BAKÓ András, jobbágytelki
1859. nov. 29., † ? : körjegyző. – Felesége: kisbudaki és rettegi Rettegi Ida (1867 – Marosszentkirály, 1934. ápr. 18. temették a náznánfalvi temetőbe). Gyermekeik: Erzsébet, dersi Biás Istvánné; András; Ilus, Petelei Istvánné. – Marosszentkirályon volt körjegyző. Irod.: Gyászjelentő; Kempelen; Pálmay
BAKÓ Benjámin, csikfalvi
? † ? : asszeszor. – Felesége: Jánosi Sára. – Marosszéki törvényszéken ülnök. II Józsefnek homágiumot vagyis hűbéres hűségesküdt tett (1781). Férje halála után, a felesége faragott kottatartót „éneklő oltárt” csináltatott és ajándékozott a nyárádszentmártoni unit. templomnak (1795). Irod.: Csíkfalva; MCK
BAKÓ Gabriella, sz. Molnár Gabriella
1958., † Mv, 2006. nov. 2.: orvos. – Tanulmányai: Mv.-en a Bolyai Líc.-ban érettségizett (1976), OGYE orvosi fakultáson végzett (1982). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2006. nov. 4.)
BAKÓ Gergely, jobbágytelki
? † ? : nemes. – Lustrált (1636). Irod.: Kempelen; MCK; Pálmay
BAKÓ György
1949., † Mv., 2003. márc. 15.: sporttanár. –Birkozóedzőként kezdte pályafutását. Több iskolában tanított: pl. Kakasdon, a mv.-i Bolyai Farkas Elméleti Líc.-ban (1991–). Az arra érdemes birkozó edzők egyike, akik tiszteletére a mv.-i Muresul SK a megyei sport- és ifjúsági igazgatósággal közösen, évente az edzők emlékversenyét rendezi meg. A Bolyai Líc.-ban a
BAKÓ György, hodosi
? † ? : libertinus. – Szabad székely (1602). Irod.: Kempelen; Pálmay
BAKÓ György, jobbágytelki
? † ? : bíró, irnok. – Marosszéken esküdtbíró (jur. Assessor) és táblai irnok (1792). Irod.: Pálmay
BAKÓ György, jobbágytelki
? † 1884.: birtokos. – Jobbágytelkén volt birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pálmay; Pesty 2014
BAKÓ Imre, csíkfalvi
? † ? : alkirálybíró. – Fiai: István és Péter. – Primipilusként lustrált (1602), majd a következő összeíráskor is lustrált (1614 és 1635), az utóbbin a fiai is lustráltakAlkirálybíró Marosszéken (1610, 1621). Báthory Gábortól Csíkfalván lévő részjószágaira újabb adományt nyert (1601. jan. 5.). Marosszék diétai követe (1636, 1637. febr. 12). Péter
BAKÓ István, csíkfalvi
? † Szászsebes, 1660. júl. 3.: kapitány. – Apja: B. Imre.- Marosszék alkirálybírája (1635), substitutus kapitánya, később főkapitánya (1659. ápr. 24. –). Barcsai Gáspár, (Ákos fejedelem testvére), mint a székelyek egyik vezérét, Rákóczi hívét, kihallgatás nélkül felakasztatta a szászsebesi piacon, együtt Veress János udvari katonai hadnaggyal. Irod.: Csíkfalva; Időtár 1.; Kraus:
BAKÓ István, jobbágytelki
1821. dec. 25., † 1895. jan. 11.: birtokos. – Eheden voltak birtokai. Irod.: Pálmay
BAKÓ János
Désakna, 1914, † ? : igazgató-tanító.-Tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte. Oklevele elnyerése után tanított Désaknán, Magyarón, Holtmaroson, ahol a gazdakör és az ifjúsági egylet elnöke is volt. Irod.: Székelyföld í. k.
