Maros megyei életrajzi lexikon

? 1885., † ? : vaskereskedő. – Az I. vh. -ba mint I. o. számvívő vett részt (1914. aug. – 18. aug.). A 35. h. o. távíróosztaggal orosz és olasz harctéren teljesített szolgálatot, megsebesült. Kitüntetései: K. e., K. v. é. k. a v. é. sz. A mv.-i zsidó hitközség gondnoka. Mv.-ről

? † ? : építész. – Mv.-en építési igazgató, városi főépítész. Javaslatára a mv.-i tanács megparancsolta árkok ásását az esővíz lefolyására, a gané, szemét elhordását az utcáról és az utca szélek kikövekezését, ugyanakkor elhatározta szükőkút létesítését a piacon (1800). Irod.: Pál-Antal 2009; Pál-Antal 2013

? † ? : gör. kat pap. – A bécsi Pazmaneumban végezett, „ magister scholae normalis” c. kapott (1779). Beszterce esperese és Régenben plébános volt (1780). A görgényi gör. kat. esperesség létrehozója (1780 k.). A kutatók feltételezik, h. a gör. kat. románság a Felső-Marosmentén három csoportra oszlott: Görgény, Abafája és

? † ? : földbirtokos. – Csatófalván a birtokaiból a földosztáskor (1921) kisajátítottak 1 hold 400 nö. -t. Irod.: Prozan

? † ? : kereskedő. – Mv.-en kereskedő. Részt vett az I. vh-ban (1915. márc. – 1918. nov.), szakaszvezető a pozsonyi kereskedelmi parancsnokságon. Irod.: M. hadviselt zsidók

? † Bp., 1918.: műépítészmérnök, városi főmérnök, műszaki tanácsos. – Mv. város mérnöki osztályának egyik vezetőjeként tevékeny műszaki munkát végzett a város köz- és magánépítkezéseinél (19. sz. vége–20. sz. eleje). 3000-nél több telekparcellázás, kimérés, kisajátítás ill. megvásárlás műszaki rajzait készítette el Staibl Andorral együtt. Nagyszabású városrendészeti terveket dolgozott ki és

? † ? : tanító. – Szászrégeni tanító, néppárti elnök. Tagja a régeni Román Nemzeti Tanács központi bizottságának Consiliul Naţional Central al Sfatului Naţional Român (1918–), amely központja volt az unionista mozgalomnak. A gyulafehérvári Nagygyűlésen Szentanna küldötte (1918. dec. 1.). Averescu-féle néppárt titkára (1920–21). Irod.: Bosoancă; Időtár 3

Balázsfalva, 1905. febr. 16., † Mezőszabad, 1971. márc. 3.: tanító. – Tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1924). Mezőszabadba helyezték, ahol tanított (1940-ig). Marosorosziba menekült, ott is tanított. Visszatért Mezőszabadba (1944–), ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Véglegesítő vizsgát (1927–28), II. fokozatú (1934), I. fokozatú (1939) vizsgát tett. Mezőszabadban létrhozta a „Şomii” művészegyüttest, gyermek és felnőttekből,

Oroszborgó, 1914., † Alsóköhér, 1944. szept. 23.: alhadnagy, tanító. – Naszódon végzett pedagógiai középiskolát, majd Buk.-ben két évet felsőfokú zenei tanulmányokat. Behívták katonának (1937), Bakóban tiszti iskolába, innen Szatmárra került (1939). A Bécsi diktátumkor Romániába menekült és Fehéregyházán vállalt tanítói állást. Behívták a hadseregbe (1941), részt vett a keleti hadjáratban,

Maroskersztúr, 1882 † ?: malomtulajdonos. – A maroskeresztúri hat alkalmazottat foglalkoztató malom tulajdonosa (1914-ben létesítették). Az államosításkor a malom a Maroskeresztúr Községháza birtokába került, és élére Asztalos Sámuel, 40 éves földművest nevezték ki, aki tagja volt a RMP-nak (1948. jún. 18). Később a malmot a mv.-i Internaţionala Vállalathoz csatolták (1950.

