Maros megyei életrajzi lexikon

Marosfelfalu, 1897. nov. 12., † Bp., 1957. nov. 11.: irodalomtörténész, ref. lelkész és egyházi író. ~ Mihály költő fia. – Középiskoláit Temesváron végezte, majd Kv.-on Debrecenben és Bp.-en folytatott ref. teológiai és bölcsészeti tanulmányokat., bölcsészdoktori diplomát is szerzett Bp.-en – A kv.-i ref. teológián lelkészi (1921), a bp.-i egy.-en bölcsészdoktori

Ókécske, ma Tiszakécske (Pets megye), 1862. szept. 29. v. 30. † Temesvár, 1930. okt. 31: költő, ref. lelkész. – A kecskeméti ref. gimn.-ban tanult (1874–78), a debreceni ref. teol. akad.-n lelkészi oklevelet szerzett (1886), Genfben és Párizsban teológiát és irodalomtörténetet tanult (1890–92). Segédlelkész Debrecenben (1892), lelkész Marosfelfaluban (1892 őszétől–1899), Gidófalvy Istvánékkal

? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1746). Marosvécsen (1752–59), Magyarón (1760–67), Beresztelkén (1768–70) és Tancson (1771–78) volt mester. Irod.: Ősz.

?, †?: timár. – Felesége: Nagy Károlina (1845? – Mv., 1885. máj. 6.). Gyermekeik: József, joghallgató (1866? – Mv, 1888. jan. 2.); Ilona, Géza, Béla, Károlia Csép Lajosné. Irod.: Gyászjelentő.

Székelytompa, 1920.† Érsekújvár, 1945.: tizedes. – Szakács Julianna fia. – A 27/II. zászlóalj, távbeszélő szakasz tartalékos tizedese. Szökés miatt kivégezték. Irod.: Berekméri 2015.

? †?: színész. – Mv.-ről távozott (1926), jubileumát megünnepelte a színházi világ Poór Lili, Janovits Jenő és Bodor Pál köszöntötte, búcsúztatta (1926). Irod.: Berekméri 2015; Időtár 3.

Nagyvárad, 1933. dec. 22., † Mv., 2002. jan. 4. .: ref. lelkipásztor. – Sz.Géza, ref. lelkipásztor és Köves Ilona, zongoratanárnő fia. Elvált. Gyermekeik: Attila (1966), Zsolt (1967), Enikő (1969), Gellért (1973). – A Kv.-i Protestáns Teológián végzett. – Ótordán volt segédlelkész (1956), Abrudbányán segédlelkész (1958), parókus lelkész (1967-ig), lelkész. Káposztásszentmiklóson, ahol

1902., † Roman, 1982. aug. 24.: géplakatos, a munkásmozgalom harcosa. – A mv.-i Cukorgyár géplakatosa (1924–48), a RKP tagja (1930–), többször letartóztatták és megkínozták, tagja volt a gyár Vörös Segély Bizottságának. A románi Cukorgyár igazgatója nyugdíjazásáig (1952–). Irod.: Sz. Gy. [Nelrológ] (V.Z., 1982. aug. 26.).

? 1918?, † Mv., 2006. jún.: tanár.

→ SZAKÁTS Péter

? †?: Maros megyei szerző. Irod.: A magyar állattani irodalom ismertetése 3. köt (Bp., 1891–1903).

Bana (Komárom), 1872. máj. 8., † Magyarrégen, 1903. aug. 3.: állatorvos. – A bp.-i Állatorvosi Főisk.-n szerzett oklevelet (1891), az Állatorvosi Főisk. Bonctani Int.-ében tanársegéd (1891–96); áll. ösztöndíjjal a giesseni egy.-en tanult (1897–), ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1899). A bp.-i rovartani állomáson asszisztens (1899–), az Állatorvosi Hivatalnál állatorvos (1901–), emellett

Nagykörös.? †?: tanítónő, ref. lelkészné. – Oklevelének elnyerése után 10 éven át tanított és a hűségesküt megtagadta ezért megfosztották állásától. Irod.: Székelyföld í. k.

Mezőszengyel? †?: g. kat. pap. – Bécsben tanult (1820 k.). A teológiát Bécsben végezte. Ioan Bob püspök Szászrégenbe helyezte szolgálni (1825. aug. 2.–). Irod.: Dobozi; Szabó–Szögi.

Székelykál, 1896, †?: mezőgazdász. –Okl. gazdász Székelykálban. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18). A tiszti iskola elvégzése után az albán, szerb, olasz fronton harcolt. Hadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.

? †?: szabó mester. – Miután iskolai tanulmányait befejezte és szakmai képesítését megszerezte, mint segéd dolgozott (1923–34), majd önálló műhelyt nyitott Mv.-en (1934). Irod.: Visnai.

? †?: kereskedelmi és iparkamarai titkár. – A mv.-i törvényhatósági bizottsági tag (1907), kereskedelmi és Iparkamara titkára, városi tanácsos (1910). A 48-as és Függetlenségi Párt elnöke (1911). Cikkeket írt az Erdélyi Gazdába (1892., 1894.) a M. Pénzügybe és a M. Kereskedelmi Lapba. Szerkesztette a Kereskedelmi és Ipari Érdekeink c. havi

? 1678/1679., †? 1759.: ötvösmester, krónikaíró. – Mv.-i iparos család fia. Tanonc- és inaskorában Kv.-on, Nagyszebenben, Komáromban, Győrben és Váradon tanulta mesterséget idegen mesterek mellett (1699–1702). Kétszer nősült (1706 és 1723), tíz gyermeke közül csak három érte meg a felnőtkort. Az ötvös céh mestere (32 évig), ifjúpolgár, esküdt, városi tanácsos

?, †?: ref. lelkész. – Marosfelfaluban volt lelkész (1628). Irod.: Ősz.

? †?: polgármester. – Nagysármás polgármestere, közösen Iosif Bica szolgabíróval és Lanz László gárdakapitánnyal parancsot adtak ki a Tordára és Sármásra kényszerlakhelyre hurcolt zsidó családok kivégzésére. Kissármás mellett, a Kv.–Mv. út (53–54 km) közelében kivégeztek 126 zsidó embert, a saját maguk ásta sírba dobták tetemeiket (1944. szept. 16–17.). A tömegsírt

? †?: birtokos. – Mezőmadarasi szabadrendű székely adózó birtokos volt (1713). Irod.: Mezőmadaras.

? †?: földbirtokos. – Felesége: Balásfi Magdolna. Fiúk v. unokájuk: Sz. István. – Maróscsapón voltak birtokai, amit házassága révén szerzett (1575 k.). Az unitárius falu népét reformátusra térítette (16. sz?). Irod.: Bodolai Gyöngyi: Gazdátlanul (Nú., 1998. márc. 3.); Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? †?: patrónus. – Felesége: Nagy Margit. – Maroscsapói család patrónusként támogatta a ref. egyházat, a templom építtetését és kazettás mennyezetének készítését támogatta (1676). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? †?: tanácsúr, táblai ülnök, földbirtokos. – Felesége: Vízaknai Judit. Sz. György unokája. – Részt vett az I. Rákóczi György vezetése alatt Désen tartott ogy.-en (1638. júl. 7.–). Maróscsapón átpíttette a ref. templomot (1676). Irod.: Bálint Zsigmond; 2010; Bodolai Gyöngyi: Gazdátlanul (Nú., 1998. márc. 3.); Kénosi–Uzoni 2.; Léstyán – templomok.

? †?: birtokos. – A szenttamási család tagja, közülük többen diplomáciai szerepet töltöttek be Erdélyben (16–17. sz.). Bethleni birtokos (1640–41), almásmálomi birtokos (1642). A marosugrai ref. egyházközségnek aranyozott ezüst lábaspoharat adományozott (1653), majd a haranglábi eklézsiának is ajándékozott egyet (1656). Irod.: Erdélyi testamentumok 2.; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

? †?: birtokos. – Testvérei: Gábor, Mária, Klára. Felesége Pap Sára. – A maroscsapói ref. templomnak szőnyeget adományozott (1714), a mennyezetét (1743) és a karzatmellvédet újíttatták meg (1746). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? †?: megyei főbíró (1848 előtt). Irod.: Kornis.

? 1834 † Mv., 1863: kir. főkormányszéki titoknok. Irod.: Pálmay József.

Korond, 1857., † Korond, 1925.: kereskedő. – Szálasi János, ifj. és Verzár Anna fia. Parajdon folytatott kereskedelmi tevékenységet. Felesége Szentpéteri Katalin (1868–1944), tíz gyermekük született: János (1887–1888), Ödön (1895–1896); József (1889–1962): feleségei: Anna (1899–1902, Rozália (1892–1982), Irén (1897–1963), Gizella (1902–1985), Rezső (1904–?), Mária Anna (1906–1906), Anna Mária (1908–1998), Katalin (1945 –),

Korond, 1878., † Parajd, 1942: kereskedő. –Ifj. Szálasi János (1853–1885) és Verzár Anna (1859–1895) fia. Felesége Kenyeres Gizella (1884–1973). Gyermekeik: Gabriella (1908–1989), férje Dicsőszentmártonban (1901–1979); Lenke (1910–1993), Görög Aladár (1913–1993) felesége volt Mv.-en; Ilona (1922–1998), aki Soós Jenő (1917–1949) felesége volt Mv.-en; Pál (1926–1944 a II. vh.-ban) esett el. Irod.: Száva

Címereslevele kelt 1580. máj. 5. (Ered. Sz. Gyula tulajd. Mezőmadaras). Irod.: Kempelen.

Aranyosgyéres, 1923. aug. 29., † Mv., 2001. szept. 23.: fogorvos. – Mv.-en tanult elemi iskolában és az alsó gimnáziumban, Kv.-on magántanuló, majd Mv.-en a Ref. Leánygimnáziumban érettségizett (1942). Bp.-en a Kir. M. Pázmány Péter TE Orvosi Karán tanult (1942–), megszakította tanulmányait (1944–), majd Mv.-en folytatta a BTE mv.-i Orvosi Karán

? 1927., † Mv., 1997. nov. 14.: festőművész. Irod.: MMK

?, †?: orgonaépítő. – Székesfehérvári mester Magyardellőn épített orgonát a ref. templomba, felszentelték (1903. júl. 12.). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.

?, †?: lófő, közbíró. – Nőtlen lófő (libertinus). A mezőmadarasi Sz. család elődje. A Bethlen Gábor elrendelte katonai összeíráskor volt jelen (1614. febr. 17–23.). A következő katonai összeíráskor (1635. nov. 24–27.) már házas, 6 fia volt: Mihály, György, István, Márton, Palkó, Nemes személy, közbíró (1623). Irod.: Mezőmadaras.

?, †?: ülnök. – Sz. Lőrinc fia. – Marosszék ülnöke, assessor (1665), majd vicekirálybíróvá választották. Irod.: Mezőmadaras.

1822?, † Mezőmadaras, 1888. jún. 20.: – Nagy Rozália. Gyermekeik: Sz. Johanna Ercsei Jánosné; Sz. Rozália Vajda Károlyné; Sz. Lajos, felesége gr. Bethlen Vilma; Sz. Ilona Ecken Jánosné. Irod.: Gyászjelentő.

? †?: r.k. pap. – Székelykálon működött (1746–1750). Irod.: Székelykál 800 éves történetéből.

Turza (Bosznia)? † Mikháza, 1652. jan. 9.-én temették az általa épített oltár alatti kriptába: bosnyák atya, ferences szerzetes, rendtartományfőnök, püspöki helynök. – A Bosna-Argentiniai Provinciából jött az erdélyi kat. főúrak: Kovácsóczy István kancellár, Toldalagi Mihály (1580 k., † 1642) marosszéki főkapitány, Bálintitt Kristóf kincstartó hívására 4. magával: P. Loparai István, P. Szeráji

1845, †?: kántortanító. – Tanító Abafáján (1864–71), az egyháztanácshoz intézett levelében feltárta a tanítók kétségbeejtő anyagi helyzetét. Havadtőn (1871. nov.–). A MT. Megyei Általános Tanítótestületi küküllői köri elnöke (1880). Irod.: Abafája; Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Emlékkönyv.

Mv., 1929. aug. 20., †??: film- és fotóművész Vajdahunyad. – Tanult a buk.-i Film- és Színművészeti Főiskolán filmművészeti szakon (1955). – F filmjei: Marosvölgye a forrástól a határig (1959). Irod.: Molnár; RMKK.

? 1935., † 1974.: tanár. Irod.: Csekme.

? 1822. ápr. 19., † Marossárpatak, 1895. máj. 17.: ref. lelkész. – Három gyermeke volt. – Mv.-en tanult a ref. főtanodában és itt tanulta a teológiai tudományokat is. Görgényszentimrén az apja mellett volt káplán (1845–48), az apja halála után lp.-nak hívták meg Marossárpatakra (1848–95. máj. 17.). Valószínű még Balavásár községben

Nagykend, 1899., †?: gazdálkodó. – A szülői háznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett, 53 hold birtokán Nagykenden. A község bírója, a MP elnöke volt. A kulturális és hazafias egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: ref. lelkész. – Nagyölyvesen lp. (1894–), elődje volt Biró Ferenc. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat].

1820., † Csejd, 1874.: ref. lelkész. – Csejden szolgált haláláig (1862–74). Irod.: Csejd –Tófalva; Nemes Gyula: Szakrális emlékek…= Pál-Antal – Simon.

? †?: kereskedő, társulati elnök. – Kereskedő Mv.-en. A Transilvánia Rt kereskedelmi vállalkozás főrészvényese (1919). A Kereskedő Társaság elnöke (–1920). Irod.: Időtár 3.

? †?: tanár. – irod: Kisgörgény.

Mezőmadaras, 1885.?, †?

?, † Mv., 1983. jan. 8.: ügyvéd, dr. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1983. jan. 9.).