Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1892. † ?: orvos dr. – Részt vett az I. vh.-ban (1916. nov. 6.–1917. jún. 1.). Irod.: Koszta

1901.† Nyárádköszvényes, 1984.: fafaragómester. – Nyárádköszvényesen kapufaragó volt, a naiv művészekre jellemző stílusban alkotott, bevésett, karcolt. Mély bevéséssel domborította ki az ábrázolásokat. Faragott gyalogkapukat Szovátán, Nyárádköszvényesen, bútorokat stb. Korán árván maradt, napszámos majd fafaragó Nyárádmogyoróson. Megírta önéletrajzát hat füzetben Íróvéső és fakalapács c. Irod.: László Árpád: Nyárádköszvényes kapufaragói II.: Nagy

1917., † Mv., 1999. jan. 2.: egyetemi előadótanár. – Temetése Jobbágyfalván. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. jan. 4.)

1920, † Mo., 1992. dec. 4.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. dec. 23.)

Nagykend, 1951, † Radnótfája, 1993. júl. 1.Nagykenden temették: ref. lelkész. – Lelkész volt Radnótfáján. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. júl. 3.)

1921., † Szabéd, 2007. márc. 6.: tanító. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. márc. 8.)

1889 † Mv., 1976. ápr. 6. – A marosi egyházkör felügyelő gondnoka. Az Egyházi Főtanácsnak tagja. Irod.: Kelemen

Sebes Fogaras, 1918. jan. 25., † Mv., 1993. márc. 6.: tanár. – Pápán érettségizett, majd Kecskeméten tanítóképzőt végzett, azután a kv.-i BTE Földrajz-Geológia szakán szerzett tanári oklevelet (1954). Tanár volt Görgényüvegcsűron (1954–57), Mv.-en és Marosszentgyörgyön (1957–73). Irod.: KKACs Nagy Leopold (ed.) – 1098

Kv., 1938. szept. 22., † Bp., 2003. márc. 25., Eger mellett a monosbéli temetőben nyugszik: orvos, szülész-nőgyógyász. – N. Jenő gyógyszerész és Margit tanítónő fia. Felesége:Irén, orvos (1963), fiaik:László Levente (1963) elektromérnök; Zoltán (1968) menedzser. – A Mv.-i OGYI végzőse (1968), az orvostud.-ok doktora (1999). Belgyógyász rezidens (1968–70), szülész-nőgyógyász gyakornok

Mezőpanit, 1900., † ?: gazdálkodó. – Apjától tanult gazdálkodni , majd saját földjén önálló lett (1930–). A MP és az EGE tagja, a Gazdakör pénztárosa, a Hangya és a Székely Közbirtokosság ig. tagja. Irod.: Székelyföld í.k.

Köpec, 1913. szept. 29., † ?: tanár, népművelő. – Az egyetemet Kv.-on a BBTE m.-történelem szakán végezte (1961). Kántortanító volt Radnótfáján (1935–36), Válaszúton (1945–46), Kolozspatán (1946–50), Magyarvistán, Mérában, Mákófalván; Mezőcsáváson tanár (1950–65); Mv.-en élt. Irod.: RMKK

1924. szept. 28., † ?: tanítónő. -Marosszentgyörgyre Gruja Etelka helyére nevezték ki a ref. iskolába (1944. aug. 26.–). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

? † ? : földbirtos. – Mezősámsondi birtokos, marosszéki székely családból származott; a sámsondi jószágra az adománylevelet Báthori Gábor fejedelemtől kapta. Udvarházuk ma már nem áll. Irod.: Mezősámsond

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1741)..). Beresztelkén (1750–56) és Toldalagon (1757) volt mester. Irod.: Ősz

17. sz. † ?: nemes. – Rákóczi Zsigmondtól kapott nemesi oklevelet (1607), primipilárist nyert (1607. márc. 29.), majd lustrált (1614). Backamadarason élt. Áttelepedett Nyárádszentbenedekre. Irod.: Keresztes; Keresztes Gyula: A backamadarasi udvarház és kastély (Nú., 1994. febr. 25.); Nyárádszentbenedek; Nagy Márton (red.).

Kézdimártonos, 1622., † Mikháza, 1654. okt. 26.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1672. júl. 14.), felszentelték (1678. dec. 17.). Definitor (1690–93). Irod.: György: A ferencrendiek

Mezőmadaras, 1887., † ?: jegyző. – Tanulmányait Mv.-en végezte, majd jegyzői tanfolyamot hallgatott. A kv.-i egyetemen végzett. Csíkszentiványon dolgozott mint jegyző (–1919). Nagyernyében községi főjegyző. Nyugdíjba helyezése után gazdálkodott Nagyernyében. Megalapította a Hangya Szövetkezetet. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í.k.

