KÚN Benedek, kaali
? † ?: főkirálybíró Marosszéken. – A főnépnél volt számontartva (1571), amikor pert veszített az iklandi György családdal szemben. A kerelőszentpáli csatában (1575) Báthori István erdélyi fejedelem oldalán volt és királybíróvá tette. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay, Székelykál 800 éves történetéből, SzOkl Ús 4
KÚN Erzsébet, kaáli gr.; Kun Erzsébet, Kuún Erzsébet, tancsi gr. Földváry Ferencné
? † 1770. dec.: tancsi földbirtokos. – István ezredes és borosjenői Keserű Zsófia leánya. Férje tancsi gr. Földváry Ferenc. Tancson élt. Fölötte többen mondtak halotti beszédet, ezek egyike szathmári Pap Mihály, Verestói György (1770. dec. 16.). Faragott kő szószéket adományozott a tancsi ref. templomnak (1758). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Biró
KÚN Géza Károly, Kuún, osdolai gr.
Bp., 1916. jún. 30., † Mv., 1959. okt. 5.: jogász, történész. – Szülei: Kuún Zsigmond (1882–1959)és érdszentkirályi Szentkirályi Ilona (1882–1957). K. Zsigmond testvére. A család Mezőkölpényben gazdálkodott. Középiskolai tanulmányait a bécsi Thereziánumban végezte. Kv.-on a Ferdinánd TE-en tanult, Párizsban a Sorbonne-on szerzett jogi doktorátust. Kanadában az University of New Brunswick
KÚN Ilona, Kuún, kaáli nemes, Berzenczey Istvánné.
? † ?: székelykáli földbirtokos. – Férjévev görgényszentimrei Berzenczey István marosszéki főkirálybíróval felújították a székelykáli r. kat. templomot. (1725), majd új templomot építettek (1752), amely főoltárának megrendelői is. Síremlékük a templomban van. Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Kelemen Lajos, 1977,
KÚN Ilona, Kuún, osdolai nems, gr. Bethlen Miklósné
1652 † 1685. dec. 3: földbirtokos. – István († 1690) főispán és zabolai Basa Ilona († 1671) leánya. Férje Bethlen Miklós kancellár (esk. 1667). Gyermekei: Zsófia, Miklós, Mihály (1673–1706), Borbála (1678–1712). Ők építették a betlenszentmiklósi kastélyt (1668–83), tovább építették a keresdi kastélyt (1670–80 k.), címerük is ismeretes (1682). Irod.: Bicsok-Orbán;
KÚN Ilona, Kuún. ozsdolai gr., Paikert Gézáné
Mv., 1918. ápr. 12., † ?: földbirtokos. – K. Zsigmond (1882–1959) és érdszentkirályi Szentkirályi Ilona (1882–1957) leánya. Férjhez ment: (Sainte Agathe des Monts, Canada, Quebec, 1947. dec. 21) seprősi Paikert Géza, (Sainte Agathe des Monts, 1902. aug. 18- ? ). Dr. jur. et rer. pol. m. kir. min. tanácsoshoz (Syracuse,
KÚN István, Kuún, osdolai
? † Zernyest, 1690. aug. 21: főispán. – István és Sulyok Sára fia. Felesége zabolai Basa Ilona († 1671). Lánya: Ilona, Bethlen Miklósné (1652–1685). – A Fejedelmi Tábla ülnöke (1663–89), Hunyad (1666) és Kisüküllő vm. (1667–70), majd Küküllő vm főispánja (1678–81), kv.-i főkapitány (1674). Barcsai, majd I. Apafi híve, utóbb
KÚN István, Kuún, osdolai
? † ? : Lehet, h. az ő gyermekei: K. Amália Ugron Istvánné, K. Gergely és K. Gotthárd. – Küküllőmegye főispánja (1776). Irod.: Gyászjelentő, Horányi
KÚN István, osdolai, gr.