? † ? : gör. kat. / ort. pap. – Mezőpagocsában volt gör. kat. pap (1940–48). Uzdiszentpéterben szolgált ort. papként (1958–75), több javítást, korszerűsítést, gázbevezetést, és más változtatást hajtatott végre a templom belsejében és külalakjában. Irod.: Sânpetru de Câmpie; Şincan 2006

? † ? : földbirtokos. – Kislekencén földbirtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), román nyelven közölték a helyneveket. Irod.: Pesty 2014

Illyefalva, 1849. máj. 5., † Farkaslaka, 1906. okt. 31.: r. k. plébános. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1877. máj. 19.). Káplán volt Kézdiszentkereszten és Székelyudvarhelyen. Plébános Gyimesbükkön (1880), Hosszúaszón (1887), Jobbágyfalván (1895–1905). Plébánia építését kezdte meg, amit László Domokos plébános fejezett be (1906). Irod.: Csíkfalva; Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői

? † ? : mérnök. – A mv.-i Állami Fa- és Fémipari Szakiskola igazgatója. Irod.: Gulyás

Mezőmadaras, 1879. okt. aug. 31., † ?.: gör. kat. lelkész. – Tanult Mv.-en, teológiát Balázsfalván (1898), Bp.-en a Központi Szemináriumban (1899–1902), külföldön a Bécsi Egy. Hittud. Karán (1902), a Bécsi Augustineum Hittud. Karán (1902-04) ahova a fogarasi gör. kat egyházmegye küldte. Pappá szentelték (1902), azután Balázsfalván káplán volt. Irod.: Sigmirean;

Mezőmadaras, 1883. ápr. 1., † ?: med., orvos. – Balázsfalván tanult a G. -kat. Gimn.-ban, Kv.-on a Ferenc József TE-en végezte az orvosi szakot (1902-07), Bp.-en doktorált (1908). aktív katonai orvosként szolgál (–1920); Mv.-en gyermekorvos és az állami gyermekmenhely igazgató főorvosa (1920–). Megszervezte az ASTRA orvosi részlegét (1927), amely a népegészségügy

? † ?: bankár?. – A mv.-i zsidó-m. tulajdonban lévő Leszámolási Bank igazgatósági tagja (1924). Irod.: Pană

Balla, 1907. szept. 9., † Buk., 1984.: tanító. – Tanult a szülőfalujában, Mv.-en az „Al. Papiu Ilarian Líc.-ban (1920–24), majd a tanítóképzőben, ahol tanítói okl. -t szerzett. Előbb a szülőfalujában tanított (1926–36), azután Szentgericén, Nyárádsárdon, Mv.-en, Szengyelen Medgyes mellett (1936–40). A frontra került és egészen Sztálingrádig és a Don-kanyarig vett

? † ? : birtokos. – Felesége: Szentgyörgyi Sára tanítónő, Sz. Dénes (1867–1920) testvére, a mezőmadarasi asszonyokat tanította kézimunkázni. Lányuk: Piroska, Fekete Jánosné Mezőmadarasi földbirtokos. –Mezőmadarasi földbirtokos. Az I. vh. idején katonai szolgálatra önként jelentkezett, népfelkelő főhadnagy az 5. tábori ágyús ezredben. Kitüntetése a Signum Laudis. Irod.: Mv. és a háború

? † ? : nemes. – Mezőmadarasi családból lustrált mint nemes (1647). Irod.: Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai (Kv., 1891)

Szászrégen, 1903 nov. 1., † ?: színész, bonviván, rendező. – Fellépett Hevesi Miklós társulatával (1929–30) Dicsőszentmártonban, Szászrégenben, majd Nagyváradon (1932–33). Játékengedélyt kapott Erdély és Bánság területére (1938–39) Ekkor megszüntek a szinikörzetek, az együttesek társulási szerződés alapján alakultak a Művészszindikátus tagjaiból. – F. sz.: Mr. Clark (Kellér: Aki mer az nyer); Gyömbér

Marossárpatak, 1883., † Mv., 1966. febr. 7.? : tanító, iskolaigazgató. – Felesége: Szabó Erzsébet, tanítónő. – Tanulmányait Mv.-en és Nagyenyeden végezte. Oklevelének elnyerése után Tancs községben tanított 33 évig (1904–), mint igazgató vonult nyugalomba, ezután Mv.-en élt. Irod.: Nagy Lajos: Mindenre van erőm a Krisztusban (Mv., 2005.); Székelyföld í. k.

