, Constantin
? †?: műépítész. – Slavu, Vladimir, Sava, Mihaela, Sârbu, Aurel és Wohl, Clarisa tervei alapján, különleges térformákkal és tetőkiépítéssel, gazdag belső díszítéssel, készült el a Mv.-i Nemzeti Színház új épülete (1978). Irod.: Tg.M.-Mv.
SAVINA, Vasile
Vajdaszentivány?, † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a horthysták által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt (1944. máj.), majd ártatlanul lelőtt 35 román és 3 zsidó embereknek. Irod.: Fărăgău.
SBÂRCEA Szilárd
Maroshévíz, 1879. ápr. 7., †?: orvos. – Brassóban az Ort. Főgimn.-ban tanult, Kv.-on a FJTE (1901–04), abszolváló vizsgája volt (1905. szept. 24), doktorátust tett (1906. szept. 22.). Az I. vh. idején a mv.-i cs. és kir. csapatkórháznál működött mint ezredorvos. Irod.: Mv. és a háború 1.; Sigmirean.
SCARLAT Nicolae
? †?: színész, rendező. – A Mv. Állami Színház román tagozatán működött (1963–1970; 1983–1984). Bukarestben végezte a rendezői szakot (1968–1971). Vizsgadarabja: I.L. Caragiale: O noapte furtunoasă – Mv.-en (1972). De már régebben is volt kapcsolata a mv.-i színházzal. Ő rendezte Machiavelli: Mătrăguna c. darabját (1967), ezt számos más kitűnő rendezés követte.
SCHABELU
? †?: tábornok. – A mv.-i katonai vidéki kerület főparancsnoka, I. Ferenc József látogatása idején (1852. júl.31) és a város díszpolgára (1852. márc. 7.–). Hivatalos az udvari ebéden is. Irod.: Szentgyörgyi.
SCHAEFLER, Vilmos
? †?: százados. – Felesége: körtvélyesi Buzgó Mari (1851? – Mv., 1882. jan. 31.). Gyermekeik: Vilma, Károly, Emil, Mari Irod.: Gyászjelentő.
SCHAFF Ferenc
Mv., 1893, †?: tanító. – Mv.-en áll. tanító. Részt vett az I. vh.-ban (1914–15), orosz fogságba esett (1915. jún. – 1922. ápr.). Zászlósként szerelt le. A MP tagja volt. Irod.: Erdélyi ezredek.
SCHAFF Jenő
1902., † Sáromberke, 1990. jún. 29.: gazdatiszt. – Mv.-en és Csíkszeredán végezte tanulmányait. Sárdon kezdte mint gyakornok működését, majd gr. Teleki Károly sáromberki uradalmának intézője (1925–). Minden kulturális társadalmi egyesület működésében részt vett. Az uradalom mint mintagazdaság főleg búzájával több kiállításon vett részt, ahol aranyérmet nyert. Sertés, baromfi, valamint gyümölcstermelése mintaszerű
SCHAFFNER Ignáz
? †?: kőműves. – A mv.-i Ref. Kistemplom (alapkövét 1815. júl. 31. tették le), építésénél a munkát irányító építőmesterként folyamatosan jelen volt, az ő szakmai tudásának és ízlésének köszönhető a templombelső stukkódíszítése (1815–18; Ştefan cel Mare / Gecse Dániel u. 22.), vicepallérjai Winkler Leopold és Kaszás Sámuel voltak. Megbízták a
SCHALLER Bruno
? †?: cégvezető, bankár. – A Hermanstädter Allgemeine Sparkasse mv.-i cégvezetője (1927), a cég fennállásának 85 évfordulóján őt is köszöntik a lapokban (1927). A takarékpénztár aktívan részt vett a vásárhelyiek segélyezéséban. Irod.: Időtár 3.
