Szerző: Fülöp Mária
RÓNA József
Lovasberény, 1861. febr. 1., † Bp., 1939. dec. 31: szobrász. – A mv.-i Megyei Múzeum Horea (Baros Gábor) 24. sz. alatti épülete a Székelyföldi Iparművészeti Múzeum számára épült (1890–93), az oromzatán elhelyezett szoborcsoportot készítette (1893). – Irod. : http://mek.oszk.hu; Gaál Kornélia: Száz éve, 1893. július másodikán avatták fel a Székelyföldi Iparmúzeum
RÓNA László, § Ladislau
Nagyvárad, 1925. jún. 3., † ?: orvos, egyetemi tanár. – Felesége : Elekes Magda, orvos. -Szülővárosában érettségizett (1943), egyetemi tanulmányait a MOGYI Általános Orvosi Karán érdemdiplomával végezte (1951). Már diákkorában a kóebonctani és törvényszéki orvostani tanszéken gyakornok volt, a mv.-i 1. sz. Belgyógyászati Klinikán tanársegéd (1955–), majd adjunktus, előadótanár (1979–86). A klinika
RÓNAI Alajos
Vulkán, 1908. dec. 1.,† Mv., 1970. máj. 9.: r. k. plébános. – Gyulafehérváron végezte a tanulmányait és pappá szentelték (1931. jún. 28.). Káplán Nagykászonban, Tordán és Mv.-en (1933). Radnalajosfalván, Kudzsiron, majd Görgényüvegcsűrön volt plébános (1938–40), Naszódon. Kisegítő lelkipásztor Brassóban, Szovátán (1970). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
RÓNAI Ármin
Maros-Tordán, 1864. jan 16., † ?: író. – Németországba költözött és mint novellaíró jó nevet szerzett magának. Heidelberben élt. – F.m. : Der Kampf ums Mandat : Leutenant Schwere-Erinerungen ; Vor zwanzig Jahren ; Mannheimer Erinnerungen; Ja in Abbazia ; Villacher Radium ; Asien und Afrika ; Lustige Quellen von Wipfen ; An der Neckarmauer; Der Galakutscher. Irod.: Újvári
RÓNAI Aurél
1881. dec. 5., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1907. jún. 26.). Káplán volt Brassóban. Kisegítő lelkipásztor Abosfalván (1911–12). Plébános Holcmányban (1912–23). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
RÓNAI Ferenc
1926, † Dunaújváros, 2002. jan. 5: orvos. Irod.: Nekrológ (Nú. 2002. jan. 9.)
RÓNAI Jenő
Aranyosmarót, 1873. máj. 7., † 1939. márc. 30.: r. k. pap. – Léván, Pozsonyban és Innsbruckban tanult. Pappá szentelték (1905. júl. 26.). A gyulafehérvári egyházmegyében szolgált (1915), lelkipásztor Györgyfalván, Kv.-on, majd Segesváron plébános (1933–).). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ROŞCA, Gheorghe
? † ?: tanár, igazgató. – Radnóton az állami román iskolában földrajzot tanított, de az igazgatói funkciót is betöltötte (1941- ). Ekkor alakult meg az egységes állami román ill. m. tannyelvű gimnáziumi oktatás (1946. jan. 2–). A román gimnázium az elemi iskolában műkődött kezdetben 41 tanulóval. Irod.: Iernut
ROŞCA, Ioan
Mezővelkér, 1920. okt. 22., † Szászrégen, 1996. febr. 14.: g. kat. pap, kanonok. – Elemi iskolát a szülőfaluban, liceumot Mv.-en végzett. Érettségizett (1940). Paralizis miatt nyolc hónapig meg kellett szakítania líc.-i tanulmányait, csak azután folytathatta (1938). Szebenben az Orvosi Egyetemen kezdte felső fokú tanulmányait, de mivel elhivatottságot érzett, otthagyta az
ROŞCA, Petru
