Szerző: Fülöp Mária
MAROS László
? † ?: szerkesztő. – Szerkesztette az Egalitatea – Egyenlőség c. szászrégeni lapot (1944). Irod.: Bíró Donát; Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (2.) (V. Z., 1983. márc. 27.)
MAROS Tibor, § Maros Tiberiu
Hátszeg, 1923. nov. 9., † Debrecen, 2002. márc. 24. Mv.-en temették el: orvos, egyetemi tanár.– Felesége: Nagy Ilona (1923–1975), orvos.- Középiskolát Déván és Kv.-on végzett, egyetemi tanulmányait Kv. Bp. majd Mv.-en folytatta, ahol orvosi diplomát szerzett (1946). Pályáját Kv.-on az OGYI Anatómiai tanszékén kezdte mint gyakornok (1943), tanársegéd u.o. (1946–),
MAROSÁN György
? † ?: újjáalakította Mv.-en a Szocdem Pártot (1945). Irod.: Katona Szabó
MAROSCHER Gustav
? † ?: karmester. – A Szászrégeni M. Polgári Dalkör karmestere, a Népszínház tevékenységét is segítette. A MPDB választási listáján Bernádyt támogatta (1930). Irod.: Bernády; Bíró Donát
MAROSI Barna
Mv., 1931 szept. 29., † Gyergyó, 2015, dec.11: vegyészmérnök, újságíró, író. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1950.). A kv.-i BTE-en a kémia szakon végzett (1954) Újságírói pályára lépett a buk.-i Előré munkatársa lett (1954–58), de az 1956-os magyar forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a
MAROSI Dénes
Rava, 1900., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői házban tanult gazdálkodni, majd 20 hold földet önállóan művelt. Az első vh.-ban a 9. huszárezredben az olasz frontonton volt, majd a székely hadosztályhoz került. A MP tagja, a község másodbírája volt.. Irod.: Székelyföld í.k
MAROSI Farkas
1812.., † Mv., 1888. máj. 4.: rendőrfőkapitány – Felesége: Rajka Róza. Gyermekeik: M. Róza Kovács Károlyné; dr. M. Kálmán, felesége Sinkovits Katinka; M. Polixéna, Balog Mihályné (1807.? – Mv., 1876. máj. 6.); M. Ödön, felesége Wagner Hermin ; M. Károlina, M. Farkas (1863 – Mv., 1874. máj. 11.); M. Lotti
MAROSI Ildikó, Marosi Barnané Farkas Ildikó
Mv., 1932. febr. 1. † ?: szerkesztő, újságíró. ~ Barna felesége. Szülővárosában érettségizett (1950) és végezte el a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát (1954), ahol rendezői diplomát szerzett. Előbb a Művelődés színházi (1954–59), majd három év megszakítás után az Új Élet (1962–75) művészeti rovatvezetője, A Hét szerkesztője (1975–87). Első írását a
MAROSI Jozefin
Mv., 1866. febr. 4., † ?: színésznő. – Színpadra lépett (1866) és nyugdíjba ment (1899). Irod.: Schöpflin
MAROSI Juliánna
Vulkán, ? † ?: tanító. – Tanulmányait Nagyszebenben végezte, oklevelet szerzett (1940), azután Bordoson tanított. Irod.:
MAROSI Kálmán, Marosy Kálmán
Mv., 1846.† Mv., 1905.: orvos. – Anyai ágon a molter család őse. A bp.-i egyetemen végzett (1872/1873). A megnagyított, 150 ágyas, kezelési megtakarításokból épült, dr. Knöpfler Vilmos vezetése alatt lévő, Mv.-i Országos kórház másodorvosa (1881–), majd tiszteletbeli főorvos c.kapott (1902. márc. 8.), igazgatójaként szorgalmazta a kórházi osztályok különválását, ami csak Hints
MAROSI Márton, ravai
? † ?: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1788–98), majd Felsőrákosra távozott. Irod.: Nyárádszentlászló
MAROSI Mihály
? † ? : esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006
MAROSI Mihály
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. tanára, aki az Erdélyi M. Nyelvmívelő Társaság tagja. Irod.: Kozma Béla: Kollégiumunk és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság (1.) (Nú., 1993. aug. 4.)
MAROSI Ödön
1855. szept. 14., † 1922. febr. 19.: kereskedő, földbirtokos, városi tanácsos, a törvényhatósági bizottság tagja. Apja fizette ki magánpénztárából Mv. harmadik hadisarcát az oroszoknak (1849. aug.). Molter Károly apósa. Leánya, Zsófika lett a vagyonának örököse. Az I. vh. után a földbirtokait kisajátiították. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892);
MAROSI Ödönné, Wagner Zsófia Hermina
1857. okt. 21., † ?, 1951. szept. 8.: Molter Károly anyósa. – Szászrégenbe és Magyaróra telepedett szász ősei jelentős erdőterületeket birtokoltak, majd Mv.-re költöztek (19. sz. elején). Apja Wagner János Frigyes, gazdag kereskedő. Első férje Fekete Károly ügyvéd, törvényszéki bíró, két lányuk született: Margit (1881–1958) és Hermin (1882–1967). Második férje Marosi
MAROSI Pál, Molter (1943-ig)
Mv., 1925. aug. 11., † Kv., 1989. máj. 10. : tanár, földtani szakíró. – Molter Károly fia. Szülővárosa Ref. Koll.-ban érettségizett (1944), a BTE Természetrajzi Karán végezte az egyetemet, majd a buk.-i Parhon Egyetemen államvizsgázott. (1949) és a moszkvai Lomonoszov Egyetem Geológia Karán doktorátust szerzett (1952). Gyakornok, majd előadótanár a
MAROSI Péter, § Molter (1943-ig)
Mv., 1920. jún. 15., † Kv., 1998. szept.13., Mv.-i ref. temetőben nyugszik : szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, színházigazgató, tankönyvíró. – Molter Károly fia. Szülővárosa Ref. Koll.-ban érettségizett (1939), majd elvégezte a kv.-i Ref. Teológiát (1943), ugyanakkor a FJTE-en filozófiát hallgatott (1944), később a Bolyai TE-en m. nyelv és irodalom szakos tanári
MAROSI Sára, Hamorszki Sámuelné
1803.? † Mv., 1878. máj. 5.: ? Férje: 1. Hamorszki Sámuel, gyermekeik: H. István, H. Karolina, Kreszta Károlyné; H. Anna, , H. Lajos; H. István; 2. Soós György, városi tanácsos. – M. kir. igazságügyminiszteri számtanácsos. Irod.: Gyászjelentő
MAROSI Zsigmond
? † 1819: unit. pap. – Szentháromságon pap és tanító (1796–1819). Irod.: Szentháromság
MAROSSI Farkas, nagyvajdafalvi
? 1811., † Mv., 1888 : ügyvéd, városi tanácsos és főkapitány. Irod.: Pálmay József
MAROSSI Kálmán
1846., † 1905.: orvos. – Felesége: Sinkovits Katalin (1860 – Mv., 1911. márc. 27.). Gyermekeik: Dr. M. Béla; M. Olga Melha Waldemárné; M Erzébet Márton Zsigmondné; M. Irén. A Molter család őse anyai ágon.- A Szentgyörgy utcai kórház igazgatója.-Irod.: Gyászjelentő; Kiss- Pálmay József; Kiss–Péterffy–Péterffy; Pálmay József
MAROSSI Mihály
? † 1836.?: tanácsos. – Felesége: Dézsi Karolina (1778.? – Mv., 1839.ápr. 2.). – Mv. városi tanácsos. Irod.: Gyászjelentő
MAROSSI Ödön
1856. ? † Mv., 1922. febr. 19.:. – Testvérei: M. Róza Kovács Károlyné; M. Lotti. Felesége: Wagner Hermin. Gyermekeik: M. Zsófia, Molter Károlyné; Fekete Margit, Fekete Hermin / Miczi dr. Csorba Sándorné; M. Kálmán, egyetemi gyógyszerész-joghallgató (1889 – Mv., 1911. febr. 5.); Irod.: Gyászjelentő
MAROSSY Géza
Mv., 1877. dec. 8., † ?: színész. – Kv-on végezte középiskolai tanulmányait. Színész lett (1865–), a Magyar Színházban, a Feld –színházban, különböző vidéki társulatokban játszott. Versei vidéki lapokban jrelentek meg. F. m.: Törő Anna (népszínmű); Új bor (paródia). Irod.: Schöpflin
MAROSSY József
Kadács, 1912., † ?: tanító. – Tanulmányait Kv.-on és Nagyenyeden végezte, Tanítani kezdett (1936), igazgató tanító Ravában (1938–48). A Hangya Szövetkezet könyvelője, leventeoktató, minden kulturális intézmény működésében részt vett. Irod.: Rava; Székelyföld í.k.
