Szerző: Fülöp Mária
SCHULLER Lajos
?, †?: festő. – Párizsban tanult (1857-ig). Letelepedett Segesváron, ahol rajztanár, oltár- és arcképfestő volt. Irod.: 9.
SCHULLER László
1920., † Augsburg. 2000. ápr. 2.: főorvos, kórboncnok. – Évtizedeken át a Mv.-i Kórbonctani Intézet főorvosa. Tagja az Európai Patológiai Társaságnak. – F. m.: társsz.: Részletes kórbonctani jegyzet. 2–3. köt. (Mv., 1953–1954.); Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000. ápr. 12.); Komjátszegi.
SCHULLER, Ludwig Friedrich, §
Feffernitz/Kärnten (Németo.), 1826. jan. 18 † Segesvár, 1906. márc. 18.: festő, rajzoló, litográfus, fényképész. – Édesapja Szászkeresztúrról származó ev. lelkész, leánya: Sch. Betty, festőművész. Klagenfurtban litográfiát tanult (1843–45), utazást tett Erdélybe (1845), majd a bécsi festőakadémián folytatta tanulmányait (1845–46). Litográfus volt Klagenfurtban (1846–48), a Párizsban élt és az École des
SCHULLER, Martinus
Szásznádas? †?: tanár, pap. – Tanult Szebenben (1702–), Wittenbergben (1713). Rektor Szászkézden; tanár Segesváron (1722–); Szászsebesen (1741–53). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHULLER, Michael
Segesvár? †?: tanár, pap. – Tanult Jénában (1752–), Wittenbergben (1753–). Tanár Segesváron (–1763), majd prédikátor. Irod.: Szabó–Szögi.
SCHULLER, Michael
Segesvár? † Keménynagyszőlős, 1753. okt. 18.: tanár, lelkész. – Tanult Jénában (1726). Tanár Segesváron; lelkész Nagyszőlősön (1741–53). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHULLER, Michael
Szászrégen, 1826. márc. 28., † Prága, 1855. szept. 7.: katonatiszt. – Mv.-re vonult be közkatonaként az 51. Freiherr von Probst gyalogezredbe, amelynek vezérkara Mv.-en székelt (1843–). Hadnaggyá léptették elő (1850–). Irod.: Reghin, militari.
SCHULLER, Michael
Szászorbó, 1862. júl. 25., † Szeben, 1934. jún. 1.: ev. lelkész. – Apja földműves. Tanult a szászvárosi ev. gimnáziumban, Szebenben, a Zürichi Egy. Hittud. Karán (1882–83), Lipcsében, Kv.-on és Kielben. Hazatérve külföldről nevelő volt Alsószombatfalván a gr. Pálffy családnál (1887–90). Tanító Nagysinken (1890–93), Szentágotán igazgatótanító (1893–96), lelkész Segesden (1896–1934). A
SCHULLER, Michael Gottlieb
Segesvár, 1802. nov. 2., † Segesvár, 1882. febr. 16: ág. ev. lelkész, tanár, Sch. Mihály miklóstelki lelkész fia. – Tanult a segesvári gimnáziumban és a bécsi protestáns teológiai intézetben (1823–26). Hazájába visszatérve az alsó osztályokban tanított, azután conrektor volt és rektor a segesvári gimnáziumban (1840–42). Szászdályán lett lelkész (1842–) és
SCHULLER, Richard
Segesvár, 1860. febr. 7., † Szeben, 1932. jún. 12.: történelemtanár, bölcseleti doktor, ág. ev. lelkész. – Sch. Mihály erkedi lelkész fia. – Segesváron végezte a gimnáziumot (1877), azután a lipcsei egyetemre iratkozott be, ahol teológiát és klasszika filológiát hallgatott (1877–), majd a tübingeni egyetemre ment (1880–81), ahol: Charmada Academica, artis mnemonicae
SCHULLER Rudolf
Berethalom, 1862., † Erdőszentgyörgy, 1938. jan.?; Erdőcsinádon temették, 1938. jan. 16.: földbirtokos. – Veje Osváth Károly mv.-i gyógyszerész. – Középiskoláit Segesváron és Bécsben végezte, majd orvostanhallgató volt, de tanulmányait abbahagyta és a családi birtokon kezdett gazdálkodni (1885) elhunytáig. Erdőszentgyörgyön mezőgazdasági termékekkel, őstermeléssel és haszonállatok tenyésztésével foglalkozott. A vármegye társadalmi és kulturális
SCHULLER Rudolf
Berethalom, 1893., †?: főhadnagy Kelementelkén. – Tényleges katonai szolgálatot teljesített Temesváron (1912). Részt vett az első vh.-ban (1914–19), a szerb és az orosz fronton harcolt, súlyosan megsebesült. Mint főhadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.
