Maros megyei életrajzi lexikon

Németbánya, 1869. máj. 18., † Gödöllő, 1950. márc. 14.: festő, grafikus, iparművész. – Felesége Kriesch Laura. -Korán elkerült hazulról, isk. tanulmányait Veszprémben, Győrben és Bp.-en végezte, majd két évig az Orsz. Mintarajzisk.-ban Székely Bertalan növendéke volt. Kétéves ösztöndíjjal Rómába uta­zott (1890–), ahol Szoldatits Ferenc nazarénus festő műtermében megismerkedett és életre

1870.? † Mv.?, 1933. júl. 31. Kutyfalván temették: igazgató-tanító. – Testvérei: N. István; Hatházi Istvánné. Gyermekei: Nagy Elemér, Margit, Ibolyka. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: ács – és kőművesmester. – Mv.-en tevékenykedett ( 20. sz. első fele). Incze Lajos tulajdonos részére, tervezte és kivitelezte (Bodoni u. 14. sz.) házat és Răduţiu Ioan részére (a 34.sz.; 1929), valamint a Máté János házát (Szabadság út 58.sz.; 1925). Később a modern stílus jegyében tervezte és

Szászrégen, 1892., † ?: cipészmester Mv.-en. –Iskolái elvégzése után a cipész szakmát tanulta, majd Mv.-en önálló műhelyt és cipőraktárat nyitott (1920). A Cipészmunkaadók Egyesületének jegyzője, a Magyar Iparos Egyesület vál. tagja, a Mv.-i Bőriparosok Árúcsarnokának titkára, a MP tagja volt. A Cipészek Szaklapjának tudósítója volt. Részt vett az I. vh.-ban

Mezőbánd, ? † Földvár, 1945. jan. 29.: fogoly. – A földvári fogolytáborban pusztult el. Irod.: Akik imádkoztak 2.

Héjjasfalva, 1910. A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri

Székelybere, 1920. febr. 29., † Mv., 1996. júl. 5.: színházi kellékes. – Hetényi Elemér színészstudiójában 3 évf. végzett (1935–38). A Kv.-i Thália Színpad bútorosa (1935–41), önálló kereskedő (1941–47), a mv.-i Székely Színház/Állami Színház/Nemzeti Színház főkellékese és bútorosa (1947–81). Több mint 500 bemútató, több ezer próba és előadás közvetlen előkészítője, részese.

Póka, 1890., † ?: gazdálkodó. – Édesapja mellett tanult gazdálkodni, önáló Pókában (1920–). Az első vh-ban a 22. gy. e. az orosz fronton fogságba esett 3 év múlva szabadult. A ref. egyház gondnoka, a Hitelszövetkezet ig. – tanácsának alelnöke, a Hangya ig. –i tagja, községi albíró volt. Irod.: Székelyföld í.k.

Marossárpatak, ? † ? : lelkész. – Tanult Mv. (1795), Marburgban (1802 okt 24–). Lelkipásztor Nagyercsén (1805–44) onnan vonult nyugdíjba. Irod.: Berekméri–Gálfi; Szabó-Szögi

1920 † Mv., 1998. márc. 27.: fizika-kémia tanár. Irod.: MMK

Szabéd, 1894, † Szabéd, 1980. jan. 5.: tanító, földbirtokos. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte, ahol tanítói oklevelet nyert. Szabédon földbirtokos. Részt vett az I. vh.-ban (1914–15), az orosz fronton harcolt, fogságba esett (1915–20). Hadapródőrmester jelölt volt. A MP alelnöke, az unit. egyház pénztárosa, a főtanácsának tagja, a Hangya szövetkezet ügyvezetője és

? † ? :. – Felesége: ákosfalvi Szilágyi Justina (1776 – Mv., 1867. jan. 6.Cserefalván temették). Irod.:Gyászjelentő

Mezőcsávás, 1929. okt. 13., † Mv., 2003.: őrnagy. – A szászrégeni Securitate-n hadnagy (1953), főhadnagy (1956), százados (1962–), őrnagy (1974). Maros Tartomány Securitate-n (1951–52), MAT / MMAT Securitate-n (1952–68), a Maros megyei Securitate illetve a Belügyminisztérium Maros megyei Felügyelőségén dolgozott (1968–80). Irod.: Bartos 2012

Mv., 1581. szept. 13., † Mv., 1659. jan. 16. krónikaíró. – Apja Nagy Szabó János városbíró, anyja Borsos Anna, a Borsos Sebestyén nevű krónikaíró leánya. Felesége:a kv.-i Rózsás Erzsébet (esküvő: 1604. jan.21.). – Szabó inas Vásárhelyen Göcsi Szabó Mihálynál (1598), Kv.-on Palástos Istvánnál (1599). A következő években Görgény-, Ilyefalva –