SCHALLER, Johannes
Petele? †?: pap, tanár. – Tanult Wittenbergben (1701). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHAPIRA Tibor
? †?: sebész. – A MOGYI tanársegéd (1957–). Izraelbe távozott. – F. m.: társsz: Sebészeti jegyzet. 1. köt. (Mv.–1953.). Irod.: Barabás–Péter–Péter; Kiss Cs. M; MMK.
SCHARER Jenő
Mv., 1898., † Mv., 1936: orvos. – Apja neves ékszerész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett. Bp.-en a Magyar Királyi Pázmány Péter TE orvostan hallgatója, orvosi diplomát szerzett. Gyógyíthatatlan betegségben fiatalon hunyt el. Irod.: Kiss Cs.M.3.
SCHARER Márton, § Sárer Márton
? †?: szobafestő. – Mv.-en szobafestőmester. Mv.-en dolgozott a vágóhíd építésénél (1904). Az I. vh.-ban az 5. h. tüzérzredhez.-hez került (1916–1918. nov.). Az orosz harctéren volt szolgálatvezető, tizedes. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. seb. érem. Irod.: Időtár 5/3; M. hadviselt zsidók.
SCHÄSER, Franciscus
? †?: királybíró. – Segesvári polgár, székbíró, királybíró (1635). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SCHASER Gyula
? †?: segesvári. – A kongresszus előkészítő bizottsági tagja. Irod.: A IV. Országos Patronage-Kongresszus iratai (Kv., 1914).
SCHATTEL Ludovic
? †?: malomtulajdonos. – Mv.-en volt malma (moară sistematică) (1926 k.). Irod.: Pană.
SCHEBEL Didák Simon, Fr.
Bayern, 1770 † Segesvár, 1821. júl. 7.: laikus ferences szerzetes. – Beöltözött (1793. okt. 4.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SCHEBESCH, Emil
Szászrégen, 1910. aug. 21., † Sztálingrádnál eltűnt, 1943.: őrmester a mv.-i 39. tüzérezredben. Irod.: Reghin, militari.
SCHEBESCH Karl
? †?: lapszerkesztő. – Szerkesztője a szászrégeni Sächsisch-Regener Wochenblatt (1898–1900) c. hetilapnak. Irod.: Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V. Z., 1983. márc. 20.).
SCHEBESCH, Michael
Szászbogács? †?: pap. – Tanult Medgyesen, majd Bécsben protest. teológiát (1833). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHEBESCH, Roland
Szászrégen, 1901. márc. 21., † Kielnél eltűnt, 1945. máj., alhadnagy az SS-ben. Irod.: Reghin, militari.
SCHEBESCH, Roland
Szászrégen, 1925. szept. 7., † Bp., 1945. febr. 11. Soroksáron van eltemetve: katonatiszt. – Transzmissziós tiszt volt. Bp. ostrománál esett el. Irod.: Reghin, militari.
SCHECH Martin, sternheimi
Segesvár, 1724. márc. 25., † Segesvár, 1807. aug. 26.: a szászsebesi szék kormányzója. – A gimnázium bevégzése után báró Inczédy József protonotarius irodájában írnoknak esküdött fel (1742); de már szept. a boroszlói akadémiai gimnáziumba ment további kiképzése végett, azután pedig Odera-Frankfurtban tanult két évig az egyetemen, egy félévig Lipcsében. Visszaérve, Wayda
SCHEER Miklós
1904, † Mv., 1985. júl. 28.: munkás, aktivista, politikus. – Leánya Rita Grün Lászlóné. – Nagykárolyban munkás volt egy papírgyárban. – A RKP tagja (1924–). Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, több alkalommal letartóztatták, több évi börtönbüntetésre ítélték. Mv.-re költözött (1941), itt élték túl a vészkorszakot pincében bujkálva. A felszabadulás után egy könyvüzletben
SCHEFFER Olivér
? †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban a magyar nyelv tanára (1948 k.). Irod.: Tőkés.