? † ?: földbirtokos. – K. Miklós és Kemény Kata fia 1732-?). Felesége Bethlen Zsuzsanna ( esk. 1762). Fia Zsigmond. Irod.: Árva Bethlen K; Gudenus; Lukinich
KÚN István, osdolai, gr.
? † ?: földbirtokos. – Felesége Lázár Klára (1773.?- Algyógy, 1815. márc. 16.), egy leányuk és két fiúk volt. Irod.: Levéltári gyászj.
KÚN Jakab
? † ?: kereskedő. – A kv.-i haditörvényszék elé állították hazaárulás vádjával (1922). Azzal is vádolták hogy pénzt kapott Siménfalvi alezredestől a magyar nemzeti hadsereg hírszerzési osztályának főnökétől, hogy az Erdélyben élő hivatalnokokat vagy katonatiszteket segélyezze. Felmentették a vád alól. Irod.: Időtár 3; Recueil des griefs de la minorité hongrois
KÚN József
? † ?: ítélőmester, főinspektor. – A Gubernium által kinevezett főfelügyelő (1731), akinek a feladata a rend és törvényesség betartatása. Jelenlétében választották meg a mv.-i tanácsot és főbírót. Irod.: Időtár 1
KÚN József, ozsdolai gr.
Algyógy, 1788. szept. 15., † Algyógy 1851. szept. 21: földbirtokos, cs. k. kamarás, táblabíró. – László (1764–1827) és br. Bruckenthal Zsófia Zsuzsanna (1769–1814) fia. Felesége: magyar-gyerőmonostori gr. Kemény Kata (1788. márc. 19. – Kv., 1816 szept. 20. Marosbogáton temették, 1816. szept. 28.). Gyermekeik: Katalin, Vilhelmina († Gerend, 1840. aug. 10.);
KÚN Juliánna, Kuún, osdolai, gr.; Bornemisza Józsefné.
Ördögkeresztúr, 1877. máj. 4., † Kv., 1928. szept. 1: földbirtokos. – Károly (1842–1889) és tolcsvai és pacséri Kászonyi Polixénia (1842–1898) leánya. Kászonimpérfalvi Bornemisza János (1867–1933) felesége. Nyárádszentbenedeken laktak. Irod.: Gudenus
KÚN Károlina, osdolai gr.
1816.? † Vajdaszentiván, 1854. szept. 29. Gerenden temették : földbirtokos. – Testvérei: gr. Kun Kata, br. Löventhal Sámuelné; gr. Kun Josefina gr. Klebelsberg Vilmosné. Irod.: Gyászjelentő
KÚN Katalin, Kuún, osdolai, gr., Bánffy Józsefné
Ozsdola, 1761. szept. 12., † Ozsdola, 1840. márc. 28: földbirtokos. – Férje losonci Bánffy József (Magyarkirályfalva, 1742. márc. 16- Magyarkirályfalva, 1794 márc 21). Fia István (Magyarkirályfalva, 1780–1830). Magyarkirályfalván éltek. Csejden voltak birtokai és jobbágyai, az úrbéri összeíráskor (1820). Irod.: Csejd-Tófalva; Gudenus.
KÚN Klára, csapói nemes, gr. Lázár Ferencné
? † ? : szászerkedi birtokos. – Zsigmond ítélőmester és nyárádtői Maksai Zsuzsanna lánya. Szárhegyi gr. Lázár Ferenc felesége (esk. 1734). Gyermekei: István (1736–1819), Anna (†1804). Irod.: Gudenus, Pálmay
KÚN Klára, osdolai, Kendeffy Pálné
? † ? : földbirtokos, adományozó. – László (1721–) és kisrédei Rhédey Krisztina lánya. Férje 1. malomvizi Kendeffy Pál, 2. széplaki Petrichevich Horváth Mózes. A küküllőszéplaki ref. egyháznak úrvacsorai keszkenőt adományozott (1749 után). Irod.: Gudenus; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KUN Lajos, Kun Lajos Antal
Nyirbátor, 1909., † ?: páter. –Házgondnoki adminisztrátor, segédmagiszter is volt a mv.-i Minorita rendházban (1942–44). Irod.: Maros megyei tört.
