Maros megyei életrajzi lexikon

? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1728). Sáromberkén (1736–37), Mezőbergenyében (1742–48), Galambodon (1752–62), Hagymásbodonban (1766–68, 1779) és Székelykakasdon (1769–78) volt lelkész. Irod.: Ősz; Székelykakasd.

? †?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1690). Mezőköbölkúton (1720–21) és Nagyercsében (1731–47) volt lelkész. Irod.: Ősz.

Mv., 1927. jan. 17., †?: gyógyszerész. – Tanulmányait Mv.-en folytatta; Belgiumban volt angol fogságban (1945–46); Mv.-en végzett az OGYI Gyógyszerészeti Karán (1951). Gyógyszerész Felsővisón (1951–52; Szászrégenben (1952–53; Mv.-en (1953–87). Irod.: Gyárfás 2013; RMKK.

Mv., 1928. júl. 5., †?: gyógyszerész. – A középiskolát Mv.-en a Ref. Leányiskolában (1947); a gyógyszerészetet a MOGYI-n végezte (1951); doktorált (1967). A MOGYI Gyógyszerészeti Kémiai Tanszékén gyakornok (1950–52), tanársegéd a Biológiai Kémia Tanszéken (1952–54); a Galenika Tanszéken adjunktus, előadótanár (1954–85). Kutatási területe: a gyógynövények észszerű hasznosítása, a gyógyszerkészítmények minőségi

? †?: gyógyszerész. – Egyetemi tanársegéd a MOGYIN (1960. nov. 15.–88. nov. 1.), főgyógyszerész. – F. m.: társsz.: Farmacopeea Română. – Ed. a 8–9 a. (Buc., 1965, 76); Gyógyszerészeti kémia: IV. éves gyógyszerészhallgatók számára. 3. köt.: A központi idegrendszerre ható szerek; 4. köt.: A környéki idegekre és az izmokra ható

? †?: ? Felesége: Györki Zsuzsánna (1836? – Mv., 1911. máj. 1.) Gyermekeik: Sz. Vilma Csipkés Albertné (továbbiakról nincs adatunk). Irod.: Gyászjelentő.

? †?: tanár. – Földrajz tanár a mv.-i R. K. Gimnáziumban (1900–1940). Irod.: Emlékkönyv a K. M: Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).

? 1943? † Mv., 1994. márc. 24.: tanárnő. – Mv.-en a 20. iskolában tanított. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. márc. 29.).

? † Mv., 1899. szept. 6.: ügyvéd Mv.-en. Irod.: Pálmay.

? †: Hétszáz vIrod.: Ünnepi könyv.

Kézdiszentkereszt, 1859. júl. 26., †?: r. k. pap. – Bécsben a Pázmáneumban végezte teol. tanulmányait (1882–85). Pappá szentelték (1885. júl. 16.). Szolgált Székelyhodoson (1889–93), Tekén adminisztrátor (1893–), nyugdíjazták Brassóban (1910). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? †?: tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1926). Irod.: Nagy László.

Csekefalva, 1908. márc. 29., † Mv., 2008. júl. 4.: igazgató-tanító. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte (1931), tanítói diplomát szerzett. Szőkefalván egy évet, Székelyvajában 3 évet tanított, majd a katonai kötelezettségének eleget téve a marossárpataki ref. iskolánál kapott állást (1935. szept. 1 –68), igazgató lett (1938). Leventeparancsnok volt (1941). A II. vh.-ban tart. zászlósi

Harangláb, 1868. febr. 29., †?: középiskolai tanár. – Iskoláit Nagyenyeden járta, hol a VII. Gimnáziumi osztályból besorozták katonának; a katonaságból haza kerülve, előbb mint magántanuló folytatta tanulását, egyszersmind nevelősködött; majd Nagyenyeden a tanítóképző III. osztályát végezte és középiskolai tanári képesítést nyert. Katonáskodása alatt verseket, elbeszéléseket és leveleket írt a Gyulafehérvárba;

Sályi, 1894., † Bp., 1945.: tisztviselő, főtitkár Mv.-en. – Felesége Erdélyi Iduna. – A Háztulajdonosok Szövetségének a vezetője volt a 30-as évek közepétől, majd bankigazgató lett. Részt vett az első vh.-ban (1914–18) az orosz fronton megsebesült. Felépülése után a debreceni tisztiiskola előadója volt, majd az olasz fronton a piavei ütközetben fogságba

