Szerző: Fülöp Mária
LISZKAI Mihály
? † ?: ref. tanító. – Talán azonos azzal a Liszkai Mihállyal, aki subscribált Sárospatak–Gyulafehérváron (1703), és később visszament Magyarországra. Nagyölyvesen (1736–1737) volt mester. Irod.: Ősz
LISZNYAI DAMO Kálmán; Álnevei: Jolin Emil, Damó, Bánfy Gyula, Zenő, Závor Örs és Borongó
Herencsény, 1823. okt. 13., † Buda, 1863. febr. 12.: költő, ügyvéd. – Jurátusként jelen volt a pozsonyi ogy.-en, ahol megismerkedett Petőfivel is (1843). Nógrád vm.-ben aljegyző, törvényszéki hivatalnok, majd táblabíró volt. A Petőfi megszervezte Tízek Társ.-ának tagja (1846–), a Márczius Tizenötödike c. lap szerzői közé tartozott. Verseit kezdve a korabeli
LISZNYAI Gábor
? † ?: tanító. – Csáváson tanított (1712). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
LISZT András
? † ?: tanár. – A mv.-i r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1781–93). Irod.: R.k. okt.–1; R.k.okt.–2 lásd Liszi
LITERÁTI András
? † ?: jegyző. – Kancelláriai jegyző nemeslevelet és marosszeredai házára adómentességet nyert (1602. jún. 2.). Irod.: Pálmay
LITERÁTI FÜLÖP György, vadadi
? † ? :nemes. – Címeres levelet kapott (1574). Irod.: Kőváry László 1899
LITERATI György
? † ?: főbíró. – Vásárhely főbírója (1610, 1612). – Irod : Pál-Antal 2006
LITERATI János
? † ?: pixidáriusi. – Marosszentimrei család : L. János pixidáriusi levelet nyert (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
LITERATI.Péter
? † ?: királyfalvi család. – L. Péter Rákóczi Zsigmondtól házat kapott Görgényszentimrén (1607. jún. 23.). Irod.: Pálmay
LITTERÁTI NAGY János
? † ?: nemes. – Felesége: Hatzaki Zsófia. Unit. nemesi család Sövényfalván (1592). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
LITTERÁTUS István
? † ? : r. k. pap. – Mezőszengyeli pap (1389). Irod.: Léstyán – templomok 1.
LITYÁN Viktória
Mezőrücs,1879. nov. 11., † ?: tanárnő. – Kv.-on a r. k. gimn.-ban tanult, majd a FJTE matemetika- és természettudományi karon (1901–05), abszolváló vizsgát tett (1906. jún.12.). Irod.: Sigmirean
LÖB István
? † Mv., ?: labdarúgó. – A mv.-i Munkás Egylet keretében létesített labdarúgó csapatnak (M.T.E.) kapitánya (1910), több helyi és országos mérközésen szerepelt. Irod.: Raţiu: Sportul mureşan
LÖB Jakab, §
? † ?: kereskedő. – Az I. vh.-ban bevonult a 36. tűzér e.-hez (1914. aug.–18. nov.). Az orosz és olasz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot, mint tizedes. Kitüntetései: Ob, vas érd. ker. a v. é. sz., Károly cs. k. Irod.: M. hadviselt zsidók
LÖB Sándor
Bánfi,1908. ápr.21. † Mv.? : asztalos, munkásigazgató. – A régeni Foresta Transilvăneană gyárban dolgozott. Az államosítás után a mv.-i Lázár Ödön Ipari és Vegyes Vállalat első kinevezett igazgatója (1950.júl.1.–). Ez a vállalat egyesítette a mv.-i és néhány környező községben levő gazdasági, ipari és szolgáltatásokat nyújtó termelő egységeket: malmok, olajütők, pékségek,
LOBENSCHUSS József, Lobensusz, Lobenschluss Iosif
? † ?: építészmérnök, vállalkozó.- Mv.-en tervezőirodát és kivitelező vállalatot tartott fenn, középületeket és templomokat kivitelezett. Tervezte és kivitelezte a: Straetz Hermann tulajdonát képező szecessziós stílusú, kétemeletes, lakóházat építette (Győzelem tér 31. sz., volt Deák Ferenc u. 2. sz.; 1900), amit Bernády Gy. polgármestersége ideje alatt bővítettek, még egy emeletet
