Szerző: Fülöp Mária
RHÉDEY Mihály, kisrédei és erdőszentgyörgyi gr.
1720, † 1791. szept. 4.: földbirtokos. – László és torockószentgyörgyi Thoroczkay Mária fia. Felesége: losonczi br. Bánffy Terézia (1740. † Sámsond, 1807. márc. 11. Búcsúztatta: Szilágyi Ferenc és Herepei János. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban). Esküvő (1765). Gyermekeik: Zsuzsa, János, Mihály, Ferenc, László († 1835), Josefa, Terézia. Unokája
RHÉDEY Mihály, kisrédei és erdőszentgyörgyi gr.
?, † ?: földbirtokos. – R. Mihály és Bánffy Terézia fia. Felesége: Bethlen Borbála, Gr. B. Sándor (1741–1793) és gr. Bethlen Karolina (1753–1826) leánya. Lányuk R. Júlia (1790–1875), férje gr. Grundemann János Nepomuk (1780–1843). – Felesége örökölte az anyjától a mezőpaniti Bethlen birtokot és udvarházat és Juliánna leányuk lett a
RHÉDEY Pál
Disznajó, ? † Disznajó, 1658.: erdélyi kamarás, kincstárnok. – Szülei: R. István és Ajtoni Kata. Felesége Suba / Suta Anna. Gyermekeik: István, a mo.-i –gi ág megteremtője; János, elcserélte mo.-i jószágait Istvánnal és Erdélybe telepedett, itt tanácsos; Kata Székely Ádámné. – Erdélyi kincstárnok (1598–1609). Valószínű, hogy Báthory Istvántól adományként kapta
RHÉDEY Pál, kisrédei
? † ? : erdélyi kamarás, kincstárnok.- Felesége losonci Bánffy Zsuzsa. Fia János -a Rhédeyek erdélyi ágának megalapítója. – Erdélyben 1603 táján jelent meg. Bethlen Gábor fejedelem erdélyi kincstartója (1618–20). Irod.: Kelemen Lajos 2006
RHÉDEY Pál, kisrédei
? † 1720 v 22: táblai ülnök. – István és Ajtoni Kata fia. Felesége Boros Borbála. Gyermekei: József, Kata, Zsuzsa. – II. Rákóczi Ferenc híve. A kir. tábla ülnöke (1717–19). Marosszék és Mv. guberniumi inspektora (1702). A Kv.-i ref. Koll. főgondnoka (1695–). Irod.: Erdélyi féniks, Időtár 1; Koncz 1905; Trócsányi
RHÉDEY Pál, kisrédei gr.
Disznajó, 1716, † Disznajó, 1764. dec. 9. temetés napja a ref. templomban.: táblai ülnök, főispán. – R. Ádám (1680–1726) és Bethlen Anna fia. Korán árván maradt, valószínű, hogy a Disznajón élő nagybátyja R. László és felesége Thoroczkai Mária nevelték. Felesége br. Kemény Krisztina. – Kir. Táblai ülnök volt (1717–1719).. Gezséről
RHÉDEY Stefánia, kisrédei gr
Kv., 1836. febr. 23. † Kv., 1925. jan. 25, temetve, Szőkefalva.: birtokos gr.- János Mihály és hadadi Wesselényi Kata lánya. Férje hadadi Wesselényi István (1836–1885). Gyermekei: Margit (1866–1918) Rothenthal Henrikné, Sarolta. Irod.: Gudenus
RHÉDEY Zsigmond, kisrédei gr.