BAKÓ Jenő
1928., † Székelyudvarhely, 1998. jan. 6.: tanár. –Tanított Vámosgálfalván, a szőkefalvi iskola ig.-ja volt. Irod.: MMK
BAKÓ József, jobbágytelki
? † 1858 k.: birtokos. – Jobbágytelkén birtokos. Irod.: Pálmay
BAKÓ Ladislau, Bakó László
? † ? : főhadnagy. – A MAT mv.-i rajoni securitate-n hadnagy (1954), főhadnagy (1956). Irod.: Bartos 2012
BAKÓ Lajos
1931.? † Mv., 2005. nov.: gépészmérnök. – Az Ideiglenes Maros megyei Néptanács VB tagja első alelnöke, a városi PB tagja (1968. febr. –). Irod.: Időtár 4.; Mv. Tört. 2
BAKÓ Margit, Bakó Mózesné Csavar Gitta
? † Mv., 1988. okt. 20.: gyógyszerész. – Mv.-en a 3-as sz. gyógyszertár dolgozója volt. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1988. okt. 22.)
BAKÓ Máté, Bakó Máthé, jobbágytelki
? † ? : birtokos, nemes. – Báthori Gábortól új adományt nyert Jobbágytelkén és Hodoson levő részjószágaira (1610. jan. 5). Irod.: Csíkfalva; Kempelen; MCK; Pálmay
BAKÓ Mátyás, jobbágytelki
? † ? : primipilus. – A cs. és kir. hűségére felesküdött (1602. aug. 16.). Jobbágytelkén és Hodoson lévő birtokaira Báthori Gábortól fejedelmi adományt nyert (1610. jan. 5.), szerepelt a Bethlen Gábor féle lustrán is mint primipilus (1614). Irod.: Pálmay
BAKÓ Mihály, náznánfalvi
? † ? : birtokos. – Náznánfalvi birtokos, örökül hagyta a maroszentkirályi pálos kolostornak Bárdos faluban található minden birtokrészét, erdejét, rétjét, szántóját, szőlősét és halastavát (1403, 1431). Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.); Időtár 1.; Kádár – Pál-Antal; Pál-Antal 2009
BAKÓ P. Balás
? † ? : bíró. – Jobbágytelke falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BAKÓ Pál
? † ? : főhadnagy. – A marosszéki hadköteles nemesek és lófők összeírásakor (Apahida, 1677. jún. 16) és (1685. jún. 19.) főhadnagy. Irod.: SzOkl Ús 7., 8.
BAKÓ Pál
Mv., 1925. nov. 25., † Mv., 1983. máj. 17.: szabó. – „Nagy György” néven a securitate beszervezte (1956. dec. 16), de semmi értékes információt nem szállított, sőt Bethánia-i társainak elárulta, hogy informátor. Letartóztatták (1958. ápr. 10.) és ellenforradalmi szervezkedés és tiltott iratok terjesztése címén a Bethánia-mozgalom székelyföldi csoportjában helyezték vád
BAKÓ Pál
? † ? : cipész – Mv.-en tartóztaták le mint evangelistát azaz laikus igehirdetőt (1958. ápr. 10.), azzal vádolták, hogy a CE-szövetség tagja. 10 év börtönbüntetésre itélték (1958. aug. 5.). Irod.: Bottoni 2006; Időtár 4.
BAKÓ Pál, mosoni
? † ? : nemes. – Báthori Zsigmond fejedelemtől lófőséget, primilaris-levelet nyert (1602. febr. 27.). Irod.: Kempelen; Pálmay
BAKÓ Péter Imre, P.
Jobbágytelke, 1690., † Fogaras, 1775. jan. 1.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1715. okt. 10.), felszentelték (1720.). Concionator és Magister novitiorum volt többször. Irod.: György: A ferencrendiek
BAKÓ Péter, csíkfalvi
? † ? : követ. – Apja: B. Imre. – Marosszék diétai követe (1636, 1637. febr. 12). Apjával együtt Marosszék török követe (1637). Irod.: Csíkfalva; Pálmay
BAKÓ Péter, jobbágytelki
? † ? : aljegyző. – Marosszék aljegyzője (1781), tiszteletbeli assessora (1792). Irod.: Pálmay
BAKÓ Péter, süketfalvi
? † ? : fejedelmi megbízott. – Egyike azon bizottsági tagoknak, akiket I. Rákóczi György kiküldött, Apaffi György elnöklete alatt, a marosszéki Bözöd és Nyomát falvakba, hogy a vallásszakadás miatti villongásokat lecsendesítsék (1634. febr. 12.). Irod.: Pálmay
BAKÓ Zsuzsanna
? † ? : iskolatámogató. – 1595 váltóforintot adott a mv.-i R. K. Gimn. és nevelőház számára (1761). Irod.: Pál-Antal 2009
BAKÓCZY (BROZSEK) Károly
Mv., 1891. okt. 2., † Mv., 1968., erdőtanácsos. – A mv.-i 10. sz. Vitézi Törzsszék és Maros-Torda Vármegye Vitézi SzékénekTartalékos főhadnagya (1944. márc. 15.): Irod.: Berekméri–Nemes
BAKONYAI Dániel
? † ?: lelkész. – Nyárádszeredában ref. pap (1717–1718), Székelybőben (1730–1750). Irod.: Imreh Barna
BAKOS Dániel
? † ? : szűcs, esküdt polgár. – Városi polgárságot nyert (1627), a Mv.-i esküdt közönség tagja (1653, –55, 58, 62, 65, 66). Irod.: Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; SzOkl, 6.