KÚN László, kaali
? † ?: főkirálybíró. – K. Mátyás és Zakariás Zsuzsa fia. Felesége: zabolai Mikes Ilona. Fia: István. A marosszéki hadköteles nemesek és lófők összeírásakor (1685. jún. 19.) főhadnagy. Főkirálybíró Marosszéken. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay; SzOkl Ús 8.
KUN Magda, Gyergyai Istvánné
Szászrégen, 1912. febr. 17., † London, 1945. nov. 7.: színésznő, filmszínész. – Mv.-ről indult, gyermekként is sokszor fellépett. Rövid színészképző tanfolyam után Kv.-on a Janovics-féle színházban sikeresen szerepelt, egyetlen évad alatt 245 ször lépett fel (1927–28) ; Fellépett Fehér Imre társulatával Mv, Temesvár, Zilah, Torda, Brassó, Szeben (1928–29) ; Bp.-en
KÚN Margit, ozsdolai, Bay Lajosné
Ördögkeresztúr, 1880. aug. 21., † Marossárpatak, 1967. márc. 20.: földbirtokos. – Károly (1842–1889) és Kászonyi Polixénia (1842–1898) lánya. Férje ludányi Bay Lajos (1872–1917). Irod.: Gudenus
KÚN Mátyás, kaáli III
? † ?: alkirálybíró Marosszéken. – Az országgyülésen panasz volt ellene, hogy Marosszékben káli birtokában a helv. hitvallásúak egyházát önhatalmúlag elfoglalta (1720). Felesége Zakariás Zsuzsa. Főkirálybíró volt Marosszéken. Irod.: Ferenczi Sándor 2012; Kempelen; Nagy Iván; Pálmay, Székelykál 800 éves történetéből
KÚN Mátyás, kaáli; I.
? † ? : főkirálybíró Marosszékben (1547), katolikus nemes Irod.: Nagy Iván
KÚN Miklós, osdolai
? † 1743. febr. 20.: ítélőmester, főinspektor. – Felesége magyargyerőmonostori br. Kemény Katalin. Gyermekei: István, László (1720–). A Gubernium által kinevezett főfelügyelő (1738), akinek a feladata a rend és törvényesség betartatása. Irod.: Gudenus; Pál-Antal 2009
KÚN Mózes
? † Nyárádszentlászló, 1857.: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1854–57). Irod.: Nyárádszentlászló
KUN Zsigmond
? † ? : földbirtokos, országbíró. – Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), említést tett K. Zs. birtokában lévő disznajói nyári mulató kastélyáról, Magyarrégenben volt protonotarius (1745), Várhegyen a vár templomának egyik harangja aző adománya (1754). Irod.: Pesty 2014
KÚN Zsigmond, csapói, kaáli
? † ? 1744.: ítélőmester, kormánybiztos. – Felesége nyárádtői Maksay Zsuzsannna. – Nagyernyében lakott és a kat. egyház első kurátora (1729–). Guberniumi titkár, a kir. tábla ítélőmestere katolikus részről (1730–). Részt vett Mv. város tisztújító gyűlésén (1731. okt. 27), majd Mv. város királyi felügyelőjévé nevezték ki (1739), feladata a pestis
KÚN Zsigmond, Kuun, Kun, Kún Zsigmond, osdolai gr.
Mv., 1920. jan. 22., vagy Mezőkölpény, 1920. febr. 23. † Mv., 2005. máj. 27, temetve Mv. ref. temető: százados, földbirtokos. – Zsigmond (1882–1959) és érdszentkirályi Szentkirályi Ilona (1882–1957) fia, K. Géza Károly öccse. Felesége: Svaiczer Gabriella / Borka (Szatmár, 1931., † Mv., 2006. nov. 21). Esküvő (1951. máj. 7). A
KÚN Zsigmond, osdolai gr.
