Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: izr. szent egyleti elnök. – Mv.-en a Chevra Kadisa elnöke volt, hajlott korára való tekintettel lemondott (1920). Irod.: Időtár 3

Segesvár ?., † Kissink (Brassó), 1775. ápr. 25.: lelkész – Tanult Wittenbergben (1722), Jénában (1724). Segesváron collaborata (1726–29), majd lektor (1729–32); lelkipásztor Gerdályon, Kissinken (1735–75). Irod.: Szabó–Szögi

Tarcal, 1722. jan. 31., † ? : ref. lelkész. – A mv.-i Koll.-ban teológiát hallgatott (1747–50). Pányi, komjáti, hernádnémeti cecei lelkész. Verse: a Miskolci Naplóban (1906). Irod.: Gulyás

Mozsgó, 1852. máj. 10., † Bp., 1917. nov. 5.: színész. – A bp.-i színműv. akad. -n szerzett oklevelet (1875). Pécsett Miklósy Gyula társulatában, a bp.-i Nemzeti Színházban (1876–), Mezey János társulatában (1877–) és Aradon, Mv.-en (1878), Szatmáron (1879–), Mv.-en (1880–82), Szege­den, Szabadkán, Kassán, Miskolcon ját­szott. Kv­.-ot t (1886), ismét Szegeden,

Erzsébetváros, 1813., † Kibéd, 1890.: kereskedő. – Kozocsa Gergely és Stechnó István Dorothea fia. Felesége: Kozocsa Mária (1817-?). Gyermekeik: Katalin, Dávid, József, Mária, Miklós (1854–1890), aki Kibéden nősült, felesége Papp Borbála (1853–1916). – Kereskedő volt Kibéden. Irod.: Száva 2012

Kibéd, 1898., † 1943.: hadbíró-ezredes. – K. Dávid és Kozocsa Mária fia. Testvérei: Katalin, József, Mária, Miklós (1854–1890). Felesége: Lázár Jolán színésznő. – Mv. -re került (1940). Feleségeének megtetszettek a Knop Vencel korondi aragonit gyárában készült tárgyak, társult Kálmán Oszkárnéval és aragonit lerakatot és csiszolóműhelyt létesített M?v.-en a Kemény Zsigmond

1930, † Mv., 1999. nov. 14.: tisztviselő, kereskedő, üzletember. – A kereskedőcsalád utolsó mv.-i leszármazottja, K. Miklós (1884–1967) és Kiss Vilma fia. Felesége: Ungvári Noémi. Leányuk: Noémi (1966–1998), dr. Gaál Csaba (1965–) felesége Mv.-en. – Kereskedelmi iskolát végzett és tisztviselő lett. A Megyesfalvi konzervgyárban dolgozott. László József volt osztálytársa feleségével

Kibéd, 1881, † ?: nyárádtői kereskedő.-ikertestvére Kazatsay Emilia (1881-?: ). Felesége: Papp Margit (1895–1945). Gyermekeik: Irén (1911–2001) tanár, a férje Császár Péter (1918–1974) operaénekes, Erzsébet (1914–1923) zenetanár, Miklós (1920–1957) zenetanár, Margit (1928–), férje Szabó Károly (1929–). – Miklós testvérével kezdeményezték Mv.-en a Kazatsay-cukrászda létesítését a két vh. között, amelyet később

?, † ?: tanító, ref. lelkész ?. – Mv.-en subscribált (1705). Egrestőn, majd Mezőpanitban (1712- ; 1720–), Nyárádszentannán (1715) tanított. Irod.: Imreh Barna; Könyves műveltség; Küküllői Ref. Egyházm. 2., Mezőpanit

?, † ?: EMKE tag Marosludason. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885. ápr. 12–). Irod.: EMKE 120

Rava, 1898., † ? : gazdálkodó. – A középiskolát Székelykeresztúron végezte, majd a szülői háznál tanulta a gazdálkodást, önálló lett, 106 holdas birtokán folytatott korszerű gazdálkodást és haszonállat tenyésztést, terményeivel kiállításon díjat nyert. A MP tagja, 12 évig bíró, két évig pénztáros és községi tanácstag, az unit. egyház keblitanácsosa és

Erdőszentgyörgy, 1953. † ? : gyógyszerész. – Institut für Klinische Pharmakologie, Schering AG Németország. Irod.: Magy kutatók.