? † ?: jegyző, orator. – Mv.-en jegyző (1746), majd a városi oratori széket kapta meg (1748), azután ismét jegyző (1750). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2006

1606., † 1648. jan 21: szabó, polgár. – Nagy Szabó János és Borsa Anna fia N. Sz. Ferenc öccse. – Szabóinas (1622), majd mester lett (1626). A szabók egyik céhmestere (1644–48). Apjától örökölte mv.-i házát. Amely a főtér szegletén volt, ahonnan Szeglet Szabü Istvánnak is neveztékI. I. Rákóczi György kiváltságot

? 1564, † Mv., 1627 a Ref.temető Sírkőmúzeumában nyugszik: szabómester, városbíró. – Mv. főbírája (1616, 1620, 1623, 1626), a szabó céh céhmestere (1602, 1603), táblás céhmester (1604–1627). A szabócéh életében elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagy része volt a szabó céh újjászervezésében, a céhet virágzásra juttatta. Mezőbándi birtokos is volt. Mv. feldúlásakor

? † Mv., 1648. máj. 6 : főbíró. – Mv. főbírája (1627, 1630, 1634, 1636, 1638, 1641, 1643, 1645, 1646). Mv. főbírájaként a tanáccsal együtt, a városi kovács mesterek kérésére megengedte a kovács-céh létrehozását (1641), amit Rákóczi György megerősített (1643). Végrendeletében a mv.-i templom építésére adott 50 talért, Schola Particulára

? † ?: Marosszék hires assessora, hasonnevű városbíró fia. – Nagyon gazdag ember volt, aki úgy rendelkezett, hogy vagyonának nagyobb része a ref. egyháznak és a városi ispotály szegényeinek jusson (1767). Első neje: Komáromi Zsuzsa, második: Bodrogi Anna. Gyermekei: Ferenc (neje: Kelemen Mária), Márton, Borbára (kissólymosi Benkő Ferencné) és Mihály.

Nemességét (1786. jun. 19). legf. helyen igazolta Irod.: Kempelen

? † ?: birtokos. – Mezőmadarasi szadrendű székely adózó birtokos volt (1713). Irod.: Mezőmadaras

Erdőcsinád, 1904, † ?: gazdálkodó, községi pénztáros. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett Erdőszengyelben, a község pénztárosa (1940–), a ref. egyház presbitere, a Gazdakör elnöke volt.. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: vajdaszentiványi kiállító az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Gyümölcs – és Konyhakerti Kiállításán ( Bp., 1881). Irod.: Az OMGE által Bp. 1881 ik. 15–18 megtartott Gyümölcs – és Konyhakerti Kiállítás katalógusa (Bp., 1881)

? † ?: tanítónő. – Vadasdon tanított (1937–49). Auswiczba internálták (1944). Irod.: Vadasd krónikája

1927, † ?:sportoló, pilóta. – Részese volt az országos hírű mv.-i repülő-modellező sport megteremtésének, Hints Ottóval és Bedő Sándorral együtt. Vitorlázó lett (1946–), megszerezte az ezüst és az aranykoszorút egy gyémánttal kitüntetést. Józsa Sándor után a mv.-i Repülőklub második sportmestere. Irod.: Soós Árpád: Az „Aranykoszorús” vitorlázó (V. Z., 1967. márc.

Mv., 1934. jún. 3.† Mv. 2021. szept.11: orvos, festő. Szülei: N.József, motortechnikus, autóbalesetbe áldozata és Bózsi Mária, kereskedő saját üzletében, majd az Albina téri gyógyszertárban. – Felesége:Redl Nagy Éva Rozália (1957). Gyermekeik: Gyermekeik: Borbála (1960) informatikus, Frankfurtban és Zoltán József (1963) festőművész, szobrász, fotográfus. – Mv.-en az egészségügyi szakközépiskolában érettségizett (1952)

Mv., ? † ? : lelkész. – Tanult Mv. (1782), Marburgban (1792). – Lelkész Dályán. Irod.: Szabó-Szögi

Nyárádgálfalva, 1902., † ?: községi főjegyző. – Tanulmányait Kv.-on végezte, majd Backamadarason a község főjegyzője volt (1940–). A község minden kulturális, hazafias egyesületének vezetője volt.. Irod.: Székelyföld í.k.

