Szerző: Fülöp Mária
LŐRINCZY Albert, dálnoki
Mezőbánd, 1891., † ?: tanító, bankigazgató. – A gimn.-ot Mv.-en, a tanítóképzőt Kv.-on végezte. 4 évig dolgozott mint pedagógus, majd Mv.-en a Takarékpénztárhoz került mint pénztáros (1926), azután mint igazgató vezette a bankot (1939–). Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, fogságba esett (1915), 6 év múlva tért haza, mint szakaszvezető
LŐRINCZY Gergely
1906, † Dicsőszentmárton, 1982. márc. 2.: unit. lelkész. A haranglábi temetőben nyugszik. – Unit. lelkésze volt a lupenyi, küküllőszéplaki és désfalvi gyülekezetnek. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1982. márc. 4.); Kelemen Imre
LŐRINCZY Gyula
? † Magyarpéterlaka, 1899. jan.3.: földbirtokos. – Magyarpéterlakán voltak a birtokai. 200 koronát hagytékozott az EMKE részére. Irod.: Pesty 2014; Sándor
LŐRINCZY Ilona, § Ica
Nyárádszereda, 1931. ápr. 24., † Mv., 2005. okt. 30.: színész, bábszínész. – Mv.-en érettségizett (1946). Táncosnőként kezdte pályáját. Négyéves korától táncolt, revű- és bártáncosnő is volt. Kv.-on, Nagyváradon, Buk.-ben, Bécsben Prágában lépett fel. A mv.-i Székely Színház alapítótagja, majd az Állami/Nemzeti Színház művésze (1946- okt.–); a Bábszínház (1949–), majd a
LŐRINCZY János, májai, Lőrintzi János
Mája, 1808.,† Nagyernye, 1875.: ref. lelkész. – Felesége: Tolvaly Rozália (esküvő: 1836. ápr. 12.), 11 gyermekük született, 7 fiú, 4 leány: Julianna, Zsófia, Klára, Anna, síremlékük a nagyernyei temetőben. – Nagyernyében szolgált (1834–75). Hosszú papsága ideje alatt építettek új iskolát, mesteri lakást, még egy osztálytermet (1845–46). Az 1848–49-es forradalom és
LŐRINCZY Jolán; Á. Lőrinczy, Árvay Árpádné
Nagyvárad, 1903. máj. 30.,† Szováta, 1991. márc. 20.: háztartási szakíró. – Férje Árvay Árpád író, szerkesztő, Fia Árvay Zsolt vegyészmérnök.- Szülővárosában végezte a tanítóképzőt (1922). Háziasszonyok részére Háztartás-rovatot, ételrecepteket közölt külömböző lapokban.– F. m.: A modern háziasszony (Buk., 1964, 1967, 1968, Bp-Buk, 1965). Irod.: RMIL
LŐRINCZY József
Szentábrahám, 1898., † ?: ref. lelkész. – Tanulmányait Székelykeresztúron, Kv.-on és Egerben végezte, pappá szentelték (1929). Lelkész volt Kézdivásárhelyen, Csíksomllyón majd Csíkfalván (1941). Az első vh.-ban mint önkéntes vett részt az olasz fronton. Irod.: Csíkfalva; Ref. egyetemes névtár; Székelyföld í.k
LŐRINCZY Károly, Lőrintz Károly
1817. ápr. 2., † 1875. márc. 5.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1840. jún. 28.). Mv.-en a r. k. tanoda tanára (1841–44), majd Sombori István neveldeigazgató alatt subrégens lett; emellett plébános is volt (1847–). Általában, mint a m. nyelv lelkes művelőjét emlegetik; m.nyelvemlékek, nyelvjárások gyűjtésével foglalkozott és mint nyelvészt
LŐRINCZY Lajos
Nagyernye, 1850. ápr. 25., † ? : ref. lelkész. – Csíkfalván szolgált (1883–1913). Irod.: Csíkfalva
LŐRINCZY Miklós
Csekeleka, 1890., † ? : tanító. – Középiskolái elvégzése után tanítóképzőt végzett. Hunyad megyében kezdte pályafutását (1911–), majd Nyárádszentlászlón tanított (1913–) a felekezeti iskolában. Az első vh.-ban a 82. gy. e.-ben teljesített szolgálatot, elvégezte a tiszti iskolát Nagyszebenben és mint önkéntes szakaszvezető szerelt le. A Fogy. Szövetkezet és a Gazdakör vezetője, az
LŐRINCZY Tamás, dálnoki
Mezőbánd, 1902., † ? : kereskedő. – A gimn.-ot Mv.-en végezte, majd kitanulta a fűszer- és vegyeskereskedői szakmát. Három évi segédeskedés után önálló lett Mezőbándon (1926–), azután Mezőrücsön nyitott üzletet (1929–). A községi bíró, a ref. egyház gondnoka és a Gazdakör pénztárosa volt. Irod.: Székelyföld í.k
LŐRINTZ Dániel
? † ?: jegyző. – Sóváradon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
LOSCHDORFER Magdolna, §
Dicsőszentmárton, 1914. jan. 9., † Mv., 1989. okt. 16.: testnevelő tanár, néptáncoktató. – L. Aladár újságíró és Galter Elise Julianna tanítónő leánya. Férje: 1. Tompa Miklós (esküvő: 1941–), állami-díjas rendező-színházigazgató, gyermekeik: Miklós elektromérnök (1942–) és Judit építészmérnök (1945–); 2. dr. Feszt György (esküvő: 1956–), orvosegyetemi tanár. – Szüleivel Bp.-re költöztek (1915–),
LÓSKAY Ferenc, vitéz, Luksch Ferenc (1936. júl. 14.-ig.)
