Maros megyei életrajzi lexikon

1799., † 1804.: építész, kőművespallér. – Gyulafehérvári építész Teleki Sámuel megbízásából a Teleki Téka építésének tervét a bécsi Ernest Koch (1755–1825) készítette el (1797). Ennek ismeretében Türk Antal tervezte meg Mv.-en a Teleki Sámuel házát és könyvtártermét. Türk tervei alapján készítette el saját tervét (1799. júl. 22.). Irod.: Deé Nagy Anikó

Mv., 1850 †?: orvos. – Apja adószedő. – Tanult a Bécsi Josephinum Kat. Orvosi Intézetében (1868–72), a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1869–73), a Bécsi Egy. Jogtud. Karán (1877–78). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.

Segesvár, 1934. aug. 4., † Camaiore., 2019. márc., 29.: író, költő. – Germanisztikát Buk.-ben tanult. Német tanár volt Szászdányán, majd szerkesztője a Neue Literatur c. folyóiratnak (1959–69), az NSzK-ba távozott (1969). Stuttgartban és Camaiore/Luccában (Olaszo.) élt. Lírikusként, irodalomkritikusként és -történészként elkülönült a romániai német szocialista realizmus módszereitől. Verseiben tudatosan követte a

Abrudbánya, 1925. jún. 15. aug. 22., † Nagyvárad, 1988.: gyógyszerész. – Sch. Olivér (1890–1973) gyógyszerész és Vámosi Erzsébet fia. Testvére: Olivér. Felesége: Barátky Anna (Váradszőllős, 1928. jún. 23. –?), gyógyszerész. – Tanuló volt Abrudbányán, Kv.-on és Nagykárolyban érettségizett (1944), Katonai szolgálatot teljesített, orosz fogságban töltött két évet (1945–47). Visszatérte után

Segesvár? † Volkány, 1822: tanár, pap. – Tanult Tübingenben teológiát (1780). Tanár Segesváron, lelkész Volkányban (1797–1822). Irod.: Szabó–Szögi.

Segesvár, 1738 v. 39., † Nagyszeben, 1774. febr. 10.: orvosdoktor. – Apja Sch. Christian ág. ev. lelkész volt. – Tanult a jenai egyetemen (1760); városi tiszti orvos volt Nagyszebenben. – F. m.: Dissertatio inauguralis medica de mixtione corporis humani, quam sub auspiciis summi Numinis praeside Ernesto Antonio Nicolai … pro

Székelybő, 1920. jún.12, † Oroszo., Korosztyény térségében, 1943. ápr. 9., a 20845. sz. sírhelybe helyezték örök nyugalomra. Irod.: Papp–Szente.

1849?, † Mv., 1883. júl. 12.: ügyvéd. – Anyja: Sch. Charlotte, Lindinger akad. tanár özvegye. Testvére: Sch. Gusztáv, gimn. tanár. Felesége: Henrich Louise. – Mv.-i hites ügyvéd. Irod.: Gyászjelentő.

Dunaszegcső, 1877., † Székelybő (Maros), 1937.: gépész. – Cséplőgépével járta Erdély falvait, ökrökkel vontatta egyik gazdaságból a másikba az erőgépét, amelyet gőzzel hajtott meg. Gőzt szalmávat, fával állított elő, később belsőégésű motorral hajtotta meg. Bőben kovácsműhelyt épített. Irod.: Papp–Szente.

Segesvár, 1734. ápr. 9., † Medgyes, 1821. jan. 16.: ág. ev. lelkész, apja Sch. András szíjgyártó és városi tanácsbeli volt. – Sch. nyolcéves korától két évig szüleivel Berethalomban lakott, azután ismét visszatért Segesvárra, majd a nagyszebeni gimnáziumban tanult (1754–), a vizsga letétele után pedig Knoblauch Keresztély kereskedő segítségével az erlangeni

Gyimesbükk, 1909. máj. 7., †?: r. k. pap. – Csíkszeredában és Gyulafehérváron tanult, pappá szentelték (1931). Eheden volt plébános (1934–41). Felfüggesztve (1942). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

Tölz (Bajorország), 1732, † Mv., 1789.: kőművespallér, építőmester. – Bajoro.-ból került Mv.-re, ahol előbb Toldalagi László foglalkoztatta, majd Teleki László és rokonai dolgoztattak vele. A Toldalagi és a Teleki grófok hívták meg Mv.-re, ahol 30 évig (1763–1789) vezette a városi önkormányzat összes jelentős építkezését, valósággal monopolizálta a helyi építőipart. Fő művei:

Segesvár? † Rados, 1839.: tanár. – Tanult Jénában. Tanár volt Segesváron, lelkész Radoson (1805–39). Irod.: Szabó–Szögi.