Mezőkölpény, 1882. ápr. 4., † Mv., 1959. okt. 15.: földbirtokos, főhadnagy; főrendiházi tag. – Károly (1842. aug. 25–1889. jan. 26) és Kászonyi Polixénia (1842–1898) fia. Felesége érdszentkirályi Szentkirályi Ilona (Mezőpagocsa, 1882. dec. 2-Mv., 1957. jan. 17). Gyermekei: Géza Károly Zsigmond (Bp., 1916. jún. 30- Kanada), Ilona (Mv. 1918. ápr, 12-
KUN Zsigmondné, Inczédy Ágnes, nagyváradi br.
1748., † 1817. febr. 8.: adományozó. – A magyarkirályfalvi ref. egyháznak két úrvacsorai keszkenőt adományozott (1749 után). Irod.: Gudenus; Küküllői Ref. Egyházm. 3
KUN Zsigmondné, Svaiczer Gabriella
1931? † Mv., 2006. nov. 21. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2006. nov. 20.)
KUN Zsigmondné, Teleki Kata
? † ? : adományozó. – A magyarkirályfalvi ref. egyháznak úrvacsorai keszkenőt adományozott (1739–49 között). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KUN, csapói család
E család elődei Mikola szerint Magyarországból a lugosi és karánsebesi bánságból húzódtak Erdélybe, hol jó házasságokat téve, szép birtokokhoz jutottak. Kun Dániel 1619. aug. 20-án jószágokat nyert Bethlen Gábortól Lupa Márton, Mihály, máskép Gecző magvaszakadtán. Fia Kun Gábor 1633–1643-ig hosszas pert folytat az adományba nyert birtok végett a Gecző utódokkal;
KUN, kaáli székely primor család
Ismert törzse Mátyás 1547-ben él, neje gáldtői Toldalaghi Magdolna volt. I. Mátyásnak unokája II. Benedek Marosszékben – a család főfészkében – fő királybiró volt., II. Mihálynak fia László Enyed pusztításakor a Rákóczi forradalomban veszett el 1704-ben. Ugyan ez időtájban III. Mátyás marosszéki al-királybiró volt ; II. Istvánnak borosjenői Keserü Zsófiától
KÚN, Kuun, Kun, Kuún, Kunn, osdolai gr. család
A XVI sz.-ban tüntek fel a Székelyföldön a század közepén már Dál-Erdély egyik legjelentődebb családja. Magyar erdélyi grófi címet nyertek Mária Teréziától (Bécs, 1762. máj. 17) László, és fiai István és fiai. László az algyógyi ág, István az osdolai ág megalapítója. Az István ágbeli Zsigmond (1920–2005) leszármazottai Mv.-en élnek- Birtokai,
KUNCZMANNUS, Kuczmann
? † ? : r. k. pap. – A disznajói plébániatemplom plébános, fizette a pápai tizedet (1332–33), Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
KUNDÁR István
? † ?: nemes. – Mezőszengyeli unit. nemes, feleségével, Vajdaszentiványi Annával együtt (1594). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
KUNFI Zsigmond
? † ?: szocdem politikus. – A szocdemek parlamenti képviselőjelöltje A Mv.-i I. Választó kerületben (1910). Irod.: Időtár 2
KUNOVITS András
Dicsőszentmárton, 1910. júl. 26., † Dicsőszentmárton, 1938. jún. vagy jan. 6.: festőművész. – Tanult Désen, Nagybányán (1931); Bp.-en a Képzőművészeti Főiskolán Aba Novák Vilmos és Vaszary János tanítványa volt. A kubizmus és a német expresszionizmus híve. Irod.: Banner; Molnár; Murádin Jenő : Nagybánya (Miskolc, 1994)
KUNSÁGI István
? † ? : ?. – F. m.: szerk.: Honvédvilág (Pest, 1868). Irod.: Fülöp–Ferencz
KUNST Ottokár
? † ?: őrnagy, iskolaparancsnok. – A katonai alreál iskola parancsnoka volt, előbb őrnagy majd alezredessé léptették elő (1913)Királyi engedállyel viselhette a pápától kapott Pro Pontifice et Ecclesia kitüntetést is. Irod.: Időtár 2
KUPÁS János
? † ?: tanár, igazgató. – Makfalván iskola igazgató (1955–59). Kiemelték a tanügy kötelékéből. Szovátára helyezték, városi kultúrigazgatónak nevezték ki. Irod.: Makfalvi okt. tört.
