FÖLDVÁRY Ferenc, tancsi
Gálfalva, 1797, † 1871 k. / után: hadaprófd, testőr, szolgabíró. – Hadapród volt a 17. határőrezredben, majd a 33. gyalogezredben szolgált. Három évig volt a testőrség tagja (1815. máj. 26. – 1818. máj. 20.). Az 1846-os ogy.-en Tancs követe. A forradalom előtt Küküllő megye főszolgabírája volt. Küküllő vm. főispánja, aki
FÖLDVÁRY Ferenc, tancsi gr., Földvári Ferenc
1700. febr. 13., † Nagyida, 1770. dec. 15.: földbirtokos. – A tancsi templomban lévő családi sírboltba temették (1771. febr. 10.). Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban található. – F. Pál és harinai Farkas Sára (†1783) fia. Felesége: gr. káli Kun Erzsébet (1727–1770). Leányuk gr. F. Drusina, Teleki Mihályné. –
FÖLDVÁRY György
? † ? : tancsi követ, ülnök. – Felesége: Kleist v. Kleisch Zsuzsa. – Kir. táblai ülnök (1847–48). Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy.-en (Kv., 1848. máj. 29. -júl. 18.). Irod.: Egyed Á.: Erdély 1848. ogy.; Az Erdélyi Nagyfejedelemség Kv. városába 1846. szept. 9. közönséges gyűlésre összehívott tek.
FÖLDVÁRY Károly
? † ? : honvédezredes. – Felesége: Turi Borbála. – Mv.-en állomásozott mint zászlótartó (1830 k.). Vitézül küzdött (1848–49). Irod.: Pálffy
FÖLDVÁRY Mihály, tancsi, Földvári Mihály
1763.? † Balástelke, 1831. okt. 17.: bíró. – Felesége: Miske Zsuzsánna. Fiúk: Farkas ítélőmester (1841), a főkormányszéki tanácsos (1842), majd magánéletet élt. – Küküllő vármegye főjegyzője (1794). Az erdélyi kir. táblabírája (14 évig). Cíerpecsétje (1764 és 1788 ból) a gr. Teleki-levéltárban volt Mv.-en. A Küküllői ref. eklézsia egyik fő felvigyázója. Irod.:
FÖLDVÁRY Miklós, Földvári Miklós
? † ? : tábornok. – A F. család őse, Mátyás király tábornoka volt (1490). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 62.: A Mezőség udvarházai (Nú., 1994. aug. 12.)
FÖLDVÁRY Ödön
? † ? : földbirtokos, tanácsos. – Megyei árvaszéki tanácsos, irattárnok, földbirtokos Dicsőszentmártonban. Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Irod.: EMKE 120
FOLEA Agustin
1885., † 1970.: gör. kat. pap, nyomdaigazgató, szerk. – A dicsőszentmártoni Cartea Românească din Valea Târnavei vállalat igazgatója (alapítási év 1919). Vezetése alatt a vállalat minden igényt kielégítő termékeket produkált, felszerelése modernebb lett az állandó fejlesztés következtében. Ebben a nyomdában látott napvilágot az első román nyelvű napilap a Târnava (1921. aug.
FOLEA Basilu
? † ? : gör. kat. pap. – Gyuláson szolgált (1893–1927). Szolgálata idejében épült a gör. kat. kőtemplom, amelyet a szent arkangyaloknak ajálottak. A faluból elszármazott, és időközben a havasalföldi Negruţ bojárhoz feleségül ment, Maria Nefta Negruţ asszony, anyagi támogatásával tudták befejezni (1894–96). Irod.: Giuluş; Ogra
FOLEA Emil, § Follea Emil
Magyarsüllye, 1887. jan. 30., † Dicsőszentmárton, 1943. máj. 21.: ügyvéd, politikus, főispán, lapszerkesztő. – A balázsfalvi g. kat gimnáziumban érettségizett. A Fiatalok Olvasóköri Társaságának elnöke (1905). A Vancea Alapítvány és a Transilvania Társaság ösztöndíjasa. A Şuluţean Alapítvány támogatásával Kv.-on jogot végzett (1906–10). Doktorált (1912). Ügyvédi irodát nyitott Dicsőszentmártonban (1913). Az ASTRA
FOLLINUSZ János
1818., † 1881.: színész, színigazgató, fordító. – Színigazgató volt Kv.-on, Aradon, Debrecenben. Kv.-i társulatával Mv.-en megkisérelt állandó színházat meghonosítani (1861–62), deszka-színkört épített az Elba szigeten. Népszerű, de művészi műsorral szerepeltek. Hetente három operaelőadás tartottak (Rigoletto, Trubadur, Lammermori Lucia, Traviata), és prózai darabok (Scriebe, Moliere, Dumas, Szigligeti) is szerepeltek a műsorán. Irod.:
FÓNAGY János, §
Margita, 1900. szept. 17., † Cîmpina, 1929. ápr. 1.: illegálista, kommunista harcos. – Nagyváradon és Bp.-en végezte a középiskolát, mérnök szeretett volna lenni. – Részt vett a tanácsköztársaság alatt a proletár hatalom védelmében indított harcokban, rövid prágai és bécsi emigráció után tért haza. A KISZ, Román Kommunista Ifjúmunkás Szövetség létrehozásában
FONTU Petre, §
Mittye, 1941. szept. 5., † Mv., 1990. aug. 24.: tanár, rádiószerk. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Naszódon folytatta és a kv.-i filológián fejezte be (1964). A nyárádtői általános iskolában volt román nyelv és irodalom tanár (1964–67). A mv.-i Rádió riportere, szerk.-je, a művelődési osztály rovatvezetője (1968–85; 1989–90). Könyvtáros-osztályvezető a MMK-ban (1985–89).
