CZOPPELT Frigyes, Czoppelt Fridericus
Szászrégen, 1812., † ?: gyógyszerész. – Özvegy anyja, Catherina nevelte. Pesten volt gyógyszerészhallgató (1835–36). Vizsgázott, felesküdött, oklevelet kapott 24 éves korában (1836. aug. 4. –5.). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Szabó Miklós 2005
CZOPPELT Gustav Ernst
Szászrégen, 1842. febr. 18. † Szászrégen, 1900. febr. 17.: katonatiszt. – Szebenben szerzett katonai kiképzést a 31. m. cs. kir. gyalogezredben, azután Szamosújváron és Orlaton (Szeben). Olmützben tűzérként került a 12. tűzérezredhez (1860), ahol kadéttiszt (1862), hadnagy a 11. tűzérezrednél (1866). Klagenfurtban átállt a 6. lovashuszár ezredbe (1868). Főhadnagy, majd
CZOPPELT Helmut Eduard Friedrich
Szászrégen, 1905. aug. 22., † Ingolstadt (Németo.), 1994. aug.: erdészmérnök. – Tanult Szászrégenben, Szebenben és Besztercén, ahol érettségizett (1924), erdészeti egyetemen Bécsben és Tharandt-ban, Szászo.-ban végzett (1926–28). Katonai szolgálat után dolgozott Sepsiszentgyörgyön az Erdészeti Hivatalban, Szászrégenben a „Waldindustrie A. G.” Társaságnál, Ratosnyán; a moldvai Broşteni-ban Nicolae herceg erdőbírtokán (1932–38); a bakói
CZOPPELT Mátyás
Zsidve, ?, † Szászbogács, 1736. ápr. 30.: ev. lelkész. – Wittenbergben tanult (1689–91). Tanár majd lelkész Medgyesen (1693–), Szászbigácson (1700–). – F. m.: Disputatio theologica de Christianorum Cruce et Psalmo LXVIII. v. XX. (Wittenbergae, 1691). Irod.: Szinnyei
CZOPPELT Michael Friedrich
Szászrégen, 1838., † Szeben, 1893.: katonatiszt. – Önkéntesként vonult be a 23. mezei vadászok zászlóaljába (1855). II. osztályú alhadnaggyá léptették elő (1859. jún. 5.). Részt vett az olaszo.-i hadjáratban (1859). Önként lépett ki a hadseregből (1865), Szebenben telepedett le, és a cs. kir. posta tisztviselője lett (1873–). Irod.: Reghin, militari
CZUGH László
? † ? : ev. lelkész. – Brassóban mint hitoktató volt, Mv.-en lelkész (1877–81). Az ő ideje a legszomorúbb időszak a mv.-i ev. egyház történetében. Rendetlen életével és hanyagságával a híveket teljesen elidegenítette az egyháztól. Két év alatt alig egyszer tudtak presbiteri gyűlést tartani a tagok részvétlensége miatt. Fegyelmi vizsgálatot indítottak
CSABAI András, Tzabai András
? † 1746.: ref. lelkész. – A gyulafehérvári nagyhírű koll.-ban tanult. Erdőszentgyörgyön volt pap, amikor Mv.-re hívták és a Vártemplom lelkésze lett (1705–22). Irod.: Farczády; Marosszéki krónikák, 1.; A ref. Vártemplom lelkészei (dr. Puskás Katalin kézirata); Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)
CSABAI János
? † ? : ref. lelkész. – Marosdátoson szolgált (1649). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
CSABAI Paulin, Csabai Károly Paulin
Andocs, 1865. jan. 15., † Szeged, 1926. ápr. 27.: minorita szerzetes, tanár. – Jogot és hittudományt hallgatott Egerben, pappá szentelték (1891. jan. 4.). a bp.-i egyetemen megszerezte a kánonjogi doktori oklevelet. Aradon működött, rövid ideig római m. gyontató, majd Arad és Eger következett. Mv.-en a papnevelő tanára (1902), majd Szilágysomlyón tanított.
