Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : kegyúr. – Testvére: Albert. – Szászrégen háromnegyed részét birtokolta, negyed része az Albert testvéréé volt. A kegyurasága alá tartozó templom részére és a birtokán épülő új templomok részére búcsúkat eszközölt Rómában (1453 k.). Irod.: Marton József

Bonyha, 1857. dec. 4. † Szerdahely, 1921. jan. 10.: cs. és kir. huszárfőhadnagy, törvényszéki ülnök, tolmács. – Felesége: 1. Csapói Réz Róza ( Maroscsapó, 1867. aug. 8. – Mv., 1929.; Elváltak: Nagyszeben, 1890. márc. 19.), 2.: primor árapataki Geréb Ilma Gizella Erzsébet Rozália (Ilka), (Illyefalva-Osdola, 1861. aug. 9. – Bp.,

Örményes, 1853. v. 1856., † Bécs, 1889. márc. 31.: földbirtokos, képviselő. – A hohenheimi Mezőgazd. Főiskolán rövid ideig tanult (1874). A szilágysomlyóikerület parlamenti képviselője (1881). Operettet és vígjátékot is írt. Irod.: Szabó–Simon–Szögi

1688., † Kv., 1735. szept. 26. temetése. Búcsúztatta: dálnoki Veres Demeter (1735. szept. 26.), cséri Verestói György, Rimaszombati Sámuel, Deáki Filep József (1735. dec. 18.): kir. kamarás, főispán, kormányzó. – B. Dénes (1630–1674) unokája, B. György gubernátor (1661–1708) és Bethlen Klára (1667- Segesvár, 1706. febr. 23.) fia. Testvére: Dénes (†

? † 1355: földbirtokos, székely ispán, horvát és szlavon bán. – Dénes tárnokmester fia. Károly Róbert híve. Székely ispán (1342–49), Horvát- Tót- és Dalmáto. bánja (1351–52). Részt vett Nagy Lajos kir. első nápolyi hadjáratában (1347–48). 5 fia volt. Testvérével, Tamással osztozott Magyarrégen uradalmán (1319), ezzel a marosvécsi birtok és vár

Marosgezse, 1898. dec. 28., † Debrecen, 1944. okt. 10.: hadnagy. – B. Zoltán és ábránfalvi Ugron Róza fia. Testvérei: János és László. Felesége: zabolai gr. Mikes Emma (Kv., 1899. máj. 3. – Mezőzáh, 1929. aug. 1.), M. Zsigmond és gr. Béldi Zsófia lánya. Gyermekeik: Mária (Kv., 1926. júl. 20–), István

Fugad, 1810. szept. 17., † Beresztelke, 1873. dec. 8. Szász Domokos búcsúztatta: földbirtokos, politikus, főispánja, ogy. képviselő. – Br. B. Ferenc (1784–1839) és zeykfalvi Zeyk Zsuzsanna (1785–1865) fia. Felesége: hadadi br. Wesselényi Jozefa (1812–1899). Gyermekeik: Polyxena (Beresztelke, 1835. dec. 8.-Bp., 1916. okt. 28.) br. Kemény Kálmánné; Marie; Zoltán (Beresztelke, 1841.

Holtmaros v. Torda, 1816, † Szilágybagos, 1852. nov. /dec: honvédtiszt, alezredes, városparancsnok. – Tanulmányait a kézdivásárhelyi katonai nevelőint.-ben végezte (1833). A 2. gyalogezredben zászlós (1833–), a 11. huszárezredben szolgált, fő­hadnagyi rangban (1844–), a 11. honvédzászlóaljban harcolt, mint százados (1848. szept.), őrnagy (1848. nov.), az erdélyi hadtestben dandárnok, alezredes (1848. dec.),

?, † 1858.: főnemes. Irodalompártoló volt. Irod.: Paget

Magyarkirályfalva, 1742. márc. 16. † Magyarkirályfalva, 1794. márc. 21.: földbirtokos. – B. Imre (1728–1791) és hidvégi Mikó Zsuzsanna fia. Felesége: Osdolai gr. Kuun Katalin (Osdola, 1761. szept. 12. – Osdola, 1840. márc. 28.). Fiúk: István (Királyfalva, 1780. máj. 7.-Királyfalva, 1830. szept. 17.). – Feleségének Csejden voltak birtokai és jobbágyai, az

1857., † Dicsőszentmárton, 1827. febr, 18.: földbirtokos.- Testvérei: Katalin Kathonai Domokosné, Eszter Sebessy Gézáné. Felesége: osdolai Lázár Ilona. Gyermekeik: Gábor, Ernő, Anna (1897-Mv., 1942. okt. 1.), Olga, Alexandrina, Aranka. Irod.: Levéltári gyászj.