1888, † Mv., 1940. jan. 11 : vezértitkár, alprefektus. – Görögkeleti esperes volt, az uralomváltozás után visszavonult a papi pályától és a közigazgatási pályára lépett: főszolgabíró, Marosvidék főjegyzője (1938), Maros megye alispánja, alprefektusa, közigazgatási vezérfelügyelője volt. A tartományi rendszer megszervezése után Gyulafehérvárra helyezték vezértitkárnak. A Köztisztviselők vármegyei Egyesületének alelnöke, alispán (1922),
ROŞCA, Sorin
Balázsfalva., ? † ?: egyetemi tanár, kémikus. – Dicsőszentmártonban élt és tanított (1951–) ; a buk.-i Műszaki egyetem egyetem kémia tanszékén előadó (1955–60). Több mint 100 szakdolgozata jelent meg. Dicsőszentmárton díszpolgára. Irod.: 7 zile Târnăv. (1996. márc. 27)
ROŞCA, Stela
? † Mv., 2001. okt. : egyetemei tanár citológus. – F. m.: társsz.: Curs de citologie (Roşca, Gh.-, Papilian, V.V.-vel ; (Tg. M., 1978) ; Curs de histologie 1.(Gh. Roşcaval; Tg.M., 1996)Irod.: MMK
ROŞCA, Teodor; Rosca Todor
? † ?: ort. pap. – Kisfülpösön szolgált (1977–92). Jelentős szerepe volt az új kisfülpösi ort. templom felépítésében (1977–80), plébánia házat is építtetett (1979–80). A templom belső festését Maria Popa és Matilda, tulceai szerzetes nővérek végezték (1982–83). Ikonosztászát és a farészeket az erdőidecsi Ioan Moldovan fafaragó végezte. Ez Kisfülpös negyedik
ROSCA Todor; Roşca, Teodor
? † ? : bíró. – Egrestő falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ROŞCA, Valeriu
Marosugra, 1889. ápr. 5., † ?: jogász, táblabíró, a cégbíróság elnöke. – A brassói ortodoxf főgimn.-ban tanult, majd Kv.-on FJTE hallgatója (1909–13), jogi doktorátust tett (1913. dec. 20.). Kv.-on Táblai tanácselnök, a Cégbíróság elnöke (1939), a céghivatal székhelye Gyulafehérvár, oda tatozott Mv is..Irod.: Időtár 3; Sigmirean
ROSENAUER Michael
Medgyes, 1851. máj. 3., † Baráthely, 1911. márc. 27 más források szerint márc. 2: ág. ev. lelkész. – Apja kereskedő.Tanult szülővárosa főgimnáziumában (1860–68); teologiai tanulmányok végett a lipcsei egy Hittud. Karán (1868–), a heidelbergi egyetem Hittud. Karán (1896–) és berlini egy. Bölcs. Karán (1870–71) volt hallgató. Hazájába visszatérve tanár a szászrégeni
ROSENBAUM Pál
Mezőbánd , 1893., † ?: műszaki kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályát tanulta, majd önálló lett Szászrégenben. Részt vett az I. vh.-ban, ahol megsebesült. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.; Reghin, militari
ROSENBERGER Sámuel
Marosborgó, 1878., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett. Üzlete volt Nyárádremetén, Vármezőben, u.o a kantint is vezette. Az első vh.-ban mint tizedes harcolt, orosz fogságba került. Irod.: Székelyföld í.k.
ROSENBLATT Oszkár
Dipse, 1889., † ?: cséplőgéptulajdonos. – Iskolái elvégzése után a gépészipart tanulta, Tekére került (1921), ahol két cséplőgépe és egy teherautója volt, bércsépléssel foglalkozott. A MP és az Iparegyesület tagja volt.Az első vh.-ban mint s. szolgálatos töltött 3 évet. Irod.: Székelyföld í.k.
ROSENETZ KOVÁCS Lajos
Bözödújfalu, 1899., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult meg gazdálkodni, majd 50 hold birtokán egyénileg gazdálkodott Bözödújfaluban. Az első vh.-ban őrvezetőként az olasz fronton harcolt, megsebesült. A község képviselő testületi tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k.