CSAINA Tódor
? † ? : földtulajdonos. – Oláhszentlászlóban a földosztáskor birtokából kisajátítottak 164 nö. területet, amelyet házhelynek utaltak ki a bevándorolt román lakosoknak (1922. aug. 5.). Irod.: Prozan
CSAJKÁS Bódog
Versec, 1902. dec. 26., † Sátoraljaújhely, 1949. júl. 10.: orvos, orvostörténész. – Középiskolai tanulmányait Szabadkán végezte, beiratkozott a bp.-i Kir. M. TE Orvosi karára (1920), Kv.-on ill. Szegeden folytatta tanulmányait és orvosi oklevelet Freiburg in Breisgauban (1935. okt.) nyert. Szegedre hívták be katonai szolgálatra (1938), Kv.-ra helyezték (1941), amikor leszerelt
CSÁK Alajos Cirjék
Félegyháza, 1855., † Miskolc, 1934.: minorita szerzetes. – Mv. minorita szerzetes (1895–1907). –Irod.: Maros megyei tört.
CSÁKA András
? † ? : unit. lelkész. – Csokfalván szolgált (1780). Irod.: K. L. Műv. tört. tan. 2.
CSÁKÁNY Antal
1831.?, † Mv., 1885. ápr. 5.: kereskedő. – Gyermekei: Cs. Adeodát, r. k. főesperes; Katalin Záhulik Gergelyné; Mária Drágomán Izsákné; Anna Flórián Antalné; Joáchim, felesége Istvánfi Anna. Irod.: Gyászjelentő
CSÁKÁNY Béla
Brassó, 1911. nov. 14., † Mv., 1996. nov. 7. : közgazdász, jogász, egyetemi tanár, szerk. – Érettségizett a brassói R. K. Főgimn.-ban (1928); kv.-i egyetem Jogtudományi Karán szerzett oklevelet, majd doktorált (1933). Brassóban ügyvéd (1934–46). Az MNSZ tagja (1944–53), főtitkára (1944–47), a központi VB tagja (1946–53). A kv-i Takarékpénztár és Hitelbank
CSÁKÁNY István
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1744). Szőkefalván (–1747), Haranglábon (1748–50), Küküllőalmáson (1752) tanított. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.
CSÁKÁNY J.
? † ? : kereskedő. – Mv.-en volt Csákány J. és Fia fűszer, papír-, író és rajzszer kereskedése (1912 k.). Irod.: Szentgyörgyi
CSÁKI Ferenc
székely ispán (1402. febr. 9. – 1403. szept. 25.) Irod.: Székelyföld tört. 1
CSÁKI György
székely ispán (1402. febr. 9. – 1403. szept. 25.) Irod.: Székelyföld tört. 1
CSÁKI János
? † ? : ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1939–46). Irod.: Székelycsóka
CSÁKI József, Csáki Joseff
? † ? : jegyző. – Tusonban volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
CSÁKI Mihály, Chyáki v. Csáky Mhály
1505., † 1572. tavasz: kancellár. – Testvére: Mihályi Cs. István. – János Zsigmond erdélyi kancellárja, előbb a fejedelem nevelője és a királytól kapta adományként a Maros széki mezőmadarasi királyi részjószágot, s általa testvérének fia, Gábor és leánya Katalin és örököseik, kapták (Gyulafejérvárt, 1569. júl. 11.). Nagy vagyongyűjtő volt, soha nem
CSÁKTORNYAI Mátyás; Csiakthornaeus, Tsiacthornaeus, Czáktornaeus, Cháktornai
154.? † 1602.: jegyző, protestáns prédikátor, versszerző. – A Dráva-Mura-közből Csáktornyáról került Mv.-re és itt élt (1590 k. –99), háza, szőlője és szántóföldje volt, melyeket Báthori Zsigmond fejedelem oklevélben mentesített minden közteher alól (1594. máj. 17.). Jegyző Mv.-en. Egyes források szerint a ref. iskola másodtanára volt. Görög, latin és német
CSÁKY Benjamin Özséb
Baranyaszenterzsébet, 1883. márc. 1., † ?: minorita szerzetes. – Mint végzett teológus Mv.-en öltötte fel a rendi ruhát (1905. szept. 8.) és ünnepi fogadalmat tett (1908. jún. 29.), pappá szentelték Bp.-en (1908. júl. 6). A kv.-i egytemen m. és latin nyelvből szerzett diplomát. Házfőnök és tanított Mv.-en (1914. okt. 17. -:
CSÁKY Gábor, kőrösszegi és adorjáni gr
1662., † ?: földbirtokos. – Cs. László (1641–1698) az erdélyi ág megalapítója és kőröspataki Kálnoky Kata fia. Felesége rátóti Gyulaffy Zsófia. Gyermekei: Ferenc, Boris, Zsuzsa († 1715), szárhegyi Lázár Ferenc (1675–1742)felesége. – Felesége szüleitől örökölték a szentdemeteri kastélyt, ott is laktak. A kastély egyik helyiségét kápolnává alakította (1656). A kastély ma
CSÁKY István
1492. k., † 1572 tavasz: rom. kat. püspök. – Köznemesi családból származott. Apja Cs. István. – A krakkói egyetemen tanult (1521–25), Izabella királynő titkára, a gyulafehérvári káptalanban kanonok (1530–39 k.), püspökhelyettes és krasznai főesperes (1543–), püspöki vikárius (1545–), a hunyadi egyházmegye esperese (1549–). Közjogi méltósága: Fráter György mellett működő tizenkét tagú
CSÁKY István, § körösszeghi és adorjáni gr.