LÖBL Márton, §
Ége, 1909. szept. 21. † Mv., 1980. jún. 12.: munkásmozgalmi harcos, kommunista aktivista, ezredes. – Felesége: Cimbalmos Irén († Mv., 1995. dec. 25.). Bádogosinasként került Mv.-re. Fiatalon bekapcsolódott a vas-fém- és vegyipari munkások szakszervezetébe, majd a kommunista mozgalomba, az RKP tagja (1927) és beválasztották a mv.-i fémipari szakszervezetek ifjúsági részlegének
LŐCSEI SPIELENBERG Imre, Lőcsey S. Imre
? † ?: könyvkötő. – L. S. Sándor és Dabóczi Ágnes fia. László unokája. Felesége Székely Anna. – Mv.-en volt könyvkötő-intézete. Folytatta a Székely Naptár szerkesztését és kiadását (1880–91; 1911–), szünetelt (1891–). és majd folytatódott (1911–). Műhelyét eladta Krón Ernőnek, s az ő szerkesztésében jelent meg újra a Székely Naptár
LŐCSEI SPIELENBERG Lajos
? † ? : könyvkötő, nyomdászmester, könyvkiadó. – Nagyenyedről költözött Mv.-re (1830 k.). A Kir.Táblán tanuló jurátusoknak német nyelvű rendeleteket fordított magyarra, nyomtatott ábécéskönyvet. Mv.-en megjelentette, évente kiadta az Erdélyi M. Nemzeti Székely Naptár c. híres Lőcsei-féle kalendáriumot (1843–1945), amelynek névváltozásai a következő években: Új Székely Naptár, Kis Székely Naptár
LŐCSEI SPIELENBERG László, Löcsey Sp. László, Lőtsey Spielemberg László
? † Mv., 1849. márc. 30.: könyvkötő, könyvkereskedő, nyomdász, ref. egyháztanácsos, a mv-i Székely Naptár megalapítója és kiadótulajdonosa. – L.S. Sámuel fia. Felesége: Soós Mária (1792.? – Mv., 1862. jan. 30.). Gyermekeik: L. Ágnes Babos Antalné; L. Sándor, felesége Dabóczi Ágnes; L. Polixénia Kali Simonné (1825–1891); L. Mária Klein Sámuelné. –
LŐCSEI SPIELENBERG Sámuel, Lőcsey Spielenberg Sámuel
? † ? : könyvkötő, nyomdász, kereskedő. Valamelyik felmenője, talán az apja került Lőcséről Erdélybe. Fiai: Sámuel, Zsigmond, Lajos és László. – Nagyenyeden tanult (1763). Kv-on könyvkötőként dolgozotf, Mv.-re költözött és könykötő műhelyt és könyvkereskedést nyitott (1797). A Ref. Koll. Nyomdájának vezetője, bérlője (1830 k.). Mv.-en a legkorábbi ismert vállalkozó,
LŐCSEI SPIELENBERG Sándor
Mv., 1821.,† Mv., 1878. dec. 23.: könyvkötő, könyvkiadó. – Apja: L. S. László. Felesége: Dabóczi Ágnes (1825.? † Mv., 1881. máj. 19.). Fiúk: L. Imre, felesége Székely Anna. – Mv.-en könyvkötő, a Vártemplom toronygombirata is említette (1822). Folytatta a Székely Naptár kiadását (1850–78). Kiadta a Debreceni ABC-t (1858). Irod.: Dankanits
LOGA Ion Simion
1954., † Mv., 2002. dec. 30.: énekes. – Gyulafehérváron érettségizett. A mv.-i Filharmónia kórusának tenor szólamában énekelt. Szólistaként is fellépett operettekben. Megtanult magyarul, hogy operettműsorokban Marton Irénnal léphessen fel. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. dec. 31.); inf. Elekes Márta zenetanárnőtől
LOGOTHETTI Oresztes, gr.
?, † ? : dr földbirtokos. – Kv.-on hőispáni tikár. EKE elnök (1929–). Az államosítás után virágüzleti kifutó Mv.-en. Irod.: Mikó
LOGOTHETTI Zoltán, gr.
Linz, 1915. jún. 17., † Mv., 1991. júl. 29.: földbirtokos. – A Mezőségen Pusztakamatás mellet Katonán és Kv.-on voltak bittoka. Az államosítás után asztalos Mv.-en. Irod.: Gudenus; Mikó; [Nekrológ] (Nú., 1991. júl. 31.)