Derecske v. Egyek, 1763. júl. 26., † Nagykőrös, 1835. febr. 6.: ref. lelkész, tanár. – Egy ideig magánnevelő gr. Teleki Sámuel családjánál. Irod.: Gulyás; Szinnyei; ÚMÉL

? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1727–31). Irod.: Nyárádszentlászló

Nyárádszentlászló, 1921. † Putnok, 1944. nov. 19.: honvéd. Anyja: Fodor Anna. – A 27. tábori tüzérezredben honvéd. A putnoki kórházban tüdőlővés miatt vérzett el. Irod.: Berekméri 2015

Mv., 1918. szept. 20., † Svájc, ?: irodalomtörténész. – Kv.-on a Zeneakad. -n szerzett ének-zene szakos tanári okl. evelet (1940), az ELTE BTK-n m. -francia-román szakos tanári diplomát (1950), doktorált (1959), az irod. tud. -ok kandidátusa (1976). A Mária Terézia Leánygimn. énektanára (1945–50), Bp.-en ált. iskolákban, középiskolákban tanár (1950–64), egyúttal

? † ? : városi polgár, tanácsos. – Mv.-en városi tanácsos (1699). Irod.: Pál-Antal 2006

Komárom, 1893. szept. 29., † Bp., 1961. nov. 5.: író, színész, lapszerkesztő, helytörténész, postasegédtiszt. – Bp.-en érettségizett, utána postai szaktanfolyamot végzett. 14 évet Bp.-en postai tisztviselő; az első vh. után áthelyezték a mv.-i postahivatalhoz, majd itt színész lett és 8 évig működött különböző erdélyi színtársulatoknál (többek között Szabó Pál társulatánál). Abba

1802., † ? : uradalmi számadó. – Kv.-on végzett az unit. gimn.-ban, a keszthelyi Georgiconban tanult, különösen a juhokat tanulmányozta. Gr. Bethlen Leopold szolgálatába állt mint uradalmi számadó Radnóton (1834. szept–). – F. m.: Tapasztaláson alapuló radnóti útmutatás a szopó bárányok hasmenése ellen, melyet tulajdon tapasztalásai után öszve szedett és a

Szőkefalva, 1914., † ?: tanító. – Régi székely nemesi földbirtokos családból származott. Középiskoláit és a képzőt Kézdivásárhelyen végezte el. Bözödújfaluban kezdett tanítani mint felekezeti tanító. Tanított a jobbágyfalvi kat. iskolában Több állomáshelye után Mezőrücsre került (1940–), ahol állami iskolai igazgató-tanító volt. Levente főoktató. Irod.: Székelyföld í. k

1927., † Mv., 1994. okt. 25.: pszichológus. – F. m.: Sovremennyj ruszkij literaturnyj jazyk. Izdanie 2-oe. (Curs. Buk. 1976); Probleme de semiologie rusă. (Curs. Facultatea de limbi străine. Buc.,. 1978.); Elemente de stilistică a limbii ruse. (Curs. Facultatea de limbă şi literatură străine. Buc., 1980); Tudat és jelentés. Történeti áttekintés. (

? † ? : tanító. – Szentgericén tanított (1860–62), majd Kissároson tanított. Irod.: Kelemen; Szentgerice

Mezőszava, 1882., † ? : ref. elkész. – Tanulmányait Kv.-on végezte. Kv.-on mint segédlelkész kezdte szolgálatát (1910), majd Istvánházára és Küküllőszéplakra került segédlelkésznek. Lelkészként Gogánban szolgált, majd Alsóbölkénybe került (1921–), ahol a Gazdakör és a Hangya szövetkezet irányításában is tevékenyen részt vett. Az impériumváltozás után saját tulajdonát képező birtokától megfosztották, súlyosan

1926 ? † Mv., 1995. aug. 19, : közgazdász. – A Maros megyei néptanács VB tagja (1968. febr. 17.). A mv.-i Beruházási Bank volt igazgatója, a Romextera Bank volt elnöke. Irod.: Időtár 4.; Nekrológ [Nú., 1995. aug. 22. ]

? † ? : iparművész. – Férje: Fekete János, ref. lelkész. Fiúk : Fekete Zsolt, Mv.-en élő festőművész. – Bp.-en végezte az iparművészeti iskolát. Állása is volt ott, haza jött szabadságra és megismerkedett a Gecse utcai ref. segédpappal és hozzáment feleségül. Nyárádkarácsonyfalvára kerültek. Ott a falusi asszonyokkal kézimunkákat varratott, és eladták Kv.-on

Szászrégen, 1884., † Mv., 1959.: faesztergályos. – Fiai: Sándor és János. – Iskoláit Szászrégenben végezte. Önálló műesztergályos mester Mv.-en (1918). Megvette Szabó esztergályos mester műhelyét, bővítette, korszerűsítette, gépeket hozatott Németo. -ból, áttért a villanymeghajtásra. 12–14 munkással is dolgoztatott. Gyártott hordócsapokat tíz méretben, parafa- dugókat vágott ki, esztergált bútordíszeket, széklábakat, díszes állófogasokat.

Sepsibodok, 1898., † ? : tanító, okl. kántor. – Felesége : Gombos Ida tanítónő Marosvécsen (1931–), a Ref. Nőszövetség titkára. – Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Déván végezte, tanítói oklevelet szerzett (1920). Sepsiárkoson kezdte az unit. iskolában tanítói működését, majd Sepsibodokra, Avasújvárosra, Marosvécsre (1931–) került, ahol mint igazgató is tevékenykedett, a Hangya szövetkezet ügyvezetője

1294. júl. 29. † 1299. febr. 19. ü

? † ? 17. sz.: ref. lelkész. – Lugoson a román-m. eklézsia lelkipásztora (1648). Román nyelvre fordította a Heidelbergi kátét, amely meg is jelent Gyulafehérváron, egyetlen példánya a mv.-i Ref. Koll. könyvtárában van, csak az 1–6 lap, a címlevél és az ajánlás m. nyelvű a többi román. Az ajánlásból kitünik hogy

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1669). Kerelőszentpálon (1684–85) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

1716., † ? : szabó. – Felesége : Bonyhai Verestói Zsuzsánna (esküvő: 1764). Fiúk: Sámuel (1770. jún. 19.). – Több esztendőn át szolgált. Mv.-en Üstgyártó Szabó Sámuelhez állt be szabóinasnak. Felszabadulása után 8 évet élt Magyaro.-on. Visszatérve Nagyszebenben dolgozott (1754–) Haller Pálnak, Bánffi Farkas a Kir. Tábla elnökének udvari szabója lett,

? † Nagyteremi, 1685. márc. 29. : ref. lelkész. – Fogarason tanult (1650 k.), majd az iskola rektora volt (1660–63). Nagyteremiben volt lelkész (1669–85) és a küküllői egyházmegye esperese haláláig (1684–85). – Irod: Kakasy Márton: Naplemente (Mv., 1931); Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.; Zoványi

? † ? : ref. lelkész, tanár. – Apáczai tanítványa Kv.-on, a koll.-ban a síntaxis osztály tanítója volt. Apáczai vele mondatta el Disputatio de mente humana c. vitairatát. (1658). Désen rektor (1659). A mv.-i schola particula rektora (1661–65); prédikátor Makfalván (1665–), Koronkán (1670–78). Mezőpaniton volt az első ismert lelkész (1692–97). A

? † ? : tanár, ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll. professzora, rektora (1653. dec. 6. -–57. ápr.). Mezőmadarason teljesített lelkészi szolgálatot, tanított is, marosszéki ref. esperes (1685 – 1711.). Irod.: Chiorean 2008; Időtár 1; K. L. Műv. tört. tan. 1.; Koncz; Kozma; Marosszéki krónikák 1.; Zoványi

1838? † Brassó, 1888. máj. 2.: vállalkozó. – Făgărăşanu Dimitrie Ioan, Fogarasi Demeter fia. – Társult Imre Sándorral és Nagy Lajossal, nyomdát vásároltak Mv.-en (1865). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 2

Fogaras, 1670 k. † Kv., 1724.: tanár, rektor, orvos. – Felesége: fricsi Fekete Erzsébet. – A Nagyenyedi Koll.-ban tanult, latin görög nyelvet, bölcseletet és teológiát végzett. Az enyedi koll. szeniora volt (1695). Meghívták Mv. -re. rektornak (1696. máj. 6. – 1698. aug.), beiktatásakor székfoglaló beszédet tartott (1696. máj. 17.). Öt

Gogánváralja, 1804. máj. 24., † Vámosgálfalva, 1864. márc. 27.: ref. lelkész. – F. S. (1770–1830) és Nagy Borbála fia. Felesége: Cseh Zsuzsánna. Gyermekeik: F. Anna Erősdi Mihályné; Krisztina Nagy Sándorné; Zsuzsánna. – Iskoláit Mv.-en végezte. A dési generálison szentelték pappá (1830), Vámosgálfalván lelkész, az erdélyi ref. zsinati főjegyző, notárius (1845–),

? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1665). Nagyercsében (1678) volt lelkész. Irod.: Ősz

székely ispán (1294. szept. 29. – 1299. febr. 19.) Irod.: Székelyföld tört. 1.

? † ? : kereskedő. – Áruháza volt Mv.-en. Részt vett a szamosújvári nagygyűlésen, ahol megalakították az Erdélyi Örmény Egyesületet (1920). Irod.: Időtár 3