Maros megyei életrajzi lexikon

1921., † Mv., 1993.: orvos. – Az általános orvosi diplomáját a MOGYI-ban kapta (1953). – Felesége: Irén, fogorvos. Fiúk (sz. 1951–) azonos nevű az apjával, a MOGYI-ban végzett (1975), fogorvos. Az AEÁ-ban, Minneapolisban (1993–) baptista teológiát végzett. – Irod.: Kiss Cs. M 4.

Arad, ? † ?: a Lomási Erdőipar vezetője Mv.-en. – Iskoláit Aradon a rom. kat. gimn.-ban végezte. Előbb Aradon tevékenykedett a Lomási Erdőiparnál, majd Mv.-re helyezték át – Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: orgonaépítő. – A mv.-i mester első ismert orgonája 1850 körüli, utolsó 1880. Művei közül Maros megyében ismert: Héderfája ref. templ. (1876), Mezőmadaras ref. templ. (1876), Holtmaros ref. templ. (1880), Mezőkölpény műemlék ref. templ. (1877), Mezőpanit ref. templ. (1850), Marosdécse ref. templom (1877) és Marosszentgyörgyön a r. k. templomom

Görgényüvegcsűr (Maros), 1888., † ?: állami vadőr. – Előbb a kőművesiparban szabadult fel, és mint segéd dolgozott. Az első vh.-ban munkáscsapatnál szolgált. Kisbíró volt, a r. k. egyház tanácstagja, közbirtokossági elnök, községi erdőpénztáros, majd állami vadőr (1940–) volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

Dés, 1922. ápr. 23., † ?: orvos. –A középiskolát szülővárosában, az egyetemet Bp.-en Kv.-on végezte (1948). Endokrinológus szakorvos volt a mv.-i 1. sz Poliklinikán (1948–70), nyugdíjazása után a Fizetéses Poliklinikán dolgozott (1970–89). – F. m..: társsz.: Az általános kórtan vázlata (Mv., 1947); Kórtan / Obál Ferenc előadásai alapján összeáll., Dézsi Zoltán;

1813. † 1873: történész. – F. m..: Erdély országgyűlései a vajdák alatt (Bp., 1869), Erdély a rómaiak alatt Kv., 1863). – Irod.: Aranka; Fülöp–Ferencz.

Mv., 1917. szept. 10., † ?: iparművész. – A Képzőművészeti Szövetség nagyváradi fiókjának tagja. – Irod.: Molnár.

? † ?: gépész. – Sóváradi származású. Kitanult minden gépész –mesterséget, a Diesel-motorokhoz is értett. Cséplőgéppel kereste a kenyerét. 1945-ben reménykedve az új világ ígéretében politizálni kezdett. Betelepítették a Sebestyénéktől elvett 2 szobába (1951). Az EMGE elnöke lett, Kv.-on az egyesület Majális utcai székházában laktak Kacsó Sándorékkal együtt. Mikor a párt

1914 † Mvh., 2004. szept.10. : ezredes.

Göcs, 1839. jan. 16., † Mv., 1899. júl. 9.: ref. lelkész, iskolaszéki elnök, egyházkerületi képviselő, költő. – Felesége: Lénárt Lilla († Mv., 1902. szept. 1.). Fia: V. Tamás. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban (1847–58) és a kv.-i teológiai szemináriumban (1859–62). Köztanító volt Kv.-on (1863), a sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó koll.-ban (1864–65).

Mv., 1875., † ?: mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsipart tanulta, önálló lett Meggyesfalván (1902). Az első vh.-ban mint huszárőrmester teljesített szolgálatot többször sebesült, a bronz v. é. és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki.. – Irod.: Székelyföld í. k.

Makfalvi család: V. Mihály kapott primipilusi levelet Nemességét igazolta (1656) Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv. – Irod.: Kempelen; Pálmay.

Szászrégen, 1911. jún. 19. (v. 29), † ?: technikus. – Letartóztatták (1958. febr. 25.), államellenes tevékenység vádjával Nagy Sámuel és Velicsek Andrással együtt. Két hetes fogvatartás után szabadon engedték. – Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok.

? † ?: ref. lelkész. – Maroscsapón szolgált (1649–50). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ?: kir. ítélőtáblai bíró. – Az EMKE mv.-i városi választmányának tagja (1887). – Irod.: Sándor.

? † ?: kiskendi földbirtokos. – Az EMKE alapító és örökös tagja (1885–). – Irod.: Sándor.

? † ?: adományozó. – Vay Mihály és malomvízi Kendeffy Mária leánya. Férje: gr. széki Teleki János (1697–1772), aki Kővár kapitánya volt (1744–). – Vászon és selyem úrvacsorai abroszt ajándékozott a nagykendi ref. egyházközségnek (1766). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † 1999. szept. 1. temetése Sepsiszentgyörgyön szept. 3.: főorvos. – Irod.: MMK; [Nekrológ] (Nú., 1999. szept. 2.).