SCHULLER Rudolf, álneve: Pávai Mihály
Erdőszentgyörgy, 1916. jún. 2., † Kv, 1995. jan. 30.: műfordító, irodalom- és művészettörténész. – Apja Sch. Rudolf, v. Rezső (lásd: Péter H. M. 2013), anyja pávai Vajna leány volt. Testvére Ludovika, Osváth Károlyné. Berethalomról származó családja vette meg a Rhédey grófoktól az erdőszentgyörgyi kastélyt (19. sz. végén). – Mv.-en a
SCHULLER Sára, Osváth Károlyné
? †?: Szülei: erdőszentgyörgyi Schuller Rezső földbirtokos és pávai Vajna Julianna Sára, testvére: Sch. Rudolf; gyermekeik: Osváth Zsuzsanna (festőművész), Osváth Sára (tanárnő), Osváth Attila (gyógyszerész). Irod.: Péter H. M.
SCHULLER VON ROSENTHAL, Johann
? † 1703, Segesvár: polgármester. – Segesváron volt polgármester. Az erdélyi fejedelemnek tett szolgálataiért nemesi rangra emelték. Erdélyt elfoglalták a Habsburgok, a polgármestert koholt vádak alapján – miszerint: nőcsábász, kicsapongó élete volt, hamis pénzt veretett, elsikkasztotta a városiak által befizetett adókat, hozott magának Isztambulból egy rabszolganőt – elítélték és a domonkosok
SCHULLERUS, Joseph Adolf
Szászvessződ, 1860. márc. 3. †?: szeminariumi tanár, apja lelkész volt. – Első oktatását a szülői háznál nyerte, majd apja a nagyszebeni gimnázium V. osztályába adta (1874); az érettségi vizsga letétele után (1878) a berni egyetemre ment, hogy ott a teológia mellett természettudományokat is hallgasson; innét két szemeszterre Tübingenbe ment és
SCHULTZ Ignác
? †?: kávéháztulajdonos. – Kávéházat nyitott Európa néven az egykori Adria helyén a Bem tér és a Petőfi utca sarkán (1913). Irod.: Időtár 2.
SCHUPITER Béla
Szászrégen, 1868. aug. 1., † Szászrégen, 1946.: bádogos. – Az első jegyzője volt a Szászrégen Iparos Polgárai Kis Olvasókörének (a Szászrégeni M. Iparosok Olvasóköre) (alakulása 1902). Irod.: Bíró Donát; családi inf. Borsos Endre mv.-i gépészmérnöktől.
SCHUPITER Elemér József, Zalotay (1936–37-től)
Szászsebes, 1894. nov. 24., † Szombathely, 1968. márc. 1.: tanár, történész, régész. – Sch. Ferenc József és Scholtz Valéria fia. Apja halála után a szászrégeni nagyszülők nevelik tovább. A mv.-i r.k. szemináriumban tanult, Tordán érettségizett, Kv.-on végezte az egyetemet. Részt vett az I. vh.-ban, majd Szentesen telepedett le. Nevét Zalotay-ra
SCHUPITER Ferenc József, József
Szászrégen, 1868. febr. 3., † Fogaras, 1903. márc. 29.: jogász. – Felesége Scholtz Valéria. Középiskoláit a mv.-i és kv.-i főgimnáziumokban végezte, Kv.-on érettségizett (1887. jún. 10.). Jogi tanulmányait Bp.-en és Kv.-on végezte (1893. nov. 14.). Ügyvédjelölt Szászrégenben, bírósági gyakornok, jegyző Szászsebesen, majd a kv.-i kir. ítélőtáblánál tanácsjegyző, a fogarasi kir.