? † Mv., 1783. márc. 23.: földbirtokos, gr. – B. Zsigmond és magyargyerőmonostori br. Kemény Katalin leánya. Férje: Toldalagi Ferenc (1724-Mv., 1803. nov. 13.), az erdélyi kir. tábla számfeletti ülnöke, marosszéki főkirálybíró (Nagyercse, 1752. okt. 14). – Halála napján, a mv.-i vártemplomban, Borosnyai Lukáts Simon és György, ref. papok mondottak gyászbeszédet

? † ? : földbirtokos. –Testvérével, B. Péterrel Beresztelkén építettek kastélyt (1542). Irod.: Ötvös

Marosgezse, 1896. szept. 11., † Kv., 1974. dec. 16.: okl. mérnök, Johannita lovag. – B. Zoltán és ábránfalvi Ugron Róza fia. Felesége Zeyk Ilona (Mikefalva, 1909. jún. 26) Z. Dániel és hilibi Grál Mária leánya. Esküvő (Kv. 1932. ápr. 3.). – A kv.-i Farkas utcai templomban került címeres emléke. Irod.:

? † ? : földbirtokos. – Felesége: Wesselényi Polixénia. Leányuk: Bánffy Jozefa Bethlen Sándorné. – Országos teljhatalmú biztos volt (1849). Irod.: Pál-Antal 2002

? † 1498 után: erdélyi vajda, kir. tárnokmester, székely ispán. – Losonczi Albert és Szécsényi Hedvig fia. Felesége Dóczy Kata. Fia István, vele férfiágon kihalt a család, a B. nevet fiúsitott leányának, B. Katalinnak gyermekei vették fel. – Tárnokmester (1491–93; 1496–98). Erdélyi vajda Drágffy Bertalannal együtt (1493–98). Székelyvásárhely és Szereda

Mv., 1801. dec. 28., † Bp., 1894. dec. 17. Kv.-on a Házsongárdi temetőben az iktári Bethlen kriptában nyugszik: cs. k. kamarás, főispán. – B. Pál (1762–1828) és felcsuthi Gányi Erzsébet (1766–1831) fia. Felesége: 1. hadadi br. Wesselényi Katalin (1805–1885). Esküvő 1824. máj. 1.; törvényesen elváltak, 1835), gyermekük: Bánffy Béla (1831–1888); 2.

? † ? : főkapitány, udvarmester. – B. László és Dobokai Anna fia. Felesége: 1. harinai Farkas Anna, fiúk B. Miklós (1500–1546), 2. Báthori Bora. – Udvarhely–Maros főkapitánya, udvarmester. A székely székek és a Székely Támadt vár kapitánya. II. János király parancsa Telegdi Mihályhoz, Udvarhely vár tiszttartójához s Maros, Udvarhely- és

Mv., 1859. jún. 21. † Vasasszentgothárd, 1936. jún. 15.: ?. – B. János, Küküllő vm. főispánja és Wesselényi Jozefa leánya. – Férjhez ment (Beresztelke, 1878.) czegei gr. Wass Bélához (Kv., 1853. jan. 28. – Mezőzáh, 1936. szept. 1.). Szolnok-Doboka vm. főispánja, a m. főrendiház örökös tagjához. Irod.: Gudenus

Magyarkirályfalva, 1801. aug. 8. † Magyarkirályfalva, 1859. nov. 1.: földbirtokos. – Felesége: losádi Hertzeg Druzsiánna (Kibéd, 1799. márc. 13.-Bonyha, 1868. máj. 7.). Fiúk: B. Ferenc (1821–1868). Irod.: Gudenus

Beresztelke, 1841. szept. 15., † Beresztelke, 1892. jún. 7. Beresztelkén temették: főispán, földbirtokos, főrendiházi tag. – B. János br. földbirtokos és Wesselényi Jozefa br. fia. Növére: Polyxena Kemény Kálmánné. Felesége: 1. Bethlen Aranka / Aurélia (1839–1872), esküvő (1868. febr. 8.). 2. Teleki Erzsébet /Eliz (1853–1937). Esküvő (Sáromberke 1878 nov. 26). Fiaik: Endre

Beresztelke, 1886. aug. 2., † Bp., 1967. ápr. 5.: cs. kir. kamarás, tanácsos, birtokos. – B. Zoltán földbirtokos és gr. Teleki Erzsébet fia. – A berlini Egy. Bölcsész Karán hallgató (1906. okt. 23. – 1907. márc. 15.), a jog- és államtudományok doktora. Cs. kir. kamarás (1913–), m. kir. követségi tanácsos.