KUPÁS Mihály
Mezőbodon, 1915. ápr. 29. † 1944. aug. 11. honvéd, elesett Mikuliczyn-Markowka között. Irod.: Berekméri 2015
KUPFER Károly
? † ?: igazgató. – A dicsőszentmártoni Első Erdélyi Üveggyár RT (alapítási év 1925) vezérigazgatója. Jól vezetett nagyipari vállalat volt, melynek gyártmányai pár év alatt meghódították a belföldi piacot, ebben nagy része volt az igazgató szakértelmének. Irod.: EBKL
KUPFERSTICH Antal, Kupferstick N.
? † ?: vállalkozó, gyáralapító. – Megvásárolta a mv.-i kocsikenőcs- és lámpaolaj üzemet (1881) és Kupferstick és Társa néven utóbb kóolajfinomítóvá fejleszteték. Leégett (1886), megvette Baruch Adolf. Az első 25 magán távbeszélő előfizető egyike volt Mv.-en Wallerstein Bernáttal közös vállalkozásukban (1893). Irod.: Időtár 2; Kuszálik–Zalányi
KURCSI Minya
Magyaró, 1897., † Magyaró, 1971 : mesemondó. – Erdei munkás volt a Marosvölgyében. – F. m.: Faragó József : Kurcsi Minya havasi mesemondó (Buk., 1969). Irod.: MÉL
KURECHIUŞIU, George
? † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön a g. kat iskolában tanított (1865–69). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
KURI Mihály
? † ?: tanító. – Szabó Lajos tanítóval együtt dolgoztak Nyárádszeredában a közművelődés alapjainak szervezésén. Olvasó- és dalkört szerveztek (1860-as évek), majd kórust hoztak létre (1868–). Irod.: Nyárádszereda
KURI Mihály
Nagykend, 1898., † ? : gazdálkodó. – A szülő háznál tanult gazdálkodni, önálló (1934–) Nagykenden 14 hold földjén. Az első vh.-ban mint irányító főtűzér az orosz és olasz fronton harcolt. A MP titkára, a község pénztárosa, a közügyek lelkes támogatója és résztvevője volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KURON András
Kv.-on született, 1929., † 2012: orvos. – Mv.-en a MOGYI orvos karán végzett (1954). Tüdőgyógyász, a gyermekklinikát vezeti, de felnőtteket is gyógyít. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
KURON Márton
Kv., 1929., † 2012: orvos a MOGYI-n végzett (1954) – A mv.-i Tüdőklinikán dolgozik. A gyermektuberkolózis szakorvosa. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
KURON Márton
Kibéd, 1883. jún. 8., † Kibéd, 1965.: kir.-i testőr; gazdálkodó, községi bíró. – Márton földműves gazdálkodó és Júlia fia. Felesége: a kibédi Dósa Eszter, szülésznő (esküvő: Bp., 1913. febr. 9.). Leányuk: Irén. – Iskolái elvégzése után apjától tanult gazdálkodni, majd 21 holdas földjén önálló lett Kibéden. Katona (1902–04), majd m.
KÜRSCHNER, Michael
? † ?: bíró. – Segesvári polgár, osztóbíró (1645–47), majd kőhalmi székbíró. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
KÜRTI Oszkár
Kv., 1930. szept. 19., † Mv., 2008. febr. 16.: mérnök-közgazdász. – Kv.-on Műszaki Egyetemet végzett (1954). Piskitelepen lett mozdonyjavító (1955–1958), Vajdahunyadon a kohászati kombinát munkatelepének vezetőmérnöke, majd az egeresi gipszgyár és vegyi művek főmérnöke (1958–60), Mv.-en a kerámiagyár főmérnöke és igatózgatója (1961–72), az Ellátásügyi Minisztérium Maros és Hargita Megyék Állóalapgazdálkodási
KURZ Anton
Bécs, 1799., † Segesvár, 1849. júl. 31.: ügyvéd, újságíró, honvédtiszt. – Erdélybe jött (1835. körül), Kemény József vendége és magántitkára gerendi birtokán, időközben Erdély töréneti kútfőinek kutatásával és irodalmi munkássággal foglalkozott; Brassóban a Siebenbürger Wochenblatt mellékleteinek a Satelit és Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandsliebe szerkesztőségében dolgozott; részt vett a
KUSCH Lőrinc
Segesvár, 1622 k.., † Brassó, 1670. jún. 28., : a brassói külső tanács tagja. – Kézirata: Tagebuch von 1653–1661, nvezetes kutfő, mert a brassói városházán történt eseményeket mint szemtanú tárgyalja. Irod.: Szinnyei
KUSTIUS, Johannes
Segesvár † ? : lelkész. – Tanult Wittenbergben (1722). Irod.: Szabó–Szögi
KUSZKA András
1879., † ? : cipész, kifőzde- és étkezde tulajdonos. – Iskolái elvégzése után a lábbelikészítő ipart tanulta és önálló mester lett, emellett kifőzdét is tartott. Az első vh.-ban a 22. gy. ezr. -el az orosz fronton volt, fogságba esett, a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel szerelt le (1918). Irod.: Székelyföld í. k.
KUSZKA Ferenc
? † ? : építési vállalkozó. – Mv.-en ipari vállalatának. alapítása (1910), alkalmazottainak száma 25. Irod.: Fodor János; Maros megyei m. -ság. 4.
KUSZTÓS Benjámin
Nyárádselye, 1917. máj. 12. † Wizenka, 1944. jún. 14.: honvéd – Kacsó Elza fia. Az 57/III. zászlóaljban honvéd. Irod.: Berekméri 2015
KUSZTOS Endre
Kibéd, 1893., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett, szövetkezeti vezető volt, majd önálló lett Csókfalván (1932–). Részt vett az első vh. -ban. Halála után özvegye vezette az üzletet (Gáspár Vilma). Irod.: Székelyföld í. k.
KUSZTOS Endre
Makfalva, 1925. szept. 27., † Mv., 2015. febr. 14.: festőművész, grafikus. – K. Endre kereskedő és Vilma fia. – Középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban és a Kereskedelmi Középiskolában végezte, Kv.-on a Képzőművészeti Főiskolán szerzett festészeti oklevelet Miklóssy Gábor tanitványaként (1955). Az Erdőszentgyörgyi Múzeum munkatársa (1962–65). Szovátán, Csókfalván élt. Szénrajzaiban
KUSZTOS István
Nyárádselye, 1928. jan. 1. † ? : Jahova-tanú. – Letartóztatták (1957. máj. 6.). Elítélték 7 évre. Kiszabadult (1964. máj. 3.). Irod.: 1956 Erdélyben
KUSZTÓS József
Nagybacon, 1831. jan. 11., † 1906. szept. 26. Benedekfi: Benedekfi : kántor, tanító. – Feleségeinek neve: Benedekfi Borbála, Benedekfi Lídia és Molnár Irma. Összesen 20 gyermekük volt. Marosbogát után Kibéden sikeres kántortanító 44 évig (1862 febr. 5. – 1906). Irod.: Kibéd 2
KUSZTOS Piroska; Kusztosné; Szabó
Alsósófalva (Hargita), 1926. jan. 1., † Bp., 1985. nov. 7., Alsósófalván temették el : tanár, népzenekutató, folklorista. – K. Endre festőművész felesége. Elemi iskoláit Alsósofalván, a tanítóképzőt Székelyudvarhelyen és Mv.-en végezte (1936–45), ahol kántori képesítést is nyert. a kv.-i Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán zenetanári oklevelet szerzett (1954). Szülőfalujában tanított (1945–48);
KUSZTOS Sándor; selyei
? † ? : Irod.: Közlemények a cs. k. 62. gyalogezred történetéből (Mv., s. a.)