LOHINSZKY Loránd Rudolf
Kv.,1924.júl.25.,† Mv.,2013. jún.22.:színművész, egyetemi tanár. – L.József és Illyés Margit fia. Felesége:Farkas Ibolya, színművész.Leányuk Júlia (1958) orvos. – Kv.-on végzett a SZISZI hallgatójaként (1950). A mv.-i Székely Színház, ami majd az Állami Színház néven működőtt, neves színésze (1950–1990). Párhuzamosan a mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet előadótanára.Az RSZK III. érdemrendje (1957); Érdemes
LOKODI Antal Gergely, P.
Mikháza, 1878. júl. 18., † ?: ferences szerzetes. – Beöltözött (1895. szept. 5.), egyszerű fogadalmat (1896. szept. 5), ünnepélyes fogadalmat tett (1899. szept. 8.), felszentelték (1900. dec. 9.). Irod.: György: A ferencrendiek
LOKODI Gáspár
Mikháza, 1905. aug. 11., † Mikháza, 1988. nov. 3.: r. k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1930. júl. 6.). Káplán volt Csíkszentdomokoson, Csíkszentsimonban, Gyergyószentmiklóson. Plébános Türben (1934–47). A román hatósáhok hazaárulással vádolták, elítélték, de felmentették (1939). Jobbágytelkén plébános (1947–60). Letartóztatták (1960. szept. 28.), a vádirat szerint bűne: becsmérelte a mezőgazdaság szocialista
LOKODI Gergely
Nyárádremete, Vármező,1896, † 1972: kisbirtokos, pisztrángtenyésztő. – Iskoláit szülőfalujában végezte majd gazdálkodni kezdett, később mint erdész tevékenykedett. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), mint tizedes harcolt a fronton, a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel betegen szerelt le. Vármezőre telepedett ahol gazdálkodott. A Nyárád nagy ágán egy új vízi fűrészt helyezett üzembe. A
LOKODI György, homoródszentmártoni
1795. ápr. 10.,† Mv., 1854. márc. 30.: ügyész, a Kir. Tábla ülnöke, történetbúvár, gyümölcskertész. – Felesége: jobbágytelki Bakó Ágnes (özv.?, † Mv., 1863. márc. 4.). Fiúk: János. – A mv.-i kir. Táblánál működött (1843–), kir. közügyigazgatósági ügyész. Kiváló gyümölcstermelő és gazdasági szakértő is volt. Több szakcikke jelent meg. Magánjog, perrendszer
LOKODI Imre
1955.?, † Mv.,2021.nov.24.+.tanár, újságíró. – A mv.-i helyi lapok munkatársa.Irod.: Nekrológ (Nú., 2021.dec.2.)
LOKODI János, homoródszentmártoni Lokody János
Kv., 1831. jún. 9., † ? : kir. táblai hivatalnok, iroda igazgató, földbirtokos. – L. György és Bakó Ágnes fia. Felesége: szentléleki Sándor Anna. Gyermekeik: Antal orvos, Anna, Géza kir. járásbíró, Béla (1877.? – Mv., 1895. jan. 4.), Ágnes (1867.? – Mv., 1889. jan. 22.). – Mv.-en irodaigazgató a mv.-i
LOKODY Antal, homorodszentmártoni
1858.?, † Mv., 1914. jún. 1.: orvos. – Apja János.Testvérei: L. Géza, L. Anna. – Főorvosa a mv.-i Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnak. Az EME tagja (1907) Irod.: Gyászjelentő;
LOKODY Ignác
Mv., 1780. nov. 18.,† Szőkefalva, 1870. dec. 19.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1810. szept. 8.). Mv-en tanár volt, koll.-i igazgató (1824). Plébános Szőkefalván (1835), küküllői esperes (1937), iskolai felügyelő (1841), nyugdíjazták (1866). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LOKODY István
Szászrégen, 1917., † ? : tanító. – Középiskoláit és a tanítóképzőt Mv.-en végezte, előbb Mv.-en majd Nyárádszeredában működött mint községi, majd állami iskolai tanító (1940–). Irod.: Székelyföld í.k
LOKODY Pál
Vármező, 1876., † ?: gazdálkodó és fűrésztelep tulajdonos. – Iskoláit szülőfalujában végezte, utána apja mellett gazdálkodást tanult és önálló lett, amellett fűrésztelepet létesített. Irod.: Székelyföld í.k
LOKODY Pál
Mikháza, 1919., † ?: jogász, jegyző. – Édesapja L. Márton köztiszteletben álló polgára volt a községnek és hosszú ideig mint községi tanácsos, a falu irnoka és mint bíró tevékenykedett Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, a jogot Kv.-on végezte. Mikháza községben jegyzői gyakorlatot folytatott (1940–).. Irod.: Székelyföld í.k
LÓKY Jenő
Németújvár, 1890., † Mv., 1934. dec. 11: tanár, kat. főgimn. igazgató. – Apja főszolgabíró volt. Két évig a váci püspöki teológiát látogatta, egyetemet Kv.-on végzett (1913) – latin- történelem szakos tanári diplomát szerzett. Debrecenben volt gyakorló tanár. Az első vh.-ban az orosz fronton teljesített szolgálatot, fogságba került, ahonnan mint hadirokkant
LÖLBACH Kálmán
1879.,† 1958.: építész. – A mv.-i Mezőgazdasági iskola építésével bízták meg (1941), a Kós Károly stílust tükröző tornyos épület és melléképületek, valamint a Maros-gát alatti tanyagazdaság épületeinek a megtervezésével és felépítésével. Irod.: Fodor Sándor (S): Mezőgazdasági Iskolaközpont (Nú., Színes Világ, 2007. ápr. 21.; Központ, 2010. febr. 17–13.)
