Szerző: Fülöp Mária
MARIAN, Silviu
? † ? : g. kat. lelkész. – Uzdiszentpéterben szolgált (1934–48). Javaslatára, közadakozásból új, nagyobb, bizánci stílusú, kereszt alakú g. kat. templom épült (1935–), amelyet Mihály arkangyalnak és Szt. Gavrilnak ajálottak. A mv.-i illetőségű Aurel Pop, a szebeni C.-tin Bucătaru festette ki freskókkal, Iuliu Maior kanonok szentelte fel (1943). Ugyancsak a
MÁRIÁSSY Albert
? † ?: marosszentgyörgyi birtokos Irod.: Borászati törzskönyv (Bp., 1883)
MÁRIÁSSY Ella
? † ? : földbirtokos. – Az államosítás után csipkebogyó-feldolgozó Mv.-en. Irod.: Mikó
MARICA, Cezara Codruţa, §
Mv., 1979. márc. 3., † Navodari, 1995. júl. 3.: diák; író. – Mv.-en tanult az elemiben (1985–89), a gimnáziumot a Művészeti Líc. fuvola osztályában (1989–1993) és az Unirea Líc. X. oszt. tanulója, speciális angol osztályban (1993–95). A vakációban tragikus balesetben hunyt el. Debütált 11 éves korában: Hora: színdarabbal és a
MARIENBURG, Georg Friedrich
Szászsebes, 1820. jún., † Szásznádas, 1881. nov. 23.: nyelvész, ev. lelkész, történész. – A gimnáziumot Nagyszebenben végezte; Berlinben germanisztikát, történelmet, földrajzot és teológiát, Kv.-on jogtudományt tanult. Miután egy évig szülővárosában gimnáziumi tanár volt, Segesváron nyert tanári állást (1844–48), majd lelkész Szásznádason (1848–81). Elsőnek foglalkozott a szászok eredetével, a rajnai nyelveredet
MARIESAN, Michail
Kincses, 1860. nov. 17., † ?: g. kat. pap. – Gimn.-ot (1882) és teológiát Balázsfalván végzett (1886), Vancea mitropolita szentelte pappá (1886. nov. 24.). Parokiai gondnok Vaslábon (1886–94). Felsőbölkényben szolgált (1894–1900). Nagy népszerűségnek örvendett az egész vidéken. Misszionárius tevékenységével híveit megnyerte, mindannyian absztinenciai fogadalmat tettek a templomban, ami abban az
MARIN, Vasile
? † ?: tanító. – Nyárádgálfalván tanított, csak román nyelven tudta tanítani a m. tagozat I.-VII.osztályos tanulóit (1938–40). Az emlékezet megőrizte, h. nagyon jól beilleszkedett a faluközösségbe, kitűnő labdarúgó volt. Irod.: Nyárádgálfalva
MARINA, János
Kissármás, 1913., † ? : uradalmi gazdatiszt. – Iskoláit Sármáson végezte, majd gazdálkodni tanult. Biró József földbirtokának volt a vezetője (–1940), majd a Jakabffy örökösök gazdaságát vezette Pókában. A ref. egyház kulturális intézményeiben és a Gazdakör vezetésében vett részt. Irod.: Székelyföld í.k.
