Szerző: Fülöp Mária
SZÁSZ Gergely
? †?: csordás. – Marhacsorda őrző volt, a háza mellett volt egy körtefa, a hagyomány szerint innen a falu neve, Körtvélyfája. A Szász nemzetség elszaporodott, mind Sz. G. utódainak tartják magukat. Irod.: Pesty 2014.
SZÁSZ Gergely
Ilencfalva? † Mv.?: ref. pap. – A mv.-i Ref.Koll.-ban tanult. Bolyai János osztálytársa volt (1817–) Tanulmányai végeztével senior lett a koll.-ban, majd Köteles Sámuel javaslatára Doboka megyében Ördögkeresztúron lett pap. Fiait is taníttatta. Családjának új nemesi levelet is szerzett az uralkodótól. Irod.: Benkő Samu.
SZÁSZ Gerő
Ördögkeresztúr, †Kv., 1904.: ref.pap. – Gergely fia. A mv.-i Ref. Koll. elvégzése után Berlinben teológiát végzett, Kv.-on lelkésszé választották, majd esperes és egyházkerületi főjegyző (püspök-helyettes) lett. Költeményei jelentek meg. Éveken keresztül szerkesztette az Erdélyi Protestáns Közlönyt. Bodor Antallal szerkesztették: A Erdélyi Ev.Ref.Egyházkerület Kolozsvár, 1888. szept. 29. – okt. 2. tartott
SZÁSZ György
Szováta?, † Földvár, 1944. nov. 1.: fogoly. – 54 éves korában a földvári fogolytáborban pusztult el. Irod.: Akik imádkoztak 2.
SZÁSZ György, ilencfalvi
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1762). A kv.-i zsinaton ordinálták (1774). Dedrádszéplakon (1775–86) és Pókában (1787–1798–1829) volt lelkész. Mv .-en városi polgárságot nyert (1803). Irod.: Ősz; Pál-Antal 2006; Póka.
SZÁSZ Gyula
? † Galícia, 1916: hírlapíró. – Az első színes riportok írója. Irod.: Ökrös.
SZÁSZ Gyula, ilencfalvi
? 1863. † 1925: cukorgyári felügyelő Mv.-en. – A Mv.-i Kaszinó tagja. Irod.: Biás István, Pálmay.
SZÁSZ Gyula, §
? 1923. jan. 4., † Szászrégen, 1994. nov. 1.: tanár. – Elemit a régeni ref. iskolában, a r. k. gimn.-ban végzett (1939), majd a mv.-i Ped. Iskolában tanult, majd Kv.-on filozófiát és pszichológiát végzett, közben kántorként működött. A szászrégeni M. Tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskola tanára (1948–), aligazgatója (1951–52), igazgatója az
SZÁSZ Ignác
? †?: ?. – A kv.-i kiállítás kitüntetettjei között szerepelt. Irod.: Bizottmányi jelentés az EGE és a Kv.-i Keresk és Iparkamara által Kv.-on nov. 18–23 napjain 1857. rendezett gazdászati és iparkiállításról (Kv., 1858).
SZÁSZ Ilona, ilencfalvi
Szászrégen, 1899. jún. 1., †?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1932). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013.
SZÁSZ Imre
? †?: birtokos, nemes. – Ernyében birtokos, jelen volt, amikor megvették a telket (amelyen Török Mátyás nemes háza állott), amelyre felépítettek egy fatemplomot, parókiális és mesteri lakást (1668). A Török Mátyás háza lett az első papi lakás, melléje építettek aztán az előzőnél nagyobb fatemplomot, papi és tanítói lakást. A templom
SZÁSZ Imre
Páva, 1904., †?: ref. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on fejezte be, ahol pappá szentelték (1934). Barátoson és Brassóban volt segédlelkész, majd a görgényszentimrei egyház vezetője lett (1936–). Minden hazafias és vallásos intézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÁSZ István
? †?: tanító. – Székelycsókán tanított (1801–02), Nyárádmagyaróson (1803–1805) Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka.
SZÁSZ István
Görgényüvegcsűr?, †?: műépítész. – A Görgényorsovai g. kat. (ma ort.) templomot tervezte és építtette (1893), és a balázsfalvi Mihai Apşa metropolita szentelte fel (1894). A falak belső festését Waslager Heinrich nyugati stílusban végezte (1894). Irod.: Reghin, Protopopiat.