Segesvár, 1892. aug..12.,† Stuttgart, 1971. febr. 18.: gyalogsági vezérőrnagy. – L. Ferenc, postatiszt és Taschler Mária fia. – A cs. és kir. gyalogos hadapródiskolában Kassán (1906–1910) tanult. Zászlós (1910. aug. 18.), hadnagy (1913. máj. 1.), főhadnagy (1915. márc. 1.), százados (1920. szept.1.), őrnagy (1930. nov. 1.), alezredes (1935. máj. 1.), ezredes
LOSONCI BÁNFi István
Erzsébet királyné tisztviselője. (1441.jan.13.). Irod.: Székelyföld tört. 1.
LOSONCZI Albert
? † ?: birtokos. – Felesége Szécsényi Hedvig. Fiai zászlósurak, a hunyadiak korában asztalnokmesterek: László (1456–1471), Dezső (1459–1460), István (1472–74). – Dedrádszéplaki birtokos. Özvegy felesége és fiai László és István Kopa Tamás jobbágyuknak malom helyet adományoztak, aki a Luc patakon malmot épített amely jövedelmének felét évente a széplaki plébániának juttatta
LOSONCZI Dániel, Losontzi Dániel
? † ?: lelkész, tanító. – Ákosfalván tanító (1729–1732). Ref. pap Nyárádselyében (1733–1735), Nyárádszentimrén (1752–1766). –Irod.: Imreh Barna; Sipos Gábor
LOSONCZI Dénes
? † ?: vajda, nádorispán. – Fia: Dénes. – A besenyő eredetű Tomaj nemzetségből származió első jelentős tagja a családnak. Kir. tárnokmester (1224–30), erdélyi vajda (1233–35), nádorispán (1235–40). II András/ Endre királytól adományul kapta a Kácsik nembéli Simon és Mihály horvát –szlavón bánok elkobozott birtokait (1228), a Nógrád megyei Losonczot
LOSONCZI Dénes szentimrei; Losonczy
? † Mv., 1901: főmérnök. – Vármegyei főmérnök. Lázár Ádámmal becsületsértési pert folytatott. Lázár Ádám Bach huszár múltját egy kv.-i napilapnak kiteregette a képviselő választások alkalmával (1887). Nyilvánosan vissza kellet vonnia állításait. Az EMKE mv.-i városi választmányának alapítótagja (1885).Jelentős adománnyal járult hozzá a búzaházi r. k. templom építéséhez (1889–91). Irod.:
LOSONCZI Dénes, II
1190 k., † 1241. ápr. 11–12., Muhi csata: erdélyi vajda, nádor, szolnoki főispán, kir. kincstárnok. – I. Dénes fia. Fiai: Tamás, Dénes († 1297 u.). -. A besenyő eredetű Tomaj nemzetségből származik, első jelentős tagja a családnak, A Losonczi és Bánffy család őse. Lovászmester (1222–24), tárnokmester (1224–30), szolnoki főispán (1228–30),
LOSONCZI Dezső
? † ?: erdélyi vajda, bán, birtokos. –Fiai László, Zsigmond.- A Budai Nagy Antal vetzette parasztfelkelést, a nemesi hadsereg vezéreként ő fojtotta el (1438), A Felső-Maros mentén és a Mezőségen nagy kiterjedésű birtokai voltak. Marosbogát (1437), Tancs (1439) a birtokába került. A volt erdélyi vajda és fiai László és Zsigmond
LOSONCZI Dezső
? † ?: birtokos – Vajdasszentiványon, valamint L. János, László, György, András és Mihály szintén és Bánffy István fiai birtokosok Vajdaszentiványon (1473). Irod.: Vajdaszentivány
LOSONCZI Dezső, szentmártoni
? † 1336 u. 1357 e.: erdélyi vajda. – III. Dénes fia. Erdélyi vajda (1320). Részt vett Nagy Lajos első nápolyi hadjáratában (1347–48). Apjától, III. L. Dénestől örökölte disznajói birtokait (1319). Ő a Dezsőfi család névadó őse. Fia László székely ispán (1373–76), Miklós szintén székely ispán (1385) Irod.: Cs. Dávid
LOSONCZI Ibolya,dr.