SCHUPITER József
Szászrégen, 1898. aug. 5., † Pestszentlőrinc, 1942. júl. 5.: pénzügyi ellenőr, emléklapos hadnagy. – Mv.-en a r. k. iskolában tanult, Tordán érettségizett. Kv.-on és Bp.-en élt és dolgozott. Irod.: családi inf. Borsos Endre mv.-i gépészmérnöktől.
SCHUPITER Margit
1928.?, † Mv., 1984. febr. 7.: zongoratanárnő. – Apja Sch. József (1898). Irod.: Nekrológ], (V. Z., 1984. febr. 8.).
SCHUPITER Márton
Szászrégen, 1787. aug. 9., † Szászrégen, 1847. febr. 7.: szabó. – Felesége Krausz Anna. Tekintélyes polgár, szabó és r. k. egyházkerületi gondnok és gyám, díszpolgár. Irod.: családi inf. Borsos Endre, mv.-i gépészmérnöktől.
SCHUPITER Róbert
Szászrégen, 1899. jún. 5., † 1981.: tanár. – Középiskolát Szászrégenben, Kereskedelmi Akad. Kv.-on végzett. Banktisztviselő a szászrégeni Keresztény Népbanknál, majd főkönyvelő. A II. vh. után tanár a helyi r. k. polgári iskolában, a gimnáziumban testnevelést is tanított. Matematikát és testnevelést tanított nyugdíjazásáig (1945–59). Irod.: családi inf. Borsos Endre, mv.-i gépészmérnöktől.
SCHUPITER Viktor
Szászrégen, 1881. dec. 26., †?: postafelügyelő, tart. főhadnagy. – Az I. vh.-ban a 22-es honvédgyalogezred főhadnagyaként harcolt, orosz fogságba került (4 évet). Kitüntetései: III. oszt. katonai érdemkereszt, első és második Signum Laudis a kardokkal és német birodalmi Vaskereszt. Nyugalomba vonult (1923. nov. 1) és Szücsiben telepedett le. Irod.: családi inf.
SCHUSCHBAUER Anton
Segesvár, 1719., †1789: szobrász – Jelentős szobrász, valószínű a sáromberki Teleki kastély stukkódíszeit készítette. Irod.: Berekméri.
SCHUSTER Ferencné, Bedőházy Vilma, özv.
1750.? † Mv., 1931. dec. 25.: Leánya: Louise dr. Szász Károlyné. Irod.: Gyászjelentő.
SCHUSTER, Friedrich Joseph
Segesvár, 1816. júl. 16., †?: gyógyszerész. – Sch. Martinus lelkipásztor fia. – Pesten volt gyógyszerészhallgató (1838–39), vizsgázott, felesküdött és magiszteri oklevelet kapott (1839. júl. 20.). Gyógyszerész oklevelet szerzett Bécsben (1840). Segesváron dolgozott (1846–78). Irod.: Péter H. M.; Szabó Miklós 2005.
SCHUSTER, Frigyes
? †?: orgona- és zongorakészítő. – Erdőszentgyörgyi templom első orgonáját gr. Rhédey Mihály.
SCHUSTER, Heinrich, §
Alcina, 1857. júl. 29., † Nagyszeben, 1931. febr. 16.: tanár, lelkész, író. – A falubeli isk. után Újegyházban a Latin isk.-ban (1868–66), majd Szebenben gimnáziumba tanult, de betegség miatt félbeszakította (1866–1877). Apja halála után magánóra adásra kényszerült, h. fenntarhassa magát. Bécsben klasszika filológiát és teológiát hallgatott (1877–78), közben házmesteri állást
SCHUSTER, Henrik
Szászrégen, 1890., †?: orvos. – Apja gimnáziumi igazgató volt. Az egyetemet Bp.-en, Bécsben, Berlinben és Münchenben végezte (1913). Az első vh. kitörésekor Nagyszebenben a helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot, majd az orosz, román és olasz fronton tevékenykedett (1914–18), megsebesült; kitüntetésekkel szerelt le. Azután Bécsben Eiselsberg orvos-tanár mellett a sebészeti klinikán működött;
SCHUSTER János
1750 † Mv., 1838. jan. 4: kereskedő. – Neje Isák Margit. Gyermekei: Rebeka (1820. aug. 10.–), Amália (1823. okt. 27.–), Mária (1826. jan. 12–). Bérelte a Kir Tábla épületét (1820–22, 1825–27). Irod.: Orbán János: A Királyi Tábla első két mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt
SCHUSTER, Johann Traugott
Medgyes, 1810 – márc. 18., † Medgyes, 1873. dec. 30.: ág. evang. gimnáziumi tanár. – Medgyesen és az ottani gimnáziumban tanult; 1833-ban gyakornok volt a mv.-i kir. táblán Irod.: Szinnyei.