Szászcsávás (Maros), 1925. †?: könyvelő. Letartóztatásakor (1957. jan. 19.) a kv.-i Hadtestparancsnokság kötelékében az építkezési részleg főkönyvelője. A magyar forradalom melletti nyílt állásfoglalása miatt a kv.-i Katonai Bíróság 5 évre ítélte. Szabadulása (1962. jan. 17.) után Vajdahunyadon, Dicsőszentmártonban, majd szülőfaluja kollektív gazdaságában dolgozott. Később beköltözhetett Mv-re. Könyvelőként ment nyugdíjba (1986).

? †?: A mv.-i temetőben nyugszik; a család többi tagja Mosonban van eltemetve.: földbirtokos. – Mosoni földbirtokos család sarja. – Földbirtokaikat elvették, és szétosztották a falu nincstelenjei között (1920). Szép udvarházukat lerombolták, széthordták. Irod.: Nyárádszereda.

? †?: ref. lelkész. – Makfalván, Székelykakasdon (1741–44), Kelementelkén, Nyárádszeredában (1766–1771) szolgált. Irod.: Imreh Barna; Székelykakasd.

? †?: tanító. – Kántortanító volt Nyárádszentbenedeken (1791–94). Irod.: Nyárádszentbenedek.

? †?: újságíró, író. – Szász Endrével, férjével együtt szerkesztette a mv.-i Székely Szó c. lapot (1940–44). Irod.: MMK; Molter 1.

? †?: tanító. – Atosfalva (1941). Irod.: Ref. egyetemes névtár.

Arad, 1929. szept. 6., † Kv., 2001. ápr. 29.: zeneszerző, karmester. – Egyetemi tanulmányait a kv.-i Gh. Dima Zeneakadémián végezte (1953). A kv.-i Állami M. Operában korrepetitor, karigazgató (1953–62). Mv.-en az Állami Dal- és Táncegyüttes / Állami Népi Együttes vezető karmestere (1962–72), a Művészeti Líc. zenekarának vezetője (1962–72) és a

Sáromberke (Maros), 1874.?, †?: agrármérnök. – Kv.-on tanult a R. k. Főgimn.-ban, majd a Kir. Mezőgazdasági Akad.-án (1893–95). Irod.: Sigmirean.

Bözödi székely család. Irod.: Kempelen; Pálmay: Udvarhely 226.

Sz. Márton kapott címeres nemeslevelet Apafi Mihálytól (1678. okt. 12.); Közülük Sámuel (szül. Dedrád Széplakon Kolosmegyében 1782. jún. 1-én,) gr. Teleki Sámuel könyvtárnoka és költő volt. István a mv.-i ref. főiskolában történet és nyelvészet tanára (1848. előtt). Irod.: Pálmay.

Sz.István nyert primipilátusi levelet (1655). Irod.: Pálmay.

Udvarhelyszékből Bözödből származott át Marosszékbe. Törzsatyjuk Dániel 1604-ben Bonchidánál esett el. Három fia közül Dániel Iklandra telepedett; ennek több fia közül egyik ismét Dániel és ennek két fia közt az idősb ismét Dániel (már a IV-ik); ez három gyermeket hagyott: Pált, Sárát és Mihályt, a két első korán elhalt; az

Sz. Ferenc nyert primipilátust (1655). Irod.: Pálmay.

Sz. Tamás nyert primipilátust (1655). Irod.: Pálmay.

Ősi székely nemes család, Háromszékből származik. János 1635-ben szerepel. Irod.: ÚIL.

Sz.Mihály nyert primipilusi levelet (1655). Irod.: Pálmay.

Címereslevele kelt 1625. máj. 25. Irod.: Kempelen; Pálmay.

? †?: ref. lelkész. – Helyettes lelkész Oláhdellén (1946. ápr. 1. – 1949). Székelycsókában szolgált (1954–55). Irod.: Oláhdellő; Székelycsóka.