BAKOS Gáspár
? † ? : jegyző. – Oltmaros jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BAKOS György
Magyaró, 1888., † Magyaró, 1975. k.: állatgyógyász. – Az állatgyógyítás terén Magyarón és az egész környéken óriási szaktekintélynek örvendett (a két vh. között és utána is). Még a körzeti állatorvos is számos esetben igénybe vette tudását. A faluban ő volt az utolsó állatgyógyító. Irod.: Magyaró hétköznapjai
BAKOS János
Holtmaros, 1918. márc. 22., † Vácharkány, 1991. júl. 20.: katonatiszt. – A II. vh.-ban hadnagyi rangban vett részt. Román hadifogságba esett, a segesvári állomáson megszökött, áttelepült Mo.-ra. Irod.: Berekméri
BAKOS Mihály
? † ? : esküdt polgár. – Mv.-en városi polgárságot nyert (1634). Irod.: Pál-Antal 2006
BAKOS Tamás
? † ? : színész. – A Mv. Székely Színházban játszott (1945–47). – F. sz.: Fu-Li, követségi titkár (Lehár Ferenc: A mosoly országa); Második rendőr (Molnár Ferenc: A doktor úr); Lébenláb, főhopmester (Szirmai Albert: Mézeskalács); Saville, Menager (Lehár Ferenc: Luxemburg Grófja); Főorvos (Zilahy Lajos: Hazajáró lélek); Igazgató (Farkas Imre: Iglói diákok);
BAKTAY Albert
Torda, 1888., † ? : tanár. – Gyakornok a mv.-i Ref. Koll.-ban (1911–12). Tanított Mv-en, Gyergyószentmiklóson. Irod.: EM; Mv. Tört. 2.
BAKTSI János
? † Nagyteremi, 1788.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1758), majd peregrinált. Szőkefalván lelkész (1773–75), Nagyteremiben működött haláláig (1775–88). Irod.: Internet; Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Nagy László
BAKU Georg, G. B. Traugott
Segesvár, v. Homoróddaróc, 1866. jan. 15., † ? : ev. lelkész. – Segesváron tanult, Jénában az Egy. Hittud. Karán (1884. okt. 24. –86), a berlini Egy., Hittud. KarániHittHHhhhhhh HHHHhh (1886. nov. 2. –87. ápr. 1.), újra a jénai Egy. Hittud. Karán (1887. ápr. 20.) végzett. Hitszónok Segesváron, lelkész Homoróddarócon (1900–11), Nagyapoldon
BALÁDFI Farkas, kiskendi
? † ? : földbirtokos. – A gyulafehérvári káptalan bizonyitja, hogy Kiskendi Baládfi Farkas a Küküllő vármegyei Kiskend, Nagykend, Balavására, Zágor, Szénaverő, Domáld, Dombó, Ádámos, Kincsi, Bábahalma és Széplak, s Fejér vármegyei Lapád helységben, valamint a szenltéleki várban s annak Kézdiszéken és Fejér vármegyében fekvő tartozandóságaiban lévő birtokrészeit öccsének Baládfi Ferencnek
BALÁDFI Gábor
? † ? : földbirtokos. – Maroscsapói földbirtokos (15–16. sz.), idejében a falu lakói unit. vallásúak voltak. Irod.: Bodolai Gyöngyi: Gazdátlanul (Nú., 1998. márc. 3.)