LÓNAY Ödön
Gerendkeresztúr, 1914. nov. 20.,† ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1939. jún. 29.). Káplán Kézdiszentkereszten (1940), Gyergyóalfaluban (1942), Székelyudvarhelyen (1944). Magyaro.-ra távozott. Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LONGERA János
Erdőszentgyörgy,1893., † ? : jegyző. – Középiskoláit Debrecenben, a jegyzői tanfolyamot Mv.-en végezte el. Mint segédjegyző Székelyhodoson kezdte, onnan Székelyberére került körjegyzőnek (1919–), majd Jedden dolgozott. Irod.: Székelyföld í.k
LONGIN, Macarie Alexandru
Marosugra, 1870. máj. 30., † Radnót, 1939. júl. 9.: tanító, memorandista. – Elemi iskolát. Mv.-en, tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1891. jún. 5). Tanított Kisikland (1891–1893), Maroscsapó (1903–1909), Vidrátszeg (1909–1917), Radnót iskoláiban, ahol g.-kat. kántor is (1917–1931).Tagja volt a románok bécsi küldöttségének (1892. máj. 29.), amely átadta Ferenc József császárnak a ”Memorandumot”.
LÓNYAI Anna
? † 1690 k.: fejedelemasszony. – L. Zsigmond báró és Varkocs Margit leánya. Férje: 1. Wesselényi István a középszolnoki főispán († 1656. júl. 7.); 2. Kemény János fejedelem második felesége. – Mint özvegy Aranyosmeggyesen lakott a neki jutott kastélyrészében, itt ismerkedett meg későbbi férjével, Kemény Jánossal, akivel 1657-től jegyben járt,
LOOTZ Friedrich
? † ?: harangöntő. – Segesváron öntött 36 harangot (1829–62). Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.)
LOOTZ Frigyes
Segesvár, 1890., † ?: állatorvos. – Apja gyáros volt. – Székelyudvarhelyen érettségizett, az egyetemet Bp.-en végezte. Bécsben katonai állatorvos volt, majd a bp.-i Anatómiai Intézetnél működött (1919), Később Székelyudvarhelyen városi állatorvos, majd Nagyküküllő vm. főállatorvosa (1929–) Mint főhadnagy állatorvost arany érdemkereszttel és a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki, majd a
LOPARAI István, P.; Stefano da Lopara
? † Görgényszentimre, 1661. jan. eltemették jan. 12. Mikházán a templom nagy ajtója előtt: bosnyák atya, r. k. pap, ferences szerzetes. – A Boszniából érkezett ferences szerzetesek a XVII. század első felében kitörölhetetlen nyomokat hagytak Erdély vallási életének történelmében A bosnyák (Bosna-Argentinai) provinciából jött Erdélybe (1630), katolikus nemesek hívó szavára
LÓRÁND Dezső
? † ?: orvos. – A MOGYI Orvosi-fizika tanszékét vezette (1947–48). Irod.: Genersich
LORÁND Péter
? † ?: színész. – A mv.i Székely Színház tagja (1948–). – F. sz.: A sbirrek parancsnoka (Ben Jonson: Volpone); Pincér (Móricz Zs.: Uri muri); Vöröshajú bányász (M. Davidoglu: Bányászok); Kövér úr (László Miklós: Illatszertár); Komornyik (Szigligeti Ede: A csikós), Rendőrtiszt (Moliere: Szabó Ern. Vidám vakáció= Vidám nyári műsor,1950). Irod.: Horváth
