Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : r. k. pap. – Ludvégen a plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ? : r. k. pap. – Kissármási pap, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : városi főjegyző. – Jogász dr Aljegyző, majd Mv. városi főjegyzője (1941–). A városházán működő kivételezési bizottság referense volt, a zsidók közel 1500 deportálás alóli felmentési kéréséből a bizottság 47-et hagyott jóvá. – F. m.: Szabályrendelet a tisztviselők és egyéb alkalmazottak szabadságidejéről (Mv., 1943); Szabályrendelet a zsidók

? † ? : szász nemes. – Szászdályában a falu megalapítója (13. sz.). Megvásárolta Daras Lászlótól és fiaitól Nagymoha és Sarustelek birtokokat (1289), amely adás-vételi szerződést jóváhagyás végett III. András m. királyhoz küldött, és pecsétes birtoklevelet kapott Tódor királyi alkancellártól. Letelepedett a birtokokra, ez Szászdálya falu kezdetének története. Irod.: Apold

Beszterce, 1858. aug. 18., † Segesvár, 1936. febr. 25.: ev. lelkész, tanár, H. G. W. pénzügyi tanácsos fia. – Tanult Besztercén, egyetemi tanulmányait Kv. -t, Bécsben a Bölcsész karon (1880–82), Berlinben és Hallén a Hittud. karon (1884) végezte. A német nyelv tanára volt a kv.-i Kereskedelmi akad. -án; lelkész Cikmántoron (1890–96),

Segesvár, 1760., † Récse, 1809. jan. 9.: lelkész, rektor. – Tanult Erlagenben (1784); Récsén lelkész (1787–1809). Irod.: Szabó–Szögi

? † ? : r. k. pap. – Bese plébániatemplom papja (1309). Irod.: Léstyán – templomok 2.

? † ? : r. k. pap. – Kundi plébániatemplom papja (1332). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : r. k. pap. – Banyicai pap, fizette a pápai tizedet (1333). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: r. k. pap. – A görgényadorjáni plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1333). Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ? : alhadnagy. – Mv.-en a MAT Securitate Tartományi Igazgatósága titkárságán alhadnagy (1952–), bűnügyi vizsgáló, hadnagy (1953), főhadnagy (1955). Irod.: Bartos 2012

1842., † ? : ogy.-i képviselő, irodaigazgató. – József és csíkszentdomokosi Sándor Zsuzsa fia. Felesége hilibi Gál Anna. Gyermekeik: Irma, Zoltán (1874–), Géza (1877–). Irodaigazgató Besztercén, a meggyesi és erzsébetvárosi törvényszék alkalmazottja. Körtefáján volt birtoka, nyugdíjazása után ott gazdálkodott (1882–). Irod.: Bicsok-Orbán; Pálmay

1791.? † Kelementelke, 1867. okt. 23., Csíkszentimrén a családi sírboltban nyugszik: földbirtokos. – Antal († 1824) és Haller Anna († 1823) fia. Felesége hilibi Gál Anna. Fogadott leányuk: zágoni br. Szentkereszti Irén. – Erdély legjobb gazdálkodóinak egyike. Kelementelkén házában egész fegyverraktár volt, különböző nagyságú puskák, pisztolyok és kardok: kb. 2–300

Hosszúfalu, 1910. szept. 25., † Mv. 1984. márc. 27.: orvos, szemész. – Felesége: Bartha Zsuzsanna tanítónő (1922 – 1998. aug. 16.). – Mv.-en érettségizett a R. K. Gimn.-ban (1928), orvosi oklevelét Kv.-on szerezte (1936), uo. dolgozott orvosként (1935–). Végzés után ösztöndíjasként Bp.-en dolgozott az ideggyógyászati klinikán, majd a kv.-i a

? † ? : tanárnő. – Férje: Henter Pál Marosjárán született (1882). Polgáriskolai tanár volt és részt vett az első vh.-ban a 62. gy. ezredben, a szerb fronton esett el. (1914). – Tanulmányait Mv.-en és Bp.-en végezte. Hosszúfalun volt tanítónő, majd Tordára került, mint tanárnő, ezután Mv.-en tanított (1920–29), az Állami

Mv., 1874., † Gernyeszeg, 1936. máj. 19.: orvos. – Géza (1842-?) és hilibi Gál Anna fia. – Tanulmányait Gyulafehérváron és Kv.-on végezte és Dicsőszentmártonban a kórházban kezdte pályafutását, onnan Gernyeszegre került (1902) körorvosnak. Az első vh.-ban az olasz és orosz fronton, mint főorvos teljesített szolgálatot, számos kitüntetést kapott. Irod.: Székelyföld í.

