Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: tanító. – Vajdaszentiványi származású. – Balázsfalván végzett tanítóképzőt. Marosszentgyörgyön tanított (1900–02). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

? † ?: molnár. – A marosszentannai Kohn Malom és Olajütő (alapítási éve 1913, tulajdonosa Kohn Leon) államosításakor kinevezett ügyvezetője (1948. jún.11.). Az olajprést összevonták a mezőfelei államosított malommal és olajütővel (1949. aug. 15.).Napi teljesítménye egy vagon gabona megőrlése volt A Maros Megyei Ideiglenes Bizottság határozata értelmében a marosszentannai malmot

? † ?: geometra (mérnök). – Marosszéki mérnöki feladatait küküllővármegyei hivatalából látta el, terhes és nehéz volt a munka és egészségi állapota is akadályozta feladatai ellátását.. Haller Gábor a Kir. Tábla elnöke megbízta a Tábla székháza átalakítását célzó tervek elkészítésével (1806), amelyet két változatban készített el, költségtervekkel együtt. A mv.-i

? † ?: ref. lelkész. – Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1714), Nagyenyeden (1715). Rektor Balázsfalván. Mv.-en subscribált (1718). Maroscsapón volt lelkész (1721–23), majd a dunántúli Diósjenőn (1744–53). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm..4.

? † ? : bíró. – Seprőd község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:

1674., † ?: ref. lelkész. – Kv.-on tanult. Leidenben (1699) és Utrechtben peregrinált (1700). Lelkész volt Marosbogáton (1715–17), Bethlenszentmiklóson (1720–25) és Szászvárosban. – F. m.: Lelki Igazgatás a Betegsegben, es az halal arnyekaban. Mellyet Anglus nyelvböl, édes nemzetében levő Gyengeknek s Betegeknek kedvekért Magyar nyelvre forditott, és belöl meg emlitet kegyes

?, † ?: tanító. – Felekezeti kántortanító Ravában (1910–13. és 1946–48). Irod.: Rava

? † Bp., 1999. márc.: angol szakos tanárnő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. márc. 24.)

Énlaka, 1922. dec. 21., † ?: tanár. – Székelykeresztúron érettségizett (1943), majd a Tanítóképzőben képesítést nyert (1945); a BTE mat-fizika Karán tanári oklevelet szerzett (1955). Tanító Magyarsároson (1945–50); Vámosgálfalván helyettes tanár (1950–52); Dicsőszentmártonban tanított. – Irod. KKACs

? † ? : ref. lelkész. – Pataki István kv.-i professzor unokája. – Kv.-on subscribált (1740 k.). Franekerben (1748–49) és Leidenben (1749–53) peregrinált. A nagyenyedi zsinaton ordinálták (1753). Oroszfáján (1753–55), Kolozson (1764–) és Szászlónán (1770–) volt lelkész. Irod.: Ősz

? † ? : tanító. – Kv.-on subscribált (1760 k.). Görgényszentimrén volt mester (1769–89). Irod.: Ősz

? † ?: földbirtokos. – Kaáli Nagy Zoltántól vásárolt meg 200 holdnyi földet Nyárádszentlászlón, az udvarházzal együtt. Tőle örökölte P. Kálmán tanár a birtokot, akinek egyik fia P. Kálmán a világhírű operaénekes. Irod.: Nyárádszentlászló

→ GIDÓFALVYNÉ Pataky Etelka

? † Kóródszentmárton, 1733.: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1691). Rektor volt Marosbogáton (1699–1701), Sövényfalván (1712). Lelkész volt Sövényfalván (1713), Magyarsülyén (1715–17), Kutyfalván (1721–23) és haláláig Kóródszentmártonban (1724–33). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.

1650., † 1710.: ref. lelkész, prédikátor: – Felesége: 1. Miskolczi Csulyak Judit (esküvő:1675. szept. 20.; † 1686. febr. 27.)., 2. Böszörményi Nagy Kata. Utódai között kiváló orvosok voltak. – A kv.-i ref. koll.-ban tanult, majd külföldi tanulmányútra indult valószínű Teleki Mihály és a fejedelem anyagi támogatásával (1671–). Utrechtben (1671–72) és

Radnót, 1677. nov. 17., † Magyaró, 1754. ápr. 29.v. 30.: ref. lelkész. A templomkertbe temették. – Felesége: Zilahi Krisztina (esküvő: 1707. május 18.). – Nagyenyeden tanult (1691–), a tógátusok sorába lépett (1695), clarissimusként emlegeték. Görgényszentimrei (1707 v. 1714–1740) és magyarói lelkész (1740–54), a görgényi egyházmegye notáriusa (1737–38), Vajna Miklós halála

Sárospatak, 1640, † Kv., 1693. jan. 2. a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. pedagógus, egy­házi író. – A sárospataki koll.-ban tanult, majd köztanító is volt. Törökverőként nemeslevelet kapott (1662). Feltehetően Bánffy Dénes támogatásával a franekeri és utrechti (1663–64), a groningeni (1664–65), a leideni egy.-en (1665–) folytatott filozófiai és teológiai tanulmá­nyokat, ezalatt

? † ?: tanár. – A mv.i Rom. Kat Tanítóképző Fiúiskola (1935- 41), majd a R.K. Fiúgimn. romántanára (1941–45). A csíkszeredai gimn. igazgatója. A Bolyai TE-en történész, egyetemi tanár. Irod.: Mv.-i R.K. okt. ; Pál-Antal 2013; Szabó K. Attila

1828.?, † Bonyha, 1903. dec. 4.: postamester. – Felesége: Szilágyi N. Mária földbirtokos (1834.? – Bonyha, 1921 okt. 5.), leánya Sándor Irma, Bán Ferencné. – Bonyhai m. kir. postamester, 1848. évi honvédhuszár. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: tenorista. – A bp.-i és bécsi operákban énekelt. Irod.: Ökrös

? † ?: ref. lekész.- Májában volt lelkész (–1861 ).Irod.: Mája

? † 1918.? : Felesége: marosvásárhelyi Sombory Krisztina (1842.? – Magyarsáros, 1933. febr. 16.). Gyermekeik: P. Krisztina Szabó Albertné; P. Sándor; P. László (1862–1914),. felesége: Szilágyi Erzsébet. Irod.:Gyászjelentő

? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1744–48). Irod.: Nyárádszentlászló

Mezőmadaras, 1816. máj. 10., † Székelyudvarhely, 1875. máj. 2.: tanár. – Felesége: Kis Katalin (Székelyudvarhely, 1864. szept. 29.). – Bolcsészetet tanult, majd a pesti orvostudományi egyetemen tanult I. év. (1842–43). Német nyelvet tanított a székelyudvarhelyi Ref. Koll.-ban (1845–), majd természetrajzot és vegytant oktatott (1856–). Az 1848–49-es szabadságharc idején Bem tábornok segédorvosa

Torockószentgyörgy, 1692. jan. 1., † 1766. okt. 8.:orvos. – S. Pataky István ref. lelkész Görgényszentimrén és Böszörményi Nagy Katalin fia. 13 éves, amikor apja meghalt, testvére S. Pataky István folytatta tevékenységét, lelkész lett Görgényszentimrén. Felesége: Verestói Erzsébet († 1763 k.). – A humaniorák tanulását Görgényszentimrén kezdte meg. Teleki Mihály gr.

Tulajdonképpen a háromszéki kálnoki és kőröspataki Bedőlbőé szakadtak Küküllő megyébe. László (Küküllőm.) nemességét (1786. jun. 19.) legf. helyen igazolta. Irod.: Kempelen

Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Irod.: Kempelen

Mv., 1912. jún. 19., † Bp., 1999. jún.16.: pedagógus. – A bp.-i Damjanich u.-i Tanítóképzőben néptanítói okl. (1930), a Pázmány Péter TE-en pedagógia-filozófia-művészettörténet szakos középisk. tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), a neveléstud. kandidátusa (1989). Bp.-en népisk.-i tanítónő (1933–1945), a bp.-i Neveléstudományi Int. Pedagógiai Főoszt. r. tanára (1945–1948), a Bp.-i

? † ?: főszolgabíró. – Dedrádszéplakon volt főszolgabíró (1940–44). Irod.: Ötvös

→ PATAKI Sámuel

? † ?: kancelláriai fogalmazó, majd törvényszéki tanácsos. Irod.: Újfalvi

? † ?: törvényszéki bíró. – A Mv.-i Kaszinó háznagya (–1920). Irod.: Biás István.