Vaja (Szabolcs), 1781. márc. 8., † Mv. 1831. júl. 27., temetve Nagyercsén, 1831. júl. 29.: V. Ádám ás Teleki Eszter leánya. – Férjhez ment Toldalagi Zsigmondhoz cs. kir. kamarás, főispán, a marosszéki egyházker. főfelügyelője, a mv.-i Ref. Koll. főkurátorához. (Kv., 1798. aug. 6). – Irod.: Antal János: Halotti beszéd… (Mv.,

? † 1707.: földbirtokos. – Teleki Mihály veje, T. Zsuzsannát vette el (1682). Thököly pártjára állt (1690–), commissariusaként szolgálta, később Rabutin bebörtönöztette (1701), kiszabadulva csatlakozott a kuruc felkeléshez. – Irod.: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007); Tüdős S. Kinga 2009.

? † ?: számtiszt. – Felesége: Borsos Susána (1818? – Mv., 1861. nov. 14.). Gyermekeik: Véber Sándor; Véber Károlina – úrbéri törvényszéki ülnök Bell Frigyesné. – Főszámvevőségi számtiszt. – Irod.: Gyászjelentő.

? † ?: g. kat. pap. – Kisszederjesben volt pap (1803–15). Szolgálata idejében Toader Zugravul festette ki a régi templom falait (épült 1797). Napjainkban is szolgálnak benne, de múzeum is. – Irod.: Reghin, Protopopiat.

Marosludas, 1923. márc. 23., † Mv., 2002. aug. 19.: történész, tud. kutató. – Az egyetemet Buk.-ban végezte (1957). Kereskedelmi alkalmazott (1938–46); a MAT pártbizottsága tudományos és művelődési osztályának vezetője (1955 k.); RMP titkára (1956–59); Buk.-ben a nemzetiségi kérdés tanulmányozására tanácsadó szervet hoztak létre Nemzetiségi Bizottság néven, ennek vezető irányítója (1956.

Marossárpatak, 1902., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apjától tanult gazdálkodni, önálló gazda lett (1928). A Tejszövetkezet ügyv. igazgatója, a MP és a Szövetkezetek munkájának támogatója volt. Tartalékosként kapott behívót és vett részt a II. vh.-ban. A fronton naplót írt, amit unokája Székely Károly őrzött meg. – Irod.: Berekméri–Gálfi; Székelyföld

Kiskunhalas (Mo.), 1912. okt. 22., † Mv., 1996. febr. 5.: tanár. – A bp.-i Pázmány Péter egyetemen végzett matematika szakot (1935). Tanított Bp.-en (1936–41). Kinevezték a mv.-i Kereskedelmi iskola tanárának (1941. szept. 9.–48), áthelyezték a 4. sz. középiskolába (1948. okt. 1. – 1959), tanított az Unirea-Egyesülés középiskolában (1959. szept. 1.

Aranymező (Szilágy), 1906. jún. 28., † Mv. 1977. márc. 17.: tanár, irodalomtörténész. – V. Sándor állomásfőnök és Gál Viktória fia. Felesége: Jánky Mária (1942–), matematikatanárnő (1912 –1996). Fiuk: V. Sándor Kálmán (1943. jan. 30. –). – Apját áthelyezték a Szatmár megyei Fehérszék-Fersig állomásra, a szomszédos Pribékfalván végezte az elemi iskolát

1600? (v. 1609) † 1671? (v. 1651): borosjenői főkapitány, csejtei várnagy. – V. Mihály és gr. Kornis Anna fia. Felesége: Bogáthy Zsuzsa. Gyermekeik: György (1650–1681) – Felesége Vajda Kata, Bessenyei Mária, Judit – Teleki Mihályné (1641–1707), Krisztina – Bánffy Zsigmondné (1649–1679), Anna – Pekry Ferencné (1651–1676). Hatalmas vagyona és tekintélye

Beszterce, 1906. márc. 7., † Mv., 1985. nov. 16.: jogtanácsos, festőművész. – A mv-i Ref. koll.-ban végzett, már itt kezdett festegetni. Szegeden az orvosi egyetemen tanult, majd jogot végzett Kv.-on. Mv.-en jogtanácsos, adminisztrátor volt a 2-es sz. Belgyógyászati Klinikán, az OGYI alkalmazottja. Nyugdíjazásától festett újra, csendéleteket, utcarészleteket, tájképeket olajjal vászonra, kartonra.

? † Várhely, 1659: nemes birtokos. – V. Gáspár és Ördög Anna fia. II. Rákóczi György híve, szolgálatában esett el a várhelyi csatában. Mv.-i – Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; Nagy Iván; Teleki Mihály levelezése 1. (Bp., 1906–16).

? † ?: tanító. – Búzásbesenyőben a r. kat. isk.-ban tanított, öt osztály és két tanerő működött (1903–33). A másik két tanító: Téglás Ferenc (1918–) és Mátyás Aranka (1923–). – Irod.: Búzásbesenyő.

1850., † Mv., 1916: kir. ítélőtáblai bíró. – Irod.: Mv.-i ref. temető.

