Szerző: Fülöp Mária
PAUER Ferdinánd András, Fr.
1749? † Mv., 1789. aug. 10.: ferences laikus. – Chirurgus volt.
PAULI, Johannes
? † 1669.: királybíró, polgármester. – Segesvári polgár, tanácsbeli (1659, 1961–63), székbíró (1664–65), királybíró (1666–67), polgármester. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
PAULINI, Johann
? † ?: segesvári. – A jénai egyetemen tanult. Irod.: Révész Imre: A jénai egyetemen tanult magyarok s erdélyiek névsora 1550–1850. = M. tört. tár 9.
PAULINUS Simon
? † ?: ?.Háza Segesváron épült (1501) (Muzeului u. 5). Irod.: RMK; Valori mureşene de patrimoniu
PAULUS Segesvarinus
? † ?: vitéz, Páduában tanult. Irod.: Veress Endre : Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium (Kv., 1915–17)
PAUNCZ Béla
Mezőzáh, 1898. júl. 27., † Szamosújvár, 1963. könyvelő.-Felső kereskedelmi iskolában végzett. Katonai szolgálatát az osztrák–m. hadseregben alhadnagyként töltötte. Zsidó nemzetiségű tisztviselő. Munkahelyén, a munkások közt ellenséges propagandát fejtett ki a népi demokratikus rendszer ellen, rágalmazta a szocialista sajtót, várta az újabb vh. kitörését, amely felszámolja a szocialista tábort, és az
PĂUNESCU, Paul
? † ?: ort. pap. – Az első ort. pap Radnótfáján, a Rom. Ort. Parokián (1949–53). Irod.: Reghin, Protopopiat
PAUNTZ Adalbert
? † ?: malomtulajdonos. – A mezősályi Pauntz Malom tulajdonosa (feleségével, Piroskával együtt). A vállalkozás alapítási éve: 1908.Gabonaőrléssel, olajpréseléssel és ványolással is foglalkoztatott, nyolc munkaerőt alkalmazott. Az államosításkor Rusu Dumitrut nevezték ki igazgatónak, de veszteségesen műkődött az üzem. Az olajprést a bándi Alianţa préshez csatolták (1949. aug. 15.–). –Irod.: Bartos Zoltán
PAUSINGER Andor
Görgényszentimre, 1899, † ?: tisztviselő, irodafőtiszt.. – Magántisztviselő Szászrégenben. Részt vett az I. vh.-ban (1917–18), az orosz és az olasz fronton harcolt, olasz fogságba esett (1918–19), hadapródörmesteri rangban kitüntetéssel szerel le (1922) labdarúgó szereplését a székesfehérvári TC ben kezdte, majd a szászrégeni Viktória vezetőségi tagja lett. Azután a Turul Sport Egyesület
PAUSINGER József
Frankenburg, 1829. márc. 19., † Görgényszentimre, 1894. márc. 25.: erdészmérnök, erdőrendező, szakíró. – A mariabrunni erdőakadémián tanult, hallgató korában részt vett a bécsi forradalomban (1848), erdészeti államvizsgát tett Innsbruckban (1852). Erdészeti szolgálatba állt (1850–), Magyaro.-ra került, Liptóújváron működött mint erdőbecslő és erdőmérnök (1856), Baden és Würtenbergben tanulmányozta a tutajozást, majd Kv.-ra
PAUSINGER Károly
? † ?: vadász. – Görgényszentimrei erdészeti tisztviselő, Rudolf trónörökös vadászmestere. Lánya Ilona a Kultúrpalota könyvtárának adományozta a főherceg egyik levelét (1920).. Irod.: Bedő Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása (Bp., 1896); Czakó Elemér: Mo. a Wieni első Nemzetközi Vadászati Kiállításon (Bp., 1910); Időtár 3
PÁVAI, sámsondi
A családból P. Gergely nyert primipilárist (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
PAVAI Mátyás, Sámuel, sámsondi
? † 1827 : ügyvéd. – Felesége: homoródszentpáli Szentpáli Éva, özv. (1827). Leányuk: Zsuzsanna (1810-Kv., 1827. aug. 19.). A polgári hitet mint nemesember taxa nélkül tette le Mv.-en (1807. aug. 18.). – Irod : Krón. Füz. (1939. 4/7); Levéltári gyászj.; Pál-Antal 2006
PÁVAI Mihály
? † ?: tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1695).Tanított Sövényfalván (1699–1703). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
PÁVAI Miklós
? † ?: ref. lelkész. – Szászvároson subscribált (1713), majd Nagyenyeden (1714). Lelkész volt Dányánban (1738–45), Magyardellőn (1746–51) és Marosugrán (1752–56). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3., 4.