MARINCA, Adrian
? † ?: tanár. – Sármásban a Ioan Micu Lic.-ban tanított. – Nevéhez fűződik Mihály György tanárral együtt az Iskolai Múzeum berendezése és felavatása (1967.dec. 30.). Irod.: Sărmaşu
MARINESCU, AL. Violeta
Görgényoroszfalu, 1925. ápr.15. † ?: katonatiszt. – A Tudor Vladimirescu hadosztályban ezredesként vett részt a II. vh. harcaiban. Önkéntesként került a hadseregbe, ahol felderítőként és szanitécként szolgált.. Hősiességéért sok kitüntetést kapott. A háború után az állambiztonságban kapott feladatokat (Sziguranca), majd a Belügyminisztériumban tevékenykedett nyugdíjazásáig (1978). Irod.: Suciu
MARINESCU, Dumitru, §
Măciuca, 1920. ápr.1. † Mv.?: ort. pap. – Elemi iskolát a szülőhelyén, gimn.-ot Râmnicu Vâlcean a Sf.Nicolae Szemináriumban (1933–46), majd teológiát Buk.-ben végzett (1942–46). Előbb Vâlcea megyében szolgált, majd Nisipi faluba került (1950–60), onnan Maros megyébe költözött Mezőmajosra (1960–69). Pap lett Marosszentgyörgyön, az ort. temetőben újjáépítette a Hősök Emlékművét (1969-
MARINESCU, Teodor, §
Segesvár, 1922. szept. 28. † ? : jogász, pártpolitikus, diplomata. – A Buk.-i Egyetem Jogi szakán; a Ştefan Gheorghiu akad.-án végzett. Párttag (1946. jan.–), az AGERPRES igazgató helyettese (1951. máj. 29.–). A RMP KB póttagja (1960. jún. 25.–65. júl. 24.), az RKP KB tagja (1965. júl. 24.–1989. nov. 24.). A
MARINIVICI, Mihai, Marinovitz Mihály
Faragó, 1886. dec. 17., † Kv., 1975. aug. 10.: jogász. – M. Eugen és Cornelia fia. Szászrégenben tanult, Mv.-en a R.K. Főgimn.-ban végezte a középiskolát, a jogi egyetemet Kv.-on a FJTE-en végezte (1907–11), ahol a jogi és a politikai tudományok doktora lett (1914. jún. 6). Bíró Régenben (1916–); Kv.-ra a
MARINOVICI, Carolina
? † 1890 után ?: földbirtokos. – M. Nicolae és Ecaterina lánya. – Adományokkal hozzájárult hozzá román leánynevelő Intézetek létrehozásához Nagyvárad (1870); Szeben (1881), valamint a Petru Maior Egyetemi Hallgatók Társaságához. Élete végéig tagja volt A Szebeni Román Nők Egyesületének; a Régeni román iskola patrónusa; pénzadományt juttat a hodáki iskola
MARINOVICI, Ecaterina; Marinoviciu Ecaterina, Bardoşi Ecaterina
? † Szászrégen, 1873. aug.: földbirtokos. – Bardoşi Demetriu macedón-román kereskedő első, Oniţ (Oniţiu) szintén macedón-román kereskedő leányával kötött házasságából született. Férje: Marinoviciu Nicolae kereskedő. Hat gyermek anyja, egyik leányuk: Carolina. – Földbirtokos Oroszidecsben. Nagylelkűen elengedte a falu lakosainak jelentős adósságát, amely összeget egy új, maroshévízi templom építésére fordítottak (1897).
MARINOVICI, Gheorghe
? † ?: kereskedő. – Macedón örmény kereskedő család tagja Régenben, a román tudomány és kultúra támogatója, anyagilag segítette a szászrégeni g. kat. templom és iskola építését (19. sz.). Irod.: Bíró Donát; MMK
MARINOVICI, Ioan
Mega-Târnovo, 1758., † Szászrégen, 1842. : macedón-román kereskedő. – Egyike Petru Maior legnagyobb segítőinek a régeni román templom felépítésében- a Szentháromság templom építési költségeknek felét állta, és tetemes összeggel járult hozzá egy román imaház létesítéséhez. Irod.: Regh. Cult (3)
MARINOVICI, Nicolae
1800., † Szászrégen, 1874. jan. 27.: kereskedő. – Felesége: Bardoşi Ecaterina. Leányuk: Carolina. – Jelentős összegekkel járult hozzá a Gazeta Transilvaniei fenntartásához testvérével Gheorgheval együtt; Balázsfalván iskolai alapítvány létesített rászoruló tanulókat ösztöndíjjal segített. Irod.: Regh. cult.
MARINOVICI, Rita Maria; Chiricuţă
Szászrégen, 1923., † ?: tudományos kutató. – Mihai és Albertine Marinovici leánya. Tanulmányait Régenben kezdte, Kv.-on folytatta ahol érettségizett és az egyetem Filológia Karán végzett, majd doktorált, ugyanakkor a Népi Művészeti Iskola festészeti tanfolyamát hallgatta. Tudományos kutató a Nyelvtudományi- és Történelmi Intézetben Kv.-on. Kitűntették a Román Akadémia díjával. Irod.: Regh. cult.
MARINOVITS Döme
1860.? † Mv., 1878. ápr. 1. Szászrégenben temették: fogalmazó. – Testvérei: M. Karolina Orbonás Mihályné; M. Mária, cs. kir. csendőrőrnagy Schwarz Károly; M.János, Miklós és Jenő. – Mv.-en kir. itélőtáblai segéd-fogalmazó. Irod.: Gyászjelentő
MARINOVITS J.