Medgyes, 1910. márc. 29., † ? : közgazdasági szakíró, gazdaságtörténész. – Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte (1929), a kv.-i Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát (1933). A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Koll.-ban töltött felügyelői évek után a nagyenyedi Koll.-ban oraadó tanár, igazgatói titkár (1936–41) ; tisztviselő az Erdélyrészi Hangya mv.-i központjánál (1942–44)

Rava, 1928. dec. 1., †Mv., 2023. júl. 30.: unitárius lelkész. – Érettségizett Székelykeresztúron az Orbán Balázs Unitárius Főgimn.-ban (1948) ; a teológiát Kv.-on hallgatta, ahol lelkészi oklevelet szerzett. Szolgált Jobbágyfalván (1958–69), Szabédon (1969–). Irod.: KKACs; Nekrológ (Nú., 2023. aug. 2.)

Rava, 1871., † ?: gazdálkodó. – A székelykeresztúri gimnáziumban tanult, majd önálló gazda lett (1900) 60 holdas birtokán, föleg gabonát termelt. Az első vh.-ban a 82. gy. ezredben a román fronton harcolt, majd felmentették. Irod.: Székelyföld í. k

Rava, 1866., † ?: gazdálkodó. – Székelykeresztúron járt középiskolába, majd gazdálkodást tanult, majd önálló lett Ravában 70 hold földön folytatott gazdálkodást és haszonállattenyésztést. A MP tagja, községi pénztáros és főbíró volt. Irod.: Székelyföld í. k

Rava, 1929. nov. 29., † ?: festőművész, tisztviselő. – Érettségizett a székelykeresztúri Gimn.-ban (1949) ; Mv.-en a Népművészeti Iskolát végezte Olariu György festőművész osztályán (1958), szobrászatot Márkos András tanította. Mv.-en az Electro-Maros vállalat tisztviselője (1952–90). Olajfestményei és tusrajzai vannak. Több rajza, illusztrációja van kötetekben, folyóiratokban. – Kiállításai: Mv (1967, 1976,

Mv., 1956 † ?: festő. – : Kedei Zoltán fia. – A mv.-i Művészeti Iskolában tanult, tanára Nagy Pál volt, A segesvári zománc-edénygyár (1981–), majd a mv.-i ipari-vállalat ipari formatervezője. Művészete hatott szürrealitikus, szimbolikus festészetére. Áttelepedett Mo.-ra (1990–), tagja a Művészeti Alapnak (1990–), festészettel foglalkozik. Erdélyben, Budapesten, Hatvan-, Sopron-, Cegléden

Medgyes, 1882. febr. 7., † 1934, : zongoraművész, tanár. – Zenei tanulmányait, zongoraszakot, a kv.-i zenekonzervatóriumban végezte (1902), Bécsben folytatta, ahol zenetanítói oklevelet szezett (1907), majd a bp.-i Liszt Ferenc zeneművészeti főiskolán zenetanári oklevelet nyert (1913). A kv.-i állami felső leányiskola zenetanára (1909–20), majd a zongora tanszéket töltötte be a

Szászrégen, 1897, † ?: ügyvéd. – Apja iparos volt. Segesváron érettségizett, Kv.-on jogi doktorátust végzett. Tanulmányai befejezése után Mv.-en praktizált ügyvédi irodákban. Szászrégenben önálló ügyvéd (1926–), több vállalat ügyésze. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a tiszti iskola elvégzése után az orosz majd az olasz fronton harcolt. Főhadnagyi rangban szerelt

Beszterce, 1900. márc. 24., † Brassó, 1969. aug. 8.: pap, tanár. – Apja cipészmester. Besztercén érettségizett, majd a Tübingeni Egy Hittud. Karán (1918–22) tanult. Hazatérve Szebenben segédlelkész (1924), városi lelkész Szászrégenben (1925–30), lelkész Ketzür bei Bukowban (Németo) (1930–31), Dedrádon (1931–), Brassóban (1936–). Két és félévig kényszermunkát végzett a Donyeck medencei

Szászrégen, 1858. okt. 9. † Szászrégen, 1890. jan. 25.: katonatiszt. – Kv.-on a Ludwig Prinz von Bayern 62. gyalogezredhez sorozták be (1876). Hadnaggyá léptették elő (1879). Részt vett a boszniai felkelők leverésében (1882). Irod.: Reghin, militari