SCHEIB, Ottohans
Szeben, 1916. † 1977. okt. 5.: orvos. – Gyermekgyógyász, a mv.-i a régi menhelyen dolgozott, a később létesített Gyermekek Házának igazgató főorvosa. A szűkös anyagi juttatások ellenére a gyermekek javát és gyógyulását szolgálta. A hatalmi szervek meghurcolták. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SCHEIDER József
? †?: sportoló. – Az 1875-ben alakult mv.-i Korcsolya-Egylet elnöke. Irod.: Klósz–Tolokán.
SCHEINER Aladár Armin, §
1904. † Mv., 1994. márc. 29.: elnök. – A mv.-i zsidó hitközség elnöke (1962–). Irod.: Mv. zsidósága; [Nekrológ] (Nú., 1994. márc. 31.); Mv.-i zsidó temető dok.
SCHEINER, Udo Andreas
Szászrégen, 1924. jún. 14. † Nettlingen, Németo., 1945. ápr.10.: pilotaiskolás Gdansk-Langfuhrban. Légi harcban lőtték le. Irod.: Reghin, militari.
SCHEINER, Vilmos
? †?: hivatalnok. – A jövedéki hivatal vezetője Mv. (1905). Irod.: Időtár 5/3.
SCHEINER, Walter
Segesvár, 1898. márc. 25., † Gundelsheim, 1986. dec. 20.: tanár, lelkész. – A szebeni német kutatóintézet részlegének vezetője volt. Történelmi, eredetkutató és teológiai műveket írt, valamint népdalkutató volt, saját megzenésített dalait és kórusműveket közölt – F. m.: Die Ortsnamen im mitteleren Teile des südlichen Siebenbürgens (Leipzig, 1926); Sechs siebenbürgische Volkslieder
SCHEITZ Antal
1822. † Mv., 1884. jan. 17.: ügyvéd. – Testvérei: Sch. Ferenc orvos; Sch. Willibáld ügyvéd. Felesége: Bodor Vilma. Gyermekeik: Vilmos, Endre és Pál. – Mv.-en ügyvéd jogtudor, dr. Virilista (1876. dec., 1877. dec.). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 5/3.
SCHEITZ Endre, Scheitz Andor
Bonyha, 1901. máj. 25., † Dicsőszentmárton, 1982. jún. 11.: gyógyszerész. – Sch. Endre gyógyszerész, a bonyhai patika megalapítója (1894) és Ida fia. Azonos nevű fia tanár Dicsőszentmártonban. – Elemi iskolai tanulmányait Bonyhán, majd a középiskolai tanulmányokat Mv.-en végezte, a R.K. Gimn.-ban érettségizett (1919). Gyógyszergyakornok édesapja gyógyszertárában, majd Nagyszebenben, a Fabritius
SCHEITZ Pál
Mv., 1870. jan. 27., † Bp., 1912. ápr. 12.: vegyész. – Münchenben végezte főiskolai tanulmányait. A müncheni egy.-en W. Miller laboratóriumában folytatott kutatásokat. A kv.-i TE.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1896). A bp.-i műegy. kémiai tanszékén Ilosvay Lajos tanársegédje (1897), adjunktus (1906–), a kémiai analitika c. tárgykör magántanára volt (1911–). A lakmusz
SCHELL Georg, br.
?†?: polgármester. – Segesvár szék polgármestere (1773). Irod.: Bozac–Pavel.
SCHELL István, br.
Bp., 1910. ápr. 8., † Bécs, 2002. febr. 28.: jogász, gyártulajdonos, földbirtokos. – Felesége: 1. sárdi gr. Somssich Mária. Esküvő Kiskend 1932. júl 30., elváltak Mv. 1959. nov. 6.; 2. br. Reichlin-Meldegg Gabriella (esküvő: München, 1969. márc. 10.). – A jogtudományok doktora. Szentdemeteren birtokos, közbenjárására 30 000 pengő segélyt kapott az
SCHELL, Johann
? †?: tanár. – Segesvári Ev. Gimn. könyvtárában fennmaradt a Wittenbergben lejegyzett német nyelvű gyakorlati aritmetikája (1703), amit ma a Segesvári Állami Levéltár őriz. – F. m.: kézirat: Arithmetika (1703). Irod.: Tóth.