? † ?: szászrégeni vállalkozó. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
MARINOVITS, Nicolaus
? † ?: szászrégeni vállalkozó. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
MARIŞ, Florea
? † Kincsesfő, 2002 : az új ort. templom gondnoka Kincsesfőn, amely a Királyi Ház segítségével épült (1940–44 k.). Szolgálata idejében Andrei Andreicuţ, püspök megáldotta az új ort. templomot (1990). Irod.: Reghin, Protopopiat
MARIŞ, Iosif
Déda, 1914. nov. 14., † Buk., 1972. márc.: hegedűművész, karmester egyetemi tanár. – Buk.-ben a zenekonzervatórium tanára. Irod.: C. A. Ionescu: Răspunzând cu dragoste unei scrisori … In memoriam Iosif Mariş ( C.l., 1995. ápr. 1.); Netea: Mureşul superior
MÁRK testvér
? † ? : pálos szerzetes. – A szentkirályi pálos kolostor képviselője, akinek. Tamás fia Antal, fűzkúti nemes, eladta a Besevölgy torkolatában fekvő földbirtokát 52 forintért (1405). Irod.: Székelyföld tört.1.
MÁRK Alexandra, § Marc; Szandra
Déda-Bisztra, 1901. okt. 10., † Déda, 1991. ápr. 10.: ífjúsági író. – Középiskolát Mv.-en végzett, két évig egyetemre járt Debrecenben (1920–22). A mv.-i Francia Intézet titkára és előadója (1927–31); a Székely ill. az Állami Színház irodalmi referense, az irodalmi titkár állást betöltő dr. Metz István mellett nyugdíjazásáig (1952–67). Dalszövegeket írt
MÁRK Endre
Magyarrégen, 1862, † 1922 : földbirtokos. – Márk János fia. Magyarrégenben voltak birtokai. Foglalkozott erdőkitermeléssel, tutajozással. A magyarrégeni pénztár igazgatója haláláig. Irod.: Bíró Donát; Múltunkról
MÁRK Endre
Magyarrégen, 1893, † ? : ügyvéd. – Magyarrégenben volt ügyvéd. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt, súlyos betegséggel kórházba került. Egészségügyi hadnagyként szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek
MÁRK Endre
Magyarrégen, 1932.aug.14., † Magyarrégen, 2009.ápr.15. elnök. – M.Endre, ügyvéd és Ferenczy Sarolta (1912 † 2003.márc.20., 91. évében) fia. Felesége Mara Márta szoc. asszisztens (1960). – Mezőgazd. Szakisk., Mv.-i technikumot (1950–51) végzett.Az erdőszentgyörgyi rajonnál (1951–55), a tart.Néptanácsnál technikus (1957–62). Farmvezető a gernyeszegi áll. gazd.farmvezetője (1962–66), a Szászrágeni tejgyár technikusa, egységvezetője nyugdíjazásáig
MÁRK István
Sepsiszentgyörgy, ? † 1772.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1758). Baselben (1768–69) és Zürichben peregrinált (1769–70). Szőkefalván működött (1771–72). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.4; Nagy László
MÁRK István
Magyarrégen, 1896., † ?: könyvkereskedő Gyergyószentmiklóson. – Részt vett az első vh.-ban (1915–) vonult be a mv.-i 22. h. gy. e.-hez vonult be, az orosz harctérre ment, ahol megsebesült. Kitüntetései: O2, Kcsk., seb. é. Továbbszolgált a székely hadosztályban, ahol mint futártiszt teljesített szolgálatot, majd arra kapott megbiztatást, hogy álruhában Erdélybe térjen
MÁRK János
? † ?: magántisztviselő Mv.-en. – Az MSE tagja (1934–), majd választmányi tag, az úszó- vizipoló- és a vívószakosztály titkára volt. Irod.: Pluhár
MÁRK János, §
Szászrégen, 1862. dec.. 26 † 1922: szabadságharcos. – Felesége: Éltető Katalin, aki révén megalapozta a család vagyoni helyzetét. Fiaik: Simon és Endre, felesége korai halála után, nevelésükről Urbán Zsófia gondoskodott. – 26 évesen csatlakozott a forradalmárokhoz, Lepacsek ezredes csapatában katonai hírvivő lett. Titkos levelezést szállítva kozákok támadták meg, megsebesült de elmenekült
MÁRK János László
Mv., 1940. máj. 9., † Mv., 2002. márc. 7.: építészmérnök. – Érettségizett a mv.-i Bolyai Farkas Líc.-ban (1956), majd elvégezte az Építészeti Technikumot (1961), azután a Iaşi.-i műszaki egyetem Építészmérnöki karán szerzett oklevelet (1968). Dolgozott a mv.-i Tervező Intézetben mint technikus (1961–63), a mv.-i Faipari Trőszt Tervező Osztályán (1968–69); a
MÁRK Károly Jakab, egerpataki
Magyarrégen, 1895, † ?: földbirtokos, ezredes. – Középiskolái elvégzése után a családi birtok vezetését vette át Körtvélyfáján, 100 holdon folytatott korszerű gazdálkodást. Részt vett az I. vh.-ban. A megyét képviselő felsőházi póttagnak jelőlték(1942). Irod.: Reghin, militari; Székelyföld í.k.