? † 1787.: gondnok. – A marosszéki unit. egyház felügyelő gondnoka (1763 k.–). Irod.: Biás; Kelemen; Kőváry László 1899

Székelybós, 1893. nov. 30., † ?: községi jegyző. – A k. iskolát Dicsőszentmártonban, a f. keresk. isk. és a jegyző tanfolyamot Mv. végezte, közben a dicsőszentmártoni pénzügyi igazgatóság mellé rendelt számvevőség gyakornoka (1911), valamint a Kisküküllő vmi Takarékpénztár Rt. S. könyvelője. Balázstelkén jegyzőgyakornok, s. jegyző, körjegyző Maroscsúton (1914–18). Áttelepült Mo.-ra

? † ?: tanító, ref. lekész. – Mv.-en subscribált (1743). Nagyölyvesen (1752–53), Körtvélyfáján (1754–60), Magyarpéterlakán (1761–67) és Erdőcsinádon (1769–71) volt mester. Abafáján (1771–75), Mezőújlakon (1776–83, 1790–1802) és Mezőköbölkúton (1784–89) lelkész volt. Irod.: Ősz

? † ? : Nagy Tamás és Petki Erzsébet leánya. Daniel Péter felesége (1671–). Irod.: Árva Bethlen K.

→ PETKI NAGY Zsuzsánna

? † ?: a férje B. P. alkirálybíró volt (1655). Irod.: Kozma Gergely : Halotti beszéd Botos Péterné Nagy Susanna felett (Kv., 1802); Pálmay

→ HUSZÁR György

→ KEREKES Áron

→ BÁNYAI SZÉKELY Lázár

→ KELEMEN Benő

Segesvár, 1899., † ?: orvos. – Tanult Bp. Szegeden és hosszabb ideig külföldön. A Margitszigeten fürdőorvos, új gyógyszereket készített pl. Magnocarbon-t. Cikkei orvosi lapokban. – F. m.: Genf : Vígjáték (bem. a bp-i Kamaraszínház). Irod.: Gulyás

Segesvár, 1901. aug. 30., † Ukrajna, 1944: tanár, költő, író, műv. író. – Szegeden érettségizett (1919). Irod. indulását Juhász Gyula támogatta. A pécsi egy.-en francia-német szakos tanári ok­levelet szerzett (1927), és a Lázár Piroska m. Leánygimnáziumbaban tanított, évekig áll. Ösztöndíjas volt Francio. És Svájcban. Munkaszolgálatosként a keleti fronton halt meg.

? † ?: r. k. pap, főesperes.–V. László király káplánja volt. A bécsi egyetem hallgatója lett (1439–). Küküllői főesperes (1455–). A királyi kancellária protonotáriusa (1455–) Nicolaus de Kapws néven. Közbenjárására Medgyes jogot kapott évi és heti vásár tartására (1455. márc. 12.–). Irod.: Ferenczi 2012; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet

? † ?: Mv. főbírája (1646). Irod.: Fodor–Balás

? † ?: író. – F. m.: Pásztorsípon (Mv., 1918). Irod.: Gulyás

Bp., 1894. júl. 19., † Bp., 1968. jún. 30.: zeneszerző, karnagy. – Bp-en zeneakadémiát végzett. Karnagy a Népoperában (1913), Pozsonyban (1915), Kassán, Sebestyén Mihály mv.-i zenekaránál (1918), a Király Színház és a Városi Színháznál. – F. m.: Lehel kürtje: Opera (bem. Pozsony, 1916); Asszonykám: Operett (bem. Városi Színház, 1926); A

→ KISGÖRGÉNYI NAGYVÁRADI János

A Naláczy család nemes és báró. – Hunyadmegyéből származik, a fejedelemség korától kaptak szerepet Erdély történetében. A 17. sz. elején Péter két fiától István és Andrástól származik a család bárói ill. nemesi ága. István fia György és unokája József bárói rangot kaptak III. Habsburg Károlytól (1726).. Hagyományos birtokaik: Szacsal, Bábolna,

Nalácvád, 1748. ápr. eleje, † Batiz, 1822. ápr.?: testőr, főispán, erdélyi kormányszéki tag, naplóíró, fordító, mecénás. – István (1722–1760) Toldalagi Zsuzsanna (1717–1789) fia. Felesége: gr.Toroczkai /Thoroczkay Mária Terézia (1765–1816. márc.). Fia: József († 1836). – A nagyenyedi koll.-ban ta­nult (1755–64), majd kir. táblai kancellista joggyakorlatra Mv.-re került és kir. táblai

→ TOLDALAGI Mária

1743, † ?: nemes birtokos. – István (1722–1760) és Toldalaghi Zsuzsanna (1717–1789) fia. Mv.-en polgári esküt tett (1772. febr. 1.). Irod.: Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által …

? † ?: fogorvos, egyetemi adjunktus. – Magyaro.-ra távozott. Irod.: Genersich