FÓNYI László, Fónyi Szabó László, ifj.
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1767). Pappá szentelték az újtordai zsinaton (1776). A görgényi egyházmegyébe került (1776. márc. 20.). Tekében káplán apja mellett (1776), lelkész uo. (1777–92), majd Szászújszőlősben (1784–1816). Irod.: Ősz
FÓNYI László, id
1705 † Teke, 1776. szept. 21: ref. lelkész. – Felesége Técsi Anna, T. György leánya. – Mv.-en subscribált (1728). A Bethlen családnál volt nevelő. A görgényi ref. egyházmegyébe került (1739), elsőnek szerepel az egyház anyakönyvében. Nagyölyvesen (1741–48), Marosfelfaluban (1748–68) és Tekében (1769–1776. szept. 21) lelkész. Tekei szolgálata alatt Szászpénteken lakott.
FONYÓ Pál
Szeged, 1847. jún. 4., † Segesvár, 1911. márc. 1. : pápai kamarás, r. k. plébános. – Iskoláit Szegeden, Temesvárt és Kalocsán végezte (1871) ahol miséspappá szentelték. Működött Ragicán, Temerinben, Óbecsén, Kalocsán mint segédpap; képzőintézeti hittantanár Baján (1876–); rendes tanár Kalocsán (1883–); plébános Sükösdön (1886–), Óbecsén (1890–99), Szentágotán (1907–); közben Kv.,
FORBÁTH Imre, Fischer Imre
Érsekújvár, 1875. ápr. 14., † ? : mérnök, műegyetemi magántanár. – A műegyetemet Bécsben, Zürichben és Berlinben végezte, doktorált Darmstadtban (1904). A bp.-i műegyetemen magántanári képesítést szerzett (1906). Dolgozott Gotha, Magdeburg, Frankfurt-ban (1898-04), részt vett az első vh.-ban, mint százados szerelt le. Mv. város csatornahálózata épült (1907–11), ennek munkálataiban vett részt.
FORGÁCS János, harasztkereki
? † ? : nemes. – A családból nemeslevelet ő nyert nemeslevelet Bethlen Gábortól (1614. aug. 22.). Irod.: Pálmay
FÓRI Mihály, §
Olthévíz, 1928. okt. 19., † Mv., 1995. okt. 2.: újságíró. – A hatgyermekes munkáscsalád Szebenbe (1932–), Kv.-ra, majd Mv. -re költözött. Felesége: Farkas Anna (házasság 1953). Gyermekeik: Irén, Ildikó, Anna. – A kv.-i Unit. Koll.-ban érettségizett (1948). A mv.-i OGYI orvosi karán volt hallgató egy évet (1948–49), beiratkozott és végzett
FÓRIKA Adorján, P.
? † ? : r. k. pap. – Marosszentgyörgyi plébános, adminisztrátor parochiális (1908). Irod.: Baricz
FÓRIKA György, dr.