SZÁSZ István
? †?: Kissármásról. Irod.: Emlékkönyv a K. M: Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).
SZÁSZ István
Körtvélyfája, 1892.† Körtvélyfája, 1977.: vitéz. – A marosszéki vitézek egyike (1941-ben avatták). Irod.: Nemes Gyula: Marosszéki vitézek (1941–1944) = Székely Kál.
SZÁSZ István
Görgényüvegcsűr, 1916. dec. 25., † Wyznica közelében 1944. júl. 14.: honvéd. – Anyja: Bocskai Anna. – 57/III. zászlóalj 8. lövészszázad honvédje. Irod.: Berekméri 2015.
SZÁSZ István
1931 † Mv., 2008. szept.8: ref. lelkész. – Felesége: Arczfalvi Ilona (1931–2006). – Mezőméhesen kezdte szolgálatát (1956), Tancson (1959–), majd a Szatmár megyei Dabolcban (1965–) működött. Lelkészévé választotta Maroscsapó gyülekezete (1976–) és Erdőcsinádon folytatta szolgálatát (1987–). Irod.: Csáky, [Nekrológ] (Nú., 2008. szept. 9.).
SZÁSZ István
1944., † Mv., 2008. aug. 20.: költő. – Mv.-en élt. –F. m.: A lét magánya; Háború a darvakkal. Irod.: [Hír]: Bemutatkozik V. Szász István költő (Nú., Kalauz, 2005. máj. 28.); [Nekrológ] (Nú., 2008. aug. 22.).
SZÁSZ István, ilencfalvi, Ilentzfalvi Szász István
Kutyfalva?, † 1836.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1774) és Nagyenyeden (1775). Csáváson szolgált (1790–1844). Folytatta a Gidófalvi Jantsó Mihály egyházépítő programját, szolgálata alatt építették Csáváson az új templomot (1835). Irod.: Csávás; Csávási emlékkönyv; Küküllői Ref. Egyházm.1.
SZÁSZ István, ilencfalvi, Ilenczfalvi Szász István, álneve: Nyárádmenti
Szászcsávás, 1799. máj. 5., † Mv., 1859. júl. 22.: tanár. – Apja Sz. István szászcsávási pap volt. Tanulását szülőfalujában kezdte, majd a mv.-i a mv.-i Ref. Koll.-ba került (1807), ahol Koós István tanítója irányításával a klasszikus nyelvek iránt nagy fogékonyságot mutatott. A felsőbb tudományok hallgatására képesítve deák lett, s mint a
SZÁSZ István, szövérdi
Pusztakamarás, 1865. febr. 14., † Novoj, 1934. szept. 11., a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, az EGE alelnöke. – Érettségi után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián végzett, majd Lipcsében a Mezőgazdasági Karon (1887–88) tökéletesítette tudását. Hazatérése után Bánffy Dezső birtokait vezette, majd a M. K. Jószágkormányzóságon telepítési biztosként dolgozott. Gazdasági felügyelő Segesváron (1898–),
SZÁSZ István, szövérdi
Segesvár, 1899. jún. 24., † Kv., 1973. febr. 16., a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, egyetemi tanár. – Apja: Sz. István (1865–1934). Fia: Sz. István Tas, orvos (? –). – A kv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett, majd a kv.-i Mezőgazdasági Akadémián tanult, az I. vh.-ban katona, majd Debrecenben szerzett okl., gazdamérnöki címet (1921), Kv.-on
SZÁSZ János
?, †?: építőmester. – Felépítette a tornyot, ami kiegészítette a görgényszentimrei kiskápolnát (1867). Irod.: Léstyán – templomok.
SZÁSZ János
?, † 1836.: ref. lelkész. – Apja: Szász István csávási ref. lelkész. Felesége (1833. febr. 4.–) Fogarasi Julianna, Fogarasi Sámuel húga. Mv.-en tanult. Segédpap Szászcsáváson, Szász István lp. mellett (1830–33), majd később Nagykenden szolgált (1833–). Irod.: Csávási emlékkönyv.