? †17. sz.?: lelkész. – Szentgericén szolgált, az unitárius.egyházközség első lelkésze (1697). Irod.: Kelemen

1842.† Maroskece, 1896.:tanár. A zay-Ugronczonai polgári iskolában tanított. Irod.: Kelemen

? † ?: ref. lelkész. – Dési József somosdi ref. lelkész mellett lelkész, Dési öregsége miatt nem mindig tudta szolgálatát ellátni, segédlelkészként került a faluba (1790–92). Szövérden is szolgált (1812–16), majd Nyárádkarácsonyban (1816–1835). Saját hátrahagyott feljegyzései szerint ott négy nap alatt kétszer gyújtották fel: előbb a gabonását (1817. febr. 8.),

Marosillye, 1905. máj. 8., † Mv., 1972. ápr. 17.:lakatos, pártakativista. – Eszergályosinas (1919–22), lakatos segédmunkás, kapcsolatba került a munkásmozgalommal, a vasutnál dolgozott (–1945), párt aktivista lett (1945–), számos felelős beosztásban dolgozott és a vezetői adottságaiért beválasztották a RKP Maros megyei bizottságába, marostartományi pártszervezet első titkára (1950–51), Brassóban a CFR tartományi

1721., † Nagyölyves, 1796. máj. 2.: ref. lelkész. – Felesége: Zalányi Baróti Sára (esküvő 1759-, † 1811). Fia: Nagy Mihály lelkész, követte a lelkipásztori munkában. – Mv.-en subscribált (1746). A dési zsinaton ordinálták (1758. jún.11.). Nagyölyvesen lelkész haláláig (1758. máj. 5.–1796).F. m.: Halandóságból kivezető Áriadné fonala…Halotti beszéd pókai Sárosi György

Nagyölyves, 1865., † Nagyölyves, 1825. aug. 16.: ref. lelkész. – Felesége Csiki Ágnes (1792). Mv.-en subscribált (1782). Az erdőszentgyörgyi zsinaton ordinálták (1790). Káplán Nagyölyvesen (1790–95), lelkész uo. haláláig (1796–1825). Irod.: Ősz

? † ?: közbenjárására Székelykál falu vásártartási jogot nyert (1667). Irod.: Filep

? † ? : polgár. – A városi tanács bizottságának amelyet robot és napszám meghatározására alakítottak, tagja, titkára (1793). Irod.: Időtár 1

? † ? : bíró. – Mezőmadaras falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1942. márc. 8., † Mv., 1996. nov.: labdarúgó. – Apja a II.vh.-ban vett részt, a család Mv.-re költözött. (1942). Gyermekeik: 4 fiú, János és Miklós sportolt. Az MTE ifjúsági csapatában, Kiss Árpád edző irányításával kezdett futbalozni János bátyjával együtt. A mv.-i Alimentara csapban játszott, Brassóban az ifi válogatott játékosaként kezdte,

? † 1832.: pénztárnok. – Fiai: József és Lajos. – Kir. pénztáros. Az unit. egyház marosköri gondnoka (1811–). Nagy adományt tett az unit. egyháznak. Irod.: Kőváry László 1899

1840. k., † 1902. k.: unit. lelkész. – Lelkész volt Bözödújfaluban (1863–67), Iszlóban (1872–75), Nagysolymoson (1875–1902). Székely népköltemények c. népdalokat küldött (1862) Kriza Jánosnak Bözödújfaluból. Irod.: Kriza levelezés

Hajdúnánás, 1879. febr. 2., † Mv., 1968. máj. 11.: tanár. – A kv.-i egyetemen természetrajz, földrajz, vegytan szakon végzett (1901). Tanulmányutón volt: Olaszo.-ban Németo.-ban, Franciao.-ban és Bécsben. A szászvárosi Kun Kocsárd gimn. tanára (1902–25), utolsó igazgatója. A mv-i Ref. Koll. természetrajz szakos tanára (1925. szept.–39. szept. 1.). Madárgyűjtemény, törzsherbárium létrehozása

Sajóudvarhely, 1914. máj. 31., † Mezőfele, 1995. szept. 1.: ref. lelkész, néprajzkutató, egyház – és helytörténész, író. – Nagy Ödön gazdatiszt († Mezőpanit, 1943. márc.) és Fleischmann Olga, Bécsből származott nevelőnő fia. Testvére: Olga, írónő bátyja, folklórkutató. Felesége: 1. Kiss Irén tanítónő, házasság: (1941). Gyermekeik: István (1942. jún.–), Ágnes (1944–),

