Maros megyei életrajzi lexikon

A családból V. János primipilusi levelet kapott (1655). – Irod.: Pálmay.

? † 1819: unit. pap. – Szentháromságon pap és tanító (1786–1796). – Irod.: Szentháromság.

? † ?. tanító. – Mester Jedden (1802–1822), Mezőbergenyében (1822–1849). – Irod.: Imreh B.

Marosvécs, 1927. nov. 21., † Kecskemét, 2004. márc. 22., hamvait a marosvécsi temetőben helyezték örök nyugalomra (júl. 31.): irodalomtörténész, író, műfordító, egyetemi tanár. – Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a Kemény János támogatásával a mv.-i Ref. Koll.-ba került (1940), ahol érettségizett (1948). A BTE-en szerzett oklevelet a m. nyelv és

? † Mv., ?: kántor. – A ref. egyház fiúiskolájának első tanítója (1811) a ref. kistemplomban kántor (1820). – Irod.: Időtár 1; Keszeg; Krón. Füz. (1939. 4/6).

Szatmárnémeti, 1931. máj. 8., † Dicsőszentmárton, 2004. dec. 31.: festő, grafikus – Kétéves művészeti iskolát végzett Buk.-ben Corneliu Baba prof. osztályában. Dicsőszentmártonban telepedett le (1964). Monumentális festő, meleg színű festményei vannak, külső és belső dekorációkat festett, színdarabokhoz díszleteket készített és hirdető plakátokat tervezett. – Irod.: Moldovan, Iuliu: Artă plastică târnăveană:

Meggyesfalva, 1931. ápr. 22., † Mv., 1984. okt. 9.: gyógyszerész. – V. I jegyző (†1944) és Szentpéteri Emma fia. Felesége: Szombati Rozália tanítónő (esküvő 1959), két leányuk született. – Iskoláit Lukafalván (ma Dózsa György) kezdte, a mv.-i R. K. gimn.-ban folytatta, majd a M. Fiúlíc.-ban fejezte be (1950). Egy évet a

? 1926, † Mv., 1992. márc. 25.: tanár. – Természetrajz-biológia tanár és igazgató. Mv.-en a Bolyai Farkas Líc.-ban tanított – – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. márc. 27.); Mv.-i örmények.

V. János, privilégiumokat nyert Rákóczi Györgytől (1655.). – Irod.: Pálmay.

A családból V. Péternek kiváltságlevelet adott Báthory Gábor (1608. jún. 10.). – Irod.: Pálmay.

? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1755). Mikefalván szolgált (1763). Korán meghalt. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

1821. febr. 15., † 1877. jan. 29.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1846. aug. 21.). Káplán Lemhényben, Zetelakán, Csíkrákoson. A forradalom után menekült. Szászrégenben helyettes plébános (1850). Káplán Kapnikbányán (1852). Plébános Székelyhodoson (1852–56), majd Kászonjakabfalván, Sárfalván, Törcsváron, Jegenyén, Almakeréken. – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? † ?: ref. lelkész. – Havad ref. papja (1846 –50). – Irod.: Imreh B.

? † ?: ref. lelkész. – Havad ref. papja (1725–32). – Irod.: Imreh B.

→ VASS Tamás.

1694, † 1695.: ref. lelkész. – Lőrincfalván ref. pap. – Irod.: Imreh B.

Mv., 1690 k., † Pápa, 1740: borkereskedő, fordító. – Nagyenyeden tanult (1710–), ahol köztanítói állást is viselt, azután Odera-Frankfurtban látogatta az egyetemet (1717–22). Onnan visszatérve Kv.-on tokaji borral kereskedett, de üzlete nem sikerült, eladósodott. Kalandos élete tragikus véget ért, mint háborodott elméjű bolyongott városról városra, míg Pápán meghalt. Latinból magyarra

? † ?: deák. – (1606). – Irod.: SzOkl, 4.

? † ?: a borbély céh mestere. – A céh valamennyi mestere nevében kérte, a bíró jóváhagyta és megerősítette a borbélycéh bemutatott szabályzatát (1590), amit Báthori Zsigmond megerősített (1591) majd megújították (1628). – Irod.: Időtár 1, Pál-Antal 2009.