KUSZTOS Sz. Endre, álneve: I. Kusztos Endre
Mv., 1959. máj. 17., † Cleveland, 1992. ápr. 7.: biológus. – Középiskolát Szovátán végzett (1978); a kv.-i BBTE.-en biológia szakán szerzett diplomát (1980–85). A szovátai Körzeti Kórház munkatársa volt. Versekkel tűnt fel az Igazság, Ifjúmunkás, Falvak Dolgozó Népe hasábjain, ez utóbbi Természettudományi Figyelő c. rovatának munkatársa. Kutatási területe : magatartásbiológia,
KÚTAS, szentgericei
a családból K. István nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
KUTASI Gyula
? † Nagyernye, 2007. szept.: tanító. – Nagyernyében tanított 55 éven keresztül (1952–). Az oktató-nevelő munka mellett részt vett a község fejlődéséhez hozzájáruló minden más tevékenységben: a kollekivizálásban felsőbb parancsra, a falu villamosításakor sáncokat ásott, bábáskodott az új kultúrotthon megépítésénél, majd az új iskola építésénél segédkezett (beköltöztek 1976), lelkesen munkálkodott
KUTASI Zoltán
Vadasd, 1948. febr. 9., † Makfalva, 2002. jan. 21, : polgármester. – Mezőgazdasági Technikumot végzett Mv.-en (1967). Havadon technikus (1967–68), autójavító Mv.-en (1970–72), majd Makfalván (1972–96). Makfalván polgármester, aki megértette és felvállalta az önkormányzatiság eszméjét, és áldozatos munkával szolgálta a makfalvi közösséget (1996- haláláig). Jelentős szerepet játszott a község kulturális
KUTASSY Ágoston
? † ?: pilóta. – Motoros repülőn pilóta (1909). Irod.: Ennek utána kell nézni, lehet hogy nem is a miénk, csak itt a térségünkben repült
KUTHY Dénes
Cserefalva (Maros), 1874., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, önálló lett (1906) Cserefalván 60 hold birtokán. Tekintélyes polgára volt községének, választott megyebizottsági tag, a dalárda alapítója, nagy része volt a Gazdakör és a Tejszövetkezet megalapításában. Számos értékes díjazásban volt része a gazdakiállításokon kiválló minőségű terményeiért és
KUTI Ábel, hidegkúti
Szentgerice, 1871., † ?: földbirtokos. – Ősei 300 évvel ezelőtt kerültek Szentgericére. Önálló gazda (1900–) 50 hold földjén. Többször volt a község bírája. Részt vett az első vh. -ban. A Hitelszövetkezet elnöke, melynek megalapításában tevékeny részt vállalt, a MP tagja, minden kulturális és hazafias mozgalom támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.
KUTI Albert, Kuthi, uzoni
Nagyszeben, 1844. okt. 16., † Dicsőszentmárton, 1893. jún. 12. Mv.-en a r. k. temetőben nyugszik: ügyvéd, lapszerkesztő. – Küküllő várm. főügyésze volt. Mv.-en a Székely Hirlap főmunkatársa és a jogi rovat vezetője volt (1874. jan. -jún.); majd szerkesztője a Székely Hirlapnak (1874. júl. 15. – 1875. dec. 29) és az
KUTI Béla
? † ? : szerkesztő. – Dicsőszentmártonban szerkesztette a Vármegyei Híradót (1909). Irod.: Gulyás
KUTI Dénes
Mv., 1ö52. – † ?: festő. – A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett. Vizfestményeket, olajképeket, tájképeket festett. Szovátán dolgozott. Bel- és külföldi kiállításon mutatta be alkotásait.