BALÁS Antal
? † ? : tanár. – A mv.-i R. K. Gimn. ig.-ja volt (1868?–75). Mv.-en megalakult az iskolaszék, amelynek megválasztott másodelnöke (1871. nov. –). Irod.: Nemes; R. k. okt. – 1; R. k. okt. –2
BALÁS Balázs
? † ? : tanító. – Balavásáron tanított (1716). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
BALÁS Elek
? † ? : bíró. – Koronka, majd Székelyvécke falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BALÁS Imre
Héjasfalva, ? † ? : ref. lelkész. – Segesváron volt lelkipásztor. A segesvári ref. templom építését kezdeményezte és kezdte meg, befejezője Tóth Lajos lelkész. Az EMKE rendes tagja (1885–). Kezdeményezte a segesvári Polgári Kör létesítését (1896), melynek tagjai Weiss József r. k. plébános, Násztury János tanító, Nagy Béla unit. lelkész, Benedek
BALÁS István, kölpényi
? † ? : lovas-puskás, lófő. – A Csontos György hadnagysága alatt szolgáló marosszéki lovas puskást, a havaselvei hadjáratban tanúsított hűséges szolgálatai jutalmául II. Rákóczi György lófővé tette, azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva
BALÁS József
? † ? : bíró. – Mv.-en kir. a tábla bírója. Székely Mihály halála után a mv.-i R. K. Tanoda főgondnoka. Sokat tett az 1834-ben épült Sáros- utcai r. k. neveldeház felépítése érdekében. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6)
BALÁS Manó
? † ?: őrnagy. – Mint a mv.-i 12. honvédzászlóalj parancsnoka (1848), lepaktált az ellenséggel és megüzente Puchnernek, aki úgy vélhette, hogy Erdély teljesen uralma alá került (1848. nov.)., Háromszék bármely erővel szembe száll, mely nem V. Ferdinánd magyar király és a magyarhoni kormánytól jön, Irod.: Babucs Zoltán hadtörténész (Erdélyi Ref.
BĂLAŞ Ştefan
? † Segesvár, 1817.: ortodox lelkész. –Hétfaluból került Segesvárra. Pappá szentelték (1775). Nevéhez fűződik a segesvári Ortodox Parohia megalapítása. Az ortodox templom építését kezdeményezte (1780–), amelyet több szakaszban folytattak: a templomtestet (1788), az oltárasztalt (1789), a tornyot (1797), az ikonosztázt (1818) fejezték be. A templomot Ioan Moga püspök szentelte fel
BALÁSFFY Farkas
? † 1634. máj. 10.: nemes.- Kolozsvári gyülésen kirendeltlék a spanyol katonák mellé (1551). Csak az ismert, h. erdélyi család tagja és rokona Küküllő vármegye főispánja (1570. k.). Irod.: MCK; Nagy Iván
BALÁSFFY Ferenc
? † ? : főispán. – Küküllő vm. főispánja (1570. k.). Irod.: MCK; Nagy Iván
BALÁSFFY Gábor, Balásfi Gábor, Balásffi Gábor, Balásfy Gábor
? † ? : földesúr. – Maroscsapó lakóssága katolikus, majd ref. lett és az ő idejében unit. vallásúvá vált (1575). Irod.: Léstyán – templomok 2.