Mv., 1921. aug. 9., † Mv., 2009. szept. 17.: tanár. – A mv.-i R. K. Tanítóképzőben érettségizett (1940), a buk.-i Maxim Gorkij Tud. Egyetem hallgatója majd a kv.-i BBTE-n orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1951–60). Tanított Mv.-en, Maroshévízen, Jobbágytelkén (1943–), Nyárádmagyaróson, majd újból Mv.-en (1957–81). A Nyárádmagyarósi általános iskola ének- és

Lőcse, 1892. dec. 23., † Mv., 1970. jan. 8.: erdőmérnök. – Szülővárosában érettségizett (1910). Erdőmérnöki Főiskolát végzett Selmecbányán (1910–1914).Erdőmérnöki gyakornok a tótsóvári magyar királyi Erdőhivatalnál. A Földművelési Minisztérium a kv.-i Erdőigazgatósághoz helyezte, kinevezték a Görgényvölgyi Erdei Vasúthálózat üzemvezetőjének (1916–1919), majd a Gödemesterháza Uradalmi és Grassal György Erdőipar R.T.palotailvai üzeménél a műszaki

→ MEZEY Tibor

A családból P. Ferenc nyert címeres nemeslevelet (1668. febr. 10.). Irod.: Pálmay

? † ? : Marosszék főkapitánya (1605). Hagymásbodonban volt az ősi háza, amelyben majd Haller Gábor (1614–1663) lakott. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 70.: Udvarházak Mv.-től délre (Nú., 1995. jan.7.); Sepsiszéki

? † ?: ?: A pókakeresztúri ref. templomnak kisméretű ezüst kelyhet ajándékozott (1697). Irod.: Bálint Zsigmond 2010

? † ?: Marosszék notáriusa (1710–14). Irod.: Pál-Antal; Pál-Antal 2002

a család, tulajdonába jutott a disznajói udvarház és a környező falvak, valamint Maros menti, Kolozs, Doboka, Torda, Küküllő és Szolnok vármegyei birtokok (16. sz. elején). Kendi Ferenc erdélyi vajda megakarta szerezni a Patócsy birtokokat, de Izabella királyné visszaadta azokat és tovább birtokolták (1576-ig). Részt vettek a Báthory István elleni harcban,

→ KEMÉNY Jánosné

1755. † , : kereskedő. – Engedélyt kapott kereskedésre Mv.-en (1778). Irod.: Mv.-i örmények

? † Mv., 1783.: erzsébetvárosi polgár. A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények

1849.?, † Mv., 1891. nov. 26.: földbirtokos, kereskedő. – P. Miklós és Istvánfi Veronika fia. Testvérei: P. Gergely; P. Katalin dr. Szentpéteri Jánosné. Felesége: Petelei Mária. Gyermekei: István, Mariska, Margit, Gabriella. – Virilista (1887, 1888, 1889). Földbirtokos, kereskedő, városi képviselő, a r. k. leányiakola pénztárnoka, a mv.-i kereskedő és ipartársulat elnöke.

1786, † ?1849. márc. 12: építész. – Felesége: Ötves Katalin (1787.? – Mv., 1871. ápr. 25.) Gyermekeik: P. János (1813–), P. Miklós, bankigazgató (1814. dec 5–), felesége Istvánfi Veronika; P. Anna Istvánfi Antalné, Katalin (1819–1820).- Tulajdona volt, és saját maga tervezte és kivitelezte a mv.-i Kossuth u.64. sz. alatti L alakú

1751, † Mv., 1806. szept. 12: kereskedő ?. – Neje Lukács Anna Mária alias Dsuvel (–1811. aug. 12 elhalálozása Szumerd Anna Máriaként van bejegyezve). Gyermekei: Mária Katalin (1792–1855). Anna (1795–1796), Lukács (1797. máj. 24, anyja neveként Petráskó Anna Mária szerepel), János (1800. ápr. 21, anyja neve itt Bogdánffi Anna Mária). Irod.:

1776, † Mv., 1847. dec. 23: kereskedő ?. – Neje Issekutz Anna (–1842. febr. 15). Gyermekei: Margit és Anna (1832. dec. 8–). Irod.: Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: kereskedő.- Erzsébetvárosi Görög Kompaniabeli kereskedő, Mv.-en kereskedelmi működési engedélyt kapott (1767). Szerződést kötött a vároassal (1778). II. József idején a városba való letelepítés megkönnyitése következtében városi polgárságot nyert (1786). Irod.: Bozac-Pavel; Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd; Szász- Barabás-Puskás

1871., † ?: bankigazgató, honvédhuszár főhadnagy. – Apja: Gergely († Mv.1908). Anyja:Novák Lujza († Mv.1907). – Szülei hagyatékából tulajdonává vált egy emeletes ház a volt Kossuth u., 67.sz.(1911), amit Maetz Ervin okleveles mérnök tervei alapján építettek, valósítattak meg, csatornáztatott Pontek Sándorral. A Mv.-i Bank és Takarék pénztár vezérigazgatója (1912), majd amikor az beolvadt