1722, † Drág, 1758. febr. 12., Erdőszentgyörgyön temették 1758. márc. 12.: malomvizi birtokos. – R. Ferenc és br. Daniel Mária fia. Felesége: hadadi br. Wesselényi Kata (1751–1788), kinek anyja szintén Rhédey leány, Zsuzsanna volt. Fia: Ferenc (1756–1771). – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Malomfalván volt udvarháza. Ő örökölte Erdőszentgyörgyöt. Adományokkal
RHÉDEY Zsuzsanna, kisrédei gr., Wesselényi Ferencné
1716., † Hadad, 1771. nov. 17.: birtokos gr.- Pál († 1722) és Boros Borbála lánya. Férje: hadadi br. Wesselényi Ferenc. Gyermekei: Mária-Bethlen Domokosné (1736–1755), Kata-Rhédey Zsigmondné (1735–1788), Farkas. Teleki Sámuelné iktári Bethlen Zsuzsanna nagyanyja. – Könyvgyűjtő. Nem csak gyűjtötte a könyveket, hanem szép ex libriszeket és szupralibriszeket használt, amikor nevét egy
RHODER, Johann
Segesvár, 1772., † ?: gyógyszerész. – Brassóban volt gyógyszerésztanonc, majd a kir. egyetemen magántanulóként tanul. 31 éves korában Pesten a gyógyszerészeti karon szigorlatozott és gyógyszerészmesterré avatták, esküt tett és diplomát kapott (1803. jún. 27–28.). Irod.: Szabó Miklós 2005
RHODIUS, Marinus
Segesvár, ? † ?: tanár. – Tanult Segesváron, Szebenben, Halleban (1716). Irod.: Szabó-Szögi
RIBICS Pál
? † ?: tanár, igazgató. – A r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1767-?). Irod.: Mv.-i R.K.okt; R.k. okt.–1; R.k. okt. –2
RICHTER Rudolf
? † Dicsőszentmárton, 1935., :banktisztviselő. – Középiskolái elvégzése után banktisztviselő lett Siménfalván., majd Dicsőszentmártonban tevékenykedett. Felesége Gridó Julianna tanítónő, aki Dicsőszentmártonban született, apja ubit esperes volt, tanulmányait Nagyszebenben végezte és Dicsőszentmártonban tanított. Irod.: Székelyföld í.k.
RICHTZEIT Zsigmond
1828.? † Mv., 1890. jan. 9.: zsidó hitközségi előljáró. – Testvérei: R. Eszter Weinberger benczéné; R. Regine Steinberger Ábrahámné; R. Pinkás; Weiszburg Amália. Felesége: Spigel Ottilia. Gyermekeik:R. Samu; R. Hermin Lefkovits Miksáné; R. Regine Kohn Jakabné; R. Paula; Arthur; Vilma; Móricz; Bertalan; Vilmos. – A mv.-i zsidó reformista csoport élén
RICHZEIT Arthur
Nagyercse, 1872., † ? : Hírlapíró. – Tanult Szászrégenben a gimnáziumban majd Kv.-on volt egyetemi hallgató, előbb azonban nagyobb utazást tett (1898–): járt Barcellónában, Antwerpenben, Londonban, New-Yorkban stb. Részt vett a spanyol-amerikai háborúban. A Dreyfuss-ügy tárgyalásakor Rennesben tartózkodott, ahonnan tudósításokat küldött a hazai lapoknak. Visszatérve Kv-on telepedett le. Hírlapíró (1900–). Az első,
RIEDL Adolf
Nagyvárad, 1889, † Mv., 1982. okt. 20.: mérnök, tanár. – Mv.-en a villamostelep üzemvezetője, igazgatója. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 37. közös gy e.hez vonult be mint cs. kir. repülő, a Kiev-Odessza-Lemberg-Bécs repülőposta-vonal kiépítője és műszaki vezetője volt. Jitöntetésekkel szerelt le. A mv.-i városi villanytelep igazgatója volt. Egyetlen lánya
RIEGER Ottó
? † ?: orgonaépítő. – A Riger orgonagyár bp.-i leányvállalatában építették a ref. templom orgonáját Ádámoson (1911) és Szőkefalván (1914). A Rieger testvérek sziléziai orgonagyárában rendelték meg (1911. dec. 30) a mv.-i Kultúrpalota orgonáját, Antalffy-Zsiros Dezső, Schmidthauer Lajos bp.-i orgonaművészek és Karácsonyi István szakértő tervei alapján. A hárommanuális orgona megérkezett (1913.
RIEGLER Nina
? † ? : mv.-i kiállító. Irod.: Gelléri Mór : Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881)
RIEMER Károly, § Rimer Károly
Fogaras, 1892., † ? 1944 : tisztviselő, bankigazgató. – Bankfiók vezető Szászrégenben. Tényleges katonai szolgálatra jelentkezett (1913. okt.) Mv.-en a 22. h. gy. e.-ben. Részt vett az I. vh.-ban (1913. okt.–22. márc.) az orosz fronton harcolt mint szakaszparancsnok, megsebesült, majd hadifogságba esett az északi harctéren, 6 év és 10 hónapig tartották ott. Zászlósként
RIESZ Albert
1890.? † Kv., 1942. ápr. 8. Mv.-en temették: ügyvéd, főhadnagy. – R. Károly fia. Felesége: Dudutz Erzsébet (1900.? – Mv., 1941. jan. 10.). – A mv.-i Agrár takarékpénztár Rt. felszámolója, Mv. sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, a M. Nemzeti Bank váltóbirálója. – A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja, titkára (1928–31)
RIGMÁNYI, rigmányi család
R. Albert nyert primipilusi levelet (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen ; Pálmay
RIGMÁNYI Benjamin
1956. ?, † Mv., 2010. jún. 21.: ref. lelkész. – Szentgericei lelkész. Irod.: Nekrológ (Nú., 2010. jún. 22.)