SCHELL-BAUSCHLOTT Mária-Lujza, br., Haller Istvánné
1899. jún. 22., † München, 1982. dec. 10.: földbirtokos bárónő. – Apja, Rudolf (1827–), anyja Pálffy Ernesztina (1833–), férje Haller István, gyermekei: Géza (1925) és Ilona-Katalin Harmath Ferencné (1924). A kerelőszentpáli kastély utolsó tulajdonosa férjével és gyermekeivel ott laktak az államosításig (1949), Kitelepítették (1949) Erzsébetvárosba, ott a betonelemeket gyártó üzemben,
SCHENKER, Georgius
Segesvár? † Keménynagyszőlős (Maros), 1770. jan. 25.: tanár. – Tanult Jénában (1750). Tanár, rektor Segesváron, lelkész Nagyszőlősön (1766–70). Irod.: Szabó–Szögi, Teutsch F.
SCHENKER, Johannes Gottfried
? †?: tanár. – Segesváron a szász gimnáziumban tanított, rektor (1772–74). Rektorsága idejében sokat foglalkozott az iskola könyvtárának a gazdagításával, saját könyvtárából is 16 értékes könyvet adományozott, így az iskola már akkor 130 könyvvel rendelkezett. Irod.: Sighişoara.
SCHENNEGG Domokos
? †?: gyógyszerész. – Felesége: Hammer Anna Terézia. – Dolgozott a bécsi császári, a budai, a gyulafehérvári patikákban. Mv.-en telepedett le (1754–) és működtetett gyógyszertárat az elhunyt Bayer József helyén (1754–65). Sok kellemetlensége volt a város vezetőségével. Télvíz idején kitelepítették patikáját a tanácsházáról a Kir. Tábla átköltözése miatt (1754. dec.
SCHERER András
? †?: orgonaépítő. – Átépítette a bonyhai ref. templom orgonáját (1908), amit meg is javított (1929) és Dányán is megjavította a templom orgonáját (1929). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SCHERFER Olivér, Scheffer Olivér
? †?: tanár. – Tanult a Mv.-i R. Kat. Gimn.-ban (1941–43). A mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc.-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban tanított (1947–54). Irod.: Skóla, Tőkés.
SCHERZ Kamil
? †?: labdarúgóedző. – Szászrégenben az Avântul – Reghin labdarúgócsapatnál volt edző (1951–52, 1959). Azelőtt Temeskenézben (Temes) volt edző. Irod.: Reghin – Avântul.
SCHERZER Bálint; Valentin
? †?: építész, jezsuita. – Barokk építész Kv.-on (1718–24). Tervei alapján készült a mv.-i Keresztelő Szent János plébániatemplom (1728–64), Hammer Conrad / Konrád kv.-i építész kivitelezésében, barokk stílusú, kéttornyú templom. Irod.: Időtár 1.; K.L. Műv. tört. tan. 2.; Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.); Keresztes Gyula: A hajdani
SCHICKER, Johannes
? †? 1676: királybíró. – Segesvár három legnagyobb vagyonnal rendelkező polgárainak egyike. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SCHIEB Hans Otto Ioan, Schieb Hans Ottohans
1916, † Mv., 1977: orvos, gyermekgyógyász. – F. m.: társsz.: Kis egészségügyi útmutató asszonyok számára az orvos érkezéséig (Liszka Pállal, Mv., 1973); Mic îndreptar sanitar pentru femei. Pînă la venirea medicului (Liszka Pállal; Mv., 1973). Irod.: Csekme, Időtár 4.; Réthy–Újvári–Váczi; RMIL.
SCHIEB SCHIEB-KAUNTZ
?, †?: harangöntő. – Segesváron volt harangöntő, négy harangot készített a volt Manchen-műhelyben (1921–1935). Irod.: Molnár.
SCHIEFFER, N.
