Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : színigazgató. – Bernády Györggyel kötött három éves szerződés értelmében (1911. szept. 1. –) az új városi állandó színház igazgatója lett volna (1913–). Fényes sikerek és egy hatalmas bukás jellemzik mv.-i pályafutását. Kitoloncolták színászeit a városból (1914). Irod.: Bányai Réka. Művelődési élet és szórakozás Mv.-en az első világháború

? † ? : unit. lelkész. – Haranglábon lelkész (1657), jegyzőséget is viselt. Nagysolymosi Koncz Boldizsártól kapott megerősítő levelet (1669. jún. 3.). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

Uzdiszentpéter, 1921., † Uzdiszentpéter, 1988.: zenész. – Híres zenész cigány családban nőtt fel, és autodidaktaként tanult meg hegedülni még gyermekkorában. Csak négy osztályt végzett. Állandóan továbbképezve magát. Előbb apjának a bandájában zenélt testvéreivel együtt. Élete volt a muzsika. Esküvők, keresztelők, a falusi bálok keresett zenésze. A katonaságot a 83. gyalogezrednél töltötte,

Nyiregyháza, 1864., † Bp., 1919.: ötvösművész. – A bp.-i Iparművészeti iskolában tanított zománcozást és ékszrművességet (1895–). A régi m. ötvösművek és a francia szecesszió stílusában készített ékszereket és kelyheket. Előszőr használta az eozinmázas kerámiát és az aranyozott ezüstöt. Ő készítette a mv.-i Kultúrpalotában Körösfői Kriesch Aladár és Sidló Ferenc közös alkotásához

1935., † Mv., 1999. ápr. 25 : közgazdász. – A mv.-i villamossági vállalatnál gazdasági igazgató volt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. ápr. 27.)

? † ? : költő. – F. m.: Magyarok vagyunk (Mv., 1941); Elindult egy csillag (Mv., 1942); A szerelem rózsafája (Mv., 1942). Irod.: Gulyás

Kisszentlászló, 1892., † ? : körjegyző. – A középiskolát Erzsébetvároson, a közigazgatási tanfolyamot Mv.-en végezte el. Tekeújfalun (1919–20), Szászpénteken (1920–30), majd Dedrádon (1941–) teljesített szolgálatot. Az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt, megsebesült, mint főhadnagy szerelt le, I. ezüst vit. érem, Sig. Laud. K. és seb. éremmel tüntették

1793., † Mv., 1830. jan. 18.: asztalos-céh mester. – A luteránus egyház első gondnoka (1818–30). Kezdeményezője, hogy a csekély számú mv.-i luteránusok egyháziközösséget alkossanak és templomot alapítsanak. Több kérvényt intézett a főkonzisztóriumhoz, anyagi támogatásért, valamint gyűjtést kezdeményezett egy templom és paplak, iskola építéséhez. Sztakó Györggyel együtt kezdeményezték a könyöradományok gyűjtését

? † ? : pap. – A recsai kolostor főnöke, antikommunista harcos, 5 évre itélték el. Irod.: Iloaie

? † ? : mérnök. – Az első telefonközpontot kezdte működtetni 48 előfizetővel, Mv.-en a Bolyai u. -ban, a volt Transylvania szálloda szomszédságában (1891–92),. Irod.: Időtár 5 /1

1847., † Mv, 1926. jún. 14.: telekkönyvvezető. Irod.: Csekme; címere = Mv.-i ref. temető; [Nekrológ] (A Ma: Politikai napilap, 1926. jún. 15.)

1795.?, † Mv., 1878. ápr. 26.: birtokos, honvéd. – Felesége: vetési Margitay Mária (1805.? – Mv., 1883. okt. 26.). Gyermekeik: Bálint 1848/49-es honvéd († 1849); Katalin (1824-?) Kertész Józsefné; Ágnes; Dániel (1835–1874), felesége: pókakeresztúri Székely Mária (1835–1911); Sándor (1837–1906), felesége Szentpéteri Ágnes; Gergely (1841–1891), felesége Nyiredy Ilona; Károlina Kozma Gyuláné.

Mv., 1861. ápr. 10., † Mv., 1919. okt. 25.: főorvos, sebész- és szemészorvos, kórházigazgató. – H. Dániel (1835–1874) és pókakeresztúri Székely Mária fia. Testvérei: Ilona ebesfalvi Lengyel Mártonné; Emma Gáttajai Gorove Jánosné; Mária kisbaconi Molnár Endréné; Zoltán, felesége egerpataki Márk Anna; Dániel. Felesége Márk Mária, a mv-i Jótékony Nőegylet második

? † ? : jegyző. – Dr. kir. törvényszéki jegyző Mv.-en. Részt vett az I. vh. -ban, hadapródjelőlt az 51. gyalogezredben. Irod.: Mv. és a háború 2.