Nagyernye, 1921. jan. 2., † Sepsiszentgyörgy, 2006. nov.2.: folklórkutató, író. – Nagy Ödön gazdatiszt († Mezőpanit, 1943. márc.) és Fleischmann Olga, Bécsből származott nevelőnő leánya. Testvére: Ödön (1914. máj. 31.-.1995. szept. 1.). Férje: Krizsovánszky László (1914–1987), ref. lelkész. Az elemi iskolát Panitban a középiskolát Mv.-en végezte (1939), a kv.-i Ref.

→ FOGARASI

1795., † Mezőbergenye, 1874.: tanító. Irod.: Nemes 2017

Mezőkölpény, 1924. jan. 30., † Mv., 2015. szept. 4. irodalomtörténész, szerkesztő. – Nagy Zoltán tanító és Borbála fia. Fiúk: András (1951–). Özvegy. – A kv.-i Bolyai Egyetemen végzett a magyar-történelem szakon (1948–49). Az Ifjú Erdély közölte első írását (1942). Kv.-on tanár a 2.sz. Fiúlíc.-ban (1949–55). Mv.-en az Igaz Szó szerkesztője

1925 † ? 1987. nov. 20.: orvos.. – A mv.-i Fül-orr-gége Klinika fül-orr-gégész szakorvosa. Irod.: Komjátszegi; [Nekrológ] (V. Z., 1987. nov. 21.)

1846, † ?: birtokos. – N. Sámuel mv.-i tisztviselő fia. – A heidelbergi egy. Jogtud. Karán járt (1870–). Kisküküllőmegyében, takarékpénztári igazgató Dicsőszentmártonban. A radnóti ref. egyházközségének részben ezüst kenyérosztó tányért ajándékozott (1845). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Pálmay

? † ?: ref. lelkész. – Radnóton szolgált (1649). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ?: kémikus. – A Pedagógiai Főiskola Kémia tanszékén dolgozott. Irod.: Viharban

? † ?: lófő székely. – Bocskai István erdélyi fejedelemtól nyerte a lófőséget (1606). Irod.: SzOkl, 4

Mája, 1887., † ?: szabómester. – Iskolái elvégzése után a szabóságot tanulta és mint segéd a legjobb mesterek mellett fejlesztette szaktudását, önálló lett Mv.-en (1919–). Mérték utáni rendelésre dolgozott, az Iparostestület tagaja volt. Az eső vh.-ban 3 évet szolgált, megsebesült, 3 bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésel szerelt

Szentháromság, 1910., † ?: tanító. – Tanulmányait Kv.-on végezte és mint missziós lelkész kezdte pályáját. Nagysármáson 4 évig volt segédlelkész, később tanítói szaktanulmányai elvégeztével Csíkfalván tanított. Irod.: Székelyföld í.k.

→ NAGY Sámuel

Bikfalva, 1693 † 1763: ?. – Testvére.Tölgyes Né. – Gyermekeik:Mózes (1743-.) és János.Irod.:Kelemen Lajos 2006

? † Mv.?: tisztviselő. – Letartóztatásakor könyvelő volt a Kaláka nevű mv.-i Konzervgyárban (1958. febr.25.). Kádár János mv.-i látogatásakor (1958. febr. 25.) egy társaságban tett kijelentése miatt (« Adjatok egy karabélyt, hogy lőjem le ezt a hóhért ») még aznap 3 társával letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték (1958. jún 5).

1782 † Mv., 1843. aug. 28: királybíró. – Marosszék királybírója, kir. táblai ülnök, N. Dániel fia. A ref. koll. inspektor-kurátora volt. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6)

? † ?: nyomdász, nyomdatulajdonos, szerkesztő. – Mv.-en alapította nyomdáját (1908–40). Szerkesztésében és kiadásában jelent meg Az Ellenzék (1913–40), a lapot sportrovata miatt az ifjúság nagyon kedvelte. A mv.-i Színházi Újságot nyomtatta (1917. 23. sz.–). Irod.: Fülöp–Ferencz; Időtár 3; Ökrös; Pană; Poptămaş–Mózes

? † ? : ref. lelkész. – Lp. Magyarpéterlakán (1829–37),. Irod.: Böjthe Andor

? † ? : földbirtokos. – Márkodon birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek