KELEMEN József, §
Szováta, 1911. márc. 23., † Mv., 1981. dec. 17.: kántortanító, tanár. – Felesége Bojtás Piroska, gyermekeik: József (1934–), Mária (1936–), Kálmán (1938–), Antal (1941–), Ferenc (1944–), Erzsébet (1947–). Tanulmányait Csíkszeredán végezte, okleveles kántortanító lett (1931). Tanított Désen, Szászrégenben (1933. szept. –) és Mv.-en a r. k. tanítóképző gyakorló iskolájában (1935.
KELEMEN József, §
Szászrégen, 1934. nov. 9. † Csíkszereda, 2014. szept. 6. orvos. – Elemi iskolát és három gimn. oszt. -t a R. K. Gimn.-ban Mv.-en végzett (1940–48), azután a Rangheţ, / Bolyai Farkas Lic.-ban tanult és érettségizett (1952), Mv.-en végeztt a MOGYI-ban (1958). Ezután Bátoson körorvos (1958–62). Részt vállalt a Buk.-ben megjelenő
KELEMEN Kálmán
Mv., 1852.? † ?: gyógyszerész. – Bp.-en szerzett gyógyszerész diplomát 28 évesen (1880). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KELEMEN Kálmán
Mv., 1938. okt. 12., † ? : gépészmérnök, politikus. – K. József és Piroska fia. Felesége: Erzsébet Éva, egészségügyi asszisztens, leányuk Anna (1970) fodrásznő. – Mv.-en középiskolás, Kv.-on a Műszaki Egyetemen (1970)-ben végzett. A Buk.-i TE atomfizika szakán és a BTE bölcsészkarán végzett. Politikai elítélt (1956–59), kényszerlakhelyen élt a román
KELEMEN Károly
? † Somosd, 1870: szolgabíró. – Apja: József (†1811). – Felesége. Balogh leány volt. – Szolgabíró Marosszéken. Nagyernyén lakott. Irod.: Kelemen
KELEMEN Károly
Mv., 1848.? † ?: gyógyszerész. – Bp.-en szerzett gyógyszerész diplomát 27 évesen (1875). Felesége: Binder Franciska (1830.? † Cinkota, 1914. júl. 10.). Irod.: Gyászjelentő; Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KELEMEN Károly Zs.
Szováta, 1896., † ? : gazdálkodó. – Önállóan gazdálkodott 88 hold földön Szovátán (1907–). A Székely Népnevelés ig. tagja, az Erdőbirtokosság elnöke, községi és egyházi tanácstag, albíró, a Gazdakör elnöke volt. A román csendőrök 6 társával együtt mint magyar üsszeesküvőt Mv.-en majd Kv.-on a Fellegvárba zárták (1919). Irod.: Székelyföld í.
KELEMEN Lajos
? † ?1917 : ügyvéd. – Tiszti főügyész. Felesége: Zathureczky Berta írónő. —Irod.: Kelemen
KELEMEN Lajos
Abafája, 1894., † ?: gazdálkodó. – Iskoláit elvégezve gazdálkodni kezdett. Az első vh.-ban önként jelentkezett a 62, gy. ezredhez, az orosz frontra került, megsebesült, majd az olasz frontra vezényelték, ahol ismét súlyos sebet kapott. Az I. o. ezüst, két II. ezüst, bronz vit. ér. és a Kárroly Csapatkereszt kitüntetettje volt.