? † ?: főbíró. – Mv.-en albíró (1731) főbíró (1730, 1735, 1736). – Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Pál-Antal 2006.

? † ?: tanító. – Felesége Hegedűs Borka. – Tanított Maroscsapón (1722–23), Dányánban (1724–25), Kerelőszentpálon (1726–27), Mikefalván (1732) és Vámosgálfalván (1740–60), Mikefalván (1764–73). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.

→ MAROSVÁSÁRHELYI Gergely

→ MAROSVÁSÁRHELYI István

? † ?: polgár, írnok, jegyző. – Marosszéki nótárius (1580–90-es évek). Vizsgálatot folytatott egy adóperben (1587). Feleségére Köpeczi Annára szállt Egerszeg birtoka az ott álló nemesi udvarházzal, amelyet az Orbai család birtokolt, akkor már özvegy volt (1597), majd jogerősen is az övé lett (1602). – Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2002; Pál-Antal

? † ?: esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1684). – Irod.: Berekméri–Nemes; Pál-Antal 2006.

? † ?: tanácsos. – a Mv.-i tanácsos (1739), adótárnok (1742). – Irod.: Pál-Antal 2006.

→ KŐRÖSI GYÖRGY, vásárhelyi.

? † ?: tanító. – Haranglábon tanított (1799–1801). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ?: ref. lelkész. – Marosludasi ref. egyház vezetője (1889–1892). – Irod.: Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.).

→ MATKÓ István.

? † ?: tanító. – Magyarón volt mester (1585). – Irod.: Ősz.

Mv., 1647., † Nagyenyed, 1728.: tanár, rektor, ref. püspök. – Felesége: Nemes Erzsébet. – A mv.-i skóla partikula tanulója, majd Kv.-on subscribált (1668 k.) és Nagyenyeden folytatta tanulmányait (1673), coccejánusi befolyás alá került, és a koll. könyvtárosa lett. Apafi Mihály fejedelem anyagi támogatásával peregrinált Utrechtben (1677–78), Franekerben (1678–79), Londonban (1679),

? † ?: fia Bálint deák tiltakozott, hogy Apaffi Lénárt és felesége Anna Dorottya a Szent Miklós templomban az általuk alapított Mindenszentek oltárát a maguk részére önhatalmúlag lefoglalták (1508). – Irod.: Pál-Antal 2009.

? † ?: ref. lelkész. – Felesége Béres Anna. – Lelkész volt Ebesfalván (1727–28), Haranglábon (1729–41), Búzásbesenyőben (1741–46), Magyarherepén (1746–52), Mikefalván (1752–54) és Gógánban (1755–67). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3., 4.

Mv., 1610 ? † ?: humanista prédikátor, vásárhelyi bíró fia. – Feltehetőleg mv.-i születésű. Idehaza és Debrecenben tanult (1626–), rektori hivatalt töltött be Zilahon (1631–32), ahonnan külföldre is ellátogatván Leidenben (1634), Franekerben, ismét Leidenben (1636), ahol disputált (1936), Művét Kuti Jánosnak a particula rektorának ill. Vásárhely bírájának és tanácsának ajánlotta. Angliában is

? † ?: akadémita, vásárhelyi bíró fia. – János testvére. Franekerben és Leidenben tanult (1635–37). Sok könyvet hozott haza. – Irod.: Időtár 1.

? † ?: orvos. – Tanult Odera-Frankfurtban medicinát (1755); Leidenben (1756) med. és filoz. – Irod.: Szabó–Szögi.

Mv., ? † ?: ref. lelkész a XVIII. sz.-ban – Tanult Mv.-en (1727), Franekerben (1740–41). Hazatérve Losonczi báró Bánffi Zsigmond udvari prédikátora és hosszúaszói ref. lelkész, majd lelkész Búzásbocsárdon (1745–). Halotti beszédei jelentek meg. – F. m..: Az Izraelnek Sámuel halálán lett keserves siralma. Mellyről… Báró Kemény Sámuel teste Nagy-Szebenben 1744.