Parajd, 1946. okt. 5., † Mv., 2004. aug. 1.: edző, sporttanár, atléta, középtávfutó. – A buk.-i Testnevelési Főiskolán végzett (1965–69). Sporttanár a Bolyai Farkas Líc.-ban (1969–83); az Iskolás Sportklub Atlétika katedráján dolgozott (1983–), majd igazgató (1990–), a létrehozott mv.-i Sportlíc. tanára volt, igazgatója (2000–2003), amely halála után felvette a nevét

? †?: az andrástelepi iskola tanítónője, képviselőjelölt (V. Z., 1969. febr. 6.).

? †?: birtokos. – Székelykálban volt birtoka, erről tanúskodik a község egyik határrészének neve, amit Nagy Imre jegyző közölt a Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésben, a részletes felsorolásban (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

? † 1922. márc.: szerkesztő, irodalomtörténész, kritikus, újságíró. – Tanárjelöltként alkalmazták a mv.-i Városi Könyvtárban raktárnoknak (1913. szept. 27.–). Az Erdélyi Újságírók Almanachjának egyik szerkesztője. Felelős szerk. a mv.-i Színház és Társaság c. lapnak (1919–1920), felelős szerk. és laptulajdonosa a Hétfői Újságnak (1921–22) alapította és kiadta a művészeti és társadalmi

? †?: bokszoló. – az 1934 – 40 –es évek egyik mv.-i sportolója. Irod.: Nú. (1999. júl. 8.).

? †?: orvos. – társsz.: Belgyógyászat. Cardiológia. Gastroenterológia. Haematológia (Róna Lászlóval; Mv., 1978).

? †?: hadnagy. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága Erdőszentgyörgy rajoni hivatalán alhadnagy (1951–), hadnagy (1952), főnökhelyettes (1954). Irod.: Bartos 2012.

1886., †?: ?. Irod.: Székelyföld í. k.

1838.?, † Mv., 1913. okt. 14.: bíró. – Leánya Sz. Piroska Bucher Lajosné. – Mv.-en volt kúriai bíró, a Lipót-rend lovagja. Irod.: Gyászjelentő.

Kv., 1886, † Mezőtúr, 1944.: lapszerkesztő, kiadó. – Felesége: Szappanyos Gabriella. – A kv.-i FJTE-en szerzett jogi diplomát. Újságíró lett. Tíz évig az Újság, majd az Ellenzék, Keleti Újság (1925–39) felelős szerkesztője. a bp.-i Friss Újság főmunkatársa; felelős kiadója a Déli Hírlapnak (Mv., 1943–44) A Kisebbségi Újságíró Egyletnek több éven át

Csíkzsögöd, 1926. jan. 7. † Bp., 2003. aug. 17.: festő, grafikusművész, keramikus. – Gyermekkorát Csíkszeredában, majd Mv.-en töltötte. Mv.-en a R. K. Fiú Főgimn. tanulója, a Ref. Koll.ban érettségizett (1946). Mv.-en Ciupe Aurel és Bordi András tanítványa. Egyetemi tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte Szőnyi István és Barcsay Jenő tanítványaként

? 1875., †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. helyettes tanára (1905–09). A mv.-i régészeti leletek felbukkanásáról a Mikszáth Kálmán u. és környékén értesítette az Erdélyi Múzeum Régiségtárának igazgatóságát, akik Kovács István kv.-i régészt küldték az ásatások elvégzésére (1909) – F. m.: Aristides: Felelt az öreg prófétának (Mv., 1908) mellékletében:

Székelyvaja, 1910. szept. 4., † Krzyworównián, 1944. máj. 28., temetve: Zabie Slupejka (1944. máj. 30.). Irod.:

? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,

Kissármás, 1893. febr. 13., † Kv., 1944. jún. 2. a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, mezőgazdasági szakember, politikus. Sz. István fia. – Egyetemi tanulmányait a kv.-i Mezőgazdasági Akadémián végezte, majd államtudományi doktori címet a szegedi egyetemen szerzett. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt. Miután a birtokai egy részét kisajátították (1924) Kv.-on élt. Ügyvezető

Színész a Bábszínházban, „az aranycsapat” tagja. Irod.: Ariel.

? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1776). Medgyesen volt lévia (1786), mester Sövényfalván (1787–88) és Küküllőváron (1789–1815). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3., 4.