LORÁNT György
? † ?: színész. –, A mv.-i Székely Színház tagja (1946–47), Nagyváradról szerződött Mv.-re. Később a Bp.-i M. Állami Operaház tagja, 1956.ban elhagyta az országot – F. sz.: Szu-Csong herceg (Lehár Ferenc: A mosoly országa); René (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja); Edvin (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő); János Vitéz (Kacsóh Pongrác: János
LORÁNTFFY Kata, Lorántfi Kata, Alia Sámuelné
? † ?: bonyhai földbirtokos. – Görgény várát I. Rákóczi György fejedelemnek adta bizonyos feltételekkel (1638. jan. 5.). – F. m.: antológ.: Magyar hölgyek levelei (Bp., 1879). Irod.: Fülöp–Ferencz; Jakab
LORÁNTFFY Zsuzsanna, § I. Rákóczi Györgyné
Ónód, 1600.k.,† Sárospatak,1660. ápr.18.: I. Rákóczi György fejedelem felesége.- Gyermekei: II. Rákóczi György. Rákóczi Zsigmond. – Birtoka és szép udvarháza volt Mezőbándon. Anyagi segítségével javították a magyarfülpösi középkori templom kazettás mennyezetét (1642). Az orvosi kezelésekben is jártas volt foglalkozott szembajok és csonttörések kezelésével. Irod.: Csermák Zoltán: Megújuló erdélyi templomok (Nú., 2022.dec.23.);
LORARAI István, P.
? † Görgény, 1661. jan. eltemették jan. 12. Mikházán a templom nagy ajtója előtt: ferences szerzetes. – A bosnyák (bosna-argentinai) Provinciából jött Erdélybe (1630). Definitor (1650–52). A görgényi várban pestisben halt meg. Irod.: György: A ferencrendiek lásd Loparai
LORBEER Sándor
? † ?: szálloda bérlő. – Mv.-en bérelte a Transylvania épületében levő a szállodát, színházat és a kávéházat (1889–1905) amely a Knöpfler család birtokát képezte. A Bolyai u. földszintjén sörcsarnokot és éttermet rendezett be (1890.febr. 1.). A kávéházat ami eredetileg az emeleten volt a földszintre telepítette (1894), ekkor az utcára
LŐRINC
? † ? : r. k. pap. – Beresztelke plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
LŐRINC
? † ?: r. k. pap. – Szentgerice plébániatemplom papja (1332–34), fizette a pápai tizedet. Szentgericéről (Sancta Gerecia, Sancta Gracia) az első írott emlékben a pápai tizedjegyzékben szerepel a neve. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Kelemen Lajos 1982; Léstyán – templomok 1.;
LŐRINC
? † ?: r. k. pap. – Héjjasfalva plébániatemplomának a papja, fizette a pápai tizedet (1334). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
LŐRINC
? † ? : r. k. pap. – A körtekapui plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1334). Irod.: Léstyán – templomok 1.
LŐRINC
? † ? : r. k. pap. – Magyarsárosi templomigazgató (1360). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LŐRINC
? † ?: r. k. pap. – Segesvár plébániatemplomának plébánosa (1420). Irod.: Léstyán – templomok 2.