Brassó, 1916. nov. 20. † ?: orvos. – Orvosi diplomát szerzett (1944). Bőrgyógyász volt. – F. m..: Dermatológia (Mv., 1961). – Irod.: Péter.

Szamosmakód (Beszterce), 1931. nov. 22. † Mv., 1996. márc. 20.: tanár. – A líc.-ot Naszódon, a kv.-i egyetemen geológia-földrajz szakot végzett (1955–61). Galócáson és Maroshévízen tanár (1961). Mv.-en az Al. Papiu Ilarian Lic. tanára (1968–9, majd igazgatója (1961. szept. 1.–78. szept. 1.). Minden tanügyi fokozatot megszerzett. Részt vett a Salva-Visói vasút

? † ?: intéző. – A Mv.-i Cukorgyár megbízott intézője (1945. márc. – 1946), később tanácsosa (1946–). Feladatkörébe tartozott a RT általános gazdaságpolitikájának és pénzügyi kérdések irányítása, a kartell és más cukorgyárakkal való kapcsolatok intézése. – Irod.: Ferenczi.

Iasi, 1937. dec. 29., † Mv., 2000. nov. 6.: színész. – A Művészeti Akadémiát Buk.-ben végezte (1963), és egész életében a mv.-i Tháliát szolgálta, ahol a román tagozat létesítésétől alapító tagként dolgozott (1962–2000). Többezer fellépés után ment nyugdíjba (2000), de óhaja szerint tovább is szerepelt. Utolsó szereplésekor, Torrance: Sinucigaşul c.

? † Mikháza, 1684. ápr. 2.: ferences szerzetes. – Világi papból lett novícius. – Irod.: György: A ferencrendiek.

Somosdi család: V. Jakab, mint pixidárius lustrált Somosdról (1614), primipilárist levelet nyert (1631. jún. 11.). – Irod.: Pálmay.

? 1932 † Mv., 1998. aug. 9: labdarúgó, a Textila Mureş főgépésze. – Középfokú Fémipari iskolában végzett Mv.-en (1951). – Irod.: MMK.

? 1896., † ? 1969: író, festő. – A KZST keretében indult írói pályája, mezőségi regénye a Farkasverem jelentős. Verset írt, könyvet illusztrált, cikkeket írt. – Irod.: Gálfalvi Artúr Béla: Makfalva (2005); Mv. Molter.

? 1912 † ?: szobafestő, a RMP tagja. – Az erdőszentgyörgyi Csizmadia és Társai Malom RT (alapítási éve 1928, tulajdonosa Csizmadia Sándor és társai: Csizmadia András, Vajda György Erdőszentgyörgyről, Csíki Dénes és József Marosszentgyörgyről és Zajzon Gyula Madarasról) államosításakor kinevezett ügyvezetője (1948. jún. 18). A malom az erdőszentgyörgyi Községháza tulajdonába,

Görgényüvegcsűr, 1896., † ?: erdei munkás. – Fiatal kora óta fairtással foglalkozott. Az első vh.-ban a 22. h. majd az 5. tüzér ezredben szolgált, gázgránáttól sebesült., a II. o. ezüst vit. érem kitüntetettje. Leszerelése után a Székely hadosztályban harcolt (1919), majd román fogságba került. – Irod.: Glăjărie; Székelyföld í. k.

Sóvárad, 1907., † ?: gazdálkodó. – Gazdálkodni édesapjától tanult, majd önálló lett, Atosfalván 45 hold földön gazdálkodott. A Gazdakör elnöke, a MP tagja, kulturális és hazafias egyesületek támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

Altorja, 1821. febr. 15., † 1877. jan. 29: r. k. pap. – Pappá szentelték (1846). Káplán volt Zetelakán és Csíkrákoson. A forradalom bukása után bujdosott, majd Szászrégenben plébános (1850–51), tovább menekült Kapnikbányára és ott volt lelkész. – Irod.: Múltunkról.