Fehértemplom, 1876. szept. 18., † ? : erdőmérnök. – A gimn. -ot szülővárosában, az erdészeti akad. -át Selmecbányán végezte (1900). Alerdőfelügyelő Mv.-en (1908–15). Irod.: Gulyás

? † ? : vállalkozó. – Mv.-en a Kossuth Lajos u. nyári színkörben állította fel Photo-Plasticumát, itt nagyméretű városi és európai vetített látképeket mutatott a közönségnek (1896). Irod.: Időtár 5 /1.

Mv., ? † ? : orvos, sebész. – Apja mv.-i birtokos. – Tanult Bécsben (1839); orvos Erdélyben. Irod.: Szabó–Szögi

1833., † Mv., 1901.: orvos. Irod.: Pálmay József

? † ? : orvos. – Bojta / Bojtha Miklós mellett a város segéd sebésze (1839–), majd a helyébe lépett (1842). Irod.: Időtár 5 /1.; Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 22.)

? † ? : műépítész. – Mv.-en építész (20. sz. első fele). A Nemes Ferenc házát építette (a Dorobanţilor u. 6. sz. alatt, 1926). Tervei alapján és irányítása alatt épült Szélkútban közadakozásból és adományokból a ma is használatos ort. templom (1921). Felszentelték (1938. okt. 20.), falfestményeit később készítették (1962). A munkásmozgalmak szervezője

? † ? : tanár. – A Laskai Csókás Péternek ajánlott verséből kitünik, hogy a mv.-i skólában ő volt a „successora”, vagyis Laskai rektor utódja (1581). Irod.: Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001)

Arad, 1899. aug. 6., † Mv., ? : fényképész. – Középiskolái elvégzése után fényképészetet tanult Mv. -, Kv. – és Bp.-en. Majd önálló fényképész műhelyt nyitott Mv.-en (1925). Tagja volt a M. Iparosok Egyesületének, a M. Pártnak és a Fényképészek Országos Szövetségének. Hivatalos fotoriportere az Erdélyi Sportvilág c. lapnak. Irod.: Lexiconul

? † ? : földbirtokos. – Apja H. István. Testvére: H. István, kinek felesége Bethlen Krisztina. Felesége Horváth Kata. – Végrendeletében (Póka, 1653. máj. 26.). a pókai, pókakeresztúri, balai és maroskeresztúri birtokait és házait feleségére, Horváth Katára hagyta. Irod.: Erdélyi testamentumok, 3.

? † ? : földbirtokos. – A pókai Malomalján volt malma, amit a pókaiak megemlítettek a falu helyneveinek összeírásakor (1865. febr.). Irod.: Pesty 2014

? † ? : földbirtokos. – Id. H. István és Horváth Kata fia. Testvére: András. Felesége: 1.?, leánya H. Borbála Székely Jánosné; 2. Bethlen Krisztina, első férje Horváth György, kitől fiai: Zsiga és Istók. – Végrendeletét Pókában készítette (1645. jan. 6.). Házat és földbirtokot birtokolt: Pókában, Toldalagon és Balán, amelyeket más

Maroskeresztúr, 1899, † ?: földbirtokos, molnár. – Négy középiskolát majd gazdasági szakiskolát végzett és gazdálkodni tanult. Maroskeresztúron volt malomtulajdonos, 120 hold birtokán gazdálkodott. A Gazdakör alapítótagja. Részt vett az I. vh.-ban (1917–18), a 22. h. gy. ezredben tizedes volt. Irod.: Erdélyi ezredek; Erdélyi vármegyék; Székelyföld í. k.

1756, † 1814 : tanár. – történelem tanár. Bolyai Farkas és Kőrösi Csoma Sándor nagyhatású tanára., megszeretette velük a magyarok őstörténetét.

? † ? : gyalogpuskás. – Gyalopuskás, esküdt polgár Mv.-en (1588), gyalogsági hadnagy Mv. (1595). Irod.: Időtár 5 /1.; Pálmay

? † Marosbogát, 1739.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1702). Lelkész Magyarherepén (1712–14), Marosbogáton (1721–39). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

Mv., 1912. jún. 19. † ? : gyárigazgató. – A Székely és Réti Bútorgyár államosításakor (1948. jún. 11.) a gyár kinevezett igazgatója lett. Az RKP tagja (1945–). Az államosítás előtt a gyár 30 szobaberendezést gyártott havonta, amely folyamatnak technikai vezetője volt (1926–). A gyár (központi székhelye Mv., Albina-tér 23. sz.)