Tekerőpatak, 1933. ápr. 24., † Mv., 2016: orvos, dr. – Felesége: Musulin Margit (1934–2003. aug. 11). – Gyergyószentmiklói Salamon Ernő lic.-ban végzett. A MOGYE orvoskarán végzett (1958). A MOGYE tanársegéde. Kórélettani (Fiziópatológiai) Tanszéken Mózes Magda vezetésével a mellékvesek és a pajzsmirigy anyagcsere összefüggéseit, a mikroelemek anyagcsere gátló hatását tanulmányozta. Korélettani
FÓRIKA Margit, dr., Fórika Györgyné, sz. Musulin Margit
Bélbor, 1934. jan. 23., † Mv., 2003. aug. 11.: orvos, tanársegéd. – A mv.-i OGYI-n szerzett orvosi oklevelet (1958). Az orvostudományok doktora (1979). Az EME tagja volt. Gyerekorvos Berecken (1958–60), gyakornok a mv.-i orvosi egyetem anatómia intézetében (1960–63), tanársegéd az egyetem gyógyszertani katedráján (1963–85), majd nyugdíjazásáig a mv.-i sportklinika szakorvosa
FÓRIKA Venczel
? † Mv, 2009.: edző. – A Mv.-i Iskolás Sportklub tornakatedráján mint edző működött. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009.? 9.)
FORIS Ferenc
? † ? : birtokos. – Székelykövesden „elfoglalta a prédikátori telek egy részét” (1580. k.). Irod.: Léstyán–templomok 1.
FORIS Gergely
? † ? : birtokos. – A székelykövesdi zsellérei a ref. egyházközséghez tartoztak (1580). Irod.: Léstyán – templomok 1.
FORIS Géza
Kénos, 1931. nov. 21., † Kénos, 2008. okt. 9.: unit. lelkész. – Szülőfalujában, majd Székelyudvarhelyen tanult. A kv.-i Prot. Teol. Unit. Karán végzett (1955). Segédlelkész Iszlón (1955–57), Pipe és Szásznádas lelkésze (1957–90), nyugdíjazása után Székelyudvarhelyre, majd Kénosba költözött. Gyűjtötte az információkat Pipe és Szásznádas monográfiájához. Szásznádason imaházat és lelkészi lakást
FÓRIS György, remetei
? † ? : primipiláris. – Rákóczi Zsigmondtól a családból elsőnek kapott primipilárist (1607. júl. 10.). Irod.: Pálmay
FÓRIS Péter
? † ? : szövetkezeti elnök. – Nyárádszeredában a Nyárád Szövetkezet elnöke (1983–95). A rendszerváltás (1989. dec.) után sikerült a szövetkezetet megtartania, alkalmazkodni a piacgazdaság követelményeihez és fellendíteni a termelést. A kisiparosok a meglévő vagyonnak egy részével életképes részvény társaságot hoztak létre (1992–). Irod.: Nyárádszereda Még élhet, meg kell érdeklődni
FORIS Zoltán
1925., † Mv., 1989. febr. 3.: amatőr festőművész. – A mv.-i Metalul szövetkezet volt dolgozója. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. febr. 4.)
FORRAI János
? † ? : jegyző. – Nyárádselyében volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
FORRÓ Elek, angyalosi
Angyalos, 1813. ápr. 7., † Abony, 1893. jan. 25.: honvédezredes. – Gránátos hadapród, testőr, majd főhadnagy (1838), alszázados (1844). A mv.-i kormányzó hadi bizottmány parancsnoka (1848. jan. 1. – febr. 1), azután Segesváron elfoglalta a várat és a várost (1848. febr. 17.). Századkapitány (1848. szept.), honvéd százados (1848. okt), vezérkari
FORRÓ Gyula
Tekeújfalu, 1900., † ? : bányatulajdonos. – Iskoláit Mv.-en és Bp.-en végezte. Mint bányavezető dolgozott, önálló bányatulajdonos Gödemesterházán (1941–), mely bánya 150 családnak nyújtott megélhetést. Irod.: Székelyföld í. k.
FORRÓ László, §
1932.? † Mv., ? : zenetanár. – F. m.: Karvezetők könyve (Szalman Loránd-, Zoltán Aladárral; Mv., 1968) meg kell keressük az életrajzi adatait !!!
FORT Gergely
? † ? : kereskedő. – Mv.-en bérelte a Kir. Tábla első székházát (1825–27). Irod.: Orbán János: A Királyi Tábla első két mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek;
FOSZTÓ Gáspár
? † ?: ref. tanító lévita. – Felesége Török Anna. – Marosjárában (1741–1764) és Kisillyén (1767–1768 – lévita) volt mester. Irod.: Ősz
FOSZTÓ György
Erdőfüle, 1892., † ? : ref. lelkész. Tanulmányait szülőfalujában, Székelyudvarhelyen és Kv.-on végezte, ahol lelkészi oklevelet szerzett. Mint segédlelkész Alvincen, Fogarason, Kovásznán és Mv.-en működött. Márkodon kezdte meg rendes lelkészi szolgálatát, ahonnan Jeddre került. Egyházmegyei tanácsos, egyházkerületi tag. Irod.: Székelyföld í. k
FOSZTÓ Júliska
? † ? : fényképész. – Mv.-en Weitraub fényképésszel működtettek fényképészeti műhelyt, majd saját műhelye volt a Főtér 31. sz. alatt (1920. k., még hirdette műtermét, 1926). Irod.: Török Gáspár: Visszapillantás a fotóművészet vásárhelyi előzményeire (Nú., Múzsa, 302. sz., 1997. júl. 11.)