1845.? † Mv., 1915. aug. 1.: ügyvéd, tanácsos. – Testvérei: Albert, felesége szathmári Pap Jolán; Emilia. – Mv. sz. kir. város tanácsosa (–1884. márc. 18.-ig), városi főjegyző (1882. febr. 28. –), rendőrbíró (1884. márc. 24. –). Irod.: Bernády; Gyászjelentő; Időtár 5 /1.; Pálmay

1806.? † Szamosújvár, 1874. máj. 25.: hivatalnok. Mv.-en temették. – Testvérei: H. Dániel, Károlina Ferenczi Elekné; Lőrinc; Sámuel. Felesége: Margitai Károlina. Gyermekeik: H. Károly, Albert, Emilia. – Szamosujváron volt segéd-telekkönyvvezető. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : könyvkereskedő. – A kv.-i Stein féle könyvkereskedés megbízottjaként boltot nyitott Mv.-en (1841). Irod.: Időtár 1

Mv., 1819. júl. 25., † Mv., 1887. máj. 1. A Teleki Tékában ravatalozták fel.: ügyvéd, rendőrigazgató, járásbíró, jószágigazgató. – H. Lőrinc kir. táblai ügyvéd és Zabolai Finna Mária fia. Felesége Kalke Károlina (1820. – Mv., 1882. máj. 10.). Gyermekei: Miklós (1846–1916), felesége Dósa Ottilia; Klára; Berta Tibáldi Mihályné, Etelka Tauszik B.

Mv., 1929. dec. 5., † Mv., 2009. febr. 21.: tanár, repülőmodellező, versenyző. – Bilógia szakos tanári diplomával (1953), az ország egyik legismertebb repülőmodellezője, versenyzője, bajnoka volt. Mint kisdiák Tóth Sándor számtantanár vezetésével kezdett repülőmodelleket építeni (1940). A mv.-i Pionírok és Solymok Háza repülőmodellező körének oktató vezetője ( közel 20 évig, 1979.

1774.? † Mv., 1842. dec. 15.; ügyvéd. – Felesége: Kassai Rebeka (1777-Mv., 1845. jún. 2.). Gyermkeik: H. Lajos (1803–1838); Dániel, Sámuel, Károlina, Károly, Lőrinc. – Ügyvéd Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay

Nyárádszereda, 1881. ápr. 6., † Nyárádszereda, 1968.: gyógyszerész. – Apja H. Gergely (1841–) okl. gyógyszerész és Nyiredy Ilona leánya. – Középiskolát Brassóban ev. polgári leányiskolában és Kv.-on az Unit. Főgimn.-ban végzett, az egyetemet is Kv.-on végezte, második nőként és első erdélyi származású gyógyszerész, oklevelet szerzett a FJTE- en (1905). Tanulmányai befejezése

1871., † Mv., 1935. máj. 15: gyógyszerész. – H. Dániel és pókakeresztúri Székely Mária fia. Testvérei: Elek, felesége egerpataki Márk Mária; H. Ilona Lengyel Mártonné; H. Emma Gorove Jánosné; H. Mária Molnár Endréné és Dániel. Felesége Kelemen Ilona (1881- Mv., 1926. ápr. 12), Kelemen Ádám és Hints Ilona leánya, testvére

Segesvár, ? † Apold, 1840.: tanár, lelkész. – Tanult Jénában (1798); tanár a segesvári gimn.-ban (1802–); lelkipásztor Apoldon (1818–). Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár, ? † Alcina, 1735. márc. 15.: tanár, lelkész. – Tanult Wittenbergben (1711). Segesváron tanár, rektor; lelkész Alcinán (1721–35). Irod.: Szabó–Szögi

Kv., 1918. nov. 23., † ? : belgyógyász főorvos. – Orvosi diplomáját Kv.-on szerezte (1943). Doktorált és szakorvosi vizsgát tett (1948), főorvos (1959–), gyakornok, egyetemi tanársegéd a Mv.-i OGYI –n (1945–50), a mv.-i 2. sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa (1951–70). Izraelbe v. Németorségba távozott. Kutatási területe: hematológia, sürgösség. Kitűntetései: Medalia Muncii (1965);