1933., † Mv.,1994. márc.8.: orvos, egyetemi oktató. – Az egyetemet a MOGYI-n végezte (1957), a gyermekgyógyászati karon; Gyakornokként kezdte pályáját a MOGYI Törvényszéki Orvostan katedránján (1956–60); egyetemi tanársegéd a Közegézségtan Katedrán (1960–). – F. m.: társsz.: Îndreptar de lucrări practice de igiena alimentaţiei (TgM, 1967); A gyermek- és serdülőkor egészségtana.
LOSONCZI István
? † 1395: földbirtokos, főúr, macsói bán. – L. Dezső fia.- Nagyolaszinál szétverte a betört török és csatlós szerb csapatokat; ez volt a törökök első betörése Mo.-ra (1391). Zsigmond királytól megkapta Újvárat azaz Gogánváralját a Gogán várral (1391), Bonyha mezővárossal s Bernád, Csávás, Solymos, Dányán és Váralja falukkal. Gogánváralja a középkorban
LOSONCZI János, verői, Losonci János, Losonczy, János
? † ?: birtokos. – Fia Dezső.- Engedélyt kért egy ferences ház alapítására és építésére Marosfelfaluba (1427), amit meg is kapott Felépítette a Szent Mihály-kolostort amely a jelenlegi temető területén állt több mint száz évig. Mignem egy földrenés következtében lakhatatlanná vált (1541). IV. Jenő pápa az erdélyi püspöknek megparancsolta, hogy observáns
LOSONCZI József
? † Erzsébetváros, 1780: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1772). Lelkész volt Erzsébetvároson (1777–80). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
LOSONCZI József
? † ? : ref. lelkész. – Backamadarason szolgált. Tájékoztatta Marosszék főkirálybíróját a nyárádszentbenedeki újoncösszeírás rendellenségeiről (1848. szept. 8.). Irod.: 1848–1849 Marosszék
LOSONCZI József, Losontzi József
Nyárádszentsimon, 1813.,† Backamadaras, 1885. ápr. 17.: ref. lelkipásztor. – Felesége: Tolvaj Mária. Gyermekei: L. Miklós, felesége Jakab Nina; L. Dénes, felesége Zakariás Vilma; L. Mózes; L. Mária Horváth Sándorné; L. Katalin Molnár Lajosné, L. Zsuzsa Vitus Lajosné, L. József. – Apja helyét foglalta el és Backamadaras (1867–85), Nyárádszentlászló és Nyomát
LOSONCZI László, Ladislaus de Lodhunk Losonczy
szászrégeni földbirtokos, székely ispán (1373. márc.19.–1374.dec.19)..A r. k. egyháznak azt a földterületet adományozta, amelyre a r. k.. templomot építették (1321–30). A templom a reformáció után az ev. egyház birtokába került. Irod.: Regh. Cult. (10., 2010)
LOSONCZI László, Ladislaus de Lodhunk Losonczy
1320–30 as évek † 1392. eleje: főúr, erdélyi vajda. – L. Dezső († 1336 u.) fia.- Székely ispán (1373–76), erdélyi vajda (1376–91). Zsigmond királytól megkapta Belső-Szolnok megyei Csicsóvárát harminc faluval. A Szent Ágoston-rendi szerzetesek részére szerzetesház alapításának jóváhagyásáért folyamodott a pápához (1383). Kérelmezte a pápánál a régeni, György lovagról elnevezett
LOSONCZI László,ifj.