PÁVAI Zoltán, dr.
Dés, 1966.† Mv., 2020: orvos. – Aradon érettségizett. A MOGYI általános orvosi karán végzett (1991). Egyetemi gyakornok az Anatómia katedrán (1992–), patológus szakorvos (1995–), tanársegéd (1995–1999) és megvédte a doktori disszertációját.Adjunktus (- 2003), előadótanár (2003–2007), egyetemi tanár az Anatómián (2007–), doktorátusvezető (2008–). Az EME tevékenységéhez is kapcsolódott a Nemzetközi Help Alapítvány
PAVEL, Ioan
Szelistye, 1902., † ?: bankigazgató Segesváron a Frăţia Bankban. Irod.: Ki kicsoda?
PAVEL, Ioan
Mezőbánd, 1915. jún. 20., † Názna, 1944. okt. 2.: katonatiszt, tanító. – Hadnagyként az I.hegyi hadosztály 3. hegyi vadász zászlóaljban harcolt Mv. felszabadításáért (1944. szept. 18 –28). A háború előtt Mezőméhesen volt tanító. Mv.-en temették el a Hősök Temetőjében. Irod.: Suciu
PÁVEL János
? † ?: ?. – F. m.: A Mezőség lepkefaunája ( ?). Irod.: A magyar állatani irodalom ismertetése (Bp., 1891–1903)
PAXINO Mihai
? † ?: rendező és díszlettervező. – A Mv. Állami Színház román tagozatán működött (1962–1963). Eltávozott Franciaországba (1963).- F. r.:: M.Sebastian: Jocul de-a vacanţa. Irod.: Fodor Zeno
PAZSITNY Bonaventura, dr.
Pozsonyszentgyörgy, 1872. okt. 26., † Arad, 1939. máj. 3.: minorita szerzetes, házfőnök és rendfőnök. – Középiskolai tanulmányai után Egerben a minoritarendbe lépett (1891. szept. 16.). Rómában tanult a Propaganda de Fide főiskolán, szerzetesi fogadalmat tett (1896. jan. 1.) és pappá szentelték (1896. jún. 26.). Hazatérése után újmisés pap Csütörtökhelyen, majd
PÉCH Dezső
Osztrau, 1853, † ?: erdőmérnök. – Középiskoláit a gyöngyösi, egri és budai gimnaziumban végezte, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akad. hallgatója erdőmérnöki karon (1872–76). Kinevezték mv.-i erdőgondnokság vezetőjévé A selmeczbányai m. kir. erdőigazgatóságnál, a doroszlói m. kir. erdőhivatalnál dolgozott erdőmesteri beosztásban és az akkor alakult mv.-i m. kir. erdőgondnokság vezetőjévé nevezték
PÉCHY Anna, gr. Lázár Józsefné
? † ?: földbirtokos. – Eszter leányával együtt, pénzbeli és élelmiszer adományokat gyűjtött a mv.-i önkéntes honvéd – zászlóalj részére. (1848. jún.). Irod.: 1848–1849 Transilvania
PÉCHY Gyula, pécsújfalusi
Mv., 1854. jún. 17., † ?: jogász. A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult, a bp.-i Tudományegyetem jogi karán végzett. Pénzügyminisztériumi tisztviselő volt, majd a bp.-i Nemzeti Színház titkárává nevezték ki. Irod.: Schöpflin
PÉCHY János
Mv., ? † ?: mv.-i sebészdoktor. – A pesti orbvosi egyetemen szerezte diplomáját (1880/81). Irod.: Högyes
PÉCHY Kálmán
Mv., 1864, † Bp., 1910. szept. 3.: színész, rendező. – A bp.-i Színművészeti Akad.-t végezte el (1888) és Debrecenbe szerződött. Kv.-ra szerződött Ditrói Mórhoz (1895 őszén), aki egy év múlva magával vitte az alakuló bp.-i Vígszínházhoz. Eleinte francia bohózatok rendezésével járult hozzá a színház korszerű stílusának kialakításában, majd jelentős irodalmi
PÉCHY Mihály
? † ?: építész. – A sáromberki ref. templom épült a tervei alapján (1784–85). Irod.: Bálint Zsigmond 2010
PÉCSI Erzsébet; Péchi Erzsébet; Péchy Erzsébet; Haller Péterné
? † ?: P. Simon kancellár lánya, Haller Péter harmadik felesége és özvegye. Irod.: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007)
PÉCSI Ferenc