SCHUSTER, Martin
Segesvár, 1777. jan. 10., † Erked, 1848. aug. 4.: tanár, r. k. lelkész. – Fia: Frideric Joseph. – Tanult Segesváron, Kv.-on, Tübingenben (1798). Tanár Segesváron (1801–), lelkész Homoródbenén (1808–), Erkeden (1840–), Szászkézd káptalan dékánja. Irod.: Szabó Miklós 2005; Szabó–Szögi.
SCHUSTER, Martin Wilhelm
Segesvár, 1840. okt. 21., †?: ág. ev. főgimnáziumi tanár. – Segesvárt kezdte gimnáziumi tanulmányait, Besztercén folytatta és Nagyszebenben bevégezte (1854–61); Bécsbe utazott (1861–), ahol az egyetemen négy féléven át teológiát, mennyiségtant és természettant tanult; azután Jénában folytatta tanulmányait (1863), ahol az említett tantárgyakon kívül pedagógiát és pszichológiát is hallgatott. Visszatérve
SCHUSTER Márton
? †?: örmény kereskedő Mv.-en. – Neje Bosnyák Rebeka (1778 – 1838. jan 4.) Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás – Szász Ávéd.
SCHUSTER Márton
? †?: gyógyszerész. – Nagyenyedi gyógyszerész, aki bérbe vette a mv.-i M. Korona gyógyszertárat (1778. máj. 8.–79). Irod.: Pál-Antal 2009; Péter H. M.; Pál-Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. jún. 12.).
SCHUSTER, Michael Adolf
Homoródbene, 1811. dec. 21., †?: evangélikus pap, tanár. – Tanult Segesváron (–1831), azután Kv.-on a ref. koll.-ban, majd a protestáns teológiai intézetben (1832–34); Bécsben a műegyetemen (1834–36). Matematika és természetrajztanár volt Segesváron (1836–48), aligazgató is (1845–48). Lelkész lett Szászbudán Homoródbenén, Szászkeresztúron (1857), ezzel egyidőben káptalan-syndikus Segesváron és dékán Szászkézden nyugdíjba
SCHUSTER, Moric
Mv., 1857. ápr. 20., † Bécs, 1921. jún. 1.: bölcseleti doktor, földhitelintézeti hivatalnok. – Apja törvényszéki tanácsos. A nagyszebeni ev. főgimnáziumot végezve (1877), a grázi (1877–77, 1879) és a bécsi egyetemen (1878) jogot hallgatott, de az utolsó két évben a nagyszebeni jogakadémia hallgatója volt. Az erlangeni egyetemen bölcseleti doktorrá avatták (1897).
SCHUSTER Rudolf, medgyesi
Medgyes, 1860. jan. 14., † Bp., 1941. febr. 23.: jogász, szabadalmi szakértő. – A kv.-i egy.-en jogtud, és államtud., doktori oklevelet szerzett. Ezután Medgyesen ügyvédjelölt, Mv.-en ügyvédi vizsgát tett (1888). Medgyesen ügyvédi gyakorlatot folytatott (1888–), áll. szolgálatba lépett (1893–), az erzsébetvárosi törvényszéknél alügyész (1893–), között törvényszéki bíró (1895–1902). A mv.-i
SCHUSTER Sámuel
Nagybaromlak, 1835. nov. 17., † Medgyes, 1904. szept. 9.: ág. ev. lelkész. –. – A medgyesi gimnáziumot végezve, a bécsi prot. teológiai intézetben tanult (1857–60), majd a Lipcsei Egyetem Hittud. és Bölcs. Karán volt hallgató (1860–61) Hazatérve a medgyesi ev. gimnáziumnál tanított (1860–); Kundon választották meg lelkésznek (1865–), majd Hásságra
SCHVARCZ Zsigmond
? †?: a szakosztályok előadói között szerepel a Csíktusnádon megtartott kongresszuson (1902. aug. 28–30). Irod.: A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozotai (Bp., 1902).