MÁRK Maria
Szászrágen, 1915., † Görgényszentimre, 1994. jún. 2.: tanítónő Jódtelepen (Maros). – Irod. : [Nekrológ] (1994. jún. 4.); Omagiu
MÁRK Mihály
Kovászna, 1880. dec. 10., † Parajd, 1965. dec. 7. : lelkész, egyházi író szerkesztő. – Sepsiszentgyörgyön érettségizett (1901), majd Kv.-on lelkészi diplomát szerzett (1905). Lelkész Héjjasfalván, Csekefalván, Agyagfalván (1908–58). A Harangszó c. hetilap munkatársa (1922–) majd felelős szerkesztője (1928–38), a Ref. Szemle, Kálvinista Világ munkatársa. A Ref. Naptárban és a
MÁRK Miklós, Márk Nicolae
Csíkszentgyörgy, 1895., † ?: ügyvéd. – Kereskedő családból származott. – A mv.-i ref. koll.-ban érettségizett, az egyetemet Kv.-on végezte, doktorált (1918), ügyvédi vizsgát tett (1921).Ügyvédjelöltként dolgozott Mv.-en, Bp.-en, majd Mv.-en gyakorló ügyvéd lett (1921–). A Mv.-i Kereskedők Társulatának titkára, a Kereskedelmi Kamara tagja. Kereskedelmi tárgyú cikkeket írt napi és szaklapokban.Irod.:
MÁRK Péter
Kozmatelke, 1876., † ?: huszár. – Besorozták (1899). Csatár, kitüntetésre javasolták az 5.századból. A m. kir.mv.-i 9. Honvéd huszárezred csatára (1899). Irod.: Koszta
MÁRK Sámuel
Zalatna, 1885., † ?: MÁV tisztviselő. – Iskolái elvégzése után a MÁV-hoz került, pályafelvigyázó (1909–), majd tisztviselő (1912–40) Mv.-en. Irod.: Székelyföld í.k.
MÁRK Sámuel
Mezőbánd, 1895 v. 1896.., † Mezőbánd, 1985. dec. 27. : földbirtokos, agrármérnök. – Tartalékos hadnagy, alakulata a m. kir. 24. honvéd gyalogezred, kitüntetései O1, O2, Kcsk, MHEÉ., vitézi avatása: 1943. jún. 11. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1985. dec. 28.); Berekméri–Nemes
MÁRK Simon
1857.? , † Mv., 1941. júl. 30.: földbirtokos. – Felesége : Prohászka Mária. Gyermekeik: M. Katalin Gencsy Zoltánné; Simon; Károly ; István, Mária dr. Telegdy Mártonné. – Körtvélyfájai birtokos, a marosjárai r. k. egyház főgondnoka, Marostorda vármegye v. törvényhatósági bizottság tagja. Irod.: Gyászjelent.
