Maros megyei életrajzi lexikon

Kv., 1906. dec. 30., † Kv., 1983. dec. 17. Temetése a Házsongárdi temetőben: földbirtokos. – B. Endre (1879–1962) és zichi és vásonkeöi gr. Zichy Antónia Jozefin (Székelyföldvár, 1884. aug. 1.-Mv., 1947. jún. 28.) fia. Felesége: hadadi br. Wesselényi Mária (Szilágygörcsön, 1912. szept. 16.-Kv., 1984. márc.). Gyermekeik: Tamás, Béla, Fruzsina, Krisztina,

Kv., 1888. jan. 12., † Hátszeg, 1949. febr. 11. Temetése férjével együtt az Őraljaboldogfalvi ref. temetőben: bonyhai birtokos. – B. György (1853–1889) és bethleni gr. Bethlen Margit (1858–1929) leánya. Férje: betleni gr. Bethlen Ádám (1881–1958). Gyermekeik: Gábor (1910. márc. 22.-Buenos Aires, 1993. dec. 6.); Farkas (1913. jún. 17.-Richmond, 2002), Ádám (1917.

1693., † Kv., 1767. máj. 6. Búcsúztatta: Incze Mihály, Incze István, Borosnyai Lukács Simon (1767. aug. 16.) A Farkas utcai templomba temették Koporsótáblája ma a Kv.-i Nemzeti Történeti Múzeumban van.: földbirtokos. – Gr. losonci B. György Erdély első főkormányzója (?–1709) és gr. Bethlen Klára leánya. Férje: Gr. Bethlen Ádám (1711–).

? † ?: földbirtokos. – A Beresztelkén áll ma is egy B. udvarház, a templomban van az általa öntetett harang (1670). Irod.: Bálint Zsigmond 2010

? † ? : földbirtokos. – B. Miklós (1500–1546) dédunokája. – Leveleiben beszámol a Felső-Maros menti tatárbetörések pusztításairól, borzalmairól (1690, 1717). Irod.: Bicsok–Orbán; Rhédeyek és Fráterek

? † Mv., 1783.: főúr, földbirtokos.-B. Sándor és magyargyerőmonostori br. Kemény Ágnes (†1802) fia. Irod.: Halotti beszédek; Pap Mihály, szathmári: Az igaz és Isten előtt kedves…: Halotti beszéd (Mv., 1784)

Fugad, 1891, † Bp., 1966.: földbirtokos. – Bánffy Kazimír és Pálffy Mária (1868–1941) leánya. Férje: 1. Bethlen Bálint. Házasságukból gyermekeik: Bálint, Gábor, Dániel, 2. Bíró József. Fivére Bánffy Dániel, aki a m. kormány földművelődésügyi minisztere volt (1940–44). – Saját és Dániel bátyja vagyonát CASBI alá helyezték, vagyonukat „megőrzésre” elvették. Elment Dániel

? † ? : költő ?. – Verse: Ének a székely végekről. Irod.: Ünnepi könyv

1762. márc. 17., † 1828. okt. 3.: földbirtokos, krasznai főispán. – B. Mihály/Miklós (1724–1777) és br. gyerőmonostori Kemény Terézia (1739–18 6) fia. Felesége: felcsúti Gányi Erzsébet (1767–1831). – Teremiújfalu ref. templomának Horváth Zsigmonddal az úrasztalt takaró török szönyeget adományoztak (1795). Irod.: Biró József. A bonchidai Bánffy-kastély családi arcképei = Lyka emlékk.;

Beresztelke, 1835. dec. 8., † Bp., 1916. okt. 28, a Farkasréti temetőben nyugszik.: cs. és kir. palotahölgy. – Férje: Kemény Kálmán (1838. – 1918). Esküvő (Beresztelke, 1861. aug. 23.). – A vécsi kastélyt a vidék központjává tette, marosvécsi előfizetője a Nemzeti Társalkodó, a Vasárnapi Újság- nak. A MT megyei Általános

? † ? – A fia, László temetésén mondott beszéd (1784). Irod.: Pap Mihály, szathmári: Az igaz és Isten elött kedves… (Mv., 1784)