FRÁNA Péter
? † ? : tanár. – Mv.-en Felsőkereskedelmi Iskolai tanár. Lourdes-ban a francia egyház társadalmi viszonyait tanulmányozta (1912). Irod.: Időtár 2
FRANCISCI Andreas
Szénaverős, ? † ? : tanár, ref. lelkész. – Jénában tanult (1751). Szászsebesen tanár, lelkipásztor Szászpián. Irod.: Szabó–Szögi
FRÂNCU Angela
Somostelke, 1917. szept. 6., † Dicsőszentmárton, 1999.: tanítónő. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd Balázsfalván tanítói okl. -t szerzett. Pályafutása során tanított: Somostelkén (1936–48); Küküllőfajszon (1948–53); Dicsőszentmárton Bozias negyedében (1953–57); Dicsőszentmártonban a mai Traian Gimn.-ban nyugdíjba vonulásáig (1957–72). Pályája során irodalmi köröket szervezett, irányította a Viitorul, Mlădiţe, Visurile noastre c. irodalmi
FRÂNCU Gedeon
Somostelke, 1894. aug. 2., † 1955. máj. 2. : Maros megye küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă
FRÂNCU Ioan
1895. † 1976. : gör. kat. pap. – Somostelkén szolgált. A Dicsőszentmártonban megjelenő Târnava hetilap főszerk. (1923–). Irod.: Târnăveni, cult.-ist.
FRÂNCU Ioan
? † ? : adóhivatali igazgató. – Mv.-en előbb aligazgató majd igazgató az adóhivatalban (1939–). Irod.: Időtár 3
FRÂNCU Ioan–Joseph
Mv., 1938., † Mv., 2019.: orvos. – A Papiu Ilarian líc.-ban érettségizett és végzett az OGYI orvosi szakán (1961). Körzeti orvos Gerebenesen (1961–1966). A Román Akad. mv.-i fiókintézetében kutató orvos (1966–76). Szülész –nőgyógyász alorvos, majd szakorvos, tanársegéd a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán. kórházi főorvos (1991–2005). Nyugdíjasként magánrendelőkben dolgozott (2006–16). Irod.: Kiss-P.-P.
FRÂNCU Mihai
Marosvécs, 1909. nov 12, † ? : ortodox pap. – Marosvécsen ortodox pap, büntetett előéletű. A Faliboga –féle összeesküvés IV. csoportjának tagja. Letartóztatták (1957. máj. 10.) Elítélték. Irod.: Áldozatok; Pál-Antal 2013
FRANDEŞ Zaharie
? † ? : tanító. – Görgényhodákban tanított. Az első tanítói konferencián, amelyet Görgénysóaknában tartottak, Cristea Elie Miron kezdeményezésére és vezetésével, előadást tartott a tanulók vallásos-erkölcsi nevelésének fontosságáról: Care este metodul cel mai bun pt. dezvoltarea simţămuntului religios-moral la elevi? c. (1898. aug. 18–30). A köv. évben előadásának c. Viaţa şi
FRANK Emil, §
? † ? : kereskedő, igazgató, polgármester. – Szászrégeni kereskedő, az ort. zsidó hitk. elnöke. Ő is és családjának több tagja is részt vett az I. vh. harcaiban, és hősi halottjaik is voltak. A szászrégeni Foresta Transilvăneană fafeldolgozó- és ládagyár a CASBI által kinevezett ellenőrző vezetője, majd a város alpolgármestere (1948–).
FRANK Károly
? † ? : textil iparos. – Segesváron textil- és ruházati iparos. Részt vett a Bp.-i Országos Általános Kiállításon (1885). Irod.: Az 1885. évi Bp.-i Országos Általános Kiállítás (Bp., 1885); Dorn Alexander: Die Protokollierten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892)
FRANK Valentin
Szászrégen, 1590, † Szeben, 1648. máj. 9.: tanár, királybíró. – Apja Szászrégen polgármestere volt. – Iskoláit Besztercén, Kv.-on végezte, Bécsben járt egyetemre (1613–), Srassburgban folytatta tanulmányait (1622–23). Visszatért szülővárosába (1625), majd ugyanabban az évben megválasztották a szebeni gimn. rektorává. Tartományi jegyző (1626–), Szászrégen polgármestere (1639. dec. 29. –), majd Szeben
FRÄNKEL Alfréd
? † ? : mv.-i vállalkozó. Irod.: Dorn Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892)
FRANKEL Dezső
? † ? : mv.-i vállalkozó. – Mv.-en müködött a Pannonia gőzmosógyára (1908), 16 alkalmazottal. Irod.: Maros megyei m. -ság. 4.