ROSENFELD család
A Fekete drogéria tulajdonosai 1920 ban vették meg a Zieglerék házát, 1941-ben lezuhantak repülővel Váradon (1941). Irod.: Sipos
ROSENFELD Adolf
Szásznádas,1887. aug. 6., † Kv.?: orvos. – Apja tanító volt Nádason. Orvosi egyetemet Bp.-en végzett (1910), előbb Bp.-en dolgozott, majd Kv.-on orr-fül-gégész magánrendelőt nyitott (1913) és a zsidókorház orvosa lett. Több szakcikke jelent meg a Wiener Medizinische Wochenschrift c. folyóiratban. Kitüntetései: Vaskoronarend; Ferenc József Rend; három Signum Laudis érem; Német
ROSENFELD Böske; Rosenfeld Eliseva; Rosenfeld Erzsébet
? † ? : tanítónő. – A mv.-i zsidó elemi iskola tanítónője (valószínű 1930–44). – F. m.ford.: Böhm Adolf.A cionistamozgalom fejlődésének rövid ábrázolása.Fordít. R. E. 1. köt.: A mozgalom Herzl haláláig (Tg.M., 1930). Irod.: Ferenczi 1931; Mv. zsidósága
ROSENFELD Géza
1885., † ?: kereskedő Görgényszentimrén. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanulta a kereskedést, önálló lett (1919). A vh.-ban a 62. gy. ezrednél megsebesült és mint beteg leszerelt. Irod.: Székelyföld í. k
ROSENFELD Henrik
1890., † ?: nyomdász ?. – Mv.-ről deportálták feleségével (1897–) együtt (1944. máj. 29.). – F.m. : Modern Nyomda Mv. anyag- és betűminta könyve Révész Béla R. T. üzlethelyiségében (Mv., 1940). Irod.: Fülöp–Ferencz ; Mv. zsidósága.
ROSENFELD Jenő
Mezőkapus, 1886., † ?: textil- és gyapottnagykereskedő. – Apja földbirtokos volt. – Középiskoláit Mv.- en és Gyulafehérváron végezte, majd felsőkereskedelmi iskolát végzett, és kereskedői pályára lépett : Mv.-en textil és pamutárú boltot nyitott (1915–). Munkája eredményeként első üzlete lett a városnak, jól szervezett és állandó vevőköre volt., majd gyapotosztállyal bővítette üzletét (1927),
ROSENFELD József
Harina, 1871., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a szesziparban szabadult föl, és önálló kereskedő lett Mv.-en (1912). Az első vh.-ban mint népfelkelő vett részt. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k
ROSENFELD József, A.
? † 1941. jan. 17.?: textilnagykereskedő.- Üzlete (1919–) igen nagy forgalmat bonyolított le Mv.-en.Repülőszerencsétlenség áldozata a feleségével együtt. Irod.: EBKL; Mv.-i zsidó temető dok.
ROSENFELD Lajos, § Rózenfeld L. Lajos
Mv., 1898, † ?: kereskedő, parancsnok. – Mv.-en kereskedő. Részt vett az I. vh.-ban (1916–18), a román, orosz, francia fronton harcolt, megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. A Werbőczy különitményben is teljesített szolgálatot (1918–19). A zsidó nemzeti gárda parancsnoka Mv.-en az 1918-i forradalom alatt. Mv.-ről deportálták feleségével (1905–) együtt (1944. máj.
ROSENFELD Samu
Kelementelke, 1893., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodást tanult majd a kereskedői pályára lépett és önálló lett (1920) Mv.-en. Az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt, megsebesült. Mv.-ről deportálták feleségével (1893–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í.k.
ROSENFELD Sándor, §
? † ?: dr. a mv.-i Ezra-diákegyelet alapítója, az Erdélyi Palesztina hivatal főtitkára, az erdélyi cionista szervezet vezetőségi tagja. A 16. Világcionista mozgalom kongresszusán Zürichben, az erdélyi delegáció tagja. Az Új Kor főszerkesztője, a havonta Kv.-on megjelenő Noar: A Barissia és Aviva Hitachdut közleményei szerkesztője (1925–28). Irod.: Mv. zsidósága; Poptămaş–Mózes