? † 1794. dec. 25: adományozó. – Bánffy Farkas, losonci br. (1700–1761) és csengerbagosi Bagossy Erzsébet (?–1753) leánya. Testvére: B. Farkas (1794. dec.). Férje: ifj. gr. Bethlen Ádám ezredes (1719. aug. 1., † Kv., 1772.). – Nagyteremi ref. egyházközségének ezüst kenyérosztó tálat és vászonabroszt ajándékozott (1769–77). Irod.: Biró József. A

Somostelek, 1885. máj. 1., † ? : orvos. – Bp.-en O GYE végzett (1904-09), orvosi doktorátust kapott (1910). Irod.: Sigmirean

Bosznia, 1628., † Mikháza, 1688. jan. 30.: boszniai szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1647. szept. 17.), felszentelték (1650. nov. 17.), definitor (1672–75). A mikházi zárdát, másik két bosnyák páterrel P. Vares Péterrel és P. Imottai Simonnal saját provinciájukhoz akarták csatolni. Botrányok után sikerült eltávolítaní őket a zárdából. Miután beismerte zaklatások

Kispest, 1894. nov. 25., † Bp., 1979. ápr. 23.: színész, színházigazgató. – Félévig jogot hallgatott majd a bp.-i színmüv. akad.-n egy évet végzett. Az I. vh.-ban orosz hadifogságba került; a lágerben színtársulatot szervezett. Hazatérte után a bp.-en játszott (1925–26). Majd egy évadot volt Mv.-en a Fehér Imre társulatában (1926–27). Később

1881 † Nagyvárad, 1970: színigazgató. – Jogi és politikai tudományoban szakosodott és doktorált, majd Buk.-ben és Berlinben dráma-művészeti tanulmányokat végzett. Az Astra alapító tagja (Szeben, 1861); tagja a Román Színházalap Társaságnak (1870). Szászrégenben élt, sikertelen próbálkozásai voltak a mv.-i Román Színházalap Társaság Bizottságának létrehozásában. Műkedvelőkkel rendezett Régenben színi előadásokat, és

? † Mv, 1928 k.: mészárosmester. – Felesége: Várady Ilona († 1938. jún. 15). Gyermekeik: B. Béla, felesége Szilágyi Erzsébet; B. Jenő, felesége Daczó Ilona; B. Zoltán, felesége Horváth Ilona; B. Ernő, felesége Hochmal Málvin; Iluska dr. Magassy Jenőné; B. Lajos; B. Andor, B. László, B. Ödön, m. kir. 5. tábori

? † ? : ref. lelkész. – Haranglábon szolgált (1682). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ? : mészáros, vendéglős. – Mv.-en hajdanában szerepet játszó B. vendéglős, húsiparos, mészáros család egyik tagja, utolsó tulajdonosa volt a Papp Zsigmond építette palotának (1898, a Bolyai u. és Főtér sarkán, 45. sz.). Megvásárolta (1918) ezért Bányai palotának nevezte a köznyelv. Palotájában Bertia és Dobrota tartottak egy darabig vendéglőt

1806.? † Mv., 1877. jan. 15.: képviselő. – Felesége: Nagy Anna. – A ref. egyházmegye képviselője, a kebli tanácsnak tagja. Irod.: Gyászjelentő

? † Szováta, 1895. jún. 6.: tanító. – Szováta első levita tanítója (1893–). Irod.: Szováta

Zilah, 1920. júl. 19., † Mv., 1984. febr. 8.: főgyógyszerész. – László és Irén fia. – A bp.-i Pázmány Péter TE-n kapott diplomát (1942. dec. 21.). Gyakornok volt a mv.-i Dávid János féle Szentlélek gyógyszertárban (1942. dec. –43), alkalmazott a Kovács Andor Sas gyógyszertárában (1945–46). Görgényszentimrén megvette a Knöpfler Vilmostól a

? † ? : tanácsos. – Vásárhelyi tanácsos (1791, 1810). Irod.: Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009

? † ? : tanító. – Felesége: Pais Terézia. – Mv.-en subscibált (1735). Gogánban (1739–41), Magyarkirályfalván (1744–68), Dányánban (1768–70) és Csáváson (1770–82) tanítóskodott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1749). Magyardellőn (1760–63) és Erzsébetvároson szolgált (1767–76). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.