MAROSSY Mihály, nagyvajdafalvi
Csittszentivány, 1893., † ?: gazdálkodó. – Középiskolát végzett Mv.-en, majd a családi birtok vezetéséért hagyta abba tanulmányait és gazdálkodott Csittszent-iványon. Az első vh.-ban a 23. téb. Vadász zászlóaljban a szerb és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült meg, mint szakaszvezető szerelt le a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A
MAROSSY Zoltán
?, † Mv., 1989. okt. 24. : tanár. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. okt. 26.)
MAROSVÁSÁRHELYI András, Vásárhelyi András, marosvásárhelyi
?, † Marosvécs, 1749. márc. 23.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1709). Külföldön peregrinált. Huszton volt rektor. Lelkész Disznajón (1719–32; 1742–45), Magyarrégenben (1741–42), Marosvécsen (1737–41; és haláláig 1746–49). Notárius (1738–49. márc. 23.). Irod.: Böjthe Andor; Ősz
MAROSVÁSÁRHELYI Gergely; Vásárhelyi Gergely, Mészáros
Mv., 1561., † Kv., 1623. okt. 18.: jezsuita áldozó pap, hitszónok, egyházi író. – A kor szokása szerint családi nevét – Mészáros, azon község nevével cserélte föl, ahol született. A lengyelo.-i jezsuiták rendjébe lépett 23 éves korában (1584). Különösen hittérítésre adta magát: Kv.-on (1587), Moldovában (1588), Braunsbergben (1590), Alsólendván misszióban
MAROSVÁSÁRHELYI György
? † ?: ref. teológiai tanuló Heidelbergben az egyetemen. – F. m.: Disputatio Theologica de Sacramentis in genere (Heidelberg, 1673 ; Társszerző : Üdvözlő vers = Eperjesi Mihály : Disputatio Theologica… (Heidelberg, 1673). Irod.: RMK 3; Szinnyei
MÁRTHA Ivor, dr.
Szatmárnémeti, 1928. szept. 9., † Mv., 2007. aug. 17.: főorvos, urológus szakorvos. – Felesége: Papp Ilona (1935.szept.30.- szemészorvos). – Szatmáron a Kölcsey Ferenc Gimn.-ban érettségizett (1947), a MOGYI-n általános orvosi érdemdiplomát szerzett (1953). Az Urológia Klinikán gyakornok, alorvos (1953–59), szakorvos (1959–78), főorvos (1978–), az orvostudományok doktora (1978). A Román Urológiai
MÁRTHA PAPP Ilona, dr.
Buk., 1935. szept. 30., † ?? : szemész dr. – Szülei dr. Pap Béla orvos és Dénes Ilona. Mártha Ivor orvos felesége. – Brassóban érettségizett (1953), a MOGYI általános orvosi karán szerzett diplomát (1959). Orvosi pályáját Nyárádkarácsonyfalván kezdte (1959–61); Mv.-en a Szemészeti Klinika orvosa, ahol szak- majd főorvosi vizsgát tett,
MARTHY Ferenc, Marty Ferenc
1882., † ?: jogász, polgármester. – Testvére: Pál, rajztanár. Felesége: Dudutz Júlia (1897–). Gyermekeik: Éva (1916-, Ferenc (1918–), György(1921–). – Mv. másod aljegyzője (1902. márc. 31. –, újraválasztott 1908. ápr. 1.–), főjegyző, rendőrfőkapitány (1912–), alpolgármester, Mv. polgármester (1917. jún. 30.–1920. febr. 7). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1919). Repatriált Mo.-ra (1920),
MARTHY György
? † Mv., 1933. szept. 23.: kántor, tanító. – Mv.-i plébánia kántora (1900–1912) és a r. k. leányiskola tanítója nyugdíjazásáig. Szász János volt a követője a kántorságban (1912–1914), aki korábban Marosludason volt kántor. Irod.: Gyászjelent.; Maros-küküllői főesp.
MARTHY Pál
Csíkszentdomokos, 1880. jan. 14., † Mv., 1936. jan. 8.: rajztanár, festőművész. – Apja: György, Mv.-re költözött (1886), a plébánia kántortanítója, a R.K. Gimn. énektanára.Testvérei: M. Lajos, dr. M. Ferenc, M. Rózsika dr. Wallner Ödönné Felesége: Lutman Mária (1886- – 1960), – A R.K. Gimn.-ban végzett (1898). A M. Királyi Mintarajz
MARTI Zsigmond
? † ?: ref. tanító, lévita. – Mv.-en subscribált (1748). Erdőszengyelben volt lévita (1759). Irod.: Ősz
MARŢIAN, Dionisiu P.
? † ?: ?. Irod.: Păcăţian, Teodor : Cartea de aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub coroana ungară (Sibiu, 1904)
MARTIN, Emmrich
Beszterce, 1812., † ? 1892. : gyógyszerész, tud. kutató. – Tanulmányai befejeztével Réhenben működött mint gyógyszerész, a Stefan Czoppelt által létesített patikában. Szerepet játszott az 1848–49 es forradalomban, részt vett a város vezetésében, segítette az evang. Gimnáziumot. – F. m.: Geschichte Sächsisch – Regens in den Jahren 1848–49 (1862)… Istoria
MĂRTINAŞ, Dumitru, §
Miclăuşeni, 1897. máj. 11., † Buzău, 1979. febr. 3.: tanár. – Testvére: M. Ioan, gr. kat. pap, a Iasi -i szeminárium tanára, aki 15 évi börtönbűntetését töltötte (1950-es évektől?). – A Iaşi-i egyetem Filológia Karán végzett és román- nyelv és irodalom és latin tanári oklevelet szerzett (1920). Cernăuţi, Cetatea Albă,
MARTINI
A család a Bánátból származott, M. József nyert címeres nemeslevelet (1804. júl. 16.). Irod.: Pálmay
MARTINI Andreas
Szénaverős, ? † Szénaverős, 1808. szept. 24.: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1776). Lelkész Küküllőkőrösön (1784–92). Irod.: Szabó-Szögi
MARTINI, Martinus, Martini Márton
? † Segesvár, 1800. jún. 28.: orvosdoktor. – Segesvári tiszti orvos volt. – F. m.: Dissertatio inauguralis practico- medica de daemonomania et variis ejus speciebus (Viennae, 1782). Irod.: RMK III/18.sz.; Szinnyei, Szinnyei J.-Sz. J.
MARTINUS Chlain Stephani de Trapoldia
? † ?: diák. – Apoldi származázú, a bécsi egyetem beiratkozott hallgatója (1436). Irod.: Tonk 1979
MARTINUZZI FRÁTER György
? † ?: cs. helytartó.- Mv.-en ogy.-t tartottak a három nemzet résztvételével ahol helytartói címet kapott (1542), Ogy. városunkban ahol meg akarta szerezni Ferdinánd kir. számára a rendek támogatását, sikertelenül (1549), az engedetlenkedésre szítókat sem tudta megbüntetni, de tisztségében megerősítették (1549); Ismét Vásárhelyre hívta a rendeket ahol hadfelkelést hírdetett az országba
MÁRTON
? † ?: r. k. pap. – Felsőkápolna plébániatemplom plébánosa (1332), fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
MÁRTON
? † ?: r. k. pap. – Magyarózd plébániatemplom plébánosa, fizette a pápai tizedet (1332–34). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
MÁRTON
? † ? : r. k. pap. – A nagyölyvesi plébániatemplom plébánosa, a régeni kerület dékánja is (1444). Irod.: Léstyán – templomok 1. ezt ellenőriztem így van Léstyánnál
MÁRTON
? † ? : r. k. pap. – A petelei plébániatemplom plébánosa, a régeni kerület dékánja is (1444). Irod.: Léstyán – templomok 1.
MÁRTON
? † ?: r. k. pap. – Marosszentkirályon a Boldogságos Szűz monostorban frater perjel (1497). Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.)
MÁRTON Adalbert, Albert
? † ?: r. k. pap. – Görgényszentimrén volt pap (1953 k.). A securitate megfigyeltette. Irod.: Bartos 2012
MÁRTON Alexius
Somosd, 1810., † ?: egyetemi hallgató. – Debrecenben volt bölcsészhallgató, I. év. (1833–34). Irod.: Szabó Miklós 2005
MÁRTON Andor
? † ?: r. k. pap. – Szászrégenben volt lelkész (1914–16). Irod.: Maros-küküllői főesp.
MÁRTON András, Márton Andor
Csíkszentmárton, 1881.febr. 18., † Kv., 1947. nov. 26.: r. k. pap. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen, Temesváron és Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1903. jún. 26.). Káplán Gyulafehérváron és püspöki titkár (1906), káplán és hittanár Nagyszebenben (1908). Lelkipásztor Szászrégenben (1914–16), Nagyszebenben (1916). Plébános Etéden (1923–28), Sárpatakon (1928–34). Káplán Vulkánban (1934), kisegítő lelkipásztor Magyarláposon,
MÁRTON Antal
? † ? : főhadnagy. – Marosszéki főhadnagy volt (1501), főbíró (1508). Irod.: Aranka György
MÁRTON Aranka
Csíkszépvíz, 1936., † Mv., 1985.dec. 21.: biológus. – Kv.-on a BTE Természettudományi Karán végzett. Mv.-en az OGYI tanársegéde, laboratóriumi főnök a Gyógyszerészeti Karon (1959–85). Kutatási területe : gyógynövények. Közölt a : Farmacia, Revista Med. Note botanice-ben. – F. m.: társsz.: Recunoaşterea plantelor medicale (Mv., 1965); Gyógyszerészeti növénytan (Kisgyörgy Zoltánnal; 1.
MÁRTON Áron
Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28., † Gyulafehérvár, 1980. szept.29.: r. k. püspök, érsek, egyházi író. – Székely parasztcsaládból származott. A csíksomlyói r. k. gimn.-ban (1907–), a csíkszeredai r. k. főgimn.-ban tanult (1910–), a gyulafehérvári VII-VIII. gimn. osztályt a kis szemináriumban végezte, itt érettségizett (1913–15). Az olasz fronton (1915–), Doberdón, az Ojtozi-szorosnál
MÁRTON Áron, dr.
Mv., 1984., † 2014: orvos. – Szüleinek Mv.-en virágüzletük volt.- A MOGYE Fogorvosi karán végzett (2010). Magyarországon élt és dolgozott, utolsó munkahelye Sopronban volt. Baleset áldozata. Irod.: Kiss Cs. M 4.
MÁRTON Béla, Adalbert
Vice, 1884. jún.1., † Görgényszentimre, 1956. febr. 25.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1907. jún. 26.). Káplán Kézdiszentléleken (1907), Kv.-on (1909). Lelkipásztor Mócson (1913), Maroshévízen (1929). Plébános volt a magyarzsákodi egyházközségben (1939–40), Görgényszentimrén (1941–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012; Maros-küküllői főesp.