ROSENFELD Tibor; Rosenfeld Tiberiu
Gyergyószentmiklós, 1913. dec. 2., † Mv., 1991. nov. 28.: orvos. – Gyergyószentmiklóson középiskolát végzett, felsőbb tanulmányait a kv.-i, padovai és bolognai egyetemeken folytatta, a kv.-i Ferenc József Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát (1941). Előbb a mv.-i állami kórház sebészeti, illetve szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott, majd munkaszolgálatra vitték. Vissza tért Mv.-re (1945–), ahol
ROSENTHAL Albert
? † ?: Maros megyei birtokos, a Maros megye Képviseleti Bizottmányának tagja (1849). Irod.: Pál-Antal
RÖSLER Gustav
Szászrégen, 1887. febr. 6., † Nagyszeben, 1958.: tanár, történész. – Apja kereskedő. A középiskolát szülővárosában az Ev. Gimnáziumban és Szászvároson a m. gimnáziumban végezte (1897–1901), kadétiskolát Szebenben végzett a gyalogosoknál. Wesskirchbe sorozták be m. kadét altisztként (1901. aug. 18.), ahol hadnaggyá lépett elő (1902. nov. 1.), főhadnagy (1919. máj. 1.),
RÖSLER, Johann; Roesler
Szászrégen, 1861. febr. 3., † ?: tanár.- Apja kereskedő. Tanult a bécsi egy. Hittud. Karán (1880–81), a berlini egy. Hittud. Karán (1881–). Hazatárve tanár volt Segesváron, a szebeni polg. leányiskolában (1886–), a szászrégeni algimnáziumban (1890–1916.-ban ott tanított). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
RÖSLER, Johann Friedrich
Nádpatak, 1843. jún. 26., † 1920.: ág. ev. lelkész. – Segesváron végezte a gimnáziumot (1863), Jenába ment, hol teologiát, mennyiségtant és természettant hallgatott. A szászrégeni akkori alreáliskolában alkalmazták tanítónak (1866. nov. 22–); a szentágotai népiskola igazgatójának nevezték ki (1873); Zsiberken lelkész (1891–). A szászrégeni polgári leányiskola igazgatója (1909–20). Cikke a szászrégeni
RÖSLER Otto Alfred
Szászrégen, 1889. máj. 10., † Graz, 1953. febr. 4.: orvos. – Apja földbirtokos. A szászvárosi ev. gimn.-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányokat folytatott: a grázi egy Orvosi karán (1907–10), Kv.-on (1910), Berlinben (1911). Irod.: LSS, Szabó–Simon–Szögi
RÖSLER Rudolf
Szászrégen, 1884 † ?: közgazdász, bankigazgató. – Apja birtokos.- Tanult a Lipcsei Ker. és Közgazdasági Főiskolán (1907–10), uo az Államig. Karon (1910)., ahol kereskedelmi diplomát kapott, ezután még két szemesztert tanult Lipcsében, az Erlágeni Egy. Államig. Karán (1910–11), itt bölcsészdoktorrá avatták (1911). A szebeni földhitelintézetnél dolgozott (1914–), Erzsébetvárosban a szövetkezeti bank
ROSMAN, Johannes
Szászrégen, ? † Beszterce, 1709. _ tanár. – Tanult Enyeden, Szebenben (1708), Wittenbergben (1708). Irod.: Szabó-Szögi
ROSMANN Izsák, § Rozmann Izsák
1890., † ?: vaskereskedő. – Iskoláit Kv.-on végezte majd a kereskedői pályára lépett és önálló lett Kv.-on (1913). Mv.-re került, fém- és hulladékvas kereskedő (1937–). Az I. vh.-ban (1915. jan.–18. okt) a 22. h. gy. e. teljesített katonai szolgálatot. Rokkanttá vált. Mv.-ről deportálták feleségével (*1890–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: M.
RÓSNER József
Felsőbalázsfalva, 1884., † ?: olajmalom tulajdonos. – Iskolái elvégzése után a malomszakmát tanulta, majd Mezőveresegyházán malmot épített (1917), majd Tekén is malmot létesített (1936) és Besztercén is volt két malma. Az első vh.-ban mint főhadnagy vett részt de betegsége miatt felmentették. Irod.: Székelyföld í.k.