MÁRK Zoltán
Kórodszentmárton, 1926. márc. 9. † ?: tisztviselő, gyárigazgató. – A meggyesfalvi Mureşeni Téglagyárban előbb lakatosként (1946.dec.–), majd tiszviselőként dolgozott (1947–). Ipari liceumot végzett. A RMP tagja (1947. aug.–). Az üzemet rt.-ként hozták létre (1918.aug.1.) és téglát, cementet és más építőanyagokat állított elő. Egy tíztagú igazgatói tanács vezette (dr. Fekete András,
MARKALY Antal
Kászonaltíz, 1856. márc. 22.., † 1910. dec. 20.: r.k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1879. júl. 25.). Káplán Csíkszentgyörgyön, Ditróban, Mv.-en (1883–85). Plébános Nagyernyén (1885), Székelyhodoson (1889–90), Csíkszentgyörgyön, Kézdiszentléleken, majd főesperes (1910). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MARKEL Erich H.
Fületelke, 1920. nov. 21., † ?: jogász. – Az USA-ban élt (1950–). Irod.: LSS
MARKI, Anton de
Mv., 1759. szept. 16., † Bukovina, 1819. jan. 10.: tanár, iskolaszervező, filológus. – Apja Baltazar Demarki. A szebeni tanítóképzőben tanult. Enzenberg kormányzó Bukovinába rendelte, latin és románnyelv ismeretei, kultúrája alapján megbízta Franz Thaillingerrel együtt, a bukovinai tanügy német rendszer szerinti megszervezésével (1783). Itt kinevezték a tanítóképző igazgatójává (1784) és románnyelv
MÁRKI Zoltán
Temesvár, 1828. máj. 22., † ? : költó, szerkesztő. – Középiskolát a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végzett (1947), a Bolyai Tudományegyetem filológiai karán magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett (1951). Szerkesztői pályára lépett: az Igazság (1948), Utunk (1948–60), Igaz Szó (1960–62) belső munkatársa, a vers-rovat szerkesztője; a mv.-i Pedagógiai Főiskola lektora (1962–66).
MARKÓ Béla, §
Brassó, 1933., † Mv., 1986. nov. 8.: újságíró. – A mv.-i Vörös Zászló Maros megyei lap munkatársa (1950–86). Munkája elismeréseként kitüntették a RSZK munkaérdemrendjének III. fokozatával és számos emlékéremmel. Irod.: M. B. [Nekrológ] (V. Z., 1986.nov. 11.) : KKACs
MÁRKODI Gergely, gálfalvi
? † ?: földbirtokos. – A családból M. András, mint primipilus lustrált (1614). Valószínű, hogy e család tagja M. Gergely, aki feleségével Derzsi Erzsébettel, telket ajándékozott Mikházán, az oda menekülő ferences szerzeteseknek, hogy oda templomot és kolostort építsenek (1636). Toldalagi Mihály fejedelmi tanácsos és marosszéki főkapitány és Domokos Kázmér vikárius támogatásával
MÁRKODI György
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1670). Tancson volt lelkész (1678). Irod.: Ősz
MÁRKODI Mihály
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1876 v 1686) Mester volt Marossárpatakon (1707), Lukafalván (1710),. Nyárádszentbenedeken (1712–1718), Csittszentiványban (1719). Irod.: Imreh Barna; Nyárádszentbenedek; Ősz
MARKONI Friedrich
? † ?: olasz építkezési vállalkozó. – Ratosnyán a nagy templomot építette (1912.). Freskóit a bolgár Cobadag festette. Irod.: Reghin, Protopopiat
MÁRKOS, nyárádtői
a családból M. György kapott primipilusi levelet (lófőséget)II. Rákóczi Györgytől (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
MÁRKOS András
Kissolymos, 1775., † Pipe 1834. szept 19 temetés.: unit lelkész. – Kibáden és Bözödön szolgált, majd Pipére került (1809–31).Gálfavi Éva a felesége két gyermekük volt. Bordoson és Zsákodon is beszolgált. Halálát tűzvész okozta. Irod.: A Pipei Egyházközség történetéből
MÁRKOS Ferenc
? † ?, 1942.szept.: tanár. – A Ludovika Akad.-án tanított, alezredesi rangban (1942). Irod.: Kelemen
MARKOS György, nyárádtői
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
MÁRKOS Irén, halmágyi
Halmágy, ? † ?: tanító. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte (1929). Tanított Magyarpéterlakán, majd a Székelyföld különböző községeiben és Buk.-ben is volt leánynevelő tanítő, Sáromberkén (1940–64), Nyárádselyében (1941), Mv.-en a 16. sz. Iskolában.Irod.: Ref. egyetemes névtár; Sáromberke; Székelyföld í.k.