MÁRTON Crysostom
? †1886 : szerzetes. – Ferences szerzetes Görgényszentimrén. Irod.: Maros megyei m. tört.5.
MÁRTON Dénes
Holtmaros, 1930. márc. 5., † Mezőbánd, 2009. ápr.13.: tanár. – Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, a mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta tanulmányit, itt érettségizett (1949). A kv.-i BTE természetrajz karán végzett (1953). Tanár tevékenységét Szabédon kezdte (1953–60). A Mezőbándon alakult új középiskola tanára lett nyugdíjazásáig (1961–93). Több mint 30 évig megfigyelte,
MÁRTON Endre
1950., † Los Angeles, 2007. ápr. 26.: fizikus. – Felesége: dr. Filka Emese. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. ápr.?.)
MÁRTON Ernő
Dicsőszentmárton, 1896. máj. 17., † Tel Aviv, 1960. aug. 25.: ügyvéd, politikus, ujságíró, szerkesztő. – Rabi családból származott. A vallási tanulmányi után a kv.-i TE-n jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Közgazdasági pályára lépett. Kisküküllő megyében főispáni titkár (1917–18); az erdélyi zsidó mozgalom vezetőivel megalapította az Új Kelet c. cionista lapott
MÁRTON Ferenc
Csíkszentdomokos, 1796., † 1832. febr. 2.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1821. márc. 17.). Káplán volt Csíkszentgyörgyön (1821). Plébános Harasztoson (1823–29), majd Gyulafehérváron a szeminárium vicerektora (1929). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MÁRTON Ferenc
? † ? : bíró. – Nyárádmagyarós falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MÁRTON, futásfalvi
A család Háromszékből származott, egy ága Nyárádszentannán vett birtokot. M. János alsócsernátoni birtokos igazolta nemességét (1792. okt. 8.), leszármazottja M. János, nyárádszentannai birtokos és közigazgatósági bizottsági tag. Kúriája még áll, államosították (1948), ovoda, klubhelység, téesz-ház és raktár volt, a hagyatékot visszaszerezték a leszármazottak (1990). Irod.: Pálmay; Sepsiszéki
MÁRTON Gergely
Zetelaka, 1919. márc. 7., † Mv., 1992. júl. 7.: orvos, nőgyógyász. – A középiskolát Székelyudvarhelyen (1939), az orvosi egyetemet Kv.-on és Bp.-en végezte (1944). Bp.-en a Rókus Kórházban orvos (1944–45); hadifogoly volt (1945–46); Székelyudvarhelyen dolgozott a kórházban (1947–53); Mv.-en a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (1953–82), majd a 2. sz. Szülészeti
MÁRTON György
1923., † Mv., 1976.: tanár. – Felesége Szabó Magdolna Matild. – A Bihar tartományi néptanács tanügyi osztályán dolgozott (–1952). Áthelyezték a MAT néptanácsának tanügyi osztályára (1952- ?), majd a 4-es sz. vegyes iskola igazgatója volt (–1976). Irod.: Csekme; Szabó Magdolna Matild: Napló: 1943–1946 (Csíkszereda, 2011)
MÁRTON György, Márton Gheorghe
? † ?: százados. – A mv.-i securitate századosa, a nyomozó osztály helyettes főnöke (1955. máj. 5.–)..Irod.: Bartos 2012
MÁRTON Imre, Marton Imre
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1786). Dicsőszentmártonban tanított lévitaként (1791). A kézdivásárhelyi zsinaton ordinálták (1792). Lekész volt Maroscsapón (1792–95), Csíkfalván (1796–1800), Székelytompán (1802), Mezőcsáváson (1802–07) és Galambodon (1808–14). Irod.: Csíkfalva; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
MARTON István