SZÁSZ János
Ilencfalva, 1807. febr. 27., † Kibéd, 1869. jún. 8.: ref. lelkész. – Iskoláit, Mv.-en és Nagyenyeden végezte. Első szolgálati helye ismeretlen, Gegesben folytatta, majd Kibédre hívták meg (1837 ápr.11), ahol haláláig szolgált. Nagy családja miatt gazdálkodott is és marosi egyházmegyei jegyző volt. Szolgálata nehéz időre esett, gyülekezetével átélte a szabadságharcot
SZÁSZ János
Gerendkeresztúr? † Székesfehérvár, 2003. nov. 8. a temetés napja: ügyvéd. – Mv.-i lakos, törvénybíró. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. nov.?); Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család (Kv., 1912).
SZÁSZ János
? †?: kántor. – Marosludason volt kántor, majd a mv.-i plébánia kántora (1912–14). Irod.: Maros-küküllői főesp.
SZÁSZ János
? †?: ref. lelkész. – Marosugrán szolgált (1928. márc. 25. – 49. febr. 20.). Irod.: Ogra.
SZÁSZ János, Jankó
? †?: sportoló, labdarúgó. – A mv.-i ATC (Andrási ú. Torna Club) Spartacusban kezdte labdarúgó pályáját (1926–), majd az MTE vette át, mind a két klub a szakszervezetek keretében működött. A Mureşul-hoz került közel tíz évig volt ligaválogatott (1929–39), középcsatárt játszott. Irod.: Weisz Sándor: Sz. J. (V. Z., 1969. jún.
SZÁSZ János Krizolog, Cl.
Mv., †?: ferences klerikus. – Indulás (1900), teológus (1905.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SZÁSZ Jenő, ilencfalvi
1870, †?: Szászrégenben tb. főszolgabíró. A Mv.-i Kaszinó pénztárosa (1923). Irod.: Biás István; Pálmay.
SZÁSZ József
1853., † Mv., 1921. szept. 11: főispán, földbirtokos. – Felesége: Winkler Katalin. – Alsó-Fehérvármegye főispánját iktatták be Ősmarosszék főispáni székébe (1913. jan. 15.–), gr. Haller János lemondása után marostordamegyei főispán lett. Maros-Torda megye kormánybiztosa (1915–17). A hadi események – a román betörés következtében a m. lakosság menekülését és Mv. nevezetes értékeinek biztonságos
SZÁSZ József
? †?: szabómester. – Iskolái befejezése után a szabó mesterséget tanulta. Csíkszeredában dolgozott (1917–28) mint segéd, Mv.-en önálló műhelyt nyitott (1928). A MP tagja. Irod.: Visnai.
SZÁSZ József
? † Ernye, 1934.: ref. lelkész. – Ernyében szolgált (1931–34). Irod.: Nagyernye.
SZÁSZ József
Nagyenyed, 1921. aug. 1., † Mv., 2005. aug. 29.: mezőgazdasági szakíró. – Érettségizett Gyulafehérváron a R. K. Főgimnáziumban (1939), a kv.-i Mezőgazdasági Akadémián szerzett agrármérnöki oklevelet (1943). A csombordi Szőlészeti Iskolaközpont tanára (1949–60). Mérnök Marosszentgyörgyön, Zsidván, Marosszentkirályon az állami gazdaságokban (–1968); a Maros megyei Szőlő- és Borvállalat főmérnöke (1968–82). Szőlészeti szakcikkeket
SZÁSZ József
? 1943.?, † Mv., 1996. okt. 12.: geológus mérnök. – Munkásságával Borsabányán (1966–94) hozzájárult a máramarosi földtani kutatások eredményességéhez Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. okt. 15., okt. 16.).
SZÁSZ József, székelyudvarhelyi
1782. febr. 26., † 1843. máj. 13.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1806. szept. 21.). Tanár Székelyudvarhelyen, Mv.-en (1823) és újból Székelyudvarhelyen (1824–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÁSZ József, ilencfalvi, Ilenczfalvi Szász József, Ilenczfalvi Szász József
Dedrádszéplak, 1782. jún.1., † Mv., 1812. máj. 29.: költő, könyvtáros. – Apja ref. pap volt. Iskoláit Pókán kezdte, majd a mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta alapítványok segítségével. Antal János tanár a későbbi püspök ajánlatára a Teleki Téka könyvtárosságával bízták meg (1802–12) emellett a koll.-ban logikát tanított. Rendszeres feljegyzést készített a könyvtár
SZÁSZ József; ilencfalvi
? †?: ref. lelkész. – Nagyernyében lelkész (1832–1833). – F. m.: Néhai Szász Józsefnek katedrai beszédei. (Kiadta rokona és barátja ilencfalvi Szász István. (Mv., 1836, 1839). Irod.: Szinnyei
SZÁSZ József, ilencfalvi
? †?: – F. m. társsz.: Köteles Elek kedves emlékezete: sirató vers (Mv., 1817). Irod.: Fülöp–Ferencz.