? † ?: ref. lelkész. – Felesége: Zágoni Sáska Mária. – Nagyenyeden subscribált (1748). Kódródszentmártonban szolgált (1761), onnan került Balavásárra (1761–86). Közmegbecsülésnek örvendő lelkész volt. Odaérkezésekor az egyházi épületek romokban álltak. Új papilakot épített (1775–76), a fa haranglábat közmunkával kőtoronnyal cserélte ki. Szolgálatával mindenki meg volt elégedve, de később (1784) nézeteltérései
PÉCSI Gyula, § Péchy Gyula
Mv., 1872., † ? : egyházi karnagy. – Zenei tanulmányait magánúton végezte Langer, Hauser és Pischinger tanároknál. 40 éves működése alatt a tabáni, a vizivárosi és az óbudai r. k. templom majd az újpesti plébánia karnagya (1936–) volt. Szerzett miséket, kórusműveket és betéteket. Irod.: MKL; Molnár Imre
PÉCSI Imre
Koronka, 1919. márc. 13. † Mv., 1995. szept. 25.: tartalékos huszárzászlós, MÁVAUT műszaki tiszt. – Tényleges katonai szolgálatra Szilágysomlyóra vonult be, a 2. önálló hegyi huszárszázadhoz (1942. szept. 9.). A tartalékos tiszti iskola I.évét Nagyváradon, a II.évf.-ot Nyíregyházán abszolválta. Közben alakulata pótszázadával Maroshévízen kihelyezésen és gyakorlaton vett részt (1943. máj.-
PÉCSI János
? † ?: nyárádszentbenedeki pap. Irod.: Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése (Kv., 1933)
PÉCSI Pál
? † ?: lévita. – Nagyenyeden subscribált (1717). Mester volt Mikefalván (1726–27), Berekeresztúron (1728–30), Székelyszentistvánban (1732), Koronkán (1734, 1737) és Nyárádkarácsonfalván (1741). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
PÉCSI Simeon
Kóródszentmárton, ? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en suscribált (1782). Marburgban peregrinált (1792–94). A széki zsinaton ordinálták (1795). Radnóton szolgált (1795–1806), majd Nagyteremiben volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
PÉCSI Simon, szenterzsébeti; Péchi Simon; Péchy Simon
Pécs, 1570 k., † Székelyszenterzsébet, 1643. márc.–1644. febr. vége: erdélyi kancellár, fejedelmi tanácsos. – Kemény János szerint egy pécsi szűcs fia volt. Felesége: 1. Kornis Judit, 2. Pia Krisztina. Lányaik: (1635): Krisztina Bögözi Farkas Ferencné (fiúk F. Simon); Erzsébet Mindszenti Gáborné, majd Haller Péterné; Zsuzsanna Kénossi Ferencné; Judit Angyalosi Istvánné; Pécsi
PEIELLE József
? † Mv., 1819. jan. 30. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették: esküdt. – Felesége: Filep Anna. Gyermekeik: János, Andrrás, István és Mária. – A mv.-i esküdt közönség tagja. Irod.: Mv.-i örmények; Mv.-i Plébániatemplom kriptája
PEIELLE Mária
? † Mv., 1864. a minorita-templom alatti kriptába temették: Irod.: Minoriták
PEIELLÉ Ventzel; Peille Vencel; Peielle Vencel
1787, † Mv., 1828.: városi főbíró. – Apja Cseho.-ból vándorolt be; városi polgári esküt tett (1804); városi szenátor és nótárius (1805–), főbíró katolikus részről (1819, 1820, 1822, 1823, 1825 ). Tevékeny városvezető volt. Az ő ötlete volt hogy a piaci kúthoz Bodor Péterrel zeneszerkezetet állíttassanak (1820) és minden tőle telhetőt
PEKRI Albert
? † ? : földbirtokos. – Marosludason volt 23 hold, 590 négyszögöl birtokoka (1861), a határrészket a birtokosokról nevezték el. Irod.: Pesty 2014
PEKRI Ferenc, pekrovinai; Pekry Ferenc
? † 1658–9?: főispán. – P. Gábor és ozdi Baládffy Borbála fia. Felessége: 1. Veér Anna. Fiaik:Ferenc és László; 2. belényesi Gálffy Krisztina v. Kata. Leányuk: Zsófia, Teleki Mihályné (1659–); 3. Fricsi Fekete Klára.Fiúk: Lőrinc. – Kisküküllő vm. főispánja (1658–59), Rákóczi György nevezte ki Haller István helyébe, együtt buni Bethlen Jánossal.