RIGÓ János
1896.† 1977.: evang.lelkész. – Felesége: Réther Margit (1901–1996). – Lelkipásztor Szatmárnémetiben (1923–), Székelyzsombor lelkésze (1938–). Irod.: Csáky
RIHA Ferenc, §
? † ?: szobrász, sportoló, kerékpározó. – Felesége: 1. Timár Katalin. Gyermekeik: Ilona Bustya Albertné; Ferenc; 2. Madarász Erzsébet, volt Bernády Györgyné. – Bernády György munkatársa. Az MSE tagja (1902–), főtitkára (1905). Mv. első bajnoka, a kerékpársport művelője, több verseny győztese pl. a kerékpárverseny győztesei között volt (1902. jún. 21.). A
RILL Albert
Medgyes, 1886. nov. 18., † Szerdahely, 1946. dec. 29.: r. k. pap. – Medgyesen, Székelyudvarhelyen érettségizett, majd Gyulafehérváron teológiát végzett. Pappá szentelték (1909. jún. 27.), után 5 évig Brassóban káplán. Az első vh.-ban mint tábori lelkész az olasz fronton volt (1914–18), és a II. o. lelkészi érdemkereszttel tüntették ki. Plébános Marsosludason
RIMASZOMBATI Sámuel; Szombati Sámuel, rimaszombati
? † Gyulafehérvár, 1738.: ref. lelkész, tanár. – Erdélyben született. A gyulafehérvári ref. koll.-ban senior (1713), ugyanott a zsidó nyelvben és logikában praeses és az oratoria-classisnak osztálytanítója volt; a franekerai egyetemre iratkozott be (1721–), innen hazatérve (1724), a szatmári iskolánál, majd Székelyudvarhelyen (1729–34) talált alkalmazást. A Zsibón megtartott (1734) jelölés
RIMEG Ödön, §
Bacza, 1868., † Mv., 1930. aug. 14.: tanár, szerkesztő, költő. – Testvére: R. Etelke Felméri Sándorné. Felesége Kritsfalusy Jolán. Gyermekeik: R. Berta Tyma Lajosné; R. Margit Cheţan Endre; R. Ibolya. Mv.-t r. k. főgimnáziumi tanár (1893–), a latin és m. nyelvet és irodalmat és testnevelést tanította. Az MSE alapító tagja (1898),
RIMER, Mihai; Rimmer
1971. aug. 8., † Mv., 1989. dec. : munkás. – Az 1989-es forradalom résztvevője, egyike Maros megye mártírjainak (1989. dec.). Irod.: Ioniţoiu
RIMONNAI József
? † 1820. jan. 22.: r. k. pap. – Kv.-on, Gyulafehérváron és Budán tanult (1782). Gyulafehérváron szentelték pappá (1781. nov. 4.). Káplán Brassóban. Plébános Farkaslakán (1784), Szentháromságon (1790), Harasztoson (1805). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
RING Sándor
1899., † Mv., 1985. aug. 6. : építkezésianyag kereskedő Mv.-en. – Felesége Bokor Mina / Anna, elváltak. Iskolái elvégzése után fűrészgyári vezető volt, majd társas alapon Léwi Andorral lett önálló (1927). A vh.-ban mint önkéntes vett részt. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Székelyföld í.k.
RINGLER Géza
Bp.,1899., † ?: iparművész.- Münchenben, Nürnbergben és Bécsben végezte tanulmányait, lakberendezési szakon végzett. Mv.-re telepedett (1920–), kis művésztelepet alapított az itt élő iparművészekkel közösen. Magánlakások számára tervezett lakberendezéseket. Irod.: Molter 2.