Segesvár, 1894. júl. 18., † Bp., 1941. jan. 27.: politikus, diplomata, külügyminiszter. – Apja csendőrőrnagy Bp.-en. – Tanulmányait a debreceni Szvetlics Intézetben, a bp.-i Ferenc József Intézetben és némi megszakítással a bécsi Konzuli Akad. Dipl. Karán végezte (1913–19), később a bp.-i egy.-en államtud, doktori oklevelet szerzett. Az I. vh. kitörésekor
CSÁKY István, kőrösszegi és adorjáni gr.
1570., † Medgyes, 1606 v. 1605. szept., temetve Szalárdon: az erdélyi hadak főgenerálisa. – Cs. László és gyarmati Balassa Zsófia fia. Felesége: Wesselényi Anna (Krakkó, 1584. -Krakkó, 1649. júl. 5. – 1650. jún. 29. között), aki közel ötven évig volt özvegy. Gyermekeik: Anna (1601–1673), apáca a pozsonyi klarissza rendház főnöke; István
CSÁKY István, kőrösszegi és adorjáni gr.
1669., † 1720: földbirtokos, főispán. – László (1641–98) és Kálnoky Kata fia. Felesége: 1. Mikola Ágnes († 1711); 2. Haller Borbála (1691–1733), szentpáli ág. Esk (1708). Gyermekei: Zsigmond (1696–1735), Imre (1700–1742). Irod.: Árva Bethlen K.; Harmath-Kálmán; Papp Klára.
CSÁKY János
1899., †1974.: ref. lelkész. – Felesége. Pap Irén (1899., †1974). – A Kv.-i Ref. Teológián végzett, két év alatt összevont vizsgákkal (1927), az első világháború utáni hazakerülés után. A gyülekrzeti kinevezései sora: Magyarfráta, Kv.-Hidelve, kibéd, Tordatúr, Marosgezse, Mezőszengyel (1937–), Székkelycsóka (1939–); Kisgörgény (II. világháború) és Cserefalva (1946-nyugdíjazásáig). Irod.: Csáky
CSÁKY Katalin, körösszegi és adorjáni gróf
1726., † 1794.: földbirtokos, írónő. – Cs. Zsigmond (1696–1735) kir kamarás és Haller Kata († 1752) leánya. Férje: 1. Bornemisza János Ferenc tábornok (†1747), 2. Bethlen Miklós (1720–1781) fogarasi főkapitány, Küküllő vm.-i főispán, kamarás stb., felesége. Gyermekeik: Bornemisza Annamária Jósika Imréné (1743–1804); Bethlen Rozália (1754–1826) Csáky Jánosné elvált, majd Wass
CSÁKY Krisztina, mihályi; iktári Bethlen Istvánné
? † ? : földbirtokos. – Gábor és Bánffy Krisztina lánya. Férje iktári Bethlen István, a fejedelem öccse. Gyermekei: Gábor, István (1606–1633), Péter († 1646), Kata Zolyomi Dávidné († 1649), Anna Gyulaffy Sámuelné, Druzsiánna Rhédey Ferenc fejedelem felesége (1610–1667). A dunántúli mihályi Cs. család a 17. sz. elején kihalt. Aranyozott ezüst
CSÁKY László
kőrösszegi és adorjáni gr. 1641., † 1698.: földbirtokos, főispán, gub. tanácsos. – István (1603–1662) és Perényi Mária (†1641) fia. Felesége: 1. Kálnoky Kata (1660), 2. Bethlen Éva (1670 –s évek eleje), 3. Jósika Judit. Gyermekei: Gábor (1662-?) aki felesége Gyulaffy Zsófia révén a szentdemeteri kastély tulajdonosa lett; István (1669–1720) kolozsi főispán,
CSÁKY Mihály, Chyáki Mihály
1505., † 1572: kancellár: – János Zsigmond fejedelem nevelője, majd áttért protestáns hitre, Erdély kancellárja. Irod.: Benkő K.: Mv.;
CSÁKY Zsigmond, kőrösszegi és adorjáni gr.