SCHWÁB Ferenc
Kv., 1888., †?: mozdonyvezető. – Iskoláit Kv.-on végezte, majd a vasúthoz került (1914), mozdonyvezető lett (1916) Mv.-en. Mint vasutas teljesített szolgálatot az első vh.-ban. Irod.: Székelyföld í. k.
SCHWAB, Friederich
? †?: gyáros. – Bőrgyára volt Szászrégenben (1827–). Irod.: Bíró Donát; Pană.
SCHWAB, Hugo Karl
Szászrégen, 1887. jún. 27., † Humuleşti (Nemaţ), 1944. aug. 24. Agapia kolostor: tábornok. – Katonai kiképzést Szebenben kapott az osztrák–m. hadsereg keretében, a Gyalogos Kadétiskolát végezte (1901–02). Besorozták az 5. Gyalogezredbe kadét tiszthelyettesi rangban (1905. aug. 18.–). Ez az ezred abban az időben Egerben állomásozott (1905–07). Katonai pályája ezután felfelé
SCHWAB, Traugott,Johann, Schwab, Johann Traugott
Szászrégen, 1894. febr. 21., † Ansfeld-Haid (Ausztria), 1958. szept. 28.: tanár. – Apja vendéglős. Iskoláit a szülővárosában kezdte, Segesváron az ev. gimnáziumban érettségizett, tört.-földrajz szakot végzett Kv.-on, Berlinben (1915–16) és Lipcsében (1916). A szászrégeni szász elemi iskolában és gimnáziumban lett tanár (1919–), majd igazgató (1931–44). Buk.-ben egy gimnáziumban tanár, majd
SCHWARCZ Lázár, § Schwartz Lazar
1898, † Mv., 1984. jún. 5., Kv.-on temették el: ügyvéd. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1984. jún. 6.).
SCHWARTZ Antal
? †?: hitközségi elnök. – A Chevra Kadisa mv.-i zsidó egylet (1920–) és a Poel Cedek zsidó iparosok szövetsége elnöke. Kezdeményezésére a zsidó temetőben új halottasházat és gondnoki épületet emeltek (1921). 1000 lejt adományozott a Talmud-Tora iskola segélyezésére (1921). A status quo ante hitközség vezetője (1921), anticionista beszédet mondott a
SCHWARTZ Herman
? †?: ? – Felesége Grünfeld Éva (1839? – Mv., 1913. nov. 5.). Gyermekeik: Sch. Helén Sch. Ignácné; Fekete Bernát, felesége Hochdorf Zsófia; Fekete Izsák, felesége Rosenfeld Irén; Sch. Mór (1861? –1908. ápr.29.). Irod.: Gyászjelentő.
SCHWARTZ János
1841. okt. 15., † Mv., 1899. okt. 13.: kereskedő, vállalkozó. – Az Aranyszarvas nevű pékség tulajdonosa. Megalapította Mv.-en (1880) a zsidó elemi iskolát. Virilista Mv.-en (1888). Irod.: Ökrös; Sebestyén Mihály: Náznánfalva-Mv. (Nú., 1998. jan. 9.); Mv.-i zsidó temető dok.
SCHWARTZ Jenő, Schvartz Eugen
Nagyvárad, 1896., †?: orvos, szülész-nőgyógyász. – A mv.-i Vízgyógyintézet tulajdonos főorvosa. Az egyetem orvosi fakultását Bp.-en végezte (1920), Kv.-on doktorált.. Az aradi és nagyváradi nőgyógyászati kórházak kinevezett orvosa volt, majd a lipcsei szülészeti és nőgyógyászati klinika osztályvezető orvosa, később Berlinben mint klinikus működött. Mv.-en telepedett le (1924) mint szülész és
SCHWARTZ László
1915., † Mv., 1985. dec. 29.: közgazdász. – A Lázár Ödön vállalat kereskedelmi osztályának főnöke, a fotópapírgyár kereskedelmi oldalának felelőse, a Horváth testvérek mellett. Irod.: Gyárfás L. Miklós: Horváth Attila (V. Z., 1980. szept. 14.); Mv.-i zsidó temető dok.