FRANKL Mózes Izsák
? † ? : rabbi. – Náznánfalván szolgált. Megtoldotta a náznánfalvi templomot (1785), a hitközség elnöke (még 1802.-ben is). Irod.: Újvári
FRÁTAI Mátyás
? † ? : deák. – Alárd Ferenc és Szarvasdi Miklós elleni perben okmánnyal igazolta, hogy a Kakasd határában fekvő Búcsúpada nevű földdarabhoz, amely a Kakas Imre birtoka volt, ahhoz a felpereseknek semmi joguk sincs. Szapolyai János erd. vajda, a székelyek ispánja, s a királyi hadak főkapitánya megparancsolta Maros szék kapitányának,
FRÁTAI Ősz
? † ? : comes, birtokos. – Fiai: Péter és Miklós. – Az erdélyi káptalan oklevele szerint (1293) a maga és fiai örökös nagyméhesi, mezővelkéri földjeik felét eladták minden hasznukkal és tartozékukkal együtt, Náznánfalva birtokosainak és a szentkirályi székely servienseknek. Irod.: Székelység
FRÁTER Béla, ippi és érkeserűi
Érsemlyén, 1870. jan. 27., † Marosvécs, 1935. márc. 5, Disznajón van a sírja, : ügyvéd, dalszerző. – F. Béla és Rhédey Julianna gr. -nő (1837–1924) fia. Nagyapja gr. Rhédey Lajos, Martinuzzi György kései rokona. Öccse F. Loránd. Felesége: 1. Mikó Ilona, meghalt kislányuk születése után; 2. gr. Korizmics Irén. V.
FRÁTER Ilona, Hajós Gergelyné, majd Zsigmond Dezsőné, Ducika
1896, † Bp., 1974.: kántor. – F. Béla és Mikó Ilona leánya. Férje cs. és kir. kamarás, földbirtokos Dömsödön. Fiaik: Hajós Gergely (1920–) és Hajós József (1921–97), hat unokája és tizenhat dédunokája volt. Első férje halála után visszatért Disznajóra és férjhezment Zsigmond Dezső ref. lelkészhez (1945). Kántori állást vállalt. Az
FRÁTER Lóránd, ippi és érkeserűi
Érsemlyén, 1872. jún. 17., † Bp., 1930. márc. 12. : zeneszerző, főhadnagy. – F. Béla öccse. – Emlékezetes a Mv.-en tartott hangversenye (1928). Új kiadású kötet róla: Fráter Loránd, a nótás kapitány. Csősz Irma óvónő , Barabás Abigél és Vita Zsigmond Aliz kéziratát a Kreatív Kiadó adta ki. A kötetet
FRĂŢILĂ Augustin, §
1885., † ? : főszolgabíró. – A kolozsvári egyetem elvégzése (1912) után Balázsfalván nyitott ügyvédi irodát. Az első vh.-ban kitüntették, utána szolgabíró lett Bonyhádon (1926–), Radnóton (1930–), Mv.-en vezetőfőszolgabíró (1930–). Az Astra járási elnöke, a balázsfalvi Sportklub ig. tagja, számos társdalmi és kulturális egyesület működésében vezető szerepet játszott. Irod.: Ki kicsoda ?
FRĂŢILĂ Solomon, §
Panád, 1911., † Mv., 1984. okt. 28.: tanár, iskola- és könyvtárigazgató. – Tanítóképzőt Balázsfalván végzett, majd Kv.-on az egyetemen román-történelem tanári oklevelet szerzett. Tanított Szászrégenben az 1. sz. elemi iskolában, Mv.-en tanfelügyelő, román- és történelem tanár, majd igazgató az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban (1960. szept. 15. – 1961. szept. 1).