? †?: orgonaművész. – Az I. vh. idején Mv.-en jótékonysági célú hangversenyeken is fellépett. Irod.: Mv. és a háború 1.

Mv., 1920. jan. 21., † Mv., 2008. jan. 14.: tanár, fotó és filmes. – Apja Bécsben sajátította el a virágtermesztés tudományát. Hét fia volt egyik sem követte mesterségét, technikai, művészi elhivatottságot éreztek magukban. – Mv.-en végezte a középiskolát (1938), a kv.-i BTE matematika-fizika szakán szerzett oklevelet (1958), de már korábban

Mv., 1906., † Mv., 1989. nov. 4.: technikus, műszerész, könyvtáros. – Felesége: Bukaresti Irma. Gyermekeik: István, Péter. – Dolgozott a MOGYI és kórházak alkalmazottjaként, a műszerek karbantartója. A Maros Megyei Könyvtár Műszaki részlegének vezetője (1962–64). Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. nov. 5.).

Segesvár, 1880. márc.19., † Kv.?: tisztviselő: Középiskolát Segesváron végzett, azután uo. kereskedő, majd Besztercén postai tisztviselő. Buk.-be az Egészségügyi Minisztériumba kerül, majd kinevezik a buk.-i Vakok Intézetének gondnokává (1925–1930), Kv.-on a Principesa Ileana Vakok Intézetének gondnoka (1930–). A II. vh.-ban Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki. Irod.: Lexiconul vieţii publice.

? †?: építőmester a 20. sz. elején. – Bp.-i építész. Mv.-en a városháza pályázatra harmadik díjat megosztva kapta Várady Árpáddal (1905. máj. 24.). Irod.: Időtár 5/3.

1817., † 1875.: orgonaépítő. – Brassói orgonaépítő 19 ismert alkotása közül a szászrégeni német evangélikus templom orgonája (1849), a sáromberki ref. templom számára készült orgona (1855–57) és a szászrégeni német evangélikus templom orgonája (1858) ismert Maros megyében. Később Mesnyi János javította. Irod.: Csíky Csaba.

Kakasd? †?: állatorvos. – Tanult Bécsben (1823). Irod.: Szabó–Szögi.

Brassó, 1899., † 1949. máj. 24.: vegyeskereskedő. – Iskoláit Mv.-en végezte, ahol kereskedelmi érettségit tett. Az első vh.-ban a 82. székely gy. e.-del harcolt (1914–16). A MÁV szolgálatába került. Az impériumváltás után elbocsátották. Szovátán telepszik le (1929) és önálló vegyeskereskedést nyitott. A M. Iparegyesület és Kereskedelmi Egyesület tagja volt. Irod.: Mv.-i

1913.?, † Mv., 1998. okt. 14.: öntőmester. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. okt. 15.).

Szászrégen 1863. nov. 17. v. Malomárka, 1862 †?: tanár. – Apja pap. – Egyetemi tanulmányait a Tübingeni Egy. Hittud. Karán (1882–), Berni Egy. Hittud. Karán (1883), a Lipcsei Egy. Hittud. Karán (1883–85), a Bécsi Egy Bölcs. Karán (1885) folytatta. Hazatérése után tanár Besztercén, lelkész Alsóidecsen (1891–1959), Vajolán (1895–1900), Szászpénteken (1900–1922).

Szászrégen, 1837., †?: tanár, pap. – Apja kereskedő. A középiskolát Segesváron végezte, majd külföldi egyetemeket látogatott: Bécs. Prot. Teológiai Int. Hittud. Kar (1859–1860), Bécsi Egy. (1859), Heidelbergi Egy Hittud. Kar (1860–), Berlini Egy. Hittud. Kar (1861). Hazatérve Szászrégenben tanár, lelkész Vajolán (1866–), Malomárkában (1872–1912). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.

Szászrégen, 1895. máj. 29. † Olaszo., 1918. nov. 1.: őrmester. – A 116. cs. kir. tüzérezredben szolgált, az Olaszo. elleni harcokban esett el. Irod.: Reghin, militari.