Dés, 1925. okt. 27., † ? : orvos, ortopéd sebész. – Oklevelét a MOGYI –n szerezte a gyermekgyógyászaton (1951). Mv.-en dolgozott a sebészeti katedrán mint gyakornok, tanársegéd (1948–51). Orvos a mv.-i kórház sebészeti majd az ortopédiai részlegén (1951–55); ortopéd szakorvos (1958); a mv.-i Ortopédiai Klinika Gyermekortopédiai részlegén dolgozott (1960–83). Közölt a

1878., † ? : ügyvéd. – Mv.-i ügyvéd. A M. Társtud. Egyesület alapító tagja (1907). Mv. -ről deportálták feleségével (sz. 1882–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: MTárstud. Egyesület; Mv. Zsidósága

1881., † ? : rabbi, író. – Mv. -ről deportálták feleségével (sz. 1881–) együtt (1944. máj. 29.). – F. m.: A zsidó élet útja (?, 1941) Irod.: Mv. zsidósága

? † ? : izr. hitközségi elnök. – Mv.-en izr. ortodox hitközségi elnök (1910) újraválasztották (–1920). Éveken keresztül harc folyt hívei és Mandl Mór hívei között az elnökségért. Egy korábbi választást hívei megsemmisítettek belügíminiszteri rendelettel (1922), végül leváltották és Mandl választották meg. (1923). Ez az ellenségeskedés kiterjedt a feleségekre is, akik az

Kv., 1848. dec. 12., † Mv., 1881. ápr. 24.: orvos. – Járásorvos Dicsőszentmártonban. – F. m.: Über Cholera mit besonderer Berücksichtigung des Choleratyphoids. Beobachtungen aus der jüngensten Epidemie Siebenbürgens vom J. 1873: Inaugural Dissertation (Berlin, 1875). Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Szinnyei

1885., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályát tanulta, szaktudása fejlesztése után önálló lett (1910). Mv. -ről deportálták feleségével együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.

Kiscég, 1901., † 1961. nov. 30.: bankigazgató. – Apja tisztviselő volt. – Felsőkereskedelmi érettségit tett (1919), a kv.-i Tarbut gimn.-ban végzett (1921), utána 3 évig a kv.-i egyetem jogi fakultását hallgatta. Tanulmányai befejezése után több cégnél mint könyvelő és levelező működött. A Schönauer Börgyár rt., majd a Phönix Életbiztosító Társaság mv.-i

Ungvár, 1910. † ? : pater. – Mv.-en minorita házfőnök (1943. júl. 10. – ?). Irod.: Maros megyei tört.

Brassó, 1924. ápr. 11., † Bp., 2010. okt. 18.: orvos. – Az orvosit Kv.-on majd Mv.-en végezte (1950); doktorált. Egyetemi tanársegéd Mv.-en az OGYI biokémiai katedráján; endokrinológus szakorvos a Rádióizotóp Laboratóriumban, majd az Endokrinológián dolgozott. Mo. –ra távozott (1980-as években). – F. m.: Klinikai endokrinológiai jegyzet egyetemi hallgatók számára (Mv., 1984);

1828 † Mv., 1887. máj. 30.: vállalkozó, virilista. – Felesége az Izraelita Nőegyletet kezdeményező bizottság elnök jelöltje (1886. nov. 15.), az elnök Bürger Albertné lett. 1848 –as honvéd, a mv.-i város első zsidó tanácsosa, a regálé-bizottságba választották (1881. dec. 31.), virilista (1886). Irod.: Időtár 2., 5 /1.

Székelyudvarhely, 1940. okt. 2., † Segesvár, 1987. máj. 3., : tanár. – Középiskolát Segesváron, egyetemet Kv.-on a BBTE tört. -filozófia szakán végzett (1963). Tanárként Erkeden, Fehéregyházán és Szászkézden működött, majd Segesváron a Pionírok Háza igazgatója (1960–1962), a 3-as sz iskola igazgatója (1963–64), az 5-ös sz Ált Iskola igazgatója (1964–87). Tanított

? , † ? : háztullajdonos. – Stefkó Jánostól vásárolta a házat, de a telket továbbra is Stefkó János bírta (1911), a ház Hoch Lajosnéé (1919). Engedélyt kért a ház vakoltatására (1922), majd az egyik utcai szoba üzlethelyiséggé alakítására (1924). – Irod.: Orbán – Oniga