FRĂŢILA Zaharia
Tiur-Blaj, 1924. aug. 17., † Dicsőszentmárton, 2000. nov. 4. : könyvelő, képzőművész. – Csoportos kiállításkon (Mv., Gyulafehérvár, Buk.) mutatta be festményeit, kárpitjait. Színes üvegmozaikjai díszítik a borzási « Vasile Moldovan « Gimn. bejárati falát, a botorkai templomot. a dicsőiszentmártoni ort. Adormirea Maicii Domnului kápolnát (épült 1974–76), amit Kis Voroneţ-nek v. Erdély Voroneţ-ének
FREDEL Mihály
? † ? : ev. tanító. – Segesden tanított (1914). – Cikkei a Schul- und Kirchenbote, Kirchl. Blätter-ben. Irod.: Gulyás
FREIDL Anton, Frede Antonius, Fraindl Anton
? † ? : tanító. – A Mv. -re telepített német mesteremberek kérésére német iskolát állítottak fel fiú- és leányosztályokkal. A fiú osztály tanítója volt (1775). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal; 2009; Pál-Antal 2013
FREMBURGER Gregorius de Schesburk
? † ?: diák. – A bécsi egyetem hallgatója (1475). Irod.: Fraknoi
FRENCHELI Arnold, Franckel Ábrahám
Hajdúböszörmény, 1909., † ?: rabbi. – Tanulmányait szülőhelyén végezte, majd Nyárádszeredában hitközségi vezető (1931). Mv.-ről feleségével együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k
FRENDL Károly, Freudl Károly
1817.? † Mv., 1864. aug. 22. A ferencrendi atyák zárdájából temették: r. k. pap. – Jobbágytelke plébánosa, 24 évet működött mint pap, igazgató tanító is volt (1857–62). Irod.: Gyászjelentő; Emlékkönyv a jobbágytelki iskola évfordulójára
FRENKÓ József
Bereck, 1814. ápr. 12., v. 1812. márc. 14.?, † 1874. júl. 3.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1837. ápr. 2.). Tanár Gyulafehérváron. Káplán Gyergyószentmiklóson (1838). Plébános Pálfalván, Marosportuson, Csíkszeredában, Homoródremetén, Korondon. Kézdiszentkereszten káplán. Plébános Sárfalván és Nagyernyén (1853–58), Székelylengyelfalván (1858), Sárpatakon (1866–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
FREUND Dávid
? † ? : rabbi. – Szászrégeni főrabbi (1936. k.). Egyik vezetője az Erdélyi Ortodox Központi Irodának. Irod.: Gaál György: Az izraeliták Erdélyben = Gaál: Kv. vonzásában
FREUND József
Dunamócs, 1882., † ? : főrabbi. – Tanulmányait Nagyváradon és Frankfurtban végezte; Szászrégenben rabbi. Minden kulturális és hazafias egyesület vezetőségi tagja, egyházi és teológiai lapokban jelentek meg cikkei. Irod.: Gulyás; Székelyföld í. k.
FREY József
1852.?, † Mv., 1915. júl. 17.: főhadbiztos. – Felesége: Stupiczky Izabella. Gyermekeik: dr. F. József, m. kir. ezredorvos; F. Elsa Komes Mátyásné; F. Mária. – M. kir. honvéd főhadbiztos volt. Irod.: Gyászjelentő
FRICIU Gheorghe
? † ? : ort. pap. – Mezőcsávásban, Mezőmajosban szolgált (1933–36). Irod.: Şincan 2006
FRIDRIK Árpád
Mv., 1871., † ? : tanító, igazgató. – A kv.-i tanítóképzőben szerzett oklevelet (1898), 4 évig volt nevelő. Mv.-en helyettes tanító, majd Mezőmadarason a ref. elemi iskola igazgató-tanítója (1902–37). Nyugalombavonulása után a mezőmadarasi Postaügynökség vezetője volt. Irod.: Székelyföld í. k
FRIED Farkas I.