ROSNYAI Ferenc, marosjárai
1882., † Mv.,1921. márc. 17.: titkár. – R. Lőrinc és Visky Kati fia. Testvérei: R. József és Albert. Felesége: breznóbányai Mikovényi Stefánia. Gyermekeik: Margit és Pistuka. – Mv.-en a vármegyei gazdasági egyleti titkár. Irod.: Gyászjelentő
ROSNYAI Gábor
Mezősályi, 1914. márc. 8., † ?: gyógyszerész. – Gyakornok a mv.-i Rekord gyógyszertárban (1933. okt. 15.–). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
ROSNYAI István, marosjárai
1857.? † Udvarfalva, 1927. aug. 31.: főszolgabíró. – Gyermekei : dr. R. György; dr R. Erzsike Sándor Ernőné. – Főszolgabíró Mv.-en. MTárstud.Egyesület alapító tagja (1907). Irod.: Gyászjelent.; MTárstud.Egyesület
ROSNYAI István, marosjárai; Rozsnyai Lakatos István
? † ?: Városi szenátor (1731, 1736), Mv. főbírája (1738, 1739). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009 ; Szentgyörgyi
ROSNYAI Josefus
Mezőbánd, 1784.? † ?: egyetemihallgató. – R. Ladislaus mezőbándi gazdálkodó fia. – Pesten volt sebészhallgató (1811–15). Irod.: Szabó Miklós 2005
ROSNYAI József
? † 1834.?: ? Valószínű / lehet az ő Felesége: Lukács Anna (1796. ? – Mv., 1862. ápr. 15.Udvarfalván temették el), özv. 28 évig. Gyermekeik : R. Mária Virágháti Jánosné; R. Anna Dósa Sámuelné; R. Eszter Orbán Miklósné; R. János; R. Albert. Irod.: Sámuel Aladár: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei (Bp., 1899)
ROSNYAI József
? † ?: ?. – Felesége: Orbán Károlina (1816.? – Mv., 1874. máj. 26.). Leányuk: Rosnyai Klára (1847. ? – Mv., 1868. febr. 14.). Irod.: Gyászjelentő
ROSNYAI József, marosjárai
? † ?: marosszéki alkirálybíró. – Jegyző (1753), alkirálybíró (1755), a ref. koll. algondnoka (1756–97), aki a testvére R. Sámuel által Bécsben végrendeletileg hagyott (1747) 700 frt.-ot 6 % kamatra átvette és a koll.-tól még 430 frtot vett fel kölcsön (1759), mivel nem fizetett, a koll. 1330 frt-ra beperelte. Irod.: Krón.
ROSNYAI Mihály, marosjárai
1862. ? † Mv.,1886. márc. 2. Udvarfalván temették. Marosjárai R. János fia.Testvérei: R. György, felesége Fodor Emma; R. István; R. Ilona dr. Nyárádi Gyuláné; R. János. Irod.: Erdély országnak három könyvekre osztatott törvényes kömyve…(Kv., 1815); Gyászjelentő
ROSNYAI ÖTVES Ferenc; Ötves Ferenc
? † ?: ötvös polgár. – A mv.-i szabó céh számadáskönyvében találkozunk a nevével. A tulajdonképpeni családneve is a számadáskönyvekből derül ki, nevezetesen hogy a törzsökös mv.-i Rosnai (Rozsnyai) családból származott. A család ötvös tagjai Mv.-en működtek. Valószínűleg ő készítette a szabó céh második poharát, amelyik a legrégebben fennmaradt céhpohár Mv.-en
ROSNYAI SZABÓ Dávid; Rozsnyai / Rosnai Dávid
? † ?: szabómester, főbíró. – Azon 14 szabómesterek egyike eki a Basta-féle zavarok alatt megbomlott szabúcéhet a városi tanács parancsára helyreállították (1602).Mv. főbírája (1625). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Kelemen Lajos 1982; Marosszéki krónikák 1.; Szentgyörgyi
ROSNYAI SZABÓ István; Ötves Szabó István
? † ?:szabómester. – Ötves Ferenc fia. Törzsökös vásárhelyi familia tagja. A szabó céh első számadáskönyvében találkozunk a nevével (1623. máj. 14) amikor szerződtették Zetelaki Szabó Istvánhoz. Nevével 1634-ben újra találkozunk mint Ötves Szabó. Belépett a szabó céhbe (1631). Irod.: Kelemen Lajos 1982
ROSNYAI SZABÓ István; Rozsnyai Szabó István
? † ?: szabó, főbíró. – Mv.-i esküdt közösség tagja (1684), Mv. főbírája (1699, 1702, 1709). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1 ; K.L. Műv. tört. tan. 2; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Szentgyörgyi
ROSNYAY Sámuel
? † ?: hadmérnök. – Tanult: Bécs-Laingrube hadmérnökit végzett (1778). Apja ülnök volt a Kir. Táblánál. Irod.: Szabó-Szögi
ROSTÁS Zoltán
1917, † Mv., 1980. szept. 26.: tanár. – Tanfelügyelő volt Mv.-en. Fia: Zoltán (Székelyudvarhely, 1964. dec. 28.- ?), szociológus, egyetemi tanár. Irod.: Kelemen; Nekrológ] (V. Z., 1980. szept. 28.)
