Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?, 1929. jan. 7.: földbirtokos. – Marosjárában épített templomot. A kv.-i és a székelykeresztúri iskola örökölte a vagyonát. Irod.: Kelemen

? † ? : bazédi nemes székely, lovas puskás harcos. – II. Rákóczi György a Havasalföldön folytatott győzelmes hadjáratban szerzett érdemeiért lófőségre emelte (1656. jún. 28.). Irod.: Kelemen Lajos, SzOKL 6

? † ?: földbirtokos. – Marosjárán földbirtokos. Felesége Tolvaly Kata. Gyermekeik: Sándor, Katalin. Irod.: Nyárádszentbenedek

Mv., 1904. aug. 4. † ? : huszárzászlós, dr. – Tart. huszárzászlósnak léptették elő (1943. jan. 1. –). Irod.: Bene–Szabó

Csíkszentgyörgy, 1695., † Mikháza, 1779. jan. 2.: r. k. szerzetes, házfőnök. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1719. jún. 20.), felszentelték (1725. szept. 12.). Maros-széki r. k. esperes. Az első mv.-i ferences házfőnök. Haller János gubernátor kérésére a városi tanács beleegyezett a ferencesek Mv.-re telepítésébe (1735). Mv.-en feladata volt, az újonnan vásárolt

? † ? : Irod.: EMKK 2000; Magy. prof.; Acad. Trans.

? † ? : jegyző. – Bonyhában volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1664). Tanított Küküllőváron, Boldogfalván (1669), Szőkefalván szolgált mint lelkész (1700). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.

Marosludas, 1895. szept. 12., † Hága, (Holl.), 1979. márc. 9. A kerkhofflaani rom. kat temetőben nyugszik.: r. k. pap, nyelvpedagógus, eszperantista. – Erdélyi egyhm-s pappá szentelték (1919). Káplán több városban, plébános Marosportuson (1926–27). Az eszperántó nyelv kutatja (1910–). Kidolgozta az eszperántó nyelv oktatási rendszerét, melynek sikere után meghívták Mv.-re, majd

? † Mv., 1992. febr. 17.: könyvtáros. – A MOGYI könyvtárosa. – Irod: [Nekrológ] (Nú., 1992. febr. 19.)

19. sz. † ? : földbirtokos. – Férje elesett a szabadságharcban. Héjjasfalván földbirtokos, aki a kezdetektől ápolta a szabadságharc hőseinek kultuszát. Elhantoltatta a falu határán elesetteket (1849. júl. 31). Irod.: Murádin Jenő: A szobrász Köllő Miklós és a szabadságharc kultusza (Székelyföld, 7. sz., 2010. júl.)

Mv., 1930., † Mv., 2020: orvos. – Mv.-en a Ref. koll.-ban és MOGYI orvos karán tanult és végzett (1958). Alorvos, majd szülész nőgyógyász szakorvos, majd főorvos. Csíkszeredában működött. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Segesvár, 1826. márc. 4., † 1876.: jogász. – Segesvár polgármesterének fia. – A középiskolát Segesváron végezte, majd Szebenben jogot hallgatott; a mv.-i Királyi Táblánál praktizált (1948). A szász nemzet képviselője, részt vett a 48-as forradalomban a császári csapatok önkénteseként. Huzamosabb ideig járásbírósági titkár, majd ügyészhelyettes Mv.-en. – F. m.: Kéziratban: Peripeţiile

Kv., 1930. márc. 27., † Tatabánya, 2006. febr. 22., Mv.-en a ref. temetőben nyugszik: orvos, adjunktus. – Felesége: dr. Bíró Felicia (1929–2012), gyermekorvos, műkedvelő festőművész. Az OGYI Gyermekgyógyász karán végzett (1954) és a Gyermekklinikán dolgozott. – A középiskolát kv-i. Ref. Koll.-ban (1948), az orvosit a MOGYI Általános Orvosi Karán végezte