? †?: segesvári kitüntetett. Irod.: Az 1885 évi Bp.-i Országos Általános Kiállítás: A jury-tanács határozatai alapján kitüntetett, valamint a versenyen kívül álló kiállítók és kitüntetett közreműködők jegyzéke (Bp., 1885).

? †?: építész, tervező. – Szászrégenben nevelkedett, Bp.-en végezte tanulmányait a második vh. alatt. A kanadai kormány tanácsadója, több könyv szerzője. A Mc. Gill Egyetem építészeti karán tanított. A lakóházépítés foglalkoztatta. Irod.: Bíró Donát; Nú. (2001. szept. 22.).

1907., † Mv., 1977. márc. 18.: szerkesztő. – A Mv.-en megjelent Sport-Riport, majd Riport (1936–40) szerkesztője volt. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; RMIL Sport.

1834?, † Mv., 1882. jan. 31.: vendéglős. – Felesége: Fischer Amália. Gyermekeik: Sch. Gyula köz- és váltóügyvéd, felesége Láng Luiza; Sch. Sándor, kir. mérnök; Sch. Márton, m. kir. pénzügyi fogalmazó gyakornok; Sch. Károly, cs. kir. tiszthelyettes. – Mv.-en volt a M. koronához c. vendéglője a Sáros utcában (1869), a Pest

1828? † Mv., 1884. okt. 7. Szászvessződön temették.: ? – Felesége: gálospetri Csongrádi Rózália. Gyermekeik: Sch Lajos; Kálmán, felesége Roeper Clára; Mihály, Juliánna, András és László. Irod.: Gyászjelentő.

? †?: díszlettervező a Színháznál. Irod.: MMK.

? †?: a szászrégeni Schreiber Heinrich Olajütő és Ványoló (alapították 1924) örököse. Hat alkalmazottal dolgozott, jövedelmének nagyobbik részét a ványoló hozta. Az államosításkor Nagy Andrást nevezték ki adminisztrátornak (1948. jún.22.). A volt tulajdonos szept. 15.-ig géplakatosként dolgozott ott. Irod.: Bartos Zoltán.

? †?: tanító. – Szászrégenben a r. k.. leányiskola tanítója (1860. k. – 1915). Irod.: Bíró Donát.

? †?: hírlapíró. – Bádenből került Magyaro.-ra, ahonnan királysértésért kiutasították, később Brassóba, ahol átvette a Kronstädter Zeitung szerkesztését. A szász izgatók vezére volt, ezért az ügyészség letartóztatta (1902) és Brassóból Mv.-re kísérték. Letartóztatásának oka: a lapjában az elítélt Kramer, Korn és Hirsch pángermán izgatók dicsőítése. Irod.: Szinnyei.

Mv., 1894. – † Mv., 1978.: ügyvéd dr – Kv.-on végezte a jogi egyetemet. Részt vett az I. vh.-ban főhadnagyi rangban (1914–18), megsebesült, Bécsben kezelték, azután katonai szolgálatot teljesített Prágában mint főhadnagy, a Signum Laudis a kardokkal, a kis ezüst vitézségi érem, a Károly csapatkereszt kitüntetettje. Mv.-en ügyvéd. Feleségül vette

Segesvár, 1879. aug. 18., † Medgyes, 1909 febr. 3.: tanár. – Apja tanító. A segesvári ev. gimnáziumban érettségizett, majd külföldön folytatta tanulmányait: a Jénai Egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1897–), a Berlini Egy. Hittud. Karán (1898–99), a Lipcsei Egy. Hittud. Karán (1899, 1900), a két lipcsei tartózkodása között Kv.-on járt egyetemre.

→ SCHUCHBAUER, Anton

Nagyszeben, 1868., †?: mozdonyvezető. – Iskoláit Kv.-on végezte, majd a vasút szolgálatába lépett Mv.-en, ahol 33 évet töltött. Az első vh.-ban mint vasutas a román fronton az első sebesült volt. A Ferenc Józseb jub. e. érem, a koronás vaskereszt, a seb. é. tulajdonosa. Tényleges katonai éveit Polában a haditengerészetnél szolgálta le,

1905., † Mv., 1987. júl. 27.: kisiparos. – Mv.-en kisiparos, az Elektromaros vállalat volt alapító tagja. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. júl. 29.).