KELEMEN Lajos
Mv, 1895. ápr. 15., † ? : színész. – Pályáját 1919- ben kezdte. Egyetlen erdélyi évadján fellépett : Temesvár, Zilah, Torda, Mv., Brassó, Nagyenyed, Nagyszeben, Kézdivásárhelyen Fehér Imre társulatában. F. sz.: Brenóczy ezredes (Farkas Imre: Gyurkovics fiúk); Tom Nigles (Jakobi: Leányvásár); Öreg méltóságos úr (Szomaházy : Mesék az írógépről); Seress
KELEMEN Lajos, §
nagyernyei; Írói nevei: Ernyei Kelemen, Ernyei Miklós, Marosszéki, Rovintó, Suhintó, Székely Rovintó, Vásárhelyi Miklós. Mv., 1877. szept. 30., † Kv., 1963. júl. 29. a Házsongárdi temetőben nyugszik: történész, művelődés-művészettörténész, levéltáros, tanár. – K. Miklós itélőtáblai irodatiszt (†1917) és albisi Csomóss Johanna Janka fia. – Az apja kezdte tanítani írni, majd
KELEMEN László
Mv., 1907. szept. 27., † Mv., 1979. júl. 18.: orvos, egyetemi tanár. – K. László bíró fia. Felesége Márkodi Antal Ilona (1909–1983), Antal József bogáti birtokos leánya. Kelemen Lászlóné: a Ref. Nőszövetség elnöke. – A mv. i Ref. Nőszövetség elnöke (–1930), Fiúk: László (1946–2009), orvos. -. Mv.-en a Ref. Koll.-ban
KELEMEN László
Mv., 1945, † Mv., 2009. máj. 1.: orvos, dr. – K. L. professzor fia. – A MOGYI –ben az orvosi szakon végzett (1972). Kortársai sorsához hasonlóan Moldovába, Beretazlu faluba kezdte orvosi munkásságát. Következő évben a helyei: Mezőkapus, Gerebenes, Bölkény, Gödemesterháza falvakban körzeti orvos. Élete utolsó szakaszában a megyei Egészségügyi Biztosítóházban
KELEMEN László, nagyernyei
? 1842. jún. 27., † ? 1893. máj. 1.: törvényszéki bíró Mv.-en Irod.: [Gyászhír] (Marosvásárhely, 1893. máj. 3.); Pálmay József
KELEMEN László, nagyernyei
Békés, 1882, † Kv., 1938. aug. 30. Mv.-en temették: bíró, törvényszéki elnök. – Felesége: farkaslaki Hints Ilona, H. Albert városi tisztviselő leánya. Fiaik: K. László, főorvos, professzo; Zsombor mérnök; Atilla orvos, előadótanár. C – Tanulmányait a kv.-i egyetemen végezte, Besztercére majd Szebenbe nevezték ki, mert tudott románul és németül, azután
KELEMEN Lászlóné
? † ?: a Ref. Nőszövetség elnöke. – A mv. i Ref. Nőszövetség elnöke (–1930),
KELEMEN Lucius, Fr.
Vadad, 1879. szept. 15. †Mv., 1903. szept. 28.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1902. júl. 13.). Irod.: György: A ferencrendiek
KELEMEN MANSVÉT József, P.
Mikháza, 1751., † Szilágyudvarhely, 1808. nov. 23.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1769. aug. 4.), felszentelték (1776. szept. 23.). Br. Bornemisza Pál és özvegye udvari káplánja volt Abafáján (1788–94). Udvari káplán Szilágyudvarhelyen. Irod.: Abafája; György: A ferencrendiek.
KELEMEN Mária
1936. júl. 2., † Mv., 2018.: orvos. – Apja, magyar kir. kerületi főtanfelügyelő, de nem volt párttag, ezért csak tanítói állást kapott. Mv.-en a 2. sz. fiúlic.-ban, később tanár volt. Édesanyja Kv.-on a Regnum Marianumban érettségizett és a zeneakadémián végzett. Hat gyermekük: Mária orvos, a MOGYI-n végzett az általános orvos
KELEMEN Mária Gyöngyi
?, † ?: Nyárádszentbenedeken tanító (1979–89). Irod.: Nyárádszentbenedek
KELEMEN Márton
Nagyernye, 1796., † Mv., 1851. márc. 2.: könyvtáros. – Felesége: Albert Julianna (1806 – Mv., 1858. jan. 28, ). Gyermekeik: Ágnes, Johanna, László. – Iskoláit a mv.-i Ref. Kollban végezte és Málnássi József tanítványaként fejezte be tanulmányait, a syntaxis osztályt (1805). A Teleki Tékába került (1814) mint scriba (írnok) majd
KELEMEN Mihály, nagyernyei
17., † ?: nemes. – Címeres nemeslevelet adományozott neki Rákóczi György (1631. dec. 15.). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Pálmay
KELEMEN Miklós
Nyárádszentlászló, 1854. † Mv., 1917. márc. 11. – Felesége: Csomós Johanna. – Törvényszéki irodatiszt. Irod.: Kelemen
KELEMEN Miklós
Mv., 1888. † Szeged, 1973. júl. 15.: vasúti felügyelő. – Apja: Miklós (†1917), anyja Csomós Johanna. Felesége: Löffler Mária. – Kv.-on tanult. Mint jegyző-gyakornok kezdett dolgozni. Az első világháború alatt a vasút szolgálatában állt, MÁV felügyelő Szegeden (1940-ig), Kv.-on (1940–44), Bp.-en (1944–45), majd újra Szegeden (1945–) dolgozott. Irod.: Kelemen
KELEMEN Miklós, nagyernyei
17. †1729 k.: birtokos nemes. – A család első nemes őse. Testvérével Mártonnal együtt ernyei Ferenczi János egy ideig zálogos jobbágyának tartotta. Később Nyárádszentlászlóra, pókai Sárosi György Marosszéki főkirálybíróhoz került, a pókai Sárosiak udvarbírája és ez hűsége és jó szolgálatai fejében Apafitól nemesi címet szerzett neki (1672). Bíró volt Nyárádszentlászlón.