ROŞU, Anca
? † ?: színésznő. – A Mv.Állami Színház román tagozatán működött (1963–1969). A színművészeti egyetemet Buk.-ben végezte (1961), egy évig Nagyváradon játszott, azután Mv.-re került.- F. sz.: Elena Herescu (Dorel Dorian: Dacă vei fi întrebat); Corina (M.Sebastian: Jocul de-a vacanţa); Magdalena (Al.Mirodan: Şeful sectorului suflete); Recital Tudor Arghezi; Nastasia (G.Mihail-Zamfirescu:
ROŞU, Ioan G
? † ?: belügymonisztériumi tart. őrnagy, polgármester helyettes. – A XX. Hadosztály Mv.-en állomásozó vezlrkari ezredese, valamint a katonai előképző felügyelőségen teljesített szolgálatot. Mv.-en polgármesterhelyettessé nevezte ki a belügyminisztérium (1938). A Muresul Klub elnöke (1939). Irod.: Időtár 3
ROŞU Traian
? † ?: a mv.-i poplgarmesteri hivatal főtisztviselője, főszámvevő.- Érintett volt a Dandea polgármestersége idején felmerült korrupciós botrányban (1926), fegyelmi vizsgálat indult ellene.(1931). A Városi közüzemek kereskedelmi igazgatója (1931). Felfüggesztették állásából (1932). F. m.: Legea contabilităţii publice, a controlului bugetului şi patrimoniului public =A közszámvitelről, a költségvetés és a közvagyon ellenőrzéséről
ROTARIDESZ Lujza
1898. † Mv.,1991. okt. 19. A kv.-i ev. temetőben nyugszik: zongoratanárnő, hivatalnok. – A mv.-i zeneiskola zongoratanárnője volt (–1963, majd az OGYI titkára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1991. okt. 22.)
ROTARIU, Mircea, §
Letea Veche, 1904. júl.15., † Szászrégen, 1981. ápr. 19.: tanító. – Tanítóképzőt Iaşiban a „Vasile Lupu” Tanítóképzőben végzett. Bacău megyében kezdett tanítani Româneşti faluban (1923–24), ahonnan Maros megyébe került Görgénynádasra (1924–27), Marosfelfaluba (1927–40), Szászrégenbe az I-es sz. iskolába, ahol iskolaigazgatónak nevezték ki (1964). Nevéhez fűződik Maros megye egyik legszebb iskolájának
ROTARU, Dionisie; Rotar, Dionisie
Szeben, 1931. jún. 25., † Sepsiszentgyörgy, 2009.: főhadnagy. – A Dicsőszentmárton Rajoni Securitate-n alhadnagy (1952), hadnagy (1961), föhadnagy (1964). MAT / MMAT Securitate – Dicsőszentmárton Rajoni Securitate munkatársa (1954–65). Irod.: Bartos 2012, http://www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/ROTAR%20DIONISIE.pdf
ROTH, Andreas
Segesvár, ? † ?: tanár. – Tanult Wittenbergben (1728). Lelkész Szászszentlászlón (1744–56) ; tanár Segesváron. Irod.: Szabó-Szögi
ROTH, Arnold
? † ?: vezetője a szászrégeni szász nevelőintézetnek (1939–40), amely felvette a Stephan Ludwig Roth Erziehungsanstalt nevet (1941). Irod.: Sächsisch-Regen
ROTH Ernst, Ernő
Szászrégen, 1921. júl. 9., † Bp.,1944. dec. : tűzér. – Az SS motorizált egészségügyi Florian Geigerszázadából tűnt el Bp.ostrománál, eltűnt. Irod.: Reghin, militari
ROTH, Georgius Rohdius; Georgius Rohdius Roth
Segesd, ? † ?: lelkész, orvos. – Kisselyken és Segesváron volt lelkész, tanított és ellátta a városi orvosi feladatokat is. (1600 körül). Irod.: Offner,R. = Tonk S. 2020
ROTH György
? † 1865.?: jegyző. – Felesége: Hellvig Károlina (1812.? – 1871. máj. 20). Gyermekeik: Kondert József; Róth Luiza Kraft Károlyné; Róth Matild. – Pipében jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Gyászjelentő; Pesty 2014
ROTH György