BALÁSFFY Tamás
? † ?: püspök, prépost. – Boszniai választott püspök, szalavári apát és kapornaki prépost, 1621-ben váci, 1622-ben pécsi püspök és pozsonyi prépost volt, nevezetessé tette magát főleg vallási iratai által. Ilyen tőle a „Csepreghi iskola”, melyben… a csepreghi szitokszaporító prédikátort iskolázza. Pozsony 1616. – Neki tulajdonítják a „Querela Hungariae” című
BALÁSFFY Zsigmond, Balásfi Zsigmond, Balásffi Zsigmond
? † ? : nemes. – Küküllő vm.-i nemes, a Szebenbe menekült nemesség a császárhoz küldte segítségért. Generális perceptor (1708-09). Irod.: Wesselényi István
BALÁSI András, Balási Endre, Balázs András
Székelyudvarhely, 1888. jan. 10., † Székelyudvarhely, 1974. aug. 2.: r. k. pap. – A gimn.-ot szülővárosában, teológiát Gyulafehérváron végezte, ahol pappá szentelték (1917. jún. 30.). Házineveőként kezdte tevékenységét, majd káplán Baróton (1918–), Székelyudvarhelyen (1920–). Lelkipésztor Magyarfenesen (1922–), káplán Kv.-on (1924–), lelkipásztor Óradnán (1927), Désaknán (1928–), Parajdon (1932), Homoródkarácsonyfalván (1933–), Székelykálon
BALASKÓ Nándor
Érszalacs, 1918. aug. 30., † Trauberbischofsheim, 1996. jún. 28. Hamvai a kv.-i Házsongárdi temetőben: szobrász. – Felesége: Osváth Károly gyógyszerész leánya, Osváth Zsuzsa festőművész (esküvő Mv., 1946. dec.). – Zilahon, Mv.-en a ref. koll.-ban és Nagybányán tanult (1934). Szépművészeti Főiskolát végzett Buk.-ben (1937–40), M. Képzőművészeti Főiskolát Bp.-en, ahol mestere volt
BALASKÓ Zsuzsánna, Balaskó Nándorné, Balaskóné Osváth Zsuzsa, Ostváth Zsuzsa
Mv., 1919. jan. 14., † Kv., 1998. okt. 6., Nyugszik a Házsongárdi temetőben. – Apja Osváth Károly gyógyszerész, anyja Schuller Ludovica. Férje B. Nándor képzőművész (esküvő Mv., 1946. dec.). – A mv.-i Ref. Leánygimn.-ban első rajztanára Gulyás Károly volt. A festőiskolában Ciupe Aurel tanítványa, Nemes Irén, Bortnyik Irén, Barabás István,
BALASSA Imre
? † ? : vajda (1540). – Majlát István vajdával Szapolyai ellen léptek fel. Irod.: Időtár 1.
BALASSA Menyhért, balassagyarmati
1511., † 1568. febr. 9.: tanácsúr, főparancsnok. – Fia: B. István, erdélyi fogságban tartották. – János Zsigmond fővezére, az erdélyi hadak főparancsnoka (1555–61). Szította a közszékelyek lázadását János Zsigmond uralma ellen (1562. ápr.-máj.). Végrendelete Bécs, 1568. febr. 5. Irod.: Erdélyi testamentumok 2.; Időtár 1.
BALASSA Zsigmond
? † ? : főkapitány. – Erdély főkapítányává választották (1555). Irod.: Időtár 1.
BALASSI Bálint, gyarmathi és kékkői, br.
Zólyom, 1554. okt. 20., † Esztergom, 1594. máj. 30.: költő. – Feltehető, h. gr. Alárdi Ferenc fiának, Gáspárnak volt a barátja és mint ilyen hosszú időt töltött a kerelőszentpáli Alárdi várkastélyban. Az a legenda élt, hogy Kerelőszentpálon a csatában (1575. júl. 8.) megsebesült és fogságba esett, majd a mv.-i várban
BALASSI Mihály
? † ? : kapitány. – Marosszéki főkapitány, Bethlen Gábor egyik diplomatája. Irod.: Marosszéki krónikák 1
BALASSY Ferenc, Ballasi Ferenc, Balási Ferenc, véckei
Szentdemeter, ? † 1621. jan. 4.: székely primor, portai követ, főlovászmester. – B. Mihály marosszéki és udvarhelyszéki főkapitány fia. Felesége: Harinai Farkas Krisztina. Gyermekeik: Ferenc, László, Erzsébet Gyulaffi Lászlóné és Miklós. – Udvarhelyszéken volt királybíró, székkapitány, fejedelmi főtizedárendátor, az országos tanács tagja, állandó portai követ. Báthori Gábor portai követe (1607), szolgálataiért
BALÁSSY Ferenc, rigmányi
? † ? : nemes. – Báthori Zsigmondtól kapott adománylevelet (1583. jún. 11.). Irod.: Pálmay
BALÁSSY Gergely, szentannai
? † ? : pixidárius. – Báthori Gábortól nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
BALÁSSY István
? † ? : marosszéki főember. – II. János király hadában híven szolgált (1566. júl. 11. előtt). Részt vett a kerelőszentpáli csatában a fejedelem oldalán (1575). Irod.: SzOkl, 2, SzOkl Ús 4.
