Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : bíró. – Makfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Tövis, 1902. aug. 28., † Párizs, 1982. dec. 28.: feltaláló. – A székelyhodosi F. Lajos (vasúti pályafelvigyázó, fékező, raktárnok, majd állomásfőnök Deményházán, a kisvasútnál), és Máthé Mária fia. Testvérei: hat fiú és két leány. Fia: Jean-Pierre Farkas, újságíró, szerk. -ő, a France Inter rádió igazgatója, majd a Radió France helyi

? † ? : kereskedő. – Sógorai: Goldenfeld Samu, a 22. h. gy. -e. katonája, az orosz harctéren hősi halált halt; Weisz Mihály, hadirokkant. – Szászrégenben élt. Tényleges katonai szolgálatot teljesített (1907–10). Törzsőrmesterként részt vett az I. vh.-ban (1914. aug. – 1918. nov.) a gyulafehérvári 50. gy. -e.-ben, I. o. számvívő

1878., † ?: mv.-i lakos. – Nemesi rangot kapott (1910. okt. 5.). Mv.-ről feleségével (1885–) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Újvári

Segesvár, 1895., † ?: vállalkozó. – Apja: Sándor. Testvérei: Gábor, Mózes. – Középiskolái elvégzése után a bécsi exportakad. -án tanult, majd a sékelyudvarhelyi családi fatelepet, a Farkas Sándor örököseit, testvéreivel (Gábor, Mózes) közösen vezettek. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : adományozó. – A küküllőpócsfalvi ref. egyháznak ón boroskannát adományozott (1714–49). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ? : nemes. – Nemesi család tagja. A székelyek alispánja (1493). Irod.: Bíró Donát; Pálmay

fényképészek. – Műtermük Mv.-en az Arany János utcában volt. Irod.: Miklósi-Sikes

? † ? : gör. kat. pap. – Ioan Bob püspök Hodákba helyezte szolgálni (1799. márc. 17. –). Valószínű az ő leszármazottja Lupu Zaharie ort. pap, aki szintén Hodákban szolgált (1882 k.). –Irod.: Dobozi

1855.? † Mv., 1912. dec. 1.: hivatalnok. – Felesége: Nagy Ilona. Fiai: Jenő és Domokos. – Vármegyei irodai segédtiszt. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : birtokos. – Mátyás király megerősítette tulajdonjogát Magyarfülpös, Szászfülpös és Unoka falvakra (1459. júl. 13.), majd hűtlenség vádjával elkobozta (1467. nov. 1–2). Irod.: Magyarfülpös

? † ? : küküllővári várnagy. – Végrendeletileg 12 aranyforintot juttat egy zsoltáros könyv visszaváltására, 16 és fél márka ezüstöt hagyott egy kehely készítésére a mv.-i Szűz Mária templomnak (vártemplom) és utolsó kívánsága hogy a ferencesek kámzsájába temessék el Vásárhelyen (1453). Irod.: Időtár 1

? † ? : segédtanító. – Sóváradon tanított (1842–1844). –Irod.: Imreh Barna

? † ? : ref. pap. – Mezőcsávásban (1692–1699) Csitszentivánban (1701-02), Lőrincfalván (1710), Káposztásszentmiklóson (1712–24) ref. lelkész. Irod.: Imreh B.

Kv., 1935. okt. 9. † Mv., 2017. jan. 5.: zeneszerző. – karmester. – Szülővárosában végezte tanulmányait és oklevelet a Gheorghe Dima Zeneművészeti Egyetemen zeneszerzés-karmesteri szakon végzett. Több város művelődési intézményének munkatársa, majd Mv-en a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán és a Maros Művészegyüttes művészeti titkára (1978–1990). A Mv.-i Nemzeti Színház magyar tagozatának