1395.: főúr, bán. – A Tomaj nemzetséghez tartozó Tamásfi István fia. Besztercei várnagy (1385–1386), temesi főispán (1386–87), szörényi bán (1387), dalmát- horvát, szlavón bán (1387–89). II. Károly udvari vitéze. Díszes lovagküldöttségben Párizsban járt Orleans-i Lajosért Mária királynő férjéül kérni.(1385). Részt vett Mária királynő kiszabadításában (1386), majd csatlakozott Nápolyi László seregéhez
LOSONCZI Magda
? † ?: tanító. – Székelyvéckére nevezték ki (1937–), Magyari Pál mellett a katolikus iskola második tanerője. Irod.: Maros-küküllői főesp
LOSONCZI Mózes
1785, † Backamadaras, 1867.: ref. lelkész. – Nyárádszentsimonból hívták meg Backamadarasra (1811–1819), ahol 58 éven keresztül szolgált (1819–1867). Hosszú szolgálata ideje alatt fejezték be, a Vályi Pál lelkészsége idején alatt megkezdett, új ref. templom építését (1818–25). Az építéshez a gyülekezet anyagi segítséget kapott br. Szentkereszti Sámueltől, valamint az eklézsia tagjai
LOSONCZI Péter
? † ?: ref. lelkész. – Nyárádszentimrei –seprődi pap (1767–1803), amikor Déván a zsinat kimondta (1793. jún. 11.) Torbosz*? † ?: ló elszakadását Szentimrétől. Nyárádszeredában működött (1804–1810). Irod.: Imreh Barna; Torboszló
LOSONCZI Terezia
? † ?: történelemtanár. – Történelemtanár, majd aligazgató az mv.-i Unirea Liceumban (1999). Szerkesztette többekkel a liceum évkönyvét (1998/2000.).– F. m.: társsz.: Revoluţia de la 1848–1849 în scaunul Mureş şi în îmrejurimi (Ioan Moldovannal; Tg.M, 1998). Irod.: C.l. (1999. jún. 11.); Lic. Teoretic Unirea: Anuar (1997–1998)
LOSONCZI. Dénes, III, Losonci Dénes
? † ?: birtokos, ispán. – Fiainak Tamás,István, Dezső birtokmegosztása után alakult ki a nemzetség három ága: Losonczi , losonczi Bánffy és a Dezsőffy családok (1319). Erdélyi birtokaik Marosvécstől Régenig terjedtek a környező falvakkal együtt. Marosvécs,1319-ben szerepel), Magyaró, Holtmaros, Disznajó, Dedrádszéplak, Vajola, Monor, Alsó- és Felsőidecs, Oroszidecs, Bátos, Erdőszakál, Kissajó,
LOSONCZY János
? † ? : ref. lelkész. – Backamadarasi lelkész (1864 k.). Irod.: Pesty 2014
LOSONCZY Lajos
? † ?: rádiószerkesztő. –A mv.-i Rádió Studió szerkesztője (1958–85). Irod.: Pesty 2014; Szól a Rádió.
LOSONCZY Magda
Beresztelke, ? † ?: tanítónő. – Apja György, ismert nevű főszolgabíró volt Mv.-en. Középiskoláit és a képzőt Nagyenyeden végezte, Székelyvéckén tanított (1937–), ahol a helyi Nőegylet örökös tagja. -.Irod.: Székelyföld í.k
LOSONCZY Nicolae
Torda, 1911., † ? : tanár, igazgató, tanfelügyelő. – Tanított: Marosfelfalun, Borbándon, Sárpatakon; igazgató Segesváron a 4. számú elemi iskolában, majd tanár és igazgató a 2. sz. iskolában uo. Irod.: Omagiu
LOSTEINER János
Kv.,1744., † Csíksomlyó, 1826. máj. 17.: ferencrendi szerzetes, történész, r.k. plébános. – Belépett a ferences rendbe (1761. szept. 1), pappá szentelték (1768. márc. 25.). Kapjonban volt lelkész és Haller Antal gr. káplánja (1770–71), Kv.-on lector (1771–90), majd Széken (1792), Medgyesen (1795) működött. Mikházán házfőnök (1796–1800), definitor (1801–04). A mv.-i r.