Naszód, 1896., † ? : hadnagy, könyvelő Mv.-en. – A első vh.-ban harcolt a 22. gy. ezredben, (1915. máj. 15–), a Papp dandárral (1916. jan-ápr) a Russ különítmenynél (1916 aug. – 1917 febr, ), a 2. gy. e.-ben (1917–). Leszerelt (1918. nov. 19) kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek

Mv., 1652, † Mv., 1676.: jezsuita tanár. – Tanulmányainak elvégzése után Mv-en lépett a jezsuita rendbe, több évig volt a latin nyelv tanára és egyházi beszédeket tartott. Ludovico de Ponte elmélkedéseit fordította magyarra, de betegeskedése és halála megakadályozta befejezését, később Wenner Jakab fejezte be és adta ki (1717). – F.

Mikháza, 1733., † Dés, 1786. aug. 3.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1751. júl. 14.), felszentelték (1755. dec. 20.). Filozófiai és teológiai lektor. Irod.: György: A ferencrendiek

1902, † Mv., 1988. júl. 4.: ref. lelkész. – 2. felesége (Nagy Mária, védőnő), : Nagy Ödön Segédlelkész Kv.-on, Dézsen (1922). A franciaországi Societe Centrale Evangélique=Központi Evangéliumi Egyesület, az országban élő magyarok lelki gondozására alkalmazták a Párizsban teológiai tanuló Csekme Ádámot alkalmazták. Lelkésztársa segítségével a társadalmi munkájuk eredményével megalakult a franciaországi

Gernyeszeg, 1912. júl. 11., † Mv., 1999. okt. 17 sírja a mv.-i Ref. temetőben: tanár. – Cs. Ferenc, ref. lelkész és Pap Ilona fia. – Felesége: Gaál Jolán (1914. – Mv., 2006 dec. 6.) a MM Néptanács Művelődési Bizottságának főkönyvelője. – Gernyeszegen tanult az elemi iskolában (1918–22), majd a mv.-i

1897., † Nyárádszentbenedek, 1978.: fényképész, író, festő. – Apja Cs. Ferenc ref. lelkész, görgényi esperes. Férje: Kiss István, a Toldalagi Mihály gr. intézője volt Nyárádszentbenedeken. – Kv.-on a Dunky fivérek fényképészeti iskolájában tanult. A II. vh. idején gyakran vállalt lelkigondozói szolgálatot, több esetben prédikált, temetéseken, de még a templomban is.

Székelyudvarhely, 1901. ápr. 26., † Kézdivásárhely, 1977. júl. 8.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen végezte a gimn. -ot, Gyulafehérváron a teológiát, ahol pappá szentelték (1935. júl. 7.). Káplán volt Sepsiszentgyörgyön (1935), Gyergyószentmiklóson (1936), Mv.-en (1938), Kv.-on (1939). Plébános Gyergyótölgyesen (1942), Kv.-on (1943–50), Kajántón (1951). Lelkipásztor Bözödújfaluban (1954–65), plébános Kézdivásárhelyen (1965–77),

Marosfelfalu, 1889., † ? : vízimalomtulajdonos. – Székely községalapító családból ered. – Iskoláit elvégezve Szászrégenben a molnár mesterséget tanulta és mint segéd az ország több malmában fejlesztette szaktudását. Volt a sáromberki és a szászrégeni városi malom vezetője. Önálló vízimalomtulajdonos mester (1913–) Marosvécsen. Irod.: Székelyföld í. k.

1628., † Mv., 1671. jún. 10.: professzor, teológus, ref. prédikátor. – Kv.-on, Fogarason szolgált, Barcsai Ákos és Kemény János fejedelem udvari papja. A nagyenyedi Ref. Koll. tanára (1668), az eklézsia papja, esperes és koll.-i gondnok. Mv-en a zsinaton halt meg. A carteziánus-coccejánus eszmék híve volt. – F. m.: Disputatio Theologica

? † ? : előljáró. – A mv.-i zsidótanács tagja (1944). Irod.: Sebestyén Mihály 2000

? † ? : tanító, ref. lelkész. – Miklóslakán és Harasztkeréken volt mester. Dányán lelkész (1618, 1643). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