SZÁSZ Júlia, ilenczfalvi
Szászrégen, 1899. máj. 1, †?: gyógyszerész. – A Szegedre áttelepített FJTE-en kapott gyógyszerész oklevelet (1932). Irod.: Péter H. M. 2013.
SZÁSZ Julianna; szemerjai; Horváth Sámuelné; írói álneve Júlia
Malomfalva, 1826. † Mv., 1905.: műfordító, Szász Károly ref. püspök testvére, Horváth Sámuel felesége. A kv.-i Kelet c. hírlap munkatársa, regényeket, elbeszéléseket fordított németből, franciából, angolból. – F. m.: ford.: Dickens: A tűzhely tücske (Kv., 1873); Flygare-Carlen Emilia: Egy erkélyszobácska (Kv., 1874). Irod.: MIL; Szinnyei; Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család
SZÁSZ Károly
? †?: igazgatótanító. – Mezőtóhátban a községi m. isk.-ban tanított (1902–09). 35 beírt tanulója közül több román nevű is szerepelt. Irod.: Tăureni.
SZÁSZ Károly
Piski, 1915. ápr. 28., † Mv., 1989. aug. 16.: muzikológus, tanár. – Felesége: Galló Alice. Fiúk: Szász Károly (Kv., 1949 – Mv., 1995), orvos. Mv. végzett orvoskaron az OGYI-n (1974). – Középiskolai tanulmányait Kv.-on végezte a Ref. Koll.-ban, majd zene- és zongoratanári oklevelet szerzett a Konzervatóriumban (1938). Zongorát és zeneelméletet tanított
SZÁSZ Károly
1932., † Konstanz (Németo.), 1999. jan. 27.: testnevelőtanár, edző. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. jan. 29.).
SZÁSZ Károly, § szemerjai, id.; álnevei: Egy szabad szász, Publicola
Vízakna, 1798. jan. 25., † Mv., 1853. okt. 25. tanár, jogászprofesszor, matematikus, nyelvész, államtitkár. – Apja: Sz. János királybíró. Gyermekei: Károly – költő, író, műfordító és református püspök (1829–1905) –, Róbert, Gyula, Domokos, Béla – költő, műfordító és filozófus – és Júlia. – Tanult Nagyenyeden a ref. főisk.-n (1805–13), egyúttal
SZÁSZ Károly, ilenczfalvi
1828, † Nyárádszereda, 1898.: ref. lelkész. – 1848–49-es szabadságharcos. – Testvére: Sz. József; Felesége: koronkai Józsa Anna (1835? – Nyárádszereda, 1898. nov. 1.). Gyermekeik: Sz. Béla, felesége Keresztesi Ilona; Sz. Irma Fábián Ödönné; Sz. Anna Kövendi Kálmánné; Sz. Ilona Szász Jenőné; Sz. Ida. Bem seregében harcolt (1849-ig). Mv.-i diákként letartóztatták,
SZÁSZ Károly, ilencfalvi
1840, † Mv., 1866. jún. 6: ref. lelkész. – Káposztásszentmiklóson szolgált, mint ref. lelkész, csak másfél évet. Irod.: Csekme; Gyászjelentő; Pálmay József.
SZÁSZ Károly, szemerjai
1863. aug. 6., † Mv., 1925. febr. 12.: dr., jogász, árvaszéki elnök, költő, szerkesztő. – Szász Domokos ref. püspök és ürögdi Nagy Ilka (1838? – Kv., 1924. jan. 24.) fia. Testvérei: Sz. Mária Szüllő Árpádné; Dr. Nagy Miklós; Nagy Pálma (nevelt testvérei). Nevelt leányai Molnár Jolán G. Papp Imréné; Reiner
SZÁSZ Károly,
? †?: jegyző. – Dr. első osztályú aljegyző Mv.-en, az MSE labdarúgó szakosztályának igazgatója. A labdarúgó, kosárlabda, tenisz, atlétika és vízisportokban szerepelt Dombóváron (1928–30), Pécsett (1931–), Kaposvárott (1939–41). Több arany- és ezüstérem tulajdonosa. Bekapcsolódott a MSE életébe (1941), ahol a labdarúgó szakosztály igazgatójává választották. Nagy gondot fordított az utánpótlás biztosítására,
SZÁSZ Károlyné
? †?: önkéntes ápolónő. – Férje dr. Sz. K. (1863–1925). Az I. vh. idején a mv.-i állami kórház önkéntes ápolóinak főnöknője. Érdemeiért a Vöröskereszt II. oszt. tiszteletjelvényét a hadiékítménnyel kapta. Irod.: Mv. és a háború 1–2.