Tövis, 1871. okt. 20., † ? : dr. jur. ügyvéd. – Középiskoláit Nagyenyeden, Gyulafehérvárt és Szászvároson végezte (1889). Kv.-on és Bp.-en joghallgató, doktorált (1899). Ügyvédjelölt Tordán, Mv.-en, Bp.-en, Kaposváron. Tordán nyitott ügyvédi irodát (1901-07). Gyulafehérváron működött (1917–). Mv.-en a Székely Hírlap, majd a Székely Lapok szinte minden számában jelent meg cikke,
FRIEDLER Izidor, §
1884, † ? : mv.-i polgár. – A mv.-i cionista mozgalom tagja. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága
FRIEDMANN Alexandru, Friedman Alexandru
Sorostély, 1914. febr. 28., † ? : festő, százados. – Végzett 7 oszt., mestersége szobafestő. A szászrégeni Rendőrkapiányság alkalmazta, az intézmény titkára volt (1944. nov. 18. –). A román közigazgatás visszaállítása után a szászrégeni rendőrkapitányság állambiztonsági hivatalának (Biroul siguranţei) főnöke (1945–48), majd a securitate főnöke (1948. szept. –50). Marosludas rajoni securitate
FRIEDMANN Béla
? † ? : vendéglőtulajdonos. – Mv.-en az egykori New York Kávéház és a Szilágyi Vendéglő tulajdonosa volt. Mesterszakácsa Pap József. Az ASA labdarúgó játékosait támogatta, gyakran vendégül fogadta őket. Irod.: Szucher
FRIEDMANN Bertalan
Mv., 1891., † ?: vendéglő, kávézó tulajdonos. – Iskoláit Mv.-en, a vendéglői ipart Bp.-en végezte, a Wagner sörözőben tanulta, szaktudását a M. Világ kávéházban fejlesztette. Kv.-on és Mv.-en a Hungária kávéházban volt főpincér, majd átvette az üzletet, kb. 40 személyt foglalkoztatott. Az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt,
FRIEDMANN Ferenc, § Fridmann Efrim Ferenc
1880., † ? : főtitkár. – A vilnai, pozsonyi és frankfurti neves héber hittudományi főiskolákban tanult és a bécsi egyetemen. A mv.-i zsidó ortodox hitközség főtitkára (1925–40). A mv.-i Talmud Tóra épületének megvásárlása után, modernizálta a Talmud Tóra intézményét. Bevezette a pozsonyi iskolarendszert: a növendékeket kor szerint csoportosította, osztályokat létesített,
FRIEDMANN Hermann
?, † ? : mészáros. – Kóser-mészáros Mv.-en, a Mészáros közben álló húscsarnokban Gojdel Zsigmonddal közösen működtek (1934–35). Irod.: Sebestyén Mihály-Diamanstein György: Egy elsülyedt világ ébresztése = Emlékk. Szabó Miklós
FRIEDMANN Izidor, §
Mezőménes, 1899., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után Mv.-en tanulta a szakmát és segédéveit a legjobb üzletekben töltötte, önálló kereskedést nyitott Mv.-en, rövidárú és kötöttárúház tulajdonosa (1933–). Részt vett az első vh.-ban (1917. okt. – 18. nov.) a 62. gy. e.-ben, tizedesi rangban. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.:
FRIEDMANN Izsák, §
Mezőménes, 1903., † ?: orvos. – Az egyetemet Kv.-on, majd Párizsban a Sorbone-on végezete (1925), dr. med. Versenypályázat útján St. Denis-ben klinikai asszisztens majd Párizsban működött. Mv.-en speciális bel- és nőgyógyászati rendelőt nyitott (1929–). Szegénysorsú m. tanítókat, elbocsátott tisztviselőket, munkásokat, papokat, gyermekeket ingyen kezelt. A Kisebbségi M. Orvosegyesület alapító tagja. Francia
FRIEDMANN Márkus, §
? † ? : kereskedő. – Testvére: F. Salamon († Kv., 1938), a vh.-ban mint tengerész szolgált a Tegetthof-hajón. – Autókellékkereskedő Mv.-en. Az I. vh.-ban szakaszparancsnok volt a román, orosz harctéren (1915. máj. – 18. nov.). Megsebesült. Kitüntetései: O 2 ; Ob, Károly cs. k., seb. érem ig. a. Irod.: M.
FRIEDMANN Márton
? † ? : vállalkozó. – A mv.-i Központi Szállodát és Éttermet bérelte (1920). Tervezte az étterem megnagyobbítását. Irod.: Időtár 3
FRIEDMANN Sándor
? † ? : orvos. – A mv.-i Egészségügyi Nevelésiház igazgatója (1953 k.). Irod.: (V. Z. 1953. dec. 20.)
FRIEDMANN Zsigmond
Erdőszentgyörgy, 1903., † ? : kereskedő. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd a kereskedői pályára lépett, a segédévek letöltése után önálló lett Nyárádszeredában (1935). Irod.: Székelyföld í. k
FRIEDRICH György; Fridrik György
1858.? † Mv., 1912. jún. 24.: tanító. – Mv.-en m. kir. állami tanító, az alsóvárosi, a Jókai Mór és Híd-utcai községi elemi iskolákban tanított. Irod.: Gyászjelentő; Ökrös
FRIEDRICH István, Fridrich István
1813.?, † Mv., 1877. márc. 23.: titkár. – Felesége: Máthé Ágnes. Gyermekeik: István, József, Alajos. – Cs. kir. kerületi titkár volt. Irod.: Gyászjelentő
FRIEDRICH István, Friereich István, Álnevei: Fráter István, Görcsöni Dénes
Gernyeszeg, 1878. nov. 11., † Bp., 1914. márc. 1.: tanár, író, publicista. – Tanulmányait Kv., Bp. végezte (1903). Bp.-en tanár (1903–14). Részt vett a r. k. társadalmi mozgalmakban, előadó kat. nagygyűléseken, a Pázmány Egyesület elnöke. Cikkeit közölte az: Alkotmány, Bp.-i Szemle, Egyházi Közlemények, Huszadik Század, Irodalomtörténeti Közlemények, Katholikus Szemle, Népnevelő, XX.