Dicsőszentmárton, ? † ? : könyvelő. – Cs. Henrik (1868 – Szeged, 1932. febr. 17.) vasúti mérnök fia. Felesége: Felszeghy Magda. – Kereskedelmi iskolát végzett. A dicsői Ardeleana Üveggyárban az eladási osztályon dolgozott (1928–), majd annak vezetője lett (1930–). A gyár több mint ezer munkást foglalkoztatott három váltásban (1937–). Az

1715., † 1775: földbirtokos, naplóíró. – Cserei Mihály és Kaáli Kún Ilona fia. – A mv.-i Kir. Tábla tagja (1750-es években). Székelykálban volt birtokos nemes. Birtokát udvarbírója Dobos György vezette (1742). Naplóíró volt ő is, mint apja. Irod.: Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en

Mv., 1875., † 1901. (valószínű): tanfelügyelőségi irnok. – A tanítóképzőt Kv.-on végezte. R. kat. tanító Szentágotán, majd Breznóbányán (1897–) tanfelügyelőségi irnok (1901). Cikke a Polgári Iskolai Közl. – ben jelent meg (1899). Irod.: Gulyás

? † ?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1773). Magyarkirályfalván tanított (1776–1811). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ? : apátfőesperes. – Mv.-en r. k. plébános (1797–) Irod.: Benkő K.: Mv.

1780 k.? † ?: királybíró. – Apja nagyajtai Cserey Farkas ítélőmester. – Marosszék királybírája is. Irod.: Erdővidék

? † ? : pénztárnok, főszolgabíró. – Sámsond járási főszolgabírója (dullóbiztos), aki köteles volt biztosítani a nemes emberek megjelenését a főkirálybíró, Toldalagi Ferenc, beiktatási ceremóniájára. Irod.: 1848–1849 Marosszék

Csíkrákos, 1667. okt. 21., † Nagyajta, 1756. ápr. 22.: krónikaíró, történetíró, birtokos Kálban. – Cs. János és Cs. Judit fia. Felesége: 1. Kaáli Kun Ilona, Maroslekencén az Apor-kastélyban tartotta esküvőjét (1696). Fiúk: György. 2. Széki Zsuzsanna. – Fogarason (1674–), majd a székelyudvarhelyi ref. koll.-ban tanult (1678–). Családja anyagi és társ.

1770., † Mezőzáh , 1844. dec. 30. : erdélyi kormányszéki tanácsos, műfordító, levélíró, Cs. Mihály ítélőmeszter és Berzenczei Ágnes fia. – Táblai ülnök lett (1815), majd kormányszéki tanácsos (1819–26); nyugalmazták (1926). Az erdélyi ogy. -eken az ellenzékkel tartott és mint irodalombarát nagy tekintélye volt. Levelezett Kazinczyval (1811–). A magyarok eredetéről

? † ?: Középiskolai tanulmányait a mv.-i R. K. Gimn.-ban végezte (1941–48). A MMAT Mezőgazdasági Tanácsának alelnöke (1965), a Mezőgazdasági Főtanács alelnöke (1966. febr. 5. – 1969. okt. 15.), a Termelő és Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Tanácsának alelnöke (1976–). Irod.: Crişan; R. K. Okt. – 1

? † ? : ref. lelkész. – Felelős szerk.-je Dicsőszentmártonban a Kis-Küküllő c. első helyi, vegyestartalmmú hetilapnak (1891. ápr. 5. –), főszer. (1892–95), majd a szerkesztők sora következett a 46. évf. (1936-ig). Irod.: Bálint Tibor: 100 éve jelent meg az első újság Dicsőszentmártonban (Nú., 1991. márc. 23.); Poptămaş–Mózes

? † ?: százados. – A 70/1 zászlóalj és a 17. székely határőr-zászlóalj főhadnagya, parancsnoka. –

1826.? † Mv., 1889. dec. 12.: bíró. – Felesége: Csató Anna/Nina. Leányuk: Anna († Mv., 1888. márc. 27.). – A kir. itélő táblai bíró. Irod.: Gyászjelentő