1696., † 1735: földbirtokos, kir. kamarás. – István (1669–1720) és Mikola Ágnes († 1711) fia. Felesége Haller Kata (1696–1752. nov.). – H. István (1658–1710) és Torma Borbála (1670–1697) leánya; esk. 1715. Gyermekeik: Borbála (1719–1762) Haller György (1738–1766?) felesége, kapjoni ág.; Katalin (1726–94) író, Bornemisza János Ferenc, majd Bethlen Miklós felesége. Irod.:
CSALLNER Emil
Beszterce, 1868. okt. 18., † Oberweis, 1947. febr. 9.: ev. lelkész. – Apja mészáros. Besztercén az ev. gimn.-ban érettségizett, tovább tanult a Bécsi Egy. Bölcs. Karán (1888–), a Hallei Egy Hittud. és Bölcs. Karán (1888, 1890–91), a Berni Egy. Hittud. Karán (1891), Kv.-on is tanult. Mint német-történelem szakos tanárjelölt Sopronban tanított
CSANÁDI Albert
1470/80, † Bajcs, 1515 után: költő, hitszónok, kolostori perjel. – A pálos rendbe lépett (1494–). Budaszentlőrinci hitszónok (1500), feltehetően a novíciusok magisztere is. Több kolostorban volt perjel; Fehéregyházán lakott (1515). Latin beszédei elvesztek. Gyöngyösi Gergely rendtörténetében maradt fenn két himnusza és egy levele, amelyben m. nyelvű passióját említi. A rend
CSANÁDI István, erdőcsinádi, Csinádi István
1704. k., † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1723). Szolgált Kolozsnagyidán (1733), Abafáján (1736–37), Vajdaszentiványon (1738–46), Bonyhán (1748–64), ahol tizenhat évi szolgálata alatt mindent megpróbált a zilált gyülekezet helyreállítása érdekében, nem sok eredménnyel, onnan Küküllőalmásra került (1767–78). Irod.: Abafája; Bonyha és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.; Ősz
CSANÁDI János
? † ? : ref. lelkész. – Backamadarason szolgált (1693–98). Irod.: Backamadaras
CSANÁDI János, Csinádi János
? † ? : ref. lelkész. – Subscribált Mv.-en (1674), majd Nagyenyeden (1681). A Görgényi Egyházmegyében tevékenykedett. (1677–22): Szentgericén (1692 előtt), Marosfelfaluban (1692–1704) volt lelkész. Irod.: Ősz
CSANÁDI János, Csinádi, Tsanádi
? † ? : lévita tanító. – Bernádon lévita (1720–42, 1745–49) és Balavásáron tanító (1742–44). Egrestői mester (1742–45). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2.
CSANÁDI József
? † Harangláb, 1796. aug. 8.: ref. lelkész. – Csanádi József fia. Mv.-en subscribált (1759). Küküllőalmáson (1779–87) és haláláig Haranglábon szolgált (1788–96). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
CSANÁDI Matika Mari
Marosludas, 1859. dec. 25., † Gyöngyös, 1909. júl. 27.: színész. – Zoltán Gyula társulatában kezdte színészi pályafutását. (1887). Irod.: Schöpflin
CSANÁDI Sámuel, Csinádi Sámuel
? † ? : taníó. – Nagyernyében (1716–23), Székelykálban (1724–25), Mezőbergenyében (1727–45) és Erdőcsinádon (1745) volt iskolamester. Irod.: Bölöni Domokos: Ünnepre készül az ernyei iskola (Nú., 2001. máj 18); Imreh Barna; Ősz
CSÁNYI Balás, Balázs, kövesdi
? † ? : birtokos. – A család két tagja Cs. Balázs és Cs. János Báthory Zsigmondtól kapott Kövesden kúriát és részjószágot (1585. márc. 9.), a fejedelem neki ajándékozta Jedd falut (1588). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 47.: A jeddi kúria (Nú., 1993. dec. 17.); Pálmay
CSÁNYI Balázs
? † ? : szentkirályi polgár. – Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda (1523) engedélyezte hogy Vásárhelyt a Maroson lévő malmának bizonyos hányadát elzálogosítsa. Irod.: Időtár 1
CSÁNYI Ferenc, székelyudvarhelyi
1801.? † Mv., 1888. jan. 8.: igazgató. – Gyermekei: Cs. Ferenc, kir. itélőtáblai bíró, felesége Ábrahám Mariska; Árpád; Ilona és Mariska. – Kir. főkormányszéki kiadóhivatali igazgató, a Ferenc József-rend lovagja. Irod.: Gyászjelent.