Szászrégen, 1896., † ? : dr. jur., miniszteri osztálytanácsos. – A Füldművelési Minisztérium szolgálatába lépett (1919), mint osztálytanácsos a vízügyi osztályon dolgozott (1944). Cikkei: a Vízügyi Közlem., Öntözésügyi Közlem.-ben. Irod.: Gulyás

Mv., 1872. máj. 8. † ? : színésznő. – Színpadra lépett Völgyi Györgynél (1890). Irod.: Schöpflin

Bolkács, 1724. szept., † Magyarsáros, 1786. márc. 13.: ev. lelkész. – Tanult a medgyesi gimn.-ban (1740–), a hallei egyetemen (1747–). Kántor és leányiskolai tanító Medgyesen (1749–), ahol egyházi énekszerzéssel is foglalkozott. Segédlelkész Medgyesen (1757–), lelkész Sáros-ban. A legjelentősebb gyűjtők egyike volt, akinek Erdély történetére vonatkozó eredeti és másolatból álló oklevél-gyűjteménye

? † ?: tanárnő. – Anyja: Mme Fayon. Férje: Baciu Teofil ügyvéd. – Az I. vh. után érkezett Franciao. -ból (1931–) tanárnő anyjával, francia nyelvet tanítani. A mv.-i gimn. -okban, a Papiu és Unirea líc.-ban tanítottak. Özv. Pasoni Gáborné villáját bérelték ki, és francia nyelvű líc. -ot és leánynevelő intézetet

Abrudbánya, 1926. júl. 22. † Mv., 1998 2019 : orvos egyetemi tanár. – F. Béla lelkész és Tomcsik Mária (1870–1950) fia. Felesége: Orbán Gizella (1939–2019). Leánya: F. Éva Rozália gyógyszerész. (1949–1999.). – A középiskoláit Abrudbányán, Kv.-on, Nagyenyeden végezte. Orvosi oklevelét a MOGYI-n szerezte meg, ugyanitt az orvostudományok doktora (1962). Előbb gyakornok

1949., † Mv., 1999. júl.?: gyógyszerész. Apja F. Béla orvos. – A MOGYI végzettje, gyógyszerész oklevelet kapott (1971). Dolgozott Erdőszentgyörgyön és Mv.-en, ahol saját gyógyszertára volt (1990 után). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

Jobbágyfalva, 1896., † ? : gazdálkodó. – A szülői háznál tanulta a földművelést. Az első vh.-ban a 22. gy. e. ben az orosz fronton harcolt és három évet töltött orosz fogságban. Kivándorolt Amerikába (1927), ahol 12 évet töltött, hazatérve szülőfalujában vásárolt földet, melyen korszerű gazdálkodást folytatott. Irod.: Székelyföld í. k.

Málnás, 1910. aug. 26., † Kv., 1979. aug. 3 , a Hazsongárdi Lutheránus temetőben nyugszik.: orvos, ortopéd szakorvos. – A középiskolát Sepsiszentgyörgyön, az egyetemet Buk.-ben végezte. – A kv-i Bolyai TE Mv. -re áthelyezett Ovosi Karán, majd az önállósult OGYI-n tanított, az Ortopédiai tanszék professzora (1945–49). A mv.-i Ortopédiai és

Nyárádszentmárton, 1902., † ? : unit. lelkész. – Édesapja Lajos unit. esperes. Tanulmányait Kv.-on végezte, pappá szentelték (1932). Erzsébetvároson kezdte papi hivatását, onnan Medgyesre, Recsenyédre majd Ravába került (1938–43). Az I. vh.-ban mint önkéntes vett részt a székely hadosztályban, ahol román fogságba esett. A Hangya igazgatója és elnöke, iskolaszéki elnök, a

Gagy 1928., † Mv., 2014.: orvos. – A MOGYI orvos szakán végzett (1955). Rendelt Szalacson, Szamosdombon (1955–60). Marosjárában körzeti főorvos (1960–1973), Gernyeszegen rendelt (1973–1992). Érdemes orvos címet kapott (1973). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Mv., 1903., † ? : étkezde és kifözde tulajdonos. – Mv.-en az étkezdét saját erejéből nyitotta (1940), ízletes, változatos ételek voltak, helybeli fogyasztásra és házhoz vitelre is. Irod.: Székelyföld í. k