Maroshévíz, 1927. dec. 9., † Brassó, 1975.: százados. – Alhadnagy (1951), főhadnagy (1957), százados (1960). Maros megyei securitate-n (1949–50), alhadnagy (1951–), MAT securitate-n (1950–52), Marosludas Rajon Securitate-n (1951–52); a Gyergyó rajon securitate-n (1952–); Kolozs tartomány securitate-n (1955–62): Nagysármás rajoni securitate főnőke (1955–58), Zilah rajon securitate főnőke (1960–61); Brassó tartomány securitate-n (1962–68);

? † ? : tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskolában m. nyelvet tanított (1952–56). Irod.: Csernátoni; Szabó K. Attila

Szépvíz, 1837. jún. 8., † Nyárádszereda, 1908.: örmény kereskedő. – Rauschmán József és Ötvös Kata fia. Felesége Jakab Katalin (1855–1912). 6 gyermekük született, közülük József (1878–1963) nyárádszeredán volt kereskedő-üzletes; tisztviselő; Irén dr. Péterffyné (1882-Nyárádszereda, ?); Mariska Soós N. felesége Mv.-en (1884- ?). Üzletet nyított Nyárádszeredában. Irod.: Száva 2012

Nyárádszereda, 1915., † Mv., 1978.: örmény kereskedő. – Cs. József és Novák Anna fia. Felesége: Szőcs Olga (1923–1997). 3 gyermekük közül László / József (1944–) színművész Mv.-en. – Kereskedő volt Nyárádszeredában, közösen az apjával vezették az üzletet, államosításkor (1948) mindenüket elvették. Mv.-re költözött és állami munkából tartotta fent családját (1952–). Irod.:

1867. † ? : festő. – A Vasárnapi Újság rajzolója, sok városrészről, műemlékről készített pontos rajzokat. Az Osztrák-M. Monarchia írásban és Képben c. nagy mű számára. Irod.: ÚIL

? † ? : pénztáros. – Felesége: Dabóczi Anna († 1882. okt. 4.). – A Mv.-en megalakult Temetkezési Egylet és Betegsegélyző pénztárosa (1844). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 1

Mv., 1929. dec. 17., † ? : tanár. – A mv.-i volt Ref. Koll.-ban érettségizett (1948), a kv.-i egyetemen kémia szakot végzett (1948–50). Mv.-en az akkori Rangheţ – Fiúlíc-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban. (1952–61), a MIU szaklíc.-ban (1962–69) tanított. Az Arad megyei Pécskán tanított (1969–72). Újra Mv.-re költözött (1974–). Irod.:

1845.? † Mv., 1919. febr. 3.: hivatalnok. – Cs. József (†1876.?) és Dabóczi Anna (1823–1882) fia. Felesége: Dabóczi Rózália. – A törvényhatósági bizottság tagja Mv.-en, a ref. egyházközség presbitere. Irod.: Gyászjelentő; Mv. műv. vár.

Nagyernye, 1896., † ? : birtokos. – Felesége: Molnár Mária. – Az ősi bortokon gazdálkodott Nagyernyében. 40 hónapon át az olasz, szerb, orosz és francia fronton harcolt, többször kitüntették, megsebesült. Vitézzé avatták (1942). Irod.: Erdélyi vármegyék

1770 k., † Marosjára, 1828. dec. : ref. lelkész. – Apja Cs. Jákob lelkész (?, † 1789). Testvére Sámuel. Felesége Molnár Ágnes. – A mv.-i matricola szerint Marburgban peregrinált, de ennek a vonatkozó adattárban nincs nyoma. Utrechtben peregrinált (1792–93). Lelkész Marosjárában az újonnan épült (1773–84) ref. templomban és lakott az

1735.? † Mv., 1798. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették: csendőrbiztos, protonotárius. – Mária Terézia idején a testőrségi lovasszakasznál szolgált, majd a provincia első csendőrbiztosa, három évvel később az Erdélyi Nagyfejedelemségben ítélőmester. Irod.: Mv.-i Plébániatemplom kriptája; Puskás Attila – sírfeliratok

1782., † Nagyernye, 1836.: földbirtokos. – Nagyernyében bírtokos. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon