Maros megyei életrajzi lexikon

1622, † ? : fölbirtokos. – Levelet írt Bornemissza Pál udvari főkapitányhoz, melyben Huszár Mátyás Torda vm. főispánjától üldöztetésükről s Kebele Maros-széki falu határában a fejedelemtől vett birtokukban háborgattatásuk felől panaszkodott és pártfogást kért. (Kelt Gy.-Fejérvárt, 1643. jun. 5); Vesselényi Kata levele férjének Kornis Péternek, családi ügyekről, jobbágyokról, Pécsy Simonné dolgáról

1943 † Mv., 1997.: fogorvos. – A MOGYI újraalakult fogászati karán végzett (1961). Kapnikbányán, Máramaros megyében fogorvos. A mv.-i ref. temetőben nyugszik. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.

1535. † 1604.: nemes. – II. János (János Zsigmond erdélyi fejedelem) választott m. király belső bizalmasa. Unit. hitre tért. A szentpáli csatában (1575), a marosszéki székelyek pártütő vezére, Bekes Gáspár híve, Báthori Istvánnal szemben. A vesztes csata után Szatmár várába menekült. Báthori megkegyelmezett és hívének fogadta őt, Bekes Gáspárt, Radák

? † ? : Címerpecsétet kapott Rákóczi Györgytől (1655. jún. 28). Irod.: Kempelen, MCK

1685., † Ikland, 1776. jún. 20.: követ. – Felesége: iklandi Balogh Rebeka († Ikland, 1795. márc.). – Marosszéki követ a gyulafehérvári ogy.-en (1702). II. Rákóczi Ferenc mv.-i fejedelmi beiktató ogy.-én a „Tanátsi Rendben a székelység részéről” volt jelen. Irod.: Barabássy családi inf.

? † Makfalva, 1603.: lófő. – Tőle származik a makfalvi ág, Makfalván lófőséget birtokolt, házassága révén szerezte meg Makfalvát és a lófőséget (1569). Irod.: Barabássy családi inf.

1839. márc. 4., † 1909. dec. 13.: ügyvéd, kir. aljárásbíró. Irod.: Pálmay

Szabéd, 1880. jan. 28., † Bp., 1942. dec. 29.: bíró. – Felesége: bernáthfalvi Bernáth Gizella Karolina (Monostorpályi, 1883. okt. 24.- Bp., 1972. szept. 9.) (esküvő: Debrecen, 1906. máj. 7.). – A jogot Kv.-on végezte. Dr. jur. bíró. Az első vh.-ban katona (1914–17) az orosz fronton megsebesült; hadbíró főhadnagy, százados-hadbíró lett

1837. ápr. 3., † ?: birtokos. – Fiai: Albert és József.- Nemességükről Marostordamegyétől 1909. bizonyitványt nyertek a fiúkkal együtt. Irod.: Kempelen; Pálmay

Szabéd, 1922. máj. 20., † Kv., 1972. márc. 20.: hadnagy, technikus. – Felesége: Fülöp Erzsébet közgazdász (Kv., 1929. okt. 5.- Kv., 2005. ápr. 29.). – A Ludovika Akad.-án végzett (1944. aug. 20.). Gépkocsizó-röppentyűs honvéd hadnagy. Részt vett Csepel védelmében, amerikai-fr. hadifogságba esett. A háború után Kv.-on technikus. Irod.: Barabássy családi inf.

? † ? : hadnagy. – A marosszéki darabontok parancsnoka (1578). Hadnagyként szerzett Székelyvásárhelyen (ma Mv.) nemesi birtokot (1595). Irod.: Barabássy családi inf.; Pál-Antal

Mv., 1915. okt. 1., † Bp., 1996. okt. 24.: huszárzászlós, ügyvéd. – Felesége: szárhegyi Bartis Veronika, Gyergyószárhegy, 1924. szept. 14. Általános iskolai m. tanárnő, népművészeti festőnő. Fiaik: Sándor, Miklós. – A román hadsereg erzsébetvárosi lovassági alakulatánál 9 hónap katonai szolgálatot teljesített (1936. okt.- ). Kv.-on a IX. önálló huszárszázadnál átképzésen vett

Ehed, 1892., † ?: vendéglős. – Elemi iskolája elvégzése után erdőőri szakiskolát végzett. I. o. állami legelőmester, a földművelési minisztérium mv.-i kirendeltségénél dolgozott. Részt vett az I. vh.-ban a 62. gy. e. az orosz, olasz fronton harcolt. Kétszer sebesült meg. A háború után mint tej- és vajgyűjtő dolgozott, később mint vendéglős

1879, † ? : gyáros. – Tégla- és cserépgyáros Kibéden. Részt vett az I. vh.-ban (1914–19). Őrmester. Irod.: Erdélyi ezredek

Decs, 1560–65–70. k., † Székelyvásárhely (ma Mv.), 1601. máj. 15.: humanista tudós, történetíró, tanár. – Tanulmányait Tolnán kezdte majd, a törökök elől menekülve, a debreceni és kv.-i ref. iskolában folytatta. Bánffy Farkas fejedelmi tanácsosnak külföldi egyetemre menő Bánffy Ferenc nevű fiával peregrinált. Elindultak Boncidától Székelyvásárhely, Homoródszentpál (itt csatlakozott hozzájuk Korniss

1897.? † Mv., 1876. ápr. 17.: táblabíró, törvényes kir. táblai ülnök. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : földbirtokos. – Sámsondon lévő kuriájára Báthori Zsigmondtól nyert adománylevelet (1589. ápr. 14.). Dézs vidékén laktak. Irod.: Kőváry; Nagy Iván, Pálmay

Mv., 1888., † ? : tanácsos. – Iskoláit Mv.-en, az egyetemet Kv.-on végezte, dr. Az államvasutak MÁV szolgálatába lépett Mv.-en (1912). Bp.-en teljesített szolgálatot (1920–), az anyagbeszerzési osztályon dolozott (1936–). – F. m.: A közületi vállalkozások kérdéséhez (Bp, 1935). Irod.: Gulyás; Székelyföld í. k.

? † ? : községi bíró. – Szalárdon volt bíró. Az első vh.-ban őrmesterként vett részt, többször kitüntették. Az impérium váltás után választott bírája községének. Több ízben házkutatást tartottak nála és állandó megfigyelés alatt állt. Irod.: Visna

Maroscsapó, 1914., † ? : állami tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Gyulafehérváron végezte. Tanított Kisszentlőrincen (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : tanár. – A mv.-i Ev. Ref. Leányiskola részéről vett részt a kiállításon. Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipari kiállítás (Bp., 1881)

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1683). Kemény Simon udvarában volt nevelő. A görgényi egyházmegye lelkészei névsorában szerepel (1677–1722) Kisfülpösön (1678), Marosvécsen (1692), Irod.: Ősz

? † ? : ügyvéd. – Mv.-en az egykori Kossuth Lajos u. 65. sz. alatt volt a háza, kertje a Csilljag-közig. A következő tulajdonosok Balla Gyuláné, szül. Barátosi Ilona, Barátosi Irma és Barátosi Antal. (1911), az év folyamán megvette Godt Adolf. Irod.: Orbán – Oniga

Bódos, 1876., † ? : ig. tanító. – Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden végezte (1896). A zilahi tanfelügyelőségen kezdett dolgozni, majd Szilágyperesen volt igazgató; Mv.-en igazgató-tanító (–1928). Kiváló méhész, fürdőigazgató (1929–). Az első vh.-ban a szerb és olasz fronton harcolt, zászlósi rangban szerelt le. Irod.: Székelyföld í. k.

1922., † Mv., 2002. ápr. 14.: orvos. – Ftiziológus, tüdőgyógyász szakorvos. Irod.: Genersich

Gáldtő, 1842. aug. 27., † Szászrégen, 1902. jún. 5.: jogász, ügyvéd, politikus, bankár. – Tanulmányait Gyulafehérváron, Balázsfalván a német jogi akadémián és Szebenben folytatta (1863–67). Hivatalnok volt Nagyenyed, Székelyudvarhelyen (1868–71), a beszterce-i bíróságon, törvényszéken (1868–75). Megnősült, Szászrégenben telepedett le (1875) és mint ügyvéd tevékenykedett. Az Astra elnöke (1896-ig). A Maros-Torda

Görgényoroszfalu, 1907. dec. 1. † Görgényoroszfalu, ? : tanító, földtulajdonos (7 ha). – Vasgárdista rendőrfőnökként műkődött szülőfalujában, de barbár magatartásáért törvény elé állították, és kitették állásából. Ezután tanító lett uo. A népi demokratikus rendszer elleni tevékenységéért a tanügyből is eltávolították (1958–). Büntetésből Bélborba, majd Monorra helyezték. A mezőgazdaság szocialista átalakítása

? † ? : g. kat lelkész. – Kisfülpösön szolgált (1877–81), amikor építették a g. kat. papilakot (1879). –Irod.: Filipişul Mic; Reghin, Protopopiat

? † ? : prefektus. – Kinevezték prefektusnak Maros megyében (1927). Kormánykitüntetésben részesült a mv.-i görög keleti templom építése körül kifejtett tevékenységéért, Răsplata muncii pentru construcţii díjjal (1928). Irod.: Bernády; Időtár 3

? † ? : prefektus. – Maros megye prefektusa (1927. jún. 7. –). Irod.: GOJM (nr. 13., 1927. jun. 15.)

Nagybarcsa, 1750.? † 1788. ápr. 25. Tanult Kv.-on a Jezsuita Gimn.- és Akad. (1764–1768). Nagyszombatban (1769–1772). *9/ Szászrégenben plébános (1772–). Iskolai kanonok (1776), mester-kanonok (1784). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1619., † Kozmatelke, 1661. júl. 3.: Erdély fejedeleme (1658. okt. 7. –60). – B. Sándor és Polatics Anna vagy Palatícs Erzsébet vagy Rusory Ilona fia. Felesége: 1. Toldy Katalin, 2. Szalánczy Erzsébet, 3. Bánffy Izabella Ágnes (1660. okt. 20. –). – Bethlen Gábor udvarában nevelkedett; a gyulafehérvári udvari scholában tanult,

? † Mv., 1842 máj. 25.? : kir. táblai ítélőmester. – Felesége: br. Jósika Zsuzsanna. Leányuk: Polixénia gr. Lázár Móricné. – Mv.-i bíró, Kir. Táblai ítélőmester, hivatalába beiktatták (1829–). Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/7); Levéltári gyászj.; Pálffy

? † ? : földesúr. – Felesége Keresztúri Borbára. – Náznánfalván volt a bírtoka. Lehetővé tette a zsidók letelepedését a faluban, akik az ő taksás házaiban laktak (18. sz.). Gyulafehérvár után itt alakult ki a második legnagyobb zsidó közösség Erdélyben. A templomot építettek (1747), kibővítették (1785), lebontották (1940), darabjai a bp.-i

? † ? : földbirtokos. – Férje: Huszár Mátyás. Leányaik: Margit Tholdalagi Mihályné és Borbála Torma Györgyné, leányuk Éva. Torma Éva Zágoni Mikes Pálné, a bujdosó Mikes Kelemen anyja volt. – Mikes Kelemen gyermekkori éveinek egy részét Abafáján, nagyszüleinél töltötte. Irod.: Bíró Donát

1765., † Mv., 1817. jan. 16.: földbirtokos. – B. Pál († Abafája, 1799. aug, 5.) és br. Kéméndi Várady Katalin leánya. Férjhez ment Bornemisza Józsefhez (1787). Irod.: Gudenus; Levéltári gyászj.

Mv., 1924. aug. 11., † Bp., 1978. ápr. 13.: agrármérnök. – Tudományos kutató volt a bp.-i Állattenyésztési Kutatóint.-ben (1950–78). Fő kutatási területe a szarvasmarha tenyésztés. – F. m.: A szarvasmarha és a juh hizlalása (Bocsor G.-, Mihálka T.-ral; Bp., 1961). Irod.: MNL

Remeteszeg, 1907. márc. 10., † Marosszentkirály, 1977. jan. 24.: ort. pap. – Elemi iskoláit Remeteszegen, líc.-ot Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban, teológiát Szebenben végzett (1933). Marosszentkirályon szentelték pappá, ahol megszakításokkal haláláig szolgált (1933–77). Marosszentgyörgyön is beszolgált (1943. szept.- 44), Mv.-en a Nagy Katedrálisban esperes (1940–44). A Muresul Népbank elnöke, a