PEKRI Gábor
? † ?: vármegyei árvaszéki elnök földbirtokos Dicsőben. – Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Irod.: Sándor
PEKRI Gábor, kutyfalvi; Pekry Gábor
? † ?: nemes, székely főkapitány, a fejedelmi hadak parancsnoka. – Felesége: Kápolnási Anna. Fia: Gábor, felesége Rhédey Zsófia – a magyarózdi ág, főnemesi vonal, István felesége Gerendi Margit, Thoroczkay Ilona – a dicsőszentmártoni ág alaptói-amely megmaradt a nemesi cím mellett. A fejedelem az udvarhelyszéki Székelytámadt és a háromszéki Várhegyen épített
PEKRI Géza, gr.
Dicsőszentmárton, 1885. máj. 13 v. 18., † Mv., 1965.: földbirtokos, gazdasági szakember, emlékíró. – Apja Sándor (1855–1928) földbirtokos. Felesége: Fáy Blanka. – Középiskolát Bp.-en, jogot Kv.-on, Bp.-en, Berlinben (1905–06), a párizsi Sorbonne- Jogtud. Karán (1906) végezte. Dicsőszentmártoni birtokos. Kisküküllő vármegye főispáni titkára ként kezdte pályáját; feleségével együtt élénk közéleti tevékenységet fejtett
PEKRI Gézáné; Fáy Blanka
? † ?: dicsőszentmártoni közéleti személyiség. – A küküllői Ref. Egyházmegye és helyi Nőszövetség elnőke, az Erdélyi Ref. Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke, a M. Nőegylet elnöke. Irod.: EM; Marosi-KZST
PEKRI László
? † Kutyfalva, 1697. júl. 21. (temetése) : földbirtokos. – A kutyfalvi unit. egyház a Pekriek oltalma alatt állt. Irod.: Almási Gergely Mihály: Halotti beszéd P. L. felett; Kissolymosi Koncz Boldizsár: Halotti beszéd P. L. felett; Pesty 2014 Várfalvi Pálfi Zsigmond: Halotti beszéd P. L. felett = Kénosi-Uzoni 2.
PEKRY, petrovinai nemes és gróf család
Valószínűleg délszláv eredetű, előnevét a horváto.-i Petrovina helységről írta.Tagjait a 16. sz.-tól Mo.-on és Erdélyben is megtaláljuk. Első ismert erdélyi tagja I. Gábor Udvarhely és Háromszék főkapitánya (1552). Fiai közül Gábor a magyarózdi ág, István a dicsőszentmártoni ág megalapítója. Grófi címet a magyarózdi ág szerzett. Legjelentősebb tagja Lőrinc Címere: a
PEKRY Emma, petrovinai, Kemény Simonné
1860., † Csombord, 1897. jan. 24.: földbirtokos. – P. István és váradi és miskei Baranyi Gabriella lánya. Férje Magyargyerőmonostori br. Kemény Simon (1851–1928) főispán. Esk Dicsőszentmárton 1881). Magyarbükkösön volt udvarházuk.Irod.: Gudenus.