SCHWARTZ Márton
Nyárádszereda? †?: orvos. – A bp.-i egyetemen szerezte diplomáját (1894/95). Irod.: Högyes.
SCHWARTZ Mendel
? †?: munkásigazgató. – A mv.-i Hedvig Növényi Olajgyár (Kossuth u. 93. sz.) államosítása után kinevezett igazgatója (1948. jún. 11.). A gyárat Goldstein Dezső és Heller Mózes hozták létre, 22 alkalmazottal dolgozott (1947. okt. 20). Goldstein Dezső a munkások kérésére az államosítás után is az üzemben maradt, de Heller Mózest
SCHWARTZ Mendel, Schwarcz Mendel
1889., †?: malom- és fűrészüzem tulajdonos, vállalkozó. – Palotailván 6 gáteres fűrészüzemet létesített (1895–96), az út megépítése után (1880–85), amely a nyersanyagot br. Bánffy erdeiből kapta. A fűrészárut Régenbe szállította, de a vasút megépítése után Dédára telepítette (1905–). Saját 15 km-es vasutat is épített, de tűzvész pusztította el a gyárat,
SCHWARTZ Mór, Schwarz Mór
1861., † Mv., 1908. ápr. 29.: orvos, dr. Schwartz Herman és Grünfeld Éva (1839? – Mv., 1913. nov. 5.) fia. Testvérei: Sch. Helén Sch. Ignácné; Fekete Bernát, felesége Hochdorf Zsófia; Fekete Izsák, felesége Rosenfeld Irén. – Mv.-en a Ref. koll.-ban érettségizett. Bp.-en kapott orvosi diplomát a TE orvosi karán (1893).
SCHWARTZ Sándor
? †?: labdarúgóedző. – A szászrégeni Avântul – Reghin futballcsapatának edzője (1952–53). Irod.: Reghin – Avântul.
SCHWARTZ Simon, Schwarz
? † 1764?: gyógyszerész. – Felesége: Karantsi Borbála. – Az első mv.-i városi patika (1733–50) tulajdonosa vagy bérlője, aki kiváltságot nyert és mint telektulajdonos is mentesült minden adófizetés alól. Háza a Kir. Tábla első székháza szomszédságában volt. Eladta a gyógyszertárát Macskin Károlynak (1750). Katolikus részről mint szenátor működött a városi tanácsban
SCHWARTZ testvérek
Gabonakereskedő, malomtulajdonos – Terménykereskedő cégük volt Mv.-en. Malmukat a legnagyobb cégek között tartották számon (1914). Irod.: Fülöp–Ferencz; Időtár 2; Ökrös; Szakáts Péter: Kereskedelem a gazdaság segítője (Mv., 1912).
SCHWARZ Károly
Nagyszeben, 1817. febr. 3., † Holcmány, 1874, jan. 11: ág. ev. lelkész. – Tanult a szebeni ev. gimnáziumban és a berlini egyetemen (1837–). Az 50-es években tanár lett a nagyszebeni Ág. Ev. Gimnáziumban; lelkész Kundon (Kis-Küküllőm.) (1862–71), ahonnan Holcmányba ment szintén lelkésznek (1871–). Több évig (–1855) titkára volt az Erdélyi
SCHWARZ Mendel
? †?: malomtulajdonos. – Magyarrégenben volt hengermalma, főüzem (1898) és vízifűrésztelepe. Irod.: Szterényi.
SCHWARZ Salamon
? †?: haszonbérlő. – Apor Károlyné sóstófalvi birtokait rendezte mint haszonbérlő (1895). Irod.: Csejd –Tófalva.