LOSTEINER János
1777. jan. 25., †.1858. ápr. 6. Sírja a gyulafehérvári székesegyház kriptájában: r. k. pap, kanonok. – Pappá szentelték (1798. ápr. 5.). Tanár Mv.-en, koll.-mi igazgató (1806). Plébános, esperes Szárhegyen (1809), Szőkefalván (1818–34), közben Küküllő megyei táblabíró (1831), erzsébetvárosi kerületi esperes (1832), tb. kanonok (1833). Gyulafehérváron a teol. Intézet rektora, kanonok
LŐTE Adolf
? † Isonzó, 1917. aug. 17.: ügyvédjelőlt. – Testvére: Lajos, Gyula, Lázár, Sógora: Vas Albert. – A kv.-i FJTE joghallgatója volt (1909–). Hadiönkéntesként vonult be a mv.-i 62. gy. ezredhez (1915. febr.–), tiszti iskolát végzett és az orosz fronton harcolt mint a III. zászlóalj segédtisztje. A vele egy századnál szolgáló öccsét
LŐTE Gyula
? † ?: tisztviselő. – Testvére: Adolf. Lajos, Izor, Jenő, Lázár, Sógora: Trieszten volt főtisztviselő. Részt vett az I. vh.-ban, bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1915. márc.–1918). Tiszti iskolát végzett és nyelvismerete folytán a fiumei tengeri szállítási vezetőséghez osztották be, mint hadnagy működött. A háború után visszatért Olaszo.-ba és Milánóban
LŐTE Izor
1895. ? † Pietrokovek, 1915. júl. 19.: tisztviselő. – Testvére: Lajos, Gyula, Lázár,Adolf, Jenő. Sógora: Vas Albert. – Nyárádszeredai banktisztviselő. Az I. vh-ban bevonult (1914. szept.). tiszti iskolát végzett és az orosz fronton harcolt Adolf testvérével egy században. Hősi halált halt. Irod.: M. hadviselt zsidók
LŐTE Jenő
Székelykál,1883., † ?: ügyvéd. – Testvére: Lajos, Gyula, Lázár, Adolf, Izor. – Középiskoláit Mv.-en, az egyetemet Kv.-on végezte, ügyvédi diplomát szerzett (1911), Nyárádszeredán volt ügyvéd. Az első vh.-ban (1914. júl.–18. dec.), a 62. gy. e.-el az orosz fronton harcolt, megsebesült, fogságba esett. Mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: Br. Sign. L. kardokkal,
LŐTE Lajos, §
? † ?: orvos. – Testvérei: Gyula, Lázár, Jenő, Adolf, Izor. – Mv.-i orvos, honvédfőorvos, részt vett az I. vh.-ban, (1914. júl.–18. nov.) kilenc hónapig volt a fronton. Orosz harctéren zászlóalj és ezredfőorvos főnök. Kitüntetései: Br. Sign.L. kardokkal, Vöröskereszt tiszti jelvény, Károly cs. k. Tiszti orvos Mv.-en. A zsidó hitközség vezetőségi
LŐTE László, Löte Vasile
Nyárádszereda, 1919. dec. 2., † ? : százados. – A Maros Megyei Siguranţa szovátai irodájának a vezetöje, alrendőrbiztos (1948). A Maros megyei Securitate alhadnagya (1948), Erdőszentgyörgyön volt a securitate hadnagya, helyettes vezetője (1952). A MAT securitate főhadnagya (1953), százados (1955). A vadadi házában őrizetbe vette Kiss Istvánt, akit a kollektivizálás
LŐTE Lázár, §
Székelykál, 1879., † ?: kereskedő. – Testvérei: Lajos, Gyula, Jenő, Adolf, Izor. Felesége: Ábrahám Fruzsina. – Kereskedő családból született. Felsőkereskedelmi érettségit tett Brassóban majd mint fatisztviselő működött, de hamarosan önállósította magát. Székelykálon volt malomtulajdonos, Mv.-en a Transylvánia szállóda bérlője (1919–). Részt vett az I. vh.-ban (1914. júl.–18. nov.), az orosz
LOUIDOR; Louisdor Jean
? † ? : építész. – A Toldalaghi palota egyik építője (1759–). Irod.: Időtár 1
LOVA János
? † 1793 : szindikus. – A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
LOVA Mátyás
? † 1775 : A felesége: Lugosi Katalin (†1778). A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
LOVAS János
? † ? :esküdt polgár. – Mv.-en polgárjogot nyert (1663), a mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006
LOVASS Miklós
Torda, 1916., † ?: tanító. – A tanítóképzőt Nagyenyeden végezte (1936). Pályáját Széken kezdte onnan Szászrégen, Erzsébetváros, Udvarfalva után Maroskeresztúrra került (1940–), ahol mint a ref. iskola igazgató tanítója tevékenykedett, a község gazdasági fellendítésében is részt vett, a Fogyasztási Szövetkezet felügyelőbizottsági elnöke volt. Irod.: Székelyföld í.k
LOVASSY Márton