FRIEDSMANN Moritz
Jakabfalva, 1835. jún. 13, † ? : tanár. – Apja pap. – A középiskolát Segesváron végezte, az egyetemet a bécsi Műegyetemen (1854–55), a Thübingeni Egy Hittud. és Bölcsészeti karán (1855–57). Szászrégenben leányiskolai tanár, később Fogarason szolgált mint lelkész. Irod.: Szabó–Simon–Szögi
FRÎNCU Mihai
Marosvécs, 1909. nov. 12. † ? : ort. pap. – A szülőfalujában szolgált. Tagja volt a kommunizmus ellenes Faliboga szervezetnek, részt vett annak tevékenységében. Letartóztatták (1957. máj. 10.). Irod.: Áldozatok
FRINK Sándor
Somostelke, 1892., † ? : jegyző. – Tanulmányait a mv.-i R. K. Főgimn.-ban végezte, majd a közigazgatási pályára lépett. Az első vh.-ban az 50. gy. ezred kötelékében harcolt, sebesülten került haza. Vezetőjegyzőként működött (1916–) Szentpálon, Somostelken, Márossárpatakon (1936–). Irod.: Székelyföld í. k
FRISS Gyula
Bede, 1922. máj. 8. † ? : gazdálkodó. – A vád szerint a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával állították a bíróság elé. Tíz évre ítélték. Szabadult 1964. márc. 18. Irod.: 1956 Erdélyben
FRISS Sándor
Szentháromság, 1911. márc. 3., † Kuty, 1944. júl. 29 : honvéd. – Anyja Fazekas Julianna. – A 57/III. zászlóalj honvédje. Eltemették Rostrace (v. Tudiów) hősi temetőbe. Irod.: Berekméri 2015
FRITS Rezső
? † ? : szolgabíró. – Dicsőszentmártonban az EMKE alapítótagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885. ápr. 12), a dicsőszentmártoni megyei választmány első elnöke. Irod.: Sándor
FRITSCH Carl
1824., † Szászrégen, 1889.: orvos. – Tanult Bécsben (1844), doktorált. Városi tisztifőörvos, honvéd ezredorvos Szászrégenben. A Thomas Fritsch Szegény- és Árvaház újraalapítója, amit majd a fiai, dr. Oswald és Norbert F. adományaiból újraindítottak (1912). Téglagyára volt Abafáján. Cikkei a Sitzungsberichte der mathem. Naturw. Classe der Kais. Akademie der Wissenschaften in
FRITSCH Carl Oswald
Szászrégen, 1853. márc. 19., † Szászrégen, 1928. febr. 25.: orvos. – Apja ügyvéd. Orvosi okl. -t Bécsben szerzett (1872–77) a m. cs. kir. honvéd – gyalogezredében katonaorvosként szolgált Besztercén és Nagyváradon. Vezérkari orvosként vonult nyugdíjba (1928. febr. 25.). Az családi birtok, 4097 hold egyrészét (31, 97%) kisajátította a román állam
FRITSCH Daniel
? † ? : ev. lelkész. – Származásának helye és ideje ismeretlen. Fia született (1839), de az anyakönyvben nem szerepel az apa születési helye. – Mv.-en lelkésszé választották, ennek napja és beiktatása nem ismert, (talán 1831), istentisztelet már korábban is folyt, mert vezetésével, a főtér és Baross Gábor u. sarkán álló
FRITSCH Izidor
Székelyudvarhely, 1882., † ? : fűszer- és festékkereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedést tanulta, segédéveit Gyulafehérvár, Déva, Bp. és Mv. jobb üzleteiben töltötte, majd üzletet nyitott Mv.-en (1907), Fritsch Izidor és Fia néven. Az első vh.-ban az orosz és olasz fronton harcolt, tizedes rangban szerelt le. Mv.-ről feleségével (1887–) együtt
FRITSCH József, §
Palotailva, 1904., † ? : bankigazgató. – Apja kereskedő volt. – Érettségi után Mv.-en főkönyvelő, majd a Malomipar Rt. -nél működött; a Mármarosch bank kv.-i fiókjánál könyvelő. A Kishitelbank és Takarékpénztár ügyvezető igazgatója Mv.-en (1930–). A mv.-i Zsidó Nemzeti Szövetség ügyvivő elnöke, a Kadima Sportegylet főpénztárosa, a Keren Hayesod és más egysületek