CSÁNYI István
? † ? : főember. – Marosszéki főember. II. János király hadában híven szolgált (1566. júl. 11 előtt). Részt vett a kerelőszentpáli csatában a fejedelem oldalán (1575). Irod.: SzOkl 2.; SzOkl Ús, 4
CSÁNYI Kálmán
? † ? : r. k. pap. – Plébános Ákosfalván (1941–44). A templomot találat érte (1944), ez kényszerítette a templom-plébánia elhagyására. Irod.: Maros-küküllői főesp.
CSÁNYI Lázár, báldóczi
? † ? : főbíró. – Marosszék főbírója (1495). Közösen László erdélyi püspök és Vingárti Geréb Péter országbíró, mint a király által kirendelt birák, itélkeztek néhány Maros széki főember ügyében, kiket a székely nemzeti gyülés számkivetésre s házaik és malmaik földúlására itélt. A birák elrendelték, hogy az előttük kihallgatott felek kövessék
CSÁNYI Lőrinc, báldóczi
? † ? : marosszéki főember. – Több Marosszéki főemberrel együtt a székely nemzeti gyűlés számkivetésre s házaik és malmaik földúlására itélte. A király által kirendelt birák arra kötelezték, hogy kövesse meg a székely nemzetet és különösen Marosszék közönségét és azután nemesi jószágaival megelégedve ott lakjék, és tartozik a megkárosított székelyeknek
CSÁNYI Miklós
? † ? : földbirtokos. – A Sásvári birtok volt a tulajdonában (1577 előtt). Báthori István fejedelem ellenében Bekes Gáspárhoz pártolt és a kerelőszentpáli csata után (1575) kegyvesztett lett, birtokait elkobozta a győztes fejedelem és Balogh Ferencnek adományozta. Jedden nyert birtokot Báthory Zsigmondtól (1588. jún. 10.). Irod.: Pál-Antal 2003; Pál-Antal 2009,
CSAPAI Ferenc
? † ? : birtokos, főbíró. – Mv. főbirája, személyében hosszú szünet után került a város élére katolikus vallású főbíró (1731). Beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó vezető volt, rövid idő alatt tekintélyt szerzett magának és híveinek. Főbíróhelyettes (1735). Irod.: Fodor–Balás; Pál-Antal 2003; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Szentgyörgyi
CSAPAI István
? † ? : deák, tanító. – Radnóti iskolamester. Mv. város polgárai közé bevették (1650). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2006
CSAPAI László, kaáli és kolosvári
? † 1790., Mikházán nyugszik a kolostorban a szentély alatt: alkirálybíró. – Marosszéki kir. perceptor (1751); adótárnok Maros-szék 1763-ban megalakult folytonos tábláján. Mv.-en polgári esküt tett (1771. nov. 29.). Marosszék alkirálybírója (1775–1781), aki Tompos János küküllőmegyei főbíróval és Szőts Albert küküllői alispánnal együtt saját költségükön két harangot hozattak Pestről a mv.-i
CSAPÓI Kun László
? † Mv., 1750.: A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
CSARNITS Tivadar
? † ? : zenész. – A mv.-i Székely Színházban dolgozott mint zenei szerkesztő, zenekarvezető, korrepetitor, zeneszerző (1953–). – Közreműködött: Franco: Ellopott boldogság; Gorbatov: Apák ifjúsága; Jó mulatást (1953); Könnyűzene-est (1955); Machiavelli: Mandragora; Abruzov: Második szerelem. Irod.: Horváth Bea
CSÁSZÁR Béla
Barót, 1868., † ? : ügyvéd, táblabíró. – Cs. József (1830–1899) és Lázár Mária (1838–1919) fia. – Ügyvéd volt Fogarason, majd később táblabíró Mv.-en. A mv.-i Kaszinó válaszmányi tagja (1919), elnöke (1939–). A Katolikus Egyháztanács tagja (1939). Irod.: Biás István; Időtár 3; Száva; Száva 2012
CSÁSZÁR Dániel
?. † ? : tanító, orgonista. – Subscribált Székelyudvarhelyen. Nagyercsében (1775) volt mester és orgonista. Irod.: Ősz
CSÁSZÁR Ernő
Dés, 1895. febr. 18., † 1937. ápr.: gyógyszerész. – A kv.-i FJTE szerzett gyógyszerész oklevelet (1920). A mv.-i Sas gyógyszertár tulajdonosa (1925–28), majd Désen, Aradon élt. Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