SZÁSZ Lajos
Udvarfalva, 1889., †?: gazdálkodó. – Önálló gazda volt (1919–), a község tekintélyes polgára, két ízben is bíró. Végigküzdötte az első vh.-t megsebesült és 3 évig orosz fogságban volt. A román csendőrök Mv.-re hurcolták, megverték. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÁSZ Lajos
Körtvélyfája (Maros), 1907)., †?: gazdálkodó. – cséplőgéptulajdonos. – A gépkezelői és gépészipart tanulta Mv.-en és mint önálló géptulajdonos bércsépléssel és gazdálkodással foglalkozott szülőfalujában, a Dalárda aktív tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÁSZ Lajos, komollói
? †?: ref. pap. – F. m.: Halotti beszéd magyar-csesztvei Miske József felett, 1821. febr. 2. (Mv., 1821); Halotti beszéd széki gr. Teleki Sámuel felett, 1822. nov. 17. (Kv., 1825); Halotti beszéd lozsárdi Zudor Eszter, csapói Réz Sámuelné felett, 1829. szept. 27. (Nagyenyed, 1829); Halotti beszéd Kósa Rozália felett, 1830.
SZÁSZ László
Buk., 1924. jún. 8., † Mv., 2006. jún. 7.: festőművész. – Brassóban volt fiatal, ott szerette meg a természetet, a tájat, a sportot a túrákat. A táj szépsége indította a festészet felé. Mv.-re menekültként érkezett a család Dél-Erdélyből, kereskedelmi isk.-t végzett és Bordi András festészeti és grafikai kurzusait látogatta (1942).
SZÁSZ Lóránd Csaba
Udvarfalva, 1953., † 2012: orvos. – A MOGYI orvos karán végzett (1978). A munkaegészségtan tanszéken dolgozott, előadó tanár a Munkaegészségtan tanszéken. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SZÁSZ Lőrinc Antal, P.
Csíktapolca, 1782. nov. 4., † Segesvár, 1847. máj. 21.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1803. szept. 6.), felszentelték (1806. szept. 21.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SZÁSZ Margit; Csengery Gyuláné
? †?: mv.-i orvos felesége. Irod.: Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család (Kv., 1912).
SZÁSZ Márton
Udvarfalva, 1864. okt. 25., † 1946. márc. 27.: ref. lelkész. – Felesége: Bene Ilona (1877? – Magyarrégen, 1933. máj. 6.) – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett (1885), Nagyenyeden tanult, a teológián oklevelet nyert (1889). A háromszéki Páván, Marossárpatakon (1895–1901), Magyarrégenben (1901. okt. 3.–38. nov. 1.) volt ref. lelkész, a görgényi egyházközség
SZÁSZ Mihály
† 1873?: ? – Felesége Birtler Mária (1806? – Mv., 1888. nov. 10.). Irod.: Gyászjelentő 8665.
SZÁSZ Mihály
Vajdaszentiván, 1821., †?: tanító, mezőgazdász. – Sz. István, fia, aki gr. Kún Károly udvarbírója volt. – Jogot és teológiát végzett Mv.-en, majd itt köztanító. Keszthelyen mezőgazdász hallgató (1846–47). Irod.: Szabó Miklós 2005.
SZÁSZ Mihály
Nyárádszentbenedek, 1887., †?: vasutas, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a vasúthoz került, ahol huzamosabb ideig szolgált, amig kényszernyugdíjazták, azután gazdálkodással foglalkozott Székelyvajában. A községi tanács tagja a MP megbízottja volt. Az első vh.-ban a 34. tüzér ezredben szolgált, az I. o. és a II. o. ezüst vit. érem kitüntetettje volt.