KUTI Elek
? † ?: a MAT Pártbizottsága gazdasági osztályának vezetője (1956 k.). Irod.: Áldozatok; Bottoni 2008
KUTI Endre
Szentgerice, 1908. febr. 14., † Mv., 1987. júl. 12.: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, önálló lett Mv.-en (1941–). A kulturális mozgalmakban élénk szerepet játszott. Letartóztatták (1959. szept. 15.) A MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni tevékenykedés vádjával került bíróság elé Irod.: Székelyföld í. k.; [Nekrológ]
KUTI Gábor
? † ?: állattenyésztő. – Marosszentgyörgyön létesített kis-állattenyésztő farmot (1946), ahol fehér egeret, kísérleti (laboratóriumi) patkányt, aranyhörcsögöt, nyulat tenyésztett. Kötelezték, hogy álljon be a kollektív gazdaságba (1950 k.), de az államosított farmot továbbra is a feleségével együtt vezette. Újra tulajdonos lett (1989 után). Több egyetemet és gyógyszergyárat látnak el állatokkal.
KUTI István, uzoni
Mv., 1867. jún. 8., † Selmecbánya, 1912. ápr. 12.: városi rendőrfőkapitány. – A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kv.-on végezte. Kv.-on a városi árvaszék aljegyzője (1893–) majd városi aljegyző; Selmecbánya rendőralkapitánya (1895–); lemondott és borbélyműhelyt nyitott (1905); főkapitány lett (1907–). Politikai cikkei : B. Hírlap, Rendőri Lapok, Közbisztonság-ban, szerkesztette a selbmecbányai
KUTI János
?† ?: tanár. – A mv.-i schola particula. tanára, rektora (1636). A Londoni Liga és a magyar puritanizmus legradikálisabb irányzatának, Tolnai Dali János körének tagja. Leidenben tanult, indulása előtt működött először Mv.-en, majd külföldről újból visszatért tanítani (1638). Később dési rektor. Irod.: Időtár 1; Kozma; Pál-Antal; Pál-Antal 2009
KUTI Károly, hidegkúti, Kúti Károly
Szentgerice, 1878., † ? : földbirtokos. – Ősrégi székely lófő családból származik. A politikai életben nagy szerepet játszott, 30 évig volt községi bíró, a községi képviselőtestület tagja, a Gazdakör elnöke, az OMP Maros-Torda megyei tagozatának egyik alelnöke (1927, 1929), a m. kulturális és szociális egyesületek támogatója volt. Irod.: Erdélyi vármegyék;
KUTI Márta
Mv., 1944. jan. 23. † ?: : újságíró, szerkesztő. K. Gyula és Varga Jusztina lánya. – Kv.-on a BBTE, magyar nyelv és irodalom szakán végzett. (1966). Márkodon tanított (1966–68). Újságíró a Hargita c. napilapnál (1968- ), a mv.-i Igaz Szó, majd Látó szépirodalmi folyóitat korrektora, tördelő – és képszerkesztő (1980–),
KUTSOVITS Mátyás
? † ?: Felesége. Pinter Karolina, leányuk Mária Sybila (1808. aug. 13. – ? ). Irod.: Puskás-Szász Á. R.
KUTTLER Ervin
? † ? díszlettervező. – A mv.-i Állami Színház román tagozatán dolgozott. Irod.: Fodor Zeno
KUÚN Géza
1838. † 1905: nyelvész. – Orientalisztikai és összehasonlító nyelvtudományi munkásságát értékelik. Az Erdélyi irodalmi Társaság elnöke. A MTA tagja. Tanulmányát közli a Marosvásárhelyi Füzetek (1. sz., 1896. nov.) Irod.: Marosi-KZST