Mv., 1928. szept. 29. † Mv., 1982. márc. 29.: tanár. – H. Friedrich és Kerekes Margit fia. – M. -francia szakos tanár. A R. K. Főgimn.-ban érettségizett (1947). A Bolyai TE bölcsész karán végzett, az államvizsga előtt, politikai okok miatt kizárták az egyetmről (1954), diplomáját csak később (1965) szerezte meg. A

Nagyszeben, 1850. máj. 1., † ? : ev. lelkész, tanár. – Egyetemi tanulmányait Jénában és Lipcsében végezte. Gimn.-i tanár Szászrégenben (1872–82). Polgári iskolai tanár Nagyszebenben (1872–82), azután városi lelkész. Programértekezése a szászrégeni reáliskola Programmjában (1876). Irod.: Gulyás; A mo-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887); Szinnyei

Küküllőmagyarós, 1841. aug. 24., † Nagyszeben, 1905. febr. 15: történész. – A gimn. -ot Segesvárt, az egyetemet Jénában végezte történelem – teológia szakon. Tanár Segesváron, azután lelkész a Küküllőmentén (1869–). Kutatási területe a XVI-XVIII. sz. politikai és kultúrtörténete. Tanulmányait közöltebaz Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. – F. m.: Die

Kézdiszentlélek, ? † 1824. febr. 1: r. k. pap. – A kv.-i egyetemen tanult (1784–86), majd uo. pappászentelték (1796. jan. 1.). Tanár Gyulafehérváron (1796). Plébános Székelylengyelfalván (1797), Szovátán (1801–06), Türkösön (1806), Baróton, Csícsókeresztúron, Sinfalván, Csíkszeredában (1819–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : r. k. pap. – Marosjárai lelkész. Bejelentette a híveinek, hogy világi pályára megy át (1955. okt. 23.). Mv.-en a takarékpénztárnál állást és lakást kapott. Irod.: Ferenczi Sándor 2012

?, † ? : ort. pap. – Mezőbergenyében volt (1817–68). Ellátta Panit ort. híveit is. Szálteleken restaurálták az ort. templomot, amelyhez bíztosította saját erdeiből a faanyagot (1896). Irod.: Mezőbergenye; Şincan 2006

Mezőbánd, 1829. okt. 20. † Nagyszeben, 1880. dec. 9.: irodalmár, történész, politikus. – Papi családban született, az apja és nagyapja is pap volt. – Az elemi és középiskolát Mv.-en a r. k. iskolában végezte; Balázsfalván filozófiát tanult a líc. -ban, ahol Bărnuţiu volt a tanára, amikor Bărnuţiu kénytelen elhagyni a

Világos, 1867., † Mv., 1928. jún. 7.: szolgabíró, polgármester, közíró. – Felesége: Tolvaly Irma (1877.? – Mv., 1925. ápr. 28.). Leányuk: H. Erzsike († Mv., 1925. márc. 9.). – Jogi tanulmányainak elvégzése után az egykori 62. gy. e. katonatisztjeként került Mv. -re. Otthagyta a katonaságot és közigazgatási pályára lépett. Előbb

? † ?. Az első vh. idején a Mv.-en alakult Vörös Kereszt egylet fiókjának egyik alelnöke. Irod.: Mv. és a háború 1.

? † ? : gondnok. – A mv.-i országos kórház gondnoka volt, amikor a kórház épületét kibővítették 150 ágyra, dr. Knöppfler Vilmos vezetése alatt (1881). Irod.: Barabás-Péter M.–Péter H. M.; Knöpfler Vilmos: A mv.-i országos kórház alapításának és fejlődésének rövid vázlata (Mv, 1882);

? † 1785.: kőfaragó. – Váradról került Kv.-ra (1748 k.). – Fiai: Simon szobrász, István kőfaragó. – Kv. -on, Kendilonán, Hadadon, Őraljaboldogfalván és Mezősámsondon a Rédey kastély kéményének tetejére nyolc követ faragott (1779). Irod.: B. Nagy Margit 1970

Segesvár, ? † Văcăreşti, 1952 : anikommunista harcos. – 3 évre itélték el (1950). Irod.: Ioniţoiu

Nagyenyed, 1934. febr. 5., † Mv., 2006. ápr. 21.: tanár. – Középiskoláit Temesváron, Székelykeresztúron végezte (1952), a Bolyai TE-en biológia-kémia szakon kapott tanári képesítést (1956). Tanár az erdőszentgyörgyi líc.-ban (1956–67); módszertani tanfelügyelő a MMAT tanügyi osztályán ill. a Maros megyei tanfelügyelőségen (1967. szept. 1. – 1969. okt. 31; 1973. okt.