RINGLER Zsigmond
? † Mv., 921 júl. 7: vállalkozó, gyárigazgató. – Mv.-e a Fa- és Árukereskedelmi Rt alapító igazgatója. Irod.: Időtár 3
RISKÓ László
Császári, 1838. dec. 6., † 1918. márc. 3.: r. k. pap. – Nagykárolyban, Szatmáron és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1862. júl. 18.). Káplán Mv.-en, Székelyudvarhelyen (1864). Jobbágytelkén volt plébános (1864–1904). Plébánialakást építettek (1902). Elkezdte a Historia Domus írását, amelyben a plébánia hűséges krónikásának bizonyult. Igazgató tanító volt (1864–1905)Irod.: Emlékkönyv a
RISTEA, Ioan Oprică, § Ristea Oprică Ion; Ristea Ion
Băileşti, 1933. dec. 1., † Mv., 1983. ápr. 23.: kémikus, egyetemi tanár. – Középiskolát a mv.-i Papiu Ilarian Liceumban végzett (1952) ; a kv.-i BBTE kémiai fakultásán szerzett oklevelet (1957). A MOGYI munkatársa (1959–), a Gyógyszerészeti Fakultás Szervetlen Kémiai Tanszékének tanársegédje (1959–66), megszerezte az egy. előadó tanári fokozatot és a Gyógyszeripari
RISZTEK Károly
? † ?: tanár. – Segédtanfelügyelő Mv.-en. A mv.-i állami polgári fiúiskola tanára, díjtalanul tanított a háború alatt (1914–15). Irod.: Koszta
RITTER Ferenc
? † ?: számtanácsos. – Ritter József fia. Felesége: Beregszászy Anna (1873. ? – Mv., 1911. márc. 12.). Gyermekeik: Annuska; Bandi; Margit. – Mv.-en kir. pénzügyi számtanácsos. Irod.: Gyászjelentő
RITTERBAND, Olly
Nyárádszereda, ? † ?: festő, mozaikművész. – Párizsban, Ravennában, Rómában tanult. Dániában élt (1944–) ahol mozaikkészítést tanított. Kiállított Koppenhagaban (1972, 78), Rostockban (1973), Moszkva (1974); Tel Aviv (1975); New Yorkban (1975), Bp.-en (1977). A Friends of Mosaics Art elnöke, a Gendofte Kulturális Egyesület vezetőségi tagj, a Danmark Loge kitűntetettje. Irod.: Molnár; Szabó-Kállai
RITTERSBURG József
1886., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a cipészipart tanulta ki és Gyulafehérváron önálló mester lett, majd Görgényszentimrén volt üzlete (1910–26), azután gazdálkodott. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, fogságba esett és 3 év műlva tért haza. A községi képviselőtestület tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k..
RITTMANN Béla, §
? † ?: kereskedő. – Szászrégenben kereskedő. Besorozták a dézsi 32. h.gy.-e.-hez (1914. aug.–1918. nov). Telefonos szakaszvezető volt az orosz fronton, ahol megsebesült. Kitüntetései: O 2, Ob, Seb. érem ig. a., Károly cs.k. Irod.: M. hadviselt zsidók; Reghin, militari
RITZ család
Ősei szájhagyomány szerint Belgiumból jöttek. Párizsban van az előkelő Ritz szálló. A Ritz név ritka, Rist alakban előfordul a németeknél és franciáknál is. Cipőfelsőrész, lábfej-felsőrész a jelentése németül, magyarban rüst néven vették át a labdarúgók. Régi francia nyelven a kendervászonnak a neve. Ismert volt egy Charles Ritt nevú svájci születésű
RITZ Adalbert; Ritz Albert
Mv.,1927., + Bp., 2004. nov.11, eltemetve Mv. nov. 29:, kelmefestő, kocsmát is működtetett.
RITZ Antal-Márton
Mv., 1869., † 1951.: vendéglős és asztalos. – R. Mihály (1837) és Karsai Mária fia. Testvére. Albert. – Kereskedelmi tanfolyamot végzett, majd kitanulta az asztalos mesterséget. Mv.-en önállósította magát (1895), famegmunkáló közműhely tulajdonosa.Majd vendéglőt bérelt (1906). Saját vendéglője volt a Szentgyörgy téren, kuglipályával, parkkal. Az épületet ovodává alakították a szociálizmusban. A
RITZ Gábor; Radó Gábor
?., † ? : tisztviselő. – R. Mihály (1837) és Karsai Mária fia. – Magasrangú tisztvielőként Radóra változtatta a nevét. Irod.: Bodolai Gyöngyi: A Ritz család titka (Nú., 2016. márc. 17.)
RITZ István
1896., † Mv., 1979.: kelmefestő. – R. Károly és Vass Mimi fia. Testvére: Sándor. – Felesége:Balog Mária. Fiaik: István, László. Az MSE a szabadfürdőben az első nyilvános versenyen Jakab János, Ritz István és Moldován Károly (1921. szept. 8.) voltak a gyüztesek. Magához vette és támogatta, fiával együtt tanítatta Bod Károlyt (ma
RITZ Károly
1864., † Mv., 1944 : kelmefestő, fürdő létesítő, vendéglős. – Mihály (1837) és Karsai Mária fia. Felesége: Vass Mimi (1868–1951). Esküvő: 1888. Gyermekeik: Erzsébet, Anna, Ilona-Zsuzsa, István és Sándor. – A Kossuth u.-ban megvolt már R. Károly kelmefestő üzeme államosításig (1883–1949). Megvett a Turbina árok a vasút és a Maros között mintegy
RITZ László
Mv., 1931., † Mv., 2005. márc. 10. : kisiparos, kelmefestő. – Felesége: 1.?; 2. Jeney Éva (1939. febr. 11. – 2012 v. 13). Leányuk: Mercedes Hajnal Gyuláné. – A Bolyai Farkas középiskolában érettségizett. Katonának vitték, a köpeci szénbányába dolgozott, sportolóként bekerült a csíkszeredai jégkorongcsapatba. A brassói Vörös Zászló üzemben volt autószerelő-karbantartó.
RITZ Mihály
1837., † ? : asztalos. – Felesége: Karsai Mária, eskövő: 1863. Gyermekeik: Károly, felesége Vass Mimi; Mária (1865–) váraljai Szabó Gáborné, Albert, Antal-Márton, Mihály és Gábor. – Asztalos műhelye volt Mv.-en a Malom u. környékén, vidéki megrendelőknek készített bútorokat. Irod.: Bodolai Gyöngyi: A Ritz család titka (Nú., 2016. márc. 17.)
RITZ Mihály
1874., † ? : asztalos. – R. Mihály és Karsai Mária fia. Fiúk: Mihály. – Iskoláit Mv.-en és Bp.-en végezte és az asztalosiparban szabadult fel. Segédéveinek letöltése után Mv.-en önálló mester lett (1910–), főleg épületasztalos munkákat készített, számos köz- és magán épület munkája fűződik nevéhez. Szállított bútort a mv.-i régi Városháza
RITZ Sándor
1898., † 1989.: kelmefestő. – R. Károly és Vass Mimi fia. Testvére: István. Felesége: Révész Bella Irod.: Bodolai Gyöngyi: A Ritz család titka (Nú., 2016. márc. 17.);
ROB János
1895 † Mv., 1946. márc. 27.: színész. – 51. évében halt meg (Szabad Szó, 1946. márc. 31.)