SCHWARZ Simon
? †?: tatárlaki (Kis-Küküllőmegye) származású. – Üdvözlő verseket írt: Supremum In Philosophiam Lauream… (Wittenbergae, 1682) és Syncharmata… (Wittenbergae, 1683). c. munkákba. Irod.: Szinnyei
SCHWARZ Simon
? †?: gyógyszerész. – Mv.-en megnyitotta az első gyógyszertárat (1733) és működtette (1750-ig), amikor eladta macskin Károly gyógyszerésznek. Városi tanácsos (1748–) haláláig. Bayer József nagyszebeni patikus vette át a gyógyszertárat (elhunyt 1754). Tovább működtette a gyógyszertárat Schenneg Domokos elköltözéséig (1765–). A kolozsvári Mauksch János működtette tovább (1763 haláláig, 1777-ig). Irod.:
SCHWEISCHER, Johannes
? † 1667: királybíró. – Segesvári polgár, tanácsbeli (1660), folnagy (1661), székbíró (1673, 1676), királybíró (1677–81). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SCHWEITZER Adolf
? †?: vállalkozó, vendéglős. – Megnyitotta az átalakított, téli kerttel és székely szobával bővített Transsylvánia szállodát, éttermet és kávéházat (1910). Özv. Ugron Gáborné pert indított ellene, aki tőle bérelte az ingatlant (1907–19), mert elhanyagolta az épületet, holott erre szerződés kötelezte, a bíróság elmarasztalta és 130 ezer koronás kártérítésre ítélte (1919).
SCHWEITZER János
? †?: üzemtulajdonos. – Mv.-en doboz készítő üzem tulajdonosa. Az I. vh.-ban az 5./ 38 h. tüzérezredhez került (1914. aug. – 1918. nov.). Az orosz harctéren volt szakaszparancsnok. Megsebesült, hadirokkant. Kitüntetései: III. oszt. katonai érdemkereszt kardokkal, Károly cs. k. seb. érem. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SCHWETZ Vilmos
? †?: kir. tanfelügyelő Kis-Küküllőn. – Cikkei a Néptanítók Lapjában. – F. m.: Számvetési példatár az elemi népiskolák II–VI. osztályai számára. (Bp., 1894). Négy kötet. (Lengyel Sándorral együtt. II–VI. 2. kiadás. Számvetési feladattár c. (Bp., 1901., 1902.). Irod.: Szinnyei.
SCHWIMMER Jenő, Schwimer Jenő
1903, †?: zsidó vezető. – A mv.-i „négyes tagú” bizottság tagja a német megszállás alatt. A mv.-i zsidótanács tagja (1944). Irod.: Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály 2000.
SCKADT Johannes
? †?: harangöntő. – A Hodos harangját készítette (1660). Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 1998. ápr., 4. sz.).
SCRIDON, Baziliu, Scridon Vasile
? †?: g. kat. pap, tanító. – Apja George S. pap. – Teológiai tanulmányait Balázsfalván végezte (1879), pappá szentelték (1879). Soropházán működött mint tanító (1876–), a g. kat. iskolában 56 gyermeket is oktatott, de akkor nem kapott még papi helyet. Görgénykakukcsában gondnok, intéző (administrator parohial – 1879). Apja mellett lett
SCRIDON, Gavril, §
Földra, 1922. máj. 16 † Kv., 1996. szept. 6.: irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. – Az elemi iskolát a szülőfaluban, „George Coşbuc” Határőr Líc.-ot Naszódon (1941), a „Ferenc József” Egyetemet Kv-on végezte és folytatta a „Regele Ferdinand I.” Egyetem modern filológia szakán francia–román–esztétika szakot végzett (1946). A filológiai tudományok doktora (1968).
SCRIDON, Vasile din Teleac
? †?: g. kat. pap, espers. – Soropházán szolgálata idejében (1905–25) építették a ma is álló Szt. Demeternek ajánlott tégla templomot, ahova a temető templomából átvitték az ikonosztázt (festett szt. kép), amelyet Popa Gheorghe festett. Görgénykakucsban is szolgált egy azonos nevű pap. Irod.: Reghin, Protopopiat; Şerbeni.
SEBE
? †?: r. k. pap. – Nyárádszentimrén volt pap, fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SEBE, sóváradi
A családból S. Tamás és Gergely lustráltak (1614); Gergely primipiláris levelet nyert Bethlen Gábortól (1620. júl. 10.). Irod.: Pálmay.
SEBE Ákos id.
1936?, † 2006, dec. 31.: néptanácsi titkár 69 évesen. – Kötete: Nyárádszentlászló: Mítoszok és legendák földje. (Mv., 2003.).
