Maros megyei életrajzi lexikon

Kv., 1822., † Bonyha, 1880. márc. 4., bonyhai földbirtokos. – János (1792–1860) és zabolai Mikes Erzsébet lánya. Férje: bethleni gr. Bethlen Farkas (1813–1870) főispán, a bonyhai Bethlen kastély tulajdonosa. Gyermekeik: Gizella (Bonyha, 1843. – Bécs, 1863.), altorjai br. Apor Gézáné; Irma († Ádámos), gr. Horváth-Tholdy Lajosné; Árpád (Bonyha, 1850. okt.

Gernyeszeg, 1739. nov.17., † Bécs, 1822. aug. 7., A temetése Bécsben zajlott le (1822. aug. 10.), majd hosszú utazás után a sáromberki sírboltba helyezék örök nyugalomba (szept. 9). A gyászszertartást a kancellár egykori alumnisa, majd sáromberki udvari papja Antal János ref. koll.-i tanár, a későbbi püspök tartotta: politikus, kancellár, könyvtáralapító,

Sáromberke, 1845. nov. 1., † Bp., 1916. márc. 10. Sáromberkén a Teleki-kriptában nyugszik: politikus, m. kir. honvédhuszár alezredes, vadász, utazó, Afrika-kutató, a Kilimandzsáró első megmászója, a Rudolf és Stefánia tavak, a Teleki Vulkán felfedezője, a MTA tagja. – A könyvtáralapító T. Sámuel (1739–1822) kancellár dédunokája. Teleki Sámuel földbirtokos (1817.–1882.) és

Sáromberke, 1817. okt. 30., † Kv., 1882. ápr. 11., temetve a sáromberki Teleki-kriptába: birtokos, felsőházi tag. – T. Sámuel kancellár unokája, T. Ferenc és Bánffy Erzsébet fia. Gyermekei: if. Gr. T. Sámuel, országos képviselő, m. kir. honvédszázados, az Afrika-kutató; T. Ágnes Zeyk Józsefné; T. Erzsébet br. Bánffy Zoltánné. – Bécsben

Bukarest, 1886. † 194?: kántor. – Felesége: 1. Szabadi Ilona, házasok (1911–); 2. Deák Róza (1942–). – Nincs tanítói oklevele, de jó kántor, tudott románul, németül (1919 körül), de nem teljesítette az elvárt egyházépítő teendőit. Meghívták tanítónak Héderfájára (1907–1939), tanító Kibéden (1941). – Irod.: Kibéd 2; Ref. egyetemes névtár.

1679 † Gyulafehérvár, 1754. szept. 5., temetve a gernyeszegi ref. templom kriptájába: főispán, főkormányszéki tanácsos. – T. Mihály kancellár és Veér Judit legkisebbik fia. T. Sámuel (1739–1822), a könyvtáralapító apja. Felesége: 1. Esküvő: 1703, gr. Bethlen Júlia (1686. dec. 29. – Gernyeszeg, 1722. dec. 28.). Gyermekeik: Miklós (1704–45) alezredes; László

1811. márc. 6., † Mv., 1876. jan. 4.: birtokos. – Ádám (1798–1848 e.) és nagyercsei és gelenczei gr. Tholdalagi Krisztina fia. – Irod.: Gyászjelentő; MNZSk, Nagy Iván; Pálmay 3; Pálmay József.

Kv., 1821. jan. 27., † Nagybánya, 1892. máj. ápr. 18.: kormánybiztos, erdélyi főhadbiztos, utazó, főrendiházi tag, –T. János (1792–1860) és zabolai Mikes Erzsébet (1802. Kv., 1882. márc. 29.) fia. Róza húgával a gyermekkorukat a nagysármási szülői otthonban töltötték, a teleket pedig Kv.-on. Tízéves koráig Nagysármáson nevelkedett. Felesége: 1.Bickersteth Harley Johanna

Történeti nevezetességű család, a régi Garázda-nemzetségből s így közös eredetű a kihalt horogszegi Szilágyi családdal. Közös címerüket (1409. febr. 24.) Zsigmond királytól kapták. A Garázda nemzetség szerezte meg többek között a család nevét adó Telek békésmegyei birtokot (1408), majd az egyes ágak előnevét képező Zágorhida, Szék, stb. birtokokat (1414). Ezen