Orbaitelken (Kovászna megye). Született, 1928., † Mv., 1989. ápr. 17.: orvos. – A MOGYI gyermekgyógyászaki karán végzett (1953). Egyetemi oktató és ortopéd-gyermeksebész, a mv.-i OGYI, a Gyermeksebészeti Klinika és a II. Ortopédia munkatársa. Tanársegéd, majd adjunktus (1980–). Kutatóorvos, tanulmányozta a gyomorrák, a gyermekkori tüdőgyulladások sajátosságait Monoki István dr. -al együtt. Irod.:

? † ?: tanító. – Haranglábon tanított (1713). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ? : primipilus. – Primipilusi levelet (lófőséget) II. Rákóczi Györgytől nyert (1655). Irod.: Pálmay

Brassó, 1914., † ? : kereskedő, italkimérő. – Brassóban iskolái elvégzése után a kereskedést tanulta. Önálló lett Mv.-en (1940–) Szakképzett csemegekereskedő, üzlete a környék kedvelt bevásárló központja volt. Irod.: Székelyföld í. k

Lupeny, 1926. febr. 16., † 2004. : történész, politikus, miniszter, az RKP vezetőségének tagja. – Andrásfalván élte gyerekkorát. Székelykeresztúron az unitárius gimn.-ban és tanítóképzőben végzett. Politikai pályára lépett, Székelyudvarhelyen, Buk.-ben, Brassóban, Mv.-en tevékenykedett, állami és pártpolitikai munkakörökben. A szocialista munka hőse. A Szabadság c. lapba közöl (1945–), politikai, gazdasági kérdésekről a

Csíkfalva, 1925. jún. 24† 1944. okt. 25.: honvéd. – György Sára fia. 70. gyalogezred. Aknaszilánk áldozata. Eltemették Apagy, hősök temetőjében. Irod.: Berekméri 2015

? † ? : adományozó. – Felesége: Fekete Judith. – A Székelykakasd ref. eklézsiája számára sokan adakoztak (1697–1707), többek között a felesége „Páhoj Abroszt” adott. Irod.: Székelykakasd

? † ? : adományozó. – Felesége: Bokor Erzsébet. – A székelykakasdi ref. eklézsia számára, on kannát dományoztak (felirata 1698). Irod.: Székelykakasd

Erzsébetváros, 1885. szept. 1. † ? : színész, színigazgató. – Pályája kezdetén színész volt (1912–). Színigazgató lett (1917. szept. 1. -–). A román kormánytól kapott engedélyt (1919. márc. 14.) s mint II. rendű iagazgató teljes felszereléssel rendelkezett. Elsősorban a Székelyföldön működött. Társulatával játszott Szászrégenben (1920–21; 1924–25; 1925–26; 1930), Mv.-en (1925–26; 1927–28;

? † ? : színész. – Mv.-en játszott társulatával (1837–38). Irod.: Időtár 1

? † ? : ref. lelkész. – Debrecenben subscribált (1627), Gogánban (1641), Vámosgálfalván (1643–48) és Radnóton szolgált (1651–53). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

? † Bp., 1928. szept. 1 : lovag, bankigazgató. – Mv.-en az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank igazgatója volt (még 1924-ben is). Repatriált Mo.-ra (1921). Irod.: Időtár 3; Pană

? † ? : Görgényhodák hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

Görgényhodák, 1916. márc. 13. † ? : őrmester. – Szászrégeni lakós. A belényesi hegyivadász századdal rész vett a román hadsereg keleti hadjárataiban (1942 és 44. ápr. -aug. 23). Szovjet hadifogságba került (1944. –46. okt. 1.). Irod.: Reghin, militari