? † ?: földbirtokos. – A Szodóról (Szatmár megye) emelték ki és kényszerlakhelyre Mv.-re helyezték (1949–). Színes rajzokat, karcolatokat készített, a humoros alkotások römet okoztak a sorstársaknak. Irod.: Mikó
MÁRTON István, futásfalvi
Nyárádszentanna, 1876., † ?: ügyvéd, földbirtokos. – Apja földbirtokos volt. Középiskoláit Kv.-on, az egyetem jogi fakultását Bp.-en és Kv.-on végezte, jogi doktor (1899), majd ügyvédi vizsgát tett (1903). A kolozsmonostori gazdasági intézetben 2 gyakorlati évet tett. Eleinte bírósági aljegyző, majd ügyvéd Nyárádszeredában, amellett földbirtokos, kir. közjegyző volt (1947-ig), a helyi
MÁRTON István, futásfalvi
Nyárádszentanna, 1918. aug. 3., † Miskolc, 1944. okt. 23.: A II. vh.-ban zászlósként szolgált. Miskolc mellett súlyosan megsbesült, s belehalt sérülésébe.-Irod.: Berekméri
MARTON Jakab, felei
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
MARTON Janetta, Marton Janka
? † ?: orvos. – Mv.-en gyermekorvos (1924 k.). Irod.: Almanah Tg.M.
MÁRTON János, futásfalvi
? † ?: nyárádszentannai birtokos és közigazgatósági bizottsági tag. Irod.: Pálmay
MÁRTON János, szentbenedeki
? † ?: marosszéki főember. – Feltételezhető hogy köze volt Lőrinc plébános meggyilkolásához, ezért Kisszőlősi, uralyi, petekei és méhesi birtokrészeit , szentbenedeki, vajai lőfőségeit és szentmiklósi székely örökségeit Geréb püspöknek adták (1497).Korábban a székely nemzeti gyűlés számkivetésre és házai feldúlására ítélte, a király által kirendelt bírák megparancsolták hogy egyezzenek ki és
MÁRTON Jenő
Marosvásárhely, 1925. szept. 23. † Nagysajó, 1944. okt. 5.: honvéd. – Tamási Zsuzsanna fia. A 27/III: zászlóaljban honvéd. Tüdő- és hasi sérültként halt meg a 67. határvadászcsoport egészségügyi oszlopban.Nagysajón.). Irod.: Berekméri 2015
MÁRTON József
Csíkdánfalva, 1899., † ?: bőrgyáros. – Iskoláit elvégezve a bőriparban szabadult fel. Önálló lett (1924) Mv.-en, későbbi üzemet építetett (1936). Tekintélyes szakiparos, a MP és az Iparos Egyesület tagja volt. Mv.-ről deportálták feleségével (1888–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.
MÁRTON Károly
Nyárádselye, 1898., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni. Nyárádremetén, Vármezőben lett önálló gazda.Az első vh.-ban a 9. h. h. e.-ben az orosz és olasz fronton harcolt mint szakaszvezető. Tekintélyes polgára a községnek, a MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k
MÁRTON Lázár
? † ?: szabó. – Szabómester volt Mv.-en. Az I. vh.-ban a 16. tűzérezredben volt tűzér (1916. szept.–18. nov.). Az olasz és román harctéren teljesített arcvonalszolgálatot, hadirokkant. – Kitüntetései: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók
MARTON Lőrinc
1941., † Mv., 1994. ápr. 4. : tanár. – A mv.-i 11.-es iskola tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994., ápr. 6.)
MÁRTON Magdolna Matild, Márton Tilda
Szováta, 1926. jún. 13., † Bp., 1989. febr. 28. a mv.-i ref temetőben nyugszik: tanítónő. Testvérei.Mihály, tanár Szovátán; Errnő, igazgató-tanító a torboszlói iskolában; Klára, akiről gondoskodik.. Férje: Márton György, a 4.sz. 7 éves m. nyelvű vegyes iskola igazgatója. – A Szabó Mihály volt a , mészáros-hentes volt, a Május 1.