1928. nov. 22., † ? : idegsebész. – Diplomáját a MOGYI Általános Orvosi Karán szerezte (1946–52), doktorált. Dolgozott a MOGYI Neurológia és Idegsebészet Tanszékén mint tanársegéd, adjunktus. Németo.-ban élt (1981–). – F.m. : Társszerző : Idegkórtan (Buk., 1958) ; Neurologia : manual pentru învăţământul medical superior(Buc., 1962). Irod.: Genersich ; Péterffy Á.- P.P. Todea–Fülöp–Avram
ROTH, Hans Otto, §
Segesvár, 1890. ápr. 29., † Ghencea/ Buk., 1953. ápr. 1.: ügyvéd, politikus. – A segesvári ev. gimnáziumban érettségizett. Jogtudományi tanulmányokat folytatott Bp.-en (1908–12), tanult még Bécsben, Berlinben, Zürichben végzett (1910–11, jogászdoktorrá Bp.-en avatták. Ügyvédi fogalmazó volt Bp.-en (1913–15), hadszolgálat (1915–17), tagja Nagyszebenben a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt szerkesztőségének ( 1917–18). Belépett a
ROTH Hermann
Segesvár, 1891. † ?: tanár.- Apja építésvezető, hivatalnok. Tanult a bécsi egy. Bölcs Karán (1911–), a berlini egy. Bölcs. Karán (1912–13), a müncheni egy. Bölcsész Karán (1913–14), ahol művészettörténetet és német nyelvet hallgatott és diplomát szerzett (1914).Tanulmányait az első vh. után fejezte be és Münchenben és Berlinben élt néhány évig. Irod.:
RÓTH Hermann G.
? † ?: fényképész. – Műterme volt Segesváron (1899–1900). Irod.: Miklósi-Sikes
RÓTH Jenő
? † ?: dr., banktisztviselő, tanár. – Berde Mária férje, a filológia doktora, Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). A KZST Ünnepi könyv c.második kiadványának elvállalta a korrektúráját és a revíziót. Az EMÍR pénzügyeit is rendezte.Irod.: Marosi-Heliko n; Marosi-KZST
ROTH, Johann
Segesvár, ? † Szászszőllős, 1773. ápr. 26.: tanár, lelkész. – Tanult Erlagenben teológiát (1760). Lelkész Szászszőllősön. Tanár Segesváron. Irod.: Szabó-Szögi
ROTH Johann Peter
Segesvár, 1802. febr. 18., † Segesvár, 1859. márc., 28.: orvos, a muzsnai ev. lelkész fia. – Nagyszebenben és a bécsi egyetemen tanult. Városi tisztiorvos volt 30 évig Segesvárt. – F. m. : Dissertatio inaug. medica de vino. (Viennae, 1828) Irod.: Győry; Szinnyei ; Szinnyei J,-Sz J.; Todea–Fülöp–Avram
ROTH Johanna, királyfalvi gr., Teleki Józsefné
1741., † ? 1813.: főúri asszony, mecénás fiai T. István és T. Domokos (1810–76). – Férjhez ment Teleki Józsefhez (1762)Támogatta a gernyeszegi ref. egyházat. Mátyus István neki dedikálta Ó és Új Diaetica c könyvét. Végrendeletében tízezer forintnyi tőkét hagyott a magyarországi négy evangélikus egyházkerületnek arra, hogy ennek kamatait főiskoláik nemes családból
RÓTH József
Torda, 1758. nov. † ?: r.k. plébános. – Kv.-on, Gyulafehérváron, majd a bécsi Pázmáneumban tanult. Tanár Székelyudvarhelyen (1781). Plébános Székelylengyelfalván (1785), Erkeden (1792) és Szőkefalván működött (1795–1817). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László
ROTH Karl
Segesvár, 1881. jan. 1., † Segesvár, 1956. ápr. 16. : tanár.- Apja ügyvéd.- Tanult a berlini Műegyetem Gépmér. Karán (1901–02), a berlini egy. Hittud. Karán (1902), a thübingeni egy. Hittud. Karán (1904), a marburgi egy. Hittud. Karán (1904–06). Kv.-on fizikét (1907–08), majd pedagógiát és filozófiát (1909). Tanulmányait befekezbve tanár a segesvári ev.