PEKRY Karolina, petrovinai nemes, Gaál Jánosné
1819 † Mikefalva, 1883. júl. 15.: földbirtokos. – Imre és Szentkereszti Anna ánya. Férje hilibi nemes Gál János (1799–1891) kir. táblai ülnök. Gyermekeik: Klára, nagysolymosi és mv.-i Koncz Elekné (1840 – Mv., 1885. márc. 16.); Gizella Eöry Albertné; Anna, Henter Gézáné; Róza, Köblös Dezsőné; Domokos († 1900) -küküllői alispán. A Mikefalvi
PEKRY Lajos, petrovinai nemes
? † ?: földbirtokos. – Báthori Zsigmond a török ellen folytatott harcának jutalmául neki adományozta a dicsőszentmártoni, királyfalvi és péterlaki uradalmakat (1590). Irod.: Adatok, dátumok a város [Dicsőszentmárton] múltjából (Nú., 1991. márc. 23.); Bicsok-Orbán
PEKRY László, petrovinai nemes
Dicsőszentmárton, 1753. aug. 4., † ?: testőr, katonatiszt.- A testőrségben (1773–1776), majd a hadseregben szolgált (1777- ). Szamosújvári várparancsnok volt (1789–1797). Irod.: MTN
PEKRY Lőrinc, petrovinai, magyarózdi gr., Pekri Lőrinc, Pekri Lörintz
1650 k. † Homonna, 1709. márc. 6.: kuruc tábornok, a székelyek főkapitánya. – P. Ferenc és köröstarcsai Veér Anna fia. fricsi Fekete Klára fia (Lázár Miklós inf.). Felesége: 1. Csobási Judit, 2. Petrőczi Kata Szidónia (1658–1708) költőnő. Gyermekeik: Klára Mossburg Zsigmondné; Kata 1.br. Pölnitz Jánosné, 2.Kemény Lászlóné; Polixénia Daniel Istvánné;
PEKRY Polixenia, petrovinai gr., Daniel Istvánné
? †1782–3 ? : adományozó, főnemes asszony.Leányuk: Daniel Polixénia, férje Wesselényi István. – A kutyfalvi birtokot örökölte. Férjével együtt búza és bordézsmát hagyományoztak a mv.-i Ref. Koll.-ra. (1783-ban már néhai). Irod.: Erdélyi arcok; Időtár 1
PEKRY Sándor, gr.
1855., † Dicsőszentmárton, 1928. márc. 9.: földbirtokos, közéleti személyiség. Fia. P. Géza (1885–1965). – A dicsőszentmártoni r. k. egyház alapítója volt. A templom helyének és plébánia lakásépítésének a város legszebb helyén ajándékozott két hatalmas telket és megépült a templom (1899). 20 hold területet adományozott, a papi jövedelem növelésére. A román
PEKRY Sándor, petrovinai
1855., † Dicsőszentmárton, 1928. márc. 9.: birtokos nemes, közéleti személyiség. – Felesége: tancsi Földváry Anna a dicsőszentmártoni Oltáregylet alapító elnöke (1863- Mv., 1949. júl. 1, temetve Dicsőszentmárton). Gyermekeik: Géza (1885–1965), Olga Széll Józsefné. – Kastélya volt Dicsőszentmártonban és 27 hold szőlőbirtokkal is rendelkezett. Irod.: Csávossy; Keresztes Gyula: Örökségünk 54.: A Pekry kastély
PEKRY Teréz, petrovinai gr., Radák Ádámné
? † ?: birtokos. – Lőrinc (1650–1709) és Petrőczy Kata Szidónia (1658–1708) lánya Férje Radák Ádám (1732–), ezzel a házassággal visszakerült a magyarózdi kastély a Radákok tulajdonba. Fia István. Ájjáépítették a magyarózdi kastélyt. Támogatta a mv.-i Ref. Koll.-ot 20 véka búzával (1750–70). A magyarózdi templomnak harangot ajándékozott. Irod.: Bicsok-Orbán; Pálmay 1
PELEA Iacob
Bárdos, ? † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a horthysták által kényszermunkára Felsővisóba hurcolt (1944. máj.), majd Majszínban agyonlőtt marosiaknak. Irod.: Fărăgău
PELEA Ioanne
? † ? : bíró. – Marosbárdos falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), román nyelven közölték az adatokat. Irod.: Pesty 2014
PELEI Tamás, De Pele, Peley
? †? : esperes. – Ózdi főesperes (1519). Önképzéssel pótolta a latin tudását, műveltségét számtalan szerző művének olvasásával egészítette ki. Irod.: Ferenczi Sándor 2012
PELLION Ervin Rudolf