KELEMEN Miklós, nagyernyei
? 1896., † ?: igazgató-tanító. – Felesége: Albisi Csomoss Janka († Mv., 1936. júl. 17), testvére Albisi Csomoss Jenő († Mv., ?: ). Tanítói oklevelének elnyerése után Nagyenyeden, Mezőtúron, Vajdaszentiványon tanított majd kényszernyugdíjazása után Galambódon gazdálkodott. Hazafias és kultúr intézményeknek lelkes támogatója volt. – Irod. Kelemen; Kelemen Lajos 2006; Székelyföld
KELEMEN Mór
? † Mv., ?: tornatanár. – Mv.-en tanár. A Kerékpár Egylet elnökeként kiszélesítette ennek tevékenységét. Az egylet felvette a M. S. E. nevet, és új szakosztályokat hoztak létre (1906. máj. 10. –). A már létező labdarúgás és atlétika szakosztályok mellé (1910–14): megalakították a Vívó Akadémiát, a torna és korcsolya (1914–),
KELEMEN Péter
Mezőkölpény ? † Mv., 2006. júl., 16.: állatorvos. – A nyárádtői Avicolánál dolgozott. Mezőkölpémyben ref. presbiter volt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000. júl., 18)
KELEMEN Sándor
? † ?: tanító. – Búzásbesenyőben a ref. iskolában tanított (–1880-as évekig). Irod.: Búzásbesenyő
KELEMEN Sándor, §
Tószeg, 1885., † ?: kereskedő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1914. aug. –20. jún.). A 22. h. gy. e. az orosz fronton harcolt, főhadnagy. Fogságba esett mint zászlóalj parancsnok (1915–20), maláriát kapott. A Károly cs. k. ig. a. kitüntetettje. Irod.: Erdélyi ezredek; M. hadviselt zsidók
KELEMEN Tibor
Sopron, 1907. márc. 2., † ? : vitéz, százados. -A mv.-i 23. határvadász üteg parancsnoka. Irod.: Berekméri 2015
KELEMEN Zsigmond
? † ? : unit. lelkész. – Szőkefalván működött (1759–64). Irod.: Nagy László
KELEMEN Zsigmond, kebelei
? † ? : főbíró. – Esküdt polgár (1731–), dohányföldi felügyelő (1739), közvádló (1742), Mv. főbírója (1748–49). Irod.: Fodor–Balás, Időtár 1; Pál-Antal 2006
KELEMEN Zsigmond, nagyernyei
? † ? : guberniumi alkalmazott (1797. k.). Apja: János. Az erdélyi jogakad. -án a régi oklevelek ismeretét tanította. Irod.: Aranka György; Kelemen
KELEMEN Zsombor
Beszterce, 1909. febr. 12., † Bp., 1981.: építészmérnök. – K. László bíró második fia. Felesége Patrovits Kálmán, Ágnes nevű lánya. Két gyermeke van Zsombor fogorvos és Csilla tanárnő. Pesten végezte az általános mérnökit. Mv.-en Patrovits Kálmánnak, apósának az irodájában dolgozott (1944-ig). A MÁV mv.-i-parajdi osztálymérnökségének vezetője volt (1942). Városunkban az
KELEMEN Zsombor, dr
Kassa, 1940. aug. 4., † Mv., 2004. jún. 6.: fogorvos. – Érettségizett Mv.-en az Egészségügyi Technikumban (1959); a MOGYI Fogorvosi Karán oklevelet szerzett (1970); főorvos (1979); szakorvos (1990). Fogorvos Székelykeresztúron (1970–72); Mv.-en (1972–). Irod.: Castellum Értesítő (2004, 12. sz.); KKACs; Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.
KELEMEN, nagyernyei lófőszékely család
K. Miklós számára szolgálataiért a Nyárádszentlászlón lakó pókai Sárosi György, marosszéki királybíró címeres nemességet eszközölt ki (1672. okt. 16); Zsigmond kormányszéki irnok s hites jegyző (1794–1815); József táblai ügyvéd (1794). a XVIII. sz. elején a család két ágra szakadt : az egyik ág ref. a másik unitárius lett. Lajos udv.
KELEN Péter
? † ?: cukorgyári igazgató. – A mv.-i cukorgyár igazgatója (1923). Díszoklevelet kapot a Magyar Iparosok Egyesületétől mint az iparosok támogatója. Irod.: Időtár 3
KELETI Béla
?., † ? : építész és vállalkozó. – Magyaro.-ról Kecskemétről jött Mv. -re (1908), ahol tervezői és építészeti irodát tartott fent az I. vh. idején. Mv.-i munkái: Feigenbaum (ügyvéd bérházai) palota, ismertebb nevén Rendőrségi palota ügyvéd bérházai (rendőrségi épületek, 1906–1907); a Vámos-ház; családi lakóházak a Lajos király / Cuza Voda
KELETI Dénes, betűjele kerámia és kézzel festett tárgyakon: K.