Egrestő, 1908. júl. 15., † Gyergyóhodos, 1991. jún. 20.: r. k. pap. – Gyergyószentmiklóson, Mv.-en és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték Gyulafehérváron (1932. jún. 12.). Káplán volt Gyergyóújfaluban, Lövétén, Csíknagyboldogasszonyon, lelkipásztor Sósmezőn, Gyergyóhodoson (1941–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † Mv., 1984. jan. 17.: a munkásmozgalmi harcos. – Fiatal korától részt vett a munkásmozgalomban, kulturális-nevelő munkát végzett. Tagja volt a KISZ-nek (1929–), a Vörös Segély Bizottság-ban tevékenykedett, többször letartóztatták. Felszabadulás után tagja volt a M. Népi Szövetség szervezet vezetőségének, a Romániai Nők Demokratikus Szövetsége megyei szervezetének titkára volt Sepsiszentgyörgyön.

? † ? : r. k. pap. – Ferencredni szerzetes, r. k. plébános Szőkefalván (1794–95). Irod.: Nagy László

Gyimesbükk, 1926., † Mv., 2008: kereskedő. – F. Antal és Dájbukát Veronika fia. Felesége: Páll Anna, tanítónő. Lányaik: Ágnes (1958–), Fogarasy Domokosné, gyerekei: Réka és Emese; Zita (1961–) Bíró Leventéné, leányuk Rita. – Kereskedelmi iskolát végzett. Mv.-en dolgozott, mint üzletvezető (1950-es évektől–). Irod.: Száva 2012

Csíkszépvíz, 1848. febr. 17., † Sepsiszentgyörgy, 1910. okt. 17.: r. k. pap. – F. István és Antalfy Katalin fia. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron végezte teológiai tanulmányait. Papá szentelték (1872. ápr. 8.). Káplán volt Sepsiszentgyörgyön, Mv.-en és Kv.-on. Plébános (1881–) Csícsókeresztúron, Szentkatolnán és Csíkszenttamáson, Sepsiszentgyörgyön (1888). Tiszteletbeli kanonokká nevezték ki (1908). Irod.:

? † ? : Felesége: Novák Mária. Gyermekeik: Veronika (Mv., 1814. jan. 31. – ?); Károly Lukács (1815. jan. 27. – ?); Deodát (1818. ápr. 12. – ?); Mária Anna (1820. dec. 9. – 1837. dec. 13; 16 évesen),. Karolina (1823. márc. 16. – ?), Katalin (1827. máj. 19. – ?),

? † ?: színész. – Apjuk F. Ferenc († Torda, 1780). Testvérei: István, Sándor, Rozália Kotsi Patkó Jánosné (1777–1811). – A fiúk a kv.-i ref. koll.-ban tanultak. Színészek lettek (1790 k.). János Nagyenyeden, István Mo. ról. toborzott színészeket. A megalakult társaságuk Kv.-on mutatkozott be a közönségnek (1792 nov. 11). F. J. volt

? † ? : lófő. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is

? † Mv., 1990. aug. 8.: ref. lelkész. – A melegföldvári, galambodi, havadi, frátai ref. -ok lelkipásztora volt. Irod.: [Nekrológ](Nú., 1990. aug. 9.)

Szászrégen, 1848. febr. 17., † Sepsiszentgyögy, 1910. febr. 17.: r. k. tb. kanonok, esperesplébános, szakíró. – Pappá szentelték (1872). Segédlelkész: Sepsiszentgyörgyön, Mv.-en. Káplán: Kv.-on, Csicsókeresztúron, Szentkatolnán, Csikszenttamáson. Plébénos Sepsiszentgyörgyön, alesperes (1891–), főesperes (1900–), c. kanonok (1908–). Cikkei: a gyulafehérvári Közművelődésben jelentek meg. Irod.: Gulyás; Kempelen; Pálmay