SZÁSZ Mihály
1909 †?: parkettkészítő mester. – Iskolái elvégzése után Buk.-ban a parkettkészítő ipart tanulta és önálló lett Nyárádszentannán (1937). A MP tagja, a hazafias egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÁSZ Mihály
? †?: ipari titkár. – A MAT Pártbizottság Bürójának tagja (1954–58? k.). Irod.: Bartos 2012; Gagyi József: Egy munkaterv 1952-ből: A MAT születése (Székelyföld, 9. sz., 2002. szept.); Gagyi József. „Pártosított” értelmiség (Látó, 2006, 1. sz.).
SZÁSZ Mihály, csávási
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
SZÁSZ Nicolae
? †?: hadnagy. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i vizsgálati osztályán hadnagy (1953. febr. 15.–), főhadnagy (1956). Irod.: Bartos 2012.
SZÁSZ Ödön
Segesvár, 1906. febr. 18., † Bp., 1961. okt. 24.: hivatásos orvos százados, dr. A II. vh.-ban különböző helyőrségi és hadi kórházakban, egészségügyi oszlopokban szolgált. Angol-amerikai hadifogságban volt (1945. máj.–okt.). Irod.: Berekméri.
SZÁSZ Ödön, § szemerjai
1878? † Jakobeny, 1917. jan. 30.: újságíró, őrmester. – Testvérei: Sz. Marici Szüllő Árpádné; Sz. Margit dr. Csengeri Gyuláné; Sz. Zoltán. Felesége: Nagy Gyulánka (megh. 1928. ápr. 22.) Fiúk: Sz. Iván. A Székely Napló szerkesztője Mv.-en (1910–). Désy Zoltánnal pisztolypárbajt vívott (1910), mert Sz. Ö. megrágalmazta újságcikkében, azt írta, hogy politikai
SZÁSZ Pál
? †?: mezőkölpényi iparos. Irod.: Magyaro. közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállása és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye (Bp., 1897–98) 8. köt.
SZÁSZ Pál, ilencfalvi
? †?: diák. – A mv.-i Ref. Koll – ban Bolyai Farkas egyik legkedvesebb tanítványa volt. A tanári szállásra bejáratos volt. A betűmetszést és öntést kedvelte meg. Fiatalon hunyt el. Közreműködött a Tentamen nyomtatásában, Bolyai Farkas az első kötete utószavában megemlékezett róla. Emberséges embernek nevezte, pontos természetvizsgáló és csillagász veszett
SZÁSZ Péter
? †?: Sz. József könyvtáros testvére, a mv.-i Királyi Tábla kancellistája. Irod.: Deé.
SZÁSZ Péter, ilencfalvi
? †?: A ref. kollégiumi pénztárnok (1803–33), aki Petri Nagy György kéziratos krónikájából a Mv.-re vonatkozó fontosabb adatokat kiírta és előszóval bővítve megörökítette. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6).
SZÁSZ Piroska; Bucher Lajosné; B. Szász Piroska; Mikes Lajosné
? † Mv., 1918. febr. 24.: író, költő. – Tóth Mózes († 1892) és vargyasi Szolga Vilma (1845? – Mv., 1917. máj. 20.) leánya. Férje: Buchler Lajos. Gyermekeik: B. Lajos, B. Piroska, banktisztviselő Gergely Józsefné. – Mv.-i vasárúkereskedő felesége, írónő volt, Svájcba járt idegeit kezeltetni Forell világhírú egyetemi tanár ideggyógyászhoz, aki ide
SZÁSZ Róbert, szemerjai
Nagyenyed, 1831., † Mv., 1906. júl.: tanácsos. – Id. Szász Károly tanár és Münstermann Franciska fia. Felesége: kisbaczoni Ferencz Zsuzsánna (1844? – Mv., 1927. jún. 6.). Nevelt leányuk: Szász Margit dr. Csengeri Gyuláné. 1848–49. honvéd főhadnagy és a Ferencz József-rend lovagja. Kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos. Irt a Kertész Gazdába. – F.
SZÁSZ Sámuel, ilencfalvi
?, † ref. pap. – Külföldi egyetemeken végzett, jeles hitszónok. Nyárádszentanna papja (1784–1809). Irod.: Imreh Barna; Pálmay.
SZÁSZ Sámuel, ilencfalvi
Dedrádszéplak, 1782. jún. 1., †, gr. Teleki Sámuel könyvtárnoka és költő volt. Irod.: Nagy Iván.