Mv., 1887. jan. 20 vagy 29., † Mv., 1977. okt. 17: képzőművész, iparművész. – Kereskedelmi érettségit tett és öt évig pénzügyi hivatalnok volt, majd szabadfoglalkozású képzőművészként élt haláláig. A Képzőművészeti Szövetség mv.-i fiókjának tagja (1947–77). Saját receptje szerinti zománc-technikát alakított ki. – F. kiáll.: Mv., Kv., Buk. (1930-as évek), Mo.
KELETI Jolán
Mv, 1921. máj. 22., vagy 21 † ? : iparművész, grafikus, keramikus, festő. – A mv.-i Rom. Kat. Zárdában érettségizett (1936), a mv.-i Művészeti Szabadiskolában tanult (1937–41) Aurel Ciupe és Bordi Andrástól; Szabadfoglalkozású, grafikával, festészettel, kerámiával foglalkozott. A Román Képzőművészek Szövetségének tagja (1947v 1951–). – Kiállításai: Mv. (1942, 1964, 1987).
KELETI Mártonné; Szabó Mariska
Mv., 1866. máj. 18., † ? : színésznő. – Színpadra lépett Bánfalvi Béla színigazgatónál (1879). Irod.: Schöpflin
KELETI Péter
?, † ? : mérnök, gyárigazgató. – Felesége a mv.-i művészek pártolója. A Cukorgyár Rt vezérigazgatója volt amikor a gyár a csőd szélén állt (1912), a közgyűlés felszámolta az üzemet., új Rt. alakult Magyar Cukoripar Rt, és tovább működött egy új vezetőséggel. A Mv. és Vidéke Cukorgyár Rt (alapítási év
KELETI Péterné
? † ?: Ref. Nőszövetségi elnök. – A Mv.-i Ref. Nőszövetség alapító elnöke (1927). A mv.-i művlszek pártfogója volt. Irod.: Időtár 3
KELLÁN Sándor
Merisor (Hunyad), Gyulafehérvár, 1909. okt. 28., † Mv., 1997. febr. 3.: ügyelő, színész. – Gyulafehérváron a Polgári Iskola tanulója (1916–24). A r. k. legényegylet tagjaként statiszált először, majd vándortársulatoknál játszott kisebb-nagyobb szerepeket, ügyelő és kellékes (1927–47). Gáspár Jenő (1928–30), Vígh Jenő (1930–33) társulatával turnézott a Zsil völgyében, Nagyvárad és Arad
KELLÁN Sándorné
? † ?: súgó. – A mv.-i Székely Színház tagja (1948–). Irod.: Kovács Levente
KELLER Gyula
Csíkszentmárton, 1917. júl. 10. † ? : gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet a buk.-i Gyógyszerészeti Karon kapott (1938). Temesváron, Görgényben, Mv.-en tevékenykedett. Irod.: Péter H. Mária
KELLNER Michael
Segesvár, 1851., † Zágor, 1911. jan. 28.: pap. – Apja lelkész Sövénységen. Segesváron érettségizett, majd egyetemi tanulmányokat folytatott a Jénai Egy. Hittud. Karán (1872), a Berlini Egy Hittud. Karán (1874), a Grazi Egy. Bölcs. Karán (1874–75). Hazatérve Kühalomban tanár, Miklóstelkén lelkész (1883), Fehéregyházán pap (1887), majd Zágorban szolgált (1898–). Irod.:
KELMES János
? † ? : szászrégeni földbirtokos. – Az EMKE alapítótagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885. ápr. 12). Irod.: Sándor
KELP Martin; Kelpius, Martinius
Segesvár, ?., † Erked, 1770. jan. 6.: tanár. – Tanult Segesvárt, Enyeden Szebenben, Jénában (1714), Halléban (1716), Wittenbergben (1718). Tanított Segesváron, itt rektor rektor (1719–) ; lelkész Erkeden (1722–70). Irod.: Szabó–Szögi
KELP, Johann Georg; Kelpius
Segesvár ?., † : ?. – Tanult Lipcsében (1727), Jénában (1727). Irod.: Szabó–Szögi
KELP, Johann; KELPIUS, Johannes Transsylvanus
Szászdálya, 1673. jún. 24., † Pennsylvania (USA), 1708.: ev. lelkész, költő, pedagógus, filozófus, orgonaművész, zeneszerző – K. Georg szászdályai ev. lelkész († 1685. febr. 25.) fia. Segesváron tanult, orgonán játszani édesapja irányításával, aki szintén orgonista volt. Segesváron a Szarvas házban lakott. Tanulmányait külföldön folytatta: Lipcsében, Tübingenben, végül Altdorfban volt egyetemi