Beszterce (Makó?), 1909. febr. 21., † ? : tanár. – Balázsfalván és Gyulafehérváron végezte tanulmányait, pappá szentelték (1932. jún. 12.), majd a kv.-i egyetemen m. és filozófia tanári oklevelet szerzett. (1940). Káplán Gyergyóújfaluban (1932), Sepsiszentgyörgyön (1933–34). Lelkipásztor Kézdikőváron, Kv.-Szamosfalván. A mv.-i R.K. Gimn. tanára és a Fiúnevelő subrégense (1940–43). Felfüggesztették (1944). –
PELSŐCZI Sámuel, Pelsőczi / Palpoczi Sámuel
? † ?.: tanító, ref. lelkész. – Kv.-on subsctibált (1680). Désen volt rektor. Marossárpatakon szolgált (1706). – Irod: Ősz
PENCIULESCU, Radu
Mv., ? † ?: rendező. – Gyermekkorát Mv-en töltötte. Bukarestben végezte a Színi Akadémiát. Tevékenységét Constancán kezdte, majd Bukarestben a Teatrul Mic-ban rendezte a Doi pe un balansoar, Richard II., Tango c. darabokat. Rendezőként átkerült Mv.-re a Mv. Állami Színház román tagozatára (1969), ahol a John Arden: Dansul sergentului Musgrave
PÉNTEK György
Marosjára, 1893., † ? : gazdálkodó. – Önálló gazda (1920–). Az első vh.-ban a 62. gy. e-el az orosz fronton harcolt, 3 évig volt fogságban, az I., II. ezüst v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A Gazdakör elnöke, a ref egyház presbitere volt Marosjárában.. Irod.: Székelyföld í.k.
PENTELESCU, Ovidiu
? 1934, † Mv., 1968. dec. 9.: mérnök. – Brassóban végezte a faipari egyetemet (1957). A mv.-i Faipari Tröszt főmérnöke. Irod.: P. O. [Nekrológ] (V. Z., 1968. dec. 11.)
PÉNZES, vásárhelyi család
Címeres levelet Báthory Gábortól (1608. jul. 17.) P. János nyert. Irod.: Kempelen.
PEPELLA Áron
Hagymásbodon, 1913., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett, a megfelelő szaktudás elsajátítása után Mv.-en nyitott üzletet (1938). Irod.: Székelyföld í.k.
PERDY György
Málnásfürdő, 1904. nov. 5., † Segesvár, 1992. jún. 20.: tisztviselő, helytörténész. – Erzsébetvárosban a M. Állami Elemi Iskolában (1910–14), Segesváron a szász gimnázimban (1915–16), Szászvároson folytatta (1915–16), Nagyszebenben a M. Állami Gimnázimban, Segesváron a R.K. leánypolgáriban tanult (1918–20), Brassóban a Ref. Felsőkereskedelmi Int.-ben érettségizett (1920–23). Segesváron az I. L. Hessheimer
PERÉNYI János; Predics
Szászrégen, 1912. márc. 25., † Kv., 1995. dec. 19 : színész. – A kv.-i Thália színészképző tanfolyamára járt (1935–37), ennek elvégzése után Kv.-ra szerződtették (1937–62); ezután a temesvári Állami Magyar Színház tagja nyugdíjazásáig (1962–1967). Lírai és karakterszerepeket egyaránt játszott, gyakran fellépett irodalmi esteken, és sűrűn szerepelt a rádió adásaiban is.
PERÉNYI László; Predics
Szászrégen, 1910. ápr. 23., † Baja, 1993. nov. 8.: színész. – A bp.-i Színművészeti Akad.-án végzett (1930). A Nemzeti Színház szerződtette, a Vígszínházban (1935–41), az Új Magyar Színházban szerepelt (1941–44), de fellépett a Márkus Parkszínpadon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. Magyaro.-on vidéken (1945–), Szolnokon (1951–53), majd az Országos Filharmónia
PERÉNYI LUKÁCS György, Lukács György
1903.† AEÁ, 1988.: diplomata, tanár. – Feleségül vette Perényi Marjorie bárónőt (1900). Gyermekeik: György (1903), Miklós, Sándor, akiknek a király bárói rangot adományozott (1912) és a Perényi család előnevet átruházta a Lukács családra, ezáltal lett a család neve Perényi Lukács.Soha nem viselte a bárói címet, sem az előnevet. Emigrált Törökörszágba,
PERÉNYI Lukács Sándor
Szászrégen(?) A család tagjai közül nemesi rangot nyert (1760 és 1762)
PERÉNYI Mária, br.; Huszár Károlyné
Mikeháza , 1774. márc. 18., † birtokos.- P. Károly Ugocsa vm. főispánja és csagói Kun Mária leánya. Férjhez ment Huszár Károlyhoz (Szászrégen 1759. febr. 25).