Abony, 1861. ápr. 18., † ?: államvasúti állomásfőnök. – Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte (1871–78); ezután Bp.-en középkereskedelmi iskolai tanulmányokat folytatott (1875–79). Szülőföldjén a községi jegyzői irodában nyert alkalmazást (1879); nemsokára az államvasutak szolgálatába lépett mint gyakornok. Különböző szolgálati fokozatokon keresztül Szolnokon, Szecsőn, Püspökladányban, Báldon (1889), Karácsonyfalván (1890), Réven, Feleden, Nagy-Disznódon,
LOVÁSZ Ferenc
? † ?: igazgató. – A mv.-i Solomon és Sommer Olajpréselő gyár államosításakor kinevezett igazgatója (1948.jún.14.), amelynek tulajdonosa Solomon Tibor volt. Az újonnan kinevezett igazgató előbb általános javításokat végeztetett el, és csak okt. 21.-én indult újra a 17 alkalmazottat foglalkoztatató termelés. A gyár Mv. néptanácsa tulajdonába ment át. Az új
LOVÁSZ JÁMBOR Ferenc
Magyaró, 1869, † Magyaró, 1961: állatgyógyász. – Magyarón óriási szaktekintélynek örvendett, az egész környéken az állatgyógyítás terén a két vh. között és utána is. Még a körzeti állatorvos is számos esetben igénybe vette tudását. Irod.: Magyaró hétköznapjai
LOVÁSZ József
Szászlekence, 1899, † Mv.,1967. márc. 7. : jegyző; banktisztviselő. – Mv.-en volt cégjegyző. Részt vett az I. vh.-ban (1917–18), az olasz fronton harcolt, a piavei offenzivában megsebesült. Mint zászlós szerelt le kitüntetésekkel. Bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, a RKP tagja lett (1927). Felelős beosztásban dolgozott a mv.-i Nemzeti Bank tartományi fiókjánál,
LOVÁSZ József
Harcó, 1905., † ?: kovácsmester. – Iskolái elvégzése után a kovácsipart tanulta és azt számos helyen fejlesztette és mint kiváló szakember Mezőpanitban lett önálló (1929). Irod.: Székelyföld í.k
LÖVY Ferenc, § Lőwy Ferenc
Kőrösladány, 1869. jan. 19.,† 1944.a deportálásban: neológ főrabbi, hittudós, tanulmányíró, műfordító. – Egyetemi tanulmányait Bp.-en és Berlinben, teológiai tanulmányait a bp.-i és berlini rabbiképzőben végezte, a filozófia doktora (1892). Rabbi volt Nagyatádon (1894–1903), majd Mv.-en a status-quo hitközség főrabbija (1904–44), 40 éven keresztül irányította a hitközséget, ugyanott a zsidó leánygimn.-ban
LÖW Wilhelm
Segesvár, 1860. júl. 13., † Segesvár, 1939. szept. 19 : textilgyáros. – Fiai: Wilhelem és Richárd. – A középiskola elvégzése után apja textilgyárát vette át Segesváron. 80–100 munkást foglalkoztatott, és nagy hírnévnek örvendett. A gyár termékeivel Bp.-en aranyérmet nyert (1896), egy év múlva Buk.-ben szintén. Fiai a gyárat továbbfejlesztették. Irod.:
LÖW Wilhelm, Löw Vilmos
? † ?: gyáriparos. – Apjával L. Andreas-al (1820–1888) létrehozta Erdély első gyapott szövödéjét (1843), gőzfestődéjét. Kötélárúkat exportált Romániába (1848). Szerdahelyszéki választott követ az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy.-en (Kv., 1848. máj. 29.-júl. 18.). Irod.: Dörn, Alexander: Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892); Egyed. Á.: Erdély 1848. ogy.; Gross Julius:
LÖWENSTEIN Lajos, § Lövenstein Lajos
Déva, 1884., † 1944: orvos. – Főorvos, dr. Mv.-en. Katona volt (1908). Részt vett az I. vh.-ban, 12. h. o. p. parancsnoksághoz került (1914. aug.–18. nov.), az orosz és az olasz harctéren küzdött, majd az isonzoi és piavei csatákban, tábori kórházban teljesített szolgálatot, főhadnagy. Kitüntetései: Br. Sign. L. kardokkal, koronás
LŐWY Margit
? † ?: orvos. – Apja. Löwy Ferenc, rabbi Mv.-en. – Mv.-en nyitotta meg rendelőjét (1928) A mv.-i Kaszinó egyik első női tagja (1932). Gyermekgyógyász orvos A KZSIT tagja (1935–)..Valószínű, hogy apjával együtt hunyt el Auschwitzban. Irod.: Kiss Cs. M; Pál-Antal- Szabó
LOY Sári
? † ?: színésznő. – Férje: Pattantyús Károly (1906–1987) festő, művészettörténész. – Hetényi D Elemér nagyváradi szinésztanodájában tanult. Előbb Aradon, majd Kv,.on volt szerződtetve. A mv.-i színház alapító tagja lett (1946–1947) Tompa Miklós meghívására.– F.sz : Sárkányné (Molnár Ferenc: A doktor úr); Lili (Békeffy István: Eső után köpönyeg); Philis (J.