KELP, Martin
Holdvilág, 1659., † Muzsna, 1694 : dr. fil., ev. lelkész. – Segesváron és Nagyszebenben tanult, majd Wittenbergbe ment az egyetemre (1679) itt azonban csak két évig maradt; Hamburgban a zsidó nyelvet tanulta és a rabbitudományokat; ezután a lipcsei egyetemet látogatta, ahol magisteri oklevelet nyert (1684). A segesvári iskola igazgatója lett
KELTZ Gyula
? † ?: zenész. – K. Simon és Jakabffy Mária fia. Földbirtokos szüleinek kényszerlakhelye az államosítás után Mv. volt. A fiúkat adoptálták (1950) és így zeneakadémiát végezhetett. Irod.: Mikó
KELTZ Simon, loóki és fulentici
Cseho., 1901. júl. 15., † ?: földbirtokos. – K. Gyula és Szilvia fia. Felesége: zaguzsini Jakabffy Mária. Fiúk Gyula. – Érettségizett. Az Erdélyi M. Párt tagja. 370 hold földjét kisajátították. Kényszerlakhelye Mv. (1949. márc.). A securitate megfigyeltette. A Mv.-en kényszerlakhelyen élő volt m. földbirtokosok két nagyobb csoportba tömörültek és heti
KEMÉNDI Márton
? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1813–19), innen Szovátára távozott. Irod.: Nyárádszentlászló
KEMENES István,
? † Mikháza, 1815. febr. 1.: r. k. plébános. – Kv.-on és Nagyszombatban tanult. (1760–63). Plébános Erkeden (1766), Ebesfalván (1768–71), Szőkefalván működött (1771–88) plébános és főesperes. Székelyhodoson plébános, majd esperes (1787–1812). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László
KEMENES Mór
? 1891, † 1915. ápr. 22.: tanító. – A mv.-i izraelita Népiskolában tanított öt évig. A polgári fiúiskola tornatermében 21 taggal beindította szertorna szakosztály edzéseit (1910). A sportegyletnek lendületet adó vezéralakja, az antialkoholista egylet megszervezője. A filharmonikusok zenekarában is működött. Részt vett az I. vh.-ban, a 22. honvéd gyalogezred hadapródja,
KÉMENES Tamás
Ditró, 1911. dec. 24., † 1966. szept. 2.: r. k. pap. – Csíszeredában és Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (Ditró, 1937. márc. 21.). Káplán Kézdiszentkereszten (1937), Szárhegyen és Csíkszentmártonban (1938), Mv.-en (1940), Gyergyószentmiklóson (1941). Lelkipásztor Vaslábon (1943) és Gödemesterházán (1948–). –Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012; (Szabad Szó, 1948. márc.
KEMÉNY
magyargyerőmonostori gr. és br. család : ősrégi erdélyi család, mely a Mikola, Radó, Kabós, Vitéz és Gyerőffy (jobbára kihalt) családokkal egy eredetű. A közös leszármazás a XIII. század derekán élt Mikolá-ig vihető vissza. a Kemény család a XV. század folyamán vált ki a közös törzsből: a A Kemény nevet a
KEMÉNY Ádám, magyargyerőmonostori
? † 1753: földbirtokos. – K. Simon és Vay Anna fia. Felesége: kisrédei gr. Rhédey Druzsina. Fiaik: István († Cremona); III. Simon (1736–1789) II. felesége (1760. ápr. 21. tól – 1764) Wesselényi Polixénia (1743. júl. 6. – 1764. máj. 1.), aki négy év után elhunyt. III. felesége cegei gr. Wass
KEMÉNY Ágnes, magyargyerőmonostori br.; Bánffy Sándorné
? † 1802.: földbirtokos. – K. János és Brugier Carolina Vilma leánya. Férje losonczi gr. Bánffy Sándor. Fia László. († 1784) Irod.: Gudenus; Pap Mihály Az igaz és Isten előtt kedves isteni félelemmenek..: Halotti beszéd fia Bánffy László temetésén (Mv., 1784)
KEMÉNY Ákos, magyargyerőmonostori br.