PERETEATCU, Vsevolod
Besszarábia, † Toka, 1986.ősze : ort. pap. – Az első teológiát végzett pap Tokában (1959. márc. 1.- 1986). Szolgálata ideje alatt építették a hívek segítségével a ma is használt ort. templomot (1976–78) és a plébánia épületét (1972. aug.29.). Freskóit Gavrilean Nicolae, festő Gura Humoruluiból készítette (1982–83). Felszentelte a gyulafehérvári Emilian
PERGŐ Celesztin
1784., † 1858:Irod.:.színész. – Vándor színésztársulatok színésze, igazgatója. Társulatával bejárta az egész országot, a közönség kedvence volt. Irod.: Szentimrei Jenő. Hajlékot kereső Thália (Mv., 1996)
PERHAIŢA Oliver
? † ? : anyakönyvvezető. – Az anyakönyvi hivatal élére került (1920), majd a lakáshivatal főnöke lett (1921). Irod.: Időtár 3
PERL Félix, §
Kv., † ?: orvos. – Apja fogorvos. A kv.-i ref. gimnáziumban érettségizett, majd az irvosi karon tanult (1898–1904), a berlini egy. Orvosi Karán volt (1908), azitán Kv.-on kapott orvosdoktori oklevelet. Az I. vh. idején a mv.-i járványkórház orvosa, figyelte a nagyszámú átutazó sebesülteket is. Irod.: Mv. és a háború 1, Szabó–Simon–Szögi.
PERL József, Perl Iosif
1840. † Mv., 1927. jún. 3.: fogorvos. – Gyermekei: dr. P. Ottó, orvos (1876-?:), felesége Halá Adél; dr. P. Felix (1880-?), Alfréd, felesége Hubai Jolán; P. Eliz dr. Tószöghy Andorné. – Az AEÁ-ban, a philadelphiai Dental Surgeon Institute-ban fogorvosi képesítést és diplomát szerzett.hazatért és Kv.-on telepedett le, onnan járt gyógyítani Mv.-re,
PERNESZI István, osztopáni; Perneczy István
? † ?: várhegyi kapitány. – Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék királybírója (1582), a székelyudvarhelyi Székelytámadt vár kapitánya, Udvarhely és Marosszék királybírója (1590). Irod.: Pál-Antal 2002; SzOkl, 4
PERNYESZI Zsigmond, osztopáni
? † ? : előkelő erdélyi nemes birtokos Királyfalván (Kisküküllőm.). – A szultán táborába élést szolgáltató főkövetség számára kivetett adó perceptora (1674). Küküllő vm. főbírája (1681–), aludvarmester (1681–90). Részt vett az országos ügyekben is, egyik követ volt az erdélyi fejedelem részéről a bécsi udvarral kötendő szerződés ügyében (1686). Igen vallásos, istenfélő ref.
PERPESSICIUS, eredeti neve Dumitru Panaitescu
Brăila, 1891. okt. 21., † Buk., 1971. márc. 29.: költő, irodalom kritikus- és történész. – Mv.-en tanított (1920. jan. -szept.). Irod.: Dicţionar antologic de lit. 2.; DGLR; Perpessicius (antol., előszó, bibliogr.Marcel Crihană; Buc., 1988)
PERŢA, Basil
Segesvár, 1880., † ?: gyógyszerész. – Apja Árvaszéki elnök volt. Az egyetemet Kv.-on végezte (1905). Földváron (Brassó) önálló gyógyszerész (1907–). A Gyógyszerész Szövetség, az ASTRA és más egyesületek tagja. Az egészségügy terén szerzett érdemeiért a Román Koronarend lovagi keresztjéval tüntették ki. Szabad idejében teniszezett, golfozott.. Irod.: Ki kicsoda ?