RÓBERT Endre
Gyulafehérvár, 1917. szept. 22. † Kv., 1990. aug. 30. : tanár, biológia prof., természettudományi író. – Középiskolát Mv.-en végzett (1934), természetrajz szakos tanári oklevelet a kv.-i román egyetemen szerzett (1939). Középiskolai tanár Mv.-en (1940–49), majd egyetemi adjunktus, az általános biológia előadója a Bolyai, ill. BBTE-en nyugalomba vonulásáig (1979). Első írása az
ROBU, Mircea Lazar
? † Mv., 1970. máj., 13.: törzsörmester. – Meghalt a mv.-i árvíz alkalmával, életét áldozva a mentésben (1970. máj. 13.). Utca név viseli nevét Mv.-en Irod.:Ma 25 esztendeje (Nú., 1995. máj. 13.); Máthé Levente
ROD György
? † ?: fafaragó és műbútorasztalos a 16. században. – Ismert műve a szénaverősi (Maros) templom díszes stalluma (1540). Irod.: Éber (1935)
RODÉ Edit
? † ?: festőművész. – Temesváron képzőművészeti főiskolát végzett. Mv.-en tevékenykedett. A Barabás Miklós Céh tárlatán állított ki.Csendéletképeket és Irod.: Barabás M. Céh; Molnár; Szabó-Kállai
ROEDIGER Jenő, § Roediger Eugen
Kv., 1871, † Mv., 1951.: fogorvos. – Középiskoláit és az egyetemet Kv.-on végezte (1896), főorvos dr. (1896). Részt vett az I. vh.-ban (1914–). A 712 majd a 606 tábori kórházak parancsnoka, az olasz harctéren bellunoi táb. kórházat vezette, a mv.-i katonai korház parancsnoka volt főtörzsorvosi rangban( 1918–). Az impérium váltás után
ROEDIGER Jenőné, §
? † ?: az I. vh.-ban Mv.-en működő katonai korház ápolónőinek vezetője és irányítója (1914. szept. 7.–1915. jan. 31.), az érkező sebesültek fogadója. Aktív tagja a fronton harcoló katonák megsegítésére indított gyűjtésnek (1914. aug.). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Mv. és a háború 1
ROGNEANU, Alexandru
Tuson,1937.,† Uzdiszentpéter, 1985.: tanár. – Kv.-on a BBTE román – történelem szakán tanári okl.-t nyert. Tanító majd tanár és iskolaigazgató Uzdiszentpéterben, ahol román nyelvet tanított. Szerkesztette a falu Înfrăţirea c. havonta megjelenő újságját (1972–74). A falu minden gazdasági és művelődési tevékenységében fontos szerepe volt. Irod.: Sânpetru de Câmpie
ROHBOCK Ludwig; Rohbock Lajos
? † ?: rézmetsző. – Rézmetszete Mv.- ről, Segesvárról (1850),.a gernyeszegi Teleki-kastélykert homlokzata a parkból c.acélmetszete (1857 után) készült és mind a háromalkotást Darmstadtban nyomtatták. Irod.: Fekete; Időtár 2; Ţările române văzute de artişti străini (Buc., s.a.)
ROHMER Georg
? † ?: polgármester. – Fületelkén volt polgármester. A földosztáskor (1921) nem létezett a faluban nagybirtos, de a falu földjei, erdei és legelői kis parcellákban a szász lakosok birtokában és köztulajdonában voltak. A köztulajdon birtokából a betelepített román lakosoknak osztottak házhelyet, amiért az őshonos szászok hevesen kontesztáltak, nem akarták befogadni őket,
ROHN Nándor
? † ?: segesvári áll. isk. igazgató. – Az EMKE alapítótagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885. ápr. 12). Irod.: Sándor
ROHRMANN Márton
1797. ? † Mv., 1865. jún. 14.: ev. lelkész, jegyző, tanító, lelkész. – Felesége: Barton Luiza. Gyermekeik: Luiza Székely Ádámné; König Mihály. – A mv.-i evang. egyház jegyzőkönyveinek töbségét vezette (1831–). A számadásokat mint hitközségi jegyző és hitoktató állította össze. Ezért fizetésül a paplakban lakhatott (–1840). Német magántanító volt (1831–). A hívek
RÓKA Márton, P.
Székelyudvarhely, 1646., † Mikháza, 1704. febr. 22.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1662. nov. 1.). Excellentissimus concionator et organista. Csíkból ment Mikházára, utközben Szováta halt meg. Irod.: György: A ferencrendiek
ROMAN, Alexandru
? † ?: tanító. – Radnótfáján tanított a g. kat. román tannyelvű iskolában (1875–85), azután Abafájára került, első okleveles tanítóként a faluban (1890–1929). Új iskola építésére a hívektől gyűjtött pénzt, majd kéttantermes iskolát, tanítói lakást és csemete- és iskolakertet létesített (1910). Irod.: Abafája; Costea 1999
ROMÁN Bandi, András
Mv., 1904. nov. 16., † Buk., 1982. okt. 13.: munkásmozgalmi harcos. – Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, részt vett a mv.-i KISZ létrehozásában, a bérmozgalmak, tüntetések szervezésében, a röpcédulák és a pártsajtó terjesztésében. Az RKP tagja (1921–), küzdött a mv.-i Munkásotthon megnyításáért (1930), többször letrtóztatták, börtönre itélték. Harcolt a spanyolo.-i polgárháborúban (1936–39),
ROMAN Constantin
? † ?: molnár. – Mezősámsondon malomtulajdonos volt (1926). Irod.: Pană
ROMAN, David
Magyarfülpös, 1886. febr. 10., † Nagyszeben, 1959. nov. 17.: tanár. – Az általános iskolát Balázsfalván (1907), tanítóképzőt Kv.-on végzett (1919), specializálta magát torna, kézimunka, szépírás, gazdaságtanra.Tanító Hétbükkön (1907–12), Magyarfülpösön (1912–14); Mezőszabad-ban (1914–19); a mv.-i M. Eminescu elemi iskolában (1919–20), helyettes tanár (1920–22), ideiglenes tanár (1922–29), véglegesítették, az Al. Papiu Ilarian Líc.