? † ?: földbirtokos, székely ispán, erdélyi vajda. – III. Dénes tárnokmester fia, a Losonczi és Bánffy család alapítója. – Magyarrégen és környékén nagy kiterjedésű birtokai voltak. Folytatta az apja által elkezdett szász telepítést a tatárjárás következtében kihalt Felső-Marosmentén. A vécsi várbirtokhoz tartozó Magyaró határában új várat épített Mentővár néven

? † 1682.: ülnök, főispán, portai követ. – B. János és Lónyai Fruzsina fia, Barcsai Ákos apósa. Unokája, Farkas (1700–1761). – Brandenburgi Katalin alatt főpohárnok (1629–30). A fejedelmi tábla ülnöke (1653–54) és Belső-Szolnok vm. főispánja (1653–). Barcsai alatt főudvarmester, tanácsúr / consiliarius (1658–). Többször volt diplomáciai küldetésben a Portán is, ahol

1802. † Kv., 1885. nov. 11.: birtokos. – Felesége: bethleni gr. Bethlen Anna (1808. – Koronka, 1865. szept. 2.; Marosszentimrén temették). Bethlen Imre és bethleni gr. Bethlen Rozália leánya. Gyermekeik: Rozália Máriaffy Albertné († Gyulatelke, 1865. aug. 23.); Elek; Kálmán; Anna gr. Toldalagi Viktorné. Irod.: Gudenus; Levéltári gyászj.

Somostelke, 1856., † 1911: tanár. – A középiskolát Mv.-en, felsőbb tanulmányait Balázsfalván végezte (1875). Teológiát tanult Bp.-en, majd Bécsben klasszika-filológiai képesítést szerzett. Balázsfalván tanított (1882–), a latin és görög nyelv mellett időnként matematikát is oktatott. Számos iskolánkívüli tevékenységet folytatott. Irod.: Todea 2013

? † ? : tanító. – A nyárádszentbenedeki ref. iskolában tanított (1697). Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ? : tanító. – Sármásban a román g. kat. iskolában (1896- 1900), majd a báldi és a kissármási iskolában is tanított. Irod.: Sărmaşu

Mócs, 1911. júl. 15., † Sármás, 1944. szept. 16.: jogász, hadnagy, főszolgabíró. – Szebenben a Gh. Lazăr Líc.-ban érettségizett (1929), Kv.-on jogot végzett és doktorált (1935). Katonaságot a craiovai tiszti iskolában végzett (1935–36, 1939). Jogi gyakornokság után Nagysármáson nyitott ügyvédi irodát, Sármás járás főszolgabírója volt. Részt vett a II. vh.

? † ? : pénzügyi tanácsos, pénzügy-igazgató helyettes. – Felesége: Szilágyi Erzsébet. – Mv.-en működött: pénzügyi tanácsos, pénzügyigazgató helyettes. (1918), majd Pestszentlőrincen élt (1927), mint nyugdíjas. – F. m.: társsz.: Gyakorlati útmutató az… új ált. kereseti adó és jövedelem adóhoz (Mv., 1912); szerk.: Gyakorlati útmutató az 1913. jan. 1. életbelépő új „Általános

? † ? : esküdt – A mv.-i esküdt közönség tagja (1760, 1761, 1764), közvádló (1759), erdőfelügyelő (1762). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : ref. lelkész. – Szőkefalván (1711–12), Küküllőalmáson szolgált (1712–13). – F. m.: Dissertatio prima ad vaticinia Danielis de capite aureo statuae & prima bestia cap. II: 32. VII. I. quam… praeside… Hermanno Venema… publice defendendam suscipiet (Franequerae, 1742). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.; Nagy László; RMK III/18.

? † ? : ref. lelkész. – A görgényi ref. egyházmegyében volt (1677–1722). Irod.: Ősz

? † ? : malomtulajdonos. – Jedden volt malma (1926). Irod.: Pană

1898., † Mv., 1920. márc. 6.: honvéd főhadnagy. – B. Béla és Várady Ilona fia. Irod.: Gyászjelentő

1829.? † Mv., 1902. ápr. 2.: honvéd. – Felesége: Henter Lila. – 1848–49.-i honvéd. Irod.: Gyászjelentő

Torda, 1922. ápr. 17., † Mv., 1988. febr. 26.: színművésznő. – Eredetileg tanítónő volt. A kv.-i M. Művészeti Intézet egyik tehetségkutató körútján figyeltek fel rá. Felvételizett a főiskolára, amit befejezett (1951–75), és a mv.-i Székely Színházhoz szerződött. Figyelemre méltó jellemformáló készséggel, hangjának drámai erejével, árnyalóképességével tette emlékezetessé alakításait. – F.

? † ? : tanító. – Ádámoson volt tanító (1779–80). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

? † Kolozsnagyida, 1754. jan.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált. A görgényi egyházmegyébe került (1728). Marossárpatakon (1718 után), Magyarfülpösön (1737), Kolozsnagyidán (1753–54. jan.) szolgált. Tudjuk, hogy 1744-ben is az egyházmegyében szolgált Clarissimusként emlegették (1737) tehát valószínűleg akadémiát járt. Irod.: Ősz

? † ? : ref. lelkész. – A mv.-i kistemplom előtt ott működő ispotály papja volt 30 esztendeig. Beregszászi Sámuel lévita pap írása szerint (1722), egyik elődje. Irod.: Krón. Füz. (1937/2)

? † ? : szenátor. – Mv. első levéltárosa, aki egyben az esküdt közönség szószólója is (1770). Városi szenátor (1798–). Irod.: Orbán János: A Királyi Tábla első két mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek; Pál-Antal 2006, Pál-Antal 2009

? † ? : nemes, primipilus. – A család nemessége ősi székely jogon alapszik. Kölpényben, mint primipilus lustrált és mint kölpényi hős kapta a bocsoki birtokot, amely majd a Vajda család birtoka lett. Irod.: Pálmay

Rákosszentmihály (Mo.), 1919. okt. 17., † Szászrégen, 2000. dec. 29. Mv.-en a ref. temetőben nyugszik: gyógyszerész. – Gyermekeik: András (1946–) és Klára (1948–). – Gyógyszerész diplomát a Pázmány Péter TE-en szerzett (1943. nov. 5.). Mv.-re költözött férjével (1945. máj. 1. –), az apósa, Kovács Andor (1891–1948), Sas gyógyszertárában dolgozott. A

? † ? : jegyző. – Radnóton jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : Dinamo Buc. ben, hosszútávfutó. Mv. /en képzett hosszútávfutó. Irod.: Klósz-Tolokán

? † ? : vállalkozó. – Építési vállalata alapítási éve (1903) alkalmazottainak száma 200. A gázgyár építésére pályázatot nyújtott be (1910). Cége megnyerte a Közigazgatási Tanfolyam épületének az elkészítését (1912). –

Mv., 1897., † ? : közgazdász. – Részt vett az első vh.-ban, Mv.-en vonult be a 62. közös gy. e.-be (1915), és az orosz és francia fronton harcolt, majd a székely Hadosztály kötelékében küzdött (1918), kitüntetésekkel szerelt le mint hadnagy. Irod.: Erdélyi ezredek

Szabéd, 1842. † ? : apja: Simon.- Szabédi földbirtokos. Irod.: Pál-Antal 2023.

? † ? : esküdt.- A mv.-i esküdt közönség tagja (1711). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1888–94). Irod.: Székelycsóka

Sóvárad, 1873., † ? : üveg- porcelánkereskedő. – Iskoláit Sóváradon végezte és a kereskedői pályát választotta. Önálló boltot nyitott Nyárádremetén (1897), majd Mv.-re helyezte át üzletét (1939–). Részt vett az első vh.-ban, mint őrvezető szerelt le. Irod.: Ökrös; Székelyföld í. k.