? 1640–50 között † ? 1720 elején: szolgabíró. – Maga szerezte nemességét, miután Szamosfalvi Mikola László és testvére Ágnes fölszabadították. Egy ideig a fejedelmi kancelláriánál szolgált, majd Küküllő megyében volt szolgabíró és biztos. Négyszer házasodott. Első felesége Désfalvi Simon Kata. Valószínűleg ennek kedvéért és birtokára költözhetett Dézsfalvára, ahol 1691-ben már ott

Mezősámsond (Maros), 1886., † ?: tiszthelyettes, gazdálkodó. Négy középiskolát végzett, majd katonaévei leszolgálása után mint továbbszolgáló a m. k. honvédség kötelékeiben teljesített szolgálatot, az első vh-ban a szerb-, orosz-, olasz fronton harcolt, kétszer sebesült, az I. o. ezüst, a bronz v. é., a Károly-csapatkereszt, a II. o. bajor kereszt, a német

? † ?: építészmester. – Lehet, hogy az ő szülei: V. József és Szekeres Laura (1801 – Hagymásbodon, 1883. júl. 24.) fia. Testvérei: V. Imre, felesége Kajtán Mária; V. Laura – Tövisi Józsefné; féltestvérei: Nagy Katalin – Nemes Jánosné; Nagy Károlina – Kövesdi Gáborné; Nagy István, felesége Szekeres Mária; Nagy Rozália

Mv., 1906., † ?: asztalos, vendéglős. – Mv.-en végezte iskoláit, mint asztalosinas kezdte pályafutását, fel is szabadult és önálló mester lett. Ipara mellett vendéglője is volt. A mv.-i Asztalos Ipartársulat választmányi tagja, a kultúregyesületek támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

?, † ?: tanár. – A mv.-i majd szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára, rövid ideig igazgatója (1948. ápr. 18. – 1948. okt.). – Irod.: Csernátoni.

Segesvár, 1826? † ?: egyetemi hallgató. – Apja, Godorfred, jegyző. – Iskolai tanulmányai után, gyógyszerészinas volt. Pesten gyógyszerésznövendék (1845–46). – Irod.: Szabó Miklós 2005.

1806.† 1882. aug. 29.: joszágigazgató. – Jogot végzett, dr. A mv.-i Kir.Táblán bíró. A gr. Bánffy család birtokának jószágigazgatója 40.évig. Nem alapított családot. – Irod.: Kelemen.

17 † ?: segesvári. – Irod.: Erdély országának három könyvekre osztott törvényes könyve… 3 (Kv., 1816).

? † ?: fafaragó. – A segesvári evang. templom főoltárát faragta (1680 körül). – Irod.: MMK.

? 1920, † Mv., 1997. – Irod.: Álló- és mozgóképek.

? † ?: ügyvéd. – A MTE tagja. – Irod.: A Magyar Társadalomtudományi Egyesület alakulása (Bp., 1907).

Mv., 1927., † Mv., 2007.: orvos. – Korcsev Nedelkó (1908–1989) és Mária (1916–1991) fia. Bolgár származásúak. Felesége: Takács Gizella (1924–2016). – Mv.-i bolgárkertész családból származott. A diktatúra éveiben bérelt földjeiket kisajátították, termelőeszközeiket elkobozták. A Velciov szülőket is kizsákmányolóknak tekintették és ezért később vették fel egyetemi hallgatónak, 32 éves korában végzett

? 1882., † Mv., 1940.feb.16.: színházi zenekari tag. – A Földindulás c. darab előadásának megkezdése előtt a színházban szívszélhűdésben halt meg. – Irod.: Magyar Szó (1940. febr. 17.).

?, † ?: százados. – Mv.-en a MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán százados (1962), őrnagy (1967). – Irod.: Bartos 2012.

Fületelke (Maros), ? † Zágor (Maros), 1787. máj. 5.: pap. – Tanult Jénában (1747). Pap volt Meggyesen, Kundon és Zágorban. – Irod.: Szabó–Szögi.

?, † ?: szerzetes. – A szerzetesrendbe lépett Mv.-en (1843), pappá szentelték (1846 körül). Itt pap-tanár (1848–49). – Irod.: Maros megyei m. tört.5.

Kéménd, 1903. aug. 27., † Mv., 1974. júl. 7. A marosszentgyörgyi r. k. templom sírkertjében nyugszik: orvos, fül-orr-gégész, víruskutató, egyetemi tanár. – A középiskolát Bp.-en végezte (1922), orvosi diplomát a pécsi egyetemen szerzett (1929). Már egyetemi hallgatóként gyakornok volt a Közegészségtani Intézetben, tanulmányai végeztével tanársegéd (1929–32), majd a Fül-Orr-Gégészeti Klinikán

Szénaverős, ? † ?: pap. – Tanult Székelyudvarhelyen, Szebenben, Wittenbergben (1701). – Irod.: Szabó–Szögi.

→ VEÉR Judit.