ROMAN, Filipus
? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Nagyfülpösbe helyezte szolgálni (1816. márc. 14.–). Irod.: Dobozi
ROMAN George
? † ?:. Irod.: Mester Miklós : Az autonóm Erdély és a román nemzeti követelések az 1863–64. nagyszebeni ogy.-en (Pécs, 1936)
ROMAN, Ioan
? † ?: ort. pap. – Udvarfalván a jelenlegi ort. templom építtetője, aki a hívek és a korabeli mv.-i polgármester, Emil Dandea, anyagi segítségét élvezte (1935–38). Irod.: Şincan 2006
ROMAN, Ioan
Székelyuraly, 1888. jún. 8., † Mv., 1977. febr. 17.: g. kat. lelkész, esperes, kamarai elnök, kormánybiztos. – Az elemit Mv.-en végezte, Balázsfalván a g. kat. gimnáziumban érettségizett, majd teológiát végzett, g. kat pappá szentelték (1911. dec. 19.). Plébániai gondnok Karácsonyfalván (1911–14), majd Marosszentannán lelkész (1912–40). Marosszentanna hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen
ROMAN, Ion
? † ?: tanító. – Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă
ROMAN, Ion
Székelyuraly, ? † Máramarossziget, 1950. :lovassági százados, antikommunista ellenálló, harcos. – Irod. : Ioniţoiu
ROMAN, Ion / Ioan
? † ?: ügyvéd, önkormányzati képviselő, a Mezőgazdasági Kamara elnöke. – Mv. időközi bizottságának művelődésért felelős tagja (1929). A Mezőgazdasági Kamara elnöke (1933), egy román szövetkezet felállításán fáradozott. Irod.: Időtár 3
ROMAN, Ion Petre
? † Mv., 1970., máj. 13.: törzsörmester. – Életét áldozta a mv.-i árvíz mentési munkálatai közben. Emléktábla és utcanév őrzi tettét. Irod.: Máthé Levente; Ma 25 esztendeje (Nú., 1995. máj. 13.)
ROMAN, Iov
? † ?: ügyvéd, politikus. – Paraszt Párti politikus a Maros megyei tanács tagja (1926); az ügyvédi kamara ideiglenes bizottsági tagja (1939). Irod.: Időtár 3
ROMAN, Liubovi
Năduşiţa (Moldova), 1915., † ? : tanítónő. – Tanított: Veaca, Prundeni, Urmenis, Keresztúr. Irod.: Omagiu
ROMAN, Nicolae
? † ?: ort. pap. – Kerelőben szolgált (1941. dec. 1.- 1948. okt. 23.), távozása előtt Ioan Suciu, balázsfalvi püspök még megáldotta az új templomot, ahol szolgált (1948. okt. 21). Irod.: Şincan 2006
ROMAN, Profilie
Cserged, 1921. jún. 29., † ?: mezőgazdasági munkás, népitáncos, énekes. – Több nemzetközi folklórfesztiválon kitűntették mint a csergedi vegyes népiegyüttes tagját. Irod.: Conţiu : Florile dalbe, flori de măr
ROMÁN Viktor
Homoródszentmárton, 1937. márc. 12 – † Saron-sur-Aube, 1995. ápr. 12. : szobrász. – A mv.-i művészeti iskola felfedezettje. Román Viktor útja messzire vezetett, Franciaországban vált elismert szobrásszá. Román Viktor a mesterétôl, Izsák Mártontól állandó feladatokat kapott és annak mûtermébe bármikor bejáratos volt. Nála már korán kialakult a stilizált világ, az otthoni
ROMAN, Visarion, §
Szőkefalva, 1833. júl. 5., † Nagyszeben, 1885. ápr. 29. : tanár, közgazdász, újságíró. – Tanult Medgyesen m. Elemi iskolában (1841–42), majd Erzsébetvárosban és Mv.-en, Szebenben a teológiai és pedagógia intézetben végzett (1852–54). Kisegítő tanár volt a nagyszebeni érseki tanítóképzőben. Ezzel egyidőben a püspökség nyomdájának könyvelője és felügyelője volt. Tanító volt
ROMANAŢIU, Aurel