BALÁSSY István, Balázsi István
? † ? : főbíró. – György fia. – Marosszék főbírája (1506–), főkapitánya (1515–). Csúcsi Thomori István erdélyi alvajda és székelyek alispánja megparancsolta három megnevezett székely birtokosnak, hogy, miután néhai Andrásfalvi Balássi István minden székely örökségeinek felét Nyujtódi István és fia Demeter perrel elnyerte és végrehajtási uton birtokba is vette, minthogy
BALÁSSY István, csókfalvi
? † ? : pixidárius. – Báthori Gábortól nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
BALÁSSY János, vadasdi
? † ? : pixidárius. – Báthori Gábortól nyert pixidáriusi (gyalogossági) levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
BALASSY Mihály
? † ? : főkapitány, birtokos. – Szentannai birtokos nemes. Marosszék főkapitánya (1610). Mv. várostól megvette a szentannaiaktól származó birtokokat (1614 előtt). Ezt Bethlen Gábor-féle összeírásból tudjuk (1614). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2003; Pál-Antal 2009; ÚIL
BALÁSSY Rezső, Balázsy Rezső
? † ? : tisztviselő. – Felesége: Pepelovics Erzsébet. Fiúk: Rezső. – Székelyudvarhelyről került Mv.-re. A városháza gazdasági hivatalnoka, tb. főszámvevő. A MSE tikára (1909–). Az MSE vezetőségi tagja, titkára (1913. –), rövid ideig. 25 vagon búzát és kukoricát szerzett a város számára a Regátból (1920). Városi helyettes számvevővé nevezték ki
BALÁSSY Rezső, Balázsy Rezső
Mv., 1911. aug. 29., † Mv., 1985. febr. 4.: jogász, dr. – B. Rezső és Pepelovics Erzsébet fia. Felesége: Orbán Éva Julianna (Mv., 1913. ápr. 14. –Mv., 1998. jún. 30.). Esküvő (1939. jan. 3.). Gyermekeik: B. Péter (Bp., 1944. okt. 23. –); B. Éva Erika (Mv., 1947. júl. 13.-Cuneo (Olaszo), 1989.
BALÁSY Ferenc, andrásfalvi
? † ? : székbíró. – Maros-székben székbíró (1571). Irod.: Kempelen; Nagy Iván
BALAVÁSÁRI Mihály
? † ? : tanító. – Maroscsapón tanított (1689). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
BALÁZS
? † ? : r. k. pap. – A nyárádtői plébániatemplom papja (1440). Irod.: Léstyán – templomok
BALÁZS
? † ? : r. k. pap. – Plébános volt Mezőrücsön (1441). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BALÁZS
? † ? : r. k. pap. – Dicsőszentmárton plébániatemplom plébánosa (1466). Irod.: Léstyán – templomok 2.