Segesvár, 1860. márc. 11., † Segesvár, 1904. aug. 8.: festőnő. – Ludwig Friedrich Schuller leánya. A középiskolát Segesváron végezte, majd Grazban tanult festészetet (1884–85). Segesváron élt és dolgozott. Akvarelleket, tájképeket festett Segesvárról és környékéről, Szebenről. A segegesvári „Alt Schässburg” Városi Múzeum alapításában vett részt, és annak munkatársa élete végéig. Az

Szászrégen, 1842 †?: hivatalnok. – Apja kereskedő. Tanult a Berlini Egy Jogtud. Karán (1861–65), Kv.-on is. Hazatérve szülővárosában lett hivatalnok., aljegyző és számvevő tiszt (1908–). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.

Szászrégen, 1877. ápr. 18. †?: katonatiszt. – Régenben gimnáziumot végzett, közben apja üzletében elárusítósegéd volt. A 22. mostari honvédezredbe lépett be, és folytatta katonai tanulmányait. Gyalogos tiszt lett (1901), majd a hadbiztosi tiszti tanfolyamot is elvégezte. Ezt követően Bp.-re helyezték mint élelmezési hadbiztost (1905). Kitűnő tornász, úszó és kerékpározó volt.

Segesvár, 1900. dec. 31., † Segesvár, 1969, márc. 17.: karmester, hegedűművész, filológus. – Nyelv- és zenetanár, a segesvári férfi dalegylet vezetője és a szimfonikus zenekar karmestere volt. Megalapította a segesvári német kamarakórust és haláláig vezette (1966–69). Közölt nyelvészeti, zenei dolgozatokat, tankönyveket, szerzett kórusműveket, dalokat, gitárműveket, színpadi zenét stb. Irod.: LSS.

Holdvilág, 1830. márc. 4., † Segesvár, 1909. nov. 2.: ág. evang. lelkész. – Apja földműves. Tanult Segesváron (1847 –), a következő évben azonban a háborús körülmények miatt többször félben kellett hagyni a tanulmányait, míg a segesvári csata után békésebb idők következtek. 1853-ban végezte a gimnáziumot és a tübingeni egyetemre ment (1853–),

Segesvár, 1862. dec. 25., † Nagyszeben, 1939. aug. 30.: lelkész, történész. – Apja ev. lelkész Apoldon. Segesvárinak, apoldinak és szászrégeni születésűnek is írta magát az egyetemi beiratkozásokkor. A középiskolát Segesváron végezte (1880), majd a berni egy. Hittud. Karán (1880–82), berlini egy Hittud. Karán (1882–83), müncheni egy. Bölcsész Karán (1882), tübingeni

Ecel 1887. jan. 22., † Segesvár, 1954. szept. 7,: tanár. – Apja lévita. A középiskolát Segesváron végezte, az egyetemet a Jénai Egy. Hittud. Karán (1906), a berlini egy. Hittud. Karán (1908–09), a Hallei Egy Bölcs. Karán (1911), a kv.-i egyetemen. Helyettes tanár a medgyesi ev. gimnáziumban (1910–11), a nagydisznódi ev. népfőiskola

1701, †? 1767: orvos. – Halleba iratkozott be az orvosi egyetemre (1740. okt. 20.). Szászrégeni orvosdoktor. Irod.: Árva Bethlen K.; Tonk S. 2020.

Szászbogács, 1763. dec. 6., † 1840. jan 13 Nagycsűr (Szeben) (más források szerint: 1830. jan. 10.): ág. ev. lelkész, apja Sch. Kristóf lelkész volt. – Tanult Valdhidon, majd két évig a medgyesi gimnáziumban és ugyanannyi ideig a mv.-i Ref. Kollegiumban, Nagyszebenben, majd az erlangeni (1782) és a göttingeni (1783) egyetemet látogatta.

Szászrégen, 1850. szept. 9., † Brassó, 1918. febr. 12.: fényképész. A brassói Leopold Adler fényképész asszisztense és munkatársa (1870–1900), majd ő vezette (1900–1909) ezt a műhelyt a fiával ifj. Schuller Joseffel (1874–1956). Képei jelentek meg az E. Sigerius kiadásában Siebenbürgens Burgen und Kirchenkastelle (Hermannstadt, 1901); Aus ale Zeit (Hermannstadt, 1904).

1844. † Mv., 1915. febr. 3.: bíró. – Felesége: Wilhelm Anna. Gyermekeik: Gizella és Irén. – Mv.-en m. kir. ítélő táblai bíró, unit. egyházi képviselő tanácsos. Irod.: Gyászjelentő.