CSÁSZÁR Károly
Kv., 1887. † Bp., 1968. tanár, író, dr. – KZST tag (1934). A Pásztortűz szerkesztője, íróinak első szereplésén Mv.-en lépett fel : Erdélyiség c. tanulmányát olvasta fel (1932. nov. 20.). Székfoglalója: Anyai örökség (1935. nov. 23.). Irod.: Marosi-KZST
CSÁSZÁR Vilmos
1916. † ? : kereskedő, alelnök. – A securitate jelentéséből ismert, hogy kispolgári származású, a m. hadsereg tisztje volt, a M. Megújúlás Párt tagja, antidemokratikus megnyilvánulásokkal. Nagy kereskedői múltal rendelkezett, két ház tulajdonosa Kv.-on és Marosújváron. A marosludasi Szövetkezetek Szövetsége (Uniunea Cooperativelor) alelnöke (1950–51 k.). Irod.: Bartos 2012
CSÁSZY József
Vágkohány, 1890. jan. 17., † Szovjetúnió, 1947.: ezredes. – A mv.-i 27. székely honvéd gyalogezredhez vezényelték (1940. nov. 15.), majd ezredparancsnoknak nevezték ki (1940. dec. 1. – 42. okt. 1.). Szovjet hadifogságba esett (1945. febr. 17. –) és nyoma veszett. Irod.: Berekméri: mv.-i 27. hadosztály
CSATH István, id., §
Mv., 1857., † ?: cipész, ipartestületi elnök. – Mestersége elsajátítása után Mv.-en cipész 40 éven át. A Mv.-i Cipész Egyesület elnöke (1926), a M. Iparos Egyesület és a R. K. Legényegylet aktív résztvevője volt. A mv.-i iparkiállításon (1889) dicsérő oklevelet kapott; a debreceni Országos Cipészipari és Munkagép Szakkiállításon birálóbizottsági tag volt
CSATH Károly
Mv., 1908., † ?: műbútorasztalos. – Cs. Károly és Müncher Viktória († Mv., 1889. márc. 26.) fia. Testvérei: Ákos, Irén – Önálló, jónevű iparosa lett szülővárosának (1934–), az Ipartársulat választmányi tagja és jegyzője volt. Megrendelésre dolgozott. Irod.: Gyászjelentő; Székelyföld í. k
CSATH Pál, kozmatelki
1805.?, † Mv., 1862. jan. 23. Mezőszakáli sírkertbe temették: birtokos. – Gyermekei: Endre; Árpád; Ilona Pásztohi Gáborné. – Mezőszakáli birtokos, Torda megyei hivatalnok. Irod.: Gyászjelentő
CSATHÓ Ferenc
? † ? : kir. táblai elnök. – Mv.-en a Kir. Tábla elnöke (1896–99). A Mv.-i Kaszinó elnöke (1896–99). A Szegedi Kir Ítélőtáblához helyezték (1899). Irod.: Biás István; Időtár 2; Szentgyörgyi
CSATHÓ Gábor, jankafalvi, Csató Gábor
? † ? : alispán. – Felesége: bukuresti Bokor Júlia (1863 – Dicsőszentmárton, 1935. jan. 22.). Gyermekeik: Cs. Júlia Frankovich Lászlóné; Gábri Dr. Váró Gézáné; Margit dr. Barabás Béláné; Anna Király Lajosné; Jolán és Erzsébet. – Dicsőszentmártonban gazdatanácsosként tevékenykedett. Tagja volt a K. M. Természettud.-i Társulatnak (1892). Kis-Küküllő vm. alispánjává választották
CSATH-STÂNCEL Zamfira
Torda, 1930. márc. 8., † Mv., 1997. nov. 18.: gyógyszerész, egyetemi adjunktus – Vasutas apja révén a családja Gödemesterházára került. Tanulmányait a mv.-i Unirea Líc.-ban (1948), és a MOGYI gyógyszerészeti karán végezte (1953). A gyógyszerészeti tudományok doktora (tézise: Studiul unor noi tehnologii pentru imbunătăţirea calităţii emulsiilor farmaceutice cu ajutorul tensidelor,
CSATLÓS Ferenc
Holtmaros, 1882., † Holtmaros, 1971.: tartalékos tizedes. – Alakulata: magyar királyi 22. honvéd gyalogezred, 2. tábori menetszázada. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, a vitézi avatási időpont: 1942. márc. 1. Irod.: Berekméri–Nemes
CSATLÓS Ferenc
Sáromberke, 1929. aug. 6., † Sáromberke, 2004. okt. 1.: gazdálkodó. – A sáromberki kollektivizálás-ellenes csoport tagjaként letartóztatták (1959. szept. 8.) és 11 évre ítrélték. A dévai börötnből szabadult (1962. júl.). Hazatérése után a Gaz-Metan vállalatnál dolgozott (–1994). Irod.: 1956 Erdélyben
CSATLÓS János
1906.? † Mv., 1997. aug. 17.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. aug. 19.)