Kv., 1866. máj. 23., † Balatonfüred, 1922. jún. 10., temetve Kv.: főispán, ogy. képviselő, pártelnök. – Ödön (1837–1921) és kaáli Nagy Gizella (1839–1898) fia. Felesége: 1. Bethlen Zsófia (1868–1934) (esküvő Mezőszakáll); 2. Zeykfalvi Zeyk Cecilia (1876-?) (esküvő Kv. 1902). Fogadott fia és hitbizományi örököse K. János. – Középiskolát Bécsben a
KEMÉNY András, magyargyerőmonostori br.
? † Csekeleaka, 1823. márc. 7.: ? Felesége: malomvízi Kendeffi Rozália (1781.?-Cikmántor, 1809. ápr. 25. A Buni temetőboltban). Gyermekeik: K. Zsuzsánna, Dénes, Kata, Domokos, Eszter. Irod.: Levéltári gyászj.
KEMÉNY Anna, magyargyerőmonostori br., Petki Ferencné,
Kv., 1849. szept. 3. † Kv.-on még élt az 1900-as évek elején: bárónő, marosszentgyörgyi földbirtokos. – György (1812–1896) és Bethlen Mária (1814–1895) lánya. Férje királyhalmi Petki Ferenc (1845–1888) (esk. 1875). Marosszentgyörgyön földbirtokos. Irod.: Gudenus
KEMÉNY Anna, magyargyerőmonostori br., Ugron Józsefné
? † ?: bárónő. – A tanács megtiltotta hogy a háza előtt egy kutat betemessen (1805), azzal az indokkal hogy az közterületen van, másrészt szükség van rá tűzvész esetén. Irod.: Pál-Antal 2009
KEMÉNY Anna, magyargyerőmonostori gr., Bánffy Györgyné
1773.? † Kv., 1835. aug. 31.: keresztes dáma. – K. Farkas és Kornis Mária leánya. – Férje: cs. kir. tábornagy, ezredes losontzi gr. Bánffy György († 1830.?). Búcsuztatta br. Bánffy László. Irod.: Levéltári gyászj.
KEMÉNY Anna, Náni, magyargyerőmonostori br., Orosz Lajosné
Székelyszenterzsébet, 1874. júl. 10. † Szováta, 1969. márc. 14: bárónő. – Szülei : Béla (1844–1902) és Haller Berta (1851–29). Férje csicseri Orosz Lajos (1867–1907) cs. k. kamarás, huszárkapitány (1895. okt. 23–). Irod.: Gudenus
KEMÉNY Árpád, magyargyerőmonostori br.
Szilágykövesd, 1866. dec. 24., † Bp., 1941. jún 1.: dicsőszentmártoni földbirtokos, főispán. – Albert (1814–1876) és alsódraskóczi Morvay Zsófia (1834–1904) fia. Felesége Szilárd Zsófia /Szentirmay Arabelle néven színésznő (1870–1955). A középiskolát és a jogot Kv.-on végezte. Alsófehérmegye főispánja, a főrendiház tagja (1894–) és alelnöke. A csombordi kastély tulajdonjogát az I.
KEMÉNY Árpád, magyargyerőmonostori br., §
Kv., 1937. júl. 24., † Bp., 1995. ápr. 24.: festőművész, grafikus, díszlettervező, K. János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome (1900–1989) fia. Felesége kenderedi Papp Jodit (1940–). Gyermekei: Zsuzsanna (1964), Endre (1968)– A Zene és Képzőművészeti középiskolát Mv.-en (1954), a Ion Andreescu Képzőműv. Főiskolát Kv.-on végezte (1962), mesterei: Petru Abrudan,
KEMÉNY Béla, magyargyerőmonostori br.