SEBE Béla
Brassó, 1935. jan. 27., † Mv., 1996. jún. 27.: biológus. – A Sepsiszentgyörgy Textilipari Középiskolát végezte (1952), a kv.-i BBTE biológia szakán szerzett oklevelet (1957). Két évet tanított Kolozs megyében, Mv.-en az IMSZ városi bizottságánál tisztviselő (1959–61), biológus, főbiológus, gyakornok, egyetemi tanársegéd: a MOGYI Mikrobiológia Katedráján, adjunktus. Kutatási területe: Sejtgenetika, genetikai
SEBE Ferenc
1887, † Kv., 1979.: unit lelkész. – Homoródszentpéteren volt lelkész, majd Pipén teljesített szolgálatot (1913–31). Felesége Szabó Erzsébet, 6 gyermekük született Pipén. Irod.: A Pipei Egyházközség történetéből.
SEBE János
? †?: unit lelkész, esperes. – A Küküllői unit. egyházkör esperese (1818–1827). Irod.: Zoványi
SEBES János
? †?: bíró. – Gógánváralja falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SEBESI Ákos
1846? † Segesvár, 1912. jún. 19.: közjegyző. – Kir. közjegyző Segesváron. Az Udvarhelyi Ref. Egyházmegye főgondnoka (1896–1912). Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). Irod.: Gyászjelentő; Sándor.
SEBESI Béla
1950 † 2015: orvos – Körzeti orvos. Egy Kisküküllő-menti faluban. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SEBESI Ferenc
Nyárádköszvényes, 1910., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, önálló (1934–) 41 hold földjén. Tekintélyes polgára a községnek, a MP tagja, 7 hónapi börtönt is szenvedett. Irod.: Székelyföld í. k.
SEBESI Jób, álneve: Sata Pista
Nagygalambfalva, 1860. nov. 7., † Mv. 1894. jan. 4. (vagy 14.): hírlapíró, MÁV tisztviselő, költő, népdalgyűjtő. – Felesége: Sikó Róza. Leányuk: Éva egrespataki Márk Károlyné. – Az udvarhelyi Ref. Koll.-ban érettségizett, majd Bp.-en jogász. Kezdetben a jogi pályán működött, majd Kv.-on vasúti alkalmazott, de közben foglalkozott hírlapírással és irodalommal is.
SEBESI József
Jobbágytelke, 1822. jan. 2., † 1888. nov. 19.: r. k. pap. – Mv.-en, Kv.-on és Gyulafehérváron végezte a tanulmányait, pappá szentelték (1847. máj. 29.). Káplán Kézdiszentléleken. Plébános Egrestőn, Bözödújfaluban (1855). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SEBESI Mihály
Szováta, 1910., †?: mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsipari szakmában szabadult fel, önálló lett (1935) Radnótfáján. Tekintélyes jónevű iparosa volt a községnek. Irod.: Székelyföld í. k.
SEBESI Pongrác János, Cler.
Köszvényesen, 1888. jan. 2., † Mikháza, 1910. szept. 3.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1904. szept. 6.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SEBESI-JÓSINTZI István
Mv., 1900. márc. 31., † Bécs, 1968. febr. 19: dr. bankigazgató. – Felesége Szirmay Anna. Irod.: Gudenus.
SEBESI-JÓSINTZI Márta
Segesvár, 1892. jún. 18., † Bp., 1976. márc. 12: Férjhez ment Székelyudvarhelyen, 1912. febr. 18-án. Férje Hegymegi Kiss Pál, (szül. Porcsalma, Szatmár vm., 1885. febr. 25. † Budapest, 1950. máj. 3.), dr. jur. et sc. pol., m. kir. belügyminisztériumi államtitkár, ogy. képv., a Kisgazdapárt alelnöke. Irod.: Gudenus.
SEBESI-JÓSINTZI Sándor
Segesvár, 1893. nov. 24., † Bp., 1927. jan. 13: M.k. tüzérszázados. Irod.: Gudenus.
SEBESS Ákos
? †?: ügyvéd. – A mv.i Ügyvédi Kamara elnökhelyettese (1937). Irod.: Időtár 3.
SEBESS Aladár, zilahi
1860? † Mv., 1939. márc. 2.: tisztviselő. – Felesége: harasztosi Mezey Mária. Gyermekeik: S. Jolán Sajóhelyi Istvánné, S. Margit Nagy Jenőné; S. József. – Okleveles gazda és Maros-Torda vm.-i tisztviselő Irod.: Gyászjelentő.