LŐRINC, Laurentius
? † ? : r. k. pap. – Plébános Marosszentkirályon (1419). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LŐRINC, Pál fia
? † Mv., 1497.: közjegyző, plébános esperes. – Székelyvásárhelyi Szabó Pál szabómester fia. Valószínűleg a mv.-i plébániai iskolában tanult. Mv.-en a Szent Miklós plébániatemplom papja (1484, 1497), marosszéki esperes. Madarasi Miklós végrendeletét megvizsgálva vallomásával hitelesítette (1484). Oklevelet bocsátott ki közjegyzőként (1495), amely először említi Mv. iskolamesterét, Gernyeszegi István papot (1495). Meggyilkolták
LŐRINCI Dénes
? † ?: csókfalvi tanító. – Csókfalvi ált. iskolai tanító, a MT megyei Általános Tanítótestület kisküküllő köri elnöke (1903), megalapítása óta. – F. m.: Marostorda megye földrajza (Mv., 1911). Irod.: Emlékkönyv, Fülöp-Ferenc
LŐRINCZ András
Etéd, 1905.,† Sóvárad, 1985. febr. 10.: ref. lelkész. – Középiskoláit Székelykeresztúron, egyetemi tanulmányait Kv.-on végezte. Alsócsernátonban kezdte papi működését (1927–), több állomása után Sóváradra került (1939). A MP intézőbizottságának tagja, sóváradi vezetője volt. A szovátai egyházi javak adminisztrátorának nevezték ki (1941. okt. 18.–). Hadbíróság elé állították. Irod.: Ref. egyetemes névtár, Székelyföld
LŐRINCZ Attila
Kv.,1940.,† 2017.:orvos.- Kv.-on a Brassai Sámuel Gimn.-ban érettségizett (1956),és ifjúsági úszóbajnok..Sikeresen felvételizett a MOGYI orvosi karára és végzett (1964). Körzeti orvos egy évet a Beszterce-Naszódi Kisilván, még egy évet Maros megyében mint igazgató a sárpataki kórház-otthonban. Versenyvizsga után altató-reanimáló egy évig Mv.-en, szakorvos lett a Szülész-Nőgyógyászaton nyugdíjazásáig (2008). Irod.: Kiss Cs.
LŐRINCZ Dániel
Korond, 1922.,† Mv., 1999. jan. 7: orvos. – Felesége: Soós Éva (1925–2011). – Szülőfalujában kezdte tanulmányait, a székelykeresztúri unit. gimn.-ban, a bp.-i orvosi egyetemen folytatta, a háborús viszonyok következtében Mv.-en fejezte be. Orvosi szolgálatában volt gyermektábori orvos, vidéki körorvos, belklinikai gyakornok. A mv.-i Cukorgyár üzemorvosa és ellátta a húsipar, az
LŐRINCZ Ernő András
Csíkkozmás, 1900. júl. 27., † Csíkszereda, 1985. febr. 2. Temették Székelyzsombolyban: orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár. – Felesége mellette dolgozott, igyekezett megkönnyíteni a szülés nehéz perceit. Férje halála után fiához, L. János belgyógyász orvoshoz Csíkszeredába költözött. – A nagyenyedi Bethlen Koll.-ban érettségizett (1918), orvosi oklevelet a bp.-i Pázmány Péter TE-en szerzett
LŐRINCZ Erzsébet
? † ? : tanítónő. – Mint pedagógus több iskolában, sőt Buk-ben is működött, majd Mezőbergenyébe került (1941–) mint ref. felekezeti tanító. Irod.: Székelyföld í.k.
LŐRINCZ Ferenc
Székelyszentkirály, 1828. aug. 22.,† 1906. jan. 9.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen, Kv.-on, Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1855. szept. 9.). Gimn.-i tanár Székelyudvarhelyen, káplán Baróton, lelkipásztor Egrestőn (1857–66), majd Csíkszeredában, Csíkmenaságon, Désaknán és Sinfalván. Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LŐRINCZ Ferenc
Tusnád, 1845. júl. 18., † 1935. dec. 7.: r. k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1873. júl. 20.). Káplán Csíkrákoson, Székelyudvarhelyen, lelkipásztor Székelylengyelfalván (1875), majd káplán Zetelakán, Csíkszentsimon- Csatószegen, Tusnádon. Lelkipásztor Hodoson, Deményházán (1883–85), Fenyéden, Kiskapuson, Felvincen nyugdíjazásáig (1902–15). Irod.: Csíkfalva; Ferenczi Sándor 2009
LŐRINCZ János
? † ?: ref. lelkész. – Felesége Nagy Eszter.- Kv.-on subscribált (1814), az újtordai zsinaton szentelték pappé (1826) Nagyölyvesen szolgált (1826–56). Irod.: Ősz
LŐRINCZ János
1922.,† Mv., 1998. máj. 30.: ref. lelkész. – Mikóújfaluban szolgált, amikor letartóztatták (1958) a Bethánia belmisszió egyesület tagjaként. A mv.-i securitatén töltött négy hónap után következett 73 hónap (hat év) a szamosájvári börtönben. Amneszta révén szabadult (1964) Magyarókereken volt lelkész 20 évig. Börtönélményeit megfogalmazta és 19 társával együtt közölték. –