Diodváralja, 1844, † Szilágysomlyó, 1902. máj. 12. Székelyszenterzsébeten temették el: birtokos. – Domokos (Mv., 1806–1885) és Zeyk Borbála (Mv., 1807–1848) fia Felesége gr. Haller Berta (1851–1929). Gyermekei: József (1873–1925), Anna/Náni (1874-Szováta, 1969). Irod.: Gudenus; Kornis
KEMÉNY Berenice, § magyargyerőmonostori br., ifj. gr. bethleni Bethlen Balázsné
Pittsburg (USA), 1900. ápr. 18., † Marossárpatak, 1981. júl 10, temették Mv., 1981. júl. 13.: földbirtokos, bárónő. – K. István (1863–1904) és Mitchell Ida Berenice (1871-Mv., 1956) leánya. Férjhez ment Bethlen Balázs Gézához (1901- Mv., 1981). Esküvő, Kv., 1923. aug. 15. Kényszerlakhelyre Mv. -re telepítették (1949 márc.), angol órákat adott,
KEMÉNY Boldizsár, magyargyerőmonostori
1576 † 1630. nov.: földbirtokos, főispán. – János és Sarmasági Anna fia, Felesége: 1. Lázár Anna, gyermekeik: Péter és Anna; 2. Tornya Zsófia, tizenegy gyermekük született, hét felnőttkort megért: János a későbbi fejedelem, Boldizsár, Péter, Erzsébet, Zsófia, Kata, Petronella. Elkisérte Báthori Istvánt a lengyel királyságra (1576). Basta védelmébe fogadta és
KEMÉNY Boldizsár, magyargyerőmonostori
? † Zombor (Lengyelo), 1657. febr. 16.: földbirtokos, főispán. – K. Boldizsár (1576–1630) és Tornyi Zsófia fia. Felesége Bornemisza Zsuzsa († 1673). Bükkösi birtokos. Doboka (1642–), majd Kolozs vm. főispánja (1649–57), Kornis Ferenccel együtt. Udvarhelyszéki fökapitány (1654–), II. Rákóczi György fejedelemnek fő lovász-mestere, hatalmas vadász ember. Elkisérte Rákóczit lengyelországi hadjáratába,
KEMÉNY Boldizsár, magyargyerőmonostori
? † ?: főispán. – Felesége: br. Bánffy Ágnes. Leányuk: K. Anna, Ugron Józsefné. – Fő commissarus (1694). Irod.: Pálmay; Szaniszló
KEMÉNY Dániel, magyargyerőmonostori br.
? † ?: földbirtokos. – László és Szalay Anna fia. Irod.: Régi nemes urak asszonyok (Bp., 1908)
KEMÉNY Dénes Pál, magyargyerőmonostori br.,
Cintos, 1912. szept. 16. † Dumfries (Skócia), 1978. nov. 12.: technológus. – Pál (1867–1934) és Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) fia, felesége Burnett of Powis Alison, elváltak (1959). Gyermekei: Ilona Mary., Pál János. A malomfalvi udvarház utolsó tulajdonosa. Irod.: Gudenus, Keresztes; Maros megye
KEMÉNY Dénes, magyargyerőmonostori br.
Csekelaka, 1803., † Buda, 1849. febr. 17: földbirtokos, jogász, politikus, államtitkár, képviselő. – András († 1823) és Kendeffy Róza (1781–1809) fia. Felesége: Kemény Katalin (1804–1895). Gyermekei: Gábor (1830. jan. 19. – 1888. okt. 23.), a MTA l. tagja, Géza (1832–1910), Gerő, Ilona (1832–1883), Berta, Sarolta († 1836), Emma, Dénes. Tanulmányait
KEMÉNY Domokos, magyargyerőmonostori br.
Mv., 1806, † Pusztakamarás, 1885. okt. 12., Pusztakamaráson van eltemetve: földbirtokos, kir. hivatalos, képviselő, ref. főgondnok. – K. Simon (1776–1826) és széki gr. Teleki Anna (1783–1851) fia. Felesége Zeyk Borbála (Mv., 1807-Nagyenyed, 1847). Gyermekei: Gyula (1836–1905), Johanna (1840–1907), Béla (1844–1902), Vilma Kuún Gézáné (1847–1917). – Kir. hivatalos az erdélyi 1848.
KEMÉNY Domokos, magyargyerőmonostori br.
Malomfalva, 1835 1833. júl. 10., † Nagyenyed, 1902. okt. 16., Malomfalvára temették.: földbirtokos, ogy. képviselő. – Pál (1793–1854) és Teleki Ráchel (Gernyeszeg, 1794-Mv., 1868) fia. Testvérei: br. K. Erzsébet; br. Kemény Ilona; Polixénia Gyárfás Domokosné; Juliánna Zeyk Domokosné; Katalin (1826 – Malomfalva, 1877. nov. 3.), Károlina. Felesége: br. Kemény Ilona
KEMÉNY Domonkos, magyargyerőmonostori br.
Malomfalva, 1905. okt. 22. † Mv.,., 1972. febr. 4; 1974. nov. 3.: földbirtokos. – Pál (1867–1934) és széplaki Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) fia. A malomfalvi volt Wesselényi udvarház egyik örököse. Irod.: Gudenus
KEMÉNY Endre, magyargyerőmonostori br.
Kv., Magyarbükkös, 1845. nov. 28., † Magyarbükkös, 1898. okt. 5 : ogy.-i képviselő, író. – György (1812–1896) és Bethlen Mária (1814–1895) fia. Felesége nagybarcsai Barcsay Irma (1849–1895) (esk. Kv., 1869 szept. 14). Gyermekei: György(1872–1895), Zoltán († 1889), Olga († 1953), Mária Róza (1883–1929). Tanult Kv.-on, majd Bp.-en jogot végzett. Alsófehérmegye
KEMÉNY Erzsébet, br.