RÓTH Károly
? † ?: mészárosmester. – Felesége: Bányai Laura (1852.? – 1880. jan. 30.). Mv.-en volt mészárosmester R. K. és társa. Irod.: Gyászjelentő; Kuszálik–Zalányi
ROTH Katherina
? † ?: földbirtokos. – Héturon a Kisküküllő Megyei Földosztó Bizottság előbb kisajátított a birtokaiból 3 hold és 1200 nö.-t (1923), azután Segesváron 2 hold és 240 nö.-t házhelyeknek (1925). Fellebbezése nyomán visszaadtak neki a Luth. Egyház birtokaiból egy és fél holdat (1927). Irod.: Prozan
ROTH Lukas
? † ?: lelkész. – Segesváron lelkész, részt vett Medgyesen a Szász Egyetem gyűlésén, amely a szász közösség luteranizmusra való áttérését határozta el (1544). Hazatérése után, ő vezette be Segesváron a luterán vallát.-irod.: Sighişoara
ROTH, Lukas / Lucas
Segesvár., ? † Segesvár, 1724.: tanár Segesváron. – Tanult Wittenbergben (1719). Irod.: Szabó-Szögi
ROTH Maria Luiza
? † ? : Hans Otto Roth leánya. – Antikommunista harcos, 6 évre nehéz börtönre ítélték, Jilava, Mislea, Csíkszeredában raboskodott. Irod.: Ioniţoiu
ROTH Martin
Segesvár, 1798. júl. 2., † Nagyselyk, 1854. dec. 21. : ág. ev. lelkész, Roth Márton muzsnai lelkész fia. – A bécsi protestáns-teologiai intézetben tanult (1821). A medgyesi gimnáziumban volt segédtanár, lelkész (1829–38) Mardoson, (1838–51), Szász-Martonfalván, végül Nagyselyken (Szeben) (1851–1854).- F.m. : Dissertatio sistens quaedam de dignitate studii mathematici, quam pro loco
ROTH, Martin Gottlieb
? † Apold, 1853. ápr. 7.: lelkész, tanár Segesváron. – Tanult Jénában (1798). Lelkipásztor Volkányban (1822–41), Apoldon (1841–53). Irod.: Szabó-Szögi
RÓTH Miksa
Pest, 1865. dec. 26, † Bp., 1944. jún. 14.: üvegfestő, mozaikműves. – Apja műhelyében tanult, majd külföldi tanulmányútjai során tökéletesítette tudását. Üvegfestő és -mozaikművészetére az amerikai L. C. Tiffany (az opalizáló üveg feltalálója), valamint két angol preraffaelita művész, E. Burnes-Jones és W.Morris üvegmunkái voltak hatással. Műhelyében (alapítás 1885–), és elsősorban
ROTH, Paulus, Litteratus
1573., † 1618: polgármester. – Lucas Roth szászbudaki ev. lelkész fia. Segesvári polgár, városi jegyző (1602), székbíró (1604), polgármester (1608–1618). Egyetemi tanulmányai miatt Litterartusnak is nevezték. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
RÓTH Sándor
Arad, 1903., † ?: orvos. – Tanulmányait Aradon és Pádovában végeze, ahol orvosi oklevelet szerzett (1931). Buk.-ben és Olaszo.-ban kezdte gyakorlatát, majd Nyárádremetén volt orvos (1937–). A kultúr- és szociális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.
ROTH Simon
Segesvár, ? † Homoródbene, 1750. febr. 25. : tanár, lekész. – Tanult Jénában (1721). Tanár Segesváron (1728), lelkész Homoródbenén (1735–49). Irod.: Szabó-Szögi
ROTH, Stephan
Petele, ? † Petele, 1886. jan. 30.: tanár, lelkész. – Tanult Halle-ban (1841). Tanár volt Szászrégenben, lelkipásztor Alsóidecsen (1853–68), Petelén (1868–86). Irod.: Szabó-Szögi
ROTH Viktor
? † ?: ?. – F. m.: antológiában: Dürer Literatur in Ungarn (Bp., 1928, Erdély szárnyasoltárai). Irod.: Fülöp–Ferencz
ROTHBART Pál
Mv., 1902. jún. 1., † ?: vegyész, szappangyáros. – Kereskedelmi érettségit és vegyészoklevelet szerzett, majd több alkalommal szakosítást végzett; a gyanta-, szappan-, festékgyártás és a kv.-i Heinrich vegyszerek gyártása terén, amelynek szaktekintélye volt.. Dolgozott Csernavodán az Industria Română Vállalatnál (1924–25); Nagyváradon a kisiparos édesapja műhelyében (1925–33); Mv.-en a testvére szappanfőző