Nagybánya, ? † Mv., 1786. k.: városi nótárius, szenátor. – A gyulafehérvári Ref. Koll. bujdosó diákjaival került Mv.-re (1715), itt folytatta tanulmányait, a logikában praeses és az oratorikában praeceptor volt. Tanulmányai bevégzése után a város szolgálatába lépett. Notárius (1730). Tagja a városi tanácsnak (1758, 1759, 1760, 1761, 1762, 1764) és ott

? † Mv., 1850. ápr. 17.: városi tanácsos. – Felesége: Soos Zsuzsánna (1789 – 1861. máj. 9.). – Mv.-en városi szenátor, albíró (1805), csőd- és elszámoltató biztos (1825), archivarius (1837). Gyakran lehet találkozni nevével levéltári okmányokon és jegyzőkönyvekben. Az 1849. márc.-ban megújított tanácsban a közkereset alá tartozó esteknek és a

? † Bélafalva, 1803. ápr. 22.: r. k. pap. – Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad-án (1754–55) és Gyulafehérváron tanult (1765–68). Pappá szentelték Gyulafehérváron (1767. ápr. 13.). Plébános volt Bözödújfaluban (1767 v. 1768), Etéden (1782).. Gyulafehérváron káptalani káplán (1788-). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1915., † 2008. okt. 24., nov. 3.-án temették a mv.-i Minorita templomba: r. k. pap. – Minorita szerzetes Mv.-en. A mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc. hittan-tanára volt (1943–44). Kantáról a rendőrség Esztelnekre, kényszerszálásra hurcolta. Etéden volt plébános (–1980). Mv.-en a Minorita templomban misézett ( – 2000). A

Mv, 1893., † ? : malomtulajdonos Jedden. – Középiskolát végzett és utána a géplakatos ipart sajátította el. Ősei is molnárok voltak. Apja által vásárolt malmot modern fölszereléssel látta el. Önként vonult be az első vh.-ba és a 62. gy. ezredben szolgált az orosz fronton, fogságba került, tizedesi rangban szerelt le. Irod.:

1888.? † Mv., 1924. jan. 3.: ellenőr, hadnagy. – Bányay Béla és Várady Ilona fia. Felesége: Horváth Ilona – Vasuti ellenőr, tartalékos hadnagy. Irod.: Gyászjelentő

Nagyborosnyó, 1882. okt. 31., † ?: ügyvéd, képviselő. – Királyi közjegyző Dicsőszentmártonban (1915–19); függetlenségi párti képviselő volt a m. parlamentben, a MP alelnöke, kisküküllőmegyei képviselője az ogy-ben. Irod.: Adatok, dátumok a város [Dicsőszentmárton] múltjából (Nú., 1991. márc. 23.); EM; Pomogáts 1.

1919, † 1993.: festőművész,. *Szászrégenben tanár.

Középajta, 1870. márc. 5., † Bp., 1945. máj. 28.: tanár, újságíró. – A tanítóképzőt Nagyenyeden, Bp.-en végezte. Mv.-en tanított a ref. felső leányiskolában, majd a községi polgári iskolában (1894–1901). Tanított az Önálló Kereskedelmi Tanonciskolában (1895) természettant és számtant. Tanár volt még Székelykeresztúron (1901–), Kv.-on (1903–11), Déván (1911–19). A mv-i Székely Társaság

Torda, 1925. márc. 1., † Mv., 1982. aug. 2.: orvos. – Barabás Béla Viktor unit. lelkész és Major Erzsébet tanár leánya. Férje: Dr. Dienes Sándor, prof. Leányaik: D. Erzsébet Lidia (Mv., 1953–), pszichológus; Emese Klára (Mv., 1955–), gyermekorvos. – A MOGYI-n szerzett orvosi diplomát (1951). Erdőszentgyörgyön rajoni gyermekfőorvos (1951–53), Mv.-en gyermekgyógyász

Málnás, 1874. márc. 15., † Mv., 1968.: szobrász, betonipari vállalkozó. – Az ornamentális díszítés mestere. Mv.-en szaktanár a helyi ipariskolában (1896–). Ő készítette a mv.-i Kultúrpalota gipsz díszítőelemeit, a tanoncotthon homlokzati diszítőelemeit. Külföldi tanulmányútjai: San Francisco, Rio de Janeiro, Párizs, Róma, Berlin, Bp. – F. m.: Csikvármegye márványipara (Mv., 1914).

? † ? : tanító. – Kutyfalván tanított (1762). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ? : cipészmester. – A mv.-i Koll. Épületében volt a cipészműhelye. Iparának egyik legjelesebb képviselője volt Mv.-en. A MP elnöki tanácsának tagja és a M. Iparosegyesület delegált tanácsosa a Munkakamarában, a Cipészmunkaadók Egyesületének elnöke volt. Szókimondó magyarsága miatt három hónapi és egy napi fogház, valamint 1000 lej pénzbűntetésre ítélték,

? † ? : ref. lelkész. – Szövérd (1941). Irod.: Ref. egyetemes névtár