LŐRINCZ Károly
1817. ápr. 2. † Désakna, 1875. márc. 5.: r. k. plébános. – Pappá szentelték Zalatnán (1840. jún. 28.); a mv.-i r.k. tanoda hittantanára (1841–), majd Sombori István neveldeigazgató alatt szubrégens, mv.-i plébános (1847–); tanított még Szilágysomlyón; tábori lelkész és sepsiszentgyörgyi adm. (1848); hadifogoly a nagyszebeni ferences zárdából alakított fogolytáborban (1849), káptalan
LŐRINCZ Lajos
Korond, 1931.† ? : táncmester, koreográfus. – Az anyai nagymamája híres nótafa, édesapjának saját zenekara volt, a zezei hajlamot örökölhette.A zeneművészti tanulmányait 18 évesen kezdte és három év alatt végezte el a négyévet.A mv.-i filharmónia tagja 21 évesen. Szüleit kuláknak nyilvánították és ezért nem alkalmazták főállásba. A teológia hallgatója (1952–), de
LŐRINCZ Mihály
1786. szept. 7., † 1854. nov. 26.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1811. jún. 2.). Plébános Székelyszentkirályon, Bordoson (1812–43), Oroszhegyen.(1843–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LŐRINCZ Sándor
Farcád, 1915., † ?: tanító. – A tanítóképzőt Nagyenyeden végezte, pedagógusi pályafutását Nyárádselyén mint kántortanító folytatta. Irod.: Székelyföld í.k
LŐRINCZ Sándor, bardóci
Mv., 1911.,† ? : ref. lelkész. – Sepsiszentgyörgyön érettségizett, a teológiát Kv.-on végezte. Mint segédlelkész Kovásznára került (1934–), majd Páva lelkésze (1937–). Irod.: Székelyföld í.k
LŐRINCZI Albert, id.
Iszló, 1912. jan. 13.,† Iszló, 1994. ápr. 25.: gazdálkodó. – Letartóztatták (1959. okt. 22.) és rendszer, valamint a kollektivizalas elleni izgatás vádjával 2 évre ítélték. Peripraváról szabadult (1961. okt. 20) és hazatért falujába. Irod.: 1956 Erdélyben
LŐRINCZI Árpád
? † ?: lelkész. – Vajasd gyülekezet ref. lelkésze (1909–1925). Barcaföldvár lelkésze. Földváron volt az egyik romániai fogolytábor (összesen 12 tábor volt), ahol többségükben otthonról elhucolt civilek raboskodtak. Lüget falu fogolytemetőjébe temette a táborban elhunytakat. Siremléke nem maradt. Irod.: Csáky
LŐRINCZI Béla
Erzsébetváros, 1875.,† 1937. ápr. 2.: tanító, énekvezér. – Felesége: Kasi Júlia. -Tanítói képesítést Székelykeresztúron szerzett. Tanított Homoródkeményfalván (1896–1904), Mv.-en nyugdíjazásáig, itt egy évig kántor is volt (1904–31). A családja Lőrinczi Béla emlékalap-ot hozott létre, a szegény gyermekek tankönyv-segélyezésére és a kiváló tanulók jutalmazására. Irod.: Kelemen; Unit.lex.
LŐRINCZI Dénes, Lőrinczy Dénes
Kőrispatak,1860.aug. 18,† ?: tanító. – A székelyudvarhelyi koll., majd a székelykeresztúri állami tanítóképző diákja, tanítói oklevelet kapott (1878). A végzés után a csókfalvi iskola tanítója.A Kisküküllői Tanítói Kör jegyzője. elnöke. Irod.: Emlékkönyv; Vaday
LŐRINCZI Elek
Homoródszentmárton, 1823 k.,† Kénos, 1872.: tanító. – L..Mihály iskolamester fia. – Székelykeresztúron (1853–55) és Kv.-on tanult. Szentgericén tanított (1844–49), Tiboldi Istvánt követte. Majd Árkoson volt tanító. Irod.: Kriza levelezés; Szentgerice
LŐRINCZI Erzsébet; Nagy Erzsébet
Székelykeresztúr, 1908. ápr. 4., † ?: festőművész. – Székelykeresztúron az unitárius gimnáziumban érettségizett (1925), majd festeni tanult Daday Gerőnél és Szopos Sándornál (1925–). Székelykeresztúron könyvtáros (1952–54); a mv.-i Népművészeti Szövetkezet külső munkatársa (1955–56); Székelykeresztúron a Törekvés Szővetkezet textilfestője. Mv.-en a Kőteles S. utcában lakott KKACs szerint. Miniatúrákat festett, több erdélyi
LŐRINCZI Ferenc, §
Bürkös, 1884. márc. 3., † Kv., 1953. dec. 17., a Házsongárdi Temetőben nyugszik: tanár, tanfelügyelő. – Szülőfalujában, Erzsébetvárosban és a dévai tanítóképzőben tanult, amit sikeresen fejezett be (1904. jún. 28.), vallási ének és orgona vizsgát is tett. Pusztacelinán tanított (1904–19), katona az I. vh.-ban és Galiciában megsebesült (1915). Áthelyezték a
LŐRINCZI István
1891, † Mv., 1979. júl. 19.: táblabíró. – A Székelykeresztúri Unitárius Orbán Balázs Gimnázium felügyelő gondnoka (1944).Ügyvéd, dr., táblabíró Mv.-en. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1979. júl 20.).