? †?: vállalkozó. – Cége kapta Grünwald fivérekkel együtt a kultúrpalota kivitelezési megbízását, mivel a helyi vállalkozók (Váradi Árpád, Csiszár Lajos) sokkal költségesebbek lettek volna. Irod.: Időtár 2; Marosi Barna 1974.
SCHIESSL Kázmér József
Zsidve, 1908. márc. 30., † Németo., 1992: gyógyszerész. – Apja Sch. Viktor Emanuel gyógyszerész (1867–1948). – Szülőfalujában és a medgyesi gimn.-ban tanult, ahol érettségizett (1926), gyógyszerész tanulmányait Kv.-on és Grazban folytatta, ahol diplomázott és kémia-fizika tárgykörben nyert bölcsészdoktori fokozatot is (1932). Gyógyszerész volt Zsidvén, Balázsfalván, Buk.-ben (1948-ig), apja halála után átvette
SCHIFFBÄUMER Hugo
Szászrégen. †?: polgármester. – Apja fakereskedő. Tanult a Berlini Egy. Jogtud. Karán (1900–1901). Szászrégen polgármestere (1913–24). Tagja volt a Letéti Pénztár R. T. igazgatótanácsának. (1924). Irod.: Dandea: Dare de seama asupra Adunării Generale de constituire a Uniunei Oraşelor din România ţinută la Cluj 11. iun. 1922 (Cluj, 1922); Pană; Reghin,
SCHIFFBAUMER, Kurt
Szászrégen, 1912. dec. 31. † Idriza, (SzU), 1943. nov. 5.: katonatiszt. – A Deutsche Wehrmacht (Német Hadsereg) 3. gyalogezredének 3. zászlóaljának főhadnagyaként harcolt a SzU területén, ahol elesett. Irod.: Reghin, militari.
SCHIFFBÄUMER Ödön
? †?: bankigazgató. – A Szászrégeni Ipar és Kereskedelmi Bank RT (alapítási év: 1898) vezérigazgatója (1928 k.). Irod.: EBKL; Pană.
SCHIFFBAUMER, Oskar
Szászrégen, 1895. jan. 21., † Hamburg, 1973. szept. 13.: katonatiszt. – Gimnáziumot Besztercén, lut. teológiát Szebenben végzett (1915). Katonatisztként részt vett az I. vh. harcaiban az olasz fronton, azután a nyugati hadjártban és a keletiben is. Tagja lett a besztercei Szász Nemzeti Gárdának (1918–), azután a román kir.-i hadsereg tisztjeként részt
SCHILLER Aurel
? †?: az MTT dicsőszentmártoni tagja. Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).
SCHILLING Árpád
Szamosújvár, 1880. nov. 18. † Stuttgart, 1955.: orvos. – Apja közjegyző. A kv.-i ref. koll.-ban és a szamosújvári állami főgimn.-ban tanult, majd a Kv.-i Egy. Orvostud. Karán (1898–1903) a zürichi Egy. Orvostud. Karának (1898–99) tanult, orvosdoktorrá avatták Kv.-on (1905). Tanulmányai befejeztével a kv.-i Belgyógy. Klinikán gyakornok, majd bp.-i sebészi kiképzés után
SCHILLINGER Imre
?, †?: mérnök. – Okl. vegyészmérnökként dolgozott a mv.-i Bürger sörgyárban (1924 k.). Irod.: Almanah Tg.M.
SCHINDLER Mihály
? † 1821.: kőfaragó. – Elsősorban Kv.-on dolgozott. Gernyeszegen a kastély istállójához faragott köveket és párkányt (1796), a koronkai Toldalagi-kriptába egy kőkoporsót faragott, amibe két fakoporsó fér el, a tetején faragott urnával (1806), a gyalakutai Lázár udvarházhoz is faragott köveket (1812). A mv.-i város szökőkútjának köveit faragta (1800-ban) a Nemes György
SCHINDLER, Stephanus
? †?: királybíró. – Segesvári polgár, substitutus királybíró (1657, 1661). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.