Pest, 1790. okt. 20. † ? 1855. febr. 6: történész, erdélyi kormánybiztos, főkormányzó, a jobbágyfelszabadítás híve. – T. László (1764–1821) és széki gr. Teleki Mária († Bécs 1800. ápr. 23.) fia. A kir. tábla bírája (1824), Csanádmegye főispánja (1828–30), koronaőr (1840), kormányszéki főkincstárnok, Erdély főkormányzója visszalépéséig (1842. ápr. 7.–48). Szorgalmazta

Gernyeszeg, 1836. júl. 20, (v. dec. 11.), † Bad Gleichenberg, 1898. júl. 12: birtokos gr. – Domokos (1810–1876) és Bánffy Jozefa (1810–1841) leánya. – Férjhez ment Vay Béla (1829–1910), aki a m. főrendiház örökös tagja és alelnöke, v.b.t.t., Borsod vm. főispánja, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület főfelügyelője, a Szent István rend

? 1668, † ? 1685: T. Mihály és Veér Judit lánya, Vay Mihály felesége (1682). – Irod.: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007).

Tövis, 1908. szept. 27., † Gyulafehérvár, 2002. nov. 13.: r. k. pap. – Elemi iskoláit szülőhelyén, a gimn.-ot Gyulafehérváron és Brassóban, a teológiát Gyulafehérváron (1927–1931) végezte, ahol pappá szentelte Mailáth Gusztáv Károly püspök (1931 jún. 28). Fölszentelése után egy-egy évig Besztercén és Szászrégenben volt káplán, majd Torockószentgyörgyön plébános, azután Nagysármáson

Konca (Fehér), 1879, † Nyárádremete, 1953. dec. 21.: jogász, költő, író, néptanító. – A Telekiek dálnoki ágából származott. T. József, főszolgabíró és Szögyény Gabriella fia.Testvérei: Ilona, Margit, József és Gábor. Szülei korán elhaltak. A soproni nagybátyjuk, Szögyény Béla és felesége, Sághy Emilia Alvincre költöztek és vállalták a gyerekek gondozását. A

? † ?: elnöknő. – Az I. vh. idején a maroshévízi Vörös Keresz elnöknője. – Irod.: Mv. és a háború 1.

Segesvár, 1774? † ?: sebész. – Pesten a sebészeti karon szigorlatozott, esküt tett és oklevelet kapott (1804. szept. 8.). – Irod.: Szabó Miklós 2005.

? † ? (1896-ban már nem élt.): kereskedő. – Felesége: Gáspár Teréz. Gyermekeik: Károly; Boriska (1888? – Mv., 1896. febr. 22.) – Virilista Mv.-en (1888). – Irod.: Gyászjelentő, Időtár 2.

Mv., ? † ?: könyvkereskedő. – Könyv- és papírkereskedő Mv.-en a Széchenyi téren (1889–). A bolt helyi kiadványokat és hírlapokat is árusított. Tőle származik az eddig ismert egyetlen mv.-i kőlenyomatos mozaiklap, 1898. júl.-ban adták postára – Irod.: Csepreghy; Időtár 2.

? † ?: Maros-széki gör.k. esperes (1770 k.). – Irod.: Pál-Antal.

Marosillye, 1930. júl. 19., † Kv., 2001. szept. 7.: történész, egyetemi tanár, akadémikus. A kv.-i egyetemen végzett történelem szakot. Kutató volt a kv.-i Akadémiai Könyvtár és Történelmi Intézetben, karrierje az egyetemi tanárságig emelte, a kv.-i BBTE román történelem katedrájának vezetője volt hosszú évekig, a mv.-i Petru Maior Egyetem professzora, a

? † ?: tanító. – A mv.-i 6. sz. Remeteszegi iskola első igazgatója-tanítója (1925–37). – Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg.

Erdélyi ort. püspök egyesíti az ort. egyházat Rómával, az ilyen irányú tárgyalások 1693-ban kezdődnek meg az ő püspöksége alatt, majd utóda, Atanasie mitropolita véglegesíti ezt a szerződést, és Gyulafehérvárra kiküldött espereseivel, papjaival alá is írja azt (1700). Mv.-en a jezsuiták megjelenésével terjed a katolicizmus (1702–). Nekik sikerült Mv. román nemzetiségű

? † ?: mv.-i. – Irod.: SzOkl, 5.