Szászrégen, 1858 szept. 1., † Besenyő, 1925. dec. 26.: tanár, nyelvész. – Apja fakereskedő. A középiskolát szülővárosában és Besztercén végezte (1876); germanisztikai, teológiai, filozófiai és pedagógiai egyetemi tanulmányokat folytatott Tübingenben (1876–77), Lipcsében (1877–80), Jénában (1880); Jénában szerezte meg a doktorátust (1880); tanári vizsgát tett Nagyszebenben (1881). Gimnáziumi tanár lett Szászrégenben

Dedrád, 1926. dec. 23. † ?: földműves. – Tagja volt a Baki csoportnak Szászrégenben, amelybe 13 szász nemzetiségű ífjú tartozott, és a népi dem. rendszer megsemmisítését tűzte ki célul. Titkos összejöveteleken tudatosan készültek a harcra és hatalomátvételre. Letartóztatták (1961. febr. 22.). Irod.: áldozatok Akár még élhet is?!!!!

?, † ? 1638. aug. 1., A gyulafehérvári ref. templomban temették : főudvarmester, főispán. – Felesége: Barkóczi Anna. Bethlen Gábor fejedelem bizalmasa és I. Rákóczi György fejedelem főudvarmestere. Belső-Szolnok vármegye főispánja. Végrendeletében (Bethlen vára, 1638. jún. 19) többek között a magyarói, vajdaszentiványi, mezőbodoni, tóháti és szentkirályi udvarházait a hozzátartozó birtokokkal

Petrozsény, 1907. dec. 30., † ? : bibliográfus, könyv- és könyvtártudományi szakíró, zenekritikus. – Középiskoláit a mv.-i R. K. Főgimnáziumban(1926); az egyetemet Kv.-on végezte m. irodalom-pedagógia-esztétika szakon. Kv.-on György Lajos mellett a líc. könyvtárában gyakornok, a Pásztortűz, majd a Hitel szerkesztője, a Kv.-i Egyetemi Könyvtár titkára (1940–); a háborúban a

? † ? : sportoló. – A mv.-i Avantul-Simó Géza és a Simó Géza sportegyesület tagjai, a törnegsport képviselői

? † ? : r. k. pap. – Segesvári plébános (1491). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1835.? † Mv., 1925. aug. 11.: mérnök. – Felesége: farkaslaki Hincs Ilona (1860. † Mv., 1934. jún. 13.). Testvére: K. Katinka Csíkvári Jákóné. Leányai: K. Ilona dr. Hints Zoltánné; K. Margit dr. Bernády Györgyné. – Képzőművészeti alkotást vásárolt (1904–11). Részt vett és előadást tartott a Csíktusnádon tartott Székely Kongresszuson (1902.

? † ? : r. k. pap. – Marosszentgyörgyi plébános, adminisztrátor parochiális (1929). Irod.: Baricz

? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1693–1710). Irod.: Nyárádszentlászló

1854.? † Mv., 1912. márc. 11.: bíró. – Felesége: Woth Janka. Testvérei: K. Júlia, Nagy Györgyné; K. Samu; K. Péter. – A mv.-i kir. itélőtábla bírója. A mv.-i Kaszinó tagja. Irod.: Biás István; Gyászjelentő

? † ? : tanító. – Sáromberkén tanított (1921–32). Irod.: Sáromberke

? † Mv., 2023. jan. 3.

1885., † 1915: m. kir. honvédfőhadnagy. Irod.: Mv.-i ref. temető

Mv., 1948. máj. 4., † Mv., 2022. jan. 9.: állatorvos, parlamenti képviselő. – K. Attila András sebész szakorvos és Roszkopf Ágnes orvos fia. – Felesége: 1. elvált; 2. Melinda, lovasedző (1996). – Állatorvosi egyetemet Kv.-on végezte, uo. állatorvosi doktorátust tett (1971) és állattenyésztési doktorátust (Buk., 2005). Mezőpaniton körzeti állatorvos (1971–88).

Sentmihály, 1792. ápr. 9., † Szucság, 1883. jún. 3.: jószágigazgató. – Apja nevelte (–1801); a székelykeresztúri Unitárius Gimn.-ban tanult (1801); a szünidőket Segesváron töltötte a német nyelv tanulása végett, majd Kv.-on tanult (1809–14) az Unitárius Koll.-ban. A mv.-i kancellária tisztviselője (1814–); az Erdélyből a bukovinai havasokon át vezető útkészítő bizottság

Tasnádszarvad, 1929. dec. 15., † Mv., 1999. nov. 4.: gyógyszerész. – A mv.-i OGYI- n gyógyszerész diplomát szerzett (1955). A mv.-i 1. sz. gyógyszertárban dolgozott, majd a 6. sz. (1960–), a 3. sz., ismét az 1. sz. munkatársa. Főgyógyszerészi vizsgát tett (1976). Nyugdíjazták (1987. márc. –), de helyettesítőként tovább dolgozott

1813.? † Mv., 1889. jún. 27.: kir. tábai ajtónálló. – Felesége: szamosújvári Virágh Anna. Gyermekeik: Mari Csausz Béláné; Ilka Vég Domokosné. Irod.: Gyászjelentő

1875 ? † 1928. dec. 2.: unit. lelkész. – Csókfalván volt unit. lelkész. A szolgálata alatt az egyetemes Unit. egyház ott rendezte meg a zsinatját (1907). Szabédon lelkész 30 éven át. – F. m.: A Mo.-i Unit. Egyház 1907. aug. 24–27-én a Marosi egyházkörben Csókfalván tartott zsinati főtanácsa alkalmából mondott

? † ? : mérnök. – Felesége K. Mária Gyöngyi tanítónő. Nyárádszentbenedeken tanítottak (1979–89). Irod.: Nyárádszentbenedek

1896., † ?: kiállító a mv.-i Ref. Leányiskola részéről. Irod.: Gelléri Mór : Országos Nőipari kiállítás (Bp., 1881)

Homoródkarácsonfalva, 1903. márc. 13., † Mv., 1991. nov. 18. Oklándon temették el: unit. lelkész. – Felesége: Bedő Boriska lelkésznő. – Szülőalujában kezdte iskolai tanulmányait (1910–), majd a székelykeresztúri gimnáziumban folytatta (1914–), közben elmenekült a család és visszatért (1916 dec.), apja kérésére beiratkozott a tanítóképzőbe (1918–), a rendezetlen politikai állapotok miatt

Kobátfalva, 1812. szept. 15., † Szabéd, 1876. febr. 4.: unit. lelkész. – K. János és siménfalvi Gruer Ágnes fia. Felesége: 1. Kabós Anna (esküvő: 1839. okt. 22.) († Szabéd, 1858. febr. 25.), gyermekeik: Albert, unit. lelkész; István kir. Táblánál fogalmazó, Ágnes, Anna és Zsuzsa; 2. Hajdu Juliánna (esküvő: 1858. aug.

Marosszentkirály, 1885., † ?: unit. esperes-lelkész. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, ahol 6 hónapig volt helyettes lelkész, onnan került Csókfalvára, majd Felsőrákosra (1910–). Irod.: Székelyföld í. k

Abafája, 1887., † ? : gazdálkodó, községi bíró. – Iskolái elvégzése után gazdálkodno kezdett Abafáján. Az első vh.-ban a 62. gy. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült és fogságba esett, szökve került haza (1918). A II. ezüst és vronz v. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetetettje. Községe bírája volt (1940–).

? † ?: bíró. – Apja K. Miklós., aki nemességet szerzett a családnak. Négyen voltak testvérek, megszerezte a többi testvér birtokrészét Szentlászlón, és átvette apjának szolgálatait: bíró volt és csinálta a „falu közgyepűjét”, amiért külön is kapott földet a falutól. A falu közföldjeiből kiszakított földjeit a birtokosság fel akarta osztani

? † ?: unit lelkész. – Kiasadorjánban szolgált (1755–58), Iklandon, Nyárádszentmártonban (1763–71) és visszatért Iklandra. Irod.: Csíkfalva; Kisadorján Bedő 71–88.

Erdőszengyel, 1908., † ? : iagazgató-tanító. – Felesége: Sükösd Piroska. Leányuk Mária. -Mv.-en és Nagyenyeden végezte tanulmányait. Tanított Marosjárán, Magyarózdon, Koronkán, majd Mezőcsávásra került. Itt dalárda karnagy. Irod.: Erdélyi vármegyék

Szilágycseh, 1813.? † Mv., 1845. márc. 22.: ref. koll-i tanár. – Borosnyai Lukáts János 46 évi szolgálata utáni nyugalomba vonulásával került a mv.-i Ref. Koll. tanári székébe, természetrajzot, földrajzot valamint német és francia nyelveket tanított (1844–45). Meghalt tűzvészben. Hamvai a ref. temetőben pihennek, Molnár Sámuel tanár sírjával szemben az út