MÁRKOS János
? † ?: r. k. pap. – Paptanár volt Mv.-en. Az 1848–49-es forradalmi tevékenysége miatt letartóztatták, bebőrtönözték (18952–54). Irod.: Tamási Zsolt: A marosi római katolikus esperesi kerület helyzete 1848/49-ben = Pál-Antal – Simon
MÁRKOS Kerubin Mihály, P.
Csíksomlyó, 1800. jan. 6., † Mikháza, 1876. jún. 4.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1816. máj. 13.), felszentelték (1700. júl.). Definitor (1721–24, 1729–32). Irod.: György: A ferencrendiek
MARKOS Lajos
Mv., 1917., † ?: festő. – A bp.-i Képzőművészeti főiskolán Rudnay Gyula növendéke. Olaszo.-ban, Velencében élt és állított ki )1944-Z). Megfestette számos arisztokrata portréját. A British War Museumba került egy páncélos cstáról festett képe (1946). Az USA-ba költözött (1952), majd művészképző iskolát vezetett hét évig. Londonban és Bostonban számos bemutatót rendezett
MÁRKOS Lajos
Mv., 1917. szept. 28., † Houston, 1993. jún. 9.: festőművész. – Bp.-en élt gyermekkora óta, ott tanult a Szépmúvészeti Akadémián festészetet Rudnay Gyulánál, Olaszo.-ban telepedett le (1944), majd az USA-ba költözött (1952). Megfestette Robert Kennedy portréját (1962). Irod.: Molnár; [Nekrológ] (Nú., 1993. jún. 11.); Nú. (2004. jún. 26)
MÁRKOS Ödön
Mv., 1902. aug. 25., † ?: gyógyszerész. – Bp.-en kapott gyógyszerész oklevelet (1930. szept. 29.). Hazatért és több mv.-i gyógyszertárban dolgozott alkalmazottként, a Sas gyógyszertárban (1930-?), a Hermann János gyógyszertárának alkalmazottja (1935). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
MÁRKOSFALVI György
? † ? : ref. lelkész. – Kóródszentmártonban szolgált (1671). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
MÁRKOSFALVI I. András
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1719). Franekerben peregrinált (1728). Bethlenszentmiklóson (1732–35), majd Sövényfalván szolgált (1740–58). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
MÁRKOSFALVI KARDA (GARDA) Balázs, Márkosfalvi Karda, Korda
? † Kóródszentmárton, 1775.: tanító. – Mv.-en subscribált (1741). Tanított Szőkefalván (1743–44), Dicsőszentmártonban (1747–49), Dányánban (1755–67) és Kóródszentmártonban haláláig (1769–75). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.; Nagy László
MARKOSFALVI Lajos
? † ?: csizmadiamester. – A csizmadia céh mestere volt (1857 k.). Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből
MÁRKOSFALVI Mihály
? † Sesrádszéplak, 1763.: ref. lelkész, tanító. – Mv.-en subscribált (1737). Vajdaszentiványon (1741), Magyarrégenben (1743–1744), Magyarón (1745) volt mester, Görgényszentimrén (1746–1747), Mezőújlakon (1748–1755), Oroszfáján (1756–1757), Nagyercsén (1757–1758) és Dedrádszéplakon (1759–1763 mh.) lelkész. Irod.: Ősz
MÁRKOSI Károly
Brassó, 1929. jan. 7., † Mv., 1994. szept. 28.: ezredes. – Tiszti rangjai: hadnagy (1955), kapitány (1962), ezredes (1969). Szolgálatot teljesített a Belügyi Minisztérium központi aparátusában (1951–55), MAT Megyei Igazgatóságán (1955–68), Hargita Megye Securitate Inspektorátusában (1968– 69), Maros Megye Securitate Inspektorátusában (1969–79). Mv.-en a 2.szekció főnöke is volt (1962, 1964).Tartalékba helyezték
MARKOVICS Dávid
Dés, 1878., † ?: pénzügyi főtanácsos. – Tanulmányait Brossón végezte, majd az adóhivatalhoz került Mv.-re (1903), ahol 30 évi felelőségteljes szolgálat után mint főtanácsos ment nyugdíjba. Irod.: Székelyföld í.k.