SZÁSZ Sándor
Vajdaszentiván (Maros), 1891., †?: gazdálkodó. – Szüleitől tanulta a gazdálkodást, majd önálló lett 25 hold földön folytatott korszerű gazdálkodást. A MP, a Gazdakör tevékeny tagja volt. Az első vh.-ban a 9. huszáre.-ben az olasz és az orosz fronton harcolt, mint szakaszvezető. Az I. o.. a II. o. ezüst, bronz vit.
SZÁSZ Tamás, szabédi
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. – Irod:
SZÁSZ Zoltán
? 1928.? † Balavásár, 1990. júl. 15.: igazgató-tanár. A balavásári általános iskola tanára, igazgatója. – [Nekrológ] (Nú., 1990. júl. 17.).
SZÁSZVÁROSI András
? †?: unit. lelkész. – Magyarsároson volt unit. lelkész és Haranglábon (1623). Irod.: Kelemen Imre; Kénosi–Uzoni 2.
SZATHMÁRI FEKÉCS Ibolya
Mv., 1936., † 1994.: orvos. – A 4. sz. leányközépiskolában végzett és érettségizett. A MOGYI orvosi karán végzett (1959). Marosszentannán, majd Marosszentkirályon volt körzeti orvos. Irod.: Kiss-P. – P.
SZATHMÁRI Géza
? †?: dr., rendőrfogalmazó Mv.-en (1911). Rendőrfőkapitány (1919). Irod.: Időtár 2; Időtár 3.
SZATHMÁRI Gyula
Harangláb, 1845., † Harangláb, 1886. április.7. – Birtokos szülőfalujában. Tanácsos az egyháznál. Irod.: Kelemen.
SZATHMÁRI Ilona, Fekécs
Mv., 1936., † Mv., 1994. jan. 20.: orvos. – A mv.-i 4. sz. lány középiskolában és a MOGYI orvoskarán végzett (1959). Körzeti gyermekgyógyász volt Marosszentannán, majd Marosszentkirályon. Irod.: Kiss–P.–P.; [Nekrológ] (Nú., 1994. jan. 22.).
SZATHMÁRI ILYÉS Mihály
1833?, † Mv., 1885. ápr. 24.: ügyvéd, bíró. – Testvérei: Sz. Zsuzsánna Csiszár Sámuelné; Klára Csíszár Domokosné; Jusztina Borosnyai Pálné; Anna. Felesége: Theil Emilia. Gyermekeik: Mihály és Emma. – Köz- és váltóügyvéd, törvényszéki bíró, az 1848–49. évi szabadságharc bajnoka. Irod.: Gyászjelentő.
SZATHMÁRI ILYÉS Mihály, Szatmári Illyés Mihály
1790.?, † Mv., 1869. ápr. 13.: tanácsos. – Felesége: Nemes Zsuzsánna: Gyermekeik: Zsuzsánna Csiszár Sámuelné; Klára Csíszár Domokosné; Jusztina Borosnyai Pálné; Anna; ifj. Mihály, felesége Theil Emilia. – Mv. városi törvényszéki tanácsos. Mv. főjegyzője, naplóíró, városi tanácsos, az árvaházak felügyelője, a városi tanács szónoka. Naplójában hűen örökítette meg az 1848–1849-es
SZATHMÁRI imre
1868.†1911: orvos. – A magyar királyi állami Gyermekmenhely orvosa Mv.-en. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SZATHMÁRI István
?, †?: tanító. – Mezőpanitban (1697–), Nyárádszentsimon (1701) tanított. Irod.: Imreh Barna; Mezőpanit.
SZATHMÁRI István
?, †?: ? – Felesége: Papolczi Jánó Juliánna (1828? – Mv., 1890. márc. 31.); Gyermekeik: József, István, felesége Nagy Berta. Irod.: Gyászjelentő.
SZATHMÁRI István
?, † Harangláb, 1929. szept. 5. : földbirtokos. A küküllői egyházkör felügyelő – gondnoka. Irod.: Kelemen.
SZATHMÁRI János
? †?: tanító. – Somosdon mester (1760–1763; 1766–1777). Irod.: Imreh Barna.
SZATHMÁRI Jenő
1879., † Mv., 1920?: tanár. – Testvére: Sz. Géza. Felesége: Dicső Gabriella (1879? – Mv., 1920. dec. 10.). – A mv.-i Ref. Koll. helyettes tanára és a tanulók könyvtárának felelőse (1904–06), (1906–08). Irod.: Gyászjelentő; Mv. tört. 2.