LUCA, A. Ioan, §
Muska, 1909. máj. 2., † Marosludas, 1985. máj. 24.: tanító, polgármester. – Iskoláit szülőfalujában, gimn.-ot Topánfalván, a tanítóképzőt Ploiestin végezte. Első munkahelye Cintos, ahol igazgató is volt. Pezsgő kultúréletet teremtett, tánccsoportot, kórust alakított. Tánccsoportjával részt vett Berlinben a nemzetközi folklórfesztiválon (1936). Cintoson új iskolát építtetett, amiért kitüntették a ”Răsplata muncii
LUCA, Grigore
? † ?: ort. pap, esperes. – Először Orosziban szolgált, majd Bánffy György kormányzásának idejében Székelyvajába került. Neve a székelyvajai (Vălenii-Oaia) ort. templom gerendájába vésve maradt fenn, ahol Bánffy kormányzó segítségével építettek új templomot (1695). Irod.: Şincan 2006
LUCA, Nicolae
1844., † Nadăşa, 1912. jún. 23.: ort. tanító. – Tanulmányai: 4 ped.-i oszt. és pedag.-i tanfolyam. Görgénynádason tanított (1891–).Irod.: Dobozi
LUCA, Remus
Mv., 1923. máj. 25., † ? : író, újságíró, fordító. – Apja Stefan tisztviselő.Testvére Stefan író.- Mv.-en a Papiu Lic.-ban tanult (1940-ig), majd Balázsfalván érettségizett (1943). Buk.-ben bölcsészetet végzett (1951) és a Mihai Eminescu Irodalmi Isk.-ban tanult tovább (1952). Mv.-en tanító, majd az Ardealul nou újságírója (1946); szerk. a Viaţa
LUCA, Ştefan, §
Bergenye,1924. szept. 7., † 1991, ?: író, újságíró. – Tanítóképzőt végzett Balázsfalván (1943), majd irodalmat tanult a Mihai Eminescu Irodalom Intézetben (1952- 54). Mv.-en újságíró az Ardealul nou c. lapnál (1946–), majd kultúraktivista (1952-ig). Buk.-ben szerk. a Contemporanul c. lapnál (1954), több idegen nyelvű román kiadvány és a Gazeta literară
LUCA, Vasile, Luka László
?, † ?: politikus, pénzügyminiszter. – Az RKP Központi Bizottsága tagja (1947 k.). Szembefordult a MNSZ kommunista vezetői által irányított népfrontpolitikával (1947) Irod.: Elmúlt jelen; Katona Szabó; Magyar Erdélyben; Poszler György
LUCAY Béla
Kovászna, 1898., † ? : ügyvéd. – A sepsiszentgyörgyi ref. koll.-ban érettségizett, egyetemet Kv.-on végzett. Mint egyetemi hallgató az Erdélyi Hadiárvák és Hadirokkantak Egyesületének titkára volt. Ügyvéd Temesváron (1928), utóbb Szelistyén gyakorló ügyvéd (1929–30). Dicsőszentmártonban gyakorolta hivatását (1930–), ahol a jogász társadalom értékes tagja, a társadalmi élet egyik közismert szereplője
LUCHWALD, Joseph
Szászrégen, 1798., † ?: orvos. – Tanult Bécsben (1822); Orvos Szászrégenben. Irod.: Szabó–Szögi.
LUCZER Ármin
? † ?: építkezési vállalat tulajdonos. – Braun Gyulával közösen vállalkozott Mv.-en (20.sz. első felében). Braun kezdemányezte a nyárádmenti és mezőségi keskenytávú vasút terveit, az építkezés elkezdésére megkapták az engedélyt (1912–). Irod.: Időtár 2; Man, 3.