Szászrégen, 1919. † Mv., 1993. – Férje. Barabás István festőművész. – Festőművész, grafikus. Mv.-en, és A. Ciupe tanítványa volt a Városi a Festőiskolában (1932–1936). A nagybányai festőiskolában nyaranta: képezte magát (1933–36). Férjével, közös kiállítása volt Mv.-en (1936), Borszéken (1937), Mv.-en rendszeresen szerepelt a helyi és megyei tárlatokon (1965–1977). Kovásznán (1976, 1977,

Lapusnyak, 1914., † Mv., 1994. – A mv.-i Városi Festőiskolában tanárai Daday Gerő és A. Ciupe voltak tanárai. A nagybányai művésztelepen folytatta tanulmányait Krizsán János és Mikola András tanító javításaival. A bukaresti Hivatalos Szalonban állított ki (1935). Tanulmányúton járt Olaszországban (1938). Részt vett rendszeresen tartományi, megyei, országos tárlatokon. Gyűjteményes kiállítása volt

Kibéd, 1894, † ? : cipész. – A mesterség alapjait az édesapjától tanulta, aki szintén cipész volt. Nősülése után önállósodott, komolyan foglalkozott a cipészmesterséggel: szaklapokat rendelt és tanulmányozta ezeket, jól elsajátította a mesterségét, minőségi árut állított elő. Állandóan bővítette kelléktárát: kaptafákat rendelt minden méretben, varrógépeket vásárolt és új mintákat szerzett. Termékeivel

? † ? : ref. tanító, lévita.- Mv.-en subscribált (1746). Toldalagon (1756), Magyarpéterlakán (1757–60), Körtvélyfáján (1761), Erdőcsinádon (1761–68), Kisillyén (1770-levita), Havadon (1771–72), Szentháromságon (1773–74 lévita), Kisgörgényben (1776–85 lévita) volt mester. Irod.: Filep 2.; Imreh Barna; Ősz

? † ? : kötélverő.- A Szent Király u.-ból a Rósa utcára kijáró u.-ból szükséges területet vett meg a város eskütjeinek tanácsa Barabás Márton kötélverőtől (1804. márc. 3.), a közlekedés javítása érdekében. Az utca neve Csillag-köz, lehet az idős kötélgyártóné, Csillag Rebeka családneve után. Irod.: Orbán – Oniga

Székelyvaja, 1914. máj. 10., † ? : gazdálkodó. – Letartóztatták (1958. aug. 15.) A vád: párt- és rendszerellenes levelet írt a rajoni pártrbizottságnak, lakásán katonai lőszert találtak. Bíróság elé állították. Irod.: 1956 Erdélyben

? † ? : elnök. – A Romániai Romák Szövetsége Nagyküküllő megyei roma szervezete segesvári körzetének elnöke. Segesváron választották meg a megyei szervezet vezetőségét (1934. szept. 19.). Irod.: Ţiganii din Rom.

Mv., 1902. okt. 14., † Mv., 1987. júl. 29.: tanítónő, levéltáros. – A nagyenyedi Ref. Koll.-ban szezett tanítói oklevelet (1920). Tanított Székelyvajában (1940. okt. 1. – 1943. szept. 1.), gondozónőként alkalmazták a Marosi egyházmegyénél (1963. márc. 1–), majd óradíjasként a mv.-i Ref. Levéltárban dolgozott nyugdíjazásáig (1964–71. aug.). Irod.: Berekméri Árpád-Róbert: A

? † ? : lelkész, néphagyományok gyűjtője. – Teológiai hallgató korában jegyezte le a Kibéd téli néphagyományait, népi szokásait. Munkásságának folytatója, bővítője Ráduly János. – F. m.: Adatok a téli néphagyományaink ismeretéhez (Kv., 1939); EME Erdélyi Tudományos Füzetek, 103. sz., Makkai E. és Nagy Ö. összeállításában. Irod.: Hazanéző (2. sz.,

1921 † ? : földmunkás, malom vezető. – A RMP tagja. A paniti Sikó és Tisza Malom (alapították 1923) államosításakor megbízott ügyintézője (1948. jún. 17. –). A malom öt alkalmazottal napi egy vagon gabonát őrölt meg. Később Koncz István molnárt bízták meg a malom vezetésével (1948. szept. 15. –), majd