CSATLÓS József
Holtmaros, 1911., † ? : gazdasági intéző. – Gazdasági szakiskolában tanult (1925–28), majd Csíkszeredában egy román állami mintagazdaságban szerzett szaktudást. A román állami dohányjövedék alkalmazottja (–1932). Gernyeszegen gr. Teleki Mihály gazdaságának ispánja (1934–), intézője. Irod.: Székelyföld í. k.
CSATLÓS Mihály
Székelyvaja, 1889., † ? : gazdálkodó. – Édesapja utmutatása mellett a családi föld megmunkálását tanulta majd önálló gazda lett. Gabonát és tengerit termesztett, állatokat tartott. Az első v. h.-ban a 12. cs. és k. tűzérezredben az orosz és a román fronton harcolt, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje.
CSATÓ Csaba
1935., † 1972.: egyetemi hallgató. – Mv.-i. A Kv.-i Protestáns Teológiai Intézet hallgatója volt. Letartóztatták (1959. márc. 15). A kv.-i Katonai Törvényszék nyolc év fegyházbüntetésre itélte (1859. máj. 25. – 1964. aug. 1. szabadulásáig). Post mortem a Hazáért és a Szabadságért 1956-os Emlékérmet kapott (1996). Irod.: Tófalvi 5.
CSATÓ Damian Ferenc, R. P.
Csíkszentimre, 1720., † Mv., 1775. nov. 13. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: szerzetes. Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1741. okt. 1.), felszentelték (1744. nov. 22.). Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
CSATÓ Elek, Csató Ferenc
? † ?: jogügyigazgató. – Mv polgárává esküdt (1806. dec 19), taxa nélkül. Irod.: Pál-Antal 2006
CSATÓ Ferenc
Csíkszentimre, 1845. okt. 9., † 1925. febr. 7.: r. k. pap. – A gimn. -ot Székelyudvarhelyen, teológiát Bp.-en és a bécsi Augustineum Hittud. Karán végezte (1868–69). Felszentelése után Gyulafehérváron gimn.-i tanár. Káplán és gimn.-i tanár volt Mv.-en (1870–74.). Tövisen plébános (1874), nyugdíjas (1901–), majd plébános Csíkszentléleken (1901), Bálványosváralján, Türkösön (1903) és
CSATÓ Gyula, Csathó Gyula
1922., † Mv., 1992. jan. 19.: orvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte, de az egyetem Mv.-re költözött és itt doktorált az első végzettek között. MOGYI-n tanársegéd, adjunktus a Szövettani Katedrán (1946–60); a mv.-i Klinikai Kórházak Patológiai részelegén (1965–82), majd a szászrégeni kórházban (1965–1992) dolgozott. – F. m.: társsz.: Szövettani gyakorlatok.
CSATÓ Ilona
? † ? : házi-iparos. – Mv.-i, a házi-iparban dolgozott. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on Jó munkáért kiáll.-i nagy éremmel tüntették ki. Irod.: 1885. évi kiáll.
CSATÓ József
Csatószeg, 1818. márc. 14., † Csíkszentimre, 1870. jún. 23.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1841. aug. 8.). Mv.-en tanár és püspökhelyettes titkár (1848). Plébános Baróton (1849), Nagykászonban (1854), Csíkszentgyörgyön (1854), Székelyudvarhelyen (1858). Alcsíki és kászoni esperes (1854–59), tb. kanonok és pápai prelátus (1868–70). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros megyei m.