Sepsiszentgyörgy, 1821. jún. 21. † 1872. szept. 13.: r. k. paptanár. – Bécsben végzett teológ.-i tanulmányokat a Pázmáneumban. Pappá szentelték (1844. szept. 22). Káplán és tanár volt Gyergyószentmiklóson, Kv.-on és Gyulafehérváron (1847–), ahonnan forradalmi, népszónoki beszédei miatt kitiltották. Mv.-re helyezték (1848. okt.). Mv.-en a R.-K. Tanodában tanított. A fehérvári várparancsnok

? † ? : ref. lelkész. – Marosszentkirályon volt ref. lelkész. – F. m.: Lelki szerelmesét kesergő menyasszony…(Kv., 1752). Irod.: Szinnyei

? † ? : tanító. – Oktatói diplomát szerzett (1789. ec. 22.). Marosszentgyörgyön tanított a Gh. Şincai által alapított g. kat. iskolában. Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

Marosszentgyörgy, 1864. aug. 21. † Lugos, 1942.: katonatiszt. – Édesanyja három éves korában meghalt. Dévára került nevelőanyához. A dévai Ferencrendi Zárdában érettségizett (1885). Apja elvesztése után nagybátyja támogatásával tanult tovább. Szolnokon tisztviselő, majd Szebenben a 31. gyalogezred katonája lett, tiszti iskolát végzett. Hamar emelkedett a katonai ranglétrán: alhadnagy és hadnagy

? † ? : jezsuita szerzetes. – A mv.-i r. k. iskola « suprema grammatica « – felsőbb nyelvtan osztályának professzora volt (1747). Irod.: Pál-Antal

1760., † Szászrégen, ?: kereskedő. – Szászrégenben, két kereskedővel együtt megvettek a város szélén egy szász polgártól egy földterületet, ahova a g.-kat. templomot építették; az őshonos szászok ui. nem engedték ezt a templomot a központban építeni (1811–18). A templom mellé egy román tannyelvű iskolát is építettek (1836).-Irod.: Reghin, destin şi

1817., † Mv., 1873. nov. 14. tem. Mezőszentmárton, nov. 15 : kir. táblabíró.- Felesége Rhédey Johanna (1855). Irod.: Gudenus

Mv., 1870. szept. 15., † ? : lelkész. – Balázsfalván tanult, teológiát Bp.-en végzett (1890–94). Irod.: Sigmirean

1892.? † Mv., 1942. ápr. 26.: tisztviselő. – Felesége: Horváth Gabriella. Gyermekeik: Zsolt, Ella (1922-Kv., 1942. ápr. 7. Mv.-en temették). – A Mv.-i bank besztercei fiókjának vezetője, ref. presbiter, tartalékos főhadnagy, a mv.-i Kaszinó gondnoka (1932). Irod.: Biás István; Gyászjelentő.

Mv., 1900. jan. 31., † Pécs, 1994. dec. 24.: gyógyszerész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett. Gyakornok volt dr. Hints Zoltán mellett az Arany Szarvas gyógyszertárban. A Székely Hadosztálynál önkéntes (1918). Bp.-en gyakornoki tanfolyamot végzett és vizsgát tett (1919–20). Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1923), az egyetem gyógyszertárában gyakornok (1923–24),

Gyergyóalfalu, 1914. febr. 27., † Ehed, 1978. dec. 19.: r. k. pap. – A gimn.-ot Csíkszeredában, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, Kv.-on és Rómában (1936–37) végezte. Kv.-on szentelték pappá (1943. jún. 6.). Káplán volt Gyergyóremetén (1944), Mv.-en és Borszéken (1945–), Kv.-on (1947), Brassóban (1948), lelkipásztor Csíkmadaroson és Gyergyószentmiklóson (1949), Petrozsényban (1952), Kilyénfalván (1953),

? † ? : írnok, esküdt.- A Mv.-i esküdt közönség tagja (1761), írnok (1760). Irod.: Benkő K.: Mv.; Pál-Antal 2006