BALÁZS András
? † ? : főtanfelügyelő. – Mv.-en működött (1949 k.). – F. m.: A román uralom évei, 1919–1925. (Dicsőszentmárton, 1925). Irod.: György 1927; Sipos
BALÁZS András, §
Árkos, 1907. márc. 12., † Mv., 1978. szept. 6.: őrmester. – Tartalékos tiszti átképző tanfolyamot végzett Mv.-en (1942. júl. 18–). Szakaszparancsnok a keleti hadszíntéren (1944. márc. 24–). Megsebesült (1944. jún. 28.), Rahón, Mv.-en, Sümegen ápolták. Ried közelében amerikai fogságba esett, hazatért (1945 okt.). Irod.: Berekméri
BALÁZS Antal
Barót, 1834. jan. 17., † Nagyszeben, 1897. aug. 4.: r. k. pap. – Gimn.-ot végzett Kantán és Kv.-on, teológiát Gyulafehérváron, ahol pappá szentelték (1857. jún. 7.). Gyulafehérváron tanított, majd működött Mezőszengyelen (1863–66), Csíkmindszenten (1866–68). Gimn.-i tanár Mv.-en (1868–75), majd a Csíkszentsimon-Csatószeg plébániát vezette (1875–), Korondon plébános (1883–94). A KMTT tagja
BALÁZS Árpád
? † ? : kályhás. – Az EMKE rendezésében tartott sepsiszentgyörgyi székely ipari kiállításon oklevéllel tüntették ki (1887. aug. 31). Irod.: Időtár 2
BALÁZS Dezső
Csíktaplóca, 1906., † ? : r. k. plébános. – Tanulmányait Csíkszeredán, Gyulafehárváron végezte. Pappá szentelték (1920). Szolgált Szárhegyen mint káplán, Székelyudvarhelyen, Mv.-en, Désaknán parochus lelkész. Plébános Naszódon, Görgényüvegcsűrben (1940–43), Deményházán (1947. okt. –60). Deményházi tevékenysége idején államosították az iskolát (1948) és megszüntették a kántortanítói állást. Nyárádszeredában plébános (1959–64), Jobbágyfalvára helyezték
BALÁZS Ferenc
Marosvécs, 1767., † Disznajó, 1812. jan. 12.: tanító. – Pókakeresztúron (1788–93), Marosfelfaluban (1794–97 –orgonista is) és Disznajón haláláig (–1812. jan 12.) volt mester. Irod.: Ősz
BALÁZS Ferenc
Kv., 1901. okt. 24., † Torda, 1937. máj. 22. Mészkőn temették: unit. lelkész. – Kv.-on érettségizett, az egyetemen zenét, bölcsészetet és unit. teológiát végzett, Oxfordban volt öszöndíjas, majd Amerikába gyűjtött ismereteket. Teológus korában légációban volt a Szentgericén. Ott ismerkedett meg a falu életével és a szerelemmel, Imbery Melinda személyében. Még néhányszor
BALÁZS Ferenc, szovátai
? † ? : nemes, lófő. – II. Rákóczi Györgytől nyert nemes+B2280levelet, lófőséget (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
BALÁZS Gergely
Ditró, 1911. márc. 12., † Ditró, 1992. dec. 20.: r. k. pap. – Csíkszeredában gimn.-ot és Gyulafehérváron teológiát végzett. Pappá szentelték Csíksomlyón (1939. jún. 29.). Káplán volt Zetelakán (1939), Gelencén (1940–), Kézdiszentléleken és Gyergyócsomafalván (1942). Káplán volt Szovátán (1943–). Plébános Ákosfalván (1944–49). A hívek segítségével kezdte az ákosfalvi templomot helyreállítani, amit
BALÁZS György
? † ? : r. k. pap. – Plébános Nagyernyében (1972–76). Irod.: Maros-küküllői főesp.
BALÁZS Gyula
? † ? : r. k. pap. – Radnóton volt plébános (1981). Irod.: Maros-küküllői főesp.
BALÁZS Ignác, Balázs Kapcza Ignác
Székelyudvarhely, 1864. márc. 6., † 1899. szept. 7.: r. k. pap. – Szülővárosában végezte a gimn.-ot, a teológiát Gyulafehérváron. Pappá szentelték (1887. júl. 14.). Káplán volt Csíkszeredában, Nyárádselyébe helyezték (1891. szept. –94), majd Küküllőkeményfalván lelkész (1894–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
BALÁZS Imre
? † ? : ref. lelkész. – Segesváron volt ref. lelkész. Megszervezte Segesváron a M. Polgári Kört (a későbbi Kaszinót), amelynek elnöke is volt (1898). A MPK –ben nagy kölcsönkönyvtárat, színjátszó csoportot létesített, vegyeskart szervezett (1898) s megalakulásától kezdve, mint az évenkénti fehéregyházi Petőfi ünnepségeknek szervezője, gazdája, szerepet játszott az erdélyi
BALÁZS Imre
Máréfalva, 1931. okt. 26., † Vác, 2012 : festő. – B. Jánosés Pálfi Veronika fia. Felesége : Both Juliénna, biológus (1961). Gyermekeik: Áron (1967–) festő, a bp.-i képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát (1955); Réka (1971) gyógyszerész asszisztens. – A mv.-i Városi festőiskolában tanult (1946–1949) és a mv.-i Művészeti Líc-ban folytatta, Bordi András tanítványa.