CSAVAR Béla
Kovászna megye, 1910. aug. † Mv., 1969. okt. 4.: pártaktívista. – Inas volt, majd lakatos különböző magánvállalatoknál (1928–), fűtő majd mozdonyvezető lett (1941–53), ekkor kiemelték a termelésből és beválasztották a mv.-i szakszervezek helyi tanácsába. A tartományi Szakszervezetek Városi majd Tartományi Bizottság Tanácsának elnöke (1954–64), majd a mv.-i Cukorgyár igazgatója haláláig
CSAVAR Margit
Mv., 1936. júl. 8., † Mv., 1988. okt.: gyógyszerész. – Középiskolai és gyógyszerész egyetemi tanulmányait Mv.-en végezte (1958). Nagyváradon dolgozott rövid ideig, de visszatért Mv.-re, ahol az 1. sz., majd 3. sz. gyógyszertárban dolgozott korai haláláig. Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
CSÁVÁSI Dániel
? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1740). Lelkészként szolgált Búzásbesenyőn (1757–61), Küküllőszéplakon (1763–64), Mikefalván (1764–68), Gógánban (1770–86) és Ebesfalván (1787–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3., 4.
CSÁVÁSI Elek
1794.? † Mv., 1846. márc. 5.: táblabíró. – Felesége: Tolnai Mária. Gyermekeik: József, Nina, Josefa, Gyula. – Hunyad megyei táblabíró 28 évig. Irod.: Gyászjelentő
CSÁVÁSI István
? † ? : tanító, ref. lelkész. – Tanított Magyarkirályfalván (1640–42) és Marosbogáton (1643). Nagymedvésen lelkész (1657, 1669–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.
CSÁVÁSI István
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1672). Marosbogáton (1677), Küküllőalmáson (1685), Dányánban tanított (1686–92, 1702–1703) és Kerelőszentpálon (1694–95). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.
CSÁVÁSI János
? † ? : tanító. – Kv.-on subscribált (1680). Csáváson tanított (1690), Vámosgálfalván (1685 után). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
CSÁVÁSI Lőrinc
? † ? : tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1659). Gógánban tanított (1685). Dányánban (1692–1715) és Kutyfalván (1717) volt lelkipásztor. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
CSÁVÁSI Lukács
? † ? : ref. lelkész. – Radnóton lelkész (1618) és esperes (1618–23). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
CSÁVÁSI Máté
? † ? : ref. lelkész. – A szászcsávási eklézsia első ismert lp. -a (1623), majd Vámosgálfalván (1640, 1650–55) és Magyarbükkösön (1641–43). Irod.: Csávási emlékkönyv; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
CSÁVÁSI Miklós
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1672). Gógánban tanított (1689). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
CSÁVÁSI Péter, CEUŞIAN, Petru
Galambód, 1826., † 1897. febr. 26.: gör. kat. pap. – Balázsfalván végezte a teológiát (1848), pappá szentelték (1853). Vajdaszentiványon szolgált (1856–97). Nevét mindig a politikai viszonyoknak megfelelően használta. Irod.: Dobozi
CSÁVÁSI Sámson, Ceavasi Samson
1773., † 1858. márc. 25.: g. kat. pap. – A balázsfalvi teológia rövid, hat hetes „moralis” tanfolyamát végezte, Ioan Bob Vajdaszentiványba helyezte, a körzet intendánsa volt (1800. júl. 29. –). Marossárpatakon szolgált (1848–50). Irod.: Berekméri–Gálfi; Dobozi
CSÁVÁSI VAS Benjámin
? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1747). Rektor volt Nagybaconban és lelkész, Mikefalván (1760–61), Kóródszentmártonban (1762–75) és Nagyrápolton (1775–93). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
CSÁVÁSI VAS Lőrinc, Csávási Vass Lőrinc, Vass Lőrinc
Dányán, 1699., † Nagykend, 1786.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1719). Bérmában és Groningenben (1731) peregrinált. Gogánban (1735–39), majd Nagykenden szolgált (1739–86). Esperesi jegyzőnek választották Körösi György esperes mellé, majd esperes lett haláláig (1767–86). Nagy gondja volt az egyházi épületekre és a pénzügyekre, előkészítette a templom átépítését. Rendezett lelki és
CSÁVÁSI VAS Lőrinc, Vass Lőrinc
? † ? : ref. lelkész. – Gógánban rektor (1685). Lelkész volt Dányánban (1692–1715, 1718), Kutyfalván (1717). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.
CSÁVÁSI VAS Sámuel
1666, † Magyarherepe, 1746.: ref. lelkész. – Felesége: Panta Anna. – Kutyfalván (1711–15, 1724–32), Kerelőszentpálon (1717–23), Mezőbodonban (1733–38–41), majd haláláig Magyarherepén (1745–46) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.