1829.? † Malomfalva, 1876. dec. 18.: földbirtokos. – Testvérei: K. Domokos, felesége br. Kemény Ilka; Polixénia Gyárfás Domokosné; Juliánna Zeyk Domokosné; Katalin, Károlina. Irod.: Gyászjelentő
KEMÉNY Erzsébet, magyargyerőmonostori br., Darvai Imréné
1754.? † Hadrév, 1814. Jakab hava, 3.: birtokos. – Férje: Darvai Imre. Esküvő: 1798. Irod.: Levéltári gyászj.
KEMÉNY Etelka, magyargyerőmonostori br.
Kv, 1868. máj. 19. † Mv., 1950. dec. 4.: földbirtokos. – Ödön (1837–1921) és kaáli Nagy Gizella (1839–1898) lánya. Irod.: Gudenus
KEMÉNY Farkas, magyargyerőmonostori br.
Magyarbükkös, 1796., † London, 1852. jan. 4.: honvédezredes, tábornok. – K. Lajos († 1809) és Wesselényi Julianna (1773–1809) fia. Testvére K. Ferenc. Felesége Seethal Karolina. Lánya Karolina. Nagyenyeden tanult. Honvédezredes és dandárvezér volt (1849), különösen a piski csatában tűntette ki magát; a szabadságharc után Londonba emigrált, és ott is halt
KEMÉNY Farkas, magyargyerőmonostori gr.
1744., † Kv., 1805. Böjt hava, 22.: cs. k. kamarás, kormányszéki tanácsos, királyi biztos. – K. László († 1744 k.) kormányzó és Pekry Katalin fia. Felesége göncruszkai gr. Kornis Mária. Leányuk Anna, Bánffy Györgyné. – Grófi címet nyert (1744. nov. 13). A kir. arany kulcsos híve, v. t. b. t.,
KEMÉNY Farkas, magyargyerőmonostori gr.
? † ? : Gergely fia volt. – Ő is grófi címert nyert (1886). Irod.: Kornis; A volt erdélyi királyi főkormányszék kebelében fennállott kat. bizottság hatásköréből és az Erdélyi Kat. Státusgyűlés és Igazgatótanács által követendő eljárási módozatról eredeti okmányok alapján (Gyulafehérvár, 1876)
KEMÉNY Farkas, mgyerőmonostori gr.
? † 1830.: cs. k. kamarás, magyarbükkösi földbirtokos, – Gergely († 1769) és Bánffy Mária fia. Felesége: Battyányi Teréz gr. -nő. Gyermekei József (1795–1855), a történész és Polixénia, grófi rangot kapott (1808. aug. 12.). Bükkösön ferences papok szolgáltak (1809–24). Irod.: Castellum Értesítő (2002. 7. sz.), Ferenczi Zoltán: A kv.-i magyar
KEMÉNY Ferenc
? † ? : részt vett a második Országos Tanári Kongresszuson. Irod.: Az 1910 évi nov. 7–8 Bp.-en tartott második Országos Tanári Kongresszus naplója és jegyzőkönyve (Bp., 1911), Magyar pedagógiai lexikon szerk. (Bp., 1933–34)
KEMÉNY Ferenc, magyargyerőmonostori br
Cintos, 1909. jún. 19., † Mv., 1986. dec. 15., a ref. temetőben temették: földbirtokos. – K. Pál (1867–1934) és Petrichevits Horváth Eszter (1860–1952) fia. – A bárói rangot Mária Teréziától kapták. Középiskolát Nagyenyeden végezte, majd Nancy-ban végzett kereskedelmi és mezőgazdasági akadémiát. Előbb a család Cintosi birtokát vezette majd Malomfalván gazdálkodott
KEMÉNY Ferenc, magyargyerőmonostori br.
Magyarbükkös, 1795. jan., † Kv., 1875. jan. 2.: erdélyi országgyűlési elnök (1848) és kancellár. – K. Lajos († 1809) és Wesselényi Júlia (1773–1809) fia. Farkas bátyja. Felesége: bethleni gr. Bethlen Kata (1795. márc. 1. -Kv., 1830. márc. 6.), B. Farkas és gr. Mikó Kata lánya; Bonyhán temették el; halotti címere
KEMÉNY Géza, Gejza, magyargyerőmonostori br.
Csombord, 1832, † Csekelaka, 1911. máj. 29.: országgyűlési képviselő. – Dénes (1803–1849) és Kemény Kata (1804–1895) fia. Tanulmányainak befejezése után gazdálkodott és mind a megyei közéletben, mind a környék gazdasági mozgalmaiban élénk részt vállalt. Érdemeket szerzett a mv.-i bank alapításában; Magyarigen kerület országgyűlési képviselője (1878–). Országgyűlési beszédei a Naplókban. –