? † ?: ezredes, a hadapródiskola parancsnoka. – Demokrata ember volt. Egy zsidó mérnök ismerősét tiszti ruhában vitte magával Németországig. Csak ott jelentették fel. Nem is mert haza jönni. – Irod.: Sipos.

? † ?: g. kat. – Felfaluban fiaival közösen, saját költségén új templomot építtetett. Erről az oltár hátán cirillbetűs felirat tanúskodik. – Irod.: Dobozi.

? † ?: Görgényhodák g. kat. plébánosa. – Misét tartott Rudolf trónörökös halála alkalmával. – Irod.: 24. ore Mur. (1997. júl. 24.).

? † ?: bíró, ítélőtáblai tanácselnök. – A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1919). M. k. Közigazgatási bíró, ítélőtáblai tanácselnök (1941). A BEAC színeiben sportolt mint úszó, atléta, ökölvívó, vívó és síző. Egyidőben egyesülete ökölvívó szakosztályának titkára volt. A MSE tenisz és úszó szakosztályában szerepelt (1941–), ez utóbbi ügyvezető titkára volt.

? † ?: orvos. – A MSE alelnöke, az úszó szakosztály megteremtője (1921), rövid idő alatt olyan úszógárdát alakított, amely jelentős volt a belföldi egyesületek között. – Irod.: Almanah Tg. M.; Illyés.

? † Nyárádszentbenedek, 1842. febr. 14.: kántortanító. – Ev. ref. kántortanító Nyárádszentbenedeken (1796–1842). – Irod.: Keresztes; Nyárádszentbenedek.

? † ?: ref. lelkész. – Nyárádszentannán (1757–1769), Somosdon (1770–1777. jún. 8.) szolgált, majd Harasztkerékre távozott. – Irod.: Imreh Barna; Somosd.

? 1745., † ? 1832. febr. 19.: Tétsi Sámuel ref. kollégiumi teológ. professzor leánya, Getse Dániel édesanyja. – Korán árvaságra jutott és az elhagyatottságában gyámoltalan ifjú leány, szárazajtai Getse Benjámin, akkori táblai kancellista házassági ígéretében bízva, de megcsalatva, világra hozta az emberiség nagy jótevőjét, a székely főváros legnagyobb fiát: Getse

Mv., ? † ?: ref. lelkész. – Tétsi Sámuel ref. koll. tanár fia. Tanult Mv.-en (1760) a ref. kollégiumban, ahol könyvtárnok (1765–1771), a syntaktika-classisban osztálytanító, theologiae praeses, akadémista; Marburgban (1772), Utrechtben (1774) Pap Nyárádszentbenedeken (1776–1789); Berekeresztúron (1789–1807); a marosi egyházmegye esperese (1806–1807). – Irod.: Farczády Elek: A marosvásárhjelyi Bolyai tudományos

Segesvár, 1669., † Nagyszeben, 1730. (vagy 1739.) aug. 18.: orvosdoktor, teológus, földrajzkutató, a szászok grófja, egyházi énekköltő. – Apja T. Andreas Segesváron aranyműves volt. Wittenbergben (1688–), Utrechben és Jénában tanult (1693–). Nagyszebenben telepedett le, ahol a város tisztifőorvosa, kerületi jegyző (1701–), városi tanácsos (1702–), polgármester (1704–), királyi bíró volt (1710–),

? † ?: segesvári szerző. – Irod.: A magyro.-i középiskolákban 1850–1855 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887)

? † ?: ? . – Irod.: Szigyártó Gábor: Szózat az erdélyrészi magyarok és szászok ügyében (Mv., 1917).

Segesvár, 1835. ápr. 4., † ?: evang. lelkész. – Apja szappanfőző. A főgimnáziumot szülővárosában elvégezve (1854) a tübingeni egyetemre ment teológiára (1854–55); a következő évben Berlinben tanult (1855–56). Hazatért szülővárosába és ott hitoktató a gimnáziumban és hitszónok (1856–69); azután Bennére ment szintén papnak, (1869–) majd Szászkézdre lelkész-helyettesnek (1876–82); azután visszatért

Segesvár, 1934. szept. 9., † ?: zenepedagógus, -kritikus, -történész. – Kezdeményezte régizeneegyüttes létrehozását Buk.-ben. Délkelet-Németo.-ban vezetője az Arbeitskreist für Siebenbürgische Landeskunde eingetragener Verein (AKSL) Gundelsheim zeneszakosztályának és az erdélyi zenearchívumnak. Publicisztikai, kiadói és szervezői tevékenységével szorgalmazta az erdélyi zene átvételét és művelését. – Irod.: LSS.

Segesvár, 1837. aug. 17., † Buk., 1891. nov. 3.: ev. lelkész, történész. – Apja cipészmester. Tanult a segesvári és brassói gimnáziumban; a jenai egyetem Hittud. Karára ment (1858) majd a berlini egyetem Hittud. Karának hallgatója volt (1860–61). Visszatérte után tanító lett a brassói reáliskolában (–1865). Miután a tanári vizsgát letette,

? † ?: ev. lelkész. – Segesden szolgált (1762–88). Minden vagyonát a segesdi ev. egyházra hagyta, amelyből 100 aranyat az 500-600 éves ev. templom tatarozására fordítottak (1802), földjeinek jövedelméből a szegény sorsú, tanulni vágyó gyermekeket támogatták. – Irod.: Apold.

? † ?: harangöntő. – Segesváron öntött hat harangot (1775–1802). – Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 1998. ápr., 4. sz.).

? † ?: fényképész. – Műterme volt Segesváron (1907). – Irod.: Miklósi-Sikes.

Szászkézd, ?† Keménynagyszőlős, 1735. okt. 29.: tanár, lelkész. – Tanult Németo.-ban (1711). Tanár Segesváron; lelkipásztor Nagyszőlősön (1722–35). – Irod.: Szabó–Szögi.

? † ?: képviselő. – Irod.: Bojthor Endre: Az 1869. évi ápr. 20 összehívott ogy. képviselőháza tagjainak betűsoros név- és lakjegyzéke (Bp., 1872).

Segesvár, 1890., ? † ?: tanár. – Apja tanító. A középiskolát Segesváron végezte, majd külföldön tanult: a Lipcsei Egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1910–), a Berlini Egy, Bölcs. Karán (191–12). Hazatérve tanár, a segesvári ev. főgimnáziumban tanított (1916). – Irod.: Szabó–Simon–Szögi.

Mv., 1938., † Mv., 2010.: fogorvos. – Felesége: Opra Berta (1910. márc. 26.–1978. ápr. 2.): Gyergyóditrón fogorvos. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

Szászbogács, 1844. márc. 20., † Nagyszeben, 1899., 1910. júl.24.: bölcseleti doktor, evang. lelkész. – Apja pap, esperes volt. A gimnáziumot Medgyesen végezte (1861); a teológiát és történelmet a bécsi Prot. Teol. Int. Prot. Hittud. Karán, illetve a Bölcs. Karon (1861–63), a berlini Egy Hittud. Karán (1863–64) és a jénai egyetemen,

? † ?: földbirtokos. – Barth Johannal közösen szásznádasi földtulajdonosok voltak. Birtokából a földosztás alkalmával kisajátítottak 547 nö. területet egy román tannyelvű iskola építésére (1926. okt. 7.). Később a kisajátított terület helyébe kiutaltak nekik egy 400 nö. nagyságú földet (1933. okt. 23.). – Irod.: Prozan.

Szásznádas. ? † Prod (Szeben), 1803. júl. 20.: tanár, lelkész. – Tanult Halleban (1770). Segesváron tanár, prédikátor (1774–); lelkész Prodon (1777–1803). – Irod.: Szabó–Szögi.

Segesvár, 1792., † Segesd (Maros), 1859. febr. 20.: tanár, lelkész. – Tanult Tübingenben teológiát (1814). Tanár Segesváron. Lelkész Segesden (1840–59). – Irod.: Szabó–Szögi.

? † ?: ev. lelkész Segesden (1840–59). – Irod.: Apold.