LUDÁNY György
Debrecen, 1907. aug. 15., † Bp., 1981. aug. 15.: orvos, élettani és kórélettani kutató. – A debreceni egy.-en tanult (1926–32), emellett az egy. élettani int.-ében externista (1926–), díjas gyakornok (1928–31), majd a bécsi egy..en (1929–), a baseli egy. élettani int.-ében folytatott tanulmányokat (1931–32), egyidejűleg (1931–32) a freiburgi egy. élettani int.-ében
LÜDKE, Walter,Lütke
Arad, 1933.,† Mv., 1994. febr. 28.: orvos. – Felesége Boósy Ibolya.- Nagyenyeden tanítóképzőt végzett majd a MOGYE-n szerzett orvosi diplomát (1958). Körzeti orvos Bágyogon majd Szunyogdon, üzemorvos Resicán, körorvos Dernán. Mv.-en a Sanepidnél Munkaegészségtanász osztályvezető főorvos, a mv.-i Munkaegészségtani és Toxikológiai Laboratórium munkatársa. Irod.: Kiss Csekme M, MOGYE; Péterffy, Á,
LUDOŞIANU, Nicolae
Marosludas, ? † ?: görög kat. pap. – Valószínű, hogy Balázsfalván tanult, ahol a szerzetesek gondnoka (1762–65), pappá szentelték (1765) és a Marosludasra küldték. Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu
LUGOSI Armand, Lupu Armand
Dicsőszentmárton, 1924. nov. 1.,† Bp., 1990. máj. 28.: gépészmérnök, faipari szakember. – Apja Lupu Gusztáv, anyja Boér Annamária. Az elemi iskolát és a gimnázium öt osztálíát Buk.-ben végezte. Bp.-re költöztek (1940–). ott végezte be a középiskolát. Mivel apját korán elvesztette, családfenntartóként zongoraórákat adott fiataloknak; franciát, olaszt, németet, angolt tanított, szinkrontolmácsként dolgozott
LUGOSI Márton
? † ? :esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006
LUIDOR, János, Louis d`Or, Ludor János
? † 1764.: építész. – Francia eredetű tervező építész. Rokokó építőmester Mv.-en a Toldalagi palotát tervezte és építette (1759–62), belső díszítését Anton Schuchbauer és Schmidt Pál készítette, 13 évig. Irod.: Imreh; Molnár; Szépréti: Régi és új világ; ÚIL
LUKA Béla
Mv., 1885., † ?: fényképész. – Iskolái elvégzése után a fényképészetet tanulta és több nagyobb városban fejlesztette szaktudását: Debrecen, Miskolc, Kv., Bp., Nagyvárad, Szeged. Az első vh.-ban a 22. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, mint őrvezető szerelt le. Önálló Mv.-en (1924–). L. B. és Both Mária stúdiója néven fényképész műhelye volt
LUKA László
1898 †Nagyenyed, 1963 : politikus.– A két világháború között az illegalista kommunista mozgalom tagja. Moszkvában dolgozott 1940–1944. mint a magyar ügyek referense. Visszatért és pénzügyminiszter (1948–52). A RKP Kozponti Bizottságának tagja. Koholt védak alapján letartóztatták (1952), életlefogytiglani bortőnbűntetésre itélték. A nagyenyedi börtönben halt meg (1963)… Irod.: Székelység tört.
LUKÁCS
? † ?: r. k. pap. – A csekelaki plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1333–36). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LUKÁCS
? † ?: r. k. pap. – A szentlőrinci plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1334). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LUKÁCS Ábrahám
? † ? : Felesége:Ötves Anna (1788.† Mv.,1848.nov.20.). Gyerekeik: Antal (1807.jún.30.- ?), István (1809.nov.2.–1830.dec.28.), Mária Katalin (1811.okt.30.- ?), Ferdinánd (1820.jan.7.- ?). Irod.: Puskás-Szász Á.R
LUKÁCS Ádám György, P.
Lemhény, 1840. aug. 2., † Székelybő, 1914. nov. 21.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1861.okt. 3.), felszentelték (1867. okt. 10.). Lelkész volt Székelybőben. Irod.: György: A ferencrendiek
LUKÁCS Béla, §
Zalatna, 1847. ápr. 27., † Bp., 1901. jan. 7.: politikus, közgazdász, ogy.-i képviselő, kereskedelemügyi miniszter.– Felesége: Gajzágó Fatimé. – Édesapja erzsébetvárosi Lukács Simon gazdag bányatulajdonos, anyja Gál Teréz (örmény származású erdélyi magyarok), és öt testvére valamennyien a preszákai román mészárlás áldozatai lettek (1848. október 24-én). Ő is csak román dajkája
LUKÁCS Gergely
? † 1753 k.: r. k. pap. –Bözödújfaluban szolgált (1747), plébános Lövétén (1743–53). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
LUKÁCS György, havadtői
? † ?: lófő. – Primipilusi levelet (lófőséget) nyert II. Rákóczi Györgytől (1655). Irod.: Kempelen; Pálmay
LUKÁCS Hermann
? † ?: gyalogos. – Az I. vh.-ban bevonult a 22. h. gy. e. Az orosz harctéren hősi halált halt. Mv.-en van eltemetve. Irod.: M. hadviselt zsidók
LUKÁCS István
Nyárádandrásfalva, 1919. márc.6.,† A Fülöp Lajos-féle jehovista csoport tagja.. A mv.-i Katonai Ügyészség vád alá helyezte. Irod.: 1956 Erdélyben