? † ?: rabbi, tanár. – A zsidó tudományok tanára, dr., a mv.-i héber-zsidó polgári iskolában (1940–), de a hitközség vezetősége dr. Lövy Ferenc helyettesének szánta. Később valóban a Mv. Egyesült Hitközség főrabbija (1945–48). A Mv. és Vidékéről Elszármazottak Egyesületének vezére. Irod.: Mv. zsidósága

? † ? : r. k. pap. – A mezőbanyicai plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332), Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ? : lutheranus lelkész. – Segesden működött (1599–1601). Irod.: Apold

? † ? : Székelyföld az újkori világban és a jelenkórban. -.Irod.: A székelység története

? † ? : orvos, belgyógyász, balneológus. – Egyetemi előadótanár Mv.-en a Belgyógyászati Klinikán. Balneológus az OGYI-ban, az idült májgyulladással foglalkozott, amiről kis monográfiát is megjelentetett (1957.). Később Izraelbe távozott (1950-es évek vége felé), ahol szívspecialista-kutató, magánrendelőt nyitott és magán-orvosi laboratóriumot, amit felesége vezetett. Nagyon keresett orvos volt, híre szülőhazájába

Szászkézd, 1597., † Berethalom, 1666. márc. 16.: ev. lelkész, püspök. – Lelkész Szászdányán, Szászkézden szolgált, majd püspökké választották (1652–66). Irod.: Apold; LSS; Saschiz

székely ispán (1328. szept. 21. – 1343. máj. 2.: Irod.: Székelyföld tört. 1.

? † ? : tanító. – Ref. tanítómester Nyárádszentannán (1731–1733), Sóváradon (1734–1737). Irod.: Imreh Barna

Hétúr, 1916. dec. 5., † ? : énekesnő. – Karrierje Detmoldban (Németo.) az állami színházban fejlődött a szubrettől a koloratúrszopránig (1942–60), majd a Westfalen-Lippe-i zenefőiskolán a docensségtől a professzorságig vitte (1960–79). Számos vendégszereplésen vett részt. Irod.: LSS

? † ? : kereskedő. – Azon zsidó családfők egyike, aki a mv.-i magisztrátus kitoloncoló végzése ellen (1836. máj. 27.) tiltakozva panaszt tett és végül a Gubernium további szabad lakhatást engedélyezett (1836. okt. 28.). Irod.: Időtár 5 /1.

? † ? : dr, kozmetikus. – Bécsben tanulta a szakmát. Mv.-en a főtéren nyitott orvos-kozmetikai vállalkozást. (1928). Irod.: Időtár 3

Csíkszentmihály, 1895., † Mv., 1975.: orvos. – Apja Herskovits Lajos kereskedő. – Felesége a dr. Lengyel leánya. Feleségét és leányát deportálták és nem tértek vissza. Fia, Herskovits Antal Pál, a mv.-i bábszínház megálmodója. – A Csíksomlyói R. K. Gimn.-ban tanult, érettségizett (1914). A kv.-i Ferenc József TE orvostanhallgatója nyolc félévig.

Dés, 1868., † ? : tábornok. – A mv.-i m. kir. 22. h. gy. ezred századosa (1905–14), majd őrnagy (1914–). Sárospatakon szőlő és földbirtokos. Bp.-en élt (1940). – F. m.: A m. és egyéb csemegeszőlőfajták rövid ismertetése (Bp., 1932); Gyümölcsfajta ismertetés (Bp., 1934). Irod.: Gulyás

? † ? : számvizsgáló, járási számvevő. – Közszolgálatát, mint Fogarasmegye alszámvevője kezdte (1896); pénzügyi számellenőr Mv.-en (1906–). A Diana Vadásztársaság vezetőségi tagja (1928). Cikkei: a Vadászat és Állatvilág-ban. Irod.: Gulyás; Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Tg. Mureş (Tg. Mureş, 1928)

Mv., 1893 máj., † ? : zeneszerző, karmester. Irod.: MSZL

? † ? : telekkönyvvezető. – Segesváron dolgozott, mint járásbírósági telekkönyvvezető (1865–1904). Cikkei az Állami Tisztviselők Lapjában. Irod.: Gulyás

Mv., 1882., † Mv., 1920. máj. 25.: lelkész, tanár. – A teológiát Bp.-en, a filológiát Kv.-on és Lipcsében végezte román-m. -német szakon; Kv.-on doktoráltust szerzett irodalomtudományból (1910). Tanulmányúton volt Svájcban, Franciao. -ban, Angliában. Némettanár a Belényesi román líc.-ban (1907–19); a mv.-i Papiu Ilarian Líc. első igazgatója haláláig (1919. aug. 1.

Ádámos, 1866. † ? : színművész. – Felesége: Ferenczy Irma. Esküvő Szegeden (1904). – Pápán volt gimn.-i tanuló. Színészként működött (1889–). Irod.: Kelemen