MARKOVITH Jakab, Márkovics Jakab, Márkovics Jakab
Erzsébetváros, 1820. okt. 30., † Kv., 1891. nov. 28.: pedagógus, armenológus, c. kanonok. – Szülővárosában, Székelyudvarhelyen (1834–), majd Zalatnán tanult (1835–37), a gyulafehérvári papnevelő int.-ben teológiát hallgatott (1837–),. pappá szentelték (1844. szept. 22.). A mv.-i kat. gimn. tanára (1843–), és a grammatikai felső osztály tanára lett (1844–).Áthelyezték Székelyudvarhelyre (1850). Az
MARKOVITS Márton
Mezőoroszfája, 1890., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett és mint segéd a füszer szakmában szerzett gyakorlatot, önálló lett Mezőkirályfalván (1920–). Az első vh.-ban a 12. tűzérezredben mint tizedes az orosz és az olasz fronton harcolt, a II. o. ezüst vit. é. és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa volt.
MARKOVITS Márton, Márkovics Martin
Nagybánya, 1883, † ?: ügyvéd. – Mv.-en volt ügyvéd. Tényleges katonai szolgálator teljesített (1908). Részt vett az I. vh.-ban (1916–18), az orosz fronton harcolt, megsebesült. Hadnagyi rangban szerelt le. Mv.-ről deportálták feleségével (1888–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Almanah Tg.M.; Mv. zsidósága; Erdélyi ezredek
MARKOVITS Rodion
Kisgérce, 1884. júl. 15., † Temesvár, 1948. aug. 27.: író, újságíró. – KZST tagja (1927). Meghívták a Helikon íróinak marosvécsi összejövetelére (1929–), de a baloldalról emiatt őt ért támadások (Gaál Gábor) miatt nyíltan szakított a marosvécsiekkel (1932). Irod.: ÚMÉL
MÁRKUS Adolf, Marcus
1905. jún. 16., † ? : kereskedő. –Szászrégenben hivatalnok. Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952), negatív hírkeltés miatt. Irod.: Bartos 2012
MÁRKUS Albert
Nagyernye, 1888., † ?: gazdálkodó. – Ősei a község alapítói közé tartoztak. Önálló gazda Nagyernyén, 20. hold saját birtokát művelte. (1930). Az első vh.-ban a szekerész osztagban teljesített szolgálatot, súlyosan sebesült. A r. k. egyház tanácsosa, kozségi bíró volt. Irod.: Székelyföld í.k.
MÁRKUS BALLÓ Kornélia
Mv., 1925, † Mv., 1999.: orvos. A MOGYI gyermekgyógyászati karán végzett (1952). Puskás György prof.klinikáján gyakornok, majd bölcsődei orvos (1969-ig). Mv.-en városi körzeti gyermekorvos nyugdíjazásáig. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
MÁRKUS Edit Emma
1932., † ? 1998. dec. 26.: könyvtáros. – A MOGYI könyvtárának munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. dec. 30.)
MARKUS, Gustav
Segesvár, 1895. aug. 1., † Englharting bei München, 1979. júl. 30.: könyvnyomdász és kiadó. – J. W. Krafft nyomdász unokája. A segesvári gimnázium után a szebeni Krafft nyomdában tanulta a nyomdász mesterséget, majd Münchenben tökéletesítette azt. Részt vett a vh.-ban, majd átvette a Segesváron örökölt nyomdát (1925–), amely vezetése alatt
MARKUS, Hans Konrad
Segesvár, 1907. márc. 11., † Düsseldorf, 1993. febr. 23.: opera-, operett- és koncerténekes. A szebeni német színház intendánsa fedezte fel tehetségét és alkalmazta (1933–38). Partnernőjével és későbbi (1940) feleségével Ella Nikolausszal németo.-i turné alkalmával nagy sikert aratott (1939). Színpadi karrierjét Regensburgban a Stadttheaterben kezdte (1938), a Bayerische Staatsoperette Münchenben folytatta
MÁRKUS István, §
Aninoszabányatelep, 1929. szept. 2., † ?: dr., agrármérnök, kutató. – Az agrártudományi egyetemet Kv.-on végezte (1953). A marosszentgyörgyi Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársa (1954–93), a cukorrépa termesztés szakértője; középiskolai tanár Mv. –n (1962–65); a Szent István Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozatán a földműveléstan konzulens tanára (1994–2003). 55 tanulmánya szaklapokban. Irod.: RMKK; Bartis
MÁRKUS János
1808. dec. 3. † ?: tanár. – Mv.-en a R.Kat Tanodában tanított. Az 1848-as forr.-i események után letartóztatták, két év börtönbüntetésre ítélték (1852–). Kegyelmi kérelme eredménytelen maradt. Irod.: Pál-Antal – Szabó 2.