Petele (Maros), 1889. okt. 28., † ? : erdészmérnök. – Balázsfalván tanult a g. kat. gimn.-ban Erdészeti Akad.-át Selmecbányán végzett (1914–18). Irod.: Sigmirean
ROMANUS
? † ?: plébános, esperes. – Székelyvásárhely (Novum Forum Siculorum) első ismert plébánosa (1323, 1325,1332–36), marosszéki főesperes. A mv.-i Szent Miklós plébániatemplom plébánosaként évente tekintélyes összeget fizetett a Szentszéknek pápai tizedként (1332–33, 1335), ez volt a Székelyföld legjövedelmezőbb plébániája.Temploma a mai ref. koll. helyén állt. Sem a templomból sem a kürülötte
ROMANU-VIVU, Constantin, § Costantin Romanul; Roman
Szászpéntek, 1821. febr. 9.,v. 1821. máj. 13., † Marosszentgyörgy, 1849. febr. 9 v 1849 márc eleje.: tanár, az 1848-as forradalom mártírja, N. Bălcescu közeli munkatársa. – Teológiai tanulmányait Balázsfalván végezte (1842–45), félbehagyta tanulmányait a S. Bărnuţiu és társai valamint Lemeny között zajló konfliktusok miatt. Buk.-be ment, ahol tanár a Schewitz
ROMER Flóris
? † ?.: szerzetes – Bencés rendi szerzetes, művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.,és tagja a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának megalakulásától haláláig. Szerkesztette az Archaeologiai Értesítőt és Archaeologiai Közleményeket.
RÖMER Georg / György
Fületelke, 1822. okt. 22., † Cikmántor, 1889. nov. 10.: ág. ev. lelkész. – a segesvári teol.-pedag. intézet bevégzése után népiskolai igazgató volt Szásznádason (1842–47); lelkész Hundorfon Csatófalva (Maros) (1847–54); Cikmántoron (1854–1889). – F.m. : Geschichtliche Nachrichten über die evangelisch-sächsische Gemeinde Zuckmantel. Zur Erinnerung an die Jahresversammlung des Schässburger Zweigvereines der Gustav
RÖMER György
? † ?: mulatótulajdonos. – A mv.-i Súrlott Grádics bérlője volt (1938). Irod.: Időtár 3)
RÖMER, Karl,
Segesvár, 1892. szept. 6., † ?: orvos. – Apja cipészmester. A segesvári gimn.-ban érettségízett, az egyetemet a kv.-i egy. Orvosi Karán (1912–15), és a Bécsi Egy. Orvosi Karán hallgatta (1915–). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
RÖMER, Karl / Carl / Károly
Cikmántor, 1860. nov. 25., † Medgyes, 1942. okt. 7.: tanár, költő, irodalomtörténész. – Apja lelkipásztor. A gimnáziumot Medgyesen végezte (1880), azután Kv.-on bölcseletet, teológiát és germanisztikát, Halle-ban (1881–), Berlinben és Jénában (1884) tanult, oklevelet szerzett (1888). Gimnáziumi tanár volt Medgyesen az ev. főgimnáziumban (1889–), majd lelkész Szentágotán (1903–09), Muzsnán (1909–16)
RÖMISCHER, Fritz
Szászrégen, 1884. ápr. 11., † Vöcklabruck, 1960. szept. 12. : fényképész, festő. – A bécsi fényképészeti kiképzés után, Besztercén üzemeltetett saját fényképészeti műhelyt (1921–44), amely a divatos fotók mellett, Beszterce-Naszód vidéki népviseleti fényképekről vált híressé. Irod.: LSS
ROMONŢAN Ioan; Romonțianu Ioan
Magyarsárd, 1860. szept. 6., † ?: g. kat. pap. – Gimn.-ot Kv.-on, teológiát Balázsfalván végzett (1887). Megnősült és Balázsfalván pappá szentelték (1888. nov. 11.). Plébániai gondnok Petelén (1889. szept. 22. –) Petelén (1889). Magyargórbóra helyezték (1890–). Irod.: Dobozi; Șematis