LŐRINCZI János
1775 † Marosfelfalu, 1845.okt. 22, : ref. lelkész. – Felesége Garda Ráhel.- Mv.-en subscribált (1796). A marosfelfalui ref. eklézsia lelkésze (1803–1845). Irod.: Böjthe Andor, Ősz
LŐRINCZI József
? † ? : tanító. – Felesége Székely Sára. – Mv.-en subscribált (1748). Tanított Nagykenden (1755–60), Radnóton (1761–68) és Dicsőszentmártonban (1770–75). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
LŐRINCZI József
Hagymásbodon, 1848., † ? : könyvkötő. – Mv.-en könyvkötő. Folytatta és kiadó tulajdonosa a Lőcsey -féle Székely Naptárnak: Régi és valódi Lőcsei féle Székely Naptár c.l (1898–1909; 1913; 1922–25; 1939; 1945). Irod.: Poptamas-Mózes; Székely Naptár (hírdetései; 1890, 1909); Szinnyei
LŐRINCZI Júlia
? † ?: tanár. – A szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára (1948–). Irod.: Csernátoni
LŐRINCZI Mihály
Szentábrahám,1891.† Bp., 1991. máj.: unit. lelkész, teológiai tanár, hitoktató. – Felesége: dr. Bedő Júlia, ügyvéd. – Székelykeresztúron és Kv.-on tanult (1931–35). Lelkész volt Kv.-on, Tordán, Fogarason (1935–38). A chicago-i Meadwille egyetemen képezte magát (1938–41). A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc.-ban hittant tanított (1941–47). A kv.-i Teológián a
LŐRINCZI Miklós
Göc (Kolozs), 1927. máj. 31., † Mv., 2001. jún. 20.: élelmezésipari mérnök. – Érettségizett Kv.-on a R. K. Gimnáziumban (1946); Galacon végezte az Élelmiszeripari Műszaki Főiskolát és mérnöki oklevelet szerzett (1962). Dolgozott a mv.-i illetve a nagyváradi Konzervgyárban; a kolozsmegyei Kutató és Tervező Intézet technológiai osztályán (1973–80). Ismeretterjesztő cikkei a
LŐRINCZI Mózes
? † ?: ref. lelkész. – Felesége Siklódi Anna (.† 1792 k.). Mv.-en subscribált (1776), a sárdi zsinaton szentelték pappá (1783). Kisfülpösön (1783–93), Galambodon (1793–1800), Iklandon (1802–1808) és Lőrincfalván (1808–1812) volt lelkész. Irod.: Ősz
LŐRINCZI Zoltán, Lőrinczy
Ikland, 1889., † ?: földbirtokos, főhadnagy. – Felesége: Ehrenvert Ida, tanítónő – Székelyudvarhelyen éretségizett, majd tényleges katonai szolgálatra a 22. honv. gy. ezredbe vonult be, melynek kötelékében gazdászati tanfolyamot végzett Bp.-en, később a m. k. Koronaőrségnél szolgált, onnan visszavezényelték a 22. h. gy. e.-hez mint gazdasági tisztet. Az első vh.-ben mint
LŐRINCZI Zsigmond, Lőrinczy
Szentábrahám, 1863. dec. 12., † Mv., 1943. ápr. 7: tanító, iskolaigazgató.- Felesége: Jánossy Eszter. – Községi tanító Cserefalván; Szabédon tíz évig unit. felekezeti iskolai tanító. Mv.-en (1906–27), igazgatói címet kapott (1912), könyvtárosa a Kaszinónak, a Marostordamegyei Tanító Egyesületnek főjegyzője, titkára, könyvtárosa. Az unit. egyházközségnek jegyzője, énekvezére és presbitere. – F.