MÁRKUS János
1872., † ?: tanító. – Oklevelének elnyerése után Mv.-en kezdte munkásságát, ahol 36 éven keresztül tanított, többször részesült kitüntetésben. Igazgató volt (1919), Nem volt hajlandó esküt tenni az új közhatalomnnak (1919. jún. 2.).. Minden kulturális, szociális egyesület munkájában részt vett. A MT megyei Általános Tanítótestület aljegyzője. Irod.: Emlékkönyv; időtár 3..Székelyföld í.k.
MARKUS Johann; Márkus János
Homoród, 1888. máj. 10., † Gundesheim, 1981. júl. 26.: dr. fil., ev. főgimnáziumi tanár. – Apja jegyző.- A gimnáziumot Segesvárt, az egyetemet Lipcsében a Hittud. és Bölcsész Karon (1907–), Berlinben a Hittud. Karon (1909–10), Zürichben a Bölcsész Karon (1909–10), Bécsben az Ec. Hittud, és Bölcsész Karon (1910–12) végezte. Kv.-on bölcsészdoktorrá
MÁRKUS Kornél
?† ?: orvos, belgyógyász, kardiológus. – Németo.-ban élt. – Irod. : Genersich
MÁRKUS Kornélia Éva; Balló
1926 † Mv., 1999. júl., 15. : orvos. – Karácsonyfalván a Körzeti Rendelőben dolgozott. Közölt az Orvostudományi Értesítőben. – Irod. : Orvostudományi Értesítő (1996/68)
MARKUS Sámuel, § Márkusz Sámuel
? † 1879: rabbi. – A mv.-i status-quo (konzervatív) hitközség élén állt, a „haladó” (Fortschritts) hitköség első rabbija (1868–79), dr. Tevékenysége idején kezdték építeni a mv.-i zsidó elemi iskolát, halála után (1880) kezdte működését. Irod.: Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály 2000
MÁRKUS Sándor
Székes, 1882., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Székesen (1909–). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz, olasz fronton harcolt, megsebesült, majd olasz fogságba került. Tekintélyes polgára községének, gazdatársai érdekében a közügyekben ömzetlen munkásságot fejtett ki. Irod.: Székelyföld í.k.
MÁRKUSFALVI Bálint
? † ?: ref. lelkész. – Felesége Szentiváni Zsófia. – Nagyenyed.-en subscribált (1665). Rektor volt Borosbenedeken. Lelkész Marosbogáton (1681), Gógánban (1683–84), Küküllőalmáson (1689), Nagymedvésben (1692–95). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.
MÁRKUSFALVI I. András
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1719). Peregrinált Franekerben (1728). Lelkész Bethleszentmiklóson (1732–35), Sövényfalván (1739–58). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
MÁRKUSFALVI Lajos
? † ?: nemzetőr kapitány. – Mv.-en a Szentmiklós utcai negyedben polgárőr alkapitány (1848. ápr.-okt). Irod.: Időtár 2
MÁRKUSFALVI Mihály, Márkosfalvi Mihály
? † Dedrádszéplak, 1763.: ref. lelkész. – Szolgált Görgényszentimrében (1746–47), Mezőújlakon (1748–55), Oroszfáján (1755–57), Nagyercsében (1758), Dedrádszéplakon lelkész haláláig (1760–63). Irod.: Ősz
MÁRKUSZ
? † ? : rabbi. – Mv.-en kezdeményezte egy zsidó elemi iskola felállítását (1879), amely működni kezdett 1800. Irod.: Időtár 2
MARLIN József
? † ? : festő. – Német festő volt, Mv.-en élt annyit tudunk róla hogy az izraeliták telket és házat vásároltak tőle a Kis Szentkirály u. nyugati vége felé- a mai Arany János utcában (1830), amit imaháznak használtak (–1860). Mint festőről egyébb adatok hiányoznak, valószínűleg nem emelkedett fel az elismert festők köréig.
MÁRÓ Mihály
? † ?: r. k. pap. – Székelyhodoson plébános, marosi esperes (1695). Irod.: Ferenczi Sándor 2009